Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-12 / 9. szám

1988. JANUÁR 12., KEDD PKsr «. MF.G yf.i] 3 Mesterséges megtermékenyítés Alapelv a szabályozáshoz ESZMECSERE AZ IDEOLÓGIÁRÓL Vitában újul meg az egység ^ Az MSZMP KB 1987. november 11-1 ülésén döntött arról, ^ hogy a pártszervezetekben, a különböző társadalomtudományi alkotóműhelyekben vitát kezdeményez az ideológiai munka S időszerű kérdéseiről. Az eszmecserék Pest megyében is meg- S kezdődtek, s ezekhez szeretnénk a jelen írással kezdődő cikk- ^ sorozatunkkal kapcsolódni, olvasóinkat is véleményalkotásra 8 ösztönözni. A mesterséges úton történő megtermékenyítés jogi szabá­lyozását javasolta Bodnár Zol­tán, az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem Állam- és Jog- tudományi Karának tanárse­gédje a Magyar Tudományos Akadémián nemrég megvédett kandidátusi értekezésében. Megfogalmazta azokat az alapelveket, amelyeket figye­lembe vehetnek a majdani jogszabály megalkotásánál, és válaszolt a humán reproduk­ciós eljárásokkal kapcsolatos etikai kérdésekre. Mindenekelőtt azt fejteget­te: jogosult-e a tudomány ar­ra. hogy mesterséges eszközök­kel befolyásolja a humán rep­rodukció természetes rend­jét? A hazai és a külföldi or­vostudományi kutatások ered­ményeire hivatkozva megálla­Mc-gbízható beszámítok A Seniomál a mostani si­kert még valamikor a nyolc­vanas évek elején alapozták mgg. Akkor kezdtek hozzá ugyahüs a termékszerkezet nagyarányú megváltoztatásá­hoz és módosították piacpoli­tikájukat is. Számos új part­nerrel alakítottak ki jó kap­csolatot — közéjük tartozik például az Adidas cég is —, s az együttműködésből mind­két félnek haszna van. A külföldi vásárlók megbízha­tó, az igényesebb vevők íz­lését is kielégítő termékeket gyártó magyar vállalatot is­merhettek meg a Seniorban, míg a váciak a folyamatos műszaki fejlesztéshez kap­tak, kapnak segítséget. S a kapcsolatok eredménye az is, hogy a tőkés export gyors növelése lehetővé tette a dol­gozók keresetének átlagon fe­lüli emelését is. Az elmúlt időszakban a vál­tozásokhoz hozzáigazították a vállalati szervezetet is. Im­már két esztendeje irányítja igazgató a kereskedelmi mun­kát, ezzel egy kézben össz- póntosítva az anyagbeszerzés­től az értékesítésig mindent, ök dolgozzák fel a piaci in­formációkat is, amelyek leg­főbb forrásai a hazai külke­reskedelmi vállalatokon, a Hungarotexen és a Tricote- xen kívül a határainkon kí­vüli partnerek. Mint Cser- nák Károlyné elmondta, a kötöttárugyár nem törekszik arra, hogy mindenáron a sa­ját emblémájával jelenjenek meg árui a világpiacon — ezt a vállalat nagysága sem teszi lehetővé. De megbízható be­szállítóként már így is meg­lehetősen nagy hírnévre tet­tek szert külföldön. Bedolgozóknál: 21 nap A Senior döntően hazai fo­nalakat használ fel a kelme­gyártáshoz. A legfrissebb ada­tok azt mutatják, hogy a ma­gyar szálelőállítók kapacitása nem növelhető tovább — vagy legalábbis nem lehet er­re számítani —, így a Senior csak úgy tudja a termelését emelni, ha több fonalat im­portál külföldről. Erre azon­ban csupán akkof van le­hetősége, ha bővül a tőkés exportja. A vállalatot tehát efelé hajtják az érdekei, hogy (Piriéi több konvertibilis va­lutára tegyenek szert, s ez meghatározza idei céljaikat is. A belföldre készített áruk részaránya a korábbi hetven­pította: indokolatlan az az érv, amely szerint erkölcste­len a meddőségnek ez a gyógykezelési módja. E be­avatkozások miatt nem pusz­tul el több embrió, mint amennyi a természetes meg­termékenyül ésn él. Kedvéző hatásúak azért is, mert men­tesítik a házastársakat a med­dőségnek és következményei­nek a terhétől. A mesterséges ondóbevitelt, amelyet 1942 óta alkalmaznak országunkban, miniszteri ren­delet szabályozza ugyan, azon­ban szükségessé vált annak a kiegészítése. A szervezeten kí­vüli megtermékenyítést 1985- ben kezdték meg gyógykísér- letként, s eddig nem szabá­lyozták. Emiatt máris adód­hatnak jogi konfliktusok. ötről hatvanhét százalékra csökkent. A vállalatnak több vidéki gyára is van. A vámosmiko- lai, a pásztói, a kazári és a jászapáti üzemek kollektívája is Ifitett magáért tavaly. A létszámhiányból fakadó ; gon­dok azonban ezeken a helye­ken is tovább nőttek. ..Kevés a varrónő az üzemekben, s ez áttételesen a vállalat nye­reségét is csökkenti. A gaz­dasági igazgató bizonyíték­ként elmondta: ha bedolgo­zóknak adnak ki egy termé­ket megvarrásra, akkor leg­kevesebb huszonegy nap múl­va szállítják be a raktárba a készárut, míg ez például Vácott csak hét napot vesz igénybe. A befektetett pénz így meglehetősen lassan fo­rog, pedig az új szabályozók arra ösztönzik a vállalatokat, hogy a tőke minél gyorsabb forgatásával is növeljék nye­Agrár szakemberek Olcsóbban jót A fejlesztésre fordítható pénzeszközök szűkössége gyak­ran gátat szab a szakemberek elképzeléseinek. Éppen ezért fontos, hogy kis anyagi ráfor­dítással költségmegtakarító technológiákat hozzanak lét­re. E célt szolgálja az a tanács­kozás is. amelyet a Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium műszaki bizottsága rendez Gödöllőn a mezőgazdasági tudományos napok keretében január 19-én és 20-án. A konferencián a szakembereknek a tudományos intézetek munkatársai tarta­nak előadásokat többek között a növénytermesztési ágazatok gépesítéséről, az energiameg­takarítás módozatairól, vala­mint a különböző technoló­giák hatékonyságának növelé­si lehetőségeiről. reségüket. Ezért a kötöttáru- gyárban fő célként azt tűzték ki. hogy a kelmegyártás ma­gas színvonalához igazítsák a konfekcionálás műszaki feltételeinek mércéjét is. Kevesebb nyereséggel A Váci Kötöttárugyárban ma munkásgyűlést tartanak, ahol szó esik az idén várha­tó változásokról is. A koráb­ban elvégzett hatásszámítá­sok alapján úgy tűnik, hogy a vállalat nyeresége a tava­lyihoz képest mintegy ötven százalékkal kisebb lesz, s eb­ben szerepe van annak is, hogy termékeik árát a köz­ponti döntés alapján január 1-jétől 4,2 százalékkal csök­kentették, miközben a fel­használt fonal csak 2 százat lókkal lett olcsóbb. Hogy a fejlesztési elképzeléseiket még­is meg tudják valósítani, an­nak érdekében egy sor intéz­kedést kell tenniük. Ezek közül egyik a termelésszervezési vál­toztatás, nevezetesen a termé­kek átfutási idejének gyorsítá­sa, míg a másik lényeges új­donság a készletgazdálkodás­ban lesz. Mindent egybevetve, a Seniornál arra számítanak hogy a mintegy tizenöt száza­lékos vagyonarányos nyeresé­gükkel 1988-ban is kedvező hatékonyságú vállalatként te­vékenykedhetnek. Az utobj időben gyakran olvassuk, halljuk, hogy meg­újulásra van szükség társadal­mi életünk minden területén. Az a tapasztalatom, hogy a megújulás tartalmát, lényegét illetően nagyon sokféle értel­mezés van. A párt egységé­nek megteremtéséhez, a ha­tékony cselekvés biztosításá­hoz pedig nélkülözhetetlen a fogalmak pontosabb értelme­zése, ugyanis ellenkező eset­ben a megújulás csak jelszó marad, nem válik valósággá. Gyakori, hogy minden vál­tozást a megújulás fogalomkö­rébe sorolnak. Pedig, ha min­den változás megújulás len­ne, akkor tulajdonképpen nem is volna értelme jelenleg az utóbbi kihangsúlyozásának. Hiszen a változás a párt po­litikájával szemben állandó követelmény. Változik a hely­zet, módosulnak a körülmé­nyek és az azokra való rea­gálásnak is törvényszerűen változnia kell. A párt vezető szerepét csak úgy tudja be­tölteni, ha idejében felisme­ri a valóságban végbemenő folyamatok lényegét, mozgás­irányát és annak megfelelően alakítja politikáját és munka- módszerét. Egy másik felfogás szerint megújulásra csak akkor van szükség, ha a politikai veze­tés nem alkalmazkodott a körülményekhez, elmulasztot­ta a társadalmilag érett kér­désekre az idejében való el­méleti és gyakorlati reagálást. Ezért a megújulást a társadal­mi, történelmi szükségszerű­ség kényszeríti ki. Jelenlegi helyzetünkben a megújulást illetően eléggé általános ez a vélemény és nagyon sok igazság van ebben. Voltak és lehetnek a társadalom fejlő­désében olyan időszakok, ami­kor a vezetés mulasztásai, te­hetetlensége következtében válsághelyzet alakul ki. Meg­ítélésem szerint azonban a megújulás szükségességét je­lenleg elsődlegesen nem ilyen tényezők indokolják, s nem­csak valamilyen hiánypótló szerepe van. Nem kétséges ugyanakkor, hogy a végbeme­nő megújulás fájdalommente- sebb, könnyebb lenne, ha nem görgettünk volna évekig ma­gunk előtt megoldásra váró gazdasági, politikai problémá­kat, ha a párt már korábban bátran vállalkozik a kiélező­dő ellentmondások megoldá­sára. A történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy a szocialista társadalom fejlődésében is vannak korszakváltások, olyan csomópontok, amikor koráb­ban nem tapasztalt, előre nem is mindig tervezhető külső és belső kihívással találja magát szembe a mozgalom. A társa­dalom fejlődése mindig gaz­dagabb, sokrétűbb, mint ahogy azt még a legelőrelátóbb pár­tok és vezetők elképzelhetik. Ilyenkor kiderül, hogy a kér­désekre korábban adott vála­szok egy része nem állja meg a helyét, más választ kell adni. Több új kérdés vetődik fel, amelyek választ igényel­nek. Az addig alkalmazott módszerek egy részéről is ki­derül, hogy nem alkalmasak a feladatok végrehajtására, újakra van szükség. A meg­újulás azt jelenti, hogy sok vonatkozásban mást és más­ként kell csinálni, mint a megelőző időszakban. Jdisr.ljg az emberiség fej­lődésében történelmi forduló­ponthoz érkezett. A szocialis­ta és kapitalista országok kö­zött a pusztító eszközöket te­kintve paritásos viszony ala­kult ki olyan szinten, hogy azok töredékének esetleges fel- használása a földön az em­ber; élet lehetőségét szüntet­né meg. Egy világháborúban nem lennének győztesek. Ezért a két rendszer közötti háború elkerülése, a béke megőrzése, osztályérdékek fé­léit álló problémává, azaz a legégetőbb globális kérdéssé vált. Megoldására nem lehet külön válasza a szocializmus­nak és külön