Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

Verselek Verőcemaroson Ä Verőcemarosi Nagyközsé­gi Tanács .Aprily Lajos vers­es prózamondó versenyt hir­detett a költő születésének 100., halálának 20. évfordulója tiszteletére. Mint ismeretes, Áprily Lajos utolsó éveit a község közelében, a Visegtád melletti Szentgyörgy-pusztán töltötte, ezért is határoztak úgy a község vezetői, hogy így tisztelegnek a költő em­lékének. A nyilvános döntőt — amelybe az elődöntőkből a megfelelő pontszámot elért 50 fő került — a verőcemarosi művelődési ház dísztermében rendezték meg, amely zsúfo­lásig megtelt érdeklődőkkel. A versenyt 6 tagú zsűri ér­tékelte, amelynek elnöke Ke­res Emil színművész, Kos­suth-díjas, kiváló művész volt. A verseny nagyon jó, meg­hitt hangulatban zajlott le. Bebizonyosodott, hogy a mű­vészetre, versekre ebben a „rohanó világban” is mennyi­re szüksége és igénye van az embernek. A közönség áhítat­tal hallgatta a szép verseket és prózát. Mindenkit elkápráztatott az első helyezett, Bella Zsuzsa, a szokolyai általános iskola 4. osztályos tanulója, aki rend­kívül jól szerepelt. Második helyezett Kelemen Margit, a harmadik pedig Kékesi Judit lett. A zsűri még különdíja- kat is kiadott. A'helyezettek különböző értékű vásárlási utalványokat kaptak. A díja­kat Versényi Péter tanácsel­nök adta ót. Munkában a zsűri. Szigorú volt, de „emberséges”. Az első helyezett Bella Zsuzsa még Keres Emilt is elbűvülte. Versényi Péter tanácselnök egy másik általános iskolásnak, a harmadik helyezett Kékesi Juditnak gratulál. (Kép és szöveg: Sintár Antal) K-SÍ*t$a Remény A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM. 291. SZÄM 1987. PFCFMn^R 1%.. KFDn Legalább ne ártsunk A vegyszerezés és a környezet Jóval meghaladja az egy­milliót azoknak a szerves és szervetlen vegyületeknek a száma, amelyeket külön­böző vegyszerek formájában a mezőgazdaságban használnak szerte a világon. Hazánkban több mint félezer van ezek­ből a szerekből forgalom­ban, hasznosításukat tekintve terméshozam-növelők, illetve növényvédők. Az önmérgezés esélye Nálunk meglehetősen ala­pos elméleti és gyakorlati ku­tatómunka előzi meg minden új szer használatának enge­délyezését. Vizsgálják a ter­mőfölddel való kémiai köl­csönhatásukat, a föld flórájá­nak és faunájának reagálását a vegyszeres beavatkozásra. Nincsenek ismereteink év­tizedes távlatokra arról, hogy a növényzettel, állatvilággal való találkozásuk a hatástar­tósság és szelektivitás függ­vényében hányféle variációjú biokémiai folyamatokat indít­hatnak el reagensként, vagy akár katalizátorként. Bármi­lyen vegyszerről legyen is szó, fennáll a lehetősége a bio­lógiai egyensúly megbomlásá­nak, tehát a vegyszerezés és környezetszennyezés gyakor­latilag szinonim (egymásnak megfelelő) fogalmak. A világ vegyiparában az utóbbi 30-40 évben történt ha­talmas fellendülést az ön­mérgezés esélyeinek fokozó­dásaként is felfoghatjuk, s jó ideig okunk lesz az aggo­dalomra, hiszpn a biológiai segédanyagok egyeduralkodó­vá válása ma még csak szép álom. Meg kell békülnünk a gondolattal, hogy a szinte­tikus, vagy ásványi anyagok még sokáig nélkülözhetetlenek lesznek. Ésszerű kockázatvállalással azonban lehet velük komp­romisszumot kötni." Ennek fel­tétele az, hogy nem idézhet­nek elő visszafordíthatatlan folyamatokat, analízissel nyo­mon kísérhetők, bomlékonyak legyenek, mutációt, toxikus, mérgezőanyag-képződést nem indíthatnak el és a táplálék- láncban nem halmozódhatnak fel. Ez eddig csupán a kémiai oldal — és csak a legfonto­Új fogalmak jelentek meg Az egészségügy — régen sabb követelményeket szed­tük csokorba. Ettől fogva a felhasználókon múlik, hogy a vegyszerekkel milyen mér­tékű környezetszennyezést okoznak. Szükséges tehát leg­alább nagy vonalakban ismer­niük azok viselkedését, vár­ható hatásukat nemcsak a fel- használáskor, de hosszabb tá­von is. Hupka Pál, a szakértő se­gítségével felvázolunk néhány fontos tudnivalót a műtrágyá­zás és növényvédelem káros hatásainak elkerülése érdeké­ben. — Állapítsuk meg előbb, hogy a kertészeti növényter­mesztésben, de általában is, hol az a pont, amikor a vegy­szerek már veszélyt jelente­nek? — A veszélyhelyzet mindig fennáll, de közelebbről első­sorban a dózis megválasztása­kor szokott a legtöbb prob­léma adódni. A mennyiség és hasznosság között sokan lineá­ris összefüggést látnak. Bizo­nyos határokon belül ez így is van, de azon túl már leg­inkább a fordítottjára vált a folyamat. Hogy hol van az op­timum, annak eldöntéséhez a műtrágyázás esetében jó tám­pontot adnak a talajvizsgá­latok, vagy a védőszerek kí­sérleteken alapuló használati utasításai. A nem jól időzített és eltúlzott vegyszeradagolás­nak beláthatatlan következ­ményei lehetnek. A kútvízbe mosódik — A nitrogénműtrágyák­nak például közismert a talaj- szennyező hatásuk. A fölös nitrát a csapadékkal a talaj­vízbe mosódik, ez okozza — és hosszú időre meghatározza — a kútvizek nitráttartalmát. Kevésbé ismert a földigilisztá­kat pusztító hatása. Ezért nemcsak haszontalan,. de ki­fejezetten káros a nitrogén- műtrágyákat korán a talajba juttatni, mert mire a növény­zet hasznosítaná, részben a ta­laj mélyebb rétegeibe kerül. A foszfornak közvetlen káros hatása nincs, de a sok esővíz, erózió ugyancsak a felszíni vizekbe rhossa. Túltengése a mikroflóra felszaporodását (algásodás) segíti elő. Kétirá­nyú folyamatban pedig a talajban lévő vegyületek old­hatósági viszonyait megváltoz­tatja. A kálium nehezen mozgó elem, megkötődik a kolloidok­ban, itt elsősorban a hordozó- anyagot alkotó nátrium és klór lehet veszélyes. Az előb­bi a szikesedést segíti elő, de a túlzott kálium-műtrágyázás a kalcium- és magnéziumio­nok' felvételét is gátolja. Az egyes tápelemek felhalmozó­dása a talajfelszín közelében önmagában ugyan nem káros, de kölcsönhatásaikkal kedve­zőtlen elváltozásokat idézhet­nek elő. Megváltoztatják a ta­laj redoxi viszonyait, vagy például az ammonium az agyagásványokba épülve ru­galmatlanná teszi a talajszer­kezetet, rontja vízgazdálkodá­sát, sőt más tápanyagokat is leköt. A pétisó sok kalciumot hordoz, a meszezéskor ismert jó hatást fejti ki a talaj­ban, viszont a foszfor oldható­ságát csökkenti. — Egyensúlyt tartani a talajban eléggé bonyolultnak látszik, pedig csak felszínesen érintettük a túladagolás kö­vetkezményeit. Amíg a mű­trágyák esetében egy részletes talajvizsgálat segít eligazodni, vajon a növényvédő szerek esetében elég, ha csak meg­szívleljük a csomagolóanyagra nyomtatott utasítást? — Ez alapvető elv, de en­nél többre sajnos nem is fut­ja az átlagkertész ismeretei­ből. Sajnos ezek hatásait a szakemberek sem ismerik tel­jesen, a reakciókra csak hipo­tézisek vannak. Azt viszont már tudjuk, hogy nem szabad őket egyoldalúan használni, mert hamar kialakulnak a kártevők, gyomok rezisztens fajai. , Az alsó határon A csomagolóanyagokon ál­talában tűréshatárok "között tüntetik fel a legoptimálisabb dózist. Sokan a maximális adagot választják a keverékek készítésekor, félnek attól, hogy a kisebbik határértékkel nem érnek célt. Ez nagy tévedés, s ezért is van a sok pénzt fel­emésztő pazarlás, a környezet- szennyezés, ami ókos vegy­szerhasználattal ésszerű hatá­rok közé szorítható. My. J. Szeretem, az ezüstvasár­napot. Szeretem ezt az ün­nep előtti nyüzsgést. Ilyen­kor az embereket is szere­tem. Mintha megváltozná­nak. T'a tülekednek is, ha morgolódnak is, ezeken a napokon emberibb módon teszik; reménykedem; ta­lán a durvaság nem hara- pózik tovább .., Két fiú áll az üzletben. Olyan tizenéves korúak. Pontosan olyanok, akikre azt mondják: ezek a mai fiatalok. Állnak az üzlet - ben és kicsit tanácstalant- - nézelődnek. Még valami] hasonlatosságot is vélek felfedezni közöttük; talán testvérek. Valamit muto­gatnak egymásnak. Aztán az egyik előveszi a pénz­tárcáját, a másik a zsebé­ből szed ki egy csomó ap­rót. Némi tanakodás, után elindulnak, majd újra meg­állnak. Egy kék teáskannát néznek. Látom, egyetérte­nek. Ezt a kis, virágokkal díszített kannát választják. Talán azért, mert ez sípol is ... Már kívülről, a kirakat­üvegen át látom, hogy ott állnak a pénztárnál. Remé­lem, elég lesz a pénzük. Szeretném, ha . ezeknek a tinédzsereknek elég lenne a pénzük. És mindenkinek, aki másoknak akar örömet szerezni. Azért, hogy minél többen, minél több ember­nek szerezhessenek örö­met. Mert, aki örömet sze­rez másoknak, mert aki­nek örömet szereznek má­sok, az nem lesz ember­telen, Reménykedem: a durvaság nem harapózik tovább ...-nos Pro Űrbe kitüntetések Régi hagyomány Vácott, hogy a váVos felszabadulásá­nak évfordulóján díszpolgári címet, helyi kitüntetéseket adományoznak azoknak, akik sokat tettek a város fejlődé­séért. A közgyűlés elsőként 1945. szeptember 15-én Bajcsy- Zsilinszky Endrének, a Vác mellett is rejtőző mártír po­litikus özvegyének; a váci szü­letésű Gábor Józsefnek, az ideiglenes kormány miniszte­rének és a váci börtönben ra­boskodott Vas Zoltánnak sza­vazta meg a díszpolgárságot. Az idén is tanácsülésen dön­töttek az elismerésekről. Dr. Lenyó László, a Forte gyár tavasszal nyugalomba vo­nuló igazgatója — mint arról csütörtöki számunkban már hírt adtunk — kapott díszpol­gári kitüntetést. 1957 február­ja óta vezeti a Vám utcai üze­njek Kiváló vezetői tevékeny­ségének eredményeként a For­te többször élüzem lett. Mun­kálkodott az MSZMP Vác Városi Bizottságában; a város- politikai, közéleti tevékenysé­ge példamutató volt e három évtized alatt. A város tanácsa a város fejlesztéséért kiemel­kedően és fáradhatatlanul dol­gozó férfit tüntetett ki a ma­gas szintű helyi elismeréssel. A Pro Űrbe kitüntetés II. fokozatára Galambos Ferenc nyugalmazott középiskolai ta­nárt tartották érdemesnek. Már az egyházi iskolák álla­mosításakor elismerésre méltó tevékenységet fejtett ki. Egy ideig elnöke volt a városi nép­frontbizottságnak. Népszerű TIT-előadó; 75 éves kofában is — fáradságot nem ismerve — dolgozik varosunk idegen-* forgalmának fellendítése ér­dekében. A Pro Űrbe közösségi 1. fo­kozatát a Váci Izzó MTE lab­darúgó-szakosztálya nyerte el. A szakosztály évtizedeken át kitartó és szakszerű munká­val sok szép sikert ért már el. Az idén júliusban a labdarú­gócsapat felkerült a nemzeti bajnokság első . osztályába. NB I-es mérkőzéseikkel öreg­bítették a város sportjának jó hírét és bővítették idegenfor­galmi lehetőségeinket is. A Pro Űrbe közösségi 1L fo­kozatot a Vác városi központi gyógyszertár kapta. Megyénk legnagyobb forgalmú patikája nemcsak a város betegeit lát­ja el, hanem a vonzáskörzetet is. Tíz éve fáradozik a beteg- ellátás színvonalának emelé­sén. Dolgozói, a Váci Mihály kilencszeres aranykoszorús szo­cialista brigádjának a tagjai. Társadalmi munkában és meg­mozdulásokon mindig részt vesznek, szakmai tanácsadói szerepet töltenek be Vác von­záskörzetében is. P. R. Rockenbauer Pál emléke Másolat készült a filmből A fővárosi lapok elbúcsúz­tatták Rockenbauer Pált, a Magyar Televízió rendezőjét, aki filmek sorát készítette a hazai tájakról és a benne élő emberről. Afról is írtak, hogy tragikus halála után — saját kívánsága szerint —, Baranya megyében, a zengővárkonyi szelídgesztenyésben van a végső nyugvóhelye. A váci tv-nézők is megőr­zik emlékét. 1975. szeptember 13-a és 23-a között az akkor 900 éves városról készített do­kumentumfilmet, ami kétszer is a képernyőre került. A-tól V-ig — ez volt a film alcíme. (A = alapítólevél, C = Cházár András. V = Vox Humana.) A stáb járt üzemekben, iskolák­ban. intézményekben. Húsz itt élő érdekes embert szólaltatott meg, Bercsényi Dezső művé­szettörténésztől dr. Kollár La­jos kórházigazgatóig. Szinte az egész város tanúja volt an­nak, hogy milyen gondos ap­rólékossággal készül egy 75 perces tv-film. „A Vox Humana formaru­hába öltözött kórustagjait Rockenbauer Pál rendező he­lyezi el a tanácsháza előtti térség egyes pontjain — irta a helyi sajtó. A váci születésű Jancsó Miklós szereplőbeállí­tásaira jellemző, mértani for­mákban helyezkednek el a szólamok.’'" A film bemutatója előtt a rendező írt meleghangú beve­zetőt a Rádió- és Televízió Újságban. A jó kritikát kapou alkotásról a városi tanacs másolatot készíttetett, ami megőrzi a jubiláló ősi , és egy tehetséges filmrendező emlékét. — ap ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Mostanában — tudom jog­gal — majdnem mindenki, s majdnem mindig csak a jövő­ről beszél. Most így év vé­gén, fordítsunk egyet, s beszél­jünk arról, ami volt. Ha visz- szatekintünk, látjuk az eléri eredményeket. Látjuk honnan indultunk, s lám mégiscsak jutottunk valamire. Mert, amil elértünk, azok a mi ered­ményeink. Vessünk egy pillantást a ré­gi egészségügyre. A közel­múltban ez amúgy is a napi­renden szerepelt. 1945-ben, az akkori járás 49 600 lakosi számlált. Ennek a létszámnak az egészségügyi ellátása égj tisztiorvos, fi hatósági orvos 6 védőnő, 16 szülésznő dolga volt. Ebben az időben egy orvos­ra 6320 lakos jutott. Például az akkori szobi járás terüle­tén mintegy 20 egészségügy dolgozó működött, a később Összevont nagy járás területér az egészségügyiek száma 5: volt. S hol voitak az akkor egészségházak felszereltségei ; maitól? Fogász, gyermekorvos hálózat, ernyőképszűrés, szó ciális otthon csak jóval ké sőbb mint új fogalmak jelen tek meg. Óriási eredményként a tbc a „magyar betegség', végri megszűnt!. A társadalombizto sitás számának növekedésé komoly eredményként tüntet­ték fel az éves statisztikában. Még néhány példa. 1957-ben bővült és teljes felújítással létesült 37 dolgozóval a Járási Szociális Otthon Sződligeten. Évi 2 millió forint költség­vetéssel működve 115 gondo­zottat látott el. A felszabadulás időpontjá­ban a területen bölcsőde nem volt. 1949-ben 4 területi és 2 üzemi bölcsőde működött. A férőhely 435, a gondozók száma 76 volt. Egy gyermekre 3700 forint költség jutott évente. Lapozzunk bele a Vörös­kereszt-szervezetek történeté­be! Aktuális téma, hiszen 1987. december 5-én tartotta a Vöröskereszt VII. kongresz- szusát a Parlamentben. Ma több mint egymillió tagjainak száma. 1943-ban egyesült a Nem­zeti Segély a Vöröskereszttel, s mint tömegszervezet támo­gatta az állami egészségügyi munkát. Tíz évvel azelöti (1938-ban) a lakosságnak csu­pán 31 százaléka részesüli betegbiztosításban, míg 1948­ban az már szipte 100 szá­zalékos volt. A Vöröskereszt tovább épít­ve hálózatát, 1954-ben meg- szervezete az anyák iskoláját, s megindították — és lassan állandósult is — a tiszta­sági mozgalmat. A Vörös- kereszt szervezésében bonta­kozott ki a térítésmentes vér­adómozgalom is. Idővel szinte minden iskolában megalakult az ifjúsági Vöröskereszt-szer­vezet. A járásban 1970-re a tag­létszám már 5030-ra nőtt. Eb­ben az évben a statisztika szerint 6 tanfolyamon 62 elő­adássorozat indult, amelyen 1943 személy vett részt. 172 egészségügyi előadást szervez­tek 6680 hallgató előtt, 33 családot gondoztak, s 70 egyedül élő öreget láttak e] a vöröskeresztes aktívák. Csupán ennyi visszapillan­tás is — gondolom — elég meggyőző ahhoz, hogy belás­suk, megoldottunk mi már egy­két, nem éppen könnyű fel­adatot. Az elért eredmények, hiszem, optimizmusra adnak okot.

Next

/
Thumbnails
Contents