Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-12 / 9. szám
Hármas rendben A szántóvetők igazsága A naptár szerint már minden huszonnégy órában egy tyúklépéssel növekszenek a nappalok, ám mégis hosszúak az esték, s ha szerét tehetem, sorra látogatom a rokonokat, ismerősöket. Tudom, hogy január az a hónap, amikor még ráérünk beszélgetni, amikor édesanyám szavai szerint csak •múlik az idő, és nem haladunk. Februárban már munkára csalogató erejével jelentkezik a sápadt napsugár, s ha az idő engedi, bizony a Galga menti falvak lakói megcsalják a természetet: ásnak, vetemé- nyeznek, duggatják a vöröshagymát és készítik az ágyá- sokat a többi kényes, sok szereteted még több munkát igénylő növényeknek. Mindenki teszi a dolgát, s dűlőtől dűlőig fészkeli a palántát, veti a szemet, kapával a kezében hajladozik, guggolva gyomlál, lassú léptekkel szórja a növényvédő szert, egyre csak haladnak, haladunk előre azon az úton, amelyik a temetőbe vezet, befejezve a megismételhetetlen alakítást, az egyszer volt s egy életen át tartó nagy előadást. — De a műsornak nincs vége soha — mondja Sándor János termelőszövetkezeti tag. — A szerep, a lecke ugyanaz: élni, vinni valamire, de közben változik a játékfelfogás és a régi kellékeket kidobják. Valóban így igaz. A nemzedékek belejátszanak egymás előadásába, olykor zav'arják, sőt némelykor bosszantják egymást, de a soros sereg, a termő és teremtő nemzedék minden évben megszánt ja, beveti, learatja a határt, az asszonyok felássák a kiskerteket salátának, hagymának, káposztának, zöldségfélének, mert — ismét anyámat idézem: négy sarkán áll a világ — ahogyan az élet folytonosságára mondják. Tóth Gábortól hallottam: — Egyszerre három példányban élünk mindannyian: szántott, szánt, szántani fog változatban, és ez a földi Szentháromság. Ezeken a késő délutáni vagy kora esti beszélgetéseken érzem a megállapítás igazát, az átvitt értelmet is rejtő fogalmazás bölcsességét, ezért döbbenek meg, ha a gyereket is bevonjuk a társalgásba, s néhány Igazán egyszerű kérdéssel kutatjuk ismereteik mélységét. — Miből lesz a kenyér? — Sütik. — Miből? — Lisztből’. — És a liszt? — Búzából? — Hát a búza? — Terem a határban! — Jó, jó, de mitől terem? És ez a termés csak úgy magától lenne? Sokan azt hiszik, hogy magától, és nem ismerik az értéket teremtő munkát, ezért van az, hogy kilószám ránk szárad a kenyér, hogy disznókat hizlalnak vele. Gyerekkoromban a földre esett falatot nagyanyám parancsának engedelmeskedve felvettem, megcsókoltam és megettem. Most meg mennyi érték, mennyi munka megy veszendőbe. Pocsékolás, hanyagság, dohognak az éppen soros szántók, a javakorabeliek, akik a terheket reggelenként a válluk- ra veszik. Még a Sándor Jánossal cserélt gondolatokat őrzöm, amikor hazafelé jöttöm- ben benyitok a művelődési házba, ahol a dr. Balázs Jó- zsefné által vezetett népi gyerekjátszócsoport próbál. A vezető engedélyével felteszem a kérdést: mennyi búza terem egy hektár földön? Húsz mázsa? ötven mázsa, százötven mázsa? öten találták el, s az ötven mázsánál emelték fel félénken a kezüket. Zavar a gyerekek tájékozatlansága, s már-már arra gondolok, hogy kérdéseim elavultak, a valóságismeret megközelítéséhez egyszerűen rosszak. Kell tudni a falun élő tizenéveseknek a traktorok, a kombájnok teljesítményét, a hektáronkénti terméshozamokat? Fontos ez? Meggyőződéssel hiszem, hogy igen. Pedagógus ismerősömtől hallottam, hogy a tavaszi iskolai kirándulásokon a tanulók közül szinte senki nem tudja megmondani, hogy melyik táblán zöldell a búza és melyikben a rozs. Ezek a gyerekek eltartottak, ez igaz, de mégiscsak a falun élő családoknak a gyerekei. Szüleik termelnek, hát hogy lehet az, hogy az utódokat nem foglalkoztatja közvetlen környezetük mindennapi tevékenysége. Mi lesz a környezetüktől elidegenedő gyerekek- ből? Milyen felnőtt? Feresik Mihály |_LO A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 9. SHAM JARS. .JA' 'r 1?.. JíEnn Vöröskereszt Megújítani még a legjobbat is Néhány hónapja Soós Lászióné biológia, testnevelés szakos tanár tölti be a Vöröskereszt városi titkárának tisztét Gödöllőn. Az idő kevés volt ahhoz, hogy teljes áttekintése lehessen a város és a körzet 134 alapszervezetének állapotáról, teherbírásáról. Régebbi titkárok szerint két év szükséges, hogy valaki biztonságosan kiigazodjon a vöröskeresztes munka rejtelmeiben, megismerje az alapszervezetekét, aktivistákat, fölmérje, kire hogyan és mennyire számíthat, mit várhat a lakóhelytől, munkahelyektől, milyen módszerekkel nyerhetők meg közösségek és egyének a sajátos feladatok végrehajtásához, a szervezet támogatásához. Szép emlékek A közeli napokban háromnapos továbbképzést tartanak a megyében dolgozó titkároknak. Soós Lászlómé abban reménykedik, hogy utána sokkal világosabban lát majd mindent. A teendőket, a megyei igényeket, s azok tudatában szabhatják meg városi, körzetbeli dolgaikat. Az eddigi hónapok az ismerkedés és a gondolkozás jegyében teltek. A városi titkár korábban is dolgozott a Vöröskeresztben. a gödöllői Petőfi iskolában volt az alapszervezet tanárelnöke. Sok A kedvező időjárás arra csábított, hogy szülőfalum történeti múltját rejtő helyét, a fiatalabb korosztály által már alig ismert Csintoványt felkeressem. A Malomárokpatak kiszáradt szélén haladva a múlt emlékei, melyek a névhez kapcsolódnak, egyre erősebben arra késztettek, hogy gondolataimat leírjam. A szülőfalu szeretete az ember legmélyebb érzelme, amely a hazaszeretet gyökere. Minden embernek szüksége van arra, hogy néha egyedül maradjon, s gondolatait erről időnként rendezze. Hogy ez mennyire igaz, azt valameny- nyien magunk tudjuk. Hogy hol? Van, aki borfejtés közben, van, aki a fólia alatt palántázáskor, mások a tervezőasztalra hajolva vagy a tűzhely melegénél rendezgetik gondolataikat. Engem a helyszín késztet erre. ahol érzem a történelmi múlt közelségét, elmúlt századok ránk maradt emlékeit. Bagón van egy Csintoványi utca. A nevét onnan kapta, hogy rajta keresztül lehet eljutni Gsintoványba, e külterületi lakott helyre. Űgv tudom, hogy kétszer kellett az utcanévtáblát megrendelni, mert a mester arra gondolva, hogy elírás történt, Csínytevés nevekkel látta el a házszámtáblákat. Hm csínytevés, Csintoványi Elterelte a postautat A Delta Vállalat felvételre keres rádió- és tévé-, valamint háztartásigépműszerészt Érdeklődni lehet a vállalat igazgatójánál. Cím: Gödöllő, Dózsa György út 4. Telefon: (28)-10-180. Akkor az utcanevek adását még nem szabályozták. Ma ennek a joga a tanács végrehajtó bizottságának hatáskörébe tartozik. De a névadás gyakorlatában nincs sok különbség. Attól függ, hogy a javaslattevő milyen alapállásból teszi meg javaslatát. Nem tudok olyan esetről, hogy környékünkön csak egy végrehajtó bizottságtól is megkeresték volna az aszódi Petőfi Múzeumot azzal a kéréssel, hogy ők is javasoljanak utcaneveket. Figyelembe véve a múzeum által ismert, a helyhez