válasza a kapi­talizmusnak. Csak közös vá­laszunk lehet, ami nem je­lenti, hogy a két rendszer küz­delme megszűnik, de az együttműködés és harc más­ként vetődik fel, mint ko­rábban. Az utóbbi évek azt is bizonyítják, hogy nem olyan kapitalizmussal élünk együtt a földgolyón, amely a közeljövőben szép csendben kimúlik, hanem olyannal, amely jelentős fejlődésre, ha úgy tetszik, megújulásra volt képes. Ezt bizonyítják a tech­nikai haladás, az életszínvo­nal vagy akár a társadalmi­politikai stabilitás terén el­ért eredményeik. Ez a szocialista országok, a kommunista pártok számára olyan kihívást jelent, amivel szembe kell nézni, amit vál­lalni kell, mert más út nincs. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy nemcsak a kül­ső körülmények változtak meg, hanem a belső feltételek is. Az alapkérdésekben a tör­ténelem igazolta az eddig foly­tatott politikánk fő vonalá­nak helyességét. A népi hata­lom szilárd, nincs talaja, le­hetősége a kapitalizmus visz- szaállításának. Régi önma­gunkhoz viszonyítva eredmé­nyeink imponálóak, de nem­zetköz; mércével megméretve kiderült, hogy a fejlett or­szágok szintjéhez való felzár­kózásban nem léptünk előbb­re. Ehhez pedig elengedhe­tetlen az intenzív fejlődés út­jára való áttérés, ami sokkal nehezebb, nagyobb erőfeszí­tést igényel, mint korábban gondoltuk. Gazdaságunk gond­jai jobban felszínre hozták politikai intézményrendsze­rünk hiányosságait, korszerűt­lenségét. Mindez indokolttá teszi a gazdaságban és a po­litikai intézmények működé­séhez egy átfogó reformprog­ram következetes végigvitelét. Le kell számolnunk azok­kal az illúziókkal is, ame­lyek a forradalm; harcnak bi­zonyos időszakban mindig velejárói és a kommunista mozgalom sem volt mentes tő­lük. Bizony tévedtünk, ami­kor a ma élő nemzedéknek a teljes egyenlőség, a fejlett szo­cialista társadalom közeli el­érését ígértük. Túl akartuk szárnyalni elosztásban, szo­ciális juttatásokban a, legfej­lettebb tőkés országokat anél­kül, hogy a munka termelé­kenységében közelebb jutot­tunk volna hozzájuk. Nem könnyű a tévedéseket beis­merni, elfogadni és megma­gyarázni, hiszen ez csökkenti az irántunk kialakult bizal­mat. A társadalmi megújulás már csak ezért sem fájda­lommentes folyamat; mindig harcot jelentett és ez ma sem lehet másként. A régiekhez, a megszokotthoz való ragaszko­dás mindig erős, sokan bizal­matlanul, fogadnak minden változást. A megújulásért a küzdelmet elsősorban a pártban kell megvívni, és nem kell félteni tőle a párt egységét. Harc minden élő szervezetben van és ez alól nem lehet kivétel a párt sem, hisz az is eleven, fejlődő szervezet. A párton belül ez azonban eszmei har­cot, vitát jelent és nem sze­mélyeskedő torzsalkodást, po­zíciócsatát. Azzal, hogy a kü­lönböző nézetek, vélemények nyíltan ütköznek, a jobb meg­oldást segítő álláspont kristá­lyosodik ki, új alapokon szi­lárdulhat meg az egység. Az új gondolatok, a megszokott­tói eltérő vélemények soha nem többségi gondolatként születnek meg. Harcban hó­dítanak teret, elvi vitában edződnek és válnak a több­ség által elfogadottá. Lehetsé­ges, hogy amíg ezt elérik, hosszú idő telik el, kudarco­kat is el kell viselniük. Lényeges tanulságul szol­gálhat számunkra az 1956-os ellenforradalom utáni idő­szak, amikor a külső és bel­ső körülmények szintén a megújulást tették szükségessé. Az újjászervezett MSZMP ak­kor'válságos időszak mély­pontjáról' iVitiült el a kibonta­kozás útján. Miközben foly­tatta küzdelmét az ellenfor­radalommal, a kétfrontos ér­zékenység talajára helyezked­ve végezte a pártépítést, an­nak jegyében alakította ki po­litikai irányvonalát és mun­kamódszerét. Ez a megújulás a párton belüli sokszor ke­mény, elvi harcban ment vég­be, amely nem emberek, ha­nem nézetek ellen folyt, noha köztudott, hogy a nézeteket mindig emberek hordozzák. Szükséges volt, hogy ne csak a párt központi vezetősége, ha­nem a pártszervek minden szintjén, sőt a kommunisták egyénileg is átértékeljék ko­rábbi nézeteiket, tevékenysé­güket, alkalmazott módszerei­ket. Emberileg is nehéz idő­szak volt. sok lelki vívódással járt. Egyesek gyorsabban meg­értették, mi az, amiben a párt szakított a korább; politiká­val. mi az, amit folytat és mi­ben újult meg. A maguk szá­mára is levonták az egyéni következtetést. Másoknál hosszabb ideig tartott, amíg világossá vált, hogy az MSZMP nem ugyanazt a po­litikát folytatja, mint az MDP, de nem is tagad meg mindent. Voltak olyanok ;s, akik viszont nagyobb hang­súlyt helyeztek korábbi né­zeteik. magatartásuk megideo- logizálására, mint a hibákkal való őszinte szembenézésre és a megfelelő következtetések levonására. A megújulásra képtelenek azonban végül is a perifériára szorultak. Pártszervezeteinkben a most kiterebélyesedő viták a mai megújulást segítik elő. Hosszú idő után először for­dul elő, hogy nem csupán a Központi Bizottság egy már elfogadott határozatának meg­magyarázása, értelmezése a feladat. Az eszmecseréknek az a célja, hogy a párt tagsága véleményével segítse olyan döntések előkészítését, meg­hozatalát, amelyek erősítik a párt eszmei, politikai egysé­gét és ösztönzik megújulását, amelyre a társadalmi, gazda­sági kibontakozás érdekében minden szinten szükség van. Göndics Zoltán, az MSZMP Pest Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságának igazgatója Furucz Zoltán Harmatcseppek LÁMPAFÉNY Megmagyarázhatatlan nyugtalanság ker­gette ki a házból. Kapkodva szedte magára az utcai viseletét. A bekecs fölé még a berliner­kendőt is felvette. Ki tudja? Valami, valami rossz történhetett Fenéknél. Vagy fenyegeti őket. Oda kell mennie. Mintha valami belső hang megszólalt volna benne kérdőn, figyel­meztetőn, bolond lettél te, Terus vénségedre?! És ha bolond lettém, felesel vissza, kérdőn, kétkedve. Ki ilyen, ki olyan lesz hetvenhét esztendősen. Ha megéri. Alit a buszmegálló oszlopánál. Egy perce, tíz perce? Fél órája? A sötétben férfihang szólalt meg mögötte, össze­rezzent. Nem, nem ijedt meg. Nem fél ő már semmitől. Csak nem hallotta a lépése­ket. A buszra vár, néni? Arra lelkem. Arra ne tessék várni, máma már nincsen busz. Nincsen? Nincsen, mert szombat van. A fér­fit elnyelte a sötét. Szombat? Ki nézi a nap­tárt? Mi legyen? Megint moccant benne a nyugtalanság. Feri? Annus, a menye? A három unoka valamelyike? Melyikkel lehet baj? Hét kilométer. Mennyiszer megtette! Ami­kor Binderéknél szolgált. Este elengedték, hajnalra menni kellett vissza. Futott haza, szaladt vissza. Akkor ment ez könnyen. Ak­kor? Mikor volt az? Vitte a lába, miközben ezen töprengett. Majd odaér. Bezörget. For­dul vissza. Ha nincsen baj. És ha van?! El­maradtak mögötte a kerékpárosok, majd a lámpafények is. Kiért a faluból. A szeme jó. Az még jó. Melegség öntötte el. Anyja szavai visszhangoztak benne. Mintha most, eb­ben a pillanatban mondaná. Olyan vagy te, Terus lányom, mint a macska. Sokszor mondta. Igaz. Mindig jól látott a sötétben. A lába, no az már nem a régi. Még jó, hogy ezt a vastag posztócipőt vette fel. Szo­rosabbra húzta a nagykendőt a bekecs fe­lett. Fújt komiszul a szél. Valamikor észre sem vette, hogy szél is létezik. Most meg... Mennyi már a baj! Ez se, az se. Ez is az anyja mondókája volt. Ez se, az se, te se, én se. öregkorában mondogatta más öre­geknek, nevetve a halálon. Te se, én se... Mindenkire sor kerül. Ez az egy igazság mindenkire ráméretik. Senki sem bújhat ki alóla. Mennyi ideje jön? Megállt. Pihent egy ki­csit. Fájt már a lába. Cibálta a szél a szok­nyáját. Még jó, hogy a mackót is alá vette. Ment újra. Dobbant egy nagyobbat a szíve. Mintha lámpa fénye lenne... Odaér most már. De nem! Motoros volt. Elhúzott mel­lette. Annak se lehet melege. Motor. Autó! És mennyi! Amikor egyszer Binderékhez le­jött a fiatal méltóságos úr, a vőjük autóval, hát az maga volt a csoda. Messziről bámul­ták, ott volt a fél falu, ő meg úgy tett, mint akinek ez nem újság, kérdezték is ké­sőbb tőle, nem féltél, Terus? Ugyan már! Ezt felelte. Csak nem fogja azt mondani, hogy minden pillanatban várta, nekiront az a förtelmes hangú szörnyeteg?! Megint pihennie kellett. Fájt már nagyon a lába. Talán jobb lett volna, ha nem in­dul el? De akkor ki felel neki a nagy nyug­talanságra? Eltévedt volna? Ugyan, az lehe­tetlen. Ezen az úton ő behunyt szemmel cél­jához talál. Feri! ö maradt meg a négy gyerekből. Kutyavilág volt az! Na, indulj, Terus. Így, így. Előre a jobbot, azután a balt. Amikor Petit tanította járni. Az első unoka! Micsoda boldogság volt. Milyen ne­hezen hordta ki Annus. Azután szült még kettőt. Hála istennek. Előre a jobbot, azután a balt, előre a jobbot... Milyen furcsán ver a szíve. Vagy csak képzeli...? Mintha ott már lámpák fényét látná! Nem is egyet, kettőt. Sokat. Sok-sok fényes lámpát. Az már a falu? Csak ne érezné magát ilyen fur­csán. No, pihen még egyet. És azután megy, megy, bezörget Feriékhez. Talán nincs is baj náluk ... Amikor világosodni kezdett, akkor találtak rá. A dér terítette be lepellel. Aludt. Mindörökre. Mészáros Ottó Kevés a varrónő a Senior Váci Kötöttárugyár üzemeiben Ha forog a pénz, több a haszon Manapság nem tud annyi terméket gyártani a Senior Váci Kötöttárugyár a hazai piacra, amennyi ne fogyna el néhány hét alatt. A nagy igény azt jelzi, hogy a vásárlók felismerték: ha az átlagnál drágább is, a váciak áruja mi­nőségben felülmúlja a versenytársak legtöbbjének portéká­ját. £ ezt nemcsak itthon ismeri el a piac, hanem külföl­dön is. Tavaly például mintegy tizenhat százalékkal több terméket értékesítettek a tőkés országokban, mint két esz­tendővel ezelőtt. Ez azonban csak az egyik említésre méltó eredménye 1987-nek. Mint Csernák Károlyné gazdasági igaz­gató elmondta, a nyereségüket húsz százalékkal növelték, s mivel a vagyonarányos nyereség meghaladja a harminc szá­zalékot, a kevés kedvező hatékonyságú hazai vállalat közé sorolják őket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents