Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

NAGYKŐRÖSI x^cíHa A REST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLVAM, 299. SZÁM 1987. DECEMBER 27., VASÁRNAP Senki nem járhat rosszabbul Bruttósítás a pedagógusoknál Jó néhány munkahely brut- tósítási megoldásainak bemu­tatása után nyert tapasztala­tunk szerint nem alaptalan az a feltételezésünk, hogy a pe­dagógusok bérbruttósítása okozza majd a legnagyobb fe­szültséget. Összegyúrás Az első és legfontosabb: az érdemi tájékoztatás fölöttébb késedelmes módja. A minap egy előadáson bibliaként idéz­tek néhány Magyar Közlöny illetve Művelődési Közlöny­számot. Ezekből azonban csak mutatóba akad Nagykőrösön, akik tudnak, sokszorosított példányokat böngészgetnek. Másodszor: az egész bérrend­szert átrendezik — egyszerű­sítik, mint mondják —, de a bruttósítással összekötve. Har­madrészt a pedagógustársa­dalom demokratizmusa — il­letve, amit annak szokás ne­vezni — szinte eleve kizárja az elmélyült meggyőző mun­kát. Lássuk ezek után a legfon­tosabb változásokat. A műve­lődési osztály segített megva­lósítani egy-egy homályosnak tűnő problémát. Kezdjük te­hát a pedagógus-bérrendszer korszerűsítésével. Az eddigi alapbérekből, alapbér jellegű pótlékokból, kedvezményekből egy új, bruttósított alapbért gyúrnak össze. Ez utóbbi szó érzékelte­tésére egyetlen példa, aho­gyan az osztályfőnöki pótlék változik. Miután ezért az úgy­nevezett adminisztrációs óra nem jár, az erre járó összeg­gel eleve megemelik, majd ezt bruttósítják, de az egész fize­tés bruttósításának mértéké­ben. Az eddigi egyszerű túlórá­ból eleve két fogalmat gyár­tottak. Létezik majd a hatá­rozott idejű alapbéremelés, valamint a túlóraátalány. Előbbiben az részesül, aki leg­alább egy hónapig végzi ezt, s a többletmunka a törvényes munkaidő mértékéig terjed. Ezzel összefüggésben megvál­toztak a kötelező óraszámok. Egy példa: középiskolában az óraszám 18, ugyanennyi a fel­készülés, ez tehát 36. Mivel 42 a törvényes munkaidő, így 6 óra eshet e kategóriába. A határozott idejű béremelésnél lényegében a helyettesített munkatárs fizetését oszthat­ják szét az őt helyettesítők között, de az alapelv itt is ugyanaz, mint a másik eset­ben: 45 forintnál kevesebb az órabér nem lehet. (íj túlórák Az átalány a túlmunka dí­jazásának másik formája, en­nek összegét a munkaügyi Hidegben csomagolnak Legalább 1400 darab, azaz hat hektár ültetvénynek meg­felelő gyümölcsfát pusztított el a kora nyári szélvihar az Arany János Tsz-ben. A java­részt 5—6 éves, erejük teljé­ben levő növények maradvá­nyainak eltávolításával nem­régen végeztek az ágazat dol­gozói. E váratlanul jött hálátlan feladat elvégzése után gon­dolhattak csak a metszésre, de a szabadságolások miatt ez a munka is csak újév után kez­dődhet majd nagyobb inten­zitással. Feltéve, ha az időjá­rás is engedi. Ellenkező eset­ben 20—25 embernek munkát kell keresni valahol. Több lehetőség is kínálko­zik, a Kecskeméti Zöldért, a nyársapáti csomagolóüzem, és a dáhszentmiklósi Micsurin Tsz szívesen látja a Kőrösről érkező segítséget. Termények, iparcikkek csomagolása lenne mindenütt a feladat, de hogy végül is hová pártolnak, azt a legkedvezőbb fizetési ajánlat alapján döntik majd el. szabályzat szabja meg, s kü­lönböző feladatokra külön­böző összegű. Tehát — a brut­tósítástól függetlenül — eze­ket a változtatásokat eleve végrehajtják az intézmények­ben. Most nézzük meg magát a folyamatot! Érdemes azzal kezdeni, amit a miniszterelnök-helyettes az Országgyűlés téli ülésszakán jelentett ki: a kormányzat minden bér bruttósításának fedezetét biztosította. Így a bruttósítással — azonos mun­kát, teljesítményt feltételezve — senki sem járhat rosszabbul, igaz, jobban sem. Az írá­sunk elején jelzett átalakítás szellemében megállapítják az új alapbért. Egy példán ezt aprólékosan kövessük nyomon: Az alapfizetés legyen 6000, az általános bérpótlék 310, az osztályfőnöki pótlék 300, a gyógypedagógiai 500, az étkez­tetésért járó 250, azaz mindösz- szesen 7360 forint. Ennek évi összegére a bruttósítás képle­tét alkalmazva új bruttó ke­resetként a 8015 forintot kap­juk. Hátravan még a száza­lék megállapítása, ez — könv- nyen látható — az új és a ré­gi hányadosa, vagyis 108,9 százalék. Ha nem vonnák ösz- sze, s nem lenne egyéb változ­tatás, az osztályfőnöki pótlé­kot ezzel szorozva kapnánk a 327 forintot. Mint látható, ezen egyéni bruttósítási szá­zalékok alkalmazásával vi­szonylag könnyen mindenki személyre szóló túlóraösszeg­hez is jut. A bruttósítás előtt — ha van még némely helyen — fel kell emelni a legalacso­nyabb fizetéseket a január el­sejétől kötelező 3000 forintra. Ünnepi nyitva tartás Városunk kereskedelmi egy­ségei karácsony után és az újévi ünnepeket követően a következő időpontokban fo­gadják vásárlóikat: A ruházati és vegyesipar- cikk-boltok december 27-től év végi fordulónapi leltáro­zást tartanak. Az élelmiszer- boltbk a leltározásokat január elsejével kezdik meg, és 1-jén, 2- án zárva tartanak. Január 3- án a kisebb, a leltározást már befejezett élelmiszerbol­tok lesznek nyitva déli 12 óráig. Az általános év végi lel­tározások miatt a vásárlási rend az élelmiszerboltokban január 5-én, kedden áll hely­re, addig is kérik a vásárlók türelmét a boltok üzemeltetői. December 31-én rendes munkanap lesz, az élelmiszer- boltok a várható nagy forga­lomra való tekintettel 19 óráig lesznek nyitva. Ezen a napon hetipiac is lesz. A ruházati és iparcikk-üzletekben, valamint a telepszerű kereskedelem egységeiben, ahol nem leltá­roznak, rendes hétköznapi nyitva tartás lesz. Január 1-jén és 2-án min­den üzlet és a piac is zárva tart. Január 2-án tejet és ke­nyeret a kijelölt vendéglátó helyeken lehet vásárolni. Január 3-án, vasárnap az Opál Kereskedelmi Vállalat Kecskeméti úti, Szabadszállá­si úti és Ady Endre úti élel­miszerboltja, továbbá az édes­ségbolt, az áfész Rákóczi és Szolnoki úti élelmiszerboltja és a piaci tejboltja, a Konzum Dózsa György úti élelmiszer­boltja, a CÁT piaci húsboltja tart nyitva déli 12 óráig. A tejbolt és a Kossuth Lajos úti ABC-áruház a szokásos reggeli nyitástól 14 óráig fo­gadja a vásárlókat. Az áfész Ifjúsági ABC-áru- háza a leltározás ideje alatt tejet és kenyeret árusít. Ja­nuár 4-én a szokásos hétfői nyitva tartás szerint dolgozik minden üzlet. V fii ózó helyzet A pedagógusoknál meglevő háromévenkénti úgynevezett kötelező alapbéremelések ösz- szege változatlanul — a nor­mál kategóriákban — 250 fo­rint. Nem árt megjegyezni, hogy ezek — miután már 1988-tól érvényesek — a brut­tó összegek, vagyis a jövede­lemadót azokból már a dolgo­zó fizeti. Lehetne még sorolni a ki- sebb-nagyobb változásokat Hogy most mégsem tesszük, annak több oka van. Legfon­tosabb, hogy lesznek olyan pedagógusok — s nem keve­sen —, akik éppen írásunkból értesülnek majd a változások­ról, mi pedig a dolog termé­szeténél fogva eleve nem tö­rekedhettünk a teljességre, mindössze arra, megmutassuk, az értelmiség legnépesebb ré­tegének hogyan számítják ki a fizetését. B. O Ave Ave! Így köszöntötték egymást a régi rómaiak. Valószínűleg fejet is haj­tottak. Ez valami olyasmit jelentett: Légy üdvözölve, barátom! Azon tűnődőm, vajon ma miért nem sze­retünk köszönni? A fiatal nem köszön az idősebbnek, mondván: Űgyis süket, úgysem hallja’’. És fordítva: „Csak nem képzeli az a taknyos, hogy én fogok neki kala- pölni!”. Szidjuk az iskolát, mert csakis az lehet a hi­bás. Miért kell köszönni? — ezt a kérdést én is feltet­tem gyermekkoromban, ahogy ezt most kisunokám teszi. Azért, felelem, mert ezzel fejezzük ki tisztele­tünket, megbecsülésünket embertársaink iránt. Nem panaszkodhatok, szorgal­masan köszön. De figyel, és kérdez. Először sétálok vele a fő­város utcáin. Látom, hogy zavarban van. Végül meg­kérdezi: „Itt nem becsülik egymást az emberek?” Nem tudom, mit felelhetnék. Za­varomban valami olyasmit dadogok, hogy itt sok az ember, és a tiszteletnek egyik formája az is, ha ud­variasak, figyelmesek va­gyunk egymáshoz. Aztán elmesélem neki, hogy a japánok hogyan üdvözlik egymást. Jót ka­cag, amikor utánozom ele­gáns meghajlásukat. „Ak­kor a papának nem lenne jó ott élni!” — mondja. Elgondolkozom. Sohasem láttam még olyan japánt, aki a derekához kapott vol na, miközben ismerősét üd­vözli ... Mi azonban egyenes de­rékkal, de továbbra sem szeretünk köszönni. Pedig milyen szép volna, ha így köszöntenénk ismerősein­ket: Légy üdvözölve, bará­tom! Petényi Anna Akik mindig kéznél vannak sorban, vagy éppen új ‘ ter­mékre kell hangolni a masi­nákat. Legutóbb a kocséri Petőfi Tsz műanyagüzemében láto­gattuk meg a műhelybelieket. Asztaluk sosem üres, most ép­pen az egyik beteg fröccsön­tő gép darabjai sorakoztak ott Tóth Ernő és Nagy Tibor la­katosok szerszámaira várva. Képünk tanúsága szerint ^ a testes satuba fogott vezérlő­szelep javításánál tartanak (felső kép). Vadnai Károlyt és Radios Istvánt az automatához hívták sürgősen. Itt nem történt baj, csak egy másik edénytípus gyártásához kellett kicserélni­ük a formázószerszámot. A két gyakorlott mester hamar Amikor képeinken vagy írásban bemutatjuk a terme­lőmunka egy-egy pillanatát, ritkán szólunk azokról, akik úgymond a háttérben fára­doznak azon, hogy a gépek, berendezések kezelői akadály­talanul végezhessék munká­jukat. A mindenre használha­tó üzemfenntartó szerelőkre, karbantartókra gondolunk most. ök mindig kéznél van­nak arra az esetre, ha vala­mi zavar keletkezik a gép­szétkapta a szerkezetet, pár perc múltán új fazonú edé­nyek sorakoztak ki belőle (al­só kép). (Varga Irén felvéte­lei) Mozi A nagyteremben: Leszámo­lás Hongkongban, színes ame­rikai kalandfilm, 5 és 7 óra­kor. A stúdióban: Laura, szí­nes magyar filmszatíra, fél 6- kor. Úszva, futva, kerekezve Az Arany János Művelődési Központban megtartották a hagyományos körzeti kispályás labdarúgó öregfiúk teremtor­na-sorsolását és technikai ér­tekezletét. A Szőke Sándor sportfel­ügyelőtől kapott tájékoztatás szerint városunkból az Arany Tsz, a Volán TBF, a Toldi iskola, a Pedagógusok, a PIK, a CÁT, a konzervgyár, a Mé­száros Tsz és a vízmű, a kör­nyékből Kőröstetétlen, Kőcser és Törtei csapata nevezett. Még Nyársapát jelentkezését jelezték, és ha az is beérke­zik a sportfelügyelőhöz, ak­kor 13 csapat fog körmérkőzé­ses rendszerben játszani. Az egyes mérkőzések játékideje 2-szer 20 perc lesz a Petőfi iskola tornacsarnokában. A csapatoknak torna- vagy edzőcipőben, és egységes fel­szerelésben kell pályára lép­niük. A rajt 1988 január 9-én lesz, míg a második forduló­ra 10-én kerül sor. A végleges programot az óév végi ünne­pek közötti héten teszik köz- Z6. TRIATLONOSOK A nyolcvanas évek elején Európában és az USA-ban rohamosan terjedt a szabad­idősport új versenyformája, az úszó-, kerékpár-, és futó­távok teljesítéséből álló triat­Az étteremben a hétvége­ken mindig hosszú sor áll. So­kat kell várni, mire az ember megkapja a rendelt adagot és hozzáfoghat az evéshez. A múltkor egy 10—12 év körüli fiúcska is beállt kö­zénk, félénken toporogva. Ügyet sem vetettem rá, míg észre nem vettem, hogy ki-ki- áll a sorból, és feltűnően né­zi az előtte álló jól öltözött ember ruháját. Ű maga térdig érő barna kabátot viselt, üt­ött megfoltozva. Nadrágja a bokájáig ért, vékony lábszá­ra úgy kandikált ki alóla, mintha nem is tartozott vol­na hozzá. Cipője legalább há­rom számmal nagyobb lehe­tett, és alighanem lyukas volt. Dús haja nem volt éppen ápo­latlan, de látszott rajta, hogy aznap nemigen látott fésűt. Tiszta tekintet, nagy szemek, kicsit szomorúak. Ion. Szombathelyen 1984-ben több száz versenyzővel rendez­ték meg az összetett sportág első magyarországi versenyét. Azóta hazánkban is kezd nép­szerűvé válni, Nagykőrösön a Toldi DSK megalakította a triatlonszakosztályt, sőt már pártoló tagokat is szerveztek. A fővárosban a Margitszi­geten és környékén rendezték az országos Polythlon (a Ru- bik-gyártmányokat pártfogoló kisszövetkezet neve) triatlon- versenyt. A résztvevőknek 600 métert kellett úszniuk a sportuszodában, egy kört kel­lett futniuk a szigeten, ez 5,3 kilométert tett ki, s 25 ki­lométert kellett kerékpároz­niuk, a Margitsziget — Ár­pád híd — pesti rakpart — Boráros tér — Csepel — Pe­tőfi híd — Budafoki út — BEAC pálya útvonalon. A négyszáz indulóból tízen voltak körösiek. Közülük 1 óra 29 perces összidővel Far­kas János érte el a legjobb teljesítményt. A fiatal Márki László 1 óra 39 perces és Posztós Gyula 1 óra 40 perc körüli időt ért el. A többiek most ismerkedtek az új sport­ággal, először versenyeztek. A pásztói triatlonversenyen tervezték az indulást a toldi- sok, de végül is nem mentek el a bizonytalanságba, ugyan­is nem kaptak semmi előzetes tájékoztatást. Azokat a körösieket, kik kedvet éreznek e három mozgásforma iránt, 1988. ja­nuár 4-én és 11-én 17—18 óra között várják a Toldi iskola főportájánál, személy szerint Farkas János, a Toldi DSK triatlonistáinak edzője. BICIKLITŰR A A Magyar Kerékpáros Szö­vetség, a fővárosi Műegyetemi AFC és a Szerpentin Kerék­páros Klub a Kiskunsági Nemzeti Park területén ren­dezte hagyományos túrake­rékpáros találkozóját. A több száz résztvevő három távon mérte össze erejét, állóképes­ségét. A nagykőrösi Toldi DSK triatlonistái és a nem­rég alakult kerékpáros szak­osztályból 18-an voltak ott a lelkes kerekezők között. Taksony és Bugyi községek között, illetve vissza, Bugyi és Taksony útvonalon versenyez­tek, akik a 40 kilométeres tá­vot választották. A nőknél a Kossuth iskolás Vörös Réka győzött. A férfiaknál 1 óra 14 perccel Márki László hetedik lett, a kilencedik Posztós Gyula 1 óra 16 perccel, a ti­zedik Kalacsi Péter, a tizen­egyedik Farkas János (az utóbbi túrázó három méteres eltéréssel ért célba). Enyhe oldalszél volt. A 60 kilométert a bátrab­bak választották. Ugyanezen az útvonalon haladtak, csak a kunszentmiklósi határban volt a forduló. A nőknél két körö­si, Szuda Edit és Santúr Éva holtversenyben a harmadik helyen végzett. ASZTALITENISZEZÖK Nagykőrösi Kgy. Kinizsi- Kalocsai SE 10-6. A körösiek összeállítása: Erdey (4), Var­ga (4), Szakács (2), és Kasza. A sportotthoni NB III-as fér­fi asztalitenisz csapatbajnoki találkozón, az ebben az osz­tályban újonc, és a mezőny második felébe tartozó vidé­kieket a számszerű eredmé­nyeknél biztosabban győzték le a kinizsisek. ★ Decembertől a tornasport­ág fellendítése érdekében a Nagykőrösi Kgy. Kinizsi SE újabb edzőt is alkalmaz. A körösi származású Reszeli Pé­ter (tavaly I. osztályú minősí­tése volt, és tagja volt a válo­gatott keretnek is) visszajött Nagykőrösre. Munkájához sok sikert kívánunk. ★ Gyulán rendezték a felme­nő rendszerű OKISZ Kupa versenysorozat országos sakk­döntőjét. A megyék és a fő­város legjobb kisipari szövet­kezeteinek dolgozói indulhat­tak a hétfordulós svájci rend­szerű vetélkedőn. A 28 induló közül a nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetke­zet két sakkozója jól szere­pelt. A szoros élmezőnyben 4 ponttal Hévízi Jenő a hete­dik, és szintén 4 ponttal Ady Béla a nyolcadik helyen vég­zett. Sulyok Zoltán ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirt Az elszalasztott történet re tették a tálcát és enni kezdtek. Lassan, mintha azt akarták volna, hogy minél tovább tartson az étel. Fel sem néztek, szótlanul vacso­ráztak. Kíváncsi lettem rájuk, el­határoztam, hogy az ebéd vé­geztével szóba elegyedem ve­lük. De mire észbe kaptam, az asztaluk üres volt. Csend­ben távoztak, ahogy jöttek. Többé nem láttam őket. Máig sajnálom az elszalasztott pil­lanatot, úgy érzem, távozásuk­kal elvesztettem valami fon­tosat. Titokban maradt így egy történet két ember min­den bizonnyal nehéz sorsáról. Hargitai Bernadett Őszintén szólva valami csa­vargó utcagyereknek néztem, akinek közelségében az ember félve tapogatja meg zsebét, táskáját. Ahogy a párhuza­mosan haladó sorban megelő­zött, mintha kitalálta volna gondolatomat. Merően, szem­rehányóan nézett rám. Egy adag rántott húst kért hasábburgonyával. Pénze elő­re ki volt számolva, és lát­szott rajta, hogy nehéz szív­vel teszi le a fizetséget. A tálcával aztán elindult a sa­rokban lévő asztalhoz, ahol egy hasonló öltözetű, elhanya­goltnak látszó középkorú férfi ült. Ügy tűnt, zavarta őket az emberek pillantása. Közép-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents