Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

1937. DECEMBER 5., SZOMBAT HÉT mi VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS kimdmi & lesze A jövő heti Gorbacsov—Reagan találkozó a figyelem középpontjában Kezdeményezések a megbékélésre A fjamztá.iban és Nicaraguában Altalanos PILLANATKÉP Ügy tűnik, hogy minden készen áll a fordulathoz. Ah­hoz, hogy a fegyverkezési verseny eddigi újabb menetei ne csak megtorpanjanak, ha­nem megkezdődjön egy olyan folyamat, amely fokozatosan csökkenti a tömegpusztító esz­közök felhalmozott tömegét. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan hétfőn immár har­madízben ül le a tárgyalóasz­talhoz — ezúttal Washington­ban. A két világhatalom ve­zetői ezúttal nemcsak elvek­ben állapodnak meg, hanem aláírásra eléjük kerül egy olyan szerződéstervezet, amely a rakéta-nukleáris fegyverek rendszerének egy bizonyos há­nyadát megsemmisítésre ítéli. Mint ilyenkor szokásos, az utolsó pillanatokban hol jég­hideg, hol melegebb fuvalla­tok érik az ügyben a világ közvéleményét. Reagan elnök hol a helyszíni ellenőrzések szovjet elfogadása miatti át­törés jelentőségét méltatja, hol pedig az amerikai republiká­nus jobboldalhoz intézve sza­vait, keménységet igyekszik mutatni. Csütörtöki megnyi­latkozásaiban például azzal igyekezett leszerelni ezeknek a köröknek ellenállását, hogy számára a Szovjetunió „válto­zatlanul a fő ellenség”, és hogy a szocializmus legnagyobb és legerősebb országát ezentúl is, mint négy esztendeje egy be­szédében kifejtette, a „gonosz birodalmának” tekinti. Az amerikai elnök persze nem is­merhette el, hogy végül is a realitásoknak kellett behódol­nia, amikor beleegyezett ab­ba, hogy az 500—5000 kilomé­teres hatótávolságú rakétákat kiiktassák a tömegpusztító fegyverek arzenáljából. Ehe­lyett — nem utolsósorban már a közelgő választási hadjá­ratra gondolva — olyan lát­szatot próbált kelteni, mintha az Egyesült Államok korábban általa folytatott felfokozott ütemű fegyverkezési politiká­ja ért volna el sikert, s ve­zetett oda, hogy létrejöhessen a mindkét fél számára elfo­gadható kettős nullamegol­dás. Az eredményt illetően per­sze nem érdekes, hogy Rea­gan elnöknek milyen hang- szerelésű beszédeket kell kü­lönböző körök felé irányíta­nia. A lényeg az, hogy alá­írásra készen van az 500— 5000 kilométer hatósávolságú fegyverrendszerek megsem­misítésére vonatkozó egyez­mény, s ez a. hétfőn kezdődő csúcstalálkozón szerződés rangjára emelkedik az aláírá­si ceremóniával. S ami talán még lényegesebb, létrejött egy olyan ellenőrzési rendszer, amely mintául szolgálhat min­den későbbi megállapodás számára. Ez a helyszíni felügyeletek szisztémája. Az amerikaiak a votkinszi üzem gyárkapujánál elhelyezhetik megfigyelőiket, hogy ellenőrizhessék: nem hagyják-e el az interkon­tinentális rakétákat gyártó vállalatot olyan közepes ható- távolságú rendszerek, amelyek megsemmisítését a most alá­írásra kerülő szerződés előír­ja. A szovjet megbízottak pe­dig ott lehetnek a kaliforniai San Dicgóban és Utah állam­ban egy-egy szárnyas rakétát előállító üzem bejáratánál, s a helyszínen figyelhetik, nem hagyják-e el ilyen, a szerző­dés tilalma alá eső eszközök a gyárat, hogy titokban had­rendbe állítsák azokat a szer­ződés megszegésével. Néhány éve mindez még elképzelhe­tetlen lett. volna. Hiszen a kölcsönös rendkívüli bizalmat­lanság megakadályozta volna egy ilyen ellenőrzési rendszer elfogadását. a washingtoni csúcson immár nem az az igazi kérdés, hogy aláírják a kettős nullameg- oldsáról szóló szerződést, ha­nem, hogy mi lesz a követke­ző lépés. Persze még felvető­dik a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták meg­semmisítéséről intézkedő szer­ződés ratifikálásának kérdé­se. Arról van ugyanis szó, hogy az amerikai alkotmány szerint az elnök által aláírt ilyen nagy horderejű megál­lapodást a szenátusnak be kell cikkelyeznie, hogy tör­vényként hatályba lépjen. Ehhez a 100 tagú szenátus két­harmados többségére (67 sza­vazatra) van szükség. Kedve­ző a szerződés híveinek szá­mára, hogy a többség a sze­nátusban ezúttal a demokrata párté, amely egyetért a ket­tős nullamegoldással. S az a sajátos helyzet alakult ki, hegy Reagan elnök pártjában, a republikánus pártban talál­ható vezetői szinteken a meg­állapodás legtöbb ellenzője. Ugyanez tapasztalható a párt szenátusi frakciójában is. Ah­hoz, hogy az aláírt szerződést leszavazzák, 34 ellenszavazat­ra van szükség a szenátusban. Hírmagyarázók szerint már 27-re biztosan számíthat a jobboldal, s folyik a kortes­kedés a még hiányzó ellen- voksokért. Nagyon sok függ persze a közhangulattól, hiszen az Egyesült Államokban az el­nökválasztás mellett újravá­lasztják a képviselőházat, a szenátus egyharmadát és a kormányzók nagy részét is. Nem véletlen egyébként az sem, hogy mind szovjet, mind amerikai részről már a kö­vetkező leszerelési lépésre összpontosítanak, a hadásza­ti támadófegyverek ötven­százalékos csökkentésére. A mostani szerződéssel megsem­misítendő eszközök ugyanis amerikai oldalon alig öt, szov­jet részről mintegy tíz száza­lékát teszik ki a meglévő ha­talmas fegyvertáraknak. Mind­két fél mintegy tizenkétezer­ötszáz robba^ótöltetet tart hadrendben hadászati eszkö­zein. Vagyis tovább kell lép­ni. S ha elvben megegyeznek Washingtonban a csúcstalál­kozón, megkezdődhetnek a konkrét szakértői tárgyalások arról, hogy a hadászati táma­dó fegyvereknél ezerhatszáz hordozóeszközt és hatezer atomrobbanófejet tartanak meg. Ügy tűnik, hogy ha a ..főpróba” — a közepes és rö­videbb hatótávolságú rakéták megsemmisítése — sikeresen halad, nem lesz akadálya ennek az újabb lépésnek sem a le­szerelés útján. retek között kerülnek kipró* hálásra. De a világűrbe tele­pített fegyverrendszerekkel szemben óvást emelnek. Mint Gorbacsov bejelentette: A Szovjetunió is folytat az SD1- hez hasonló kísérleteket, s ha Washington ragaszkodik az új rendszerek világűrbe való ki­helyezéséhez, kifejleszti sa­ját, az amerikainál olcsóbb ellenrendszerét... TÁRGYALÁSOS TÖREKVÉSEK KABULBAN ÉS MANAGUÁBAN AZ ABM-SZERZÖDÉS MEGTARTÁSÁNAK UGYE MÁR A JÖVÖ FELÉ TEKINTENEK Kommentátorok szerint — s ebben mindkét világhata­lom vezetői is egyetértenek — S itt lép a képbe egy ko­rábbi egyezmény kérdése. Ezt a megállapodást (ABM) 1972- ben írták alá, s a rakétaelhá- rítő rakétarendszerek kiépíté­sére állít fel tilalomfákat. Ha ezt a szerződést betű szerint értelmezik, az Egyesült Álla­mok nem telepíthet fegyvere­ket a világűrbe. Pedig az úgy­nevezett SDI-program. amely a kommentátorok és a közvéle­mény szótárában egyszerűen csak „csillagháborús” terv­nek szerepel, nem végrehajt­ható az ABM-megállapodás megtartása esetén. Washing­ton most „tágabban kívánja értelmezni” ezt az egyez­ményt, s hogy ezt megtehes­se, a Szovjetuniót azzal vá­dolja, hogy olyan lokátor­rendszereket épített ki, ame­lyekkel megsértette ezt a szer­ződést. Szovjet részről készek voltak arra is, hogy helyszí­ni ellenőrzést biztosítsanak az Egyesült Államok részére, hogy meggyőződhessen állítá­sa tarthatatlanságáról. Sőt szovjet részről addig mentek — látva, hogy Rea­gan minden elnöki tekintélyét felteszi az SDI-program foly­tatására —, hogy közölték: nincs ellenvetésük, ha ezek laboratóriumi vagy földi ke­A washingtoni csúcsérte­kezlet előestéjén két regioná­lis feszültséggócon is lépések történtek a békés rendezés irányába. Mind Afganisztán, mind Nicaragua — ez nem titok — a csúcstalálkozó egyik témaköre lesz, s ezért az e heti kezdeményezések túlnő­nek a helyi kereteken. Afga­nisztánban Nadzsibullah lett a köztársasági elnök. A meg­békélés felé tett jelentős nyi­tásokat tartalmazó program­beszédet mondott. Egyrészt meghosszabbítva jövő ta­vaszig a kormány által meg­hirdetett egyoldalú tűzszüne­tet. Bejelentette, hogy kész bevonni a hatalomba azokat az ellenzéki erőket, amelyek jelenleg fegyveresen harcol nak, ha a megbékélés útját választják. S ha megszűnik a külföldi támogatás a kor­mányellenes elemeknek, ti­zenkét hónap alatt, sőt eset­leg rövidebb időtartam alatt is, ki lehet vonni Afganisztán­ból azokat a szovjet kontin■ genseket, amelyek az afgán kormány kérésére érkeztek az országba. Jellemző, hogy a washingtoni kormányzat azon­nal nyilatkozott, s kijelentet te: továbbra is fegyvereket szállít a kabuli kormány el lenfeleinek... A nicaraguai folyamatok­ban új fejlemény, hogy a Do- minicai Köztársaságban meg­kezdődtek az áttételes tárgya­lások a megbékélésről a ma naguai kormány és az ellene fegyveresen harcoló kontrák között. A közvetítő személyi­ség Obando managuai érsek, aki ingázást folytat az egy­mással közvetlenül Dárbészé- det nem folytató felek kö zött. A sandinista kormány érzékeltette, hogy kész meg­tartani a guatemalai békeok mány előírásait, s előmozdí­tani a tűzszünet megteremté­sét. Erre nézve példát is szol­gáltattak egyoldalú lépésük­kel, s bejelentették, hogy ezt készek meghosszabbítani. A kontrák azonban egyelőre tel jcsíthetctlen feltételeket szab nak. Az ország egv részének átengedését követelik fegyve­res csoportjaiknak és azt hogy a sandinista kormány oszlassa fel hadseregét. Világos, hogy ez nem a megbékélést jelentené, hanem a kontrák rémuralmának megteremtését az országban, s annak az elnyomó rendszer­nek a visszaállítását, amelyet 1979-ben a népi erőknek si­került többesztendős, oly sok váráldozatot követelő fegyve­res harccal megdöntenlök. A tárgyalások a megbékélés ki vívására ennek ellenére ter­mészetesen folytatódnak, hi­szen a helyzet realitásai ebbe az irányba hatnak. Arkus István Acié! György interjúja az AFP-nek Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja interjút adott az AFP francia hírügynökségnek. Egyebek mellett kifejtette a véleményét arról, hogy a közös piaci tagállamok rugalmasabbá vál­hatnának a Magyarországhoz fűződő kereskedelmi kapcso­lataik fejlesztésében, s hozzá­járulhatnának a vízumkény­szer megszüntetéséhez is. A magyar belpolitikai helyzettel kapcsolatban Aczél György egyebek között azt mondta, hogy „az ideológiai sokszínű­ség nem a jövő, hanem már a jelen”. Hozzátette, hogy „pár­beszédet kell folytatni min­denkivel. aki előre akarja vin­ni az országot”. Előkészületek az amerikai fővárosban A viláa Washmtonra írnél Az amerikaiak többsége he­lyesli a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták megszünte­téséről szóló INF-szerződést. Többségük kedvező vélemény­nyel van Mihail Gorbacsov- ról is. Mindezt a csúcstalál­kozó küszöbén megtartott közvélemény-kutatások álla­pították meg. Az amerikai fővárosban közben már az utolsó előké­születeket tették meg a ked­den kezdődő csúcstalálkozóra. Mihail Gorbacsov és kísérete hétfőn, közép-európai idő sze­rint a késő esti órákban érke­zik Washingtonba. A szovjet vezetőt kedden katonai tiszte­VESBÉCÚNK: RAIF DBDAUVKS Kaif Dizdarevics 1926-ban született a Bosznia-Hercegovina Szocialista Köztársaságban levő Fojnicében. Már fiatalon, 1343-tól részt vett a jugoszláviai népfelszabadító hábo­rúban. 1345-ben belépett a Jugo­szláv Kommunisták Szövetségébe, majd 1951-ig Bosznia-Hercegovina állami szerveiben töltött be külön­böző tisztségeket. 1951-töl a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyminiszté­riumában dolgozott. Három évig Szófiában nagykövetségi másod­titkár és ügyvivő, ezután — ugyan­csak három évig — a moszkvai nagykövetség első titkára volt. Később — 1963-tól — a práeai nagykö\Tetség tanácsosa lett. 1967- től a Jugoszláv Szakszervezeti Szö­vetség központi Tanácsának titká­raként. majd a szövetségi külügyi titkár helyetteseként tevékenyke­dett 1974-ig. Ezt követően tíz esztendeig a Bosznia-Hercegovinai Kommunis­KÜLÜGYMINISZTER ta Szövetség Központi Bizottsága elnökségének tagja volt, 1984 má­jusától pedig a Jugoszláv Kommu­nista Szövetség Központi Bizottsá­gának tagja. Ebben az időszakban — 1974-Ő1 1978-ig — a Bosznia-Her­cegovinai Szakszervezeti Szövet­ség köztársasági tanácsának elnö­ki tisztét is betöltötte, s tagja volt a Jugoszláv Szakszervezeti Szövet­ség Központi Tanácsa Elnökségé­nek; 1978-tól 1982-ig a Bosznia- Hercegovina Szocialista Köztársa­ság Elnökségének elnöke. Az 1982. évi választásokon küldötté válasz­tották a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság képviselőhá­zának szövetségi tanácsába, s 1982 májusától egy évig a képviselőház elnökeként dolgozott. Jelenleg a szövetségi külügyi tit­kári (külügyminiszteri) posztot töl­ti be. s a napokban a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöksége tagiának és alelnöki tisztségének betöltésére jelölték. Bsi'fezcdíck Hun Ssn és Szikar.uk tárgyalásai Békés mst Közös közlemény aláírásával ért véget pénteken, a francia- országi Fere-en-Tardenois-ban Hun Sen kambodzsai minisz­terelnök és Norodom Szihanuk herceg háromnapos találkozó­ja. A felek egyetértettek ab­ban, hogy a kambodzsai kér­dést békés úton, minden érin­tett fél bevonásával keil ren­dezni, s elhatározták, hogy két újabb találkozót tartanak a rendezés előmozdítása érdeké­ben. A négypontos közlemény le­szögezi: A kambodzsai kérdésre po­litikai megoldást kell találni. A kambodzsai kérdést csak a kambodzsai nép oldhatja meg tárgyalások útján. Ezek­be be kell vonni az összes érintett felet annak érdeké­ben, hogy véget érjenek a fegyveres akciók, véget érjen a vérontás s újjáépítsék a független, demokratikus, szu­verén, semleges és el nem kö­telezett Kambodzsát. Amint megállapodás jön létre a kambodzsai felék kö­zött, nemzetközi konferenciát hívnak össze, amelynek fel­adata az lesz, hogy szavatolja az elért megállapodást, vala­mint Kambodzsa független­ségét és a délkelet-ázsiai bé­két. és stabilitást. A két fél megállapodott ab­ban. hogy 1933 folyamán (ér­tesülések szerint már január­ban) újabb találkozót tarta­nak Fere-en-Tardenois-ban, majd egy később meghatáro­zandó időpontban egy harma­dikat Szihanúk herceg phen- jan> rezidenciáján. Végül a létrejött megálla­podás alapján felszólítják a többi kambodzsai felet: kap­csolódjanak be a tárgyalások­ba, hoay mielőbb megoldód­jon a kambodzsai kérdés, és 'wmáCsAK rövi A HELSINKI záróokmány aláíró országainak bécsi utó­konferenciáján pénteken a küldöttségek úgy döntöttek, hogy a tanácskozáson decem­ber 19-től január 21-ig tartják meg az év végi, év eleji szü­netet. December 18-án lesz a jelenlegi munkaszakaszt lezá­ró nyilvános plenáris ülés, majd az újabb munkaszakasz január 22-én szintén plenáris munkaüléssel kezdődik. AZ AMERIKAI hatóságok megtagadták a beutazási vízu­mot Vlagyimir Szimonovtól, az APN sajtóügynökség szemle­írójától, aki a csúcstalálkozó eseményeiről tudósított volna — jelentette be pénteken Moszkvában Jurij Gremitszkih külügyi szóvivő, a szovjet kül­ügyminisztérium információs főosztályának helyettes vezető­je. Gremitszkih közölte, hogy a szovjet közvélemény elítéli ezt a diszkriminációs lépést. ezzel hozzájáruljanak a dél­kelet-ázsiai béke és biztonság megteremtéséhez. letadással köszöntik a Fehér Ház előtt. A háromnapos meg­beszélés-sorozat idején Gorba­csov és Reagan öt munkata­lálkozót tart, ezenkívül két alkalommal találkozik díszva­csorán is — egyszer a Fehér Házban, egyszer a szovjet nagykövetségen. Az SZKP KB főtitkára találkozik az ameri­kai kongresszus vezetőivel, a tudományos és kulturális élet, valamint az üzleti élet kép­viselőivel. A találkozó idején írják alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok között lét­rejött új leszexelési szerző­dést a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök három év alatt végrehajtandó teljes fel­számolásáról. Ez az első olyan szerződés, amely a nukleáris fegyverek egy teljes osztályát szünteti meg. A tárgyalások négy téma köré csoportosulnak:'a két ve­zető megvitatja a leszerelési folyamat továbbvitelének kér­déseit, ezen belül a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentésének lehetőségeit, továbbá a regionális válságok megoldásának lehetőségeit, az emberi jogok érvényesítését, végül a kétoldalú kapcsolatok­kal összefüggő időszerű kérdé­seket. Gorbacsov látogatása a tervek szerint csütörtökön ér véget, elutazása előtt a szov­jet vezető sajtókonferencián összegezi az eredményeket, Reagan elnök várhatóan tele­víziós beszédben teszi meg ugyanezt. A találkozó küszö­bén adott televíziós nyilatko­zatában Reagan védelmébe vette az új leszerelési szerző­dést annak szélsőségesen kon­zervatív ellenzőivel szemben. A csúcstalálkozó iránt az egész világon hatalmas az ér­deklődés. Az eddigi jelentke­zések adatai alapján várha­tóan mintegy hatezer újság­író. rádiós és televíziós ripor­ter. fotós kíván tudósítani an- :nak eseményeiről. sbh Tegnap történ! Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa el­nöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa táviratban fejezte ki köszönetét Kádár Jánosnak, Németh Károlynak és Grósz Károlynak a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordu­lója alkalmából küldött üdvözletekért és jókívánságokért. lözi kapcsolatok Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására december 2—4. között Bulgáriában tartózkodott. Megbeszéléseket folytatott Jordan Jotovval, a BKP Politikai Bizottságának tagjával, a KB tit­kárával és Sztojan Mihajlovval, a KB titkárával. Találkozott Milko Balevvel és Grisa Filipovval, a Politikai Bizottság tag­jaival, a KB titkáraival, valamint Dimitar Sztanisevvel, a KB titkárával. A magyar politikus tájékoztatta a BKP képvise­lőit a Magyarországon folyó szocialista építőmunka időszerű kérdéseiről. Ismertette velük a Központi Bizottság júliusi ál­lásfoglalását, a társadalmi-gazdasági kibontakozás program­járól és vázolta az Országgyűlés szeptemberi ülésszakán el­fogadott kormánymunkaprogram legfontosabb elemeit. Külö­nös figyelmet fordított a párt ideológiai munkájának fejlesz­tésére, a politikai irányítás javítására, a korszerű gazdálkodá­si tevékenység és az építőmunka során fölvetődő elméleti kér­dések megválaszolásának szoros összefüggéseire. A BKP vezető személyiségei tájékoztatták Berecz Jánost a Bulgáriában zajló társadalmi-gazdasági átalakítási folya­matokról. Ismertették a KB erre vonatkozó júliusi és novem­beri határozatának legfontosabb elemeit, valamint az 1988. január 28-ra tervezett országos pártkonferencia előkészületei­nek állását. Berecz János pénteken hazaérkezett Szófiából. 17 fegbeszélés a „ Várkonyi Péter külügyminiszter pénteken fogadta Argentina, Brazília, Kolumbia, Mexikó, Peru, Uruguay és Venezuela bu­dapesti diplomáciai képviseletének vezetőit, akik átadták említett országok és Panama által létrehozott úgynevezett nyolcak csoportjának acapulcói elnöki csúcstalálkozóján elfo­gadott „Elkötelezettség a béke, a fejlődés és a demokrácia mellett” című közös nyilatkozat szövegét. Várkonyi Péter ha­zánk támogatásáról biztosította a nyolcak csúcsértekezletén megfogalmazott nemes célokat. Látogatás a néphadseregéé! ti Bizottságának titkára pénteken Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter kíséretében látogatást tett a Ma­gyar Néphadsereg légvédelmi és repülőparancsnokságán. Fej­ti György találkozott a parancsnokság törzsének, valamint az alakulat tiszti, tiszthelyettesi, sor- és polgári alkalmazotti állományának képviselőivel, a mozgalmi szervek aktivistáival, és időszerű politikai kérdésekről tartott tájékoztatót.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents