Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-29 / 306. szám

A REST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 301. SZÁM 1987. DECEMBER 29., KEDD Mi legyen a tehóval? Legfeljebb korszerűsíteni kell Kocsér, bútorüzem Szivacsra mintás huzat A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet bútorüzeméből 30- féle terméket küldenek piacra. Jórészt heverőket, amikből csak a gyerekek számára leg­alább 1200 darabot készítenek évente. A kocsériak bútorait is a habszivacs teszi kényel­messé, ebből havonta 800 köb­métert használnak fel. Alsó képünkön Kiss Cézáné és Bo­gi Józsefné méretre szeleteli a széles lapokban érkező nyersanyagot. A kárpitosok választékos színű, mintájú huzatokba bur­kolják a puhára bélelt fekhe­lyeket. Ez a munka még nincs gépesítve, de lehet vele halad­ni. ha a görbe kárpitostű és gazdája szót értenek. Felső ké­pünk Szőke Ferencről készült, a heverőpárna bevarrása köz­1 Mi lesz a tehóval? — kér-' deziik sokan. Kérdezték az Országgyűlésen, kérdezik útón- útfélen, létét sokszor össze­kapcsolva a magánszemélyek jövedelemadójáról hozott ren­delkezésekkel. A kérdés azért ás érdekes, mert városiunkban — ha nem is azonnal s nem is problémák nélkül — de kézzelfogható eredményeket hozott a településfejlesztési hozzájárulás bevezetése. Még 1987 elején, az évre megszavazandó útépítéseknél elhangzott a kijelentés: ezt a tanácsrendeletet felül kell vizsgálni, a korhoz kell igazí­tani. Ez a felülvizsgálás már csak 1988-ban valósulhat meg, tanácsülés] napirendként nem került elő. De mi a baj a tanácsren­delettel? A szakemberek többféle szabályozatlanságot láttak már az „ős-törvényben” is, ám ezeket a végrehajtás 60- rán úgy-aihogy leküzdötték. Azonban a végleges, tehát je­lenleg még érvényes városi szabályozást szó szerint már a bevezetés első évében sem lehetett végrehajtani. Először is, a céllal kezdve, egyre több felelősen gondolko­dó állampolgár vélekedik úgy, hogy — éppen a rendelet szellemében — sokkal meg­fontoltabban, magyarán: visszafogottabban kell az Öt­éves terv hátralévő esztendei­ben építeni. Ez azrt is jelen­tené, hogy alkalmasint meg­követelnék a jelentkező építő­közösségektől a rendelet sze­rinti — ám többféleképpen értelmezhető — minimum 25 százalékos önerőt. Igen ám — érvelnek mások —, de van egy elviselhetőségi határ, ami városunkban álta­lában tízezer forint körül mo­zog, Nagyjából ennyit kellett gázra, szennyvízre, (eddig) út­ra befizetni, s persze az át­lagba belefért a 8100 és a 16 ezer forint is. Gond ott van, ahol egymás után több építő- közösséget szerveznek. Sok család egyszerűen nem tudja már vállalni a többletet, nincs a zsebében beruházásra való: Ti/Jinden ember életében adódnak néha nehezebb napok. Kellő akaraterővel, ön­fegyelemmel persze a legtöb­ben átvészeljük ezeket, hiszen az élet zömmel kötelességek sorából áll. de ennek terhe olykor nagyon nehéznek tűnik. Az álmosító, sötét reggelek, az állandó kapkodás, a mindig rossz időjárás — s így oly dol­gok is nyűgnek bizonyulnak, amelyeket máskor figyelemre sem méltatunk. A szokásos esti bevásárlás után hazafelé bandukolva egy pár sor jutott az eszembe, me­lyet nemrégen olvastam egy fiatal lány emlékkönyvében. ,,Arcodon mosoly legyen és derű. mindennap adatik vala­mi nagyszerű, valami gyönyö­rű." Nem nézve ilyen távlatok elé, a felidézett Ígéretes sorok nem hatottak rám hangulatja­vítóként. Elodázott vasalások, összegyűlt ruhamennyiség és a szokásos esti tennivalók apró- cseprő dolgai vártak rám. Mikor elkészült a vacsora, kislányom mondta fel azt a ragozásmennyiséget, amelyet jobb hangulatban is nehezen követtem volna lankadatlan figyelemmel. A villanyszám­lás megint nem talált itthon, közeli hozzátartozóm levele csupa panaszkodás, a fürdő­szobában megint csöpög a csap, kislányom ígérete ellené­re sem locsolta meg a virágo­kat — „valami nagyszerű, va­lami gyönyörű” — kísértettek örül, ha két fizetés között csak a szomszédnak tartozik. Tehát, reálisan szemlélve a helyzetet, az önerő emelése valószínűleg nem megvalósít­ható. Ezzel kapcsolatban — ha nem is a legfontosabb kérdés — mégis sokan emlegetik a mentesítési passzust. Míg más településeken többnyire eltér­tek az ős-törvény javasolta al­só határtól, addig Nagykőrö­sön meglehetősen szigorú ha­tárokat állapítottak meg. Igen ám, de ilyen-olyan indokkal a végrehajtó bizottság 1987-ben is úgy száz család mentesítési kérelmét hagyta jóvá, s ezek jóval magasabb fizetési, nyug­díjkategóriába estele, mint a rendelet szerinti összegek. Ezek után — úgy véljük — nemcsak adminisztrációs könnyítésnek lenne felfogha­tó egy eleve megemelt összeg, de ez szinte szentesíthetné is a gyakorlatot. tőnek vélik, feltéve, ha a te- hóból származó bevétel más célra — például az iskolára fordítódna. Mások meg arra emlékeztetnek, a lakosság akarata volt az út, azt módo­sítani kétes — politikai, gaz­dasági — értékű vállalkozás lenne. Egyébként is, a tehó- bevételek nagysága miatt is, azok a pénzek inkább az út­ra kellenek. Persze időnként azt is lehet hallani, hogy tehót, mint olyat, egyszerűen meg kell szüntetni. Nos, Nagykőrösön vitathatatlan, kézzelfogható eredményeket hozott, ezért jó­zanul gondolkodva mandátu­mán belül legfeljebb korsze­rűsíteni kell. B. O. (Varga Irén felvételei) ben. Nem kaptak járművet, mégis elmentek Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy az 1985-ös árakhoz és bérekhez mórt egy főre jutó 2500 forint 1988-ban nem ugyanazt jelenti. Ha csak a hivatalosan bevallott ár­színvonal-emelkedéseket néz­zük, akkor is jelentős eme­lésre lenne szükség, hogy új­ra az 1985-ös állapot térjen vissza. Az egyszerűség ked­véért érdemes lenne alkal­mazni a személyi jövedelem- adó táblázatát, s úgy megha­tározni a fizetési kötelezettsé­get, hogy az csak a 90 ezer forintnál nagyobb jövedel­műekre vonatkozzon. Ez — könnyen belátható — csak lát­szólagos emelkedés, csak az előbb már említett inflációs korrekciót és a bruttósítást kell az eredeti összeghez hoz­zászámítani. A következő probléma, hogy az eredeti cél megállja-e a helyét. Vannak olyan véle­mények is, hogy a város egy­szerre nem tud több vasat a tűzben tartani, azaz egyszerre vízbázist bővíteni, utat, utakat építeni, s még iskolabővítésről is beszélni. Néhányain kifeje­zetten az útépítési program teljes törlését is megengedhe­Az olimpiai ötpróbaakció újabb Pest megyei futópróbá­ját Tápiószecsőn rendezték. A Toldi DSK fiataljai szerettek volna oda elmenni, de nem kaptak járművet. Nem estek kétségbe, ezen a napon át­mentek Kecskemétre teher­autóval, és a szemerkélő eső ellenére mindhárom távon indultak, ki itt, ki ott. A 21 kilométeren először futó Farkas János a felnőtt férfiak között 1 óra 4 perces idővel, hatszáz méterrel a győztes mögött, másodikként futott a célba. A 10 kilométe­res futást a nőknél a fiatal körösi Vörös Réka nyerte 54 perc körüli idővel, a férfiak­nál 10 kilométeren második lett Nacsa Tibor 48 perc, ne­gyedik ifj. Bocskai László 48 perc 10 másodperccel. Budapesten futógálát ren­deztek. A Népligetben nem­zetközi Rank Xerox verseny mellett tíz kilométeres MÉH- futás is volt. Utóbbiaknál azok indulhattak, akik leg­alább tíz kiló papírt gyűjtöt­tek, s ezért sorsjegyet kap­tak. A több mint 2500 induló között volt a 12 éves ifj. És olyan gazdag ez a ma csúfondárosan a felidézett ha­zakísérő gondolatok. A vacsoranyomok eltünteté­se után önmagam feletti kellő sajnálkozással kezdtem a vasaláshoz — unaloműzőnek, mint annyiszor — bekapcsol­tam a rádiót. Hol volt, hol nem volt, könyvismertetés, Es­ti magazin. Ezek tartalma csak futó pillanatokra kötötte le a figyelmemet. Merengésemből Latinovits Zoltán egyedi stílusú versmon­dása ébresztett fel: ..Aki él. az mind örüljön, mert az élet mindenkinek kivételesen szent örömül jön.” A vers nyomán varázslat lengte át amúgy pró­zai konyhám falait, s míg ke­zem beidegzetten ide-oda járt. lélekben már másfelé kalan­doztam. Egykori szeretett osz­tályfőnököm. Fruttus István­ná. Adyt a „nagy élettitkok” utánozhatatlan kifejezőjeként jellemezte, világlátását, gon­dolatkörét, szimbolikáját igye­kezett számunkra is érthetővé tenni. Tűnő fiatalságom befogadó szép hitével hallgattam a mű­sort. amelyben egy-egy megze­nésített vers is kivételesen tet­szett. Jó pár év távlatából köl­tészetének elemeit ma már megérteni is könnyebb. Fiata­lon csupán rajongtam érte, ma már bizonyos azonosulásra is képessé értem. Török Ta­más rádiós kompozíciójában isn.ert és ismeretlen versek kapcsán megelevenedett az Ady-életút. hatására a szürke mindennapok gondját-baját lesz képes feledni az ember. Már a rangos szereplőket és zenei közreműködőket sorolta egy tárgyilagos hang. bennem tovább élt a műsor keltette ha­tás. Erőt, hitet, megerősítést, biztatást adott. A lélek táplál­kozását időnként meg kell tá­mogatni, ki-ki maga érzi, hogy ehhez milyen forrásra van szüksége. „Az adhatás gyönyö­rűsége. és a ma öröme telít, és olyan gazdag ez a ma” — ez a gondolatsor visszhangzott ben­nem, míg ráérősen elpakol­tam a vasalt ruhákat, megön­tözve elhanyagolt növényei­met. pár biztató sort írok hoz­zátartozómnak. és feljegyzem a holnapi teendőimet. Az esti. végleges elcsen- desedés előtt még átröppen rajtam a gondolat, hogy mégis igaz az a bizonyos bejegyzés az emlékkönyvben. Adatik va­lami nagyszerű, valami gyö­nyörű. Néha érezhetően benne van a mindennapokban, néha keresni kell. néha ajándékba kapja az ember. elem az utóbbi történt, egy olyan napon, amikor saját erötartalékaim megfogyatkoz­ni látszottak... Sz. J. Bocskai László (Petőfi iskola) is, aki lelkesen végigfutotta a távot. Az őszi túra volt az olimpiai ötpróba sportakció 1987. évi utolsó megmozdulása. Ezen Kecskemétet választották színhelyül a körösi fiatalok, akik a három táv közül kettőn indultak, s az Izsáki úti asz­falton szintidőn belül teljesí­tették a követelményt. Tíz ki­lométeren Waltner Adrián és a Bocskai fivérek, harminc kilométeren ifj. Bocskai Lász­ló. Kis Attila, Bodrogi Ist­ván és Német Csaba. Befeje­zésül a körösiek közül úszó­edzésen vettek részt a kecske­méti fedett uszodában. A szolnoki vízpróbán a pon­tos tájékoztatás hiánya miatt nem vettek részt körösi ver­senyzők — pedig szerettek volna elmenni. ★ Ebben az évben is két cso­portban folyt a Pest megyei felnőtt férfi tenisz-csapatbaj­nokság. Az alföldi csoport végeredménye: 1. Dunakeszi Vasutas 16; 3. Csepel Autó VSE (Szigethalom) 11; 4. Rác­kevei Tsz SK 5; 5. Dabasi Tsz SE 0 ponttal; 6. Nagykőrösi Kgy. Kinizsi törölve. Szépen indultak a körösiek, de nem volt megfelelő szakosztályve­zetés, s az edző hangulata be­folyásolta a szereplést (bár őt szerintük magára hagyták). A kötelezően előírt ifjúsági csa­patot nem állították ki. Két idegenbeli mérkőzésen nem jelentek meg. a hazaiakról nem küldték be a mérkőzés­lapokat, és a szövetség kény­telen volt őket törölni a me­zőnyből. örvendetes viszont, hogy az utánpótlás remekül szerepelt. A szintén kétcsoportos megyei II. osztályban az alföldieknél a Nagykőrösi Kgy. Kinizsi végzett az élen, második a Ceglédi Vasutas III, harma­dik a Dabasi Tsz SE II, és ne­gyedik a Ráckevei Tsz SK II. A helyosztók után a körösi tartalékok összesítve másodi­kok lettek — 9 csapatból — a megyei II. osztályban. Jö­vőre a II. osztályban indul­hatnak a körösiek. LEHETNE MÁSKÉPP IS Pechesen zárult a Nagykő­rösi Kgy. Kinizsi serdülő fiú asztaliteniszezőknek az óév. Vecsésre kellett volna utaz­niuk kettős megyei csapatbaj­noki mérkőzésre. Az ősz fo­lyamán most már másodszor nem kaptak járművet, köz­vetlen vonat pedig elég ritkán áll meg a nagyközségben. Így nem utaztak el, és játék nél­kül vesztettek el két találko­zót. MINI FIÚK Monoron volt az 1987/88. évi Pest megyei mini fiú bajnok­ság nyitó játéknapja négy csapat körmérkőzésével. A há­rom iskolából összeállt körösi csapat első közös — és mind­járt ellenfele otthonában — mérkőzésén érthetően ideges volt, a többin viszont már tu­dásának megfelelően ját­szott, s lényegében jó rajtot vett. Monori Kossuth iskola— Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 30-16 (12-14). Legjobb dobó; Bűz (6). Nagykőrösi Kgy. Kinizsi— Budaörsi 2. sz. isk. 25-13 (15-5). Legjobb dobók: N. Szűcs és Mester (7—7). Nagykőrösi Kgy. Kinizsi- Dunai Kőolaj (Százhalombat­ta) 48-7 (22-5). Legjobb do­bók: Bűz (18) és Mester (16). S. Z. Válasz cikkünkre Szívességbő! vannak ott Régi igazság, hogy a feldo­bott labdát le kell ütni. Így érezzük mi is, a Nagykőrösi Hírlap december 7-i számá­ban említett konzervgyári klub vezetőségi tagjai is, ami­kor a reagálásunkra kíváncsi újságírónak válaszolunk. Bevalljuk, kicsit „elborult az agyunk” az általánosítás­tól, s másnap berontottunk a szerkesztőségbe, ahol elmond­ták. hogy nem minden vonat­kozik ránk, nem jól olvastuk a sorokat. Az például, hogy nincs fűtés, világítás, a szük­ségből vándorúton levő klu­bok sokszor előforduló kelle­metlenségeire utal. De nézzük az igazi problé­mát. A konzervgyár ifjúsági klubja megszánta az Autóköz­lekedési Tanintézetet, mivel az általa megkeresett többi intézmény magas terembérleti díjat kért. s így mi adtunk helyet a foglalkozásoknak. A tanfolyam egyik hallgatója lett megbízva a nyitással, zá­rással, de egyetlenegy alka­lommal vidéki útjáról késve érkezett, s már nem találta ott a bebocsátást váró. a köz­lekedési elsősegélynyújtás tu­dományában elmélyülni vágyó társait. A tanfolyam hallgatói a gondnokot vették célba, aki — utasításunkra — nem nyit­hatja ki a klubot másoknak. Valóban indokolt a „fene nagy óvatosság”, hiszen a technikai berendezés igen nagy értéket képvisel. A zúgolódás helyett célszerűbb lett volna a hall­gatók által is ismert helyen lakó „nemtörődöm gazda” klubvezetőt felkeresni. Családi művelés A nagykőrösi kertészek dol­gát könnyítendő az Arany János Tsz a ’88-as év nyarára is vállalja a palánták előneve­lését. Elsősorban paradicsom- paprika, és paradicsom, vala­mint feher paprika szaporító­anyagára lehet majd számí­tani, de kérésre a fenti növé­nyek bármilyen fajtáját elő­állítják hozott magból is. Kapás Tibortól, a szövetke­zet kertészeti ágazatának ve­zetőjétől megtudtuk azt is, hogy 1988-ban ismét kiosztják családi művelésre a paradi­csomtáblákat. A ’87-es évben 35 hektárt bíztak a vállalko­zók gondjaira, 1988-ban is ha­sonló darabot, s úgy terve­zik, hogy a szedésen kívül egy gyomláló kapálást is beiktat­nak a feladatok közé, cserébe viszont magasabb részesedést fizetnek. Igény szerint lehető­ség lesz a sárgarépatáblák családi művelésére is. Akik kedvet éreznek e jöve­delemkiegészítő ■ nyári mun­kák iránt, azok már január hónapban jelentkezhetnek személyesen a szövetkezet Kocséri út melletti kertésze­tében, vagy a 499-es telefo­non Kapás Tibornál, vagy Nagy Ferencnél. Életveszélyes Áram alatt A Démász-üzcmigazgatóság értesíti a lakosságot, hogy Nagykőrösön a Külső Tázerdő dűlőben a Meggyesi János- féle tanyaépülct villamosener- gia-ellátására szigetelt légká­belből kisfeszültségű hálóza­tot létesítettek. Az új létesítményt a Dé- mász 1987. december 28-tól feszültség alá helyezte, s et­től az időponttól annak meg­közelítése, érintése életveszé­lyes és tilos! Lehet tárcsázni! Nagy nap lesz a mai a vá­ros életében, hiszen ettől kezdve lesz értelme a telefo­non lévő, eddig csak díszként funkcionáló tárcsának. Átad­ják rendeltetésének tehát az új konténerközpontot. Szer­kesztőségünk új száma : 51-398. A nagyteremben: A latoi, színes olasz filmvígjáték. 5 és 7 órakor. A stúdióban: Veszé­lyes nyom, színes jugoszláv bűnügyi film, fél 6-kor. Tudni kell, hogy ez idáig semmi anyagi juttatást az ATI-tól nem kaptunk. Sem fűtésért, sem világításért, sem terembérletért. A takarí­tást is a vezetőség végzi. Így az újságíró által javasolt számlat talán mi nyújthat­nánk be... De kinek? Az ATI barátsága számunkra többet ér. A rossz reklám ellenére várjuk a táncolni vágyó fia­talokat kedden, szombaton, hátha mégsem „ólomlábakon” jár az idő klubunkban. A klub vezetősége ★ A kérdés az, hogy mit fizet a hallgató, ő ugyanis a ki­töltött csekket nem reklamál­ta, hanem fizetett mint a ka­tonatiszt. Ezáltal jogosult lett a szolgáltatásra, amelyet szá­mára az ATI nyújt, de a kon­zervgyári klubban. Hogy az ATI és a konzervgyár milyen viszonyban van egymással, az más kérdés, az csak áttétele­sen tartozik a hallgatóra. A ténykérdés pedig az, hogy az ominózus időpontban lehe­tett-e oktatni vagy sem, s ha nem, kinek a hibája mindez? Nos, miután kulcs nem lévén oktatni nem lehetett, a hall­gatók az ATI-tól nyilván visz- sza is kérhetnék a tandíjat. Az ATI meg kérhetné a gyá­riak klubjától, amit viszont nem kérhet, mert nem fize­tett ... A lényeg persze az, hogy a klub egyébként jól működ­jön, ezt mi is kívánjuk. (A szerk.) ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlíj

Next

/
Thumbnails
Contents