Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-02 / 284. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 280. SZÁM 1987. DECEMBER 2., SZERDA Ha csekken az export... A gépgyártók áruja versenyképes Alig hihető, hogy annak idején, a bukaresti árelv meg­alkotásakor gondoltak volna arra, hogy a főbb alapanya­gok árcsökkenése miatt kerül hátrányos helyzetbe a magyar ipar. De jól átgondolva a kér­dést tulajdonképpen nem is az árelv a hibás, hanem a KGST-n belüli, a közgazdá­szok által szinte kőkorszaki­nak nevezett elszámolási rend­szer, amiben nem a pénz az értékmérő. Városunkban ez a Gépgyár­tó és Szolgáltató Ipari Szö­vetkezet szovjet exportján érhető tetten: miután csök­kent a kőolaj ára, így ha­zánknak elvileg többlete ke­letkezett. Ám az elszámolási nehézségek miatt ezt a kon­tingensek csökkentésével, az­az a körösiek gépexportjának visszafogásával is kompenzál­ták. Mit lehet a vázolt helyzet­ben tenni? Ezt vizsgálta leg­utóbbi ülésén az MSZMP városi végrehajtó bizottsága, megvitatva azt a jelentést, amelyet a Gépgyártó és Szol­gáltató Ipari Szövetkezet ex­porttevékenységének alakulá­sáról, annak gazdasági hatá­sáról és a további feladatok meghatározásáról adott. A szövetkezet exportja ki­zárólag^gépgyártásból szárma­zik, s jellemző szám, hogy 1981-től 1985-ig 144-rpl 272 millió forintra emelkedett ter­melési értékük. E növekedés alapvetően a szocialista ex­port, ezen belül is a szovjet értékesítés emelkedése, ered­ményezte. Ezen öt esztendő alatt a belföldi értékesítés ará­nya az árbevételükön belül csökkent, értékben közel vál­tozatlan volt. Ki dönti el? Exportjukban a rubelelszá­molású a meghatározó. Mint az előzőkből is következik, az árbevétel növekedését, vala­mint a nyereség alakulását 1986-ig a szovjet export di­namikája határozta meg. A folyamatos sterilező, az anyag- mozgató és csomagológépek — amelyek a szövetkezet fő gyártmányai — elkeltek a szovjet piacon, s a megnöve­kedett exportfeladatokra szak­csoportokat, külső kooperációt, tehát többletkapacitást vontak be, összességében 60—70 szá­zalékkal növelve kibocsátó képességüket. Az árbevétel-arányos nyere­ség, az 1983-as közel 27 szá­zalék helyett 1935-re már 32 százalékra gyarapodott. Az átlagos kereset 57 ezer forint­ról 70 ezer forintra nőtt. Az exportértékesítés 1985-től tor­pant meg. A szovjet élelmi­szer-feldolgozó fejlesztési program megállt, a beruházá­sok befejezése elhúzódott, a nagykőrösiek által kiszállított gépek beüzemelése késett, vagy még a mai napig sem történt meg. Ennek következ­tében a VII. ötéves tervben csökkent a magyar gépek iránti exportigény. Az idő azért nem állt meg a gépgyártósok fölött, új tí­pusú gépeket alakítottak ki, s ezek mind műszaki, mind gazdaságossági szempontból versenyképesek, megfelelnek a mai technikai követelmények­nek. Ugyanakkor a szovjet im­portban a jelenlegi gyakorlat szerint ez a versenyképesség nem«érvényesül. Ugyanis e gyakorlat szerint még nem a felhasználó dönti el, milyen típusú gépet akar vásárolni, hanem vagy a külkereskedel­mi szakember vagy az ága­zati minisztérium illetékese. Kereskedőház Meg kell azonban jegyezni, hogy a magyar külkereskede­lem sem áll hivatása magas­latán, ugyanis egyszerűen nem teremt, a vevő számára vá­lasztási lehetőséget, de még a magyar ajánlatban sem veszi figyelembe a népgazdaság ér­dekét, mármint azt, hogy mi­nél kedvezőbb rubelkitermelé­sű s egyben alacsonyabb tő- késimport-tartalmú áru kerül­jön eladásra. A gépgyártósok kitartását dicséri, hogy e kedvezőtlen körülmények ellenére sem ad­ják fel a szovjet piacot, s pél­dául felvették a kapcsolatot az ottani nyomdaipari egyesü­léssel. Máris közös fejlesztési programot alkaítottak ki, s ennek keretében prototípust is előállítottak. Ugyanakkor a nyomdaipar részéről jelzett igény bár jelentős, arra csak 1989-től számíthatnak. Közben kiállításokon is részt vesznek, s piackutatót is alkalmaznak. Új piaci munkájukat az is jelzi, hogy elváltak a szerin­tük nem megfelelő munkát végző külkereskedelmi válla­lattól és egy másikkal szer­ződtek. A Technoimpex ke­reskedőházként működik, s ez jóval nagyobb lehetőségeket ad az úgynevezett bartelüzle- tek megkötésénél. Már írtunk az igények csökkenéséről. Emellett azon­ban szólni kell az árucsere adminisztratív korlátozásáról is, a kontingensek csökkenté­sével a népgazdaság célja a magyar hitelek csökkentése. Ez helyezte előtérbe a bartel- ügvleteket, amelyek lényegé­ben egyszeri árucserét jelen­tenek. Sainos az ilyen jellegű export többszörös befektetést igényel, ugyanis ma még a magyar exportőrnek kell meg­keresni úgy az importálandó árut, mint megszervezni az esetleges belföldi továbbérté­kesítést. Az időleges megoldások el­lenére új feladattervet is kel­lett készíteni a szövetkezet­nek. Ennek értelmében meg­változtatták a termékszerke­zetet, saját fejlesztési kapaci­tást hoztak létre, s liceneeket kívánnak vásárolni. E felada­tokat máris a gyakorlatba ül­tették. amiért a vb elismeré­sét fejezte ki. Ebben legna­Eladó iő állapotban lé­vő tanya, villany, víz van. Nagykőrös. Pö- cök <3. 16. Feketéék. Érdeklődni egész nap. is8»-as tanévtől Két főt kőművestanulónak felveszek. Kiss Ferenc kőművesmester, Nagy- körös in.. Bolgár u. 3 Eladó VI. kér. Bajza u. 25. sz. ház beköltöz­hetően hordozható cserépkályha régi há­lószobabútor és ei’y KF-es Lada Combi autó. Érdeklődni le­het : X. kér. Kádár Kata u, 6. sz. alatt. ZY rendszámú Wart, burg DL 88. 09-ig ér­vényes műszakival el­adó. Nagykőrös. Táz­erdel u. 51. ____________ E sküvőre legdivato­sabb menyasszonyi, vőlegény! ruhák köl­csönzése vidékre is. VII., Akácfa u. 27. 216-492.________________ E ladó gyermek szoba­bútor Nagykörös. Bá- rány u. 6/B. 1/4. szám. Nagykörös. Örkényi u. G. számú ház eladó. Érdeklődni Nagykö­rös. Batthyány 2. Értesítem & tisztelt jövőbeni megrende­lőimet, hogy teherfu­varozási tevékenysé­gem ZUK gépkocsival megkezdtem szombat és vasárnapi napokon állok megrendelőim szolgálatára, viszltok Ferenc, Ceglédi u. 22. I. em. 15. Tel.: 81-11 Eladó sürgősen áron alul 2 és fél szobás, öröklakás-. azonnal beköltözhető, kp. + OTP. Nagykőrös. Bá­rány u. 4/B. 4/13. Ér­deklődni lehet min­dennap. gyobb szerep a belföldi ér­tékesítés növelésének jutott. Sajnos azonban ez rendkívül kedvezőtlen gazdasági követ­kezményekkel is jár. Egyfelől csökkent az összes árbevéte­lük. az idei évre még a 220 millió forintot sem érik el, s az árbevétel-arányos nyereség is 20 százalék körül alakul. A dolgozók is észreveszik azt, hogy a tavalyi 74 ezer fo­rintos keresetük az idén mindössze 71 ezer forint lesz. Ez utóbbi tény módfelett elis- merendővé teszi azt a politi­kai meggyőző munkát, ame­lyet a szövetkezet állami és pártvezetése kifejtett. Milyen valódi lehetőségek állnak a szövetkezet előtt? Már említettük a szovjet nyomdaipari fejlesztést. Az NDK, a csehszlovák, illetve a bolgár félnél problémát je­lent a- kontingens. Szerencsé­re nem úgy Romániával szem­ben, mert ők viszont növelni kívánják az árucserét. Ezért a marketingmunkát ezen a piacon is elkezdik. Megálla­pítható azonban, hogy a tő­kés export igen korlátozott. A fejlett országok piacán rend­kívül nagy a konkurencia, a külkereskedelem tényleges igényekkel szinte nem is ta­lálkozik. A lehetőségek Az, export növelésében a változó lehetőségeket megvizs­gálják, jelenleg például szov­jet élelmiszeripari gépgyártók­kal gyártási kooperációt, ille­tőleg később közös vállalat létrehozását tervezik. Ugyan­akkor a mai információ alap­ján még nem lehet látni, hogy a jövő esztendő milyen ha­tást gyakorol a gazdaság egé­szére. B. O. Fekete* utakra ne számítsunk A hó nem éri felkészületlenül A tanács városgazdálkodási osztálya, ipari üzemek és ter­melőszövetkezetek képviselői a napokban koordinációs meg­beszélésen részletezték kinek- kinek a feladatát a bel- és külterületi úthálózat téli kar­bantartásakor. A vonzáskör­zetben összesen 8 cég felelős azért, hogy hóeséskor fontos­sági sorrendet tartva közle­kedésre alkalmassá tegye a közterületeket. A városgazdálkodási válla­lat első ütemben gépekkel a tömegközlekedési utakon és a szolgáltatóegységek, egészség- ügyi és tanintézmények, or­vosi rendelő, kórház, üzletek, valamint iskolák felé vezető útvonalakon kezdi el a takarí­tást. különös figyelemmel a Volánbusz-állomásra. A válla­lat gyalogmunkásai ugyanek­kor a járdák, gyalogátkelőhe­lyek tisztítását kezdik el. Ezután a kerékpárutak, s időtől függően a többi burkolt rész ellátásához fognak. A KM közlekedési igazgatóság a város főközlekedési útjait a második ütemben tisztítja. Fel­hívja a hóeltakarításban részt vevő egységek figyelmét, hogy hótolást szórás után csak tel­jes kásásodáskor végezzenek. A VGV terheinek egy ré­szét vállalja át a TBF Volán. A Hargita és Gimes utak, va­lamint a Szolnoki úti buszál­lomásig terjedő szakaszának, illetve a Kocséri útnak a ta­karításával, lehetőség szerint pedig a Zsíros-dűlői tanyák útjait is felszabadít,i-i. A Pest Megyei Volán telepe, tekintettel arra, hogy nincs hótoló és tisztítógépe, ha szük­séges a buszállomás körül és a központban összegyűlt hó elszállításában segédkezik. Az Arany János Tsz-nek a Ko­cséri és a Törteti utak — lé­vén több üzeme arrafelé — hómentesítése az első feladata, a továbbiakban pedig az Abo- nyi, a Vihar, és a Batthyány utca külső szakaszára, a tsz területén levő dűlőutakra irá­nyítják gépeiket. Szükség sze­rint egy rakodó és szállító járművet is tud a város ren­delkezésére bocsátani sószórás céljára. a Mészáros Tsz a régi gya­korlat szerint a Csongrádi út és az itteni buszforduló taka­rítását végzi. Megjegyezzük, Kiadó a szóló Ezentúl mások művelik A Ceglédi Állami Tangazda­ság 1985-ben bérleti művelés­be adta a Budai út mentén fekvő 57 hektáros szőlőskert­jét. Ez a sikeres megoldás hozta az ötletet, hogy széles körben kiterjesszék szeleik bérbeadását. A szőlő — mint álló kultúra — meghálálja a gondoskodást, a szorgalmat, s egyaránt hasznot hozhat mű­velőjének és tulajdonosának. A tangazdaság úgy döntött, hogy — a kedvező tapasztala­tok alapján — bérlőknek ajánlja föl csemői kerületében lévő 97 hektár szőlejét is. amelyet 1978—1980 között te­lepített. A nagykőrösi határ­ban 66 hektár ültetvényt kí­nál művelésre a hozzáértők­nek. Ezt a táblát 1964—1966- ban ültették. Ezek a szőlők a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra al­kalmas. kordonos, magas mű- velésűek. Sajnos, az előző te­lek kemény fagyai károkat okoztak bennük. A tenmőala- pok újranevelése vált szüksé­gessé, s ezt a munkát ebben Felújítják a vonalat Megette kenyere javát a Nagyköröst Kocsérral összekötő te­lefonvonal. A Dél-Pest Megyei Távközlési Üzem dolgozói nem­régen megkezdték felújítását. Képünkön: Károly István és Gál Ferenc új rögzítőkábelekkel köti ki az egyik út menti póznát. (Varga Irén felvétele) az évben megkezdte a gazda­ság. A bérlőknek bérleti díjat kell fizetniük, továbbá a ta­laj munkák, tápanyagpótlás, növényvédelem ellenértékét, amelyet a CÁT korszerű esz­közeivel végez el. A szőlőter­més teljes mennyiségét a CÁT vásárolja fel. Ebből az ősz- szegből vonják le a szolgálta­tások költségét és a bérleti díjat. A tangazdaság művelé­si technológiát ad bérlőinek. Az érdeklődők a csemői és a nagykőrösi kerületben a kertészeti ágazatvezetőknél kaphatnak bővebb tájékozta­tást. ezen a szakaszon a tsz dolgo­zóin kívül legalább 80 iskolás gyerek közlekedik. A Pálfájai úton és a környező tanyákon szintén a Mészáros Tsz az il­letékes, sőt az autóbuszok mentesítését, indítását is vál­lalja egy Rába traktorral. Kocséron a Petőfi, Nyárs­apáton a Haladás tsz-ektől várja elsősorban a lakosság téli közlekedési gondjainak enyhítését. A fenti gazdálkodó- egységek abban is megegyez­tek, hogy szükség esetén a szo­ciális otthon részére terepjá­ró kocsikat is adnak a tanyá­kon élő házi gondozottak za­vartalan ellátásához. A hó tehát nem érheti a várost felkészületlenül. A tél folyamán azonban ne számít­sunk „fekete” utakra. A kör­nyezetvédelmi rendelkezések értelmében a jövőben csak a várost keresztülszelő négy leg­forgalmasabb utat szabad só­val felszórni, a mellékútvo­nalakat legfeljebb erős jegese- déskor. A homok, tiszta fű­részpor terítése is megenge­dett. A kereskedelmi és más szol­gáltatóegységek közvetlen környezetének, a járdáknak a karbantartása értelemszerűen az üzemeltetők és a lakosság feladata. Ügy gond Íjuk. nem árt szóvá tenni, hogy a köz- területfelügyelök akár helyszí­ni bírságolással is eljárhatnak a hanyagokkal szemben. A városgazdálkodási osztály ez­úttal is felhívja a figyelmet a szikkasztóárkok karbantartá­sára, ahol szükséges, még a fagyok beállta előtt tegyék azokat használhatóvá. Mozi A nagyteremben: A nyolca­dik utas a halál. Színes, an­gol fantasztikus film. (Csak 18 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A film- vígjáték történetéből, fél 6- kor. ... Sporthírek Megváltozott a nevük Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi SE-ben természetjáró tú­raszakosztályra változott az eddigi természetjáró szakosz­tály neve. Sportot thoni érte­kezletükön Bata Magdolna el­mondta, hogy tagjaik többnyi­re idősebbek és nyugdíjas ko­rúak. s az utánpótlás biztosí­tása az egyik feladatuk. Bor­bély lstvánné ismertette a jö­vő évi túratervet, túráik nyíl­tak lesznek és azokra bárki jelentkezhet a túravezetőknél. Szabó Zsófia többek között arról szólt, hogy céljuk: a há­romévesektől az idősekig mindenki mozogjon, túrázzon. Nem a minősítő túrák, hanem a gyalogos túrák lesznek a fontosak a jövőben; felkeresik hazánk azon szép és kevésbé ismert tájait is, ahol eddig nem jártak. ★ A Nk. Kgy. Kinizsi 37 ter­mészetjárója a konzervgyári autóbusszal Komáromba uta­zott. Ott rövid városnézés után a határhídon átgya'.ogoltak a csehszlovákiai Komáromba, ahol többek között megnéz­ték a Jókai-emlékmúzeumot majd városnézés után vissza­jöttek. ★ A NÍt. Kgy. Kinizsi termé­szetjárói ezúttal december 5-én (szombaton) rendezik a város és a Pálfája közötti ha­gyományos decemberi nyílt túrájukat. A pálfájai parker­dőben 11 órakor minden ke­rékpárral és gyalog érkező fel­nőttet megajándékoz a Miku­lás. AUTOMATAAVATŐN Nagykőrösi Mészáros Tsz SK—Földeáki KSK 6-2 (2167- 2162 fa). Körösiek: Szabó B. 384 (1), Kovács 374 (1), Lóczy 364 (1), Farkas J. 357 (1), Mé­száros 355 és Gállos 333. Idegenben, az újonc csapat otthonában szoros küzdelmet vívtak a termelőszövetkezeti NB III-as tekézők, s a hajrá­ban — ha mindössze 5 fával is — sikerült biztosítani a bajnoki győzelmet. Az 1987—88. évi NB III-as teke csapatbajnokság délkeleti csoportjának állása a tizedik forduló után a következő: 1. Tiszakécske SC 18; 2. Kecske­méti Agrikon 14 (45:27); 3. Battonyai Szövetkezeti SE 12 (44:28); 4. Nk. Mészáros Tsz SK 12 (29-33), 5. Kiskunhalasi AC-Medosz 10; 6. Szanki Olajbányász 9; 7. Szentesi Vasutas 8 (38-34), 8. Kecske­méti MÁV 8 (35:37), 9. Kecs­keméti TE 7; 10. Földeáki KSK 2 és 8. Makói Spartacus- Vasas 0 ponttal. A temetőhegyi tekecsarnok­ban a 4 sávos pályából kettőt automatizáltak. Ezzel meg­szűnt a helyiek bábuállítgatási problémája és az e miatti sok­szori idegeskedés. Bár az első hazai csapatmérkőzéseken a vendégek győztek, a gyakorlá­si lehetőségek javulásával biz­tos, hogy előbbre lépés törté­nik a körösi tekesportban. A megyei csapatbajnokság­ban ; Kecskeméti MAV B—Nk. Mészáros Tsz SK B 4-2 (1388- 1322 fa). Az erősen tartalékos helyi B gárdánál a rutinos és fiatal játékosokból álló vendé­gek az összfával jobbak vol­tak. Ez volt az összeállítás: Pozsár 289, Pesti 303, Bekő 379 (1) es Farkas F. 351 (1). Kecskeméti MoV ifi—Nk. Mészáros Tsz SK ifi 3-1 (69a- 670 fa). Nk.: Mészáros 356 (1), és Tóth I. 314. A vendég fia­talok kis különbséggel győztek. A Tiszakécske SC B—Nk. Mészáros Tsz SK B és a Tisza­kécske SC ifi—Nk. Mészáros Tsz SK ifi találkozót az ellen­felek kérésére későbbre ha­lasztották. SZERDÁN Kosárlabda. Kecskemét: K. SZIM Vasas—Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi IÍ. fel­nőtt férfi megyei bajnoki mér­kőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hír!*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents