Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-22 / 301. szám
7, A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA EGYÜTT AZ UTAKON Állandó rovatunk különkiadása 1987. december 22. Itt a tél: a hó, a fagy, a csúszós utak ideje. Sok járművezető nem is szívesen ül autóba ilyenkor. Ez még a jobbik eset! De nagyon sokan úgy ülnek a volánhoz, hogy nem veszik figyelembe a megváltozott időjárási és útviszonyokat, ugyanúgy gyorsítanak, fékeznek, kanyarodnak és sietnek, mint száraz úton. A hideg, havas idő beálltával megszaporodnak a jelentések a megcsúszásos balesetekről, jobban keresnek a karosszérialakatosok, hosszú sorok várakoznak a biztositó kárfelvevő helyein. Pedig ezek a balesetek is elkerülhetők, s nem kizárólag azzal, ha télvíz idejére kivonjuk a forgalomból autónkat. De hogyan is vezessünk hóban, fagyban és esőben? Mindenesetre sokkal óvatosabban, mint egyébként. Ennél részletesebb és konkrétabb tanácsokkal is szolgálunk a 10. oldalon lévő cikkünkben. Jók-c a fékbetétek? A Pest Megyei Hírlap Kupát if j. Németh Gábor vehette át Mészáros Jánostól, lapunk főszerkesztő-helyettesétől. Q Ez bizony csúszik! (Alsó kép) Kerekesére időre SZUPER KUPA A tesztlapok kitöltésével Fekete Sándorné az elsők között végzett, akár kezdhetné is a kerékcserét, amire csapata kijelölte. — Inkább várok, megnézem, a többiek hogyan csinálják. A taktika bevált, Fekete Sándornénak sikerült ellesnie a kerékcsere fogásait, hiszen összteljesítményéjíeL- elnyerte a legjobb női versenyzőnek járó díjat. {A Szuper Kupavetélkedőről, a különböző kategóriák győzteseiről lapunkban már beszámoltunk.) A rutinpályán és a síkos terepen való vezetés jogát minden csapatban a férfiak tartották fönn maguknak. Ha nem is igényelt a rutinfeladatok végrehajtása autóversenyzői tudást, minSzakszerű elsősegélynyújtás. 9 Pillanatképek a rutinpályáról (cím fölötti képek) denesetre ügyesen kellett bánni a kék, csíkos rendőrségi Ladával, hiszen a pontszámba nemcsak a hibátlan megoldás, de az idő is beleszámított. Bizony sokszor messzire hallatszott a jobb sorsra érdemes autó sebességváltójának recsegése, amikor egy-egy versenyző nagy igyekezetében nem tudott simán kapcsolni. A köztudottan csúszós ke- ramitkockákkal burkolt síkos pálya — direkt erre a célra alakították ki a Föati Bécsi úti autósiskolájában — ugyancsak próbára tette a versenyzőket, hiszen a stopper ezúttal is ketyegett, de a fő cél mégis az volt: biztonságosan végighajtani a bóják között. Bizony nem ártana, ha az ilyen körülmények közötti vezetés beépülhetne — akár kötelező jelleggel is — a gépjárművezető-képzés tematikájába. Mint ismeretes, az idei Szuper Kupa versenysorozatának abszolút győztese ismét a Csepel Autó műszaki csapata lett. Továbbra is ők őrzik a Pest Megyei Hírlap és a KBT vándorserlegét. NEM CSAK AZ ALKOHOL! A biztonságos közlekedéshez összetett, jól működő testi és lelki egyensúlyállapotra van szükség. Ha a két összetevő közül bármelyik működési zavart szenved, az egyén közlekedési reakciója megváltozik, terhelhetősége, teljesítménye csökken. Mind a testi, mind a lelki egyensúlyi állapotot nagymértékben befolyásolják a különféle élvezeti cikkek, gyógyszerként alkalmazott különféle természetes és vegyi anyagok. Az alkohol közlekedésben betöltött szerepe közismert, de sajnos kevés szó esik az ennél is elterjedtebb élvezeti cikkről, a cigarettáról, illetve a dohányzás során felszabaduló káros anyagok hatásáról. A dohányzásnak előnyös hatása egyáltalán nincs, a cigarettázó emberek — érzékenységtől függően — többet-kevesebbet bírnak el lényeges káros hatás nélkül. Megszokással a napi dózis erpelkedik és ezáltal a cigaretta is tulajdonképpen besorolható az úgynevezett toxicomania, a visszaélés és függőség fogalomkörébe. Az erős dohányzás idült nikotinmérgezésnek fogható fel, de emellett a dohányfüst még hydrociansavat, ammóniát, szén-monoxidot is tartalmaz, amelyek mind mérgező hatásúak. A nikotin elsősorban az akaratunktól független, vegetatív idegrendszerre hat, először izgatóan, majd bénítóan. Tünetei: fokozott nyálelválasztás, émelygés, hideg verejtékezés, kezdetben lassú pulzus, amely egyre gyorsabbá válik, izomgyengeség, remegés, szédülés, súlyosabb esetben légszomj, látási zavarok léphetnek fel. Különösebb magyarázatra nem szorul, hogy ezen tünetek mennyire befolyásolni tudják a vezetés biztonságát. A fenti tényeken túl, a cigarettázás konkrét figyelemelterelő hatása sem lebecsülhető. A rágyújtás mechanikus folyamata, a hamu leverése, a szembe jutó dohányfüst közvetlen irritáló, könnyeztetö hatása, az esetlegesen leejtett cigaretta után való kotorászás mind a járművezetés biztonságát csökkentik, váratlan veszélyhelyzetek létrehozására alkalmasak. Egy másik — figyelemre méltó —, a közlekedés biztonságát befolyásoló tényező, az egyre jobban terjedő túlzott gyógyszerfogyasztás. Ez elsősorban az ideg- rendszerre ható nyugtatok, altatók és különféle stimuláló hatású gyógyszerek rendszeres, illetve nagyobb mennyiségű alkalomszerű szedését jelenti. Sajnos ezek terjedésében az egészségügy is hibás, mert gyakran indokolatlanul írják fel a különféle súlyosabb mellékhatású gyógyszereket is. Hiba az is, hogy az ezt használókat nem világosítják' fel részletesen a közlekedés során fellépő káros mellékhatásokról. Az igen elterjédten szedett nyugtató és altató hatású gyógyszereket elsősorban a pszichésen labilis emberek szedik, ugyanakkor éppen ők hajlamosak a hozzászokásra és a függőség kialakulására, amely teljesítményüket hosszú távon is, de akuttan is nagymértékben ronthatja. A reagálóképesség és észlelöképesség romlásán kívül e személyek egy részénél — az inverz hatás értelmében — eufória alakulhat ki, amely a gondatlanságot, a „rizikó örömét” szinte provokálja. Veszélyes még ezen gyógyszerek szedésénél a reggeli utóhatások (kábultság, fáradtság, izomgyengeség, mozgások bizonytalansága) jelentkezése. Egyes vérnyomásra ható gyógyszerek esetében szédülés, aluszékonyság, ájulásszerű állapot hirtelen jelentkezése fordulhat elő. A stimuláló hatású anyagok átmeneti teljesítményt fokozó hatását tartós teljesítménycsökkenés követi. Fel kell hívni a figyelmet a sajnos terjedőben levő kábító hatású anyagok közlekedésbiztonságot veszélyeztető hatásaira is. Ezen drogok szedése esetén bizonyos közlekedési szituációkban előre nem látható reakciók következnek be. A hallucinogén anyagok hatására jelentősen romlik az idő és sebesség érzékelése és a térérzés. Ezen zavarok éjszaka fokozottabban jelentkeznek. Számítani lehet és kell is a drogok elvonási tüneteire, amely akkor lép fel, ha a drogot rendszeresen szedő személy szokásos adagjához nem jut hozzá. Dr. Szitás András rendőrorvos őrnagy Hóban, fagyban is biztonságosan
