Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-15 / 295. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! * # XXXI. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Ara: 1,80 forint 1987. DECEMBF.il 15., KEDD Mihail Gorbacsov televíziós beszéde Kereskedelmi helyett gazdasági MA : Megváltozik a tág arculata fejlesztését célzó pavilonépíté: is, amely a Belkereskedelmi sével 1989-ben indul mindkét „A KDIB álláspontja szerint támogatásra ér­demes az alapellátás ;i és -telepítési program Minisztérium egyetérté- nagy üdülőkörzetben.” (3. OLDAL) mv „ tSStd „A Négercsók, a Negrolli vagv ** ** .. . újabb termékek közül az Abo­mtstftthox köti nett hozta meg az átütő si­kert. Ma már naponta egymillió forint értékben szál­lítják ki ezeket az üzletekbe. Ami meg a kudarcokat illeti, azokról árulkodik az elnök arca. Ha nem monda­ná, akkor is tudnám, kedvét csak a hibák, a rossr munka szegheti.” ____ U tat tört az új gondolkodásmód A szovjet küldöttség a néptől és a Szovjetunió szövetsé­geseitől kapott mandátummal, a világ jóakaratú emberei millióinak törekvéseit figyelembe véve utazott a washingtoni csúcstalálkozóra — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára hétfőn a Vremja című televíziós híradóműsor­ban beszélt a múlt heti szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Fehér és fekete képek . csak az adjon­«• isten egyforma, Örkényben a fogadj isten változó. Van, ahol nem örülnek a vendégnek, s a kér­désre, hogy be lehet-e menni, kényszeredett a válasz. Aztán néhányan lassan beljebb kerülnek a házba. A kintmaradókat mogorva házőrző szaglássza végig bi­zalmatlanul.” Kffá* fo&Ew „Két hely még kiadó a januar inavw 17_. cegl6di fináléra. A harmadik mtsr fOGjlntt kát Szigetszentmiklóson töltik be. A negyedik helyre a ceglédi és gödöllői csoport két második helyezettje, a Tápiószecső és a Gödöllői SC pályázik. A teremmeccsek zöme már befejeződött, de izgalom még bőven akad.” (7. OLDAL) Téli gépkarbantartás A kiskunlacházi rctöfi Tsz-ben készült felvételünkön karban­tartási munkákat végeznek a Rába—Stcigereken, mossák a szállító jármüveket, szervcstrágyaszóró gépeket, hogy felújít­va, tisztán várhassák a tavaszi mezőgazdasági munkákat. Olasz közreműködéssel Közös vállalat a DKV-ban Az Egyesült Államokba va­ló indulás előtt nagyon ala­posan felkészültünk. Meg­vizsgáltuk és többször megvi­tattuk a politikai bizottság­ban a Washingtonban képvi­selt elvi álláspontot. Még egy­szer ellenőriztünk minden számítást katonai-műszaki szempontból. E felkészülés fi­lozófiai, politikai alapja az SZKP XXVII. kongresszusá­nak határozata és a világ nukleáris fegyverektől való megszabadításának 1936. ja­nuár 15-én meghirdetett programja volt — hangsúlyoz­ta Gorbacsov, felidézve, hogy a korántsem könnyű út Gén­jén és Reykjavíkon át, fe­szült diplomáciai tárgyalások révén vezetett Washingtonba. A tárgyalások legfontosabb eredménye a nukleáris Raké­ták két osztályának megsem­misítéséről kötött megállapo­dás aláírása volt. A megálla­podás a világpolitika kiemel­kedő eseménye, az új politi­kai gondolkodásmód diadala. A rendelkezésre álló idő nagyobb részét a hadászati támadófegyverek csökkentésé­nek kérdéseiről folytatott be­ható tárgyalásokra fordítot­tuk — folytatta az SZKP KB főtitkára. — Megerősítettük, hogy készek vagyunk 50 szá­zalékkal csökkenteni e fegy­verrendszereket, azzal a felté­tellel, hogy megőrizzük a ra­kétaelhárító rendszerek kor­látozásáról kötött szerződést abban a jármában, amely ben 1972-ben elfogadták. Ez tükröződik a találkozó ered­ményeit rögzítő közös nyilat­kozatban is. Élesen felmerült a nukleá­ris fegyverkísérletek beszünte­tésének szükségessége, a ve­gyi fegyverek' felszámolása, az európai haderők és hagyomá­nyos fegyverzetek csökkenté­sének témaköre. Arra töreked­tünk, hogy előtérbe kerülje­nek a nemzetközi kapcsola­tokban a Tészerelés kérdései, a nukleáris veszély, a fe­szültség csökkentése, az új nézetek. A rakétaszerződés, amely az első lépés a nukleáris fegyvertár megsemmisítése felé. tegnap még .sokak szá­mára utópiának tűnt. Mond­ják. hogy csak nagyon szerény lépést tettünk: az emberiség a nukleáris fegyverzetnek mindössze 4 százalékától sza­badul meg. ám nem szabad elfelejteni — tette hozzá Gor­bacsov —, hogy a tudósok számításai szerint a földi élet elpusztítására elegendő a meg­lévő nukleáris fegyverzet 5 százaléka. A szerződés mindenkinek megmutatta, hogy lehetőség van a fegyverkezési hajszától a leszerelés irányába" tett fordulatra. Annak érdekében. hogy megőrizzük a szerződés meg­kötését és a további építő cselekedeteket lehetővé tevő légkört. törvényerőre kell emelni a szerződést. Ami a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csát illeti, bízom abban, hogy támogatni fogja a megállapo­dást. mivel ezt akarja népünk. Tudjuk, hogy az Egyesült Államokban harc folyik a ra­tifikálás körül, de látogatá­sunk azt is megerősítette, hogy az amerikai' nép támo­gatja ezt a szerződést. A Varsói Szerződés tagálla­mainak vezetői berlini talál­kozójukon egyhangúlag jóvá­hagyták a látogatás eredmé­nyeit. és határozottan kijelen­tették, hogy az új szakasz­ban is egyeztetett módon fog­nak cselekedni a leszerelés és a nemzetközi együttműködés érdekében. Elmondható, hogy a világ Országainak többségében na­gyon pozitívan reagáltak a washingtoni találkozó ered­ményeire. A régi nézetek áttörésekor ellenállás is mutatkozik azok részéről, akik e nézetekhez kapcsolják politikai és anya­gi sikereiket, jólétüket. Mind­össze három nap telt el visz- szatérésünk óta, de az Egye­sült Államokban és más nyu­gati országokban is már moz­gósítják erőiket egyes körök azért, hogy megakadályozzák a kialakult kedvező folyama­tot. Az általuk követelt „ellen­Az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsá­ga hétfőn a Parlamentben ülést tartott. A tanácskozáson részt vett Sarlós István, az Országgyűlés elnöke, vala­mint a parlament több más tisztségviselője is. Először Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke ismer­tette a Magyar Népköztársa­ság minisztériumainak felso­rolásáról szóló új törvény ja­vaslatát, amely a kormányza­ti munka korszerűsítésével kapcsolatos elképzeléseknek az Országgyűlés döntési hatáskö­rébe tartozó részeit tartalmaz­za. A bizottság elfogadta a ja­vaslatot, s egyetértett azzal, hogy a Minisztertanács elnö-1 ke terjessze azt az Országgyű­súlyozó" intézkedések célja, hogy Európába és határaihoz újabb nukleáris erőket vezé­nyeljenek, korszerűsítsék a kontinensen megmaradt nuk­leáris és más fegyverzeteket. Vannak, akik azt bizonygat­ják, hogy a tárgyalások meg­szüntették a nézetkülönbsége­ket a hadászati védelmi kez­deményezés kérdésében, s a program erőltetett gyorsításá­ra szólítanak fel. Remélhető: a világ egész­séges erői megkettőzik erő­feszítéseiket azért, hogy meg­védjék a nukleáris leszerelés első hajtását, amely az előíté­letek és az ellenségeskedés sztereotípiáinak vastag be­tonburkolatán törte magát ke­resztül. Az elért megállapodá­sok történelmi esélyt biztosí­tanak az egész emberiség szá­mára, hogy megszabaduljon a militarizmus és a háború sú­lyos terheitől. Az elnökkel és (Folytatás a 2. oldalon.) lés soron következő ülésszaka elé. ■ Ezt követően a bizottság is­mételten foglalkozott a jogal­kotásról szóló törvényjavaslat­tal. Elfogadta azt a jelentést, amely összegezi az új jogsza­bály tervezetéhez a bizottság részéről tett módosító és ki­egészítő indítványokat. A bi­zottság úgy döntött: a kiegé­szítő, módosító javaslatokkal ajánlja elfogadásra az Or­szággyűlésnek a jogalkotásról szóló új törvényt. Az ülésen — amelyen az Igazságügyi Minisztériumot dr. Borics Gyula államtitkár és dr. Petrik Ferenc minisz­terhelyettes képviselte — fel­szólalt dr. Mondok Pál Pest megyei képviselő is. Névváltozás a kamarában A Magyar Kereskedelmi Kamara januártól Magyar Gazdasági Kamara néven folytatja munkáját. Beck Ta­más, a Kamara elnöke hétfőn a Duna Intercontinentalban tartott sajtótájékoztatón el­mondta: az új név jobban ki­fejezi. az intézmény jelenlegi tevékenységét. A kamarának jelenleg több mint 1500 ipar- válallat. mezőgazdasági szö­vetkezet a tagja. Fő felada­ta elsősorban ezeknek a szer­vezeteknek az érdekképvisele­te. Jelentős tennivalói vannak az érdekek közvetítésében, s a gazdálkodók különböző ér­dekeinek egyeztetésében is, bár az érdekegyeztetésben egyelőre nem sikerült jelentős eredményt elérni. Eddig még nem sok sikert értek el pél­dául a kohászati vállalatok és a gépgyártók, az erdészeti gazdaságok és a bútorgyártók különböző érdekeinek össze­hangolásában. A kamara fontos feladata a kormányzati munkához szük­séges elemzések készítése, a gazdaságban jelentkező el­lentmondások pontos feltárása és közvetítése. Az idei tapasz­talatok alapján a kamara szorgalmazza az egységes ér­dekeltségi rendszer kialakítá­sát a külkereskedelemben, az ezt elősegítő importszabályo­zás és árfolyampolitika ki­munkálását. Tovább kell javí­tani a működő töke bevonásá­nak feltételeit is. Az új ve­gyes vállalatok alakításának támogatására a kamara ta­nácsadó szervezetet hozott lét­re. A jövő évben bevezetendő árkonzultációs rendszerben is jelentős feladat hárul a ka­marára. Az intézmény szak­emberei elsősorban azt kíván­ják figyelemmel kísérni, hogy az áralakulás elősegíti-e a termelési szerkezetben kívánt változásokat, s működése nem válik-e ellentétessé a koráb­ban kialakított alapelvekkel. Hazánkban évente több mil­lió tonna polisztirolt használ fel a műanyagipar, többnyire I habosított formában. Ebből az anyagból készítik az érzé- I kény műszerek, televíziók, elektronikai berendezések hab­könnyű védőburkolatát, amely a csomagolásnál óvja ezeket a termékeket, de ilyen anyagot használnak fel az épületek szigetelésénél is. A Pest Me­gyei Vegyi és Divatcikkipari Vállalat solymári gyára is so­kat felhasznál belőle a szige­telt ablakredőnytokok és a mennyezetburkoló elemek elő­állításánál. Ám a polisztirol másik alak­ja, az ütésálló változat, talán még ismertebb a vásárlók kö­rében, hiszen ebből készül a televíziók, hűtőszekrények do­boza, a telefon és sok más használati tárgy. A felsorolt példákból kiderül, hogy szám­talan formájában hasznosít­ható alapanyag a polisztirol. Egyetlenegy hibája van csu­pán, hogy — hazánkban gyártják. így a gyártóknak importból kell beszerezni a működéshez szükséges alap­anyagot. s ezért ki vannak szolgáltatva a szállítóknak, vagy a deviza felett diszpo­náló intézményeknek. Gyak­ran előfordul ugyanis, hogy a szocialista partnerek nem. a szerződésben foglalt határidő­re küldik a polisztirolt, Nyu- gat-Európából viszont azért nem tudnak elegendő meny- nyiséget rendelni, mert nincs hozzá elegendő devizája az or­szágnak. E hiány és kiszolgáltatott­ság kiküszöbölése érdekében a Dunai Kőolajipari Vállalat vegyes vállalat létrehozását tervezi az olasz Montedison cég részvételével. A szerződés értelmében a DKV alapanya­gából, a benzolból állítanák elő az olasz partnerek közre­működésével az ütésálló és a habosítható polisztirolt. HOZZÁADVA K evesen emlékeznek ma már azokra a szen­vedélyes vitákra, amelyek annak idején' a hatásosabb gazdálkodás egyik új formájának ki­alakítását és gyakorlati megvalósításának első lépé­seit követték, kísérték. Ez az új forma a gazdasági­műszaki ellátó szervezetek, illetve a gazdasági ellátó szervezetek létrehozása volt. Az időpont 1980. A cél az, hogy a tanácsok gyermek-, oktatási, egész­ségügyi stb. intézményhá­lózatában megteremtődjék az anyagi eszközök, vala­mint a gazdálkodási, admi­nisztrációs, karbantartási stb. feladatok koncentrá­ciója. Az érintett intézmé­nyek vezetői. — kevés ki­vételtől eltekintve — tilta­koztak, önállóságuk, jógáik csorbítását gyanítva a szer­vezeti intézkedésben. A tiltakozók persze nem so­kat tudhattak arról, mi módon tevékenykednek majd az új egységek — amelyeket rövidesen már csak GESZ-nek és GA- MESZ-nek rövidítve emle­gettek a településeken —, ám maga a változás ténye elegendő volt az ódzkodás­hoz, a jövő sötétre festé­séhez. Kandi tekintetek követ­ték tehát az úttörőket, a Foton. Szobon, majd az Ér­den. Cegléden, Dabason megalakult ellátó szerveze­tek első lépéseit, első esz­tendejét. Rengeteg volt a vita. a súrlódás, s tagad­hatatlan, viták ma is van­nak. Csak éppen egészen másról, másként. Az tör­tént ugyanis, hogy mind a tanácsok, mind az érintett intézmények táguló köre fedezte fel az új formában rejlő lehetőségeket. Az ész­szerű takarékosság lehető­ségeit. Napjainkban. amikor (kár lenne hallgatni róla) rendkívüli módon megne­hezedett a tanácsok gaz­dálkodása, amikor a hete­dik ötéves tervben eredeti­leg szereplőnél sokkal ke­vesebb forintot használhat­nak fel nemcsak a fejlesz­tésben, hanem a többi kö­zött az ellátó szervezetek tevékenységi körébe tarto­zó intézményhálózatban is, ismét és érthetően megso­kasodtak a viták, fel-fel- bukkannak olyan asetek. amikor a megoldás keresé­se helyet a presztízs válik jellemzővé. Veszedelmes tévedés lenne azt gondol­ni, ezek szerint a formában van mégis a hiba, hi­szen . .. hiszen éppen arról van szó, hogy a formák sprsát azok az emberek döntik el, akiknek a dol­ga az adott formák között tevékenykedni. Ha minden­áron bizonyítani akarják, az út nem vagv alig járha­tó, akkor valószínű, sike­rül a bizonyítás. Ha pedig sejtik, kaptak egy újabb le­hetőséget valami jobbra, célravezetőbbre, akkor en­nek nyoma ott lesz a gya­korlatban is, a hatásosabb gazdálkodásban. Tapasztalataink szerint rendkívüli jelentősége van az előbbieknek, azaz a szemléletmódnak abban, hol, hogyan tevékenyked­nek ezek az ellátó szerve­zetek. A megyében (kis te­lepülések ezek) csupán hús2 helyen nincsenek ilyenek, másutt mindenütt megta­lálhatók. Az ötvenhét gaz­dasági-műszaki, illetve az ötven gazdasági ellátó szer­vezet munkájában, annak színvonalában rendkívül nagyok az eltérések és eb­ben nincsen semmi külön­legesség. hiszen minden más esetben is hasonló a helyzet, ha sok gazdálkodó egységet vonunk be az ösz- szevetésbe. A különleges­ség másban van. Abban, hogy szinte teljesen azonos tárgyi, pénzügyi stb. felté­telek között levő ellátó szervezeteknél meghökken­tően, sőt olykor megdöb­bentően nagy különbsége­ket találunk a munka szervezettségében, színvo­nalában. eredményességé­ben. Ezeknek az eltérések­nek tehát nem lehet ma­gyarázata az objektív 'adottságok eltérése. A ma­gyarázatot a személyi felté­telekben leljük meg. Ott, ahol mind a tanács tisztségviselői, mind az in­tézményvezetők és az ellá­tó szervezet irányítói közö­sen kérésije a felmerülő gondokra a megoldást, ugyanannyi pénzből sokkal ■több feladatot látnak el, mint ott. ahol három irány­ba húzzák a szekeret az érintettek. Ahpl például megfelelően betölti a sze­repét az intézményvezetői tanács, ott nincsen különö­sebb gond az éves karban­tartási tervek összeállítá­sával és pontos végrehaj- tásval, a beszerzések fon­tossági sorrendjének az el­döntésével. az ellátq szer­vezet létszámának rugal­mas kezelésével. T ények serege igazolja tehát, hogy bár a forma mindenki szá­mára adott, a formával csak akkor tudnak igazán kezdeni valamit, ha — mint tették ezt például Tá- piógyörgyén — hozzáadják a közös akaratot, azaz olyan szervezeti, személyi feltételeket teremtenek és tartanak fenn, amelyekkel garantálható a közös ne­vezők meglelése. Ha ugyan­is a mindennapos munká­ban az válik fontossá, hogy ki (melyik szervezet vezető­je) a fontos(abb). akkor a feladatok végrehajtásában ez szinte azonnal meglát­szik. Amint az is, ha a presztízs fel sem merül, hanem az dönti el a dol­gok 'sorát (és szabad-e, hogy más döntse el?), me­lyik teendő a — fontos. Mészáros Ottó Országgyűlési bizottság ülése Javaslat minisztériumokra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents