Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖN KI ADAS'A XXXI. ÉVFOLYAM, 284. SZÄM * 1987. DECEMBER 7., HÉTFŐ Országos egyesület alakult Miért jó nagy családban élni? Kedélyesen telt az este A Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet dolgozói minden évben egy hét végi műszak keresményét volt munkatársaik vendégül látására használják fel. A mostani nyugdíjas-talál­kozóra hat személy híján százan jöttek el. majdnem szűk lett a tágas ebédlő, ahol finom marhapörköltet szolgáltak fel va­csorára. Apró ajándékokat, s fehér borítékban jutalmat is kaptak a vendégek. Kedélyes hangulatú este kerekedett a te­rített asztalok mellett. Képünkön: Hegedűs Károlyné személy­zeti osztályvezető köszönti a nyugdíjasokat. (Varga Irén fel­vétele) ÜT AlYHöRYVfn í r e k Miért jő nagy családban él­ni? Persze: már amelyikben ... Nagy családban — ahol a szü­lők úgy állnak a kormányké- réknél, hogy a „legénységet” is embernek tekintik — azért jó élni, mert folyamatosan je­len van az ember körül a biz­tonság, a szeretet melege, az érzés, hogy van kire számí­tani a bajban, s mindig van társ az örömhöz ;s. Miért nem jó nagy család­ban élni? Mert a megélhetés szűkösebb. Mert az újdonat­új divatholmikat csak szem­lélni lehet, megvenni nem­igen. Mert nem futja tenger­parti nyaralásra. No most az a kérdés: az első felsorolás — amelyből természetesen sok minden kimaradt, mint aho­gyan kimaradt a másodikból is — ellensúlyozhatjá-e a má­sodikat? Behelyettesíthetők-e az anyagi javak az érzelmek, a biztos erkölcsi útravalók he­lyébe? i Én persze azt mondom, nem. Ilyesmit azonban az ember csak bizonyos tapasztalatokkal a háta mögött állíthat. Az a tizenéves gyerek viszont, aki élete vágyának érzi, teszem fel, egy karate-edzőruha meg­szerzését, ezzel a gondolattal fekszik és kel, de megtudja, hogy vágya bizonytalan ideig azért teljesíthetetlen, mert két kisebb testvére kinőtte a téli csizmáját, s két új csizma annyi, mint egy edzőruha... Áldásnak érzi az a'tizenéves- a nagy családot? . Nemigen. És jól érzi magát az a szü-. 15, akinek naponta hasonló — és ennél súlyosabb — konf­liktusokkal kell szembenéznie, s az anyagi háttér hiányában a szívét próbálja szétosztogat­ni...? Nem tudom. Nálunk a kétgyerekes családmodell a di­Ólomlábakon, kínnal járnak a hetek, a hónapok azokban a klubokban. tanfolyamokon, melyek a művelődési központ felújítási munkálatai miatt egy időre kiszorultak 'fedele alól. Még szerencse, hogy vari­nak a városban segítőkész, jó- tét lelkek, társegyesületek, in­tézmények, amik megosztják a hontalanná váltakkal birodal­mukat. ' Jó pénzért vagy ingyen, ez most mellékes, a fontos, hogy nem áll meg az élet; a munka. De jaj. régen rossz a vendé­geknek. ha valami nemtörő­döm gazdával hozza össze őket a sors, aki könnyedén megfeledkezik pártfogoltjairól mintha sose lettek volna Olyankor nincs fűtés, kipur­can -a világítás, vagy ami még rosszabb: szőrén-szálán eltű­nik a kulcs, azzal együtt, aki kinyitná az ajtót. Nagjf baj ebből sem lehet, feltéve ha van egy soklakójú háznak gondnoké is, akinél a bizton­ság kedvéért, ott lóg a pót­kulcs a szögön. Csak hát nem adhatja oda. Sem öcsinek, sem néninek vagy a bizalminak, de még a tanfolyam köztiszte­letben álló előadójának sem. Erre nincs felhatalmazása Biztosan így is van, meg lehet indokolt a fene nagy óvatos­ság. De akkor viszont hasznos lenne a kulcsárok mellé egy elérhető és vajszívűbb pót­kulcsárt is rendelni, ha már minden kötél szakad, és tör­ténetesen majd három tucat ember vár bebocsátást, hogy elmélyedhessék mondjuk a közlekedési elsősegélynyújtás tudományába. Jó lenne tudni, vajon mi­ként reagálnának a konzerv­gyári pinceklub működéséért felelősök, ha a kint rekedtek megkövetnék az ATI-t, ugyan vat. Felöltöztetni a kislányt, motort venni a nagyfiúnak. Házibulit rendezni a nagy­lánynak, kocsival hordani a szomszéd utca iskolájába a kisfiút. Hosszú ideig töprengtem Ordasiné Mankó Jolán látoga­tása után — és a fentiek ju­tottak eszembe, meg még ren­geteg más dolog is ezeken kí­vül, és napokig halogattam, hogy eleget tegyek kérésének. Közben napvilágót látott a részjeientés a jövő évi áreme­lésekről, amelyekben most már köztudottan ott szerepel szá­mos gyerekholmi, a csecsemő­ruházati cikkektől a lábbeli­kig, míg végre eszembe jutott: hiszen Ordasiné nem azt kér­te, hogy himnuszt zengjünk a nagy család örömeiről. (Holott éppen azt is megtehetnénk azért, mert mindennek elle­nére az öröm is több ott, ahol többen vannak, ahol a szó igazi értelmében együtt vannak, ahol család a család.) Ordasiné Mankó Jolán el­vált asszony nyolc gyerekkel. Tagja, mégpedig egyik alapító tagja a Nagycsaládosok Or­szágos Egyesületének. Fiona alatt iratköteggel jött a szer­kesztőségbe. s arra kért, tudó­sítsunk ennek az egyesületnek a létezéséről, amelyről néhány írás más lapokban már napvi­lágot látott ugyan.de mégsem ismerik még eléggé éppen azok. akik leginkább hasznát vehetnék. A Nagycsaládosok Országos Egyesülete a Hazafias Népfront égisze alatt működik. — Keveset kér és sokat ad . .. — mondja Ordasiné. — Az adókedvezmény ügyében pél­dául hónapokig dolgoztunk, a legmagasabb szintekig igye­keztünk eljuttatni az eltartott kérjen már számlát az elvesz­tegetett időről, az alkalomra kivett, s most haszontalanul elpocsékolt szabadságokról. Ámbár, ha belegondolunk, a borsos tandíjak mellé ennyi ráfizetés már meg se kottyan... ödös, párás, hideg esték és nappalok. Ez már az ősz a javából. Esténként csak a kémények füstje látszik, egy-két elcsapott kutya sza­ladgál az utca avarjában ke­resgélve. Áz emberek nem szívesen mozdulnak ki a lakásaikból. Csak szombat este élénkül meg valamelyest a város. A figtalolc különböző szórakozási lehetőségeket keresnek, elő­fordul, hogy hasztalan. Ildikó is megállapodott a barátnőjé­vel, hogy hol találkoznak, mi­kor, és maid beülnek valame­lyik presszóba. A megbeszélt időpontban mindkét lány pontos volt. Mi­vel a film kezdetéig még egy teljes órájuk maradt, úgy dön­töttek, hogy azt sétával ütik agyon. Elindultak és sorba néz­ték az összes kirakatot. Köz­ben meséltek egymásnak, ne­vetgéltek, meg-megálltak egy- egy ismerőssel pár szó erejéig. Ilyen régi barátjuk volt Fe­ri is, aki odarohant hozzájuk, üdvözölte őket. súgott valamit Ildinek és már rohant is to­vább. A lány arca alig észre­vehetően elhalványult. Meg­kérte Krisztit, hogy kanyarod­janak a diszkó felé. Csak né­hány fiatal volt, kint az ajtó előtt. Dulakodtak. Közelebb érve, már azt is látták, hogy egy fiú, kissé illuminált ál­lapotban, kötözködik az ajtó­ban álló belépőjegyszedőkkel. Ráadásul többen voltak, adóalap-kedvezményt kérő ja­vaslatainkat, állásfoglalásun­kat. Sok más dolgot is említ­hetnék. Vannak külföldi test­vérkapcsolataink, kölcsönösen igyekszünk segíteni, legyen szó betegségről, a gyerekek taníttatásáról. És egyáltalán: ez az egyesület a m; érdek- képviseleti szervünk, amelyre a nagycsaládosoknak igen nagy szükségük van. — Saját tapasztalataim alap­ján állíthatom, gyakran kerül szembe velem a kérdés, ha ügyeimet intézni próbálom: „minek szültem ennyi gyere­ket?” — és esetleg épp a lé­nyeg sikkad el, az, amiben el­járni szeretnék. Az egyesület ebben is segíthet. De Monor- ról mindössze én vagyok a tagja, holott nagy család több is van. Propagandára nemigen jut pénz, pedig egyre nagyobb a szükség arra, hogy megta­láljanak bennünket. — Ezért azt kérem, hogy aki a nagy családok közül szí­vesen csatlakozna hozzánk, je­lentkezzen a Hazafias Nép­front'V. Kerületi Bizottságán (1051, Budapest V.. József ná­dor tér 12., 1. emelet, telefon: 171-055) — vagy az én laká­somon, Monoron. a Schön- mann utca 4‘4. III. emelet 1. szám alatt, örömmel adok fel­világosítást. K. Zs. Javarészt a hónap első fe­lére sűrűsödtek össze a TIT közkedvelt előadásai. A Dé- mász üzemigazgatóságán 10- én 15 óra 20-kor dr. Szabó Attila történésznél lesz a szó, aki Nagykörös fejlődését elem­zi 1945-től napjainkig. Nyársapáton 7-én fél 4-kor a Ferrokómia telepén az egész­séges életmódról, táplálkozás­ról hallunk figyelemre méltó tanácsokat dr. Gyárfás Sán­dor orvostól, aki a község nyugdíjasainak, klubjában li­án 4 órai kezdettel az alvás­zavarokról is beszél majd. akik a sorfeltartás miatt in­gerültté váltak és már-már úgy látszott, hogy pillanatok múlva türelmük fogytán jól elagyabugyálják a rendbontót. A két lány egészen közel ért és Kriszti megjegyezte: — Ki lehet az? Micsoda alak!, az ilyen miért nem megy inkább haza! Csak ront­ja a légkört. — Ismerem. A bátyám — mondta Ildi szomorúan. Kriszti tágra meredt szem­mel nézett a barátnőjére. Tud­ta, hogy van egy fiútestvére, de nem gondolta volna, hogy így fog megismerkedni vele. Továbbmehettek volna, senki sem figyelt rájuk, de Ildi nem moccant. — Én maradok. Hazaviszem. Te menj be nyugodtan a mo­ziba. Tessék, odaadom .a má­sik jegyet is. Biztosan talál­kozol valakivel, aki elmegy veled. — Megőrültél? Mi közöd hozzá, hogy ő mit csinál? Oda akarsz menni? Az hiányzik, hogy téged is megverjenek! — A, ne butáskodj, nem lesz semmi baj. — Ahogy gondolod. Sajná­lom, hogy nem jössz el. — Azt hiszem, nálam nem jobban. — Rendben. Holnap talál­kozunk. Szia. Született: Lepsényi Róbert és Török Ilona: Gábor; Már­ton Zoltán és Horváth Ilona: Eszter; Botlik László és Vá- róczi Éva: Éva; Bozsik József és Tóth Ilona: Gábor;' Cselle Tibor és Tóth Antónia: Van­da; Fehér László és Bakos Sá­ra: Zsolt nevű gyermeke. Névadót tartott: Kulcsár Zoltán és Takács Krisztina Edina, Gyulai István és Bo­ros Piroska: Zsuzsa: Surmann István és Forgács Zsuzsanna: István nevű gyermekének. Házasságot kötött: Faragó Dénes és Deák Erzsébet. Ka­tona. József és Bállá Julian­na, Vincze Ferenc és Horváth Ildikó, Mézes Pál és Szényei Jolán. Flórián Dénes és Völ­gyi Mária. Megliait: Kozma Boldizsár, Ady u. 16., Tóth József, Ár­December 14-én a Nefag Kecskeméti és Örkényi úti te­lepein egy időben, negyed 3 órakor kezdődnek TIT-elő- adások. Az elsőként említett helyen a családjogi törvény lesz a téma dr. Benedek Pe­temé jogász fórumán, amott a Nők egészségvédelme a cí­me dr. Kovács Zsigmond or­vos előadásának. Nyársapáton a klubkönyv­tárban Takács Imréné peda­gógus az iskola- és az úttörő­történetírásba avatja be hall­gatóságát. Ide 16’-án 4 órára várják az érdeklődőket. — Szervusz. Kriszti elment. Ildikó ott toporgott a dulakodók mögött egy darabig, nem tudta, hogyan menjen oda a fivéréért. Ami­kor azonban látta, hogy az egyik srác behúz neki egyet, sőt több is kilátásban van, erőt gyűjtött, átvágott a fiú­kon és határozottan az ajtó­ban termett. Ellökte a bere- kedős srácot és a szemére ve­tette, hogy milyen anáva dolog leállni egy részeggel veszeked­ni. Majd karon fogta megle­pődött és a lábán állni alig tudó bátyját és elkezdte von­szolni hazafelé. Szomorú lát­vány volt. Ahogy távolodtak, a kislány úgy lett egyre na­gyobb és úgy nőtt fivérének alakja fölé. Sokan nem is ér­tették, hogy hogyan lehet ez a szép és szerény kislány an­nak a fiúnak a testvére. Hátulról nem láthatták, hogy a lány szeme köny- nyes lett. — Te! Te, mindent elron­tasz! Miért kell cirkuszolnod? Hogyan nézzek a szemükbe holnap? Miattad kell szé­gyellni magam! — Ilyen sza­vakkal korholta részeg fivé­rét, aki nem is figyelt rá, nem is értette. Nem tudni hogyan, de hazaértek. Hargitai B-rnadett bóz u. L, N. Szűcs Sándorné Bársony Rozália, Hangácsi u. 2., Farkas Józsefné Pintér Eszter, Szolnoki u. 77., Ko­vács Sándor, Zrínyi u. HL, Vágó Ferenc, Regős u. 23., Boros Ferencné Fehér Mária, Tázerdei u. 28., Szemerédi István, Zrínyi u. 22., Pécsi Sándor, Örkényi u. 25., Szlu- ká Ferenc, Bolygó u. 8., Bar- ta Lászlóné Halmi Katalin, Nádasdy u. II., Máté Albert, •Losonczy u. 63., Kása Balázs- né Tekes Terézia, Szabadszál­lási u. 22. Kecskeméti Agrion—Mészá­ros Tsz SK 6-2 (2352—2306 fa). Nagykőrösiek: Farkas J. 383, Kovács 408 (1), Gállos 401 (1), Mészáros 376, Szabó B. 368, Lóczy 370. A félig autofrtáti- zált temetőhegyi Tekéesarnok pályáján ez volt. az elő NB III-as 'csapatbajnoki mérkő­zés. A jó képességű, jelentő­sen megerősített és feljebbju- tásra is pályázó szomszéd vá­rosiak remek küzdőszellem­mel és igen jó formában a végén elérték a győzelmet. A hazaiak is jó összfaeredményt produkáltak az őszi utolsó fordulóban, jó mérkőzésen. Nagykőrösi Mészáros Tsz SK—Tiszakécske SC B 4-2 (1402—1335 fa). Az idegenben vívott Bács-Kiskun megyei esapatbajhoki találkozón a ter­melőszövetkezeti tartalékok rászolgáltak a győzelemre. Egyéni pontszerzők: Bekő 400 és Gállos 357. Tiszakécske SC ifi—Nk. Mé­száros Tsz SK ifi 4-0 (739— 631 fa). A körösiek jobbik fiatalja nem szerepelt, s ezt kihasználták a vendéglátók. Legjobb dobó: Pózsár (345). KERÉKPARPRÖBAN Az olimpiai Ötpróba célja: lehetőséget adni a fiataloknak és felnőtteknek, hogy egészsé­gük megőrzése érdekében a rendszeres egyéni felkészülés­re építve különböző sportágak teljesítménypróbáin lemérjék fizikai felkészültségüket, nö­veljék edzettségüket, és ered­ményeikkel mutassanak pél­dát. Az önkéntes résztvevők a következő öt sportágban növelhetik edzettségüket: fu­tás, kerékpározás, úszás, gya­logos- és vízitúra. Az egyik Pest megyei ke­rékpárospróba házigazdája Cegléd volt. Oda három nagy­kőrösi fiatal is átkerekezett. Az időnként szakadó eső az egyiküket a rajttól visszari­asztotta, a tóldis Santár Éva pedig gumidefekt miatt kény­telen volt feladni. A rajt a városi tornacsarnoknál volt, ahonnan Csemőn és a Nagy­erdőn keresztül Nagykőrösig jöttek, a Lyukashídnál fordul­tak vissza, s onnan mentek Ceglédig. A mintegy kétszáz induló akaraterejét próbára tevő esőzésben ötven kilométeres távot kellett leküzdeni. Ezt körülbelül százan teljesítették. Közöttük volt a 13 éves körö­si Kis Attila (Petőfi iskola) is, aki a mezőny egyik legíia­Kúszik felfelé a krumpli ára Néhány termény ára ismét megmozdult a pénteki heti­piacon. „Természetesen” felfe­lé Az aprócska krumplit 10 forintért mérték, a nagy sze­mű áruért már elkérték a 14—16 forintot is. Volt 100— 120 forint ára fokhagyma, de láttunk szép fejeket 150-ért is. A petrezselyemgyökér szin­te mindenütt 20 forinton álla­podott meg. A karfiol 60—80, a hónapos retek csomója 8, a vöröshagy­ma 12—15. a sárgarépa 10— 12, a paradicsom 100, a fehér paprika darabja 7—10, a he­gyes kilója 30, a paradicsom- paprika 25 forint volt. A fe­jes saláta 6, a zeller 20, a póréhagyma 5, a tarkabab 60—80, a fehér káposzta 6—10, a karalábé 12—15. a téli retek 10 forintos áron kelt. Az almának 10—18, a dió­bélnek 280—300 forint között mozgott az ára. Volt sült tök is, ennek szeletje 7—8, a nyers kilója 5 forintba ke­rült. A vecsési savanyú ká­posztát 20-ért mérték. A baromfipiacon nagyon sok jószágot árultak. A tyúkokat párban 250—360, a kakasokat 300—380, a jércéket 220, a ka­csákat 220—300. a libákat 600 forint körüli áron adták súly­tól- függően. Egy pár kisebb pulykát 500-ért, egy 13—14 kilósat pedig 1000-ért tartotta gazdája. A tojást 3,20—3,30-ért ad­ták. A szemesiermény-piacon rég­óta mozdulatlanok az árak. Búzát, kukoricát, árpát és ku­koricadarát egységesen 7 fo­rintért lehetétt venni. A kocsis piacon hatalmas rakomány vágott almafát árultak 150 forintos egység­áron. a vékonyabb vágott akácfát ugyancsak ilyen áron kínálták. talabbjaként 1 óra 56 perc alatt — jóval az előírt szint­időn belül — teljesítette a fel­adatot. Tombolajegyet kapott, amivel pólóinget nyert a lel­kes körösi fiú. ŐSZI TORNASZRAJT Sziládi Ferenc, a középfokú intézmények megyei tornare­ferense köszöntötte Nagykő­rösön az 1987/88-as tanév el­ső Pest megyei középiskolás tornászvetélkedőjének részt­vevőit. A középiskolás leány­bajnokság déli csoportbeli C- kategóriás első fordulója a tá­jékozódást, és az erőfelmérést jelentette. Az Arany János' Gimnázium folyosóval össze­kötött torna- és labdajáték­termeiben egy időben négy munkahelyen mutatták be elő­írt gyakorlataikat e szép sport­ág ügyesen mozgó képviselői. Több produkció azonban még pontatlan volt. Két-két ceglédi, monorl és helyi, valamint egy vegyes csapat küzdelmében a legjobb három szoros versenyt vívott, de végül a legjobb helyezése­ken a hazaiak osztoztak. A győztes a Nk. Toldi DSK (Végh Beáta, Patonai Móni­ka, Kiss Zsuzsanna, Borkócs Mária, Sallai Mariann és Dá­vid Anita) 1772 ponttal, má­sodik a .Nk. Gimnázium (Bod­rogi Ágnes, Védfy Orsolya. Farkas Ágota, Gál Henriett Kecskés Ildikó, Sziládi Hed­vig) 176,5 ponttal. Szerenként a tornateremben felemás korláton a ceglédi közgazdaságiak 43 ponttal, ta­lajon a toldisok és a monori gimnazisták 45-tél holtver­senyben, a labdajáték-terem­ben ugrásban a helyi gimna­zisták 45,3-mal, és gerendán 44-gyel a toldisok csapata nyújtotta a legjobb teljesít­ményt. Egyéni legjobbak kö­zé mindössze egy vidéki ke­rült. Ugrásban Dávid, Kecs­kés és egy monori lány, ta­lajon Bodrogi és Sallai holt­versenyben, gerendán és kor­láton egyaránt Dávid kapta a legtöbb pontok A túrái szabálymagyarázó kisdobos bemutató versenyen Nagykőrösről 3 pontozó (kö­zépiskolás tanárok), valamin1 Klinkó Zsuzsanna középisko lás nevelő.-vett részt. Pedi~ ez többeknek fontos lett vo! na a legfiatalabbak versenye- előtt. Sulyok Zoltán ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hír! Kellene egy pótkulcsár is Kisvárosi pironkodás Változatos témák Decemberi TIT-előadások Esőben ötven kilométer

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents