Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-05 / 287. szám

MA: &§ÍSÍ@{f WSXS'Q „Az álmoskönyvek szerint g “ g r vízzel álmodni rossz jel. <S©5tf SCF2FSG ©#©2f Pénzzel nemkülönben. A vízműtársulali számla ugyan egyik forrásmunkában sem szerepel a megfejtendő képek listáján, de ha logi­kusan következtetünk, túl sok jót nem jelenthet. Hát még, ha a meglepetés ereje is fokozza hatását.” (2. OLDAL) A hcsrmmancgyedűh -Az üzlet kútba esett­az eladatlan bizgen- rB$£$sOn tyűk ott porosodnak a raktárban. A Főnök három napja dupla kávét iszik reg­gelente és rendszeresen összevész a beosztottjaival. Azt hajtogatja, hogy reklamál a postánál, elmegy minden- ' kihez, ha kell, még az Egyesült Nemzetek Szervezeténél is panaszt tesz.” (3. OLDAL) SfitBCfßsinS „Az eredményt illetően _ ■__» <• ' m« ' persze nem érdekes, hogy a lessereies ut/csn Reagan elnöknek milyen hangszerelésű beszédeket kell különböző körök felé irányítania. A lényeg az, hogy aláírásra készen van az 500—5000 kilométer hatótávolságú fegyverrendszerek megsemmisítésére vonatkozó egyezmény, s ez a hétfőn kezdődő csúcstalálkozón szerződés rangjára emelkedik az aláírási ceremóniával.” (6. OLDAL) gSaFtSSeé „Valószínűleg az idén , *V „ , ~ is nagyszámú nézőse­(fCWÍIOr© reg lesz kiváncsi a vas­paripások terembeli parádéjára, amelynek nemzetközi tekintélyére jellemző, hogy külföldről mind többen és egyre nagyobb nevű crosszozók jelezték részvételüket.” (11. OLDAL) XXXI. ÉVFOLYAM; 2S7. SZÄM Am: 2,20 forint 1987. DECEMBER 5., SZOMBAT Raif Dizdarevics hazánkba érkezik Várkonyi Péter külügy­miniszter meghívására Raif Dizdarevics, a jugoszláv dip­lomácia vezetője ma (decem­ber 5-én) hivatalos látogatás­ra hazánkba érkezik. A vendég életrajzát lapunk 6. oldalán ismertetjük. Megnyitották a kincstárat légyszáz mitárgy EsitergoiiÉan Hazánk egyik legnagyobb egyházi kincsgyűjteményét az esztergomi káptalan őrzi. Kovács Tibor őrkanonok és Paskai László prímás, eszter­gomi érsek köszöntője után Pozsgay. Imre, a Hazafias Nép­front főtitkára nyitotta meg a kincstárat. Méltató szavaiban egyebek között hangsúlyozta: ezekben az ünnepi percekben arra a szerepre is gondol­nunk kell, amelyet a katoli­kus egyház az államalapítás­tól kezdve a mai napig betöl­tött hazánk politikai és kul­turális életében. A kincsek történelmünkre emlékeztet­nek, ezáltal erősíthetik nem­zeti öntudatunkat, egységün­ket, de sugallják azt is, hogy — mint történelmünk során többször is tettük — kite­kintsünk szomszédaink felé és az előítéletek, idegenkedés helyett azt keressük, ami ösz- szeköt bennünket. Végül, de nem utolsósorban, az eszter­gomi bazilikában látható kin­csek azt is üzenik a mai sok gonddal küszködő, de erejé­ben bízó társadalomnak és népnek, hogy előrehaladásunk érdekében továbbra is szük­ség van a hívők és nem hívők közös célokért való összefo­gására. A megjelenteket — akik kö­zött ott voltak a jelentős anyagi támogatást nyújtó KDIB képviselői is — dr. Dá­vid Katalin, az egyházi gyűjte­mények vezető szakfelügyelő- * S Az új esztergomi főszékesegyházi Uincsgyűjtemcny ünnepélyes megnyitásán Pozsgay Imre mondott beszédet. Felvételünkön balról jobbra: dr. Cséfalvay Pál, dr. Paskai László és dr. Dá­vid Katalin. (Erdősi Ágnes felvétele) je mutatta be a négyszerte na­gyobb helyen látható tárlatot, amelyet dr. Cséfalvay Pállal, a Keresztény Múzeum igazgató­jával közösen rendeztek. A négy „házikóban” és a fa­li tárlókban mintegy négy­száz egyházi kincset és mű­tárgyat helyeztek el. Ezeket mától megtekinthetik az ér­deklődők. • Az elhunyt Lékai bíboros kezdeményezésére a Művelő­dési Minisztérium Egyházi Gyűjtemények Felügyelősége segítségével, a Központi Mú­zeumi Igazgatóság kivitelezé­sében Fekete György tervei szerint készült el az új ins­talláció. A közeli napokban a kincs­tár melletti 'teremben az esz­tergomi bazilika építésének történetét bemutató kiállítás nyílik majd. v A kormány és a KISZ KB képviselői december 4-i találkozójukon megvitatták a gazdasági stabilizációs időszak ifjúságpolitikai feladatait, a KISZ Központi Bi­zottságának elgondolásait a lakáspolitika korszerűsíté­séről, valamint a felsőoktatás feljesztését és a kiemel­kedő tehetségű fiatalok érvényesülési esélyeinek javí­tását. EMBERIESSÉGGEL A BÉKÉÉRT! A fiatalok élet- és munka­körülményeinek átfogó, társa­dalmi méretű javítása csak a stabilizációs és kibontakozási munkaprogram eredményes végrehajtásával érhető el. A KISZ azonosul a kormány munkaprogramjában szereplő célokkal, elérésük érdekében mozgósítja a fiatalokat, egy­úttal jelzi, ha a végrehajtás- b-n késlekedést, határozatlan­ságot tapasztal. A kormány a KISZ jelzéseire gyorsan és megfelelő nyilvánossággal vá­laszol. A kormány munkájá­ban hasznosítja a KISZ Jö­vünk a tét! akciója során megfogalmazott javaslatokat. A stabilizációs időszak cél­jainak ismeretében szükséges az ifjúságpolitika hangsúlyai­nak átrendezése. Ennek érde­kében 1988-ban a kormány — a KISZ KB közreműködésével — ifjúságpolitikai feladatter­vet készít. Ennek tartalmaznia kejl a lakásgazdálkodási rend­szernek a fiatalok érdekeit szem előtt tartó reformját; át­fogó programot az 1990-es évek elején keresőkorba lépő nagy létszámú korosztályok munkába állására; az ifjúság cselekvési terét ‘bővítő jogi és egyéb eszközöket; a kiemel­kedő teljesítményt nyújtó fia­talok lehetőségeinek javításá­ra irányuló törekvéseket; va­lamint az állami gondozottak önálló életkezdésének segíté­sét. A KISZ KB egyetért az­zal, hogy a kormány előkészí­ti az ifjúsági törvény korsze­rűsítését. Á kormány és a KISZ kép­viselői egyetértettek abban, hogy olyan gazdaság- és szo­ciálpolitikára van szükség, amely az elkerülhetetlen ter­heket nem hárítja aránytala­nul a pályakezdő fiatalokra. A stabilizáció időszakában is szükség van a fiatalok hely­F ontos állomásához ér­kezett a nagy múltú Magyar Vöröskereszt: ma kezdődik a Parlamentben a VII. kongresszus. A Magyar Vöröskereszt — hangsúlyozta néhány éve a mozgalom centenáriuma alkalmából az MSZMP Központi Bizottságának le­vele — magasrendű humá­nus példamutatással, száz­ezrek társadalmi munká­jának' és áldozatvállalásá­nak szervezésével, ösztön­zésével fontos társadalmi feladatokat teljesít, szocia­lista társadalmunk építé­sének aktív részesévé vált. S valóban, ez a nagyszerű mozgalom, amely több mint egymillió társadalmi munkást tömörít soraiba, az elmúlt öt esztendőben is sokat hallatott magáról; mindig ott találtuk, ahol segíteni lehetett, kellett. Szükség is volt — s lesz a jövőben is — erre a közreműködésére. A Magyar Vöröskereszt azért tudott az elmúlt esz­tendőkben — általános el­ismerést kivívóan — meg­birkózni bővülő-növekvő feladataival, mert társadal­munk számára oly értékes tevékenységében mindig támaszkodhatott az ország minden helységébe eljutó mozgalomra, tagjainak ön­kéntes áldozatvállalására. Egészségvédelmi, családvé­delmi és kiterjedt szociális tevékenységét az egészség- ügyi tárcával, a tanácsok szakigazgatási szerveivel és intézményeik vezetőivel szoros együttműködésben végezte. A jó ügyhöz mél­tó kitűnő munkakapcsola­tokat épített ki a Vöröske­reszt — többek között — az ifjúsági és az úttörő­szövetséggel, a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Tár­sulattal, a polgári védelem parancsnokságaival. A sok­színű mozgalom népszerű­ségét, tevékenységi köré­nek vonzását egyébként jól jelzi, hogy aktivistái szerte az országban össze­sen több mint tízezer alap- szervezetbe tömörülve szorgoskodnak. Munkálkodásuk vezérfo­nalát, lényegét a találó nemzetközi jelmondat, Per humanitatem ad pacem! — Emberiességgel a békéért — határozza meg. S min­denképpen jó dolog, hogy emberiességre változott a könyörületesség, vagyis az a jelszó, amelyet múlt szá­zadi megalakulásakor hir­detett, népszerűsített a Nemzetközi Vöröskereszt. Hiszen napjainkban már (bármilyen társadalmi be­rendezkedésű országról le­gyen is szó) valóban nem lehet s nem is elegendő csupán környörületességből segíteni; ha kell, tanáccsal vagy jó szóval, ám ha szükséges, pénzzel, tettel is. A sokfajta vöröskeresz­tes tennivaló közül válto­zatlanul a legtöbbeket érintő feladat volt és ma­rad: az egészségügyi szer­vekkel együttműködve részt venni az emberek, a lakosság egészségkultúrá­jának fejlesztésében. To­vábbra is különleges fi­gyelmet kell szentelni a fiataloknak, hiszen a he­lyes szokások kialakítására ez a korosztály a legfogé­konyabb. Ezért igyekszik segíteni a mozgalom a szülőknek és az iskolának a családi életre nevelés­ben, a káros szenvedélyek — az alkohol, a dohányzás, a drog — ártalmainak is­mertetésében. S bár ter­mészetesen a fiatalsággal, a családdal vagy akár az idős emberekkel való hu­mánus foglalkozás nem egyedül a vöröskeresztesek dolga, többnyire ők kez­deményeznek, szerveznek, segítenek. Mind gyakrab­ban taoasztalható, hogy — az ellátásra, gondozásra szorulók számának növe­kedésével — a vöröske­resztes alaDszervezetek, már az iskola iák, nagy gonddal vállaliák a rászo­ruló idős emberek rend­szeres istánolását: sok he­lyütt bekapcsolódnak a házi betegápolási hálózat­ba is. t Több százezer önkéntes véradó biztosítja térítés- mentesen a gyógyászati el­járásokhoz szükséges, . je­lentős mennyiségű vért. Hány és hány ember éle­tét mentették meg azok, akik mindig készen állnak az életmentésre! S ok mindenről esik te­hát szó, a Magyar Vöröskereszt VIII. kong­resszusán, amikor öt esz­tendő munkájának ered­ményeit és fogyatékossá­gait mérlegre teszik. A számadáson túl arról is: miként szolgálhatja e moz­galom a továbbiakban még eredményesebben a felvál­lalt nemes ügyet. A kétna­pos tanácskozás alkalmá­ból egész társadalmunk szeretettel köszönti a vö­röskeresztesek népes tábo­rát, amely hasznos tevé­kenységével — az egész­ségügyi felvilágosítással, az elsősegélynyújtással, a tisz­tasági és környezetvédel­mi feladatokba való be­kapcsolódással, az önkéntes véradómozgalommal, a csa­ládvédelemmel, a társadal­mi mentőszolgálatokkal, a nemzetközi segélyakciókkal — segíti a szocialista hu­manizmus eszméinek szé­lesebb körű elterjesztését. Újlaki László zetét javító intézkedésekre. A kormány 1988-ban kidolgozza a családi pótlék és az ösztön­díjak reálértéke megőrzésének rendszerét és az 1889. évi terv­ben dönt annak bevezetéséről. A KISZ fontosnak tartja a már bejelentett szociálpolitikai döntéseket, ugyanakkor az az álláspontja, hogy a családi pótlékot gyermekenként 5 00 forinttal, a diákok jövedelem­pótlékát 210 forinttal emeljék A kormány ez utóbbival egyet­ért. de továbbra, is a családi pótlék 400 forintos emelését látja lehetségesnek. A kormány és a KISZ egyet­ért abban, hogy a bérek a tel­jesítmények szerint különböz­zenek. A fCISZ szükségesnek tartja a bértarifarendszer el­törlését. A kormány a szak- szervezetekkel, a KISZ-szel és más társadalmi szervezetek­kel egyeztetett álláspont kiala­kítására törekszik a bérre­form kérdésében. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy 1988-ban javítani kell a pá­lyakezdő diplomások és a műszaki értelmiség anyagi és erkölcsi elismerését. A nem termelő területeken való korszerűsítés során töre­kedni kell arra, hogy az ok­tatás, a kutatás és az egész­ségügy feltételei ne romolja­nak. A KISZ tudomásul veszi, hogy a stabilizációs időszak­ban az ifjúságpolitika céljai­ra szánt pénzeszközök a költ­ségvetés terhére nem növel­hetők. Szükség van azonban arra, hogy más területekről bizonyos összegeket ide cso­portosítsanak. Ily módon le­hetővé válik, hogy javulja­nak a diák- és szabadidősport, valamint az ifjúsági turizmus anyagi feltételei. A Magyar Diákspörtszövetség pénzügyi támogatását az ÁISH többszö­rösére növeli. A kormány továbbra is le­hetőséget biztosít arra, hogy a költségvetés ifjúságpolitikai célú pénzeszközei egy részé­nek felhasználásáról a KISZ KB döntsön, illetve támogat­ja, hogy a KISZ-szervezetek közösségi célú munkavállalás­sal saját forráshoz jussanak. Egyetért azzal, hogy a köz­ponti ifjúsági alap működése legyen nyilvános, és pénzesz­közeit a KISZ KB egyetérté­sével használják fel. A kormány és a KISZ egyet­ért abban, hogy a munkavi­szonnyal nem rendelkező pá­lyakezdők is átképzési támo­gatásban részesüljenek. A szakképzési formákat úgy kell bővíteni, hogy a gimnáziumot végzettek modern ügyviteli és informatikai ismereteket (szá­mítástechnika, ügyvitel techni­ka) szerezzenek. Szükséges a szakmunkásképzés korszerűsí­tése. Á KISZ KB vállalja, hogy részt vész a nyelvtudás, a szá­mítástechnika, az anyanyelvi és. az életmódkultúra fejlesz­tésében, valamint a korszerű tananyag kialakításában. A lakáspclttfta korszerűsítéséről A kormány hasznosnak íté­li a KISZ-nek a lakásgazdál­kodás átfogó továbbfejlesztése érdekében eddig végzett mun- (Folytatás a 7. oldalon.) Drágább és kevesebb SFA Átképezték a szerelőket A saiíóban már több hír is megjelent, amely a Jfivöre hazánkba Érkező NDK-gyártmányú iFA-tehcrgépkocsik új típusaival, illetve azok szokatlanul magas árával foglalkozik. A Magyarországra szál­lított valamennyi teherautót a pátyi Zsámbéki-metlenre Tsz veszi át, illetve készíti fel az alkalmazó termelőegységek részére. Hajek Pétertől, a szövetke­zet Autorepass nevű ágazatá­nak vezetőjétől a most folyó munkáról, illetve az új típus okozta gondokról kértünk tá­jékoztatást. Mint Hajek Péter elmondta, a mintegy 130 dol­gozóval az ágazat évente 8— 9 ezer járművet tart karban és vizsgáztat le. Ebbe a nagy számba beletartoznak, a gép­járművekhez tartozó vontat­mányok, de így is jókora fel­adatot jelent ez a mennyi­ség, hiszen sok átalakítási munka van az új IFÁ-kon. Sajnos az alkatrészellátás gyakran okozt gondokat, hi­szen a fontos szerep ellenére nincs semmiféle előjoguk az Autokernél, így teljesen kiszolgáltatva végzik a felada­tukat. Dolgukat tovább nehezíti, hogy a szállító partner elég rendszertelenül küldi a kocsi­kat, s így az emberek foglal­koztatása néha kisebb gondot jelent. Ilyenkor megindul az átcsoportosítás, például sze­mélygépkocsi-üléshuzatokat gyártanak a dolgozók. Az új típus, amely körül­belül 60 százalékkal drágább, nem jobb annyival, mint amennyit az árváltozás takar, s ezt a felhasználók is tud­ják, így jóval kevesebbet ren­deltek, mint az elmúlt évek­ben. Alig másfél hónapja még úgy_ volt, hogy nem jön be jövőre IFA Magyarországra, ám a legújabb információ szerint mintegy 2 ezer régi és 459 új típusú kocsi érkezik, de ez is alig haladja meg az idei mennyiség felét.. Hajek Péter elmondta még, hogy a műszaki gárda felké­szült az új teherautók foga­dására, képzésüket az Auto- ker-tanfolyamok keretében — az IFA-gyárban — megoldotta. A létszámot — a kevesebb kocsi ellenére — nem kíván­ják csökkenteni, részben az egyenetlen szállítások miatt, részben mert a jelenlegi sza­bályozók az átlagbér tartása miatt ezt szükségessé teszik. „Házon belül” meg tudják ol­dani a foglalkoztatást, jól jö­vedelmező tevékenységekkel: például kompresszorokat gyár­tanak egy csehszlovák meg­rendelőnek. Az ágazat jöve­delmezőségére jellemző,' hogy még ilyen nehéz körülmények között is a gazdaság bevéte­lének 30 százaléka innen származik. Megszűnik a Ganz-MÁVAS Hét vállalat lesz A külföldön is jól ismert, nagy múltú Ganz-MÁVAG történetének fordulópontjához érkezett pénteken, amikor az ötventagú vállalati tanács ele fogadta a szanálási szervezet megállapodás-tervezetét, s an­nak aláírására felhatalmazta a vállalat vezérigazgatóját. A megállapodás alapján a Ganz- MÁVAG ez év december 31-én megszűnik. Hét új vállalat jön létre, amelyek közül a Vasúti Járműgyár államigaz­gatási felügyelet alá kerül. . jT s' v *" * A Minisztertanács és a KISZ KB párbeszéde Q%%úmúm 3 stabilizációval

Next

/
Thumbnails
Contents