kapcsolódó történelmi eseményt vagy egy kor történelmét magába sűrítő földrajzi nevet. Még eretnekebb gondolat: van-e olyan tanácsi működési szabályzat, amely előírná, hogy a névadásnál annak elhatározása előtt ki kell kérni az ott lakók véleményét, netán a közvetlenül érintettek szavazással döntsék el a kérdést. Ez is foglalkoztatott a Csintovány felé vezető úton Közben azzal a gondolattal kacérkodtam, hogy vajon ismerik-e az itt élők a szó jelentését? Ügy gondolom, a legjobb esetben az lenne a válasz, hogy elmondják: erre lehet a Csintoványba jutni. A magyarázatta] hadd hivatkozzam Tálas Istvánra, aki a régen mocsaras Duna mente és a Kiskunság vízfödte részeinek földrajzi neveit így sorolja fel: laposok, tavak, székek, bogárzók, tocsogók, őrjegek, vízfogó hajlatok, fertők, lápos részek, ingoványok. lacák, csintoványok, dzsindá- sok, szittyák, kákás rétek, gödrös laposok, kelők, sömjé- kek, tisztások, pocsolyák, amelyek közül a partos részek, hátak, högyek, hajlatok, korhányok, telkek, ormósok, szigetek emelkednek ki. földtávol Igaz, hogy a jelzett rajzi helyektől kissé esünk, de ez nem zárja ki a mi csintoványunk magyarázatának helyességét, ismerve az adott terület földrajzi sajátosságát. A hely a 30-as főút bal oldalán, a 39—40-es kilométer- táblák között találhatók, a Csintoványi-forrásnál, melvet ma Petőfi-forrásnak neveznek. A néphit szerint Petőfi kedvelt kirándulóhelye volt, melyet a bagiak márványtáblával jelöltek. A bő vizű forrás ma foglalt, kúttá képezték ki. Kiépítésekor a tűzoltó kézifecskendővel nem tudták elszívni a vizét. Azóta több mint három évtized telt ei. Akkor még nem volt szokás dicsérni, hogyha ellenszolgáltatás nélkül cselekedett valaki a köz javára. Ha a forrás hűs vizét isszuk, emlékezzünk Balázs Mihály bagi kőművesre, akinek keze munkáját dicséri a népszerű vízvevőhely. A nagy vízhozamú forrást a lezúduló esővíz a múltban eliszapolta. A több helyen feltört és a körülötte elterülő rét elmocsarasodott csinto- vánnyá vált. Feltevésemet igazolja, hogy a régi postáét sem haladhatott itt, hanem feljebb, a domboldal bevágásában. A múlt század második felében a mocsár lecsapo- lásávai vált lehetővé a korszerűbb útvonal kialakítása. Itt építettek a bagiak malmot a tizenhetedik században, itt épült tégla- és cserépgyár, itt várta vendégeit a Csintoványi csárda, mígnem bezárták. Ma a Galga Áfész műanyag- és papírfeldolgozó üzeme található az épületben A Csintoványi- vagy Petőfi- forrás pedig változatlan buzgalommal kínálja az utak vándorának hűsítő, tiszta vizét. Balázs József szép emléke van abból az időből. Az elsősegélynyújtók versenyében a gyerekek országosan harmadik helyet szereztek, a kis csecsemőápolók is rendszerint eljutottak a megyei fináléba. Manapság sokszor hallunk az emberek visszahúzódásáról. Mind többen kénytelenek túlmunkái vállalni, ezért is ódzkodnak a közéleti tevékenységtől. a társadalmi munkától. Az új titkár fejében is megfordult. hátha a vöröskeresz- tes aktívák közül is a szokásosnál többen gondolják meg magukat, mondanak le. Félelme alaptalannak bizonyult. Az viszont továbbra is nyugtalanítja. hogy vajon lesz-e utánpótlás. jönnek-e az újak, akik fölváltják a hosszú ideje dolgozó maiakat. Erre a kérdésre nincs megnyugtató válasza. Ügy látja ugyanis, hogy a maiak kevéssé hajlandók effajta szolgálatra. Fíbst is jöttek Kedvező tapasztalatokat szerzett az eddig fölkeresett vállalati, községi vezetőknél. Az Ipari Műszergyárban úgy találta, a vezetőség támogatja a vöröskereszteseket. Ebben a gyárban a véradómozgalom is kiemelkedően jól működik. A véradásban egyébként mutatkozott egy kis visszaesés. Ennek azonban több oka van. Ilyen például az AIDS-tő! való félelem. Sokan minden tájékoztatás és érv ellenére tartanak attól, hogy így is elkaphatják a betegséget. Ám nyomban hozzáteszi a titkár az erdőkertesi, veres- egyházi példát. A két községben december 12-én tartottak véradónapot, kedvezőtlen időpontban. De nem vallottak kudarcot, noha kevesebben jöttek a szokásosnál. Soós Lászlónénál az első helyen a gyerekek állnak. Értük és velük is kíván dolgozni. Hogy kulturált emberekké váljanak, egészséges életmódot folytassanak, testileg és szellemileg ép felnőttekké érjenek. Itt elemi dolgokkal is foglalkozniuk kell: sokukat a mindennapi tisztálkodásra, a fogmosásra is az iskolában kell szoktatni, nevelni, a test fejlesztéséről, állandó karbantartásáról nem is beszélve. Az állami gondozottak segítésének módozatain is érdemes gondolkozni. A család- és ifjúságvédelmi munka erősítése szintén a gyermekek, fiatalkorúak érdekeit szolgálja. Ha jól értettem szavait, az új titkár minden jót tovább akar vinni, de még a legjobbat is a régebbinél alaposabban és hatásosabban csinálni. A városban és a körzetben, nem kis részben Juhász János mentőápoló áldozatos munkája nyomán, igen eredményesek az elsősegélynyújtó tanfolyamok. Ezeket is jobbá akarják tenni. Egyrészt a gyakorlatiasabb oktatási formákkal (korábban inkább az elmélet volt hangsúlyosabb), másrészt a módszerek fölfrissítésével. Ennek egyik formája a videofelvételek használata. További bizottságok Szervezeti változtatásokat is terveznek. Több bizottságot szeretnének létrehozni. A már meglévő mellé elképzelhető, környezetvédelmi, család- és ifjúságvédelmi bizottság. Állandó feladat új aktivis ták keresése. Olyan fiatalokat bevonni a vöröskeresztes munkába, akik szívesen "áradoznak embertársaikért, munka- szeretőek, s helyükbe léphetnek azoknak, akik évtizedek óta dolgoznak a mozgalomban. Január közepén megtartják a megyei tanfolyamok utána kidolgozzák az öt évre szóló elképzeléseket, amelyek megvalósításában mind a régiek, mind az újak megtalálhatják a maguk feladatait. K. P. Túra Világos utak Túrán is korszerűsítik a közvilágítást. Legutóbb a Gal- gahévízi úton és az Elnök utcában szereltek fel nátriumgőzlámpákat. Magvető Tsz Elnöki előadás A dányi Magvető Termelő- szövetkezet munkájáról tart előadást Litkey Miklós elnök ma délután 4 órakor Budapesten, a nyugdíjas szakemberek klubjában, a Belgrád rakpart 24. szám alatti épületben. Gödöllő Drágult a szippantás A városgazdálkodási vállalattól kaptuk a tájékoztatást, amely szerint a megyei tanács illetékes osztálya ez év január elsejével a lakosságnak végzett szippantás díját köbméterenként kilencven forintban állapította meg. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: Játék — beszélgetés a pszichológussal, 16 órától. Képzőművészeti kiállítás a Bethlen Gábor-alapítvány támogatására, megtekinthető 15 —19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Iparművészet a gödöllői művésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, az Erzsébet királyné szoborpályázatra készített művek kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. A hónap műtárgya: Halstat-kori bronz kard, megtekinthető 9—17 óráig. A tűzoltók naplójából Lángok a húsfüstölőben A tél jellemző tűzeseteit ismét az emberi gondatlanság okozza. A tűzoltóknak sok feladatot adott a disznóvágásokat követő húsfüstölés. Gyakori, hogy túlságosan megrakják a tüzet, talán azért, hogy ritkábban kelljen azzal foglalkozni. Ilyenkor nemcsak magfüstölődik a kolbász, a szalonna, hanem meg is ég. Az egy évig nevelt sertés nem a gazda asztalát díszíti, hanem a lángok martalékává válik. Kétszer jelentettek be fe- nyőfatüzet. Ezeket szerencsére a lakók el tudták oltani, s utólag jelezték, mi történt. Az egyik tűznél a fa alatti ajándékok károsodtak, pedig ott voltak a szobában az ünneplők. Űgv tűnik, a jelenlét sem pótolhatja a figyelmet. A fűtési szezonban évről évre kiderülnek az építőmesterek munkájának hibái, melyeket a kémény és a tetőszerkezet nem megfelelő kialakításával követtek el. A gödöllői tűzoltókat Csömörre hívták K zi’abda a középiskolában Az őszi félév után döntő Több mint két évtizede a Pest megyei élvonalban szerepelnek az aszódi Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola fiú kézilabdá- sai. Nyíri Szabolcs testnevelő tanár most a serdülők, az elsőmásodik osztályosok sikeréről tájékoztatott A Pest megyei középiskolás serdülőbajnokságban három csoportban négy-négy, csapat küzd az elsőségért őszi-tavaszi rendszerben. A bajnokságban minden középiskolai tanuló részt vehet, azok is, akik valamilyen magasabb osztályban szereplő klubcsapatban sportolnak. Ez a nagyobb városoknak kedvez. Sajátosság, hogy az országos döntőbe az őszi végeredmény szerint lehet bekerülni. Tavaly ősszel csoportjukban az aszódiak végeztek az éien A másik két csoport élenálló- jával megtartott helyosztón is elsők lettek. Ellenfeleik a cég. lédi Kossuth Gimnázium és a váci Sztáron Gimnázium csapatai voltak. Így — csakúgy mint tavaly, a Galga mentiek szereztek jogot az országos döntőn való részvételre. Az elmúlt bajnokságban egyébként tavasszal Is diadalmaskodtak a csoportjukban. Remélik, hogy most sem marad el a folytatás,. egy olyan esetben, amikor a kéménybe épített éghető anyag meggyulladt. Mivel korán észrevették a-tüzet, szerencsére nagyobb kár nem keletkezett. A vörös kakas a pincében is megjelenhet, mint ahogy Kar- tAon meg is jelent. A kazánból kipattanó szakra meggyújtotta a közelben tárolt papírt. Nem fölösleges tehát az elővigyázatosság a kazánházban sem. Megfelelő renddel elkerülhető, hogy az egész télre vásárolt tüzelő egyetlen nap alatt égjen el. Szerencsére Kartalon megmaradt a szén. Besnyön, a Hegy utcában víkendházban keletkezett tűz, Gödöllőn a Rét utcában pedig egy bódéban. Kerepestar- csán nem körültekintő hegesztés után gyulladt ki a műhely és semmisült meg az autó. Jellegzetes eset a tűzoltók gyakorlatában, hogy olyan mezei tüzekről kapnak jelentést, hívást, melyeket felügyelet mellett találnak. Hasznos volna, ha a bejelentő azt is megfigyelné. hogy vigvázza-e valaki a tüzet, Ilyenkor felesleges a tűzoltókat kihívni, esetleges más feladattól elvonni. Egyszer a mentők hívták segítségül a tűzoltókat. A gödöllői Gyöngyvirág utcába nem tudott bemenni a men- t»gépkocsi a betegért. Egy tűzoltóautó vontatta be a mentőszolgálat járművét. Isaszeg és Hány között öten sérültek meg két autó összeütközésekor Darus kocsival vonultak ki a forgalmi akadályt megszüntetni. A 30-as főút 35-ös kilométer- szelvényében pedig bárom árokba borult gépkocsi műszaki mentését végezték el. B. G. Mozi A cápa. Színes, amerikai kalandfilm. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
