Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-14 / 294. szám

A PEST MEGYE* HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA (**•» ----------------------------------------r-rmrTn-T.r-; r~ —.....•• --- - __ -­X XXI. ÉVFOLYAM, 290. SZÄM 1987. DECEMBER 14., HÉTFŐ Most egy kicsit háttérbe szorultak Eddig ez volt a bemelegítés Születés, házasság, halál Mit mutatnak a matrikulák? f — Hogy zárják az 1987-es esztendőt? — kérdezem Var­ga Károlynét, a Duna Élel­miszer és Vegyiáru Kereske­delmi Vállalat ceglédi fiókjá­nak igazgatóját. — Az áruforgalmi tervünk 1 milliárd 297 millió forint volt, amit az előzetes számításaink szerint mintegy 43 millió fo­rinttal túlteljesítettünk. — Mivel sikerült ezt elérni? — Elég kemény és rugalmas kereskedelmi, munkával. An­nál Inkább nem lebecsülendő ez a teljesítmény, mert a cél­kitűzésünk egyébként is igen magas volt. Rendkívül jónak értékelhető az alapvető élel­miszerek forgalma. Ennek el­lenére ennél az árucsoportnál akadtak hiányok, sőt jelenleg is vannak. Hiánycikkek — Milyen termékekből? — Elsősorban a zsiradékok­ból. Előfordult olyan időszak, amikor nemcsak a csomagolt, hanem a kimért zsír is hiány­cikknek számított. Bár nap­jainkban lényegesen kedve­zőbb a helyzet, hisz az utóbbi kapható. Decemberben és ja­nuárban nehézségek várhatók az étolaj- és margarinellátás­ban. Ennek, egyszerű a ma­gyarázata: a gyártó cég ekkor­tájt végzi a szokásos nagy karbantartását. — Konzervekből ugyan most is vannak hiánycikkeink, de az elmúlt évekhez képest lénye­gesen jobb volt a kínálatunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Csáki Lászlóné áruforgalmi csoportvezető. — Sajnos ront­ja az „üzletet”, hogy a vevő­partnereink többsége közvet­lenül az ipartól és a kisterme­lőktől vásárol, és nem főiünk. Az édesipari termékek forgal­mazásánál kevesebb lehetősé­günk van a továbblépésre, mi­vel a tárolási kapacitásunk meglehetősen korlátozott. Ve­gyes fűszerekből — más áruk­hoz viszonyítva — kevesebbet értékesítettünk. Ezek között is volt és van hiánycikk. — Éspedig? — Nem volt babérlevél. S időszakosan nincs törött bors. Azokat, akik a közeljövőben disznóvágásra készülnek, az­zal nyugtatnám meg: ígéretet kaptunk, hogy rövidesen javul az ellátás. Sóból bőséges a készletünk. Más területeken állítólag ezzel már gondok vannak. Nálunk nem valószí­nű, hogy ez bekövetkezik. An­nak ellenére, hogy a szállítás pillanatnyilag akadozik. Végre a múlté' — Déligyümölcsből a kíná­latunk sajnos rossz — veszi át Cegléd 1989-ben ünnepli vá­rossá válásának 625. évfor­dulóját, amikor szellemi éle­tének, múltja jeles személyi­ségeinek tudományos igényű bemutatásával is tisztelegni kíván. A művelődési osztály Arcképek Cegléd múltjából című életrajzi lexikon össze­állítását tervezi az itt szüle­tett, elhunyt, alkotó éveinek egy szakaszában városunkban tevékenykedett ismert szemé­lyekről. December 16-án órakor az alábbi igazság, hogy most egy kicsit háttérbe szorultunk másokkal szemben. Mindenesetre a na­pokban meg kell érkeznie a szovjet mandarinnak. narancs­szállítmányt is várunk, bár utóbbi nem lesz annyi, minta korábbi években. Kevés ba­nánt kapunk, nem tudjuk ki­elégíteni az igényeket. Van mazsolánk, a kókuszreszeléket már kiszállítottuk. — Italból lényegesen ala­csonyabb értékesítésre szá­moltunk annál, amit teljesí­tettünk. Egyébként pezsgőből nagy a választék. Kávéból 25 százalékkal adtunk el többet, mint tavaly. Kedveltek az üveg-, műanyag és textiláruk. — Hónapokon keresztül sze­rény volt a festékkínálat... — Végre, ez a múlté. Meg­lehetősen jó a készletünk Vi­szont a kiskereskedelem nem nagyon vásárol ezekben a he­tekben tőlünk, feltehetően ala­csony készlettel kívánja zárni az évet. Végül itt említeném meg, hogy mosószerből — 20 százalékkal többet adtunk el, mint 1986-ban —, jó az ellá­tás. Az elmondottakból talán nem derült ki, hogy a válasz­ték és a felsorolt áruk meg­szerzése mögött a korábbinál nagyobb munka van. Végül is az..eredménytervünket szintén tefjesítéttük. — Ebben szerepet játszik az. hogy javultak az üzemeltetési feltételeink. Felépült egy 400 négyzetméteres raktár — a szakmán kívüli termékek ré­szére —, s több hasonló jelle­gű épületet tervezünk. A tech­nikai feltételeink is jobbak, 9 üzemképes targoncánk van, jövő év elején újabb öt dara­bot vásárolunk. Csupán az a gond. hogy nincsen elég tar­goncásunk. — Azt. hogy az eredmény- tervük teljesült, befolyásol- ták-e az árváltozások? — Még nem. Bár volt egy felvásárlási láz 1 hónappal ez­előtt rizsből, cukorból is ta­pasztaltunk hasonló érdeklő­dést. Bizonytalanság — Mit várnak 1988-tól? — Nagyon sok a bizonyta­lanság bennünk a jövő évi forgalommal kapcsolatosan. Arra számítunk, hogy a ke­reslet növekszik a tömegáruk és a kevésbé feldolgozott ter­mékek iránt. Várhatóan na­gyabb lesz az alapvető élelmi­szerek és a főzelékkonzervek forgalma a készételekkel szem­ben. Elképzelhető az is, hogy a kiskereskedelem igénye el- aprózottabbá válik. — Ezekre számítva, milyen lépéseket tesznek? — Tulajdonképpen a szak­mán kívüli áruk értékesítése felelősei tartják megbeszélé­süket a kaszinóban: történe­lem, várostörténet, egyházi személyiségek, munkásmoz­galom, pedagógia, irodalom- történet, agrártudományok és biológiai tudományok, sajtó- és nyomdatörténet, népművé­szet, képzőművészet, zene-nép­zene, színház, sport, kereske­delem és pénz, érdekes sze­mélyek, reprodukciók, fotók. A lexikon szerkesztésével a vá­rosi tanács dr. Surányi De­zsőt bízta meg. eddig, sportnyelven szólva, a bemelegítést jelentette. Nos, ezt a vonalat szeretnénk fej­leszteni. Növelni kívánjuk az ABC-profilhoz tartozó cikkek skáláját. Ugyanakkor a kül­földi partnerekkel folytatott kapcsolatainkat is igyekszünk kamatoztatni. Elsősorban sző­nyegekre, üvegárukra és edé­nyekre gondolok, alacsony és középárfekvésű termékekre, amelyek nem extra igényeket elégítenek ki. F. F. Művelődési irányítás Megjelent a Pedagógia Zsámbéktól Abonyig című ki­advány ez évi 11. száma. A Magyar- Pedagógiai Társaság Pest megyei tagozata és a Pest Megyei Pedagógiai Inté­zet tájékoztatójaként napvilá­got látott füzet tanulmányt közöl dr. Szabó Alfréd tollá­ból. A városi tanács művelő­dési és sportosztályának veze­tője Művelődési irányítás — 1987 címmel a tanácsadás, fel­ügyelet, ellenőrzés időszerű kérdéseiről ír a saját tapasz­talatai alapján. Hosszú időn át a szerző is szakfelügyelőként tevékenyke­dett, és alkalma volt ala­posan megismerni azokat a változó követelményeket, amelyek az évek során alapo­san átformálták a vizsgálódás módszereit és szempontjait. Azt , vallja, hogy — bizonyos esetek kivételével — nincs helye az iskolák életébe való külső beavatkozásnak, és nem várják el, hogy a szaktanács- adók ruháskosárnyi feljegy­zéssel árasszák el az osztályt. Annak idején, a szigorú val- láserköicsi alapokon nyugvó világban a megesett lány mag­zatát megbélyegző jelzővel il­lették ; hivatalosan törvényte­lennek, rosszindulatúan zabi- gyereknek, fattyának vagy szerelemgyereknek hívták. A mi társadalmunk eltörölt min­den hátrányos, bántó megkü­lönböztetést, és egyetlen meg­fogalmazást ismer: rendezet­len családi jogállású gyerek. Ez a műszó is idővel szerte­foszlik, mert a ceglédi férfiak a házasságon kívüli kapcso­latból születő gyermeket az esetek kilencven százalékában elismerik a sajátjuknak. Négy­öt százalékban a bíróság álla­pítja meg a törvényes apát, s a fennmaradó néhány esetben — ha a hatóság három év alatt nem tudja kinyomozni az illetőt — képzelt apa ada­tai kerülnek be az anya­könyvbe. Kevesebb esküvő Miután az erkölcsi fékek napjainkra meglehetősen meg­lazultak, a korán kezdett ne­mi élet gyümölcsei hamar je­lentkeznek. Ezért elég gyak­ran szeretnének sürgősen anyakönyvvezető elé járulni az — nemritkán — igen-igen fiatal párok. Ezekről a dolgokról talán Pityu tudna a legtöbbet be­szélni, hiszen ő az egyetlen, akit nem köt a hivatali titok­tartás, és lakatot se tettek a csőrére. Csakhogy ő egész nap a tükre előtt illeg-billeg, s amit madárnyelven közöl, lé­vén papagáj, azt senki ember fia meg nem érti. így nem fe­nyeget az indiszkréció veszé­lye. A városháza földszinti, köz­vetlenül utcai bejáratú helyi­ségében hatan intézik az anya­könyvi, népesség-nyilvántar­tási és hagyatéki ügyeket. Té­ny i Gyuláné csoportvezető fogja össze a munkájukat, aki egyben anyaköinywezető is. Vele beszélgettünk a születés, házasság, halál, öröklés kérdé­seiről, az örök emberi dolgok­ról a legfrissebb adatok alap­ján. Arra voltunk kíváncsiak, hogy most, amikor hamarosan véget ér az 1987. esztendő, mit mutatnak a matrikulák? Az anyakönyvvezető őszin­te aggodalmának adott han­got, mert városunkban évről évre mind kevesebb a házas­ságkötés. Amíg 1976-ban 364 pár tett egymásnak örök fo­gadalmat, tavaly már csak 271 és 1987-ben december közepe fele járva 221 frigyet örökí­tettek meg a nagykönyvben. Tényi Gyuláné nem titkol­ta, hogy a módosított család­jogi törvény egyes vonatkozá­sai — tapasztalatuk szerint — nem igazodnak kellőképpen az élethez. Nevezetesen annak nem látja értelmét, hogy lá­nyok esetében 16 évről 18 év­re emelték a házasságkötés al­só korhatárát. A helybeli sta­tisztika azt mutatja, hogy ré­gen három év alatt sem kér­tek annyi felmentést ez alól, mint most, a módosítás óta. A gyermeket váró ifjú höl­gyek ugyanis lehetőleg addig szeretnének menyasszonyi ru­hát ölteni, amíg az nem árul­ja el, hogy áldott állapotban vannak. A kilencvennapos kötelező várakozás sem vált be igazán, mert ez sem segít abban, hogy a holtomiglan, holtodiglan ki­mondása megelőzze a sietős szaporulatot. A mindennapok azt bizonyítják, hogy ezek az intézkedések valójában nem oldottak meg semmit. Felbomló frigyek Nyilván ennek is köze van ahhoz, hogy mostanában a megszületett gyermekek tíz százaléka rendezetlen családi jogállásúként jön a világra. Az sem örömteli, hogy a hí­men hírekre gyakran árnyék borul, mert hosszú évek óta minden esztendőben feleanv- nyian válnak el, mint ahá- nyan összekötötték az életü­ket. 1980-ban 122 válást, 1981- ben 156-ot jegyeztek fel, s ezek nagyon riasztó számok, hiszen semmi sem pótolhatja a társa­dalom legkisebb egységének, a családnak harmonikus műkö­dését. Az eleve csökkenő házaso­dási kedv és a többnyire gyor­san bekövetkező válások köz­vetlen következménye a szü­letések számának riasztó csök­kenése. Az anyakönyvi adatok a ceglédi kórház valamennyi újszülöttjére vonatkoznak, at­tól függetlenül, hogy a bébi nagykőrösi, nyársapáti vagy éppen abonyi illetőségű. (Rög­tönzött statisztikánkban elöl áll a kórházi adat, mögötte zárójelben a rendezetlen csa­ládi jogállásúnk száma.) 1077: 2040 (114), 1981: 1755 (145), 1984: 1564 (135), 1986: 1645 U61). A fenti számsortól elkülö­nítve jegyezzük meg hogy 1976-ban a szülészeten 2257 babát segítettek a világra, s ezek közül 687 ceglédi volt. A teljesség kedvéért a felsorolt adatokhoz még hozzá kell venni azoknak a ceglédi kis­mamáknak a kicsinyeit, akik más településre mennek szül­ni. Tényiné tényei elgondolkod­tatóak. Elöregedőben és fo- gyatkozóban Cegléd lakossága. 1986 decemberében 38 626-an éltek a település falai között. Közülük 8570 volt a nyugdíjas korú. A lakosság több mint húsz százaléka. A hetvenéves vagy annál idősebb a polgárok tíz százalékát tette ki. Szomorú dolog, de erről is beszélni kell: ahogy csök­ken az új életek száma, úgy növekszik a halottaké. (Az adatok azokat a vidékieket is magukban foglalják, akik itt fejezték be az életüket.) 1980: 1142, 1983: 1037, 1985: 1080, 1986: 1066. Az idén eddig 944 haláleset került a fekete kró­nikába. Civódó örökösök A népesség-nyilvántartás is sok teendőt ró az irodára. A kartonok egy része állandóan átrendeződik. A változásokat szinte naprakészen követni kell. Az elhaltak, eiköltözöttek lapjai máshová kerülnek, és besorolják az újonnan betele­pülőket is. akik többnyire a Nyírségből érkeznek, népes csapatokban. Az adatok titko­sak. Ha valaki például lakcím iránt tudakozódik, akkor fel kell mutatnia a személyi iga­zolványát és száz forintot kell leszurkolnia. A hagyatéki ügyekben a köz­vetlen hozzátartozóknak, örö­kösöknek minden esetben elő­ször ezzel a hivatallal kell ta­lálkozniuk. Bizony sok vissza­tetsző eset zajlik le a szemünk előtt. Olyan „gyerekek” civa­kodnak a jussukért, akik évek óta szinte nem is látták a szü­leiket. A kicsinyesség, az ön­zés, a gyűlölködés sokszor még a gyász óráiban is felizzik. Tényi Gyuláné szerint ők hatan egyesült erővel igyekez­nek jól ellátni feladatukat. Aitajuk mindig nyitva áll az ügyfelek előtt, hétfőn és szer­dán egészen az esti órákig. Az alapvető jogszabályokat jól kell ismerniük, hogy a hozzá­juk fordulóknak a legfonto­sabb kérdésekben megbízható tájékoztatást adhassanak. Mél­tányolniuk kell minden ügyfél öröm vagy bánat okozta érzel­mi felindulását, éppen ezért a hivatali procedúrát igyekez­nek közvetlenül, gyorsan és pontosan elvégezni. Tamasi Tamás ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Védett növény Homoktövis az út mellett A növényi szexualitás nagy tudósai már régen felismerték, hogy az „igazi” növények olyanok, mint az állatok vagy az ember: egyik egyed nőne­mű, a másik viszont hímne­mű. A XVII. század végén Camerarius fedezte fel, hogy a növények szaporítószervei a virágokban találhatók. így egyesek csak sziromlevelet, csészelevelet és termőt (eset­leg termőket) foglalnak ma­gukba; más virágokban pedig csak porzók találhatók. Rizliiiggel teli palackok w Saját főzésű pá­linkát és különfé­le borokat palac­koznak a Kecske­méti Borgazdasá­gi Kombinát ceg­lédi gyáregysége palackozóüzemé­ben. ALsó képün­kön: rizlinget töl­tenek 7 decilite- res palackokba. Fent: Abonyi Andrásné címké­zés után átnézi az exportra kerülő teli üvegeket. (Apáti-Tóth Sán­dor felvételei) W wmm A csalán, a kender, a szél­fű kétlaki; egyik termős, a másikon porzós virágok, vi­rágzatok képződnek. A jelleg­zetességek a növények terme­tében is mérhetők, hiszen a női egyedek általában na­gyobbak, a porzósak inkább kisebb termetűek. A homokitövis is kétlaki nö vény, a női egyedek szintén nagyobbak. A tudományos neve Hippophae rhamnoides a nemzetségnév Dioszkori- désztől, a faj leírása és elne­vezése Linnétől származik. Plinius szerint vízkórság ellen hatásos gyógyszer, amit Dió­szegi Sámuel is átvett botani­kájában. A fácska levele mint a rozmaringé, apró virágocs- kái áprilisban, májusban vi­rágzanak, á fejlődő zöld bo­gyók zöld festék, az érettek pedig narancssárga festék ké­szítésére alkalmasak. Noha ültetik, bár kőhorda lékos, vízben gazdag talajo­kon igen jól díszük, areája egész Eurázsia. Észak-Európá- ban az apró álbogyótermé­sét nagyon becsülik, mert sa- vanykásan kellemes ízű, igen sok C-vitamint tartalmaz újabban próbálják termeszte­ni is, például a közelmúltban megjelent új bogyós gyümöl- csűekkel foglalkozó könyvben már mint honosítás alatt álló faj szerepel. A homoktövis bo­gyójából készített szószt skan­dináv halászlébe használják, mint nálunk a paprikából ké­szült Piros Aranyt. A kicsiny bogyók túlérve is megőrzik vitamintartalmukat, de vajsav is megjelenik benne, ami nem ritkaság a növényvilágban, hisz van vajfa, tepertőfa (mert zsírjáért kisütik a ter­mését) és a kakaó is képez vajsavat, akárcsak az ugyan­csak kétlaki páfrányfenyő (Ginkgo biloba). A homoktövis egyetlen pél dánya háromezer forint esz­mei értéket képvisel. Főleg az idősebb példányok érdemlik meg a védelmet, így kapnak külön figyelmet a ceglédi pél­dányok is, amelyeket a XVIII. században hipofáknak nevez tek. Az ezüstfa sokkal jobban ismert, nehéz illata virág­záskor és szinte minden vihar előtt jellegzetes. Valójában unokatestvérek a homoktövis­sel, s az amerikai Buffalo- bogyóval: előbbinek lisztes, utóbbinak húsos álbogyója van. Surányi Dezső a szót az igazgató. — Az az Arcképeit a város múltjából Lexikon az évfordulóra délután 3 témakörök

Next

/
Thumbnails
Contents