Pest Megyei Hírlap, 1988. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1988-01-11 / 8. szám

fi Pevdi jogásza Népszerű a jogsegélyszolgálat A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 8. SZÁM 1988. JANUÁR 11., HÉTFŐ fi megrendelések csak csordogáltak Mélypontra süllyedt a minőség A legtöbb nagyobb munka­helyen, gyárakban, üzemek­ben, termelőegységeknél ma már éppen olyan fontosnak tartják a jogsegélyszolgálatot, mint a szakszervezet tevé­kenységét vagy az üzemorvos létét, munkálkodását. Vállala­ti jogásznak lenni és a jog­segélyszolgálati feladatkört ellátni népszerű feladat a Pevdinél is. Épp ezért nem­csak a központban, hanem szinte • valamennyi gyáregy­ségben, üzemrészben ismerik dr. Vidra Petemét, a vállalati jogtanácsost. Napjai meglehe­tősen mozgalmasak, gyakran megfordul vidéken, ügyeket intézni, fogadóórát tartani. Jó eredmények — nem ke­vés ellentmondással. Nagyjá­ból így lehetne jellemezni az elmúlt évi teljesítményt. Leg­alábbis ez derült ki abból az értékelésből, amit Tankó Zol­tán, az Évig ceglédi gyárának igazgatója tartott nemrégiben az idénynyitó munkásgyűlé- sen, amelyről pénteki lapszá­munkban röviden tudósítot­tunk. A számok arra engednek következtetni, hogy a ceglédi gyár, amely már második esz­tendeje működik leányválla­lati formában, jó pozíciókat harcolt ki magának. A 637 millió forintos árbevételi ter­vet kis híján 20 millió forint­tal túlteljesítették, tőkés ex­portból 80 millió forintot hoz­tak a konyhára, a várható nyereség összege: 80—90 mil­lió forint. A mutatók azt sejtetik, hogy az Évig megpróbált alkalmaz­kodni a változó piaci igények­hez. Például az év elején igen-igen lassen csordogáltak a villamos kéziszerszámmal kapcsolatos rendelések. Nem volt véletlen a szerényre fo­gott, 59 millió forintos terv, ém menet közben nőttek a kí­vánalmak, végül is 75 millió forintot érő kéziszerszám ké­szült el. Ami a iúgszivattyűt illeti: új termékről lévén szó. gyártását sok műszaki gond és lemara­dás kísérte. Igaz, mindez egyelőre nem okozott terme­léskiesést a fölhasználónál, a Hajdúsági Iparműveknél. A Black and Deeker-termékek előállítását esetenként a kény­szerű kapkodás jellemezte. A gyárigazgató szavai sze­rint 1987-ben a portékák rossz minősége jelentette a legsú­lyosabb problémát. Mint mon­dotta: a minőség mélypontra süllyedt. Nem mintha koráb­ban nem mutatkoztak volna hasonló jelek, de úgy látszik, a vásárlók igényesebbé váltak, s egy csomó termék közvetle­nül a felhasználóhoz kerül, az ellentmondások tehát éleseb­ben vetődnek fel. Annyi bizo­nyos, hogy a tavalyi színvo­nalú gyártmányokat a továb­biakban nem fogadja el a kül­földi piac, de félő, hogy a ha­zai sem. A minőségi hibák 80 száza­léka emberi mulasztásokra vezethető vissza. Nem kivéd­hetetlen csapásról van tehát szó. Mint például a Svédor­szágnak szánt VZ-motorok, az Egyiptomba címzett mosógép­motorok, stb. esetében. Szoro­san ehhez a témához tarto­Primőrrel kereskedő konzervgyárak Szamóca fekete fóliában Elsőként a Debreceni Tar­tósítóipari Kombinát kezdte el friss zöldség-gyümölcs ex­portálását is a konzervgyártás mellett. Ezenkívül Debrecen zöldség-gyümölcs üzleteibe is jelentős mennyiséget szállítot­tak friss zöldség-gyümölcsfé­lékből. Tavalyelőtt már a Szegedi Konzervgyár gesztorságában 11 termelőszövetkezet részvé­telével létrejött a Hűtőtároló Gyümölcs-Zöldség Termelő és Forgalmazó Gazdasági Társa­ság. Ezer tonna kapacitású hű­tőtárolójuk van. A múlt évben 1500 tonna friss gyümölcs­zöldség exportjuk volt 500 ezer dollár bevételt értek el, és 5 millió forint nyereséget. Ter­vezik további 2000—3000 ton­na befogadású raktár vásárlá­sát. Ez évben 10 hektár szamó­cát telepítenek fekete síkfóliá­ba a bajai hűtőházzal közösen. Jelenleg a legnagyobb jöve­delmet a fekete síkfóliába te­lepített szamócával lehet el­érni. 1987-ben Nagykőrösön, a Bokros-dűlői homokban 80 négyszögöl fekete síkfóliába ültetett 2300 tő szamócából 20 ezer forint bevételt ért el egy termesztő. Igaz, két év után újra kell telepíteni. A termés eiejét 180 forintos kilogram­monkénti áron adta el Buda­pesten kereskedőknek, a ter­més utolját is 100 forintért árulta kilogrammonként. Ak­kor kezdett teremni a szabad­földi nem fekete síkfóliába ül­tetett szamóca. A Szegedi Konzervgyár ter­melési értéke is, nyeresége is közel fele annyi, mint a Nagy­kőrösi Konzervgyáré. A kon­zervexportra kapott 55 száza­lékos dollár ártámogatás biz­tosítja a gyár nyereségét, mégis foglalkoznak a friss ex­porttal is, amelyre csak 40— 45 százalékos a dollár ártámo­gatás. A háztáji és zártkertek több zöldséget teremnek, mint amennyi a konzervgyáraknak és a lakosság ellátásához szük­séges, így csak dicsérni lehet a konzervgyárak kezdeménye­zését. Az áfész kezdeménye­zésével, esetleg a Hungarofruct telepítési támogatásának el­nyerésével talán Nagykőrösön is érdemes lenne 10 hektár fe­kete síkfóliába ültetett Gorella vagy a nagyobb bogyójú Senga Kiesta szamóca telepítésével és friss exportjával foglalkozni. A konzervgyárnak ugyanis a 100—180 forintos primőr sza­móca túl drága lenne. £ A beruházási költség 80 négyszögöl területre, és 2 évre számolva a fekete fóliára 3500, szamócapalántára 4600, szer­ves és műtrágyára 1900 forint. A várható bevétel 2 év alatt 40 ezer forint. Dr. Konrád Zoltán zik, hogy a ceglédiek 1987-ben több millió forintnyi selejtet gyártottak, a vétkesek kárté­rítése viszont az ezer forintot sem éri el. A gyár kiegyensúlyozott pénzgazdálkodással élte át az elmúlt esztendőt. Fizetési kö­telezettségeinek 1—2 esetet kivéve időben eleget tudott tenni, az üzemvitelhez mind­össze 15 millió forintnyi hitelt és 10 millió forint értékű vál­tót vett igénybe. Kötbérre nem, de késedelmes fizetése miatt 170 ezer forintos bírság­ra kötelezték a céget. Igaz, más vállalatok pedig az Evig- gel szembeni fizetési kötele­zettségükkel késlekedtek, eb­ből a gyár 700 ezer forint pót­pénzhez jutott. Mint arról már többször hírt adtunk, a termékösszetétel változása miatt év közben tíz dolgozót el kellett bocsátani, és a gyárban gyakorló végzős ipari tanulóknak is csupán egy csekély hányadát tudták alkalmazni. Az 1988-ra szóló terv alap­ja, az anyagellátás a mostani ismeretek szerint kritikus szí­nezetet fog ölteni. Az- importá­láshoz föltétlenül szükséges devizakeretnél valószínűleg kevesebbet kap a cég, így az­tán ha kedvező változás nem történik, vissza kell fogni va­lamelyik termékcsoport gyár­tását. Nyilvánvaló, hogy a na­gyobb nyereségtartalmú hol­mikat részesítik előnyben. A belföldi anyagellátás ütemte- len, a szállítás és a minőség egyenetlenségei igencsak meg­nehezítik a gyár dolgát. A fontosabb ceglédi tervek között szerepel a frekvencia­vezérelt motor továbbfejlesz­tése, s 500 darab gyártása. A későbbiek során ezek a moto­rok fognak majd az automata mosógépekbe kerülni a Haj­dúsági Iparművek segédleté­vel. Ugyancsak megvan az el­képzelés egy Vídia—Évig— Black and Decker vegyes vál­lalat létrehozására. Az idén a bruttósított bértö­meg 2.5 százalékát használ­hatja fel a gyár béremelésre. V. S. Tanácsot kérnek Beszélgetésünk napján is szabályos „órarendje” volt: a reggeli eszmecsere után pénz­ügyi osztályos kollégákkal a bérlemények bérfizetési díjait vizsgálják felül, majd elmegy egy jogismereti továbbképző tanfolyam soron következő foglalkozására, melynek hall­gatója. Délutánra jut az irodai munka, a diktálós ügyintézés, rendezi másnapi teendőinek sorát is. Szereti a munkanapot a munkahelyen befejezni, de óhatatlan, hogy az ügyes-ba­jos dolgok, melyek megoldá­sához a segítségét várják, el ne kísérjék hazáig. Ezekből teljesen nem lehet kikapcso­lódni. — Tulajdonképpen ketten vagyunk itt vállalati jogtaná­csosok — mondja. — Dr. Ba­lázs Mihály, az igazgatási osz­tály volt vezetője, s köztem oszlottak meg a feladatok. Ö nyugdíjba ment, utóda, dr. Vajda Jusztina október óta vette át a teendőket. Kettőnk közt a feladatok úgy oszlanak meg, hogy kolléganőm az igaz­gatási területen munkálkodik, a bírósági, hatóság előtti kép­viseletet, a peres ügyeket én látom el. Mindkettőnk terüle­te meglehetősen sűrű forgal­mú. — A jogsegélyszolgálat nép­szerű nálunk, sokan veszik igénybe. Ezt a feladatkört — Szentendre kivételével — én látom el. Mondhatni, népszerű teendő, hiszen napjaink for­gatagában kinek ezért, kinek másért, de valamiért biztosan szüksége van jogi eligazítás­ra. A jogsegélyszolgálatot nép­szerűsíti, hogy ingyenes és időmegtakarítást is jelent az érdeklődő részéről, hiszen nem kell ügyvédi munkaközösséget, hivatalokat felkeresni, elég, ha a munkahelyi fogadóórán, tanácsadáskor előáll kérdésé­vel. . Polgárjogi, családjogi, mun­kajogi kérdésekkel szoktak leggyakrabban dr. Vidra Pe­teméhez fordulni. A jogse­gélyszolgálati tevékenység alapvető célja elsősorban a családjogi természetű kérdé­sekre választ adni. Kivételes esetekben vagyonjogi téren is Varratokat hegeszt az automata tud segíteni a jogász, szakta-' nácsaival, ajándékozási szer­ződések. adásvételi szerződé sek esetén. — Ha számba vesszük, mi mindennel keresnek fel dol­gozóink, hát olyan kép alakul ki, mintha országos statiszti­kát néznénk. Házassági bon­tóperek ügyében kérnek szak­tanácsot, segítséget, gyerek­tartással, gyermek elhelyezésé­vel, a gyermektartás megvál­toztatásával kapcsolatos kér­dések kerülnek napirendre. Az ügyek egy része tanácsadással megoldható, a többi gyakorla­ti feladatokat ad, ha eljárás- hoz kell folyamodni. Tavaly például negyvennégy iktatott üggyel foglalkoztam, ami ter­mészetesen utánjárásokkal járt. — Igen sok olyan kérdéssel állnak elő ügyfeleim, amelyek ingatlanszerzéssel, lakáscseré­vel kapcsolatosak. Az új ren­delkezések, pontosítások töm­kelegében a segítségemmel jobban el tudnak igazodni. Szeretem a feladataimat és természetesen az embereket is. Érdekelnek a sorsok, számos ügyben a jogi képviseletet is ellátom, a szóbeli tájékoztatás mellett a hivatalos iratot meg­fogalmazom, elmegyek ügyfe lemmel a bíróságra. Rövidesen elszállítják a Vas-, Elektromos, Műszeripari Szövetkezet műhelyéből azt az automata körvarrathegesztö berendezést, amelyen víztartályokat készít majd egy hazai cég. A gépen készülő termékeket — a tervek szerint — tőkés piacon értékesítik. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ingyenesség — A jogsegélyszolgálatot, mint létező segítséget egyre jobban értékelik és elfogadják az ügyvédek és a bíróságok. Az ügyfelek? Mosolyogva em­líti: amikor a jogsegélyszol­gálatok kialakultak, meg kel­lett nyerni az emberek bizal­mát. A bizalom hiányának egyik oka az volt, hogy a ta­nácsadás ingyenes. Ezt tartot­ták hihetetlennek. Ám amiatt, hogy ne lenne e téren feladat, nem panasz­kodhat a pevdis jogtanácsos. — Jogsegély-kérelemben a gyáregységek közül Pilisszent- iván vezet. Sok fejtörést okoz­nak az ingatlanügyek, ám az a tapasztalatom, hogy az em­berek ösztönösen jó jogérzék­kel rendelkeznek. Legkevesebb a jogsegélyszolgálati forgalom a konfekciósoknál Cegléden. Sok a feladat Váltunk néhány szót a vál­lalati peres ügyekről, amikor a céget kell bírósági tárgyalá­sokon, hivatalból képviselnie. Elmondja dr. Vidra Péterné: ezeknek az ügyeknek a leg­többje a solymári épületelem, nyílászáró-készítő munkával kapcsolatos. Az ott készülő elemek hihetetlenül jó minő­ségűek, ám nem mindegy, hogy a kapun kikerülve hogyan jutnak tovább, hogyan hasz­nálják fel azokat. Dr. Vidra Péterné a Pevdi- hez a Magyar Tudományos Akadémia Műszerügyi és Mé­réstechnikai Szolgálatától jött. — Szeretek itt dogozni — mondja. — Sok a feladat, nem vitás. Ügy érzem, jó a kap­csolat a gyáregységek igazga­tóival, munkatársaival. Felkeresik telefonon, kiké­rik tanácsát, s ha vállalati ügyben kell valamelyik gyár­egységbe elmenni, nem zárkó­zik el a jogsegélyszolgálati teendőktől sem. — Autóbusz, vonat, autó — sokat utazom. Ám, amikor ha­zatérek, félre kell tenni min­den hivatali gondot. Csepere­dik a lányom, már tizenegy éves. Vele, a családdal is kell foglalkoznom. E. K. Fogadóóra Január 23-án. szerdán délután 2-től fél 7 óráig Fekete Antal, a városi ta­nács elnöke fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségében. Téli kellemetlenségek Megelőzhetők a bajok A téli hideg idő beköszön­tése ismételten veszélyt jelent a vízhálózatra, mert mint köz­tudott, a nulla fok alatti hő­mérsékleten a víz átalakul jéggé, térfogata megnövekszik és ezáltal feszítő hatást gya­korol a csővezetékekre, szerel­vényekre. Elsősorban a vízmérő akná­kat hideg időbén teljesen le­zárva kell tartani, esetleg ajánlatos ráhelyezni vastagabb rétegben lehullott falevelet vagy szalmát, de általában elegendő a jól záródó aknafe­dél. Semmiképpen ne tartsunk a vízóraaknában zöldségfélé­ket, mert ezt egyébként sem szabad és a gyakori felnyitás következtében az aknában összegyűlt kevés meleg levegő is eltávozik. Több helyen ta­pasztalható, hogy a vízmérő aknák fedele nincs teljesen le­zárva, hogy az akna szellőz­zön, erre azonban semmi szükség, mivel a beépített szerelvények jól elviselik a nyirkos, párás környezetet. Az előbbiekben leírtak fi­gyelembevételével megkímél­hetjük magunkat sok felesle­ges bosszúságtól és az esetle­gesen felmerülő anyagi kár­tól. Ha a szükséges óvintézke­dések megtétele ellenére is azt tapasztaljuk, hogy a víz nem folyik és az utcán a köz­kút működik, akkor valószínű­leg valahol elfagyott a házi vízellátó rendszerünk. Ezt az aknában sohasem szabad nyílt lánggal kiolvasztani, mivel a beépített műanyag szerelvé­nyek a nagy meleg hatására megolvadnak és a víznyomás­tól szétnyomódnak, így vízöm- lés keletkezik. Meleg víz ráöntésével vagy forró vízbe áztatott rongy kör- betekerésével kísérelhetjük meg a kiolvasztást úgy, hogy közben a legközelebbi kifolyó­csapot nyitva tartjuk, mivel a meginduló víz kiolvasztja a még bent levő jégdarabokat. Ha nem tudjuk elhárítani a hibát, a vízművállalat a be­kötővezetéket a vízmérőig fe­lülvizsgálja és a szükség sze­rinti karbantartást elvégzi. Ahol nincs a lakásba be­vezetve az ivóvíz, ott az ud­vari kifolyócsapot használják vízvételezésre. A kifolyócsapot a földből kijövő vezetékkel együtt vízteleníteni kell, mivel a hőszigetelés nem jelent tar­tós védelmet, ugyanúgy el­fagy. A víztelenítést mindig körültekintően kell végezni a T kulccsal 90 fokra elfordít­va a földön levő ürítő főcsa­pot, közben és utána nyitva kell tartani a föld felett levő kifolyócsapot, hogy a leeresz­kedő víz után a levegőt be­szívja. Ha nem megfelelően zárjuk el a főcsapot, akkor azt jellegzetes szivárgó hang­ból lehet megállapítani. Ahol az épületbe is be van vezetve a víz, ott a fűtetlen he­lyiségekben, ahol fagyveszély várható, gondoskodni kell az ingatlan tulajdonosának vagy kezelőjének arról, hogy a ve- zetékcső-hálózat víztelenítve legyen, lezárják. ZöldsfgSável a rák ellen A Kossuth Művelődési Köz­pont szervezésében Garamsze- gi György munkaszervezési tanácsadó tart előadást a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi gyárában a Ereuss-íéle zöldséglének a rákbetegekre gyakorolt gyógyító hatásáról. Az ismertetés január 18-án, hétfőn délután negyed 3-kor hangzik el. Adóbevallás A KIOSZ városi székházá­ban január 14-én. csütörtökön 9 órától 13 óráig fogadják a kisiparosokat, akik ekkor ad­hatják le az adóbevallási ívet. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents