Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

4 msr « JHKGVEt 1987. DECEMBER 15., KEDD SZAZH AUDM BATTAI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Diákbüfé Kollégium helyett család Félüzeni teljes gőzzé! Csomagolják az üzem termékeit Noteszlapok B ár nem hiszem, hogy eddigi életem során a természetben fellelhető va­lamennyi színhez szeren­csém lett volna, mégis nemrégen egy kiállítás ké­peit nézve meglepődtem. A kék olyan kék volt, a piros meg olyan piros, amelyhez foghatót festő ritkán kever ki. Sokáig nem értettem a titkát, míg maga az alkotó Jozefka Antal — akinek művei a BMKK-ban látha­tók — elmondta, hogy ezek a színek kémiai úton hoz­hatók létre és neki is év­tizedes kísérletek eredmé­nyeként olyanok, amilye­nek. Vegyészmérnökként is élt művészi hajlamának és a kémia segítségével szí­nekbe öntötte gazdag kép­zeletvilágát. örömmel vál­lalta, hogy munkatársai se­gítségével és közvetítése nyomán a művelődési ház­ban bemutatja a város la­kóinak legutóbbi képeit. A megnyitón viszont, a szokásostól - eltérően, igen sokan vettek részt és ez a tény önmagában is igazol­ja, hogy ma, a sokat em­legetett gazdasági nehézsé­gek dacára is érdemes a művészeti élet iránt felkel­teni az érdeklődést. Van tehát igény az emberek­ben arra, hogy kiállítások­ra járjanak. Fontos ez nap­jainkban, amikor az érté­kek vagy az arról vallott felfogások igen eltérnek egymástól, amikor sokan a pénzzel igyekeznek min­dent mérni. Tudom, most sokan azt gondolják magukban, az nem foglalkozik a pénzzel, akinek bőven van belőle, de azok kénytelenek törőd­ni vele, akiknek kevesebb jutott. De meg vagyok ró­la győződve, hogy a szép­ség, a harmónia, egy-egy alkotás értéke nem fejez­hető ki forintban, dollár­ban vagy rubelben. Az, hogy a százhalombattaiak közül ennyien érdeklődtek egy kiállítás megnyitója iránt, jelzi, sokuknak ele­ge van már az ilyen-olyan adókból, legyen az bruttó vagy nettó, mert nemcsak pénzzel él az ember. Egyébként is, mindenki­nek olyan színes az élete, amilyenné teszi, akinek elég a szürke, ám legyen, de aki szereti a színeket, annak biztosítani kell és érdemes is a lehetőséget, hogy megtalálja az oda ve­zető utat. Ma inkább mint máskor, mindannyiunknak szüksé­ge van a színek harmóniá­jára. Volán-menetrend « A Volánbusz értesíti az utazóközönséget, hogy decem­ber 1-jétől a közelmúltban életbe léptetett változásokat az alábbiakban módosítja: A . Budapest—Érd—Százha­lombatta autóbuszvonalon a 29. számú járat munkaszüneti napokon nem közlekedik. En­nek megfelelően a járat Érd autóbuszállomástól indul 9.tő­kor és 10.17-kor érkezik Száz­halombattára a Téglagyárhoz. A 47. számú járat szabadna­pokon is közlekedik. Tehát Budapest—Kosztolányi térről indul 14.10-kor és 14.53-kor ér­kezik a DHV 2. számú kapu­jához. Az 59. számú járat Bu­dapest Kosztolányi térről in­dul 15.15-kor és 15.45-kor ér­kezik Érdre. Űj járat közlekedik: Érdről indul 12.30-kor, Százhalombat­tára a Jókai közbe 12.43-kor érkezik és a Téglagyárhoz 12.55-kor ér. A 16. számú já­rat 15 perccel később közleke­dik, tehát a DHV 2. kaputól 6.15-kor indul és 7.01-kor ér­kezik a Kosztolányi térre. A A város ipari és közgazda- sági szakközépiskolájában idén szeptember elsején úgy kezdő­dött a tanítás, hogy megvoltak az alapvető oktatáshoz szüksé­ges feltételek. A testnevelés­nél adódtak problémák, mivel a tornaterem átadására csak az év utolsó hónapjának vé­gén kerül sor. Nemsokára itt a téli szünet, hogyan áll az intézmény, mik a tennivalók, ezekről és egy érdekes kezde­ményezésről beszélgettünk Rupp József iskolaigazgatóval. A felnőttek is — Különféle sportegyesüle­tek és a lakosság részéről is van igény arra, hogy torna­termünket használják. Mi készséggel állunk rendelke­zésre, de előbb szeretnénk megtenni minden olyan intéz­kedést; amely a termet, ha nem is teljesen, de legalább részben megóvja. A következő évben pedig az udvari részt tesszük rendbe, egy parkosítá­si terv alapján: lesz kézilab­dapálya, futópálya és más nyi­tott sportlétesítmények is. Fo­cipályánk sajnos nem lesz, mert bizonyára jó oka volt a város vezetésének, hogy ak­kora területet nem adott ne­künk, amelyre az is ráférne. Sportolási lehetőségeinket fi­gyelembe véve azonban úgy ítélem meg, megyei szinten sem állunk rossz helyen. Jövő­re szeretnénk működtetni a melegítőkonyhánkat is, , egy­előre sajnos még a vizünk/iem tiszta, ezért a köjál nem en­gedélyezi a használatba vételt. — Ügy tudom, tervezik egy iskolaszövetkezet létrehozását is. — Büfét szeretnénk, amelyet maguk a diákok működtetné­nek. Ez a diákönkormányzat részét képezi majd, persze csak később, mert most ezzel a két osztállyal nem valósít­ható meg teljes egészében. Gépészképzés — És az oktatás feltételei módosulnak? — Számítógépes termünk van 15 géppel. Igaz, egyelőre csak alapgépek, de majd a harmadik, negyedik évben be- szerzünk nagyob tudású számítógépeket is. Gépészeket is képezünk, ezért épül a technológiai tanműhelyszárny. A hegesztéstől a forgácsolás műveletein át a kémiai kísér­letekig mindent megtanulhat­nak a gyerekek, amit a vegy­34. számú járat szabad és munkaszüneti napokon Duna- füred, Halászcsárda érintésé­vel közlekedik. A 46. számú járat közlekedése munkana­pokra korlátozódik. Üj a 48. - számú járat is: Százhalombatta Téglagyártól indul 13.55-kor, Jókai közben áll meg 14.08-kor és Érdre 14.20-kor érkezik. Az 52. szá­mú járat 55 perccel később közlekedik. A DHV 2. kaputól 15.30-kor indul és 15.50-kor van Érden. A 64. és 72. számú járatok közlekedése munkana­pokra korlátozódik. A 82. szá­mú járat nem közlekedik. A Budapest—Érd—Dunafü- red útvonalon a 8. számú já­rat 105 peregni később közle­kedik. Tehát Dunafüred, Ha­lászcsárda elől indul 10.30-kor és 11.20-kor érkezik a Koszto­lányi térre. A 6. számú járat a DHV 2. kapu érintése nélkül közlekedik. Százhalombatta ABC-áruház és Budapest Kosz­tolányi tér között valamennyi megállóhelyet 15 perccel ko­rábban érinti. ipari gépészetben, illetve a hő­erőmű-gépészetben tudni kell. Számítógép-programozás — Végül egy új kezdemé­nyezésükről. — Szeretnénk néhány Pest megyei kitűnő tanulónak is le­hetőséget adni arra, hogy itt tanulhasson az iskolánkban, mert a megyében egyedül mi oktatunk iskolai tananyagként számítógép-programozást. A jelenlegi felméré 'k szerint háromszoros túljelentkezés várható a programozói sza­kunkra. Négy-öt kitűnő tanu­lót tehát felvennénk és ezeket helybeli családokhoz helyez­nénk el. — Ezt meg is hirdettük az általános iskolai szülői érte­kezleteken. Ez jó lenne min­denekelőtt a megye más tele­püléséről ideérkezőnek, meg­nyugvást jelentene a szülők­nek, hogy családias körülmé­nyek között lakhatna a tanu­ló, úgy mint otthon. — Valamikor volt egy úgy­nevezett Kis-Duna, amely úgy alakult ki. hogy egy gátszerű­séget építettek a folyó part­jára, az egyik oldalát és a partot folyamatosan kikövez­ték, s én még gyerekként so­kat fürödtem, pancsoltam ben­ne — meséli Pál Attilané nép­művelő, a gyűjtemény meg­teremtésének egyik résztvevő­je. 'Az elmúlt két hétre, amely a megnyitót megelőzte, úgy emlékszik vissza, hogy főnöké­vel és kollégáival együtt éjt nappallá téve dolgoztak, hogy a kitűzött határidőre minden a helyére kerüljön. Megérte, de ez így elmondva kevés, ezt feltétlenül látni kell. — Amikor pedig a mai iparváros építkezését elkezd­ték — folytatja alkalmi tárlat­vezetőm —, akkor az egész partszakasz mentén található öreg fákat kivágták, hogy az építőanyagot le tudják rakod­ni. A makett az 1940-es évek­nek megfelelő állapotot kísér­li meg bemutatni. Ősi mester­ségre utal a kis halász­tanya, volt egy hnjómalom is a Dunán, amelynek makettje szintén itt látható. A régi ha­lászati eszközök már olyan rossz állapotban vannak, hogy kiállítani alapos restaurálás után sem lehet. De szerencsé­re még élnek olyan mesterek, akik el tudják újra készíteni. — A néprajzi anyag egy kis részét a Matrica szakkör gyűj­tötte. A Matrica a település római kori elnevezése (ejtsd Matrika). Február óta, amióta itt dolgozom, jártam a falut és nagyon sok mindent kap­tam az emberektől. Sokan igén készségesek voltak. Sok hasznosítható (dolgot adtak ön­ként. Szeretnénk, ha ez a ki­állítás arra ösztönözné a láto­gatókat. .hogy a még náluk található tárgyi emlékeket, ajándékozzák a köznek, azért,' hogy a fiatalok megismerjék eleik életét, munkáját. Két tárlót úgy próbáltak meg összeállítani, hogy arra a tevékenységre utaljon, amiből itt az emberek éltek. A mező­gazdaság, a kereskedelem és az iparosság voltak igazán jellemzők. A többség kisbirto- kokon gazdálkodott, de két nagy uradalom is volt, amely nagyon sok napszámos cselé­det és zsellért foglalkoztatott. A kereskedelmi tevékenység jellemzését egy írásos emlék tartalmazza: A két világhá­ború között kis falu volt Százhalombatta, az 1930. évi népszámlálás szerint lakóinak száma 1573 fő, ebből 1395 ma­gyar, 140 szerb, 38 bolgár. ^ A Szénhidrogénipari Ku- ^ tató-Fcjlesztő Intézet 1983 ^ vegén lehetőseget kapott az ^ Országos Kőolaj- és Gáz- ^ ipari Tröszttől arra, hogy a ^ kutatás kibővítésére egy ^ szakaszos üzemű kísérleti ^ feliizemet létesítsen száz- ^ halombattai központjában, ^ amelyet idén november 20- ^ án adtak át. — Mit jelent a félüzem ki­fejezés? — Az előzményekről any- nyit — kezdi válaszát Éllő Viktor üzemvezető —, hogy ameddig ez a félüzem nem alakult meg az intézetben, alaptevékenységként*ku tatások zajlottak. Kémcsövekkel, lom­bikokkal és egyéb laboratóriu­mi eszközökkel dolgoztak. Azonban egy technológiának a megismerése ilyen közegben nem teljes értékű, hiszen en­nek a nagybani megvalósítása nagyobb eszközöket igényel. Gépekre, berendezésekre van szükség, éppen azért, hogy az, amit alaptevékenységként ki­fejlesztettek, átültethető le­gyen a gyakorlatba. Viszont mint minden méretnövelés­nek, ennek is nagy a kocká­zata mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. Ezért fokozatosan növeljük a mére­teket egész a félüzemi nagy­ságig. Éz a kifejezés inkább pénzügyi meghatározást ta­A lakosság zöme, körülbelül 70 százaléka törpebirtokos volt, jobbára önellátásra ter­meltek. A kisméretű földbir­tok szükségessé tette, hogy tu­lajdonosaik máshol is munkát vállaljanak, uradalmi birto­kon, fővárosi üzemekben, vagy a helyi téglagyárban. Néhány iparos is dolgozott a faluban: ács, bognár, asztalos, cipész, kőműves, csizmadia, kovács. A kereskedelmet a Hangya szövetkezet bonyolította. 1908- ban alakult meg a helyi fo­gyasztási és "értékesítő szövet­kezet, amely hamarosan ve­gyesboltot és vendéglőt épített. Bemutatja a kiállítás az itt élő magyarok és szerbek kul­túráját is. Sajnos a szerb is­kolából nem sikerült még anyagot gyűjteni. Vannak itt nagy igényességgel és mű­gonddal elkészített bizonyít­ványok, amelyeknek, nem csak a pecsétje, aláírása érdekes, hanem a papír is, amelyet kü­lön kerettel díszítettek. 1925- ből két osztályfénykép maradt fenn, amely azért érdekes, mert Zeneiké Etelka tanító látható rajta, akit nagy tiszte­let övez mint pedagógust. So­kan ma is emlékeznek rá, mint olyanra, aki nemcsak a betűvetésre tanította nebulóit, hanem a szó igaz értelmében nevelte a rá bízott gyerekeket. Színjátszó kört alakított, taní­totta őket szabni, varrni, vi­selkedni, hogyan kell a csa­ládban az asszony szerepét vállalni, hogyan kell otthont teremteni, a fiúkkal viselked­ni. Ezzel természetesen nem soroltunk föl mindent, ami a kiállításon látható, de azt ja­vasoltam Pál Attilánénak, ne áruljunk el többet. Jöjjenek el a battaiak és nézzék meg, hogyan éltek egykor elődeik. kar: amennyiben ezt üzem­nek tekintenénk, akkor csak beruházási pénzeszközökből lehetett volna megvalósítani. A félüzemet azonban műszaki fejlesztési alapból lehet létre­hozni, erre a jogszabályok le­hetőséget adnak, mivel ez a kísérlet szerves részét képezi. — Az intézet vezetősége, amikor már érezhetőek voltak a gazdaságban jelenleg fúj- dogáló szelek, új stratégiát fo­galmazott meg. — Igen, gondolkodtak, hogy manapság nem lehet csak egy lábon állni. Ennek a felisme­rése arra sarkallta áz intézet vezetőit, hogy ne csak alap- tevékenységgel foglalkozzunk. A vállalatok arra törekednek, hogy az általuk kitermelt pénzt saját javukra fordítsák és minél kevesebbet költsenek kutatásokra, főként külső ku­tatásokra. Ebből kiindulva az a veszély fenyegethette volna az intézetet, hogy az alap- tevékenységét is vissza kel­lett volna fognia, azaz néhány kutatóval csökkentenie “kellett volna a létszámot. Ennek el­kerülésére kellett létrehoz­nunk ezt a félüzemet. És itt világossá vált az üzem másik célja is, hogy tudniillik, ha már olyan technológiát sike­rült ide behozni, amellyel nyereséget lehet elérni, akkor itt termeljünk és kíséreljünk meg piacon értékesíthető ter­méket előállítani. Egyik ilyen termék a fumársav, amelyet az élelmiszeriparban, illetve a takarmánykészítés során hasz­nosítanak. Ebből a mennyi­ségből legyártottunk 30 ton­nát, év végéig még húszat kell termelnünk. — Mivel foglalkoznak még? — A DKV-nak készítettünk magnéziummaleátot. Ez olyan adalék, amelyet ha a hőcseré­— Régi filmek. A zártkörű archív filmklub műsorán 17- én este 6-kor a Francois Truf­faut és Alain Resnais francia filmrendező művei közül a Jules és Jim című, 1981-ben készült feliratos filmet mutat­ják be, Jeanne Moreau fő­szereplésével. — Moziműsor. December 15- én, kedden este 6-kor Kortárs lökbe adagolnak, lekötik vele a füstgázban jelen . lévő kén­vegyületeket. Ez azért is rend­kívül fontos, mert igen agresz- szív vegyület és megtámadja a berendezések anyagát. De az adalék használata kör­nyezetkímélő hatást is kifejt. A DHV számára is készítünk ilyet, és ha a kísérletek pozi­tív eredménnyel zárulnak, itt a helyszínen tudjuk legyárta­ni a nagyobb mennyiséget. Fel kell tehát használni azo­kat a lehetőségeket, amelyeket a környéken működő nagy- vállalatok kínálnak. — Hányán dolgoznak az üzemben? — Kezdetben elég volt a szakmányonkénti 3 fő, vagyis kilencen indultunk neki en­nek a nagy munkának. De ahogy a feladatok nőnek és a termékek iránti igények - So­kasodnak, úgy mind világo­sabb, hogy ez a létszám nem lesz elég. Napi feladatom, hogy embereket keressek. Elsősor­ban Ózdról és környékéről vannak jelentkezők,' de. saj­nos azért nem tudjuk felven­ni őket. mert nern tudunk ne­kik lakást adni. Százhalom­battáról és a környékéről szeretnénk felvenni vegyész- technikusokat és géplakatoso­kat, akik három műszakban dolgozhatnának itt a kísérleti üzemben. Kapcsolataikat szélesíteni kívánják, nemcsak idehaza, hanem külföldön is. Tekin­télyt parancsol az a felsorolás, amely jelenlegi partnereik ne­vét tartalmazza: Ausztria, Bul­gária, Csehszlovákia, Francia- ország, Görögország, Jugo­szlávia, Kanada, Lengyel- ország, NDK. NSZK, Olasz­ország, Románia, Svájc, Szov­jetunió, Tunézig és az Egye­sült Államok. Filmklub műsorán Az én kis falum, színes, szinkronizált csehszlovák filmvígjáték.ot, 18- án, pénteken este 6-kor a Szerzetesek géppisztollyal cí­mű feliratos olasz filmvígjáté­kot vetítik a világhírű . olasz táncdalénekes, Adriano Celen- táno főszereplésével. 19-éri. szombaton este 6-kor Lino Ventura és Claudia Cardinale látható az öt láda aranyrög című színes, szinkronizált francia filmben. Szintén szom­baton este 8-kor az egykori magyar öttusázóról készült Küldetés (Balczó) című Kosa Ferenc-alkotást tekinthetik meg. 20-án, vasárnap délután 4-kor színes magyar—francia kalandfilm képei peregnek a vásznon Sortűz egy fekete bivalyért címmel. Vasárnap és hétfőn este 6-kor Vang Vu, a kung-fu hőse látható, amely színes, feliratos kínai kung-fu történelmi alkotás. Az oldalt írta: Földes György Fotó: Erdősi Ágnes Régi korok emlékei a múzeumban Módosított módosítások Fiatal város gazdag múltja Rendhagyó tárlatvezetés Kulturális programajánlat Kutatás és nyereséges termelés

Next

/
Thumbnails
Contents