Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-30 / 307. szám
6 1987. DECEMBER 30.; SZERDA Jogi tanácsok GarázsbérEet felmondása • Alikor előlegezhető a tartásáig t A disszidens tartozása ® Tartást pótló járadék % A helyettesítés díjazása ® Egy garázst bérel H. J. nagykőrösi olvasónk. A tulajdonos most fel akarja mondani a szerződést. Tarthat-e igényt másik helyiségre — kérdezi. I A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére a lakásbérletre vonatkozó szabályokat kell — bizonyos eltéréssel és kiegészítéssel — alkalmazni. Ennek alapján tehát a bérbeadó a bérleti jogviszonyt jelmondhatja, ha a bérlő a helyiségbért nem fizeti meg, a karbantartásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, rongálja, rendeltetésellenesen használja a helyiséget vagy a szocialista együttélés követelményeivel ellentétes magatartást tanúsít. Az állampolgárok tulajdonában álló garázsokra további felmondási okok is vannak. Igv a garázs bérbeadója kikötheti a szerződésben, hogy a bérleti jogviszonyt bármikor felmondhatja, illetőleg abban is megállapodhatnak a felek, hogy a bérlő semmiféle elhelyezés biztosítására nem tart igényt. Az állampolgár ezeken túlmenően akkor is felmondhatja a garázsbérletet, ha azt maga vagy közeli hozzátartozója számára kívánja lakássá átalakítani, vagy továbbra is garázsként kívánja megtartani, de saját maga, házastársa, illetőleg közeli hozzátartozója számára tart rá igényt. Olvasónk esetében tehát a vitát csak a bérleti szerződés ismeretében lehet eldönteni. Ha a fent ismertetett okok nem állnak fenn, cserehelyiségre vagy kártalanításra tarthat igényt. 9 r. K. diósdi lakos elvált férjé kiizös gyermekükről nem gondoskodik, munkát nem vállal, Ismeretlen helyén tartózkodik, csavarog. Kérheti-e a tariásdtj megelőlegezését? — kérdezi olvasónk. Jogszabályaink segítséget kívánnak nyújtani a gyermekről gondoskodónak az esetben, ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermek ellátásáról nem képes gondoskodni. Ilyen esetben a gondozó kérelmére a bíróság a tartásdíjat legfeljebb háromévi időtartamra megelőlegezheti. E döntésnek azonban csak akkor van helye, ha a bíróság a tartásdij- ról jogerős határozatban már elöntött, illetve, ha a tartás- díjat külföldi bíróság olyan határozatával állapította meg, amelyet nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján kell végrehajtani. A megelőlegezésről a kérelmet annál: a bíróságnál kell benyújtani, amely a gyermektdrtásdíjat megállapította, a kérelemről a bíróság soron kívül, nem peres eljárás keretében határoz. Amennyiben a bíróság a tartásdíj megelőlegezéséről dönt, olyan összegét, folyósít, amelyet a tartásdíj megfizetésére kötelező határozat tartalmaz. Ha azonban alacsonyabb összeg is lehetővé teszi a gyermek szükségleteinek kielégítését, az eredeti tartásdíj összegénél kevesebb előleget is megállapíthatnak. A tartásdíjhátralékot megelőlegezni nem lehet, a folyósítás kezdő időpontja tehát az előlegezést elrendelő végzés meghozatalát követő hó első napja. Nem lehet a tartásdíjat megelőlegezni, ha annak megtérülésére nincs remény, vagy ha a kötelezett sorkatonai szolgálatot teljesít. • Igen nagy összeget adtam kölcsön barátomnak, hogy a házát felépíthesse. A kölcsönt még nem kaptam vissza, amikor barátom disz- szidált. Itthon maradt fia azonban nem aker eljárást indítani. Ilogy kaphatom meg a pénzemet? A jogellenesen külföldön tartózkodó magánszemély ingatlana — kérelemre — arra a belföldi magánszemélyre száll, aki azt a tulajdonos halála esetén örökölné. E szabály alapján tehát ahhoz, hogy a tulajdon átszálljon, nem elég a disszidálás ténye, hanem a jogosultnak kérelmet is elő kell terjesztenie. Előfordul azonban olyan eset, hogy a jogosult nem kívánja a kérelmet előterjeszteni. Ilyenkor őt úgy kell tekinteni, mint aki az öröklésből kiesett, s helyette a törvényes öröklés rendje szerint soron következő személy örököl, illetve Szerzi meg a tulajdont. A kérelmet a jogellenes külföldön tartózkodás kezdetétől számított egy éven belül kell előterjeszteni. Ha ezt elmulasztják, illetve azzal nem élnek, a földtulajdont kártalanítás nélkül állami tulajdonba veszik. Az új tulajdonos vagy az állam azonban az ingatlan értékének erejéig felel a volt tulajdonosnak a jogellenesen külföldön tartózkodás kezdetekor jogszábláy, bírósági, vagy más hatásági határozat alapján vagy ellenérték fejében szerződő harmadik személlyel szemben fennálló kötelezettségért. Természetesen ennek a kötelezettségnek csak akkor kell helytállniuk, ha a volt tulajdonos egyéb lefoglalható vagyontárgyaira vezetett végrehajtás eredménytelen volt. 9 tizem! balesetet szenvedett egy olvasónk házastársa. Mivel a félje igen jól keresett, a gyermekei neveltetésére a jelenleg folyósított ár- va.iáradéknál többet fordították. Azt kérdezi, hogy kérheti-e a különbség megtérítését. A baleset következtében meghalt személy által eltartottak olyan összegű tartást pótló járadékot igényelhetnek, amely .szükségleteiknek — - a tényleges, illetőleg elvárhatóan elérhető jövedelmüket is figyelembe véve — a baleset előtti életszínvonalon való kielégítését biztosítja. A járadék nemcsak akkor igényelhető, ha a meghalt dolgozó a tartást ténylegesen biztosította, hanem akkor is, ha a sérelem következtében meghalt személy a tartási kötelezettségének megszegésével nem nyújtotta ténylegesen a tartást, vagy ha a járadékot igénylő a tartási igényét menthető okból nem érvényesítette. Annak az életszínvonalnak a meghatározását, amelyet a meghalt dolgozó keresete a baleset előtt a jogosult hozzátartozó számára biztosított, az eset összes körülményeinek gondos mérlegelésével kell megállapítani. Ha a gyermek dolgozik ás megfelelő keresettel rendelkezik, akkor rászorultnak már nem tekinthető. Amennyiben a rászorultság a nagykorúság elérése után is fennál (mert a gyermek tovább tanul vagy betegség miatt képtelen magát eltartani), a gyermek a tartást pótló járadékra továbbra is jogosult. • A munkatársát helyettesítette nyolc hónapon keresztül G. M.-né. Mikortól kezdve ós milyen összegű helyettesítési díjra tarthat igényt? — kérdezi. A dolgozó indokolt esetben a munkakörébe nem tartozó munkát is köteles átmenetileg ellátni, mert számtalan olyan rendkívüli körülmény adódhat, amely miatt a munkáltató nem tud új munkaerőt beállítani. A dolgozó tehát nem szívességből, hanem a . munkáltatójának utasítása szerint végez pluszmunkát, amelyért őt a helyettesített dolgozó alapbére szerint megállapított helyettesítési díj illeti meg. Havidíjas dolgozónak helyettesítési díj akkor jár, ha ennek időtartama egybefüggően a harminc napot meghaladja. A kinevezett helyetteseknek csak a, helyettesítés negyedik hónapjától jár helyettesítési díj. A díjat a távollévő dolgozó alapbérének figyelembevételével kell itt is megállapítani, legfeljebb azonban alapbére felében. Teljesítménybérezés esetén a teljesítmény alapján járó bérösszeget kell alapul venni. A dolgozót a helyettesített részére egyébként járó prémium és az év végi részesedés arányos része is megilleti, ha a vállalati kollektív szerződés (munkaügyi szabályzat) így rendelkezett, vagy a felek így állapodtak meg. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—1!) óra között ingyenes jogi tanácsadást tartunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Agyonverte italozó feleségét Tragédia az Erzsébet parkban Családi tragédia történt augusztus 15-én kora délután Gödöllőn, az Erzsébet parkban. Böszörményi László, 35 éves kocsirakodó agyonverte a feleségét, két gyermekének édesanyját. A tanúvallomások szerint a járókelők, akik látták, hogy egy férfi ütlegel és rugdos egy földön fekvő nőt, nem avatkoztak a dologba. Végül egy 20 éves fiatalember, aki a barátnőjével sétált, a kocsijába ült és értesítette a rendőrséget a történtekről. Ekkor mentek a helyszínre a rendőrök és hívták a mentőket. akik az eszméletlen nőt a kórházba szállították. Böszörményi Lászióné két nappal később halt bele az ütlegelésnél elszenvedett koponyasérülésébe. Költözés a lakótelepre A büntetőeljárás során kihallgatták az ismerősöket, a szomszédokat, és feltárultak a tragédia előzményei. A Böszörményi -házaspár Mogyoródról költözött a gödöllői lakótelepre. A szomszédok tanúvallomása szerint ők először azt hitték, a költözködéssel járó bútortologatások zaja hallatszik a lakásból. Egy idő után azonban rájöttek arra, hogy másról van szó. Az. asszony a késő esti órákban az italozástól tántorogva, a falat támasztva járt haza a családjához. Eltévedt nemegyszer és más lakásba csengetett a saját otthona helyett. Máskor azzal állított be a házfelügyelőhöz, hogy elvesztette a kulcsot, engedjék be. Ekkor a lépcsőn is fel kellett őt kísérni, mert tántorgott. Egyik szomszéd elmondta, hogy éppen reggelizett, amikor beállított hozzá az asz- szony két gyermekével. A hétéves kislány és a'tízéves'kisfiú olyan éhes volt, hogy a macskának adott ennivalót is megkívánták. A szomszédasz- szörny ekkor szendvicset készített nekik. Böszörmény iné később egy literes üvegben sört hozott, hogy viszonozza a szívességet, ezt azonban nem fogadta el. A rendszeres italozások, veszekedéseik és verekedések nyomán — az együttélési szabályok durva megsértése miatt — büntetőeljárás volt folyamatban a házaspár ellen. A családból csak a férfi dolgozott. Munkahelyéről, a Kőbányai Sörgyárból kedvező véleményt adtak róla. Tizenkét éve dolgozik egy munkahelyen, többször is jutalmazták. Igazolatlanul soha nem hiányzott, feladatait elvégezte. Böszörményi László annak idején három alkalommal állt a fiatalkorúak bírósága előtt, legutóbb pedig 7 évvel ezelőtt büntették ittas gépkocsivezetés miatt. A mértéktelen alkoholfogyasztás tette tönkre a család életét. Unalmában rászokott Kihallgatásakor így mondta el a tragikus esemenyeket: — Nagyon sajnálom a történteket, de tény az, hogy mivel a feleségem már hosz- szú ideje csak ivott és ne>m foglalkozott a családdal, borzasztó volt az életünk. Kezdetben pedig a házasságunk jónak volt mondható. A feleségem ellátott minket, és ha nőm is járt dolgozni, anyagi problémáink nem voltak, mert én kerestem any- nyit, amennyi kellett a családnak. Nem tudom pontosan meghatározni, hogy miért, talán unalmában, de az asszony rászokott az italozásra. Körülbelül másfél esztendeje ez már mértéktelenné vált. Elhanyagolta a gyerekek nevelését, a lakás tisztán tartását, szóval egy tisztességes asszony otthoni munkáit. Ez év nyarától kezdve egyre többet kimaradozott éjszakánként is. Ilyenkor ivott, gondolom, nem egyedül, bár nekem mindig azt mondta, hogy a rokonainál tartózkodott. Hétvégekre azért mindig hazajött, ilyenkor mosott, főzött és a gyerekekről is gondoskodott. Bevallom őszintén, hogy ha nagyon részegen jött haza, felpofoztam. Az utolsó eset kivételével azonban az én bántalmazásomtól nem került a földre, de olyan azért volt, hogy eleredt az orra' vére. Felmerült bennem az. ás, hogy elválak tőle, de ez ügyben nem is tudom miért, nem tettem lépéseket. Az alkohol- eivonón is gondolkoztam, de aztán arra gondoltam, hogy úgysem ér semmit. 'Tavaly engem is. beutalt a rendőrség három hétre, de nekem sem használt. Én napi másfél deci rövidet és 4—5 üveg sört iszom rendszeresen. Ez a mennyiség azonban nekem nem árt meg. Belerúgtam a lábába Az augusztus 15-ét megelőző éjjel, a feleségem megint nem aludt otthon. Ez egy szombati nap volt. Elmentem a fiammal, hogy tréningruhát vegyek neki az áruházban. Előtte megittam a bisztróban kétszer fél deci töményét és két üveg sört. Utána megvettük azt a holmit, amit akartam és hazaküldtem a gyereket. En pedig beszélgettem az az utcán egy ismerőssel. Közben arra jött a feleségem, akit már nem is vontam felelősségre, csak azt kérdeztem tőle, hogy vásárolt-e valamit hét végére? Kiderült, hogy semmit, és ráadásul még nem is tágított mellőlem. Beleszólt a beszélgetésünkbe, ami engem feldühített, úgy, hogy pofon legyintettem. Megsértődött és egy italbódéban sört vásárolt magának. Ezután sem tágított mellőlem, és amikor elindultam a sportpálya felé, mellém szegődött. Ekkor az Erzsébet parkon mentem keresztül, és felelősségre vontam őt, hogy biztos nem is a rokonoknál töltötte az éjszakát. Összevissza beszélt mindent és még engem gyanúsított. Ekkor belerúgtam a lábába a térde tájékán, úgy. hogy leesett. Amikor ott feküdt a földön, többször belerúgtam, azután már nem mozdult, és láttam, hogy az arca csupa vér. Megpróbáltam magához téríteni, de ném sikerült. Azután elvitték a mentők. Engem nem tartóztattak le azonnal. Tudtam, hogy melyik kórházba szállították a feleségemet, de csak két nap múlva mentem bé látogatni. A sorsa annyira nem érdekelt. A Pest Megyei Főügyészség halált okozó testi sértés bűntette miatt emelt vádat az előzetes letartóztatásban lévő Böszörményi László ellen. Gál Judit Tíz nap rendeletéi Repülési pótlék. A Minisztertanács 63 1987. (XII. 7.) rendeleté alapján a szocialista A Legfelsőbb Biréság dösstés© Álló éz as útpadkán Amióta a vadon elő állatok által okozott károk megtérítésére a vadgazdaságok és a vadásztársaságok által létrejött a kötelező biztosítás, valamint a kárigényeknek a biztosító elleni közvetlen érvényesítési lehetősége, a korábbinál kevesebb jogvita keletkezik a vadon élő állatok és az autók ütközéséből. gyógyuló koponya törést szenvedett, majd halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt vádat emeltek ellene, és az ügyben első fokon eljáró városi bíróság fogházban végrehajtandó egyévi szabadságvesztésre és 2 év 8 hónapi időtartamra a közúti járművezetéstől eltiltotta. A megyei bíróság az ítélete megváltoztatta, és a gépkocs vezetőjét felmentette. dúlt. A kis kockakővel burkolt, enyhén „bogárhátú” mel- lékúton, ahol az úttest és az útpadka között 10 cm-es szint- különbség van, esti fényben kb. 50—60 km-es sebességgel vezette a gépkocsit. Egy enyhe kanyar után a szabályszerűen használt országúti fényszóró 25—30 méter távolságban a bal oldali útpadkán álló özet világított, meg. közvetlen volt annak a veszélye, hogy — éppen az autó mozgásárg, fény. és hanghatására figyelemmel — az őz kiszámíthatatlan irányba és kezdősebességgel megindul. Azt a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy a gépkocsi vezetője az elhárításnak távolról sem szakszerű és elvárható módját választotta. Az ismertetett esetben bizonyos, hogy a fenyegető súlyos baleset lassító fékezéssel elhárítható lett volna, így a terhelt gépkocsivezető cselekménye nem vonható egyértelműen a végszükség fogalma alá. Nagyon megijedt De nem büntethető az sem, a Btk.-ban foglaltak szerint, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtség miatt képtelen felismerni a sérelem nagyságát. Mindezek ellenére a Legfelsőbb Bíróság nem ezen rendelkezések alapján tartotta megalapozottnak a felmentő ítéletet. Megállapította, hogy a gépkocsivezető a balesetet el akarta kerülni, de nem tudta kiválasztani annak épp legmegfelelőbb módját. A töretlen ítélkezési gyakorlat szerint a tudatos cselekvést nél- különző. a valóságban a ref- lexjellegü járművezetői magatartás — legyen az akár közlekedési szabályszegés, akár vezetéstechnikai hiba — büntetőjogi felelősséget nem alapoz meg. s ily módon bűn- cselekményről nem beszélhetünk. Ezért a vádlott felmentését bűncselekmény hiányában kellett megállapítani. országokba utazóknak repülési pótlékot kell fizetni, amely általában a repülőjegy ellenértékének 100° 0-a. Gazdasági bírság. A Minisztertanács módosította a gazdasági bírságról szóló 32,1984. (X. 31.) MT-rendeletet A jövőben gazdasági bírságot kell fizetni annak, aki a verseny- tárgyalásra vonatkozó jogszabályok megszegésével a verseny tisztaságát megsérti. Idegenforgalmi tevékenység. A belföldiek külföldi és a külföldiek belföldi idegenforgalmi tevékenységéről a 8/1987. (XII. 7.) BkM-rendelet állapít meg szabályokat. Munkajog. A belkereskedelmi miniszter módosította, illetve hatályon kívül helyezte a belkereskedelemre vonatkozó jogszabályokat. A pénzügyminiszter 60/1987. (XII. 7.) PM-sz. rendelete a leltározásimérleg- és mérlegbeszámoló-készítési kötelezettségről szól. Kötvény. A 97/1982. (XII. 27.) PM-sz. rendeletet, mely a kötvényekről szóló jogszabály végrehajtásáról rendelkezik, módosította a pénzügymi nisztér. Sorsjáték. A 62/1987. (XII. 7.) PM-rendelet a sorsjátékról és az ajándéksorsolásról rendelkezik. Adóigazgatás. A lakossági adóigazgatási eljárást szabályozó 54 1981. (X. 19.) PM-ren- delétet módosították. Jövedelemadó. A pénzügy- miniszter 64 1987. (XII. 7.) rendelete a háztáji és kisegítő gazdaságok jövedelemadójáról, a lakosság borforgalmi adójáról, valamint az ebadóról és az ebek kötelező összeírásáról szóló rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről rendelkezik. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 57. számában találhatók. Közvcfien veszély A Legfelsőbb Bíróság a legfőbb ügyész óvása alapján foglalkozott az esettel. Az ügyészi álláspont az volt, hogy az első fokon hozott, a bűnösséget megállapító ítélet indokolása felel meg a törvényeknek, és így a felmentés törvénysértő. A Legfelsőbb Bíróság elvi állásfoglalása szerint a megítélésnek abból kell kiindulni. hogy a gépkocsi vezetője a látási és forgalmi viszonyokhoz képest kellően biztonságos sebességgel haladt, s eközben 25—30 méterről, tehát féktávolságon belül látta meg az útpadkán, az úttestre keresztirányban álló állatot. Az őz viselkedése mindenki számára megítélhetetlen. Közismert viszont az állatfajra jellemző indulási sebesség, amit nagyobb távot átölelő ugrással is kombinálhat. Ily módon a vadállat váratlan felbukkanása közvetlen veK7.élvt i pl inthetett. miután Leegyszerűsítve úgy jellemezzük a mostani kárrendezési lehetőségeket, hogy ha az őz és az autó a közúton ütközik, általában az őz „a hibás”, míg ha az ütközésre erdőben kerül sor. ott már a; autósnak nem volt keresnivalója, és viselje saját kárát, ső' még a vadásztársaság követelheti az elpusztult őz ellenértékét. A kártérítés körének bármilyen szélesítése sem póto azonban emberéletet, balese során elvesztett végtagokat nem adja vissza egészségűn két. özei vnaguou meg. Megcsúszott, ütközött A gépkocsi vezetője az ütközés elkerülése érdekében a személygépkocsit jobbra kormányozta. Érezte, hogy a kocsi lefutott az útpadkára. A gépkocsi vezetője a kormányt balra rántva vissza akarta vinni autóját az úttestre, de a kormánymozdulat következtében a gépkocsi megcsúszott, majd az árokban levő gödi ben „megdobódott" és fának ütközött. Az ütközés következtében az utasok egyike, a vezető mellett ülő fiatalember — agyroncsolódás következtében — a kórházba szállítás közben meghalt. A hátsó ülésen elhelyezkedő utasok 8 napon belül gyógyuló sérülésekkel megúszták az ütközést. A vezető maga is 60 nap alatt Esti fényben Ezért kell nagy figyelmet fordítani a legmegfelelőbb vezetési manőver megválasztására. Ez azonban nem mindig sikeres. Erre mutat a Legfelsőbb Bíróság által elbírált ügy. amelynek során azt kellett eldönteni, hogy egy őz feltűnésekor, az ütközés elkerülése érdekében helytelenül megválasztott kormányzói bűncselekmény volt-e vágj sem? Az alig három hónapos jogosítvánnyal rendelkező fiatalember apja gépkocsijává s három barátjával a közel városban levő diszkóba in
