Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
1987. DECEMBER 12., SZOMBAT 3 Egymillió márkás beruházás Turbinaindítás a DHV-ban Várkonyi Péter Egyiptomba utazik Várkonyi Péter külügyminiszter Eszmat Abdel-Megid- nek, az Egyiptomi Arab Köztársaság külügyminiszterének meghívására december 12-én hivatalos látogatásra az Egyiptomi Arab Köztársaságba utazik. Szakszervezetisek a hadseregben Aktívaértekezletet tartottak pénteken a Közalkalmazottak Szakszervezete néphadsereg! bizottsága szervezésében a Honvédelmi Minisztériumban. A tanácskozáson áttekintették a szakszervezeti mozgalom néphadseregbeli időszerű feladatait, s megfogalmazták a gazdasági-társadalmi stabilizációval összefüggő tennivalókat. Tegnap délután üzembe helyezték Százhalombattán a Dunai Hőerőmű Vállalat egyik kétszáztizenöt megawattos turbinájának automatikus indítórendszerét. A berendezés egymillió nyugatnémet márkába került, s az NSZK-beli BBC cég szállította a százha- lombattaiaknak. Hogy miért jelentős pillanat ez a vállalat és a hazai vilamosenergia-el- látás életében, arról Mórócz Ödön. a főirányítástechnoló- giai üzem vezetője tájékoztatta lapunkat: — Ezekben a szénhidrogénszegény időkben a DHV-nak csúcserőművi feladatokat kell ellátnia. Ez azt jelenti, hogy az optimális alkalmazás érdekében az esti megnövekedett energiafogyasztás után az éjszakai órákban leállítjuk a turbinákat, azonban hajnalban újra kell indítani őket. A leállás és az újraindítás nem egyszerű művelet, azonban a most beszerelt automatikus turbinaindítóval egy gombnyomással lehetővé válik a rendszer lezárása és bekapcsolása. A tervezés ez év elején kezdődött meg, s már tavasszal megindult a berendezés gyártása az NSZK-beli Mannheim- ben, s október végére már a helyszínen összeszerelték az automatikát. A novemberi sikeres próbaindítások után került sor a tegnapi műveletre. Előreláthatólag a jövő héten már teljes üzemmel dolgozik az automatizált tízes turbina. A gyors megvalósítás a tervezőkön, a BBC-n és a DHV kollektíváján kívül a kivitelező Vertesznek is köszönhető. Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A kétszintű irányítás előnyei A kétszintű, helyi-területi igazgatás bevezetésével, valamint a tanácsi irányítású háttérszervezetekkel kapcsolatos kérdéseket vitatták meg Horváth István miniszterelnök-helyettes elnökletével a fővárosi, megyei és megyei városi tanácselnökök pénteki értekezletükön a Parlamentben. Az eseményen részt vett Grósz Károly, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke, aki az MSZMP KB december 8-i üléséről tájékoztatta a tanácselnököket. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke bevezetőben emlékeztetett arra, hogy a járások 1984. január elsejei megszüntetése óta a községek megyei irányításában — átmenetileg — az arra kijelölt városi, városi jogú nagyközségi tanácsok működnek közre. A községi tanácsok, önállóságának, felelősségének erősítésével ugyanakkor fokozatosan meg kell teremteni a teltételeket ahhoz, hogy a községeket is közvetlenül a megyei tanácsok irányítsák. Ennek előnye: a városi közreműködés kiiktatásával egyszerűbbé, egységesebbé válhat a megyei irányítás, tovább nőhet a községek hatásköre, s ez várhatóan hozzájárul a szocialista demokrácia kiszélesítéséhez, a közvetlen lakossági ellenőrzés fokozódásához is. A tanácsi hivatal indokoltnak tartja, hogy a megyék készítsenek programot arra, hogy mit és milyen ütemben kívánnak megvalósítani a városok közreműködésének csökkentésére. A közelmúltban módosított, tanácstörvény a megyei tanácsoknak jogot ad arra, hogy 1988. január 1- jétől — előzetes hozzájárulás nélkül — közvetlen irányításukba vonják nemcsak a nagyközségi, hanem a községi tanácsokat is. E lehetőséggel — a feltételek gondos mérlegelése, illetve megteremtése után — mindenütt bátran kell élni — hangsúlyozta Papp Lajos. Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a lakosság tájékoztatása különösen fontos. Főként azt kell tudatosítani, hogy senki sem szenved hátrányt amiatt, hogy a közvetlen megyei irányítású községek, nagyközségek esetében a megyék döntenek másodfokon Éppen ellenkezőleg a helyi önállóság növelése további lehetőséget ad a közügyekbe való beleszólásra. A kétszintű igazgatás bevezetése a megyéktől megköveteli. hogy feloldják a községi önállóság minden idejétmúlt korlátozását. Elengedhetetlen. hogy szorosabbá, közvetlenebbé váljék a megyei és a községi vezetés közötti kapcsolat, tervszerűbbek, tartalmasabbak legyenek a kétoldalú véleménycserék. Fejleszteni szükséges a megyei szakigo/gatási szervek és a községi tanácsi szervek kapcsolatát is, s egyáltalán köz- ségcentrikusabb szemléletre van szükség Papp Lajos fontosnak tartotta, hogy ahol igénylik vagy a tapasztalatok szerint rászorulnak, a szükséges segítséget adja meg a megye. Ez azonban semmiképp se gyámkodás legyen, hanem sokkal inkább az önállóság megteremtését szolgálja. Az ülés résztvevői a kétszintű igazgatással kapcsolatban számos kérdést tettek fel, amelyek jó része az apparátusi' létszámra és a béralapra vonatkozott. Papp Lajos válaszában hangsúlyozta: a feladatokat úgy kell megoldani. hogy a megyei igazgatás létszáma ne növekedjen, a kétségtelenül megszaporodott tennivalók elvégzését jobb szervezéssel, a munka felesleges elemeinek megszüntetésével kell elérni. Egy másik kérdésre válaszolva szól arról, hogy a megyerendszer módosítását egyelőre nem tervezik. A megyei városi s általában a nagyvárosi igazgatás fejlesztése azonban napirenden van. Elmondta azt is, hogy a közvetlen megyei irányítás alá vont községek, nagyközségek hatósági jogköre azonos lesz a városokéval, vagyis a korábbi városi hatáskörök a községekbe kerülnek. A tanácsi hivatal elnöke ezután a tanácsi háttérszervezetek korszerűsítéséről szólt. A tanácsoknak — a kormány határozata alapján — 1988. március 31-ig kell elkészíteniük átfogó programjaikat a háttérszervezetek megújítására. A Minisztertanács egyben kötelezte az érdekelt minisztériumokat, hogy a jövő év június 30-ig helyezzék hatályon kívül azokat a jogszabályokat, kötelező irány- mutatásokat, amelyek a tanácsokat korlátozzák háttérintézményeik és ellátó-szolgáltató szervezeteik feladatkörének kialakításában. Mint mondta, az intézkedés a közErzsébet királyné születésének 150 évfordulójára emlékező ünnepséget és kiállítást rendez Gödöllő Város Tanácsa. a Hazafias Népfront városi bizottságával és a városi helytörténeti gyűjteménynyel közösen. Ma előadásokra, beszélgetésekre kerül sor a városháza tanácstermében. Szóba kerül — többek között — Erzsébet királyné Gödöllőhöz fűződő kapcsolata, szerepe a magyar ponti háttérintézményeket is érinti, ésszerűbb működésüket, létszám- és bérgazdálkodásuk javítását ösztönzi. A végrehajtás eddigi lépései számos tanulsággal szolgáltak. így például a központi, de a tanácsi szervek egy része is inkább a megszokott szervezeti sémákhoz ragaszkodott, ahelyett, hogy egyszerű szervezeti megoldásokat keresett volna. A tanácsi hivatal elnöke elismerte ugyanakkor, hogy a háttérszervezetek többsége hasznosan dolgozik, ám szinte mindegyiküknél indokolt a tevékenység, illetve a szervezet ésszerűsítése. Éppen ezért olyan megoldásokat kell keresni, amelyek csökkentik a működés költségeit, a szolgáltatások körének bővítésével pédíg "növelik a háttérszerve- zet bevételeit. Az egyes háttérintézményekkel kapcsolatos feladatokról szólva kiemelte, hogy a tanácsi dolgozók képzését, továbbképzését szervezetileg és tartalmilag új alapokra kell helyezni, s ehhez szükséges a megyei oktatási, továbbképző intézetek megújítása is. A tanácsi számítástechnikai rendszer kialakítására valameny- nyi megyében tettek már lépéseket. A legfőbb követelmény: mindenütt a tanácsi munka egészét átfogó, egységes informatikai rendszer épüljön ki. A vitában felszólalók a háttérintézmények korszerűsítésének szükségességével egyetértettek, ám sokallták, hogy megyénként össze^ égében legalább a 20 szá. lékos költség- és bérmegtakarít' t kell elérni. E normatívák a régi irányításra emlékeztetnek, mert nem veszik figyelembe a megyei sajátosságokat — tették szóvá. Figyelmeztettek arra is, hogy a jó elképzelések zátonyra futhatnak, ha az intézkedéseket nem hajtják végre következetesen. Szóltak arról, hogy a program sikere nagyban függ az apparátus tájékozottságától. történelemben. A délutáni fórumom téma lesz az osztrák— magyar kulturális együttműködés, valamint a Grassalko- vich-kastély helyzete. Az előadók között találhatjuk Krassay Lászlót, az Erdészeti Tudományos Intézet és Arborétum igazgatóját; Hanák Péter történészt, tanszékvezető egyetemi tanárt. Az Erzsébet királyné emlékét őrző kiállítást dr. Bereczky Loránd, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitja meg. Erzsébet királyné emlékére Ünnepség és kiállítás A megyei pártbizottság ülése Őszinte elvtársi légkörben Felmentések, kinevezés íozzájárult 1988. január l-jé- ;ől Sági Ágnesnak a főszerkesztői és pártbizottsági tagiági funkciójából való felmentéséhez — érdemeinek Jegyzőkönyvben rögzített elismerésével —, s egyetértett az- :al, hogy továbbra is tagja maradjon a megyei pártbizottság agitációs és propaganda-munkabizottságának. A továbbiakban Krasznai Lajos előterjesztette a megyei párt-végrehajtóbizottság javaslatát a Pest Megyei Hírlap áj főszerkesztőjének személyére. Erre a tisztségre a testület Bárdi Andrást, a megyei pártbizottság eddigi PMO- vezetőjét javasolja. Bárd András 1951-ben született, Budapesten a Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett. 1975-ben vörös diplomával fejezte be tanulmányait az ELTE Természettudományi Karán a matematikai szakon. Ezt követően az egyetem filozófiai tanszékén tanársegédként dolgozott, s közben elvégezte a bölcsészettudományi karon a filozófia kiegészítő szakot. Az ifjúsági mozgalom elismert vezetőjévé vált már a középiskolában, majd az egyetemen is. 1973-tól 1977-ig az' ÉLTÉ' KTSZ-bizottságának agit-prop. titkára. Ezután három évig a KISZ függetlenített apparátusában dolgozott osztályvezetőként. majd a KISZ Budapesti Bizottsága titkáraként. 1982-től 1985-ig aspiráns, majd a disszertációjának sikeres megvédésével a filozófiai tudományok kandidátusa lett. Számos funkciót töltött be a békemozgalomban: 1984-től 86-ig az Országos Béketanács ifjúsági bizottságának elnöke volt, s mind a mai napig az OBT alelnöke. Az MSZMP XIII. kongresszusa után a Központi Bizottság ifjúságpolitikai bizottságának tagjává választották. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztályát 1985-től vezeti. Kiemelkedő elméleti felkészültséggel, írás- és vitakészséggel rendelkezik. Munkáját a megbízhatóság, a lelkiismeretesség jellemzi. Rendszeresen tart előadásokat, publikál a2 országos lapokban, a Pest Megyei Hírlapban is. Szakmai jellegű cikkei külföldön is megjelentek. Angol és orosz nyelvismerettel rendelkezik Munkáját eddig is több kitüntetéssel ismerték el, így a Kiváló Ifjúsági Vezető éremmel, a KISZ Érdeméremmel, a Munka Érdemrend ezüst fokozatával, az OBT kitüntető jelvényével. A megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, s hozzájárult Bárd Andrásnak a megyei pártbizottság osztályvezetői funkciójából való felmentéséhez, és 1988. január 1-jei hatállyal a Pest Megyei Hírlap főszerkesztőjévé kinevezte. Ugyancsak Krasznai Lajos előterjesztését elfogadva döntött a megyei pártbizottság arról is, hogy Pásztor Jánost, a megyei pártbizottság tagját, a pilisi Aranykalász Tsz autószerelőjét saját kérésére felmenti testületi tagsága alól, mivel megyén kívüli munkahelyre került. Végezetül a megyei párt- bizottság jelölőbizottságot választott, mely a következő ülésen javaslatot tesz a megüresedett testületi funkciók betöltésére. M. J. ttotytatas az i. otaatroi.) A két ülés közötti munkáról szóló beszámolóban helyet kaptak az egy hónapja kezdődött, a tagkönyvcseréhez kapcsolódó egyéni beszélgetések tapasztalatai is. Mint a megyei pártbizottság titkára aláhúzta, az első összegzések azt mutatják, hogy a beszélgetések őszinte, elvtársi légkörben folynak, mind a vezetőségek tagjai, mind a párttagok felelősséggel felkészültek az eszmecserére. Megjegyezte, hogy az eseménysorozatra kedvezőtlen hatást gyakorol a napjainkat kísérő soksok változás, az új szabályozók megjelenése, az áremelések jövő évi indexéinek megismerése, a bérbruttósítással járó gondok, a felvásárlás és így tovább. Ezért is a beszélgetések többségére a kritikai hangvétel a jellemző, mindenekelőtt sokan a felsőbb szerveket bírálják. Jelentkezik a bizonytalanság, az aggodalom és az elégedetlenség is. Ennek ellenére túlhajtott indulatokkal csak ritkán lehetett találkozni. Az is jellemző a jelenlegi helyzetre, hogy a párttagság fokozottan igényli a változásokat, de ha azoknak személy szerint kedvezőtlen hatásai is vannak, akkor alábbhagy a lelkesedés, gyakran felbukkan a közömbösség. Legtöbb esetben a társadalmi-gazdasági kibontakozási program áll az eszmecsere középpontjában. A párttagság türelmetlenül várja a kedvező jeleket, s nehezen fogadja el, hogy az eddig eltelt időszakban még nem jelentkezhettek látványos eredmények. A véleményekből egyértelműen kitűnik, hogy a tagság azonosul a párt és a kormány programjával, de a kibontakozást csak úgy látja megvalósíthatónak, ha az országos és a helyi kérdésekben egyaránt jobban figyelembe veszik a dolgozók véleményét, s a vezetés az eddiginél nagyobb határozottságot, elszántságot mutat. Az eddigi beszélgetések a politikailag fokozottabban érzékeny réteg képviselőivel: alapszervezeti titkárokkal, vezetőségi tagokkal, tömegszervezeti tisztségviselőkkel kezdődtek. Ezt is figyelembe véve, kiemelten foglalkoztak a megkérdezettek a párt demokrácia erősítésének szükségességével, szóvá tették a folya- matos és őszinte tájékoztatás fontosságát. Sokan aggódnak a párt vezető szerepe, tekintélyének csökkenése miatt, úgy látják, a párt kiengedi kezéből az irányítást, kevésbé kezdeményező, esetenként lassan reagál. Űjra és újra felmerült a jelenlegi helyzetért vállalt felelősség kérdése. a káderpolitikai elvek következetes érvényre juttatásá- n-*k igénye. Azt is sokan szóvá teszik, hogy szocialista értékeink egyre inkább megkopnak, nehéz eldönteni, melyik közülük az időtállóbb és melyik a túlhaladott. Az irányító szervek munkáját bíráló észrevételek mellett saját környezetükkel, egyéni tevékenységükkel szemben kevésbé kritikus a tagság többsége. Jó néhány helyen hiányzik a helyi vezetés konstruktív bírálata. A saját teendőikről legtöbbször csak általánosságokat fogalmaznak meg. Kevés szó esett arról is, hogyan lehetne javítani az alapszervezeti munka színvonalán. s ebben mi az egves párttagok fe’adata és felelőssége. és ugyancsak ritkán szólnak a megkérdezettek a megyei és a városi pártbizottságok irányító munkájáról. Dr. Balogh Pál végezetül aláhúzta, hogy az említett hiányosságokat a további beszélgetéseknél az irányító pártszervek közreműködésével meg kell szüntetni. Határozottan képviselni kell a párt gazdasági, társadalmi kibontakozási programját, a kormány stabilizációs munkaprogramját, a helyi feladattervekben megfogalmazottakat. Törekedterjesztésében személyi kérdésekben döntött a testület. Dr. Ilcsik Sándor rendőr vezérőrnagy, belügyminiszter- helyettes — aki korábban Pest megye rendőrfőkapitánya volt — más munkakörbe kerülése miatt kérte felmentését pártbizottsági és végrehajtó bizottsági tagsága alól. A megyei pártbizottság hozzájárult — dr. Ilcsik Sándor felmentéséhez mindkét testületi tagsága alól — érdemeinek jegyzőkönyvben rögzített elismerése mellett. Sági Agnes felmentését kérte a Pest Megyei Hírlap fő- szerkesztőjének funkciójából s egyben kérte felmentését párt- bizottsági tagsága alól is — nyugállományba vonulása miatt. Krasznai Lajos elmondotta, hogy Sági Ágnes 1955-től dolgozik a Pest Megyei Hírlapnál, illetve annak jogelődjénél. Rovatvezető, majd főszerkesztő-helyettes volt, 1979-től pedig az újság főszerkesztője. Irányításával a Pest Megyei Hírlap sokat fejlődött, színvonalasan, eredményesen szolgálja az országos, megyei és a helyi politikai célkitűzések megvalósítását. Mindig aktív, közéleti ember volt. 1979-től tagja a megyei pártbizottságnak, valamint az agitációs és propagandamunka-bizottságnak. Szerkesztői tevékenysége mellett a MUOSZ választmányának tagjaként is aktív szerepet vállal a politikai szakmai közéletben. Munkáját számos magas állami, szakmai kitüntetés ismeri el, így a Szocialista Magyarországért Érdemrend, a Rózsa Ferenc-díj. A párt-végreh aj tóbizottság javasolja, hogy a pártbizottság agitációs és propagandamunka-bizottságának tagjaként továbbra is dolgozzon a megyében. Ezután Sági Ágnes mondott közvetlen, meleg szavakkal köszönetét a párttestületnek azért a nélkülözhetetlen támogatásért, amelyet munkája során mindig kapott. Mint mondotta, e testületi munkában való részvétel lesz számára a legnehezebben pótolható a további években. Jónás Zoltán, a megyei pártbizottság tagja, a TIT megyei titkára hozzászólásában Sági Ágnes munkásságát, emberi tulajdonságait méltatva az „elköszönni, de nem búcsúzni’’ dilemmájáról beszélt. Van a magyar nyelvben egy kifejezés — mondotta a többi között —, melynek az évek során jelentősen megváltozott a tartalma. Ez pedig az illetékesség fogalma. Ma általában olyan értelemben használják: ki miben jogosult dönteni. Régen úgy értelmezték az illetékességet, hogy hol született, hová kötődik valaki. Erre a régi tartalomra utalva mondta: nem tudom, Sági elvtársnő hol született, de az biztos, hogy Pest megyei illetőségű volt és marad továbbra is. Magam is sokat tanultam tőle — folytatta a hozzászóló — az elkötelezettségről, a megalapozott kritikáról, az emberi magatartásról. S ezért köszönettel tartozom neki, bár ezt biztos nem tartja számon, mert szerény ember. Azt kívánom, soha ne szakadjanak el az őt a megyéhez kötő szálak, mert ha valaha, ma különösen nagy szükség van a hozzá hasonló emberekre, kommunistákra. A megyei párttestület — az előterjesztésnek megfelelően — íatáskörébe tartozik. Nagyon :ontos, hogy az észrevételeket íz alapszervezetek továbbra s érzékenyen fogadják, illetve íz összegzéskor megfelelően lasznosítsák. A beszámolót a megyei pártbizottság egyhangúlag elfogadta. Következő napirendként — az előadó ugyancsak dr. Balogh Pál volt — korábbi pártbizottsági határozatokat hatálytalanított a testület. ni kell arra, hogy a beszélge tések mozgósítsanak a végre hajtásra, tisztázzák a szemé lyes kötelezettségeket és a ki vánatos magatartást. A kérdé sekre azonnal reagálni kel lehetőleg még a beszélgetése során választ kell adni mind arra, ami a párfcalapszerveze
