Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-31 / 308. szám

1987. DECEMBER 31.. CSÜTÖRTÖK A VILÁGPOLITIKA AZ 1988-AS ÉV MEZSGYÉJÉN Biztonságosabb világban élni Tovább haladni a rakétaegyezmény által kijelölt úton Reménységek és kétségek a helyi konfliktusok rendezésére ALTALANOS PILLANATKÉP A második világháború óta eltelt esztendők fordulóin még soha nem volt ily biztató a világpolitikai horizont, mint 1987 és 1988 határán. A tő­lünk búcsúzó év utolsó hó­napjában ugyanis megszüle­tett az az egyezmény, amely végre elindítja a világot a le­szerelés útján. A szerződést ugyan csak az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió kötötte meg, s a rakétanukleáris ar­zenál mindössze négy száza­lékának megsemmisítésére vo­natkozik. De olyan fegyver- rendszereket iktat ki teljes egészükben, amelyek a NATO és a Varsói Szerződés több or­szágában vannak hadrendbe allitva. így ebből eredően a dokumentum ünnepélyes wa­shingtoni aláírását a Gorba­csov—Reagan találkozón kö­vették a szövetségesekkel va­ló kiegészítő megállapodások. Hiszen ahogyan a rakétanuk­leáris eszközök e két osztá­lyának elhelyezéséről annak idején egyezményt kellett köt­ni azokkal az országokkal, amelyek ennek nyomán áten­gedtek kilövőhelyeket, ugyan­úgy eltávolításukról — sőt ami még lényegesebb —, ezek ellenőrzéséről is kiegészítő megállapodást kellett aláírni. Azért beszélhetünk arról, hogy a múlt esztendő fordu­latot hozott, mert nem csu­pán arról van szó, hogy egyes rakétákat valahol leszerelnek, s máshová telepítik, hanem teljesen megsemmisítik azo­kat. Ha a szerződés a ratifi­kálási eljárással érvénybe lép, az nem kevesebbet jelent, minthogy sem az Egyesült Ál­lamoknak, sem pedig a Szov­jetuniónak nem lesz birtoká­ban olyan 500—5500 kilomé­ter hatótávolságú rakéta, amellyel nukleáris tölteteket juttathat el a , másik fél cél­pontjaira. De hogyan is áll a becikkelyezési eljárás, amely ahhoz szükséges, hogy ez a szerződés törvényerőre emel­kedjen? Az előjelek erre néz­ve kedvezőek, akkor is, ha az amerikai szenátusban az el­nökválasztási hadjárat nyitá­nya előtt már nem várható a szavazás a rakétaegyezmény jóváhagyásáról. A .startpisz­toly” február 8-án „dördül el” az iowai tanácskozással. Ezt nyolc nappal később követi a New Hampshire-i próbavá­lasztás. Az amerikai tradíciók szerint azok a jelöltek, akik ezeken az előválasztásokon jói szerepelnek, meghatározó szerepet játszanak a kampány későbbi, kibontakozó szaka­szában is. De valójában a helyzet március 8-án válik majd tisztázottabbá, amikor az ötven közül egyszerre húsz államban rendezik meg mind a köztársasági, mind pedig a demokrata párt előválasztá­sait. Ezeken az elnökjelölt­ségért, csatározó politikusok szavazatarányuknak megfele­lően pártjaik konvencióin részt vevő küldötteket sze­rezhetnek. S ezek a republi­kánus, illetve a demokratapár­ti elnökjelölő gyűlésen, az el­ső fordulóban, arra a politi­kusra kötelesek szavazni, akinek színeiben a küldő ál­lamból a konvencióra érkez­tek. Mivel ez idő szerint mind a republikánus, mind a de­mokrata táborban a számítás­ba jövő elnökjelöltek annak hívei, hogy a rakétaegyez­ményt a szenátus törvényerő­re emelje, aligha valószínű, hogy a választási hadjárat za­varja majd a ratifikálási el­járást. Ez azért fontos, mert a szenátusi munkamódszerek ismerői szerint a szerződés becikkelyezéséről, a legjobb esetben, jövő év áprilisában dönt majd a washingtoni tör­vényhozás erre illetékes háza. Azok az erők, amelyek tisz­ta szívből üdvözölték, mint el­ső leszerelési lépést a köze­pes és rövidebb hatótávolsá­gú rakéták megsemmisítését előíró egyezményt, örömmel fogadták azt a bejelentést is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok szerződés­tervezetet dolgoz ki a hadá­szati támadó fegyverek 50 százalékos csökkentésére. En­nek a megállapodásnak a kör­vonalai a decemberi wa­shingtoni csúcson már ki­rajzolódtak. Eszerint elvi megegyezés van a felek kö­zött abban, hogy az eltérő te­lepítésű fegyverrendszerek ösz- szehasonlíthatóságának bonyo­lultsága miatt, a robbanófejek felére való csökkentésének út­ját választják. így a jelenle­gi 12—12 ezerről 6—6 ezerre mérséklődne a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok birtokában levő tömegpusztító fegyverarzenál. Abban is meg­egyeztek a decemberi wa­shingtoni esúcsmegbeszélésen, hogy Ronald Reagan a jövő év első felében Moszkvába látogat, s kívánatos volna, hogy az új szerződést — amellyel radikálisan csökken­tenék a hadászati támadó fegyverek mennyiségét — ezen a találkozón aláírják. Addig azonban a jelek sze­rint még hosszú lesz az út. Nemcsak amiatt, hogy ez az új szerződés szinte kiheverhe- tetlen csapást mérne a fegy­verkezési versenyben érdekelt egyes befolyásos tengerentúli és nyugat-európai körökre. Elfogadása ugyanis azt jelen­tené, hogy a világ immár visszavonhatatlanul rátért a leszerelés útjára, s a világha­talmak arra törekszenek, hogy minél alacsonyabb szint­re helyezzék a jelenleg meg­levő katonai • egyensúlyt. Ez persze ellentétes volna a fegy­vergyártásban érdekeltek rövi­debb és hosszabb lejáratú tervéivel. KÍSÉRLET A LESZERELT RAKÉTÁK PÓTLÁSÁRA egyenlőtlen megoldást. A Pravda foglalkozva ezzel, rá­mutat, hogy a két katonai rendszer erőinek szerkezeté­ben valóban mutatkozik tör­ténelmi okok miatt aszimmet­ria. Ezt azonban — hangsú­lyozza a lap — csökkentés­sel kell felszámolni,mindig az alacsonyabb szinten kell meg­valósítani a számszerű egyen­súlyt. Ezek a körök azonban nem várnak persze egy újabb szer­ződéstervezet kidolgozásáig, hanem már a decemberben aláírtat akarják „leértékelni”. Ezért egyes NATO-politikusok máris hajlanak arra az elgon­dolásra, hogy a leszerelendő 500—5500 kilométer hatótávol­ságú rakéta-nukleáris rend­szereket újakkal pótolják. Például a Greenham Com- mon-i brit bázisra, — ahol eddig ilyen amerikai rendsze­rek voltak hadrendbe állítva —, F—111-es és F—15-ös re­pülőgépeket vezényelnének, s ezeket manőverező robotre­pülőgépekkel látnák el. Hír- magyarázók joggal vetik fel: mi lenne a különbség akkor a jelenlegi helyzethez képest? Csak annyi — adjak meg a választ —, hogy a szárazföldi telepítésű robotrepülőgépeket — amelyek megsemmisítésére Reagan elnök aláírásával vál­lalt kötelezettséget —, repülő­gépekre helyezettekkel helyet­tesítenék. Világos, hogy ezzel megbomlana a jelenlegi erő- egyensúly, ha a Szovjetunió maradéktalanul végrehajtva a szerződést, saját ilyen típusú rendszereit megsemmisítené. De felvetődnek más problé­mák is. Anglia és Franciaor­szág, amelynek saját nemzeti erőire nem vonatkozik az amerikai—szovjet rakétaegyez­mény, megtarthatja termé­szetesen ilyen rendszereit. Sőt — vannak erre tervek — manőverező robotrepülőgépe­ket kíván gyártani és rend­szerbe állítani. Nyilvánvaló, hogy ha a decemberben alá­írt szerződést ratifikálják, s megkezdődik a fegyverek megsemmisítésének folyama­ta, az egyensúly megtartásá­nak szempontjából erőteljesen fel kell majd vetni e „pót­megoldások” kérdését. Ismeretes, hogy a washing­toni szerződés értelmében a Szovjetunió kétszer annyi ra­kétát szerel le, mint az Egye­sült Államok. Most, hogy na­pirendre kerülnek más terve­zetek, így például a hagyomá­nyos fegyverzet csökkentésére egyes nyugati körök itt is al­kalmazni akarják ezt az Afganisztán, KAMBODZSA, NICARAGUA... Az óév és új esztendő ha­tárán az afganisztáni, a kam­bodzsai és nicaraguai rende­zés ügye még amolyan „két­esélyes” dolog. Reménységek és kétségek egyaránt jellem­zik a kialakult helyzetet. Afganisztánban — miután a kabuli kormány fő törekvése az volt az egész éven át, hogy kivívja az ellenforradalmi fegyveres csoportok külföldi támogatásának megszünteté­sét és a belső megbékélés megteremtésének feltételeit — a népi erők elmondhatják: minden szempontból sikeres évet zártak. Ellenforradalmár egységek sokasága tette le a fegyvert és élt az amnesztiá­val, majd bekapcsolódott az ország politikai életébe. Ugyan­akkor fokozódott a lázadók számára a modem fegyverek szállítása az Egyesült Álla­mokból. Ezek felbátorodva a megnövekedett külföldi támo­gatás miatt, az év végének közeledtével több támadó ak­ciót hajtottak végre a kor­mánycsapatok ellen. Bebizo­nyosodott azonban, hogy a népi erők katonailag is stabi­lizálták soraikat, s képesek a pakisztáni határ közelében súlyos csapást mérni az el- lenforradalmárokra. Ezt mu­tatta, hogy szabaddá tették a Hoszt városába vezető ország­utat. Olyan siker ezt, ame­lyet a nyugati sajtó is elis­mer. Most minden attól függ, hogy Pakisztán felől megszű­nik-e az ellenforradalmárok támogatása. Az előjelek saj­nos az ellenkezőjét mutatják. Ezért a konfliktus még elhú­zódhat. Kambodzsában is stabilizá­lódott a helyzet, oly módon, hogy a vietnami kontingen­sek — amelyek annak idején a vérengző Pol Pot-isták elleni segítségnyújtásra érkeztek a népi erők támogatására — egységeket vonhattak ki. A békés rendezésre tárgyalások indultak Szihanuk herceggel, az egykori semleges Kambod­zsa volt elnökével. A tárgyalá­sok nehezen haladnak, sőt úgy tűnt, hogy megszakadnak, amikor decemberben bejelen­tették: az új esztendőben újabb megbeszélésekre kerül sor. A közép-amerikai békés rendezés felé nagy lépés tör­tént az augusztusi guatemala- városi csúcs békeokmánya nyomán. E dokumentum elő­írásait a managuai vezetés fo­lyamatosan teljesíti. Sikerült is közvetett tárgyalásokat te­remteni a kontrákkal. De a jövő évi harmadik tárgyalási fordulót csak nagy erőfeszíté­sekkel lehetett biztosítani. Itt is a kontráknak nyújtott ame­rikai segítség a megbékélés fő akadálya. Mint látható tehát, a béke­szerető erőknek az új eszten­dőben még kell sokszorozniok erőfeszítéseiket, hogy elérjék e helyi konfliktusok tárgyalásos rendezését. Árkus István Hivatalos látogatás Kohl kancellárt Prágába várják Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a jövő év elején kétnapos hivatalos látogatást tesz Csehszlovákiában — je­lentette be szerdán Bonnban a szövetségi sajtóhivatal. Kohl a csehszlovák kor­mány meghívására január 26—27-én látogat Prágába, ahol Lubomir Strougal kor­mányfőn kívül találkozik Gustáv Husák köztársasági elnökkel is. Willy Brandt után Kohl lesz a második nyugatnémet kancellár, aki a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba látogat. Hans- Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter legutóbb ez éV novemberében folyta­tott hivatalos tárgyalásokat Prágában. Cisijordánia Ügyvédek bojkottja A ciszjordániai megmozdu­lások miatt bebörtönzött több száz palesztin személy ügy­védjei kedden bojkottot hir­dettek meg: nem kívánnak részt venni az eljáráson, mert nem teszik számukra lehető­vé, hogy megfelelően lássák el az őrizetbe vettek védelmét. Tiltakozunk azon feltételek miatt, amelyek alapján vé­denceinket őrizetben tartják, s amiatt, hogy megakadályoz­nak minket védelmük ellátá­sában — közölte az egyik ügy­véd. Hozzáfűzte: nem beszél­hetnek védenceikkel a tár­gyalás előtt, nem tudják, ki­hallgatták-e őket, azt sem, hogy tettek-e beismerő vallo­mást, sőt még arról sincs tu­domásuk, hogy hol tartják őket őrizetben, s mikor viszik őket bíróság elé. A ciszjordániai ügyvédek ez­zel csatlakoztak gázai kollé­gáikhoz. akik már egy hete bojkottálják az ottani tünte­tések során letartóztatott pa­lesztinok védelmét. A szabadság karib-tengeri szigete KUBA NEMZETI ÜNNEPÉN A huszonkilenc évvel ez­előtti január elseje a ku­bai nép számára nem egysze­rűen óévbúcsúztató és új esz­tendőt köszöntő nap volt, ha­nem egyben egy új kor kez­detét is jelentette. Hiszen 1959. január elsején vonultak be a fővárosba, Havannába a Fi­del Castro vezette forradalmi csapatok, amelyek többéves, egyre kiterebélyesedő harca eredményezte az Amerika-ba- rát Batista-rendszer bukását. A nemzeti, antiimperialista for­radalom azért győzhetett, mert megvoltak az objektív és szubjektív feltételek, ám ab­ban. hogy a forradalmi vál­tozások hosszú életűek lehes­senek. kiemelkedő szerepet játszott a Szovjetunió és a többi szocialista ország hatha­tós támogatása. Ez tette lehetővé, hogy Ku­ba, immáron a szabadság szi­geteként történelme során először maga határozza meg sorsát, jövőjét, mind gazdasá­gilag, mind politikailag. így a polgári demokratikus átala­kításokat szocialista típusú fejlődés követte: a szigetor­szág a nagy északi szomszéd, az USA minden próbálkozá­sa ellenére a nyugati félteke első szocialista államaként tud példát mutatni a térség vala­mennyi haladó erejének. Európai szemmel nézve Ku­ba természetesen még fejlődő országnak számít, de a teljes függetlenség szűk három évti­zede alatt is már számtalan sikerrel büszkélkedhet: ezer­nél több fontos ipari beruhá­zás készült el, s a mezőgaz­daság területén is teret nyert az intenzív fejlesztés. Szinte közhelyszámba megy, de azért talán most sem árt felidézni, hogy Kuba milyen lenyűgöző eredményeket ért el az egész­ségügy és az oktatás terén, mára maradéktalanul végre­hajtották a kulturális forra­dalmat. A sikerek mellett per­sze nem feledkezhetünk meg a ma még helyenként jelent­kező hiányosságokról, a meg­oldásra váró gondokról sem. Arról, hogy a lakossági ellá­tásban még vezető szerepe van a jegyrendszernek, s hogy az utóbbi években megtorpa­nás tapasztalható a kubai gazdaság teljesítőképességé­ben. Ez utóbbinak mind külső, mind belső okai kimutatha­tók. A kubai vezetés minden­esetre tisztában van a nehéz­ségekkel, ezért nem az eddigi vívmányok felett érzett elé­gedettség, hanem a kedvezőt­len jelenségek kijavítására irányuló törekvések, az úgy­nevezett kiigazítások jellemzik napjaink politikáját. A magyar—kubai kapcsola­tok az élet valamennyi terüle­tén fejlődnek. H azánk támogatja szocia­lista építőmunkájában, nemzeti függetlensége érdeké­ben a karibi ország népét. A forradalom győzelmének év­fordulóján további sikereket kívánunk kubai barátainknak. Az NBC-nek nyilatkozott Rafszandzsani Nem lesz béke ez öbölben Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete nem tudja Iránt meg­akadályozni abban, hogy fegy­vereket szerezzen be Irak el­leni háborújához, és külföldi NEBULÓMENTŐ Csupán egy karnyújtásnyira a segítség a bajba jutott ameri­kai kisdiákoknak, ha megoldhatatlannak tűnő feladatba üt­köznek leckeírás közben: csak tárcsázniuk kell a megfelelő telefonszámot, s a vonal végén szakavatott tanárok felelnek kérdéseikre. A közkönyvtárakból nyújtott szolgáltatás segít megoldani a matekleckét, eligazodni a történelem útvesztői­ben, de felvilágosítással szolgálhat akár az ctiópiai élelmezé­si helyzetről és táplálkozási szokásokról is. A gyereknek nem kell megvárnia a munkából hazatérő szü­lőket, hagy valaki segítsen. Az sem ritka, hogy a hét-nyolc évesek nevében először a papa, vagy a mama telefonál, s át­adja a kagylót a csemetéjének, mert ő nem ér rá a gyerek­kel foglalkozni. Az egyszerű kétkezi dolgozók középiskolás gyerekei olykor biába is fordulnának szüleikhez, azok nem is konyítanak a feladathoz. A forródrót pótolja az otthonról hiányzó kézikönyveket is — éppen ezért települ a könyvtá­rakba. A Tárcsázd a tanárt nevű szolgáltatás híre futótűzként ter­jed, s az elmúlt két-három évben hangyamód szaporodik az Egyesült Államok szinte minden városában. A vonalvégen ülő tanárok maguk is élvezik, hiszen a túlórában és annak megfelelő díjazásért végzett munkával arról is képet alkot­hatnak, hogy mi okoz legnagyobb fejtörést a kisdiákoknak. Öt munkás meghalt a Morton Thiokol telepén Tovább késik az űrprogram Várhatóan több hónapos ké­séssel tudják csak útnak in­dítani az első amerikai űr­repülőgépet a Challenger csak­nem két évvel ezelőtti ka­tasztrófája óta leállított prog­ramban. Az újabb késés oka az, hogy hibásnak bizonyult az űrrepülőgép szilárd hajtó­anyagú indítórakétájának mó­dosított kísérleti példánya, amelyet december 23-án pró­báltak ki a gyártó vállalat, a Morton Thiokol telepén. Mint azt a vállalat és a NASA kedden közölte, a ra­kéta egyik fúvókáját a hajtó­műhöz erősítő gyűrű a kísér­let során eltört és részben megsemmisült. A Challenger pusztulását egv ilyen rakéta tömítőgyűrűjének hibája okozta. A katasztrófa Csak rövi AZ ARUCSEREFORGALOM 16 százalékos növelését irá­nyozza elő 1988-ban a bolgár —jugoszláv jegyzőkönyvi megállapodás, amelyet ked­den írtak alá Szófiában. CSEHSZLOVÁKIÁBAN, az elmúlt évben volt a legkisebb a népszaporulat 1945-höz ké­pest. A Demografie című fo­lyóirat legújabb száma szerint Csehországban 1986-ban pél­dául alig kilencszázzal nőtt a lakosság száma, 1918 óta éz volt a legkisebb szám. Az ala­csony népszaporulat okát min­denekelőtt a magas halálozási arányban látják. nyomán a gyár módosította a rakéta elemeit összekötő tö­mítőgyűrűket és több más átalakítást is végrehajtott, így a fúvőkáknál is. A Morton Thiokol kedden egy talán még súlyosabb csa­pást is elszenvedett: telepén szerelés közben lángra lobbant egy MX típusú hadászati föld­részközi ballisztikus rakéta el­ső fokozatának hajtóanyaga A szerencsétlenség következ­tében öt munkás meghalt, a szerelőműhely épülete telje­sen megsemmisült. A szeren­csétlenség okát egyelőre nem ismerik. A telepen a hadászati ra­kéta első fokozatát csaknem ötven tonna súlyú szilárd haj­tóanyaggal töltik fel. Ezt a puha, gumiszerű anyagot for­mázni kell, majd a rakéta belsejéből el kell távolítani a formázószerszámokat. E mű­velet közben lobbant lángra a hatalmas mennyiségű hajtó­anyag, amely rendkívül magas hőfokon ég. A gyár egyelőre leállította a hadászati rakéta gyártását. Ebből a rakétából a jövő év végéig ötvenet kívánnak tele­píteni, de egyelőre csak mint­egy két tucat van indítóállás­ban. hadihajók nem képesek leál­lítani az olajszállító tartály­hajók elleni iráni támadáso­kat — jelentette ki Hasemi Rafszandzsani, az iráni parla­ment elnöke az amerikai NBC televíziós hálózatnak adott és kedden sugárzott interjúban. Az Egyesült Államok egy ideie globális fegyverszállítást embargót sürget Iránnal szemben arra az esetre, ha Teherán továbbra sem fogadja el az ENSZ BT július 20-i ha­tározatát, amely egyebek mel­lett azonnali tűzszünetre szólít fel az iraki—iráni háborúban szemben álló felek között. Az NBC-nek adott interjú­ban Rafszandzsani hangoztat­ta, hogy még egy nemzetközi flotta sem tudná megakadá­lyozni, hogy az iráni egységek támadásolait hajtsanak végre olajszállító tartályhajók ellen. Kijelentette: Irán már több­ször hangsúlyozta, hogy Szaúd-Arábiának és Kuvait- nak nem kellene Irakot támo­gatnia, ebben az esetben pe­dig Irán részéről nem érné tá­madás az öbölben közlekedő hajókat. Az NBC jelentése szerint Rafszandzsani az interjú ké­szítése során jelezte, hogy az Iránnak szóló amerikai fegy­vereladások elvezethettek vol­na a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadulá­sához, amennyiben az ameri­kai tisztségviselők nem pró­bálták volna felhasználni az így szerzett pénzt a nicaraguai ellenforradalmárok finanszí­rozására. KIUTASÍTÁS Kiutasítottak két, kémkedés­sel vádolt kínai diplomatát az Egyesült Államokból — jelen­tette szerdán a The Washing­ton Times. A Lap meg nem nevezett kül­ügyi forrásokra hivatkozva kö­zölte, hogy a diplomatákat a múlt héten vették őrizetbe az FBI detektivjei. Előzőleg egyi­kük egy kettős ügynöktől át­vett egy iratot, amelyről azt gondolta, hogy a nemzetbiz­tonsági ügynökség szupertit­kos dokumentuma. A diploma­tákat nem nevezi néven a je­lentés, de egyikük a lap sze­rint a katonai attasé helyet­tese. A washingtoni külügy­minisztérium december 22-én nyilvánította nemkívánatos személynek a két diplomatát — közölte a lap. A The Washington Times hírét hivatalosan nem erősí­tették meg.

Next

/
Thumbnails
Contents