Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-08 / 289. szám
1987. DECEMBER 8., KEDD Országgyűlési bizottságok előtt Napirenden a költségvetés Az Országgyűlés ipari bizottsága hétfőn ülést tartott a Parlamentben. A testület tagjai Juhász Mihály elnökletével a jövő évi költségvetésről, valamint az 1988-ban életbe lépő szabályozók ipari hatásairól tanácskoztak. A képviselőkhöz eljuttatott előterjesztés megállapítja: a gazdálkodásban már az idén is érzékelhetők bizonyos pozitív változások, de a szükséges fordulat nem következett be. Az ipar a termelés 2-2,5 százalékos előirányzott növekedését néhány tized százalékkal túlteljesíti, a szocialista export tervezett 2,5-3 százalékos növekedése várhatóan elmarad a tervtől, a tőkés export viszont a vártnál nagyobb ütemben, mintegy 11 százalékkal bővül. Javult az ipar jövedelemtermelése, de a vállalatok nyeresége a tavalyinál és a tervezettnél alacsonyabb. Az elképzelések szerint a beruházások a tervezettnél alacsonyabb szinten valósulhatnak meg, bár folytatják a mecseki kokszolhatószén-ter- melés fejlesztését, a paksi beruházást, a Dunai Vasmű kokszolóművének építését. Az adóreform és a szabályozóváltozások következtében várhatóan erősödik majd a vállalatok nyereségérdekeltsége, külpiaci versenyképessége. A nyereséget kevesebb elvonás terheli, tehát az adózott eredmény reálértéke nő. Szóbeli kiegészítőjében Horváth Ferenc ipari államtitkár utalt arra: a minisztérium mégállapodott a Pénzügyminisztériummal abban, hogy jobban ösztönzik az exportbö- vitö pályázatban részt vevőket. A kivitel növeléséhez kapcsolódó beruházásoknál számolhatnak forgalmiadóvisszatérítéssel a gyárak. Csáki Gyula pénzügyminiszterhelyettes kiemelte, hogy a £el,- szárrWiá'Sökat ‘ál'áb'ályőtlő’ jög'i • rendeieteket még csak mérsékelten érvényesítik az iparban, bár több szanálás befejeződött, illetve befejezés előtt áll. A miniszterhelyettes szóvá tette, hogy a hitelező vállalatok általában nem igyekeznek behajtani pénzüket, nem kezdeményezik az adósok felszámolását. Eközben különféle állami támogatásokat és hiteleket vesznek igénybe. Ezentúl nem folyamodhatnak bankhitelhez mindaddig, amíg kintlévőségeiket nem hajtják be. Arról is szólt, hogy a jövő évi átállásnál sok vállalatnál zavarok keletkezhetnek, például a bruttósitott bérek kifizetésénél. Ilyen esetekben a kereskedelmi bankok állami garanciával rövid lejáratú hiteleket adhatnak a vállalatoknak. A vitában sok képviselő hozzászólt, illetve kérdéseket tett fel, köztük Pest megyéből Kovács László (20. vk.). Az ipari bizottság végül fá- mogatólag tudomásul vette az előterjesztett tájékoztatót. ★ Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága hétfőn ugyancsak ülést tartott a Parlamentben. A napirendre tűzött hat témához a vita során több mint 20 hozzászólás hangzott el; a bizottság tagjai közül többen ismételten szót kértek. Először az 1988. évi állami költségvetésnek az Igazságügyi Minisztérium, a Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség, továbbá a tanácsok munkájára, jövő évi gazdálkodására vonatkozó fejezeteit vitatták meg a képviselők, miután az írásos munkaanyagokhoz szóbeli kiegészítést fűzött Békési László pénzügyminiszter-helyettes. Elmondta, hogy az egy-egy területre jutó — a korábbiakhoz képest szigorúbb — pénzügyi előirányzatokat országos összefüggésekben kell megítélni. Az 1983-as esztendő a gazdálkodásban sok új elemet hoz, illetve követelményt támaszt. A kormájay, szeptemberben elfogadott munkaprogramja végrehajtásának 198S lesz az első teljes éve. A hozzászóló képviselők a tanácsok egészségügyi, szociális, oktatási feladatait sorolták a prioritások közé. A költségvetési témában az előterjesztést — a vitában felmerült kérdésekre adott miniszterhelyettesi válasszal együtt — a bizottság elfogadta. Ezután ugyancsak elfogadta az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvényt módosító törvényjavaslatot, amelyet szintén Békési László ismertetett, rámutatva, hogy a módosítást mindenekelőtt az adórendszer korszerűsítése teszi szükségessé. Két további, a jogalkotásról, illetőleg az 1960 előtt kibocsátott jogszabályok rendezéséről szóló törvény tervezetével foglalkozott ezután a bizottság dr. Petrik Ferenc igazságügyminiszter-helyet- tes előterjesztésében. A jogalkotás törvényi szintű, új szabályozását mindenekelőtt az teszi szükségessé, hogy eddig a jogszabályokra, az állami irányítás jogi eszközrendszerére, a jogszabály-előkészítés és a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás széttagolt, nincs egységes rendszerbe foglalva. Napirenden szerepelt még — Szabó Ferenc mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszterhelyettes előterjesztésében az élelmiszerekről szóló 1967. évi III. törvény tervezett módosítása. Hasonlóan elfogadta a bizottság azt a két beterjesztett javaslatot, hogy törvény- erejű rendelettel módosítsák majd a termelőszövetkezetekről szóló 1969. évi III. törvényt, illetve módosítsanak egyes szövetkezeti jogszabályokat. A. vitában felszólalt dr. Lakos László (Pest megye, 9. vj\J iS3u> t* *■- S -1 . ti. . i A haladó hagyományok követői A Pest Megyei Hírlap munkatársai a sajtónapi ünnepségen (Folytatás az 1. oldalról.) megtájékoztatás társadalmunkban betöltött szerepét méltatva kiemelte: a sajtó politikai irányítói és az olvasók is «zt várják a lapoktól, a rádiótól és a televíziótól, hogy reálisan mutassák be eredményeinket és gondjainkat, tükrözve a közérzetünket és a közhangulatot befolyásoló nehézségeket is. Fontos, hogy a toll mesterei segítsék a párt és a kormány kibontakozási programjának sikerre vitelét, élve a sajtótörvény adta jogokkal, s nem feledve az írott kötelességeket sem. A nyílt tájékoztatás hatékonyan ösztönözhet a cselekvésre, az olyan tettekre, amelyek mentesek mindenfajta illúziótól — mondta egyebek között dr. Szászik Károly. Az ünnepi beszéd után Sági Ágnes, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztője kitüntetéseket adott át. Bejelentették, hogy a Hírlapkiadó Vállalat nívódíját vehette át Koblencz Zsuzsa, a monori szerkesztőség munkatársa, Kör Pál, a gödöllői szerkesztőség vezetője és Máza Katalin, a belpolitikai rovat munkatársa. K1SZ- jutalomban részesült Mörk Leonóra, a belpolitikai, és Fiedler Anna Mária, a gazdaságpolitikai rovat munkatárA megyei képviselőcsoport ülése Vita az elosztás elveiről A tervek szerint nem kevesebb, mint kilenc téma szerepel az Országgyűlés jövfi heti, téli ülésszakának napirendjén. Közöttük olyanok, mint az 198S. évi állami költségvetés benyújtása, vitája és az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének beszámolója. Ezekkel foglalkozott tegnap az országgyűlési képviselők Pest megyei csoportja. A Pest Megyei Tanácson megtartott ülésen ott volt Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára és Komhányi András, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkára. Találkozási pontok Elsőként Lukács József, a megyei tanács egyházügyi titkára adott rövid tájékoztatót szűkebb pátriánk egyházpolitikai helyzetéről. Egyebek között elmondta, hogy a megyében tizenhárom felekezet tevékenykedik, amelyek közül a római katolikus, a református és az evangélikus a legnépesebb. Anyagi állapotuk megfelelő, mert — a különböző támogatások mellett — a nehezebb helyzetben sem csökken a hívők adakozó kedve. Az állam és egyház viszonyáról szólva hangsúlyozta: a kapcsolat — az országos helyzettel megegyezően — kiegyensúlyozott és rendezett. Rendszeresek a véleménycserék a különböző szinteken, s hosszú idő óta nem keletkeztek konfliktusok. A papság többsége lojális, segíti az állami elképzelések megvalósítását. Különösen az egészség- védelem, a szociális kérdések és utóbbi időben a községfejlesztés terén vannak találkozási pontok. Akadnak az egyházi személyiségek között visszahúzódók is, de ők sem ellenségesek céljainkkal, törekvéseinkkel szemben. Felszólalások várhatók Miként várhatóan a Parlamentben, úgy a tegnapi ülésen is a költségvetési terv.váltotta ki a legnagyobb vitát. Először Vágvölgyi József, a megyei tanács általános elnökhelyettese adott tájékoztatót a tanácsok jövő évi működési és fejlesztési lehetőségeiről. Mint ismeretes, a költségvetési kiadások csökkentése miatt apadó pénzügyi forrásokkal kell számolni. A képviselők a megyei és az országos, helyzetet értékelve úgy látják, hogy az életszínvonal romlásával kapcsolatos gondok a tanácsokon fognak lecsapódni. Dr. Berdár Béla (25. vk„ Budakalász) a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság főigazgatója sokak véleményét fogalmazta meg, amikor ezt mondta: ilyen körülmények közepette nem szabad magukra hagyni a tanácsokat! Innen már csak egy lépés vezetett el a megye jövő évi pozíciójának megtárgyalásához. A képviselők elégedetlenek a pénzügyi lehetőségekkel, mert nem egy mutató tekintetében az utolsók közölt állunk az országos összehasonlításban. Nem azt kifogásolják, hogy kevesebb jut annál, mint amire szükség volna, hiszen a költségvetés gondját ismerve. Pest megyének is lejjebb kell szállítania igényeit. Ezt tudomásul veszik a képviselők is, ugyanakkor azt kívánják: a kevesebbet igazságosabban osszák el. Egyebek között úgy, hogy vegyék figyelembe a korábban elfogadott programokat, például az agglomeráció fejlesztési tervét. Van olyan megyei javaslat is: a legfontosabb, országos célok megvalósítására különítsenek el pénzeket, a többit pedig a fejkvóta alapján bocsássák a megyék rendelkezésére. Gazdálkodjanak vele a helyi igények, lehetőségek szerint. A témához hozzászólva Balogh László (29. vk.. Szob), a Pest Megyei Tanács elnöke sürgette a kormányszervek és a tanácsok tervezési munkájának jobb összehangolását, korszerűsítését. Mint kiderült, a kérdéskört a Parlamentben is fel akarják vetni a megyei képviselők. Ezzel egyetértett Balogh László és a vitában felszólaló Krasznai Lajos is. A képviselők hangot adtak azoknak a kételyeknek is, amelyek választóik körében felmerültek az utóbbi hónapokban. Ilyen például a jövő év; áremelkedések mértéke és az azt ellensúlyozandó szociálpolitikai intézkedések. Egyikkel kapcsolatban sem derűlátó a közvélemény. Sok szó esett az ipar várható teljesítményéről és a szabályozók viszonyáról. Dr. Vona Ferenc (16. vk:, Ráckeve) körzeti állatorvos a költségvetés tervezetét áttanulmányozva, merésznek tartja egyik-másik célkitűzését. Mégpedig azért, mert az írásos anyagban az js szerepel, hogy a szabályozók 1988-ban nem tudnak intenzív hatást gyakorolni a vállalati gazdálkodásra. Akkor mi a biztosítéka a stabilizációnak, a kibontakozásnak, de először is a jövő évi terv teljesítésének? Koltai Imre (28. vk., Vác), a Cement- és Mészművek vezérigazgatója azt kifogásolta, hogy az eredeti szándékokkal nincsen összhangban a vállalati beruházásokra kivetendő általános forgalmi adó. Jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy annak csupán egy része igényelhető majd vissza, s ez kellemetlen helyzetbe hozza a gazdálkodókat. Dr. Lakos László (9. vk., Abony), a jászka- rajenői Árpád Tsz elnöke annak a véleményének adott hangot, hogy a kibontakozás olyan lényeges elemei, mint a teljesítmény, a piac, a jövedelemérdekeltség más megfogalmazásban kerültek bele a költségvetési tervezetbe, mint ahogy arról szeptemberben szó volt. Polgárdi József (17. vk., Du- naharaszti), a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója azt ajánlotta, hogy megfelelő népgazdasági teljesítmény esetén már a jövő fél évben emeljék fel a legjobban rászoruló rétegek szociálpolitikai juttatását. Erre a parlament adjon felhatalmazást a kormánynak. Amennyiben pedig a teljesítmény elmarad a várakozástól, s ezért egyes pénzügyi mutatókat lefelé kell kerekíteni, az se történhessen meg a parlament jóváhagyása nélkül. Eltérő hangsúlyok Naszvadi György, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője az elhangzottakra reagálva elmondta, hogy az adóreform végrehajtása, s annak gazdasági kihatásai bizonyos pontokon valóban eltérnek attól, ahogyan eredetileg tervezték. Már most látható, hogy a termelői árszintcsökkenés kisebb lesz, mint amire számítottak. Igen erős ár- emelkedési tendencia érzékelhető, ezért a vállalatok számukra kedvezőbb pozícióból indulhatnak januárban. Egyebek között a támogatási rendszer átalakítása sem úgy sikerült ez idáig, ahogy tervezték. Ezek a jelenségek tették szükségessé a menet közbeni intézkedéséket, szigorításokat. A megye sajátos helyzetéről, az elosztás elveiről a főosztályvezetőnek az volt a véleményé, hogy ezeket a kérdéseket tényleg célszerű felvetni a parlamentben. Hozzátette ugyanakkor azt is: elképzelhető, hogy a megyei képviselők elgondolásai mások érdekeibe ütköznek. Mint mondotta, az arányosabb elosztást segíti majd az is, ha a személyi jövedelem- adóból befolyó összegekkel az állandó lakóhely szerinti tanácsok gazdálkodhatnak. Kövess László sa. A szerkesztőség nívó- díját Kövess László főmunkatárs és Jocha Károly, a sport- rovat munkatársa kapta. meg. Elbúcsúztatták Szombathelyi Ervint, lapunk olvasószerkesztőjét, aki nyugállományba vonulása miatt válik meg munkahelyétől. Kitüntették a Pest Megyei Hírlap terjesztésében élenjárókat is. Elismerést kaportt Gulyás György, az MSZMP Nagykátai Városi Jogú Bizottságának titkára, Nagy Sándor- né, a monori pártbizottság munkatársa, Nagy Lajos, a monori postahivatal vezetője, Be- recz Józsefné, a váci postahivatal vezetője és Juhász Ká- rolyné, a ceglédi postahivatal hírlapfelelőse. A magyar sajtó napja alkalmából kiemelkedő és eredményes terjesztői tevékenységéért a Hírlapkiadó Vállalat és a Népszabadság emlékplakettel jutalmazta dr. Bárdos Józsefet, a nagykőrösi pártbizottság, Dobos Józsefet, a da- basi pártbizottság és Szepesi 'Tibort, a ráckevei pártbizottság munkatársát. A posta dolgozói közül ezt a kitüntetést vehette át: Dósa Endréné, a százhalombattai, Tóth Lász- lóné, a törökbálinti és Listár Andrásné, a kiskunlacházi postahivatal , . .hírlapfelelőse, valamint Vigh Ferenc, a ceglédi 1. számú postahivatal kézbesítője. A Pest Megyei Hírlap előfizetői számának növelésében elért sikereiért oklevelet kapott Ivánkó Jánosné szadai, Szent- péteri László nyársapáti, Rei- tinger Károly vámosmikolai, Andrikó Elekné gyömrői, Majoros Lászióné kiskunlacházi, Várkonyi Mária dömsödi, Bo- donyi Jánosné gyömrői, Fehér József, ifj. Horváth István és Burján László monori, Parázs Sándorné és Szecsei Ferencné nagykőrösi, valamint Gál Zoltánná ceglédi kézbesítő. Átadták az Év újságírója kitüntetést is. Az Adunk a véleményére pályázatunkon az olvasók. szavazata alapján a tízezer forintos díjat Mészáros Ottó főmunkatárs kapta meg. A Pest Megyei Hírlap emlékplakettjét ezúttal négyen: Szathmári Géza, valamint Bariba István, a kiadó megyei terjesztési osztályának vezetője, Bokor Veronika és R.uttkay György olvasószerkesztők vehették át. Lapunk külső munkatársai közül eredményes tevékenységükért jutalomban részesült: Csiba József, Padányi Lajos, Kővári József, Fazekas Mátyás. Soly- mosi László, Gyuráki Ferenc, Sulyok Zoltán, Hörömpő Jenő és Papp Rezső. A Budapest-vidéki Postaigazgatóság a posta tevékenységével foglalkozó írásaiért Bánsági Györgyöt, a gazdaság- politikai' rovat, és Koblencz Zsuzsát, a monori szerkesztőség munkatársát különdíjban részesítette. Az ünnepség a monori zeneiskola művész tanárainak előadásával zárult. Weinperné Kovács Ildikó és Bedi Ferenc Vivaldi- és Händel-darabokat adott elő. & ★ Tegnap a magyar sajtó napján a Magyar Honvédelmi Szövetség központjában is ünnepséget tartottak. Ezen Cseri Sándor, lapunk fömunkatársa főtitkári oklevelet vehetett át az MHSZ életével foglalkqzó írásaiért. A Honvédelmi Minisztériumban Mészáros János őszerkesztő-helvettes, a SZOT- ban Kövess László, a Magyar Postán pedig Máza Katalin vehetett át elismeréseket. a Lapunk külső munkatársai közül jutalmat kapott Csiba József is Lesz elegendő burgonya Csökkent a felvásárlás Andrikó Miklós belkereskedelmi minisztériumi államtitkár hétfőn sajtótájékoztatón adoitt áttekintést a várható fogyasztásicikk-ellátásról és szólt a hónapok óta tartó felvásárlás következményeiről. Elmondta, hogy a nagyarányú vásárlások miatt a kereslet— kínálat egyesúlya megbomlott, a kereskedelem több termékből nem képes kielégíteni a fokozott igényeket. Hozzátette azonban, hogy novemberben a pénzügyi intézkedések és az árváltozásokról közzétett tájékoztatók hatására valamelyest mérséklődött a felvásárlás. A ruházati termékek közül a csecsemőholmik hiánya állandósult. A legnagyobb forgalomnövekedés a tartós fogyasztási cikkek körében ta- nasztalható, s bár olykor szinte üresnek látszanak az üzletek, októberben színes televíziókból 55 százalékkal, mélyhűtőkből 50 százalékkal többet, bojlerekből pedig kétszer annyit adtak el, mint egy évvel korábban. Az év végi felkészülésről az államtitkár úgy nyilatkozott, hogy többféle fogyasztási cikk kínálatában javulás várható, elsősorban importáruk terven felüli behozatala révén. Andrikó Miklós kitért a várható téli burgonya-, zöldség- és gyümölcsellátásra. Burgonyából a szükséges 126 ezer tonnánál kevesebb, 86 ezer tonna van a tárolókban — mondotta. A hiányzó mennyiséget részben 28 ezer tonna lengyel importburgonyából pótolták, további 10 ezer tonnányit pedig a napokban várnak az NDK-bói. Ez utóbbi 13 forintos áron lesz kapható az üzletekben.
