Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-04 / 286. szám

6 ^-Úrlaia 1987. DECEMBER 4., PÉNTEK Szabadidő E heti összeállításunk- ban az egészség meg­őrzésével foglalkozunk. Eh­hez a témakörhöz kapcso­lódva ismertetjük dr. Hér­ái Istvánnak, a Pest Me­gyei Ideggondozó Intézet vezetőjének, nagy sikerű könyvét. Foglalkozunk az emberi szervezet motorjá­nak, a szívnek a működé­sével. Tornagyakorlatokat ajánlunk azok számára, akik szabadulni akarnak felesleges kilóiktól. Foly­tatjuk házikerti tanácsadó­sorozatunkat és végül étel­receptekkel is szolgálunk olvasóinknak. As ápolás lélektana Pszichológia a betegágynál Bár ismerős a cím — elő­ször 1966-ban jelent meg ez­zel a kötet — mégis fenntartá­sok nélkül mondható újnak dr. Hárdi István — Pszicho­lógia a betegágynál — köny­vének, a Medicina Kiadó gon­dozásában most megjelent ötö­dik, ismét átdolgozott kiadá­sa. Elöljáróban még annyit: napvilágot látott a Szovjet­unióban, az NSZK-ban, az NDK-ban, Csehszlovákiában, s ZfiLt-yu/ftSÍ’' Néhány szó a szívről A szív rendszeres ösz- szehúzódásával biztosít­ja a szervezet működé­séhez szükséges táp­anyag- és oxigénellátást. Ahhoz, hogy az emberi szervezet zavartalanul működjék, ez a motor percenként 65—80-szor összehúzódik és minden összehúzódással 50—70 ml, percenként 3,3—6 liter vért juttat az ér­rendszerbe. Könnyű ki­számítani, hogy 70—75 éves korig több százezer hektoliter vért pumpál át ez a megbízható, folyton működő szi­vattyú az érrendszeren. Normális körülmények között ez a nagy mun- *'v~w ka nem jelent a szívnek különleges igénybevételt, kü­lönösen, ha rendszeres testi munkával (edzéssel) „szoktat­juk” is ehhék az igénybevétele hez. Fontos tehát; hogy minél rendszeresebben és tudatosab­ban szoktassuk szívünket a fizikai erőkifejtéshez, mert meghálálja azzal, hogy hirte­len bekövetkező nagyobb igénybevétel esetén sem hagy cserben bennünket. Az az automatika, mely nagyobb igénybevétel mellett nagyobb teljesítmény elérését teszi le­hetővé, edzéssel „karbantart­ható”, s a hirtelen bekövet­kező külön megterhelés sem fog majd problémát jelenteni számára. A beteg szív, melynek csök­kent teljesítőképessége gyen­gébb működéshez vezet, gyor­san jelzi az elégtelenségét. Az első tünetek mutatkozásakor (éjszakai vizeletürítés megnö­jelenleg előkészítés alatt áll a litván nyelvű változat is. Bánásmód, Az ember és betegsége, A szorongás ápolás­lélektana, Az ember és a ha­lál — sokunkat foglalkoztató témák adják az első rész mon­dandóját. Ám dr. Hárdi Ist­ván, a Pest Megyei Ideggon­dozó Intézet vezetője, kandi­dátus, a gyógypedagógiai fő­iskola címzetes tanára az új borítójú könyv lapjain új is­mereteket is kínál. Például részletesen foglalkozik a fáj­dalommal, annak lelki ellátá­sával, helyet ad a tudomány­ág legújabb eredményeinek, így annak: miként törődjön a beteggel kapcsolatba kerülő orvos, nővér a hosszantartó fájdalomhoz társuló depresz- szióval vagy az önkínzó in­dulattal, miként, ismerje fel és gyógyítsa ezeket. Többet olvashatunk a járóbetegek lel­ki „ellátásáról”, s a szemlélet­ről, melynek lényege: a meg­kapaszkodás, a bizalom alap­vető a gyógyuláshoz. A második rész, mely hagyo­mányosan az egyes orvosi szakágak ápoláslélektanáról szól, ugyancsak új fejezetek­kel gyarapodott. Ilyen például a daganatos betegségekkel és pszichikai vetületeikkél fog­lalkozó rész, vagy az intenzív osztályi fejezet, mindkettő hasznos segítséget nyújt a ha­lál elleni lélektani „hadvise­léshez”. Itt olvashatjuk pél­dául (meglepőnek tűnik, de tény): „A pulzusszám csök­ken, ha az ápolónő a betegre teszi a kezét. Fordítva: a szív­infarktusos betegeknél figyel­ték meg, hogyha ápolóik el­távoznak, az ún. elválásos szorongás miatt gyakrabban lép fel aritmia.” Végül a jelen egészségvédő szemléletét sugallja a két zárófejezet, az egészségneve­lés és a rehabilitáció ápolás­lélektanával, valamint a meg­előzéssel, a betegek és a gyó­gyítók lelki egészségvédelmé­vel foglalkozó. S a cél itt is az: a betegség elkerülése ér­dekében váljon áttekinthető­vé, bizalmassá a páciens és a bajával foglalkozó kapcsola­ta, az utóbbi tudjon például hitet adni a gyógyuláshoz, hi­szen a hit is a felépülést se­gítő erő. S könnyebben juthat eredményre, ha érthetően, szakszavak nélkül, mégis pon­tosan fogalmaz! A kézikönyvet minden az egészség és a betegség kér­désével foglalkozónak, nem­csak egészségügyi szakembe­reknek ajánlhatjuk. V. G. P. Rendszeres tornák ß Le a súlytöbblettel! vekedése, terhelésre jelentkező nehéz légzés, estére kialakuló lábdagadás, szapora szívmű­ködés) : általában — sajnos — még senki nem keresi fel kezelőorvosát. Pedig ezek a je­lek azok, melyek figyelmez­tetnek, hogy valami nincs egé­szen rendben. A tünetek egyenként és együtt is előfor­dulhatnak, s mind a szívmű­ködés zavarát jelzik. Ajánla­tos, ha ilyent észlelünk ma­gunkon vagy valamelyik hoz­zátartozónkon, haladéktalanul keressük fel körzeti orvosun­kat. A fentiek a szívizom elég­telen működésének jelei, me­lyek nagyon sok okra vezet­hetők vissza, de időben kóris- mézve jól befolyásolhatóak. Sajnos, egyre többen rendelke­zünk felesleges és haszontalan súlytöbblettel, és egyre keveseb­ben hisznek abban, hogy a napi rendszeres torna, mozgás nemcsak erőnlétünket fokozza, de segít is, hogy ezektől a kilóktól megszaba­duljunk. Tornázzunk mindennap. A bemutatott gyakorlatokat né­hányszor ki- és belélegzés előzze meg. Jó mélyre szívjuk le a leve­gőt és alaposan fújjuk ki. 1. A derék rugalmasságát, haj­lékonyságát segítjük elő ily mó­don: feküdjünk hasra, felsőtes- tünkkcj kijnypkb^ij.behajlított al­karunkra támaszkodjunk, majd las­san emelkedjünk fel olyan magas­ra, hogy karjainkat megfeszíthes­sük. Hasunk és lábunk vízszinte­sen marad a talajon. Ismétlés öt­ször. 2. Álljunk alapállásba. Zárt láb­bal rugózzunk és derékhajlítással karjainkat párosán lendítsük jobb­ra, majd balra. 15-ször ismételjük meg. 3. Alapállásból jobb lábunkkal emelkedjünk lábuiihegyre, és má­sik lábunkat lendítsük magasba. Kezünkkel a combunk alatt tap­soljunk. Ugyanezt ismételjük meg a másik lábunkkal is. Ismétlés lő­szer, mindkét lábbal. 4. Terpeszállásban derékhajlítást végezzünk úgy, hogy karjainkkal jobbra-balra kaszálunk. 5. Letérdelünk, és nyújtott kar­ral támaszkodunk a talajon. Tör­zsünket oldalt fordítva, egyik lá­bunkat nyújtva hátra lendítjük. Ugyanezt megismételjük a másik lábunkkal is. legalább 10-szer. Házikerti tanácsadó Cserepes virágok gondozása A FOKFÖLDI ibolyának Fokföldhöz nem sok köze van. Hazája Kelet-Afrika. Helyes neve barrakuda vagy afrikai ibolya. Igerr könnyen szaporíthatjuk levéldugvá­nyokról. A dugványokon mindig legyen 1,5 cm-es szár- (levélnyél-)darab, mert ez gyökeresedik le. A szaporító­föld tőzeg és homok 1:1 ará­nyú keveréke. Szaporítóládá- ban dugványozunk, dugvá­nyozás után jól beöntözzük, üveglappal, végül nedves új­ságpapírral takarjuk. A leve­leket levélnyéllel lefelé állít­juk a homokba, úgy, hogy a levéllemez fele kilátszódjék. Amikor a fiatal hajtások elő­ször megjelennek, az újságpa­pírt eltávolítjuk, és amikor az új növénykék harmadik le­vele is megjelenik, be lehet cserepezni először nyolcas cserépbe, később, ahogy nö­vekszik, egyre nagyobbá. Egész évben vegetációban és virágzásban van, ezért té­len is hasonló feltételeket biztosítsunk számára. Fény­igénye igen csekély, napos időben szigorúan árnyékolni kell. Párás, de levegős helyen tartjuk. 12—15 'C a hőigénye, 20 “C-ig felemelhetjük a hő­mérsékletet. öntözéskor vi­gyázzunk, a levelekre ne ke­rüljön víz, mert gyűrű alakú foltok képződnek rajtuk. Csak meleg, kiforrázott vízzel ön­tözzük. Ilyen foltok kialakul­hatnak egyébként akkor is, ha túl magas a páratartalom, ha közvetlen napsütés éri. Florasca B földet használ­junk, steril homokkal lazítva. Ha perlitet is keverünk a földjéhez, a foszforellátás ja­vul, a növényünk tovább fog virágozni. A PÁLMÁK közül néhány faj igen elterjedt dísznövény hazánkban. Ezek közül né­hányról ejtünk most szót. A főnixpálma (Phoenix Canariensis) a Kanári-szige­tekről származik. Tűrőképes­sége, mint a többi fajé is vi­szonylag nagy. A mínusz 4 °C-t is elviseli rövid ideig. Télen 19—20 °C-on kell tar­tani, ha lehet, a hőmérséklet ne nagyon ingadozzon. Sok fényt igényelnek a pálmák. Kártevői a pajzstetvek és a takácsatkák, ellenük a Pyro- tox permet a leghatásosabb, többszöri kezelésben. A tűző naphoz fokozatosan szoktas­suk, -sokszor párásítsunk. A földlabdát állandóan tartsuk nedvesen. Másfél-két éven­ként ültessük át, lehetőség szerint pálmacserépbe. Ez azért olyan hosszúkás, hogy a karógyökér jól elférjen. A spirál alakban megcsavaro­dott gyökerű pálma nem fej­lődik, elpusztul. A főnixpálma rokon „vál­tozata” a datólyapálma, az a pálma, amelyik a kereskede­lemben is kapható datolyát termi — 20—25 éves korában. Ennek levelei kevésbé osztot­tak, szélesebbek, nem olyan érdekesek, a növény lassúbb növekedésű. A Howea belmoreana a csendes-óceáni Lord Howe szigetéről származik. Levelei, levélujjai szélesebbek, mint a főnixpálmáé, a levélnyél vé­gén találhatók. A levél nem olyan hosszú, és soha nem lesz tüskés. Mélyzöld színű. A szárazságot rövid ideig tű­ri. A szobát lassan növi ki. Nagy levélfelületét időnként célszerű portalanítani. A gyompálma nagyon gyorsan növő cserepes dísznövényünk (Chamaedorea elegáns). Leve­lei a főnixéhez hasonlítók, tagoltak, de a levélkék széle­sebbek, rövidebbek és lénye­gesen puhábbak, egyáltalán nem szúrósak. A levélnyél fe­létől kopasz. Nagyon dekora­tívak, de hamar kinövik a lakást. 3—4 éves korban már virágoznak, érdekes sárga vi­rágzatuk van. Fenyvesi Gábor (Folytatjuk■) A gyakorlatok elvégzése után la­zításképpen szintén végezzünk né. hányszor ki- és belélegzést. Váljék egészségükre! Finom falatok Fahéjas sült rizs (4 sze­mélyre), Megmosott, megszik­kasztott rizsből 1.2 dekát ke­verünk össze szárazon 3 pú­pozott evőkanál kristálycu­korral, 1 kávéskanál őrölt fa­héjjal, csipet sóval. Töltsük egy kivajazott tűzálló edény­be. öntsünk rá 2 deci forró tejet, 3 cl rumot, keverjünk közé 3 deka (lapos evőkanál­nyi) margarint vagy vajat. Az edényt szorosan takarjuk le alufóliával és a sütőben — takaréktűzzel — két óra hosz- szat puhítsuk. Mellé öntetnek hígított, pikáns dzsemet ad­junk. Fahéjas pogácsa. 30 dkg lisztet, 20 dkg vajat, 20 dkg porcukrot, 3 tojássárgáját, 15 deka őrölt diót, 1 citrom le­vét, 1 kávéskanál őrölt fahé­jat dolgozzunk össze alapo­san. Félórányi pihentetés után a tésztát nyújtsuk ki 1 centi vastagra, szaggassunk belőle pogácsákat és süssük pirosra közepes tűzre állított sütőben. EGYÜTT AZ UTAKON AZ ÚTINTOKM JELENTI A beköszöntött téli időjárási viszonyok miatt megváltoztak az autózás feltételei. Az ország nagy részén reggelente ködfoltok nehe­zítik a közlekedést. A magasabb hegyeken számítani lehet hóra, ha­vas esőre. A reggelente egyes helyeken előforduló páralecsapódás síkossá te­szi az utak burkolatát. * A 49-cs főúton a 28-29. kilométer között terménybetakarítást vé­geznek. Az úttest intenzív takarítása ellenére a felhordott sár csúszós­sá teszi az útfelületet. Ügyeljünk a 40 kilométeres sebességkorlátozás betartására. A Vác belterületén lévő forgalomirányító fényjelző készülékeket felújítják. Felhívjuk a 2-es főúton közlekedők figyelmét, hogy a sár­gán villogó jelzőlámpákat óvatosan, körültekintően közelítsek meg. Előreláthatóan a felújítás egy hetet igénybe vesz, december 10-éig fog tartani. A karbantartási munkák miatt mától bezárt a fóti üzemanyag- töltő állomás, helyette javasoljuk, hogy a Dunakeszin működő állo­mást vegyék igénybe. A bezárás december 10-éig tart. Üj üzemanyagtöltő állomást avattak Bicskén a Botond téren. Az üzemanyagon kívül autóápolási cikkeket is lehet itt vásárolni, nyit­va tartási ideje: 7—19 óráig. Verőcemaroson befejeződött a 12-es főút forgalmát akadályozó szennyvízvezeték-felújítási munka, újra a megszokott forgalmi rend szerint közlekedhetnek az arra haladók. NEGYEDMILLIÓ KILOMÉTER Szerkesztőségünk munkatársának tekintjük Hénes Tibort, még akkor is, ha munkahelye valóban a Közlekedési és Műszaki Vállalat. Közvetlen kollégánk, hiszen hét esztendejo járja Pest megye útjait lapunk újságíróival. Rajta múlik, hogy időben és biztonságban érkezzünk riportjaink helyszínére. Az elmúlt évek alatt mintegy negyedmillió kilométert tett meg velünk, méghozzá mindén baj nélkül, amint ezt az elmúlt he­tekben átvett „250 ezef balesetmentes kilómét 'érért"" ■jelvénye is tanúsítja. Mi, akik nap mint hap utazunk autójában, tud­juk, hogyan vezet; nyugodtan ülünk be mellé. Most arra kér­tük, fogalmazza meg, mi a balesetmentes közlekedés titka. — Jó adag szerencse is kell hozzá, nem elég jó vezetőnek lenni, hiszen mindenki hibázhat. De a legfontosabbnak a nyu­galmat tartom. Az utak tele vannak sietős, ideges, kapkodó autósokkal, ez pedig semmi jóra nem vezet. Én alapvetően higgadt ember vagyok, általában és a volán mögött is. Igaz, ha késve indulunk s az utasom ideges, hogy elkésünk, olyankor az ő nyugtalansága rám is átragad. De ilyenkor sem vagyok hajlandó veszettül hajtani, mert érzem, hogy könnyen hibázhatok. Egyébként sem érdekem, hogy száguldozzak, ha a kocsim fogyasztási normáját túllépem, az én zsebem bánja. Ezeknek az 1500-as Ladáknak a 90—100-as tempó a legideá­lisabb. E fölött ugrásszerűen nő a fogyasztás. Ez nem azt je­lenti, hogy ne szeretném a sebességet. Erről fényképes bizo­nyítékom is van — kétezer forintomba került! Nagyon szí­vesen ki is próbálnám, mit tud egy komolyabb autó, például a turbó-dízel Volkswagen Golf GTD, ami mostanában a leg­jobban tetszik nekem, önmagában egyébként a lassúság sem biztosíték a balesetek elkerülésére. Sőt, nincs veszélyesebb a tehetetlen, indokolatlanul tétovázó, a forgalom ritmusát zava­ró autósnál. Ez legalább annyira veszélyes, mint a sávok kö­zött cikázó, erőszakos vezető. Az én „receptem" ennyi: nyu­godtan, a forgalom tempóját fölvéve, az útviszonyoknak meg­felelően autózni. AZ ELŐZÉS MŰVÉSZETE t Elkoptatott közhelynek tűnik, pedig igaz: a gépkocsiveze­tés egyik legveszélyesebb művelete az előzés. S nemcsak ak­kor, ha szembejövő forgalomra kell számítanunk, hanem a többsávos utakon, az autópályákon is. Kevesen számolnak azzal, hogy amikor az előzés során beérnek egy másik kocsit, elvesznek. Legalábbis tükörképük vész el, mert a szélső sávban haladó holtterébe értek. Ez az a hely, ahol a tükörben már nem, az ablakon át még nem látja a közeledő autót a vezető. Meneküljünk e veszélyes helyről úgy, hogy vagy a tükörből vagy az abla­kon át lássuk a megelőzendő autó vezetőjének arcát, mert akkor ő is láthat bennünket, és talán elmegy a kedve egy hirtelen sávváltástól. Persze előfordulhat, hogy biztonsági intézkedéseink elle­nére is valami hiba csúszik a számításba. Ilyenkor a legtöbb autós reflexszerűen a fékpedálra lép. Minél kellemetlenebb a a helyzet, annál jobban nyomja a pedált, míg a kerekek sivít- va blokkolnak. Ilyenkor aztán kormányozhatatlanná válik a kocsi. Sokszor éppen nem is a fék, hanem a gázpedál és egy ügyes kormánymozdulat jelentheti a kiutat a szorult helyzet­ből. Ezért is fontos, hogy az előzésbe kezdő autónak jelentős erőtartalékai legyenek, meg azért is, hogy az előzősávon mi­nél hamarabb képes legyen felvenni az ott elvárható tempót. BIZTONSÁGI TARTALÉK Kedvezőtlen időjárási viszonyok között mind az irány- jelzővel, mind a féklámpával hamarabb kezdjük meg és hosszabb időn át jelezzük szándékunkat! Ez a vezetési taktika egyrészt segítséget nyújt a partnernek, mert több ideje marad az alkalmazkodásra, másrészt magunkat is észrevétlenül rá­szoktathatjuk arra, hogy különösen ősszel és télen nagyobb biztonsági tartalékkal vezessünk. Kedvezőtlen körülmények között mérjük hosszabbra és szélesebbre azt a veszélyzónát, amiből minden feltételezhető hirtelen meglepetést ki kell zár­nunk! Fontos a nagyon rugalmas sebességmegválasztás! Dalesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter

Next

/
Thumbnails
Contents