Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-11 / 292. szám

PEST « MELYE! 1987. DECEMBER 11., PÉNTEK Németh Károly adta át az okiratot Egyetemi névadó Szegeden Országgyűlési bizottságok tárgyalták Megőrizni a kínálati egyensúlyt A Parlament közelgő téli ülésszakára készülve a jövő évi terv és az állami költségvetés honvédelmi és belügyi vonat­kozásait tűzte napirendjére az Országgyűlés honvédelmi bi­zottsága. A kereskedelmi bizottság ülésén a képviselők az ágazat idei teljesítményét és jövő évi terveit vitatták meg. $ A Szegedi Orvostudományi S Egyetem tanácsa ünnepi ülést S tartott csütörtökön a szegedi 5 Nemzeti Színházban abból az !( alkalomból, hogy az Elnöki 5j Tanács hozzájárulása alapján ^ az intézményt Szent-Györgyi 6 Albertról nevezték cl. . Az ünnepségen megjelent Németh Károly, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, aki a követ­kezőket mondta: — Megtisztelő számomra, hogy részt vehetek ezen az Ünnepségen és átadhatom azt az okiratot, amely igazolja, hogy az önök egyeteme a jö­vőben — kívánságuknak meg­felelően — a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egye­tem elnevezést használhatja. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa jó szívvel támo­gatta ezt a kezdeményezést, mert e névfelvétel a közvéle­mény helyeslésével is találko­zik, hiszen Szent-Györgyi Al­bert életművét, nevét és em­lékét megbecsülés és tisztelet övezi széles e hazában, ő ak­kor is hű maradt hazájához, amikor az Amerikai Egyesült Államokban gít, dolgozott, .ott fejtett ki áldásos alkotó tejvé­Nagyjából hasonló tapaszta­latokat szerzett nemrégiben a Pest Megyei Tanács ipari osz­tálya is, amikor a kenyér- és péksütemény-kínálatról, -ke­reskedelemről tájékozódott, A vizsgálódásaik alapján kiala­kult kép- itttdlánosságban nem rossz. Sül elegendő kenyér, péksütemény a három sütő­ipari vállalatnál, az öt gaz­dasági munkaközösségnél és a 64 magánkisiparosnál, akik maguk -js értékesítenek. S összesen 1196 üzletben juthat hozzá a lakosság e minden­napi táplálékához. Inkább óvatosak Ám hogy mit és mennyit ta­lál egy-egy boltban, az már at­tól is függ, hol van az éppen felkeresett üzlet. Nagyobb áru­házakban, ABC-kben, város­ban és nagyközségben négy­ötfajta knyeret, három-négy­féle vizes és tejes tésztából ké­szült péksüteményt tartanak, s legalább ugyanennyit a tojás­sal dúsitottból, valamint az omlós tésztából, kalácsból. Ugyanakkor kis településeken egy-kétfajta kenyér, zsemle, kifli a jellemző, egyéb árut legfeljebb hét végére igényel­nek a boltvezetők. Sokféle oka lehet ennek. Határt' szabhat az üzlet kis alapterülete vagy a boltos óvatossága. Inkább keveseb­bet kér, nehogy a nyakán maradjon az áru. Fél, hogy esetleg vissza sem veszi a fe­lesleget a sütőipar, amely egyébként nem is nagyon ér­dekelt abban, hogy kisebb té­telekben szállítson. A maszek hajlandóbb ilyesmire, csak­hogy drágábban adja porté­káját. Igaz, jobb minőségben. Szerencsére jó néhány he­lyen választhat már a lakos­ság, hogy kitol, hol vásárol. Nem véletlen, hogy a ma­gánpékségeknek, gmk-knak kialakult a vevőkörük, és hosszú sorok állnak a sütő­ipari vállalatok mintaboltjai előtt. Ez utóbbiak ki is hasz­nálják ezt, adottságaikhoz mérten bővítik profiljukat Fü- szért-áruval, tejtermékek, édességekl üdítők árusításá­val. Ezzel jó reklámhordozói gazdájuknak, a sütőipari vál­lalatoknak. Bár még mindig ezek a csaknem egymilliós lélekszámú megye első számú alapellátói — nem beszélve az idegenforgalmi szezon bél­és külföldi vendégeiről —, azért manapság már számol­kenységet. Mindig magyar embernek, e hazához tartozó­nak vallotta magát. Az em­beriséget szolgáló igyekezet és a szülőföld iránti szeretet együtt volt az ő sajátja. Tu­dományos és közéleti tevé­kenységében mély felelősség- érzet és humanizmus vezette. Azt gondolom, ez a szellemi­ség, ez a magatartás követés­re méltó napjainkban is. — Azzal a kívánsággal nyújtom át az, ő nevének használatára jogosító doku­mentumot, hogy Szent-Györ­gyi Albert szellemiségét kö­vetve végezzék munkájukat, gyarapítsák tovább egyete­mük eddig is elismerésre méltó eredményeit, becsület­tel szolgálják népünk és ha­zánk javát.. Szilárd János rektor az ok­iratot átvéve köszönetét fe­jezte ki azért, hogy az Elnöki Tanács méltányolta az egye­tem kérését, majd Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA alelnöke, Szent-Györgyi Al­bert egykori tanítványa mon­dott emlékbeszédet. niuk kell a vetélytársak egy­re növekvő táborával. Lehe­tőségeik nyilvánvalóan eltér­nek egy kis sütödétől, más szempontok érvényesülnek. Lévén, hogy a hatósági árfor­ma érvényesül ezen a terüle­ten, keresik hát a megfelelő érdekeltségi formákat — ter­melőüzemeiket önelszámoló egységekként működtetik —, és a gyártmányfejlesztések­ben követni igyekeznek a fo­gyasztói igények differenciá­lódását. Számos, a korszerű táplálkozást szolgáló, előnyös összetételű — magasabb rost­ás fehérje-, alacsonyabb szén- hidráttartalmú — kenyérfé­léket, süteményeket fejlesztet­tek ki a közelmúltban, s újabb nyersanyagok — sajt, lenmag, búzakorpa, naprafor­gó, szója és kukoricaliszt — felhasználásával változatosabb termékeket gyártanak. Jobban megéri Tégy, hogy a vásárlók egy része megszerette ezeket az újdonságokat, de az igazság­hoz az is hozzá tartozik, hogy a vállalatok számára kedve­zőbb áruk miatt előnyösebb ezen termékek forgalmazása. Jobban megéri, mint a ha­gyományos és olcsóbb fehér kenyér előállítása például, ami az utóbbi időben szeré­nyebb mennyiségben kerül a megye boltjaiba. Pedig ahhoz, hogy a vevő valóban igénye és pénztárcája szerint vá­laszthasson, az olcsóbb ter­méket éppúgy meg kellene találnia a polcokon. A keres­kedő azt mondja: rossz a fe­hér kenyér minősége, rövid ideig tartható el, a vásárlók­nak inkább a házi kell, ezért abból rendel többet. Való igaz, helyenként nem kél el az előbbiből szállított meny- nyiségnek 10—15 százaléka hetente, de az is, hogy a drá­gább termék értékesítésében az üzlet éppúgy érdekelt, mint a vállalat. Ami pedig a minőséget il­leti, nos, akad kifogásolnivaló. Különösen a zsemlék nem ütik meg a kívánt mértéket: súlyhiányosak, formátlanok, sületlenek. Az Állategészség­ügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás rendszeresen, vizsgál­ja a vállalatok termékeit. A maximálisan elérhető 4 pon­tot a Dél-Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat közelíti meg legjobban. Az utóbbi három évben viszonylag egyenlete­Nyí't légkörben Az Országgyűlés honvédel­mi bizottsága, amelynek ta­nácskozásán részt vett és fel­szólalt Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke — Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter és Föl- desi Jenő belügy-minisztériu- mi .államtitkár tájékoztatta az 1963. évi kiadások alakulásá­ról, felhasználásuk mikéntjé­ről. Mint a beszámolók egyönte­tűen megfogalmazták, a hon­védelmi és a belügyi tárca tervét, a fegyveres erők és testületek, illetve a rendésze­ti szervek költségvetését egy­aránt a népgazdaság teherbí­sen tartja ezt a minőséget, hasonlóan a ceglédi telephelyű céghez. Ám a harmadik me­gyei vállalat — az Észak- Pest megyei — átlagon alul produkál, s igen magas ott a kifogásolási arány. Nincs rajta c'mke Igyekeznek Ugyan a' Válla­latok '‘ÖrVosblni1 'hiányosságai­kat — a technológiai fegye­lem szigorításával, személy- cserével, a minőségi prémium csökkentésével —, elejét ven­ni a panaszoknak. Az utóbbi időben bevezetett rendsze­rükkel az üzemeket, sőt vala­mennyi dolgozójukat érde­keltté teszik a jobb termelés­ben. Csakhogy anyagi lehető­ségeik korlátozottak, a több műszak sem túl vonzó, ezért aztán nem kell sokat győz­ködnie a maszeknak a jó szakmunkást, hogy pártoljon hozzá. Gyakran előfordul, hogy a vállalatok elhárítják maguk­tól a reklamációt, mondván: laboratóriumi vizsgálataik alapján a liszt béltartalma okozza a pékáru rossz minő­ségét. Holott a lisztminösítö bizottság véleménye szerint a sütőipari minőségi értékszám alapján megfelelő az alap­anyag, bár a sikértartalom csökkenése kétségtelenül valós probléma. Ellenőrzés elképzelhetetlen anélkül, hogy ki ne derüljön: a forgalmazói-fogyasztói kap­csolatban az utóbbi húzza a rövidebbet sajnos. Kezdve azzal, hogy kenyerek címké­jén még mindig a régi fo­gyasztói ár szerepel, s ehhez társul rendszerint, hogy ár­jelzések híján a boltokban sem tájékozódhatnak kellően a vásárlók. Megesik, hogy még ez a címke sincs rajta a termékeken, mint például az Észak-Pest Megyei Sütőipart Vállalat rozsos és sajtos ke­nyerén, ezek ugyanis külsőre igen hasonlóak, áruk között viszont nagy a különbség. A Kuglóf gmk szintén elmu­lasztotta ' megjelölni áruját. Néhány maszeknál a. „Ropo­gós” házjkenyér- és tejbolt pjt-nél, 'valamint a Szent­endre és Vidéke Áfész 104-es számú üzletében árdrágításra bukkantak az ellenőrök. összességében tehát a ke­nyér- és péksütemény-ellátás elfogadható szűkebb pátriánk­ban, de változatlanul jellem­ző az egyenetlenség mind a választékban, mind a minő­ségben. S továbbra sem ritka a szállítással, számlázással és árusítással kapcsolatos sza­bálytalanság. Tóth Andrea ró képességének messzemenő figyelembevételével határoz­ták meg. A takarékosság nem idegen a néphadseregtől — emlékeztette a képviselőket Kárpáti Ferenc —, hiszen az elmúlt években például úgy oldották meg feladataikat, hogy közben nem nőtt az üzemanyag-felhasználás, az idén 9 százalékkal csökkent a behívott tartalékosok száma, és 34 százalékkal kevesebb polgári technikai eszközt vet­tek igénybe katonai célokra. A jövőre tervezett mintegy 34,9 milliárd forintos honvé­delmi költségvetés elegendő arra, hogy a Magyar Néphad­sereg jó színvonalon teljesít­se a haza védelmében, illetve a szövetségi kötelékében reá háruló kötelezettségeit. Földesi Jenő a belügyi mun­ka különböző ágait sorra vé­ve arról tájékoztatta a kép­viselőket, hogy az elmúlt idő­szakban az ismertté vált bűncselekmények erőteljes növekedése tapasztalható. Ta­valy 10,3 százalékkal, 182 ezerre emelkedett az esetek száma, s ez a tendencia az idén is folytatódott. Különö­sen sok feladatot rótt a rend­őri szervekre az egyre na­gyobb károkat okozó vagyon elleni bűncselekmények elsza­porodása, illetve o gazdasági jellegű bűnözés erőteljes nö­vekedése. A tennivalók sú­lyát, a Belügyminisztérium különböző szei'veinek sokrétű feladatait érzékeltető adato­kat sorolva Földesi Jenő a honvédelmi bizottság támoga­tását kérte a tárca jövő évi, 15 milliárd forintos költségve­tésének országgyűlési jóváha­gyásához. A részletes, korábban nem publikált adatot is ismertető beszámolók elhangzása után nyílt, átfogó vita alakult ki az ülésen. A képviselők egy­hangúlag támogatásukról biz­tosították a fegyveres erők és testületek költségvetését, han­got adva meggyőződésüknek, hogy a tervezett összegek fe­dezik a célok megvalósítását. Több képviselő arra figyel­meztetett, hogy a lakosság fo­kozott érdeklődést tanúsít a honvédelem kérdései, költség- vetésének alakulása iránt. Viola Károly (Pest megye, 14. vk) azt hangsúlyozta: tuda­tosítani kell a közvélemény­ben, hogy a honvédelmi ki­adások egy jelentős részéből — például az egészségügyi szolgáltatások igénybevételé­vel — a lakosság közvetlenül is részesedik. A képviselő Kárpáti Ferenchez - intézett kérdése nyomán megtudta a honvédelmi minisztertől: a katonai vezetés arra törek­szik, hogy a behívott újoncok lehetőleg lakóhelyükhöz közeli alakulatokhoz kerüljenek. Az ülés Gyuricza László el­nöki zárszavával ért véget. Hatékonyabb ellenőrzést Az Országgyűlés kereskedel­mi bizottsága Nyers Rezső el­nökletével ülésezett. Andrikó Miklós belkereskedelmi mi­nisztériumi államtitkár tájé­koztatta a képviselőket az ágazat ez évi teljesítményéről, jövő évi terveiről. Elmondot­ta, hogy az év második felé­ben jelentősen megnövekedett keresletet a kereskedelem nem tudta kielégíteni. A miniszterhelyettes arról is beszámolt, hogy a belkeres­kedelmi vállalatok felkészül­tek az ünnepi ellátásra, élel­miszerekből, szaloncukorból, fenyőfából nem lesz hiány. A kereskedelem alapvető felada­ta. hogy a jövő esztendőben is biztosítsa a kínálati egyen­súlyt, illetve az iparcikkek esetében mérsékelje a jelenle­gi hiányt. Török István külkereskedői mi államtitkár elmondotta hogy a szocialista külkereske­delem az idén alapvetően teljesíti a terveket. Egyes importalapanyag- és félkész- termék-szállítások elmaradása miatt néhány vállalatnál fenn­akadás volt a termelésben, így a hiányt tőkés importból pótol­tak. Az államtitkár arról is beszámolt, hogy ; több szocia­lista országgal már aláírták a jövő évi árucsere-forgalmi egyezményeket. A Szovjet­unióval folytatott kereskede­lemben jelentősen javulnak cserearányaink, ami lehetővé teszi a szovjet termékek im­portjának növelését. Csáki Gyula pénzügyminisz­ter-helyettes az adóreform be­vezetésének végső munkálatai­ról tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta: minden jogsza­bály elkészült, s azokat ha­marosan kézhez kapják az ér­dekeltek. A vitában Kiss Imre (Bor- sod-Abaúj-Zemplén megye) arról szólt, hogy az utóbbi két-három hónapban jelentős áremelkedés volt tapasztalha­tó. A termelők és a kereske­dők az áremelések révén a jövő esztendőre jó bázist akarnak teremteni és e törek­vésüknek — úgy tűnik — a kormányzat nem szab gátat. Polgárdi József (Pest megye 17. vk.) az eddiginél hatéko­nyabb árellenőrzést sürgetett. A lakosság az idei tapasztala­tok alapján aggódik, hogy jö­vőre az árszínvonal-emelkedés meghaladja a tervezettet. Vass János, a KPVDSZ fő­titkára bírálta a jelenlegi ár­indexszámítás módszerét. Csipkó Sándor (Bács-Kiskuri megye) arra hívta fel a kép­viselők figyelmét, hogy a la­kossági fogyasztás és a beru­házások csökkenésével párhu­zamosan megfelelő mértékben vissza kellene fogni a közös­ségi-államigazgatási kiadáso­kat is. A vitában elhangzott kérdé­sekre, észrevételekre Csáki Gyula, Pulai Miklós, az Or­szágos • Tervhivatal elnökhe­lyettese, Török István és Ánd- rikó Miklós válaszolt. A jövendő a béke emberéé Az Országos Béketanács egy­házközi békebizottsága és ka­tolikus bizottsága közös nyi­latkozatot fogadott el a szov­jet-amerikai rakéta megálla­podás alkalmából. A doku­mentum hangsúlyozza: a ma­gyarországi történelmi protes­táns, ortodox és szabadegyhá­zak, unitáriusok, valamint iz­raeliták képviseletét magában foglaló egyházközi és katoli­kus békebizottság — a ha­zánkban élő hívő emberek kö­zösségével együtt — őszinte örömmel és megelégedéssel üdvözli azt a történelmi je­lentőségű eseményt és tényt, hogy a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának főtitkára és az Amerikai Egyesült Államok elnöke december 8-án aláírta a közepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolásá­ról szóló szovjet—amerikai szerződést. A nyilatkozat leszögezi: bá­torítás és további reménység forrása és záloga az a meg­győződés, hogy van lehetőség a konfrontációtól az együtt­működés felé fordulni a nuk­leáris megsemmisülés. veszé­lyét nem ismerő, biztonságos, atomfegyverektől mentes vi­lág megteremtése érdekében. A hívő emberek a jövőben is kötelességüknek tartják a fá­radhatatlan munkálkodást e cél megvalósulásáért, hiszen a jövendő a béke emberéé. Kiemelt körzet a Dunakanyar Csütörtökön, a margitszige­ti Thermál Szállóban Juhár Zoltán belkereskedelmi mi­niszter elnökletével ülést tar­tott az Országos Idegenfor­galmi Tanács és .döntött az idegenforgalmi alap (IFA) jö­vő’ évi felhasználásáról. A tanács megállapította, hogy az idegenforgalom idei kedvező eredményeinek kö­szönhetően jövőre az ez évi­nél mintegy egyharmaddal több, 1 milliárd 40 millió fo­rint fordítható az idegenfor­galmi tevékenységek és fej­lesztések központi támogatá­sára. A négy kiemelt körzet: a Balaton, a Velencei-tó, a Dunakanyar, valamint a Mát­ra és a Bükk térsége tovább­ra is a figyelem középpontjá­ban marad. leheljél gyógyszertár Mcndcn épül ez a gyógyszertár a hozzá tartozó szolgálati la­kással. A község lakói a tehót megszavazták, s így jelentős részt vállaltak a beruházás költségeiből. (Vimola Károly fel- ___ vétele) .........__ ’ H elyzetkép a kenyérfronton Egyenetlen minőség, árdrágítás A vevő igénye és pénztárcája szerint Hétköznap délelőtt. A megyét járó éhes vándor betér az elsó útjába akadó élelmiszerboltba. Kenyér vagy zsemle, bármelyik meg­teszi, hogy csillapítsa éhét. Csakhogy nincs. Azaz két kifli formájú valami árválkodik a polcon. Az egyik törött, a másik kőkemény. Választhat. Néhány településsel arrébb ropogós péksütemények ki- náltatják magukat egy ABC-ben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents