Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-27 / 304. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA xiv. évfolyam, 299. szám 1987. DECEMBER 27.. VASARXAP Együttműködés az agrárközponttal Az első évtized eredményei Bizományi a Hunyadi úton Bizományi bolt nyílt Gödöllőn, a Hunyadi út 26-os számú házban. Műszaki, optikai, híradástechnikai és lakberendezé­si felszerelések adhatók el és vehetők meg. Az egyre bővülő választékból a kisebb pénzűek is kedvükre válogathatnak, mint azt Sári László, a bolt vezetője — képünkön — el­mondta. (Zebegényi Károly felvétele) A pecsétviaszgomba titka Méz helyett méhpempőben Nyaktörő Hazánk úthálózatának állapota közismert. Nem jobb a helyzet városunk­ban sem. A megviselt vá­rosi utak, utcák között azonban akad olyan, ame­lyik teljes hosszában, jobb esetben csak szakaszosan, kritikán aluli állapotban van. Ilyen a Blaháné út hegy előtti mintegy 200 méteres része is. Gép haj­totta járművel még lépés­ben is nyelvét haraphatja, tengelyét törheti a ritkán arra járó, hát még a min­dennap itt közlekedő. Az egykor már toldozott-fol- dozott úton óriási felfagyá- sos tünetek, az elhagyatott- ság nyaktörő jelei. Kerék­párral is csak. kerülgetve (egyáltalán nem veszélyte­lenül) araszolgatva halad­hat bizonyos szakaszon a szerencsétlen közlekedő, járművel pedig gyilkosság a gép ellen. A város egyik legforgalmasabb autóbusz- vonala, a Hegy utcai is itt van. Legalább az emelke­dő előtti kanyarban ékte­lenkedő, embert, gépet nem kímélő kátyúkat szüntet­nék meg! ' M. M. A nap programja Gödöllő, művelődés! ház: Slawomir Mrozek: Rendőr­ség, a Kaposvári Csiky Ger­gely Színház vendégjátéka, es­te 7 órakor. Diáktanya: video, 16 órától. Urbán Tamás: Jelen idő, fo­tókiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő növény- és ál­latvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről. Ipar­művészet a gödöllői művészte­lepen, A régi Gödöllő, kama­rakiállítás, az Erzsébet király­né szoborpályázatra készített művek kiállítása, megtekint­hető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. Az ifjúsági törvény alapján a Gödöllői Agrártudományi Egyetem mezőgazdaság-tudo­mányi karán is készült dolgo­zói intézkedési terv. Az 1985— 87. évekre szólót az 1984-es if­júsági parlamenten fogadták el. A fiatal oktatók, kutatók továbbképzésében a következő konkrét eredmények születtek. Nyolc kandidátusi dolgozat ké­szült, 19 egyetemi doktori disz- szertációt védtek meg, és eny- nyien szereztek doktori foko­zatot. Az elmúlt három évben 23 középfokú és öt felső fokú ál­lami nyelvvizsgát teljesítet­tek. Zömmel első vizsgaként, de többen második, illetve a harmadik nyelvből. A fiatal dolgozók teljesítményét nem­csak erkölcsileg ismerték el, hanem anyagilag is támogat­ták. A nyelvvizsgák teljesíté­séért az előírt nyelvpótlékon túl a vizsga letétele után ju­talmat is adtak. A pénzbeli elismeréshez tar­tozik. hogy a doktori cím meg­szerzéséért a soron következő bérfejlesztés idején 300, kan­didátusi fokozat esetén 600 fo­rint havi rendkívüli fizetés- emelést adott a kar vezetése. Támogatták és segítették más továbbképzési terület tevé­kenységeit is, így elsősorban a szakmérnöki képzésben való részvételt képzési költség né­ven 50—100 százalékban. A fiatalok életkörülményei­nek javításával és segítésével kapcsolatban rendszeresen fi­gyelemmel kísérték és elismer­ték a fiatalok oktató-nevelő munkában elért eredményeit, társadalmi tevékenységét. 1985 —87 között 12 harmincöt éven aluli fiatal összesen egymillió 190 ezer forint kölcsönt kapott Lassan tíz éve tart az együtt­működés a városi tanács és a Gödöllőn levő agrárközpont között. Előzménye az a kon­centráció, amely a hetvenes évtized közepére alakult ki. Több mint ezer egyetemi és főiskolai végzettségű szakem­ber, hatszáz tudományos ku­tató, tizenegy intézmény: szá­mokban kifejezve. A testületekben Érthető mind a városi párt- és állami szerveknek, mind az egyetemieknek az együttműkö­dés szervezett kereteinek a kialakítására tett kezdejnénye- nyezése. Nyomában miniszteri határozat született, melynek értelmében Gödöllőt agrárköz­ponttá kell fejleszteni, Életre hívták a szakbizottságokat. Közülük településfejlesztési szempontból elsősorban a te­rület- és városfejlesztésinek, a közművelődési és sportbi­zottságnak'van jelentősége. Amikor nemrég a tanács végrehajtó bizottsága áttekin­tette az együttműködés ered­ményeit, e két bizottság, eme két terület szemszögéből tet­te. A legutóbbi tanácstagi vá­lasztáson tizennégy agrár szak­ember került a testületbe. A végrehajtó bizottságban ketten képviselik a szakmát. A hét tanácsi bizottság közül ötnek az elnöke dolgozik valamelyik agrárintézményben. Az egyik megyei tanácstag úgyszintén. A tanácsnak kinyilvánított szándéka, hogy minden tör­vényes eszközzel elősegíti az agrár szakemberek letelepe­az egyetemtől, hatan vállalati lakáshoz jutottak. Egyetemi kiutalású OTP-öröklakást ket­ten kaptak. Marton Pálné Homok Erzsé­bet január idusán tölti be 75. életévét. Küzdelmekkel teli életpálya áll mögötte, amely­nek fordulópontjait, szomorú és derűs részleteit könyveinek olvasói jól ismerik. Bár ké­sőn, asszonyfejjel kerítette ha­talmába az írás szenvedélye, felgyülemlett gondolatainak, érzéseinek másokkal történő megosztása, annál inkább tisz­teletet és elismerést parancsoló ez a magatartás. A paraszt­asszonyok számtalan fontos napi teendője mellett írt, nem kevés gyötrelemmel, küszkö­déssel, mivel olyasmit kellett pótolnia, amit a hajdani elemi nem adott meg. Mesékkel lépett a nyilvá­nosság elé, olyan mesékkel, amelyek gyermekkorának va­lóságát rajzolták meg a nép­mesék egyszerűségével, a pa­rasztemberek ízes beszédével, szólásaival. Mondanivalója hamarosan túlnőtte a mesék keretét, s regények sora látott napvilágot a Móra és a Mag­vető kiadásában. Szereplőit valóságos személyekről min­tázta, s mondanivalójának megfelelően gyúrta át őket irodalmi alakokká. A történe­tek is átélt eseményeken ala­pulnak. Könyveinek összessé­ge az elmúlt, kiemelkedő for­dulatokban gazdag falusi élet­nek irodalommá nemesült tük­re. Utoljára a Családi króni­ka című családregénye jelent meg 1983-ban, azóta hiába ke­resik olvasói az újabb köny­vet. dósét, életkörülményeinek ja­vítását, Az utóbbi fél évtized­ben kétszáz OTP- és tanácsi bérlakást utaltak ki agrárim- tézményben dolgozóknak. Szá­mos tanácsi építési telket kap­tak. Ismeretes, hogy évente több milliót fordítanak a la­kásépítők és -vásárlók támo­gatására. A rendszer beveze­tése óta ötvenkét agrárintéz­ményi dolgozó kapott kamat­mentes kölcsönt, illetőleg visz- sza, nem térítendő szociális támogatást. A tangazdasággal közösen családi ház építésére alkalmas telkeket alakított ki a tanács. A hetvennégyből harmincat kaptak a gazdaság dolgozói. A Fácán sori épít­kezések szintén az együttmű­ködés jegyében folytak. Nemzetközi hírnév Nem mellékes, hogy a szak- igazgatási szervek az agrár­központ intézményeiből beér­kező kérelmeket, jogos igé­nyeket gyorsított eljárással intéznek el. Az intézmények dolgozói jelentős mértékű társadalmi munkát végeznek. Értéke ta­valy meghaladta a négy és fél millió forintot. Támogatják az oktatási intézményeket, óvodá­kat, iskolákat, a művelődési központot. A művelődés fogalomköré­be tartozó rendezvények: ag­rár közművelődési napok, ag­rár film- és videoszemle, út­törő mezőgazdászok szaktábo­ra. Az utóbbira az egész or­szágból érkeznek gyerekek, akik a várossal is megismer­kednek. Az agrártörténeti em­lékeket bemutató gyűjtemé­nyek országos, sőt nemzetkö­zi hírűek. A MÉM Műszaki Intézet gépmúzeuma, az Állat- tenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont méhészeti mú­zeuma, s nem utolsósorban az Agrártudományi Egyetem gép- fejlődéstörténeti gyűjteménye tartozik a sorba. Az egyetemi sportcsarnok átadásával e téren is bővültek az együttműködés lehetőségei. Sikeresek a nyári és téli olim­piák, az évfordulókhoz kötött — Szó sincs róla, hogy há­tat fordítottam az írásnak, amíg élek, és tollat tudok fog­ni a kezembe, s lesz mondani­valóm az embereknek, bizto­san írok. Sok kéziratom van, ezek egy része kész, más ré­szük megkezdett, vagy éppen átdolgozásra, finomításra szo­rul. 1983 óta négy olyan kéz­iratom gyűlt össze, ami ki­adásra vár, s meg kell mon­dani őszintén, ez egy kicsit elszomorít. Még soha nem uta­sították vissza a kéziratomat, most ez is megtörtént. Amikor bementem a Móra Könyvkia­dóhoz/ ott a szerkesztő azt mondta, hogy az ilyen témájú könyvek már nem érdeklik a mai fiatalokat. Mások keret­hiányra hivatkoztak. Bevittek egy nagy raktárba, ahol a nyomtatásra váró kéz­iratokat tárolják, s megmutat­ták, annyi a beküldött anyag, hogy három évre elég lenne akkor is, ha senki más nem küldene újabbat. Meg a rak­tárak és üzletek is tele van­nak könyvekkel. Beszélgettem a dologról egy alkalommal az írószövetség elnökével is, s elmondtam a véleményem, hogy ne olyan kéziratokat fo­gadjanak el, amik könyvként csak porosodnak, a kiadás ne a névtől, patronálótói függjön, tornák. Az egyetem uszodájá­ban sok általános iskolás ta­nulhatott meg úszni. A na­gyon népszerű kispályás foci­bajnokság megrendezéséhez nélkülözhetetlenek az egyete­mi pályák. Mit várhatunk az együtt­működéstől a jövőben? Egye­bek között azt, hogy az intéz­mények szakemberei segíte­nek elkészíteni a város kör­nyezetvédelmi tanulmányát, amelyben föltárják a valósá­gos helyzetet és rangsorolják a teendőket. A parkok ápolá­sához, fönntartásához is ké­rik a szakmai segítséget. Kö­zösen kell kidolgozni a Raktár utca környékének rendezését, beleértve a Tüzép-telep bejá­ratának áthelyezését. Együt­tes erőfeszítést igényel a tele­fonhálózat bővítése, a nem­zetközi hálózatba való bekap­csolódás feltételeinek megte­remtése. Folyik az egyetem területén a biotechnológiai kutatóköz­pont építése. A majdan ott dolgozó szakemberek letelepe­déséhez, gyermekeik bölcsődei, óvodai, iskolai elhelyezéséhez a város segítsége kell. To­vább keresik az együttműködés lehetőségeit a lakásépítésben, telkek kialakításában, köz­művesítésében. Szükséges háttér Ami a társadalmi munkát illeti, a város főleg a gyer­mekiintézmények, valamint a művelődési ház támogatását kéri. A kastély esetében a támo­gatás a hasznosítás kérdésére adandó válaszban ölthet tes­tet. Az együttműködés alapja a kölcsönös érdek. Gödöllőnek érdeke, hogy minél színvona­lasabb intézmények működje­nek területén, hiszen így jut­hat a leghatásosabb támoga­táshoz, az intézményeknek, az ott dolgozóknak a lehető leg­fejlettebb településhez fűződ­nek az érdekeik, mert ezáltal teremtődhet meg a zavartalan munkához szükséges háttér. K. P. hanem olyanokat fogadjanak el, amiket elkapkodnak. Nem értett egyet a szerkesz­tő elutasításával, s véleményét előtte sem rejtette véka alá. — A Móránál megmondtam a szerkesztőnek, mert a kije­lentése fölháborított, hogy akár egy szecskáskosár leve­let hozok, amikben az ország legkülönbözőbb részeiből kérik a könyveimet, de hát honnan adjak? S ezeket a leveleket nem tíz évvel ezelőtt írták! S ezek azt bizonyítják, hogy a könyveim iránt nincs érdek­lődés? A másik: az unokám a könyvkereskedelemben dol­gozik, az ismerőseivel együtt sokáig kutattak az után, hogy hátha valamelyik raktárban vagy üzletben lapul néhány könyvem. Nem porosodik se­hol. Ez is biztos az érdekte­lenséget bizonyítja! Akit a sors íráskényszerrel vert meg, nem a maga szóra­koztatására, nem is a fiókja számára ír. Persze, Bözsi né­ninek is akadnak olyan írásai, amiket nem szándékozik nyil­vánosságra hozni. Ezek mai témájúak. Olyan jelenségeket tűz tollhegyre bennük, amik bántják, fölháborítják, s vég­ső kicsengésükben embersé­gesebb, egyenesebb magatar­Egy kiadós karácsonyi ebéd után, vagy a hármas ünnep egyik egész napján jót tehet egy kirándulás a szabadba. Az erdőt járva az itt maradt madarak csodálata mellett ne feledkezzünk meg a lábunk alá nézni! Egy-egy fa tövé­ben a hideggel dacoló, állva maradó gombát is találhatunk. Van közöttük egy különös, amely átmenet a közönséges gombák és a taplók között. Nem középen áll a sapkája, a tönk a kalap szélén találkozik vele. Mással össze nem té­veszthető. Nincs még egy ilyen fényes társa. Kemény, mint a porcelán, vagy a viasz. Alig hihető, hogy ez élő anyag, a természet műve. Ez a pecsét­viaszgomba. Edzetten elviseli a havat, a deret. — Régi igazság, hogy más cigányt is meg kell hallgatni — véli dr. Szalay László kandidátus, a Gödöllői Állat­tenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont munkatársa. — Ha valaki mindig csak a sa­ját bandáját hallgatja, nem jut előre, legfeljebb körbe jár. Beszélgetőtársam a szorgal­mas apró rovarok, a méhek ügyes-bajos dolgaival foglal­kozik. A kultúrnövény-meg- porzással, a méhészeti termé­kek hasznosításával. — A jó gyűlések kiszélesítik a resztvevők látókörét. Méhé­szeti szempontból a legjobb, legmagasabb szintű összejöve­telek az Apimondiák. A leg­utóbb Varsóban is sok újat tanulhatott a figyelmes jelen­levő. Idő kell, míg az egészet fásra sarkallnak. Ezek az al­kotások töredékét képezik a kiadatlanoknak. S mivel a ki­adásra várók akkor élnek, ha azokat olvassák, érthető az írónő bele nem nyugvása az évek óta ta/tó állapotba. — Próbálkoztam egy lehe­tőséggel: beszélgettem az író- szövetség elnökével is koráb­ban róla, hogy egy fillért sem kérek a könyveimért, adjanak ki már megjelentek közül ket- tőt-hármat második kiadásban, mert nagyon sokan kérnek tő­lem, tényleg rengeteg ilyen kérés érkezett hozzám levél­ben is, meg akik a múzeum­ban megfordulnak, azok is ké­rik, keresik. S ezt az igényt a nyomdának kellene kielégíte­nie. A visszautasítás elkeserítette Mai ton Pálnét, a keserűség azonban nem ütötte ki a tol­lat a kezéből. ír továbbra is, s e téren a biztató szó sem hiányzik. írásra sarkallják a levelek is. Bízik benne, hogy lesz majd kiadó, amelyik gon­dozásába veszi a kéziratait, hogy hathassanak és használ­hassanak, hogy akik majdan olvassák, szebben, jobban, em­berségesebben éljenek. Az írónő keserűségét néhány hónappal ezelőtt öröm enyhí­tette: a Pest Megyei Múzeu­mok Igazgatóságának és az aszódi Petőfi Múzeumnak a támogatásával 1987 első fél­évében napvilágot lát a Ken­derfonó téli estéken című pá­lyaműve. Bene Mihály megemésztjük, most csak egy példát ragadok ki. A kínai Shi Jinghua és Ruan Yuan a Peking Ling- csih nevű méhpempővel foly­tatott gyógyszertani kísérlete­ket. De mi köze van ehhez az erdei sétán megfigyelésre ajánlott gombának? A vizs­gált méhpempő még néhány értékes kínai növényi gyógy­szert is tartalmaz. Ezek egyi­ke a lingcsih gomba, amelyik rendszerint korhadt fákon nő. A XVI. század nagy orvosa és gyógyszerésze, Li Sihcsen elismerően írt róla. Erősítő ha­tású az idegrendszerre, a lég­zőrendszerre, a keringési és az emésztési rendszerre. A lingcsih Magyarországon is megtalálható, csak a neve más, pecsétviaszgomba. Nem ehető gomba, hanem a kivo­nata használható. Dr. Szalay László a Baranya Megyei Gyógyszertári Központ kandi­dátusával, dr. Szabó László Gyulával ellenőrzi, hogy a hazánkban termő gomba bél­tartalma is megegyezik-e kí­nai társáéval, A gyógyszerészetben terjed a zöld hullám. Vagyis a szin­tetikus kemikáliák helyett a természetben fellelhető gyógy­hatású anyagok felhasználását sürgetik, amikor az lehetséges és célszerű. Ha erről beszé­lünk, akkor először a gyógy­növények jutnak az eszünk­be, majd a méhészeti termé­kek, mint például a propolisz. Kevesebben gondolnak a gom­bára. Es az anyarozs mellé, melynek érszűkítő, méhössze­húzó hatását a szülészetben, nőgyógyászatban hasznosít­ják, felsorakozhat a pecsét­viaszgomba is. A kutatás időigényes, de van távlata. Először spórákat gyűj­tenek, majd azok csíraképes­ségét vizsgálják. Ezt követi az áttelepítés a fák gyökerére. A pontos megismerés után a gomba hasznos anyagaival a méhpempőt hígíthatják. Méz helyett, mert a méz enzimei károsítják a méhpempő fehér­jéit. Az is elképzelhető, hogy a gombakivonatot önálló készítményben hasznosítják, Dr. Szalay László ehhez kéri azok segítségét, akik az erdő­ket járva ilyen gombára talál­nak. Küldjék el munkahelyé­re. Ha erdész találja meg, az kettős haszonnal járhat. A pe­csétviaszgomba ugyanis, mi­vel legyengült fákon él, jelzi, jelezheti, hogy a területen a környezet egyensúlya esetleg megbomlott, hiányt szenved Egyvalaki biztosan felkere­kedik a karácsonyi erdőbe gyűjteni, beszélgetőtársam, aki az ünnepeket a Bakonyban tölti. Balázs Gusztáv ■ÉP Mozi !W A bég csapdája. Színes szov­jet kalandfilm. 6 órakor. A nyolcadik utas: a halál. Színes angol fantasztikus film. 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllő! Hírlap) Pénzzel honorált iübb tudás Harmincöt éven aluliaknak Ki ismeri az igényeket? Kéziratok a raktárban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents