Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-22 / 301. szám

A Iirtf végén Pest megyében Karatétól cselgáncsig Igazán nem panaszkodhat­tak Pest megye sportrajongói ezen a hét végén a kínálat miatt. Karácsony előtt bőséges ünnepi volt a választék Bu­daörstől Szigetszentmiklósig. a. „legrangosabb” esemény­nek a ceglédi sportcsarnok adott otthont: itt rendezték meg a cselgáncsozók diákolim­piájának országos döntőjét. Mint arról beszámoltunk teg­nap ezen a versenyen két Pest megyei érem is született. A kosdi Mirkóczi Anikó első lett, míg a ceglédi Bíró Norbert a második helyen végzett. Az esemény kapcsán jegyezzük meg, hogy a ceglédiek soroza­tosan főszerepet vállalnak me­gyénkben különféle sportren­dezvények szervezése terén, a sportcsarnok pedig az asztali­teniszezők és birkózók után már a harmadik olimpiai dön­tőnek volt méltó otthona. Szintén országos szintű via­dalnak számított a Sziget- szentmiklóson megrendezett Kiss Lajos karatés emlékver­seny. A tavalyi után idén is kétszáznál többen érkeztek a Cegléden a cselgáncsozók randevúztak és vívtak látványos csatákat a tatamin Labdarúgásban — szintén Szi- getszcntmiklóson — a ceglédi döntőbe jutás volt a tét pvi'iHiy •K'iVSffiire Miklósi karatéspillanat a leg­kisebbek előadásában (Vimola Károly felvételei) Csepel Autógyár sportcsarno­kába és ami szintén meg­egyezett: most is a rendező, Dunavarsányi Petőfi'SE ka- ratézói nyerték el az impo­záns vándorserleget. A leg­eredményesebb edzőnek járó jutalom is otthon maradt, Gnyálin István vehette át Kiss Lajos özvegyétől, akinek a 13 induló versenyzője közül ti- zenketten érmet nyertek. Ter­mészetesen az emlékverseny folytatódik, jövő ilyenkor is megrendezik. Egy nappal később vasárnap a labdarúgók vették birtokuk­ba az autógyár sportcsarnokát, hogy eldöntsék: ebből a cso­portból ki kerül a ceglédi te­remlabdarúgó-torna döntőjébe. Az eléggé mostoha körülmé­nyek között — korábban és most sem volt lehetőség még csak egy üdítő beszerzésére sem sehol a környéken — vé­gül is a Dömsöd diadalmasko­dott. A fináléban a csoport- győztes Szigetújfalut győzte le 4-2 arányban és lett így részt­vevője a ceglédi döntőnek. Mindezeken túl a Pest me­gyeiek érdekelve voltak még kardvívásban a fővárosban, asztaliteniszben Budaörsön és a Cséfay kézilabdakupában a BHG sportcsarnokában. Bú. I. Asztal iteniszeznkénf kezdte Fiatal vívóbajnok Az országos vívóbajnokság óriási meglepetése, hogy a női tőrözők versenyét a ju­nior korú Lantos Gabriella nyerte. A Bp. Honvéd 17 éves sportolója nyilatkozott az MTI munkatársának. — Négy éve vívok. Előtte a Statisztikában asztaliteni­szeztem. Az asztaliteniszt ké­sőn, tízéves koromban kezd­tem el, ezért ott különösebb sikerekre nem számíthattam. A sportolást nem akartam abbahagyni, Keresni, kellett egy nekem megfelelő sport­ágat. Miért a vívásra esett a vá­lasztás? — Szüleim úgy vélték, hosszú karom előny lehet a páston. Nővérem, Jánosi Zsu­zsa is vívó, édesapám a Bp. Honvéd vívószakosztályának vezetője. Édesanyám, Ducza Anikó sportágáhpz, a torná­hoz már öreg voltam. így adódott, a vívást választot­tam. Az aranyért Stefanekkel vívott. Találkoztak már a páston? — Igen, s akkor nagyon ki­kaptam. Ezúttal el akartam kerülni a súlyos vereséget. Hogyan sikerült 4-7-ről for­dítani? A sukkozok második vonalában A Szob veretlenül első A megyei I B osztályú sakk­csapatbajnokságban Szob ve­retlenül végzett az első he­lyen, Klinyecz Lajos csapat- vezető egy évvel ezelőtt az I A-ból kiesett gárdát össze­fogta és jó teljesítményükkel mindig nyertek. A legnagyobb győzelmet Gödöllő (8-2) és íso- szeg (7.5-2.5) ellen érték el. Négyszer nyertek 7-3-ra (Hé- vízgyörk. Ráckeve II.. Gyöm- rő és Dunavarsány II.). Jó teljesítményüket mutatja, hogy a második és harmadik he­lyezett csapatot biztosan ver­ték. A második és ötödik között öt pont a különbség. Gyömrö csapata rutinos gárda, az idén súlyt fektetlek az utánpótlás nevelésére, ez az egyéni ver­senyeken volt lemérhető. Du­navarsány II. többször is sze­repelte! te. fiataljait, verseny­zői ott voltak a megyei ifjú­sági bajnokságon. Az újonc Dánszentmiklós rossz rajt után meglepetést okozott, Dunavarsány ellen 6.5-3.5 arányban nyert. A bajnoktól szoros küzdelemben 6-4-re kapott ki. Egyre job­ban belejött a gárda, a hajrá­ban kétszer diadalmaskodott. összességében jó versenyek, sportszerű küzde'mek voltak a megyei második vonalban. Végeredmény: 1. Szob 67, 2. Gyöm.rö 58. 3. Dunavarsány II. 56, 4. Göd 54, 5. Hévíz- györk 53, 6. Nagykáta 48,5, 7. Dánszentmiklós 48, 8. Isaszeg 45, 9. Ráckeve II. 42. 10. Gö­döllő 11. 40, 11. Cegléd 20,5 (visszalépett). S. L. — Kicsit fáradt voltam, le­vegőt is nehezen kaptam. Vesztett helyzetben arra gon­doltam, hogy nem jó máso­diknak lenni. A győztest min­denki ünnepli, a második he­lyezettnek csak együttérzően gratulálnak. Tehát ez adott erőt 4-7-nél. 1987. DECEMBER 22. Az 51. hét Sok nyertes A totó 51. játékhetén a sok pa­pírformás eredmény miatt sok volt a nj'ertes is. A 13+1 talála­tot 44-en érték el, egyenként 84 622 forint nyereménnyel. A 282 darab 13-asra egyenként 24 389 fo­rint jut. 12-es 6302, 11-es 33 312, 10-es 259 897 darab volt. Nyere­ményük egyenként -841, 99, illetve 31 forint. MAM-párosíáás Komló—Cegléd Elkészítették az 1987—88. évi kézilabda Magyar Népköz- társasági Kupa férfi 16-os döntőjének párosítását. A me­gyénket képviselő Ceglédi Közgép ellenfele a Komlói Bá­nyász lesz. Az első mérkő­zést január 29-én Komlón vív­ják, a visszavágó január 31-én Cegléden lesz. Karácsomkor Kosaraslúrák Befejeződött a kosárlabda-baj­nokság őszi idénye, a legjobbak azonban még nem térhetnek téli pihenőre. A női és a férfiválo­gatott külföldi meghívásnak tesz eleget az esztendő utolsó napjai­ban. Mindkét együttes karácsony második napján kel útra. Éppen időben érkeznek vissza, hogy ide­haza szilveszterezhessenek. A nők az olaszországi Faenzá- ban (Bolognától néhány kilomé­terre) négyes tornán vesznek részt. Az ellenfelek: Jugoszlávia és Olaszország, valamint az olasz első ligás Omsa Faenza. A fér­fiak ugyanekkor Koppenhágában lépnek fel a dán és a finn vá­logatott, valamint egy amerikai egyetemi csapat társaságában. V erseny uíánvacsora Óhüdás-évadzárás Régi Virág szobi sakkozó Sándor (Reitter László felvétele) Az Óbuda Tsz SE nagy si­kerrel rendezte meg évzáró, meghívásos ökölvívóversenyét a Bojtár utcai edzőteremben. A gondosan előkészített via­dalon 88 versenyző indult hat egyesületből. A „főversenyen” 28 pár küzdelmét láthatták a szép számban megjelent szurkolók. 16 pár — a kora délutáni óráktól — „bemutatózott”. Különösen a rendező Óbuda Tsz SE öklözői szerepeltek jól, de az ÉVIG SI, a Vecsési SE, a MPSC, a Vasas, a Cse­pel Autó ökölvívói is kitettek magukért. Kiemelkedő párok voltak (elöl a győztesek): Meyer (Vecsés)—Rostás (Vasas), Du­dás O. (Óbuda)—Papp (Cs. Autó), Hajdú (Óbuda)—Kés­márki (ÉVIG Sí), Raffael (MPSC)—Ladányi (Vasas), Ko­csis J. (Vasas)—Pálocska (ÉVIG SI), Layer (Óhuda)— Kovács Z. (Vecsés), Tóth J. (Cs. Autó)—Dudás J. Alföldi (Évig Sí)—Városi (Cs. Autó). Különösen a bemutatott vívó „apróságok” értek el nagy közönségsikert. A versenyt évzáró vacsora követte a III. kér. TTVE ét­kezdéjében. Elsőnek Nagy László, az Óbuda edzője szó­lalt fel: — A vártnál is jobban Si­került ' az évzáró versenyünk. Sok induló, sok néző, több színvonalas összecsapás emel­te a színvonalat. A . csöppsé­gek „viadala” is sikeresnek mondható. Ezután Móczár Istvánná ügyvezető elnök to­vábbi jó munkát és sikere­ket kívánt az öklözőknek. Tóháti László, a szövetség elnöke felszólalásában el­mondta, hogy az Óbuda Tsz SE öklözői igen derekas mun­kát végeztek, alig maradtak le a Cs. Autó első helyét szerzett együttesétől. Elmon­dotta még az elnök, hogy jö­vőre az NSZK-ba, Bulgáriába utaznak az Óbuda ökölvívói. Ezekre a küzdelmekre azon­ban igen jól kell felkészül­niük. Boross Miklós, a szö­vetség elnökhelyettese további jó munkára, sőt még jobb munkára biztatta az öklöző- ket. óváry A MOH elfogadta a meghívást Magyarok az olimpián Hétfőn délelőtt az új városháza dísztermében Deák Gá­bor elnök vezetésével ülést tartott a Magyar Olimpiai Bizott­ság. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Varga Péter, az MSZMP KB osztályvezetője. A bizottság néma felállással tisztelgett az utolsó ülés óta elhunyt két tagjának, Kertai Ta­másnak, a Vasas SC volt ügyvezető elnökének és Tóth Lász­lónak, a Magyar Vitorlásszövetség volt elnökének emléke előtt. A Magyar Olimpiai Bizott­ság jóváhagyta a XV. téli olimpiai játékokon részt ve­vő magyar küldöttség összeté­telét. Egyhangúlag úgy hatá­rozott, hogy elfogadja a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság meghívását: a magyar sporto­lók részt vesznek a XXIV. nyári olimpiai játékokon. Ki­nyilvánította, hogy a jövőben is támogat minden olyan erő­feszítést, amely az 1988. évi nyári olimpiai játékokon Dél- Korea és a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság általi — mindkét fél részéről elfo­gadható — közös megrendezé­sére irányul. A MOB megvitatta és elfo­gadta az olimpiai felkészülés 1987. évi helyzetéről és 1988. évi fő feladatairól szóló elő­terjesztést. Megállapította, hogy az olimpiai szereplés szempontjából legfontosabb sportágakban sikeresen helyt­álltak a magyar versenyzők, a felkészülés tapasztalatai többségében kedvezőek. Fel­hívta a sportolók és a sport­vezetők figyelmét, hogy to­vábbra is .nagy igyekezettel, töretlen elszántsággal készül­jenek az olimpiai játékokra és a magyar sport hagyomá­nyainak megfelelő szereplés­sel erősítsék a Magyar Nép- köztársaság hírnevét. Ezt követően a Magyar O’impiai Bizottság tagjai kö­zé választotta Balogh Györ­gyöt, a Magyar Vitorlásszövet­ség elnökét, Bartha Ferencet, a Magyar Teniszszövetség el­nökét, dr. Bártfai Edét, az OTSI " főigazgató-főorvosát, Dénes Lajost, a Magyar Űszó- szövetség elnökét, Ilcsik Sán­dor belügyminiszter-helyet­test, Somogyi Jenőt, az MLSZ elnökét, Tóth Andrást, az MSZMP KB alosztályvezetőjét és Várszegi Gyulát, a Ma­gyar Kosárlabda-szövetség el­nökét. Kérésüknek megfele­lően, érdemeik felismerésével. MOB-tagSá'guk változatlanul hagyásával felmentette elnök­ségi tagságukból dr. Arky Nándort és Péter Jánost. Az elnökségbe kooptálta dr. Bártfai Edét, Ilcsik Sándort és Tóth Andrást. Befejezésül a Magyar Olim­piai Bizottság előtt tettek ünnepélyes fogadalmat a XV. téli olimpiai játékokon részt vevő magyar sportolók, Engi Klára és Tóth Attila jégtán­cosok, Téglássy Tamara mű- korcsolyázó, Kovács Zsolt sí­lövő és Mayer Gábor sífutó. Nevükben Engi Klára olvasta fel az olimpiai eskü szövegét. Etnns, Egerszegi Uszócsúcsok Szenzációs eredményekkel kez­dődött a floridai Orlandóban az Egyesült Államok nemzetközi úszóbajnoksága. A 16 éves ameri­kai Janet Evans a 400 méteres vegyes úszásban 4:05.45 perccel megdöntötte az ausztrál Tracey Wickham 1978 augusztus 24-e óta fennálló, 4:06.28 perces világre­kordját. A hírügynökségek nagy terje­delemben foglalkoznak Egerszegi Krisztina nagyszerű győzelmével. A 13 éves sportoló óriási orszá­gos csúccsal, 2:11.86 perces idővel hyerte a 200 méteres hátúszást. Az első nap után ő a versenyek legfiatalabb győztese. Egerszegi 1.60 másodperccel javította meg saját rekordját. Güttler Károly az országos csúcsot l:02.70-re javítva második lett a 100 méteres férfi mellúszás­ban, mindössze 4 század másod­perccel maradt el az 1:02.66 perc­cel győztes amerikai Richard Schroeder mögött. Magazin, évkönyv Közös kiadvány Hétfőin rövid látogatásra Budapestre érkezett Mihovil Kapetanics, az Európai Aszta­litenisz Unió (ETTU) jugoszláv eLnöke. — Két tárgyalásra jöttem — mondta az ETTU elnöke. — A magyar szövetséggel van­nak megbeszéléseim, ezenkí­vül az unió és a Nemzetközi Sportújságíró Szervezet, az AIPS közös kiadványának to­vábbi jövőjéről is tárgyalunk az IPV vezetőivél. A negyed­évenként megjelenő magazin a hivatalos lapunk. A jövőben is megmaradunk az évi négy megjelenésnél, de azt tervez­zük, hogy a szeptemberi szám évkönyv lesz. Iliért éppen Jugoszlávia? Kézilabdás helyben járás TJ álátlan dolog egy olyan világversenyről összefoglaló értékelést írni, amelyen a magyar válogatott dogobós helyezést szerzett, ám a szófiai bronzéremmel jószerivel hely- benjárásra van kényszerítve az együttes. En­nek a B világbajnokságnak ugyanis egyetlen igazi tétje volt, mégpedig az olimpiai rész­vétel biztosítása. Márpedig ez csak egy csa­patnak, a későbbi győztes Jugoszláviának si­kerülhetett. A többieknek maradtak a ta­pasztalatok. Anélkül hogy csalhatatlannak vélnénk magunkat, le kell szögezni: Magyarország a nála gyengébbeket biztosan skalpolta meg, míg az utóbbi időben hasonló vagy kicsit jobb eredményekkel rendelkezőket nem tud­ta feltartóztatni. Márpedig azt már minden­ki tudta a sorsolás óta, azaz gyakorlatilag majd egy éve, hogy erről az ágról csak bra­vúrral, illetve bravúrokkal lehet döntőbe jut­ni. Bravúrt említettem, ugyanis középszerű teljesítménnyel a Jugoszlávia—NDK kettőssel szemben nem lehetnek reális esélyei a jelen­legi magyar válogatottnak. Azért lett volna szükség kiemelkedő, azaz az átlagnál jobb produkcióra, mert az ellenfelek alapvető ké­pességek összehasonlítása esetén mindenkép­pen jobban jönnek ki a mérlegelésből. Maradjunk a végső győztes Jugoszláviánál. A „plávik” magasságban, testsúlyban, a kri­tikus szituációk megoldásának dolgában előt­tünk járnak. Kitics személyében pedig egy olyan világklasszis irányítóval rendelkeznek, aki a személye körül volt átigazolási viharok (a BEK-győztes belgrádi Radnicskiból nyu­gatnémet II. osztályba került) ellenére is ké­pes volt magas fokon dirigálni társnőit. Déli szomszédaink nemcsak Barabás Zsolt tanít­ványaival szemben vizsgáztak jól küzdőké­pességből: a döntőbeli igen nehéz ellenféllel, R.omániával is sikerrel birkóztak meg, tar­tósan izzott bennük a győzni akarás', s ez gó- lok’ogn is megmutatkozott. A román gárda — a Török nővérek, Tirca, Mátéfi, Tache és a többiek — igen jó benyomást keltettek; ez az együttes a nehezebb ágon is sok kellemet­lenséget okozott volna. Az 5. helyen végzett NDK jelentette a legnagyobb Csalódást; úgy tűnik, a tartós idegi igénybevétel nem az erőssége a Kretzschmar lányoknak. Sajnála­tos, hogy a magyarok ellen még minden rendben volt náluk: Mietzner-Krüger és a többiek biztos győzelmet rontottak döntetlen­re a mieinkkel szemben. Külön fejezetet érdemel a kisdöntő két együttese. A végül 4. Ausztria egy csapatra, a Hypobank Südstadtra épül, amely tele van külföldről honosított osztrákokkal. A legna­gyobb név, a sokat egyénieskedő ex-jugoszláv Jasna Kolar-Merdan, mellette több egykori nagyság is pályára lépett, miközben feltűntek az eredeti osztrákok is. A 4—5 legjobbat le­számítva, a többiek dolgoznak vagy egyete­misták, így eredményük mindenképpen di­cséretes. ILA agyarörszág legjobbjai a 3. hellyel — ezt le kall írni — csalódást okoztak, hiszen a 2. vagy éppen 8. hellyel ugyanúgy pótvizs- gázni kell két év múlva, a ma még ismeret­len helyszínű B vb-n. Pedig több, figyelemre méltó egyéni teljesítmény is akadt: Rácz alap­vetően jól védett, Gódorné jócskán felülmúl­ta egy év előtti, hollandiai gyöngécske önma­gát, Elekes végig példásan igyekezett, jól is játszott, miként a bal szélen Lőrinczyné is. Sajnálatos, hogy a jobb szélen Szilágyi mesz- sze elmaradt korábbi önmagától, György pe­dig érthető okokból nem volt ütőképes. A legnagyobb gondot alighanem az jelentette, hogy a csapat, mint egység nem tudta elvi­selni az esélyesség terhét, dz azzal járó idegi feszültséget. A legjobb példa erre a jugoszlá- vok elleni, parádés rajt, majd percekkel ké­sőbb a teljes elbizonytalanodás. Lehet ugyan örülni a szépen csengő har­madik helynek, ettől azonban a sportág, a női kézilabda hazai gondjai nem oldódnak meg. Nehéz három év következik, amíg si­kerülhet az igazi rehabilitáció. Nem kétsé­ges ugyanis, hogy a ritka sikeres magyar női kézilabdázás csak akkor nyerk vissza régi te­kintélyét, ha 1990-ben, ismét az A vb-n lép­het pályára, s ott nem is akárhogyan szere­pel majd. Ehhez azonban — bár számos, te­hetséges fiatal áll rendelkezésre — a legké­nyesebb posztokon — a kapus helyén és mindkét átlövőben — új emberekre lesz szükség. A ki ismeri a kézilabdázás ábécéjét, az tud- *■* ja, mennyire nehéz dolog ezekre a fel­adatkörökre nemzetközileg is számottevő já­tékosokat találni. Jocha Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents