Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-27 / 304. szám
Az 19S8. évi népgazdasági terv fő célkitűzései és előirányzatai (Folytatás az 2. oldalról.) gosságát. Korszerűsödnek a magánerős építés pénzügyi, telek- és építőanyag-ellátási feltételei. El kell érni a kihasználatlan kapacitások átcsoportosítását, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását, a jövedelemtermelés növelését. A kisszervezetek tevékenységének dinamikus bővítésével is élénkül a piaci verseny. A mezőgazdaságban a termelés hatékonyságának javítását a ráfordítások mérséklésével, a változó piaci igényekhez jobban igazodó termékszerkezettel kell megalapozni. A mezőgazdasági termékek termelése mintegy 6 százalékkal, a mezőgazdasági ágazat termelése 5—5,5 százalékkal haladja meg az ez évit. A növénytermesztésben lényegében változatlan vetésterületen, magasabb hozamok mellett 15,5—15,7 millió tonna gabonatermést kell elérni úgy, hogy egyidejűleg emelkedjen a gabonafélék beltar- talmi értéke. A fehérjenövények termelése dinamikusan növekszik. A takarmánygazdálkodás hatékonyságának javítása lehetővé teszi a takarmányok termőterületének mérséklését. A zöldség- és a gyümölcs- félékből a kereslet kielégítését a termésátlagok növelésével, a nagyüzemek és a kisgazdaságok közötti hatékony munkamegosztással és az értékesítés ésszerű szervezésével kell megvalósítani. Az elfagyott szőlőültetvények pótlása és az új telepítések a külpiaci kereslet változásával összehangoltan történhetnek. A burgonyatermés növekvő vetésterületen és hozamok mellett bővül. . Az állattenyésztésben javul a termékek minősége, fokozódik a gazdaságosabb termékek előállítása. A leggazdaságtala- nabb termékek kiviteléhez tartozó támogatás felső határa csökken. Ezzel összefüggésben a vágósertés-termelés mérsékelten nőhet. A vágómarha- termelés a húsmarhaállomány várható mérséklődése miatt csökken. A tejtermelés a hozamok növelésével emelkedik. A vágóbaromfi-termelés a kivitel gazdaságosságától és a piaci kereslettől függően bővülhet. A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységében elsősorban a jövedelemtermelést fokozó, a mezőgazdasági tevékenységhez szorosan kapcsolódó élelmiszer-feldolgozás, valamint az ipari kooperációs kapcsolatok szélesítésével a drága import gazdaságos helyettesítését elősegítő tevékenységek fejlődhetnek dinamikusan. A háztáji és kistermelés a nagyüzemi termelést kiegészítve intenzíven fejlődik. A mezőgazdasági szövetkezeti formák korszerűsítése, az adottságokhoz rugalmasan igazodó szervezetek, egyszerűbb szövetkezetek (szakszövetkezetek, kisszövetkezetek, szakcsoportok, kistermelői szövetkezetek stb.) elterjesztése is elősegíti a jövedelmezőség javítását, a kisgazdasági termelés integrációját. Az élelmiszeripar termelése — az ez évi alacsony színvonalú növénytermesztéssel és az állattenyésztés jövő évi kismértékű fejlődésével összhangban — mérsékelten bővül. A mezőgazdasági, termelőkkel való jobb együttműködés. a költségérzékenység fokozása érdekében folytatódik a szervezeti korszerűsítés. Az erdőgazdálkodásban a fakitermelés számottevően nem növelhető, a favagyon hasznosítása során a feldolgozottsági fok további emelése, a konvertibilis viszonylatú kivitel bővítése a cél. Megkezdődik a hosszú távú erdő- telepítési program megvalósítása. A termelő infrastruktúrán belül a távközlés teljesítményei dinamikusan, a közlekedésé kismértékben bővülnek. A közlekedés szállítóképességének megőrzésével, a kapacitások egyenletesebb évközi leterhelésével. hatékonyabb kihasználásával elégíti ki a népgazdaság mérsékelten növekvő szállítási igényeit. A vasúti és a közúti áruszállítá- s: teljesítmények várhatóan az 1987, évi szinten alakulnak. Kisebb mértékben nőnek a csővezetékes szállítás és a tengerhajózás teljesítményei. Javítani kell a nemzetközi szállítási és piacszervező tevékenységet, növelni a deviza- bevételeket. Lakossági és más források fokozott bevonásával folytatódik a távbeszélő-hálózat gyors ütemű, rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése. Az előző éveket meghaladó számban létesülnek új távbeszélő- helyek. Számottevően javul Szolnok, Debrecen, Kaposvár, Veszprém és Szombathely, valamint — konténerközpontok telepítésének folytatásával — több vidéki település és egyes budapesti lakótelepek telefonellátottsága, ösz- szességében a beszélőhelyek száma az eddigieket meghaladó mértékben, több mint 60 ezerrel nő. Bővül az informatika elterjedése szempontjából meghatározó jelentőségű telex- és adatátviteli hálózat. Az egészséges ivóvízellátás bővítése és a vízminőség fokozott védelme továbbra is kiemelt feladat. Az egészséges ivóvízellátásban részesülő népesség száma (100 ezer fővel) tovább nő. A víztermelő művek napi kapacitása 100 ezer köbméterrel, a szennyvíztisztító-kapacitás pedig közel 70 ezer köbméterrel emelkedik. Folytatódik a bős— nagymarosi vízlépcsőrendszer építése, valamint a hatásterületén lévő városok szenny- v í ztisztí tó létesí tmény einek megvalósítása. A környezeti szennyezéstől legjobban károsodott területeken az ártalmak csökkentését szolgáló fejlesztésekkel folytatódik a lakosság életfeltételeinek javítása. A veszélyes hulladékok kezelésére és a szennyvíz tisztítására szolgáló kapacitások bővítése, valamint a légszennyezés mérséklése mellett intézkedések történnek annak érdekében, hogy a technológiai fegyelem és a környezetvédelmi előírások megtartása járuljon hozzá a környezetszennyezés csökkentéséhez. A beruházások volumene nem nő A beruházások volumene az 1987. évi körül alakulhat. A gazdaság tartós stabilitásához szükséges szerkezeti átalakítást szelektív korszerűsítési és fejlesztési tevékenység alapozza meg. A tartósan versenyképes és eredményes tevékenységek bővítését — elsősorban a feldolgozóiparban és az élelmiszer-gazdaságban — a gazdálkodó szervezetek öntevékeny vállalkozókészsége mellett a jövedelemszabályozás elhatározott módosítása, a társadalmi tőkeáramlás élénkülése, aktív banki részvétel a jövedelmező vállalkozási lehetőségek feltárásában és megvalósításában is alátámasztja. Fokozódik a gazdaságos export növelését célzó beruházások támogatása; a szerkezetátalakításra irányuló egyéb, központilag kiemelt célok megvalósítását is segítik az akciók tényleges hatékonyságához igazodó kedvezmények, támogatások és hitelek. Folytatódik a távközlés kiemelt fejlesztése. Kismértékben nő a vállalati döntésű beruházások meny- nyisége. Ezen belül és a szocialista szektor egészében csökken a beruházások állami finanszírozásának aránya. Űj központi nagyberuházás nem kezdhető. A folyamatban lévő központi nagyberuházások közül növekvő ráfordítást csak a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer építésére vesz figyelembe a terv, míg a többi fejlesztésnél jelentős a mérséklés. Központi és tanácsi fejlesztésekre az ez évinél jóval kevesebb fordítható. Az energiaszektor és a nem termelő infrastruktúra beruházásai csökkennek. Foglalkoztatáspolitika és életkörülmények A foglalkoztatáspolitika az aktív keresők erőteljesebb átrendeződésének elősegítésével támasztja alá a gazdasági szerkezet átalakítását, és segíti az azzal együtt járó munkaerőmozgásból adódó problémák folyamatos oldását. A korábbi évek tendenciáját meghaladóan csökken a létA Minisztertanács felhívja a vállalatokat és a szövetkezeteket, a tanácsokat és intézményeket, hogy saját tervüket a népgazdasági célokkal összhangban véglegesítsék. és végrehajtását színvonalas, eredményes munkával segítsék elő. A Minisztertanács felkéri a dolgozó kollektívákat, a társadalmi szerveket, az ország minden polgárát, hogy munkájukkal járuljanak hozzá a népgazdasági terv megvalósításához. szám az iparban, az építőiparban, valamint a mezőgazdaságban. A nem termelő ágakban foglalkoztatottak számának növekedése lassul. A területi (megyei, fővárosi) munkaügyi szakigazgatási szervek aktívan segíteni fogják a pályaváltásra kényszerülő dolgozók szakmai mobilitását, pályakorrekciós tanácsadást fognak folytatni és szervezik az átképzést. Az átképzési támogatás kiterjed a munkaviszonyban nem állókra, valamint a pályakezdőkre is. A cél az, hogy a munkából átmenetileg kikerülők szociális biztonsága ne romoljon. A területi és strukturális feszültségek enyhítésére fel kell használni a foglalkoztatáspolitika már kialakított és előkészítés alatt álló eszközrendszerét, ezen belül a foglalkoztatási alapot és más ehhez kapcsolódó anyagi eszközöket is. A munkaerő-kereslet és -kínálat területi és strukturális feszültségeinek részbeni oldásához — elsősorban azokon a területeken, ahol jelentős munkaerő-felesleg van — kisvállalkozások létrehozása is hozzájárul. A belső és külső egyensúly javítása érdekében a lakosság reáljövedelme és fogyasztása csökken. A jövedelemcsökkenés káros hatásaitól a legrászorultabb rétegeket meg kell védeni. A lakosság nominális pénzjövedelme — elsősorban a jelentős árkompenzációk miatt — a korábbi éveknél lényegesen gyorsabban, 10,5-11 százalékkal növekszik. A keresetek összességükben mérsékelten, ezen belül a kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatoknál az átlagosnál gyorsabban növekedhetnek. Az átlagkeresetek mintegy 5 százalékkal nőnek. A tényleges nominális növekedés a bérbruttósítás miatt körülbelül 21 százalék lesz és az adólevonás előtt az átlagkeresetek meghaladják a 8 ezer forintot. A népgazdaság egészében a jelenlegi 2000-ről 3000 forintra emelkedik a minimális bér. A lehetőségek keretein belül arra kell törekedni, hogy az egyéni keresetek jobban fejezzék ki a munka eredményességében fennálló különbségeket. A pénzbeli társadalmi jövedelmek körülbelül 22 százalékkal nőnek, amiben jelentős szerepe van az adó- és árreformhoz kapcsolódó ellen- tételezéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedését teljes körűen kompenzálják (1E százalék, minimum 330 forint) a 70 éven felüli nyugdíjasok, az I. és II. rokkantsági csoportba tartozók, a vakok és a hadigondozottak ellátmányaiban. A 70 éven aluli nyugdíjasok a rendszeres kiegészítésen (2 százalék, minimum 120 forint) kívül 21C forint kiegészítést kapnak. A családi pótlék gyermekenként 400 forinttal, a hárorr éven aluliaknál és néhánj más kategóriában 500 forinttal, a gyermekgondozási segély 330 forinttal, az ösztöndíjak 210 forinttal emelkednek. 4000-ről 6000 forintra ne az anyasági segély. A gyermekgondozási díjat a gyermel kétéves koráig terjesztik ki Differenciált mértékbei emelkednek más, fix összegű társadalombiztosítási ellátá sok és szociális segélyek is. A személyi jövedelemadó beve zetése miatt változnak egye: ellátások (például a táppénz megállapításának szabályai. A fogyasztói árszínvona mintegy 15 százalékkal nő vekedhet. Az általános forgalmi adó bevezetésekor jelentősen csökkenteni kell a fogyasztói ártámogatásokat. Az átlagosat meghaladóan jelentősen drágulnak többel között a gyermekcikkek, ; lakásberuházás és -karban tartás költségei, a tej- és tej termékek. A felnőttruházat cikkek, sportszerek és néhán; más termék ára az év elejéi csökken. Az egyes társadal mi rétegek árindexe nen szóródik jelentősen: az átla gosnál kismértékben maga sabb az árnövekedés hatása ; városi, valamint a munkás és szellemi háztartásokban alacsonyabb a községi, vala mint a paraszti és nyugdíjas háztartásokban. A bevezetett kamatpré miumon kívül egyéb eszközök, ezek keretében új értékpapírok kibocsátása is elősegíti, hogy a lakosság megtakarítási hajlandósága ne csökkenjen. Az alapvető fogyasztási javakból, rendszeresen vásárolt termékekből jó árukínálatot, kiegyensúlyozott, zavartalan piaci helyzetet kell biztosítani; más termékekből is helyre kell állítani a kereslet-kínálati egyensúlyt, a jelentősebb átmeneti hiányokat meg kell szüntetni, illetve meg kell előzni. A kínálat javítását elsősorban a hazai termelésre és a rubelelszámolású behozatal növelésére kell alapozni. A termelés és a kereskedelem szorosabb együttműködésével szükséges felkészülni a kereslet szerkezetében várható jelentősebb változásokra. A tanácsoknak a legalapvetőbb szükségletek kielégítésén túl fejlesztési eszközeiket az alapfokú ellátás legfontosabb területeire (lakás és ivóvíz), valamint a nagy létszámú korosztályok középfokú oktatási feltételeinek megteremtésére kell koncentrálni. Folytatódik a gazdaságilag elmaradott térségek fejlesztésének társadalmi-gazdasági programja. Elsősorban központi és tanácsi pénzeszközökből, emellett vállalati és lakossági eszközök bevonásával, fokozottabb tanácsi koordinációval mérsékelni szükséges a gazdasági szerkezet korszerűsítésével járó térségi es helyi foglalkoztatási és szociális problémákat. A terv állami és lakossági pénzeszközök felhasználásával 55 ezer lakás felépítésével számol. A lakásgazdálkodási eszközök bővítésével törekedni kell a lakással nem rendelkező, legrászorultabb rétegek helyzete romlásának mérséklésére. Folytatódik az állami tulajdonban lévő lakóházak felújítása. A lakásárak emelkedésének ellensúlyozását több intézkedés is segíti. Differenciáltan nő a szociálpolitikai kedvezmény összege, emelkedik a 3 százalékos kedvezményes kamatozású hitel felső határa a családi házat építőknél, valamint a nagycsaládosoknál. Ezenkívül a rászorult családok a tanácsoktól helyi támogatásban részesülhetnek. Az általános forgalmi adót a házilagos lakásépítők a kisebb lakásoknál teljes egészében, a nagyobb lakásoknál jórészt visszaigényelhetik. A lakásfelújításnál a hitelezési feltételek szigorodnak. A nagy létszámú korosztályok elhelyezését részben új építéssel, részben a más funkciójú, de oktatás céljára átalakítható épületek és helyiségek igénybevételével szükséges megoldani. Befejeződik a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rekonstrukciója, folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem kémiai tömbjének építése. Az egészségügyi, szociális ellátás területén rendelkezésre álló eszközöket a kórházi rekonstrukciókra, a szociális otthoni helyek növelésére és a működő intézmények gép-, műszerellátására kell koncentrálni. Jeletős országos intézetek (Onkológiai Intézet, Szegedi Orvostudományi Egyetem) építésének befejezése is elősegíti a kórházi ágyak számának növelését. . A nemzetközi gazdasági kapcsolatok alakulása A rubelelszámolású áruforgalom az egyensúlyi követelmények figyelembevételével 1 járul hozzá a gazdaság fejlődéséhez. Aktív piaci munkával, gazdaságszervezési intézkedésekkel törekedni kell a belföldi fizetőképes keresle- . tét kielégítő termékek im- : portjának jelentős bővítésére i A kivitel a behozatallal ösz- ; szehangoltan, de annál kisebb ; ütemben növekedhet. A KGST- i tagországokkal folytatott gazdasági együttműködés korsze- 1 rűbb formáinak segítségével, s nak, amely elősegíti a termelés exportorientált fejlesztését, a termelési szerkezet gyorsabb korszerűsítését, a gazdaságtalan tevékenységek visszaszorítását. Az aktív bankpolitika kibontakozása érdekében folytatódik a kereskedelmi bankok tevékenységét átmenetileg korlátozó kötöttségek oldása. Megkezdődik a lakossági és vállalati bankműveletek szétválasztásának megszüntetése. Fokozatosan kiépül a2 egységes pénzügyi információs és ellenőrzési rendszer. Az értékpapír-piac működése szélesedik. A vállalati és a lakosság: adórendszer reformja, a vállalati jövedelemszabályozás tartós, a forrásokat összességében szabályozó, a vállalati vagyon növelésében való érdekeltséget fokozó elemei és normativitásának erősödése is elősegíti a gazdálkodó szervezetek teljesítmények szerinti differenciálódásának fokozódását. Bevezetésre kerül az általános forgalmi, a vállalkozó és a személyi jövedelemadó bizonyos adók megszűnne! vagy nagymértékben csökken nek. A hozzáadottérték-adózá: fokozza a gazdálkodó szerve zetek hatékonyság szerint differenciálódását, javítja j gazdasági tisztánlátást. A sza mélyijövedelem-adózás előmozdítja, hogy igazságosad legyen a közteherviselés és i lakossági fogyasztás szerke zete egyúttal racionálisabb; váljon. A terv szerint az eredeti jö vedelmen belül növekszik i társadalmi tiszta jövedelem aránya. Fontos, hogy a gaz dálkodó szervezetek nyerésé gének növekedése elsősorbai a gazdálkodás hatékonysága nak javulásából származzon csökkenjen az indokolatlái áremelkedés és a támogatásoi nyereségképző szerepe. A ma gántevékenységből és a kis vállalkozásból származó jőve delmek a teljesítményekké összhangban növekedhetnek A költségvetési szervek é intézmények gazdálkodásába! a feladatok felülvizsgálatával a működés racionalizálásával a fejlesztések visszafogásává szigorú takarékosságra vai szükség. Egyes kiemelt tévé kenységek kivételével a költ ségvetésből nyújtott támoga tások reálértéke csökken. A hosszabb távon a haté kony piac- és vagyonorientál gazdasági tevékenységr kényszerítő környezet kialakí tása, a versenyfeltételek javí tása érdekében meg kell kéz deni a piacfejlődést elősegí tő program végrehajtását. En nek érdekében folytatni kel a társasági jogszabályok kor szerűsítését, elő kell készíter az új egységes társasági jog szabály mielőbbi bevezetésé ösztönözni kell a kisvállalkc zások és a magántevékenysé, kibontakozását, ezt a jogi kor látok oldása is elősegíti. A gazdaságirányítás a gaz dasági szabályozás kiegészíti célra orientált — jelentős rész ben tartós — eszközeivel -i él. A termelési szerkezet ked vező irányú átalakítását, kü lönösen a konvertibilis elszá molású kivitel növekedésé az ezt megalapozó műszál fejlődést az általános szabá lyozáson túl a pályázati rend szer és az ehhez tartozó szé les körű és jelentős kedvez mények, a Világbank ál ti nyújtott és más hitelek, műszaki fejlesztés megújító: eszközrendszere is előmozdít ják. A hatékonyan dolgoz gazdálkodók mozgásterét nye reségadó-kedvezmény és bérklub intézménye is bővít A kormány a külgazdasáj kapcsolatok fejlesztésével, termelési szerkezet korszerű sítésével, a piacépítéssel, termékforgalmazással, a be ruházásokkal, a termelő infra struktúra fejlesztésével, a la kosság életkörülményeivi kapcsolatos legfontosabb fel adatok megoldására a jöv évi népgazdasági terv kereté ben gazdaságszervező intéz kedéseket hagyott jóvá. vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével ki kell használni az együttműködésből eredő kölcsönös előnyöket. A konvertibilis elszámolású kivitelt elsősorban a feldolgozóipari és agrártermékek körében szükséges dinamikusan növelni. A fejlett tőkés országokkal folytatott kereskedelemben aktív külpiaci munkával, a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodással el kell érni piaci pozícióink megtartását, illetve további erősítését. Nő a kivitel a fejlődő országokba is. Ugyanakkor a leggazdaságta- lanabb devizakitermelésű termékek kivitele visszaszorul. A külgazdasági egyensúlyi követelményeknek megfelelően a behozatal mérséklődik. Ehhez az importtermékek gazdaságos hazai termeléssel történő kiváltása is hozzájárul. A termelés technikai-technológiai korszerűsítését, az exportképes kapacitások bővítését szolgáló gépbeszerzés előnyben részesül. El kell mélyíteni a külföldi cégekkel folytatott kooperációs kapcsolatokat. A külföldi működőtőke nagyobb mértékű beáramlása érdekében érdemben javítani szükséges a szervező tevékenységet és a külföldi tájékoztató munkát. Az idegenforgalomban hatékony piacszerző munkával, rugalmas üzlet- és árpolitikával, a fogadási feltételek és a szolgáltatások színvonalának emelésével, a kínálat differenciálásával a konvertibilis elszámolású idegenforgalmi bevételek erőteljes növekedését kell megalapozni. A rubelelszámolású idegenforgalom területér az áruforgalommal összehangolt aktívumot kell elérni. Az idegenforgalmi kapacitások bővítése érdekében külföld: források bevonására is sor kerül. Az utazási feltételek könnyítésével összefüggésber megfelelő intézkedésekkel és s szolgáltatások fejlesztésével fe kell készülni a magyar lakosok gyakoribb kiutazásaira. A tér*/ megvalósítását szolgáló eszközrendszer Az 1988. évi fő gazdaságpolitikai célok megvalósítása különösen a termelési szerkezet átalakításának gyorsítási és az egyensúlyi követelmények alátámasztása érdekébei a gazdaságirányításban jelen tős változásokra kerül sor. Át alakulnak a gazdaságirányítási rendszer, ezen belül a gazdasági szabályozás meghatározó jelentőségű elemei. Korszerűsödik a termelő árrendszer. A termelői árszín vonal emelkedése — az é\ eleji ármérséklődések és év közi árváltozások együttes ha tásaként — az anyagi ágak ban nem haladja meg a 3 százalékot, ezen belül az iparbar a 2.5 százalékot. Az illetéke állami szervek rendszeresei ellenőrizni fogják, hogy a gaz dálkodó szervezetek az ú adórendszer bevezetésekor ; termelőiár-változásokat a: előírásoknak megfelelőéi hajtják-e végre, betartják-e ; szabályozóváltozások miatt átmeneti korlátozásokat. Ezel feloldása után is megfeleli eszközökkel gondoskodni fog nak az áralakulás tervezet keretek között tartásáról, töb bek között az újonnan beve zetendő árkonzultációs rend szer segítségével. A bankrendszer tevékeny ségének kibontakozása révéi és a társadalmi tőkeáramlás ■ elősegítő eszközök széles kö- rű alkalmazásává! növekszil 1 a monetáris irányítás szerepe ■ A jegybanki politika, a refi • nanszírozási gyakorlat, az ál ■ lami bankfelügyelet hozzájá rul a terv céljainak megváló ■ sulását elősegítő hitelezés ■ gyakorlathoz, a pénzügy . egyensúly javításához. Követelmény, hogy a keres i kedelmi bankok olyan, jőve- delmezőségi megfontolásokol ■ alapuló, a megtakarítások fo • kozására támaszkodó rugal i más üzletpolitikát folytassa
