Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

Kitüntetettjeink arcképcsarnoka Vérbeli politikus, pedagógus ^ Zsila Lászlöné, az üllői ^ nagyközségi pártbizottság ^ titkára a NOSZF 70. év- ^ fordulója alkalmából ki- ^ emelkedő tevékenysége el- ^ ismeréséül a Munka Ér- \ demrend bronz fokozata kitüntetést kapta. Aki ismeri Zsila Lászlónét, az tudja, hogy az elismerés lelkes negyedszázados munka, valamint egy igazságos és be­csületes életút értékelése. A párttitkárnő ugyanis olyan asszony, aki harcol és szót emel mások igazáért, megvé­di az arra rászorulókat és minden elvadult kritika elle­nében képes tárgyilagosan dönteni, az igazság oldalára állni. — Pártirányítás szempont­jából hozzám tartozik a he­lyi tanács, a Monorvidéki Áfész és a dóramajori állatte­nyésztési telep — kezdi el a beszélgetést. — Nem könnyű a helyzetem, hiszen igazi agg­lomerációs község vagyunk, így a lakosság zöme bejáró dolgozó. Itt a faluban csak 5—6 munkalehetőséget adó in­tézményünk van, ahol körül­belül 800—1000 embert tu­dunk foglalkoztatni, így a la­kosság többi felnőtt tagja jó­formán csak aludni jár haza. A jó utat, a vizet, a járdákat, az ellátást és a jó szolgálta­tást azonban ők is igénylik — de sajnos segíteni és tenni is valamit valamiért, már nem sok idejük marad ... — Ennek ellenére elmond­hatom — folytatja —, hogy a napi feladatok megoldásában sokat segít a lakosság. Min­den kezdeményezésünkhöz jó a hozzáállásuk, szépen fizetik a tehót. sőt emellett még sok­sok társadalmi munkát is vállalnak. Az intézményeink, utcáink és főtereink csinosí­tásával például soha nincs gond — mondja büszkén. Kilencedik éve csinálom ezt a munkát. A lakosággal talán azért ilyen jó a kapcsolatom, mert pedagógusként már ré­gebbről is sokan ismertek. Tizenhét évi pedagógusmunka után vállaltam el ezt a meg­bízatást. Az akkori tanítvá­nyaim azóta már felnőtt em­berek, akik zömében készsé­gesen támogatják a munká­mat és sokan segítenek a fel­adataink, elképzeléseink meg­oldásában. 'ás? w Jelenlegi tennivalóink közül a legfontosabb a központi or­vosi rendelő megépítése. Most körülbelül 40 százalékos a készenléte, de a jövő év har­madik negyedében már sze­retnénk átadni a lakosság, il­letve az egészségügyi dolgo­zók nagy örömére. Munka és gond akad bőven minden napra, sokáig sorol­hatnám — mondja Zsila Lászlóné. — Egyedül, egyma­gám azonban semmit nem tehetek. Jól tudom, hogy ma­radandó eredmények elérése manapság csak összefogással történhet. A kitüntetésem te­hát nem csak az én érdemem. Az üllői emberek megértő se­gítőkészsége, a közületek, a tömeg- és alapszervezetek ve­zetőinek, dolgozóinak lelkese­dése nélkül mindezeket nem érhettem volna meg. Sőt, talán én sem tehettem volna ennyit, ha nem olyan megértő a családom, ami­lyen... A férjem és a két fiam mindenben segítenek. Ha kell, főznek, ha kell, mos­nak vagy takarítanak. A több­napos munkahelyi elfoglaltsá­gaim esetén a háziasszonyi teendőimet minden zokszó nélkül átveszik — meséli büszkén és nevetve. Zsila Lászlónéról azt is tudni kell, hogy 1968 óta párt­tag, 1971 óta tanácstag, 1980 óta megyei pártbizottsági tag, de tagja a vonzáskörzeti TIT- elnökségnek is, hogy csak a legfontosabbakat soroljam. Mindezek mellett állandóan képzi magát, állandóan tanul, pont úgy, mint egy igazi tér­beli pedagógus... A fentieken túl, gondjai is vannak. A Gyöngyvirág téri óvoda például olyan rossz, hogy a felújítása már nem le­hetséges. Sok nehézséget oko­zott az új tanácsi gazdálkodá­si rendszer is. A szabályozott bevételi forrásból elmaradt vállalati hozzájárulások és béradók réven 2,2 millió fo­rint kiesésük volt. Sőt, a nép- gazdasági helyzet rosszabbo­dása miatt az előbbiek tete­jére, még az állami támoga­tást is elvonták tőlük. Nőtt a lakosság rossz hangulata a különböző munkahelyek lét­számcsökkentései miatt is. Az iskolában most tetőződik a demográfiai hullám, ami sok­sok problémát von maga után. T«V Zsila László ennek ellenére mindig mosolyog. Soha nem fáradt, és ajtaja mindig min­denki előtt nyitva áll... Való­színűleg ennek köszönhető, hogy kitüntetése után a gra­tuláló táviratokat nem győzte hordani számára a postás. Asztalát az őszinte jókívánsá­gok özöne árasztotta el... Ölvcdi Kriszta Kulturális programok Gyomron szombaton zene­oktatás. 9 órától gépjárműve­zetői tanfolyam, 10-től ügyes kezek szakkör foglalkozása az alkotóházban és karateedzés, 19-től diszkó, vasárnap 14.30- tól társastánctanfolyam. Film­vetítés a művelődési házban ma 17.30-tól: Erőd (színes ma­gyar kalandfilm), holnap 16.30-tól és 18.30-tól: Nyomás utána (színes olasz kaland­film). Az úttörőházban 10-től szombaton ünnepváró kará­csony (játszóház). Maglódon ma és holnap filmvetítés. Monoron szombaton 8.30-tól német nyelvtanfolyam, 9-től karate és angol nyelvtanfo­lyam, 10-től jáfcszóház, 10.30- tól és 14-től angol nyelvtan- folyam. A filmszínházban ma és holnap 16-tól és 18-tól: Hu­pikék törpikék (színes szink­ronizált amerikai rajzmese- film), 20-tól: Széljáró (színes amerikai film). Péteriben ma 17-től ifjúsági klubfoglalkozás. Vecsésen szombaton 13.30- tól ifjúsági, 14.30-tól felnőtt dzsesszbalett, 19-től diszkó. Vezetőfülkék targoncákra A vecsési Ferihegy Tsz péteri vasipari üzemében elkezdték az NDK gyártmányú dízeltargoncák vezetőfülkéinek gyártását. Az első szériában hat fülke a székesfehérvári Köfém megrende­lésére készült el. Viczán Béla, Szabó Károly lakatosok az aj­tókat állítják be rajtuk. (Vimola Károly felvétele) Fordítóit világ ozzáértővel, mondjuk, egy lélekbúvárral, el kellene egyszer magyaráztatnom ma­gamnak, mitől van az. hogy amikor épp a tehetősebb gaz­dasági időszak járja, akkor divat szakadtnak lenni, vi­szont amikor szerényebb idők következnek, egyszersmind jön a rongyrázás is... Itt, a Forrás Áruház polcán például meredten bámulom ezt a gyö­nyörű harisnyanadrágot. Csip­kemintás, szürke. Finom, mint a tenyérbe szálló hópe­hely. És azt mondják róla, hogy még tartós is, állítólag időtlen időkig hordható, mos­ható, nem szakad, nem szalad. Fiatal lányok viszik, mintha ingyen adnák. Holott 220 fo­rint. De hát én itt most aján­déknézőben vagyok, és ha azt mondom, hogy ez a harisnya- nadrág ajándék, akkor meg már nem pénz érte a két­százhúsz. Aztán mit is lehet még meggusztálni? Itt, a földszin­ten olyan nagyon sok min­dent már nem, a konfekció- osztályból a legjavát elhord­ták, 27-től amúgy is leltár lesz, jó, ha addigra kiürül a bolt, ezt-azt azért még fel le­het fedezni. Sőt: van holmi, amiből az ünnepre tekintettel még árengedményt is adnak. De a fő attrakció a játék­osztály. Amúgy is minden út oda vezet ilyentájt. Az idén — ez a Skálával való szoro­sabb karöltésnek köszönhető elsősorban — nem kérhet olyat a vevő, ami nincs. S minthogy a vevő leginkább azt kéri. ami a televíziós reklámokban szerepel, azt is megkaphatja. Például a mi- nimarketet. Vagy a kuckót. Ez a kuckó, ez egy igen el­més holmi, a kitalálója na­gyon jól tudja, hogy a gyere­kek órákig elvannak egy sa­ját zugban, ahová be lehet hurcolkodni, a kuckó meg elvan a szoba sarkában. Ná- liink is elvolt tavaly, de nagy sikerrel — az ajándékozást követő első két órában... Ezt követően kiderült, hogy székekből, díványpárnákból és takarókból még inkább jó kuckó készíthető, a műanyag sátortartó csövek pedig igen alkalmasak fúvócsö készítésé­re, amiből kenyérgalacsinok és rizsszemek lövöldözhetök. Úgyhogy végül is meglehet­tünk volna félezer forintos kuckó nélkül is — de mindent a gyermekért. Az idén viszont már észnél kell lenni. A háromezer fo­rintos, álomszép autót például az eladó hol ide rakja, hol oda. nem talál vevőre. Egy­előre. Aztán majd talál, hi­szen a csengős Télapót is megveszik ezerhatszázért, a zenélő mindenféléket is két- meg háromezerért, pedig min­den tudományuk az, hogy el- pötyögtetik a beléjük táplált dallamot, aztán kész is. Ezekből a holmikból egyéb­ként nem is kért sokat a já­tékosztály, kettőt-hármat, ki­fejezetten igényes vevők szá­mára. Az „igényest” a játék­eladó udvarias jelzőként al­kalmazza. Egyébként kevésbé „igényes” vevők képletesen mondva könyékig turkálhat­nak a választékban, szánkótól a sílécig, társasjátékoktól az építőjátékig, autópályáig, autóig. Választásaikban, mint mondják, az idén — a szezon már november óta tart — A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA ©Ft! IVI XXIX. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1987. DECEMBER 12., SZOMBAT Megyei tanácstagok mérlege A megállás veszélyes lehet s A héten megtartotta idei utolsó együttes ülését a ^ Pest megyei tanácstagok monori körzeti csoportja. % A testület tagjait ezúttal az ecseri Rákos Mezeje Tsz § látta vendégül, s Tóth József elnök Somlói János és $ Mádl Pál elnökhelyettesek tájékoztatták a szövetkezet ^ helyzetéről, feladatairól. A napirend másik témája volt ^ a lakosság áruval való ellátása, a szolgáltatások szín- ^ vonala a kisközségekben. A tanácskozáson Bakonyi ^ György csoportelnök értékelte a Pest megyei tanácsta- J; gok monori körzeti csoportjának egész évi tevékeny­ét ségét. önállóság, együttműködés, kölcsönösség. Ez a három szó jellemzi a különböző telepü­léseket képviselő megyei ta­nácstagok kapcsolatát. Műkö­dési területükön önállóan, ugyanakkor mások véleményé­nek kikérésével végzik képvi­seleti munkájukat, de gyakran fordulnak egymáshoz taná­csért, sőt ha úgy adódik, kö­zösen lépnek fel. Ezt erősíti az a gyakorlat is, hogy a me­gyei tanács elé kerülő leg­fontosabb témákat együttes üléseiken vitatják meg, és ál­talában közösen alakítják ki álláspontjukat, amelyet rend­szerint a csoport egésze ne­vében képvisel az, aki a me­gyei parlamenten felszólal. A csoport a lassan mögöt­tünk lévő esztendőben össze­sen négy alkalommal tartott együttes ülést, amelyeken tíz témát vitattak meg. A Rákos Mezeje Tsz-beli látogatással együtt két alkalommal vala­milyen „külső helyszínen” jártak. A gödöllői megyei ta­nácstagok városi csoportjával tovább erősödött a kapcsola­tuk, az idén az MSZMP do­bogókői üdülőjében találkoz­tak velük, egynapos tanács­kozás keretében. A csoportüléseken a monori körzetbeli megyei tanácstagok megjelenési aránya 63 száza­lékos volt, alacsonyabb, mint tavaly. Ez nyilván az egyes emberek növekvő leterheltsé­gével is magyarázható, sze­rencsére azonban az aktivi­tást nem mérsékli. A megyei tanács eddigi öt ülésén vi­szont már lényegesen jobb, 85 százalékos volt a megje­lenési arányuk, sőt öt alka­lommal érdemben hozzá is szóltak a vitához. A tíz me­gyei tanácstag közül hétnek van még valamilyen egyéb megbízatása a megyei tanács valamelyik bizottságában. A helyi, tehát a megbízó tanácsok munkájában a me­gyei tanácstagok rendszeresen Fordítóit világ ki idén már észnél keli lenni szemlátomást a célszerűség dominál. Nem az az első szá­mú szempont — mint koráb­ban tapasztalható volt —. hogy mindegy mi, csak drága legyen, hanem, hogy a gye­rek olyat kapjon, amivel el­foglalhatja magát. A tüskés építőjáték ezért lehetett sztár, s ha kissé szívja is a fogát a vásárió a minicsomagnyi fakocka ára miatt, megveszi. Kapósak a társasjátékok is — a Police, a Keresd a szfinxet, a Macskafogó és társaik: drá­gábbak is, olcsóbbak is. több az is kiderül, hogy egy dologban a kedves vevő nem változott. Szeme sem rebben, úgy tépi ki a holmit original csomagolásá­ból, hogy kipróbálja, és ha rosszul próbálja ki, mert nem ért hozzá vagy siet — a kár az áruházé. Pedig olyan szé­pen kérik minden évben: az eladók azért vannak, hogy mindent megmutassanak, el­magyarázzanak, üzembe he­lyezzenek... Hiába. K. Zs. és folyamatosan részt vesz­nek. Akad közöttük vb-tag, elöljáró is. Fogadóóráikon a lakosság egyre nagyobb szám­ban keresi fel őket, s ez a növekvő bizalom jele is. Az idén körülbelül 80—100 állam­polgár kérte ügyes-bajos dol­gokban a közreműködésüket. Akadt, aki a köztisztaság romlását, a szemétbányák gondozatlanságát panaszolta fel, mások az utak, a közvi­lágítás állapotát panaszolták, akadtak, akik tanácsi dolgo­zók stílusát, magatartását ki­fogásolták, előfordult, hogy egy idős állampolgár volt ha­difogolytársa felkutatásához kért segítséget, egy másik volt munkahelye vezetője ígéreté­nek valóra váltását sürgette a megyei tanácstagon keresztül. A megyei tanács az idén május 22-i ülésén tájékozta­tást kért a monori és a gö­döllői tanácstagi csoport együttműködéséről. A testület tagjai a kapcsolatot hasznos­nak, gyümölcsözőnek értékel­ték. és szorgalmazták más körzetek csoportjai közötti szorosabb kapcsolatok kiépíté­sét is. Nagyon szomorúan, lehor- gasztott fejjel vonultak le a sülysápi labdarúgók őszi baj­noki mérkőzésükről Tápió- szecsőn. A játékosok ingerült­sége nagyon is érthető volt, hiszen ezen a találkozón nem(csak) rajtuk múlt, hogy 2-1-es vereséget szenvedtek. Gondolom, külön rosszul es­hetett nekik, hogy a hazaiak mindkét gólját saját játéko­suk, Fedeles szerezte, aki je­lenleg hivatalos katonai szol­gálati idejét tölti a szomszé­dos nagyközségben ... Ez az utolsó fordulóbeli ve­reség egyben azt jelentette, hogy a Sülysáp lecsúszott a második helyről, sőt — az eredmények szerencsétlen ala­kulása miatt — az 5. helyre zuhantak vissza. Íme az őszi eredménysoruk: 5. Sülysáp 13 7 3 3 28-16 17 Ha figyelembe vesszük, hogy a listavezető Szigetújfa­lu mindössze három ponttal szerzett többet náluk, akkor tulajdonképpen elégedettek le­hetnénk. Az előttünk végzett három együttes viszont csak eggyel, így igazán elmondha­tó. hogy szoros az élmezőny a megyei II. osztály déli cso­portjában. A sülysápiak három vere- j ségüket Tápiószecsön, Kaku- ! csőn és Örkényben „gyűjtöt­ték be". Az éllovassal 1-1-es döntetlent értek el — hazai környezetben. Általában hazai pályán szerepellek jobban, s ennek különleges okai van­nak. A legdöntőbb érv: ha­zai találkozóikon 1 a legjobb felállításban tudták fogadni ellenfeleiket. Merczel Sándor, a csapat gólzsákja — munka­helyi elfoglaltsága miatt — több idegenbeli mérkőzésről hiányzott. Pont azokról, ame­lyeken vereségeket szenved­tek — kivéve a tápiószecsői összecsapást. László Ferenc edző elége­dett csapata őszi szereplésé­vel. Véleménye szerint na­Először ebben az esztendő­ben hívott össze a megyei ta­nács elnöke a csoportvezetők számára egy fórumot, amely szintén ismétlésre érdemes, mert sok hasznos gyakorlati ismerettel gazdagította az érintettek felkészültségét. A monori körzet megyei ta­nácstagjai felkérésére, de fo­lyamatosan is számos javaslat­tal, megjegyzéssel, kritikával igyekeztek hozzájárulni a me­gyei tanács munkája haté­konyságának javításához. Fon­tosnak látják azonban ismé­telten sürgetni, hogy a jogos­nak talált elfogadott észrevé­telek tükröződjenek a testület elé kerülő napirendek összeál­lításában, előkészítettségében, a megyei tanácsülések leve­zetésének gyakorlatában. Saját tevékenységükre is értik: lehetőleg gyors, egyér­telmű szemléletváltozásra van szükség minden területen, de legfőképp kinek-kinek a ma­ga gyakorlatában. Az új esz­tendőben a szokásosnál lénye­gesen több gonddal, problé­mával kell majd szembenézni a közképviseleti munka során is. A megyei tanácstagoknak illik példát mutatniuk arra, hogy az ésszerű és hasznos alkalmazkodóképesség, a nyílt, kritikus véleményalkotás mennyivel lendületesebben — ha nem is konfliktusok nélkül — viszi előre a fejlődést. Megállni — ugyanis — veszé­lyes. Vercszki János gyón kiegyensúlyozott a me­zőny, legfeljebb a tabella leg­végén kullogok lógnak csak ki egy kicsit a sorból. Né­hány hazai találkozójukon ki­fejezetten szellemes örömfocit mutattak be a játékosok, de ahogy kitették a lábukat Süly­sápról, elszállt az önbizalom, idegesség lett úrrá a csapa­ton. Ezen feltétlenül változ­tatni kell(ene), mert csak így érhetik el céljukat, a dobogós helyezést. Figyelembe kell venni azt is. hogy az átigazolási idő­szakban Béres Monorra távo­zott. s szezon közben Fedeles is távozott. Két gólerős csa­tárt pótolni pedig nem lehet egvhamar. Ennek ellenére a csapat szakvezetője elégedett az egyéni teljesítményekkel, ösz- szel Győri A., Merczel, Békési alkotta a csapat gerincét, de a többiek is megtettek min­den tőlük telhetőt. A sülysá- piak Cegléden részt vesznek a Pest Megyei Labdarúgó- szövetség által rendezett te­remtornán, aztán pihenőre vonulnak. A felkészülést — az elképzelések szerint — ja­nuár végén kezdik m°g. G. J. Vasárnapi foci Magyar Népköztársasági Kupa-mérkőzés: Gyömrő— Maglód, Gyömrő, 13 óra, ve­zeti: Bódi A. (partjelző: Izsá­ki, Müller). Az elmúlt vasár­nap a Gyömrő 2-0 arányban legyőzte a Maglódot — még­hozzá idegenben. Amint hal­lottuk, a maglódiak ezútial visszavágásra készülnek, tehát nem mondtak még le a to­vábbjutásról. Remélhetőleg az időjárás nem szól közbe és sor kerülhet a bizonyára ér­dekes mérkőzésre. ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap» Csapataink a mérlegen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents