Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-23 / 302. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 291. SZÄM 1987. DECEMBER 23.. SZERDA Ritkán vannak fórumok Másfél évtized után megtorpanás Az elmúlt másfél évtizedben a területünkön élő lakosság általános műveltségi színvonala, politikai felkészültsége jelentős mértékben növekedett. Ehhez a közművelődési intézmények, a társadalmi szervezetek kulturális tevékenysége is hozzájárult. Az utóbbi időben azonban érezhető a megtorpanás. Enn,ek okai: megdrágult a kultúra, az intézményhálózat fenntartása, csökkent a társadalmi összefogás mértéke, a dolgozók szabadidejük jelentős részét életszínvonaluk megőrzésére fordítják. Növekvő erőfeszítések árán működtethetők az intézmények. Átrendeződött a közönség összetétele és megváltozott az érdeklődési köre is. így az eddiginél is rugalmasabb műsorpolitikára, szélesebb körű szolgáltatásra és tu- dátos világnézeti nevelőmun- kára van szükség. A lakosságot érdekli a bélés külpolitika, a gazdaságban végbemenő változások, a megélhetési gondok. Az emberek igénylik azokat a fórumokat, ahol a megye, a település vezetőivel, a közélet képviselőivel találkozhatnak. Kár, hogy a közművelődési intézmények ritkán vállalkoznak a napi politikai eseményeket bemutató, a végrehajtást segítő fórumok, viták rendezésére. Ugyanakkor ezekre az összejövetelekre még nem mindenütt jellemző a nyílt véleménynyilvánítás és az őszinte válaszadás. Fejletlen a vitakultúra. Silány előadások A filmszínházak műsorpolitikája általában igényes, de nem minden esetben pozitív világnézeti hatású. Emellett a fiatalok — a videózás elterjedésével — gyakran vetítenek magánlakásokon csöppet sem a jó ízlést formáló filmeket is. A helytörténeti munka a szükségesnél lassabban bontakozik ki a térségünkben. A falukrónikák, történetek és híradók jól szolgálják a honismeretet — ebben jelentős eredmények, dokumentumok születtek. Viszont nem kielégítő a történelmi- múltunkat meghatározó helyi személyiségek életútjának, a munkás- mozgalmi hagyományok kutatásának és ápolásának színvonala. A múzeumi hálózat közművelődési tevékenységének nívója változó. Cegléden az állandó kiállítások dokumentumai, kamarakiállítások, míg Abonyban és Albertirsán egyre gazdagodó helytörténeti anyagoik várják a látogatókat. Fontos szerepet töltenek be a helyi kiadványok a tudatformálásban. Az elmúlt tíz évben hét munka jelent meg, többek között 1982-ben a város új monográfiája. Az intézmények műsorpolitikája — bár az utóbbi időben gazdagodott — inkább jövedelem-, mint művelődéscentrikus lett. A bevétel teljesítése miatt többségük kevésbé színvonalas, de közönségsikerre számítható előadásokat rendez. Az irodalmi, színházi, zenés programok drágák, szinte megfizethetetlenek egy kisebb intézmény számára. Az előadások egy része gyakran silány. Elsősorban a közigényt kielégítő szórakoztató darabok irányába tolódott el a műsorstruktúra. E körülmények nehezítik a tudatos világnézeti, kulturális, művészeti nevelést. A szaktanfolyamok, a külés belpolitikai, katonapolitikai előadássorozatok segítik a tájékoztatást, a műszaki, technikai kultúra fejlesztését, amelyeket a TIT és MTESZ szervez. Fontosak a különböző kiscsoportok, sikeresen működik a Vitis alkoholellenes klub, a családpedagógiai műhely helybéli csoportja, valamint számos ifjúsági, diák- és nyugdíjasklub. A cigány- és cigánygyermekklubok e népréteg társadalomba való beilleszkedését könnyítik meg. Elfogultság miatt A szakkörök, tanfolyamok fenntartásában és működtetésében a művelődési otthonok mellett az iskolák járnak élen. A művészeti csoportok több helyen nem rendelkeznek megfelelően képzett szakmai vezetővel, gond az anyagi háttér előteremtése. Az utóbbi években kiemelkedik a Kardos Pál pedagógus-énekkar, a ceglédi zeneiskola néhány művészeti csoportja, az abo- nyi fúvószenekar és mazsorett- csoport, a körzet képzőművészei, a Ceglédi Galéria tevékenysége. Abonyban elsősorban az alkalmazottaik vesznek részt a különféle rendezvényeken, a munkások és tsz-dolgozók azokon, amelyek őket érintik. Csemőben a gyermekek, nők és nyugdíjasok igénylik a találkozókat. Dánszentmiklóson a 4 és 25. illetve az 55 és 80 év közötti korosztályok látogatják a programokat. Jászkaraj enőn, Kőröstetétlenen a tömegpolitikai nevelőmunka minden rétegre kiterjed. Jelentős az egészségnevelés. Legkevesebb eredményt — elzárkózás, elfoglaltság, távolság miatt — a középkorúak és a tanyán élők körében tudnak felmutatni. Az Újszilvásról eljárók szinte elérhetetlenek a közművelődés számára. A többi településen — így Cegléden is — hasonlóak a tapasztalatok. A könyvtáraik mind a felnőttek, mind az ifjúság számára szerveznek csoportfoglalkozásokat, író-olvasó találkozókat. A könyvtárosok felkeresik a, rokkant időseket, betegeket. Tevékenykednek a külterületi iskolákban. A legkorszerűbb szolgáltatásuk a bibliobusz. A TIT programjai szinte minden réteget vonzanak, míg az MTESZ rendezvényei főleg a műszaki, illetve agrárértelmiséget és a gazdasági szakembereket. Áz értelmiség többségét nem sikerült megnyerni a kulturális munka, a korszerű ismeret- terjesztés számára. A közművelődési intézmény- rendszer anyagi és tárgyi feltételeinek korábbi dinamikus fejlődése lelassult, sőt egyes területeken stagnálás, romlás következett be. Az intézmények között meglehetősen nagy színvonalkülönbségek alakultak ki. Egy részük^ az alapfunkciók ellátását is csak nagy erőfeszítések árán végzi. Cegléden a körzetközpont közművelődési feltételei folyamatosan javultak az elmúl! ötéves terv során. Lazább együttműködés A gazdasági egységek anyagi segítséget nyújtanak a köz- művelődési intézmények működtetéséhez. Bár ezek mértéke általában csökken, az érdemi együttműködés lazább. Igaz, példamutatóan segítették a cégek a művelődési központ felújítását, Dánszentmiklóson a művelődési és sportház, Tá- piószőlősön a faluház felépítését, valamint Jászkarajenőn a könyvtár bővítését. Ezek hangzottak el a napokban a városi pártbizottság ülésén, a közművelődési intézményekben folyó munka tapasztalatairól. Sikeres önmeg^alésítás Agyagból formált figurák Legújabb kori szavaink egyike az önmegvalósítás. A legtöbb emberben él egy titkos vágy; felébreszteni és kibontakoztatni a benne rejlő tehetséget. A napi gondok elöl elmenekülve olyasmibe fog, ami legbensőbb ügye, magára mért erőpróba, melynek kétséges kimeneteléhez nem kell a nyilvánosság, Ha aztán úgy adódik, hogy a vers nem suta, a fénykép megüti az elvárható esztétikai mértéket, a rajz kifejező, akkor már módot keres a bemutatkozásra alkotójuk. Papp László a közeli La- josmizsén él, az egyik ottani szakszövetkezet főkertésze. A gyümölcskultúra meghonosításában, az új fajták elterjesztésében jelentős szerepet vállal. Állandó kapcsolatot tart a kutatóintézetekkel, hazai és külföldi tanulmányutakra jár. Saját pénzéből és idejéből is szívesen áldoz az utazásra. Feleségével bejártak már számos országot. Mindenhová a szép megismerésének vágya hajtotta. Alaposan szemügyre vette a műemlékeket, hosszan elidőzött a múzeumokban, képtárakban. Tudatosan csiszolta, formálta ismeretvilágát. Egy napon azt vette észre, hogy már nem éri be a képzőművészeti alkotások élményének befogadásával, meg kell próbálkoznia a szoborcsinálással is. Rajzkészsége gyermekkora óta volt, megfigyelőképessége ugyancsak. Alföldi származású fiúként szülőhelyén még élményeket gyűjthetett a napjainkra letűnt paraszti világból. Szinte teljes mértékben ennek megörökítését tűzte célul, amikor először papírra vetette kisplasztikái terveit, majd agyagból formálgatta figuráit. Miután rájött az alapvető fogásokra, könnyen megbarátkozott az anyaggal, és azóta lendületesen dolgozik. Afféle életképet alkot Alakjai egykor élt emberekhez kapcsolódnak. Egyéniségük kisugárzik, hiteles világuk kirajzolódik körülöttük. Legkedvesebb figurája a szántó-vető paraszt, a bojtár, *a juhász. Megörökítette a kereskedőt, a kenyeret sütő asszonyt. Szép paripákat mintázott, emléket állított a búzanemesítőnek. Néhány esztendő leforgása alatt valóságos gyűjteménnyé formálódott a kisplasztikák sora. Művészi tanácsot, mesterségbeli segítséget nem sokat kapott. Nyilván ennek is köszönhetően sikerült mindvégig Mozi Cegléd, Szabadság filmszínház, pénteken és szombaton, délután: Pinocchio (Walt Disney, színes rajzfilm). Este: Asztal öt személyre (amerikai film). Pénteken és szombaton éjszakai előadás: Gyilkosok utcája (francia bűnügyi film). A kamaramoziban: Annie (amerikai filmmusical). A mesemoziban, szombaton és vasárnap, délelőtt és délután: Az elcserélt cárevics (szovjet mesefilm). a Józsi nem vár tovább. Vagy ha esett az eső, ide, az eresz alá egyszerűen bebújtak az utasok. Sok jó ember kis helyen is elfért a nyolcvanas évek buszmegállóiban.” És tényleg. Miért is nem szedjük össze a város más pontjain kallódó, muzeális bó- déjainkat, s miért nem hozzuk ide egy helyre, a Szabadság térre? Kossuthot és a két templomot már annyian megnézték. Hívjuk most már fel magunkra a figyelmet valami mással. (ra) Átlátok én a szitán. Tudom, hogy a Szabadság tér £ város szívében van. S azt ii tudom, hogy az új buszpályaudvar a vasútállomás mellett. A pompás konténercsod£ pedig, amit Menetjegy- és bérletpénztár névre kereszteltel hajdanában, plusz a felvilágosítás, az meg újfent a Szabadság téren található. De hát hol is kellene lennie? Először azt hittem, ha egy tárgy elveszíti funkcióját, akkor azt — példának okáért — elviszik onnan. Közben rájöttem, hogy az ilyen ott felejtett konténerek igazából emelik egy városka főterének rangját. A modern formatervezésű bódé egyébként már akkor is jól mutatott, amikor még megálltak előtte a buszok. Mellette merész bódérokon, ami — bár nem olyan égbetörő, mint a „mögötte” levő neogót templom, azért mégiscsak vetekedett annak díszítettségével. Ahogy a buszok kiköltöztek új helyükre, és az impozáns bódék pedig itt maradtak, akkor döbbentem rá, hogy muzeális tárgyakkal állok szemben, s gazdájuknak is az a szándéka, hogy mint szabadösztöneire hagyatkoznia, érintetlenül megőriznie és kifejeznie saját látásmódját. Kompo- zíciós formái természetesek, valós élethelyzeteket örökítenek meg munkái. A szobrokat készítő Papp László első önálló tárlatának a ceglédi helyőrségi klub ad otthont ezekben a napokban. Érdemes rászánni néhány percet a nézelődésre. Lesznek, akikben emlékeket idéz fel, a fiatalabbak ily módon találkozhatnak azokkal a témákkal. amelyeket eddig csak hallomásból vagy olvasmányokból ismertek. Mindenképpen jó látni, ha valakinek a vágya teljesül, s osztozni örömében. Tamasi Tamás Felhívás December 20-án 18 óra 35 perckor Nagykőrös lakatlan területén, a 441-es számú útvonalon, a 14-es kilométerkő közelében a menetrend szerint közlekedő autóbusz elütött egy ismeretlen férfit, aki kórházba szállítás közben meghalt. A férfi személyleírása: körülbelül 35—40 éves, 173 centiméter magas. 60—70 kilogramm testsúlyú, hosz- szú, fekete hajú, fekete szakállt viselt. Hegyes, vékony orra, elálló füle, feltűnően előreugró szemöldökcsontja volt. Ruházata: világos- barna téliesített nagykabát, fekete bársonynadrág, szürke papucscipő. Aki a személyleírás alapján az ismeretlen e.lhaltról bármi felvilágosítást tud adni, jelentkezzen a Ceglédi Rendőrkapitányság közlekedési alosztályán, Cegléd, Kossuth tér 7. Munkaidőn túl a kapitányság ügyeletén. Lehet fókazsírt kapni? Az embert kétszeresen is baj éri, ha elromlik a háztartásában egy gép: egy ideig nem használhatja, de meg is kell csináltatni. Szerelőért, alkatrészért futkosni, a nem várt kiadást fizetni. Naponta, évente éri bosszúság a tulajdonost. Ha több a kopó, elhasználódó szerkezet, sűrűbb a bosszúság. Találkozás 1. Egy kis és egy nagy ember jöttek gázbekötésre, a készülékek ellenőrzésére. Megnyitották a főcsapot, levették a fémburákat, visszatették a lemezeket nagy csattogással, nagy szakértelemmel — a csavarok a padlón, az oldallapokat a födémmel a gondolat tartotta össze —, begyújtották (vagy nem) a gázkályhát, és aláíratták velem az okmányt: mindent átvettem, minden használható állapotban van. No, ezt aláírtam, mint ahogy aláírtam a hűtőgép-, a mosógép- a villanyszerelőnek. A fodrásznak nem, mert ott rögtön látható a hiba. Itt csak annyi volt a bibi, hogy a lakást előkészítve a költözésre, egyszer csak észre- veszem, megy a gázóra, pedig nincs fogyasztás. Hogyan mehet akkor az óra? Szombat este lévén fölhívom az ügyeletet: — Valószínű folyik valahol a lakásban a gáz, mert megy a gázóra — mondom. — A főcsapot nem tudom megmozdítani, jöjjenek ki, kérem! — Szerelő nincs, majd hétfőn kimegy valaki. Szaga van? Szaga nem volt. Mégiscsak jó az, ha nem zárnak az ajtók, ablakok! Találkozás 2. A szerelő fürge, gyufája nincs, nekem sincs. A szomszéd szerencsére otthon van. A hiba helye az egyik csatlakozás. Rosszul tömítet- ték, vagy már „kikopott” a tömítés. Ha már ott van, ő is végignézi a készülékeket. Megállapításai: ez teljesen használhatatlan, nem is érdemes hozzányúlni, nem lehet megjavítani. (Ez a lakás árát kb. hétezer forinttal emelte.) A másikat meg tudja javítani (maszekban), de rossz a vízmelegítő is. Ezért a kiszállásért pedig fizetek 50 forintot. Mondom: Azért fizessek, mert a kollégái rossz munkát végeztek? Hogy a szobai konvektor miatt valakit valahol följelenthetnék, az eszembe se jutott (és különben is: hol? kinél? mit?), csak a következő hibánál. Amikor fél éveli belül a vízmelegítő tömítése is elkopott. Találkozás 3. Végre megvan az F—8-as. Már áhítattal ejtem ki ezt a márkanevet. Megjártam érte a városokat, ígértem érte fűt-fát — hiába. De most tulajdonos vagyok, igen. Most csak nevetek az OTP-n, hogy eladta nekem a lakást a rossz konvektorral. Van már jó, a legjobb! Bejelentem az igényemet a gázosokhoz, de ragaszkodom a legjobb hírű mesterhez. Nem gyerekjáték a gáz, életek múlnak rajta. Megyek is a mesterhez, cédulát dobok a levélszekrénybe: Mással én nem dolgoztatok, hívjon föl, keressen meg, kérem, már hideg van. — Megkaptam mindkét üzenetét. Az a helyzet, be kellene szereltetni a készüléket a falba — adja ki az ukázt. Én boldogan: — Mondja meg, mikor tud följönni, akkorra megkérek egy ezermestert, aki ért a kőművesmunkához is. — Az nem jó, gázszerelővel kell betétetni. De nagyon rosszkor szólt, mert most mindenki tele van munkával. — De hogy gondolja — csak hebegni, hápogni tudok —, egy gázszerelőnek azt mondjam, hogy csak a munka felét csinálja meg, a többit majd más? Több, mint furcsa, hogy egy szolgáltató vállalat éppen a fűtőtest fölszerelésére nem alkalmaz szakembert, holott csak gázszerelő teheti föl a konvektort. De hol található a gázszerelő? A Tigáznál. Rémálom, hogy idejön két pancser, díszebédet, segédmunkást rendel, a gáz pedig folyik, folyik. Én a kezemmel fogom be a lyukat, már majd elájulok a gázszagtól, kiabálok, de senki nem jön a segítségemre. A valóság jobb: ha odakint mínusz tíz fok alá süllyed a hőmérő, a lakásban lesz még 1—2 fok meleg, a csapok tehát nem fagynak be. Fókazsírral kenjük be a testünket, és megedződhetünk egy életre. Nemcsak a hideg, hanem a szolgáltatás ellen is. No, de hol lehet most fókazsírt kapni? I. E. Idegen szavak szótára Á la carte r'sókdosó Vencelt, aki bár nem most jött le a falvédőről, egy szép napon mégis hívatta az á la. carte-bizott- ság. Csókdosó ugyanis a saját beosztottjaival építtette föl ingerlőén nagy alapterületű családi házát, a jókora hobbikert- ben pedig közgépekkel folyt a szántás-vetés. Betelt a pohár, a falvédős embernek szép csöndben távoznia kellett a cég éléről. A bizottság hat munkahelyet ajánlott föl, s Csókdosó szabadon választhatott közülük. Egy év múltán az á la car- te-bizottság — hivatali hatalommal való visszaélés és erkölcsi problémák okán — már csak három új munkahelyet nevezett meg, s Csókdosó ismét kiválasztotta a leginkább megfelelőt. Ahonnan részegeskedés és nyíltszíni garázdaság miatt nyolc hónap elteltével megint csak távozni kényszerült. A bizottság egyetlen munkahelyet jelölt ki, amit Csókdosó szabad választással elfogadott. Itt érte a végzet. A botrányos devizaügylet után már nem maradt több dobása. Múltbeli érdemeire való tekintettel kooptálták az á la carte- bizottságba. V. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) téri bódémúzeumot mutogassák. Hallom, ahogy a tárlatvezető beszél: „Itt töltötték fölösleges idejüket a ceglédi polgárok, amikor éppen utaztak valahová. Közben ki-kinéztek az ipar- művészeti utcakő által ejtett lyukon, s láthatták, hogyan éled a természet. Vagy ezen a hasalós lyukon beszéltek befelé a hideg reggeleken, hogy gyorsan kettőt Abonyba, mert Bódémúzeum a téren
