Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-10 / 291. szám

1981. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Folytatódik a szovjet—amerikai csúcs (Folytatás az 1. oldalról.) közölte, hozott-e magával olyan javaslatot, amely meg­adna az Afganisztánban levő szovjet csapatok kivonásának ütemtervét és határidejét. Rea­gan korábban azt mondotta, hogy az afganisztáni problé­ma megvitatásának fontos sze­repet szán a megbeszéléseken. , Közben Raisza Gorbacsova szerdán délelőtt rövid látoga­tást tett a washingtoni nem­zeti képtárban, majd a Fe­hér Házban találkozott Rea­gan elnök feleségével. Kétórás megbeszélést folyta­tott egymással szerda délelőtt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a Fehér Házban. A két küldöttség szóvivője sze­rint a tárgyalások igen jó hangulatban, igen ígéretesén és eredményesen folytak, de részleteket nem közöltek a megvitatott témákról. Gorbacsov és Reagan előbb az elnök külön dolgozószobá­jában — ez a hivatalos dol­gozószobából, a nevezetes oval office-ból nyíló kisebb szoba — kifejezetten négy­szemközti beszélgetést folyta­tott, ezen ezúttal még jegy­zőkönyvvezetők sem voltak jelen, kizárólag a tolmácsok. Ezt követően plenáris ülést tartottak, legközelebbi tanács­adóik bevonásával. A munká­ban szovjet részről Sevard- nadze külügyminiszter, Dob- rinyin és Jakovlev KB-titká- rok vettek részt, amerikai részről Shultz külügyminiszter. Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője és Powell tábornok, nemzetbiz­tonsági tanácsadó. A két szóvivő közlése sze­rint a tanácskozáson megvi­tatták a regionális, kérdése­ket, beleértve az afganisztáni helyzetet és az Irak és Irán közötti háborút is. A szerdai tárgyaláson, amely jóval tovább tartott a terve­zettnél, szó volt leszerelési kérdésekről is. Ezeket külön csoport vitatja meg, s mint a két szóvivő elmondotta, a csoport tagjai kedden, késő estig dolgoztak, szerdán pedig már korán reggel összeültek Mindkét szóvivő igen ígéretes­nek nevezte a munkacsoportok által végzett munkát. A tárgyalás elhúzódása miatt Gorbacsov csak az ere­detileg tervezett időpontnál később tudott eleget tenni Shultz külügyminiszter ebéd- meghívásának. Ide feleségével együtt volt hivatalos. Gorbacsov közép-európai idő szerint az esti órákban a Szovjetunió washingtoni nagy- követségén amerikai lapki­adókkal és szerkesztőkkel ta­lálkozott. A délután folyamán újabb „első alkalomra” került sor a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében: Szergej Ahro- mejev marsall, a szovjet fegy­veres erők vezérkari főnöke Frank Carlucci hadügymi­niszternél tett látogatást a Pentagonban. Ilyen magas szintű szovjet látogató eddig nem járt a hadügyminiszté­rium ötszögű épületében. A nap krónikájához tarto­zik, hogy este Gorbacsov és felesége adott vacsorát Reagan és felesége tiszteletére a szov­jet nagykövetségen. A rakétaszerződés világvisszka ngjn Ritka egyöntetűség tapasz­talható a Washingtonban ked­den aláírt, a közepes és rövi- debb hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták megsemmi­sítéséről intézkedő szerződés megítélésében. A politikusok, az emberek világszerte üdvöz- lik és helyeslik a szerződést — hangsúlyozta szerdai rövid kommentárjában Jurij Gre- mitszkih szovjet külügyi szó­vivő. Rámutatott: a szerződés tör­ténelmi jelentőségű, önmagá­ban is fontos dokumentuma a nemzetközi életnek, de megfe­lelő akarat, politikai józanság esetén újabb, a leszerelés irá­nyába vezető fontos lépések elindítója lehet. A szerződés aláírása bizonyította: a leg­bonyolultabb kérdésekét' is meg lehet oldani politikai esz­közökkel, ha ehhez megvan a kellő akarat és politikai jó­zanság, ha az érdekelt felek kölcsönösen törekszenek erre. Gremitszkih szerint az alá­írt szerződés a legjobb újévi ajándék a világ népei számá­ra. Alapos elemzés George Bush amerikai al- elnök a CBS televíziónak szer­dán adott nyilatkozatában ki­magasló jelentőségűnek nevez­te a kedden aláírt leszerelé­si megállapodást. Az alelnök, aki a Republikánus Párt el­nökségre törő jelöltjei között egyedül biztosította egyértel­mű támogatásáról a szerző­dést, megállapította, hogy an­nak ellenfelei még a tények ismerete nélkül alakították ki állásfoglalásukat. Bush kije­lentette: folytatni kell a tár­gyalásokat, mihamarabb meg kell találni a megállapodás módját a hadászati fegyverek csökkentéséről is. Az alelnök egyik fő vetély- táraa, Robert Dole, a szenátus republikánus párti csoportjá­nak vezetője ezúttal csak igen óvatosain foglalt állást, azt sürgetve, hogy a szenátus „vesse rendkívül alapos elem­zés alá” a szerződést, mielőtt meghozná döntését annak ra­tifikálásáról. A Republikánus Párt konzervatív jobbszárnyá­nak több tagja azonban máris bejelentette, hogy ellenzi a ra­tifikálást, vagy jelentős módo­sításokat kíván végrehajtani a szerződésen. A televíziós és rádióadók szakértők, politikusok tucat­jait szólaltatták meg. Figye­lemre méltó, hogy még Ri­chard Perle volt hadügymi­niszter-helyettes — akit szov­jetellenes, leszerelésellenes né­zetei miatt az amerikai sajtó „a sötétség hercege” néven emleget —, jónak tartotta a szerződést, kielégítőnek az el­lenőrzés lehetőségeit, bár fenntartotta azokat a vádjait, hogy a Szovjetunió „megsér­tette az eddigi leszerelési megállapodásokat”. Óvatosan pártfogolta az új megállapo­dást nyilatkozatában Caspar Weinberger volt hadügymi­niszter, pedig az ő távozását is összefüggésbe hozta a saj­tó az új szovjet—amerikai megállapodással. Nyilatkozott a tárgyalások­ról a kormány több tagja is. Shultz külügyminiszter igen jó hangulatúnak minősítette az első nap tárgyalásait és természetesen a szerződést is. Hasonlóképpen nyilatkozott Howard Baker, Reagan ta­nácsadója is, aki a hangula­tot jellemezve arra is utalt, hogy a két vezető kedden ke­resztnevén szólította egymást — Reagan javaslatára. Öröm tüzek Csodálatos karácsonyi aján­dék. a jóakarat tanúbizonysá­ga, nagyszerű évzáró — han­goztatta Margaret Thatcher asszony a szovjet—amerikai eurorakéta-megállapodás alá­írása után a brit miniszter- elnöki rezidencia előtt össze­gyűlt tv-riportereknek adott rövid tv-nyilatkozatában. A Greenham Common-i asszonyok — az amerikai ro­botrepülőgépek angliai telepí­tése ellen évek óta tüntető nők — orömtüzeket gyújtottak A Washingtonban aláírt leszerelési megállapodás értelmében felszámolják azokat a szárnyas rakétákat is, amelyeket az ang­liai Greenham Common-i támaszponton telepített az Egyesült Államok. A képen: egy az ottani nukleáris fegyverek közül. a támaszpontnál az INF- egyezmény aláírásának hírére. Szóvivőik azonban kijelentet­ték: mindaddig a támaszpont­nál maradnak, amíg el nem távolítják az ott tárolt nukleá­ris fegyvereket. (Nyugat-)Európa számára megszűnt a közvetlen veszély az eurorakétákról szóló szov­jet-amerikai megállapodás­nak köszönhetően — hangoz­tatta kedd este Rómában Giulio Andreotti. Az olasz kül­ügyminiszter szerint a megál­lapodás aláírása révén sike­rült elismertetni Nyugat-Euró- pának a leszerelésről szóló párbeszédben játszott sajátos szerepét. Helyszíni ellenőrzés XI. János Pál pápa a megál­lapodás aláírásának napján a Szent Péter téren összegyűlt mintegy tízezer zarándok előtt azt mondta: számos erőfeszí­tést kell tenni ahhoz, hogy enyhüljön a háborús fenyege­tés. A belga kormány ismételten kifejezésre juttatja mélységes megelégedettségét a történelmi jelentőségű tény fölött — hang­súlyozza a belga külügymi­nisztériumnak a rakétaegyez­mény aláírása után kiadott nyilatkozata. A belga kormány december 11-én a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanács­kozása alkalmával egyezményt szándékszik aláírni az Egye­sült Államokkal azért, hogy lehetővé váljon Belgiumban az egyezményben meghatáro­zott'helyszíni ellenőrzés, s ezt a parlament elé terjeszti. Az ellenőrzés végrehajtásáról a kormány levelet vált majd a Szovjetunióval. A szerdai NDK-lapok a le­szerelési szerződést üdvözlő szalagcímekkel, hatalmas ter­jedelemben számolnak be a szovjet—amerikai csúcstalál­kozóról. Az újságok címoldala­kon közük Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államtanács elnökének a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerző­dést üdvözlő nyilatkozatát. A nyugatnémet napilapok általános véleménye szerint a történelmi jelentőségű ameri­kai—szovjet rakétaszerződés létrejötte megmutatta, hogy a nagyhatalmak céljai már messze túlmutatnak az ok­mány aláírásán, s mindketten a konfrontáció helyett együtt­működésre törekszenek. Felelősséggel Csehszlovákia, amely egyi­ke annak a kilenc országnak, amelyet a megállapodás köz­vetlenül érint a területén az amerikai rakéták telepítésére válaszként elhelyezett szovjet hadműveleti-harcászati raké­ták miatt, üdvözölte a szov­jet—amerikai rakótaleszere­lési megállapodást. Csehszlovákia népe a világ más nemzeteivel együtt az ész és a politikai felelősség győzelmeként értékeli a kö­zép-hatótávolságú és hadműve­leti-harcászati rakéták lesze­reléséről megkötött szovjet— amerikai megállapodást — hangsúlyozta a CSKP KB el­nöksége és a csehszlovák kor­mány szerdán közzétett közös állásfoglalásában. A két testület kifejezte meggyőződését, hogy az egyez­mény hozzájárul a feszültség enyhítéséhez, növeli a bizton­ságot, a bizalmat, hozzájárul a sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez Európában. A csehszlovák kormány is­mételten megerősítette, kész konkrét lépésekkel segíteni a megállapodás megvalósítását. A fbrmuzi-szcrosban elsüllyedt a Norman Atlantic Iraki és iráni bombázások Szerdai hadijelentésében Irak és Irán egyaránt újabb bombázásokról adott hírt Te­heránban azt közölték, hogy az iráni légierő Bászrától ke­letre ellenséges csapatösszevo­násokat támadott, Bagdadban pedig azt, hogy iraki harci gépek egy iráni cukorgyárat bombáztak. Közben szerdán a Harmuzi- szorosban a rajta tomboló tűz okozta újabb robbanások után kettétört és részben már el is süllyedt a Norman Atlantic nevű tartályhajó, amelyre há­rom iráni gyorsnaszád vasár­nap nyitott tüzet. A kuvaiti olajat szállító Norman Atlantiéhoz hason­lóan súlyos sérüléseket még nem szenvedett tartályhajó azóta, hogy a hadban álló fe­lek 1904-ben megkezdték tá­madásaikat az öbölben közle­kedő kereskedelmi járművek ellen. Miután a 33 tagú le­génység elhagyta a hajót, a tűzoltók három napig hiába küzdöttek az elharapódzó lán­gokkal, s szerda délben kény­telenek voltak felhagyni az erőfeszítésekkel. Bár amerikai hadihajók vé­delmében egy amerikai zászló alatt Kuvaitba tartó konvoj szerdán sértetlenül áthaladt a Hormuzi-szorosan, hajózási források újabb iráni támadá­soktól tartanak. Nicaraguában elfogták a fegyzetclő pilótát Légtérsértő amerikai repülő Humberto Ortega nicaraguai nemzetvédelmi miniszter ked­di managuai sajtóértekezletén tájékoztatást adott arról, hogy a Nicaraguában foglyul ejtett James Jordan Denby amerikai állampolgár egy szélsőjobbol­dali amerikai szervezet tagja­ként tevékenykedett. Denby repülőgépét vasárnap érte találat Nicaragua felett, az Atlanti-óceán partján fek­vő San Juan del Norte térsé­gében, a Costa Rica-i határ közelében. Denby megtalált jegyzetei arról tanúskodnak, hogy az elfogott amerikai több alkalommal találkozott Adolfo Caleróval, az ellenforradal­márok egyik legfőbb vezető­jével, és Josn HitlI-lal, a CIA egyik, Costa Ricában élő kép­viselőjével — közölte Hum­berto Ortega. San José-i értesülésekből úgy tudják, hogy Denby hosz- szabb ideje élt Costa Ricában. MERÉNYLET Ismeretlen tettesek két po­kolgépet dobtak Dákká köz­pontjában szerdán a kormány jutaügyi és textilipari minisz­terének gépkocsijára. Szunil Gupta és két kísérője a táma­dásban súlyosan megsebesült. A merénylet ügyében hiva­talos vizsgálat indult. Az in­cidens kapóra jöhet a kor­mányzatnak, amely azzal vá­dolja a Hoszain Mohammed Irsad elnök lemondását kö­vetelő ellenzéki pártokat, hogy terror és anarchia terem­tésével próbálják megbuktat­ni a rendszert. Kijárási tilalom, halálos áldozatok Tüntetések a gázai övezetben Izraeli katonák szerdán a megszállt gázai övezetben agyonlőttek két palesztin fia­talt, s legalább másfél tucatot megsebesítettek. A sűrűn la­kott térségben a hetek óta tartó feszültség egyre fokozó­dik, mindennaposak a tünte­tések. Gáza városon kívül a katonai hatóságok kijárási ti­lalmat rendeltek el a 45 ezer lakosú Dzsabalija menekült- táborban. A szerdai tiltakozási hul­lám azért kezdődött, mert hajnalban egy izraeli kamion összetört két, palesztinokat szállító kis teherautót, az uta­sok közül négyen meghaltak, tucatnyian megsebesültek. A palesztinok ezt nem baleset­nek, hanem egyfajta bosszú­nak tartják, megtorlandó egy izraeli polgár halálát, akit is­meretlen tettes a hét végén sebzett késsel halálra Gázá­ban. A város jelentős részé­ben azóta is kijárási tilalom van érvényben. DECEMBER NYOLCADI­KAT a világtörténelem jelen­tős dátumaként fogja emle­getni az utókor. Ezen a na­pon írták alá Washingtonban azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a földünkön felhalmozott nukleáris fegyve­rek teljes osztályának, a kö­zepes és a rövid hatótávolsá­gú rakétáknak a leszerelését és megsemmisítését.' Talán nem túlzás azt állí­tani, hogy a világ örömujjon­gással fogadta a hírt. S jó okunk van üdvözölni ezt a nagy jelentőségű eseményt. Mert igaz ugyan, hogy a le­szerelésre ítélt rakéták mind­össze 3—4 százalékát jelentik a felhalmozott nukleáris fegy­vereknek, s ami marad, az is többszörösen elegendő földünk megsemmisítésére. Az ese­mény mégis nagy jelentőségű, s nem is annyira a számsze­rűsége, — hanem a megálla­podás ténye miatt, amiatt, hogy a két világhatalom ve­zetői a szembenállás ellenére is eljutottak a megegyezésig. A csaknem kétszáz oldalas dokumentum aláírása a hely­zet reális értékeléséről és an­nak az új gondolkodásnak a térhódításáról tanúskodik, amelyet a szovjet vezetés hir­detett meg a nemzetközi kér­dések megoldására. Hatalmas utat kellett meg­tenni mindkét félnek, amíg a szerződést aláírták. A folya­matot az álláspontok állandó közelítése, az újabb és újabb kompromisszumok kidolgozá­sa jelezte, s talán az, hogy a megoldás keresésében főként a Szovjetunió jeleskedett. Az igazi lendítő erőt a megtorpa­nások közepette a genfi és a reykjavíki csúcs adta meg. Jegyzet A JÓZAN ÉSZ DIADALA Az utóbbi találkozón szüle­tett elvek alapján dolgoztak a tárgyalóküldöttségek, Genf és Reykjavik szellemében for­málódott a szerződés, amelyen az utolsó simításokat az alá­írás napjának reggelén végez­ték el, s aznap érkezett Wa­shingtonba az utolsó mellék­let is: az első hiteles felvétel az SS—20 rakétáról, amelyet a világ csak makettról ismert. Ezek azonban csupán érdekes, de nem döntő részletek. A fontos a megállapodás, ame­lyek egyik legfőbb jellemvo­nása az aszimmetria. Az, hogy a Szovjetunió többször annyi robbanótöltetet semmi­sít meg, mint az amerikaiak. Ennek magyarázata részben abban rejlik, hogy az SS—20- as rakéták három robbanófe­jesek, míg a Pershing—2 és a robotrepülőgép csak egy robbanótöltet célba juttatásá­ra alkalmas. A dokumentum ugyanakkor tükrözi a szovjet vezetésnek azt a felismerését is, hogy ennek az aszimmet­riának nincs és nem is lehet negatív hatása a két fél vé­delmi képességeiben meglévő egyensúlyra. Más szóval, mi­ként azt a szovjet biztonság- politikai szakértők az utóbbi időben többször is hangsú­lyozták: az SS—20-as rakéták telepítése annak idején lehe­tett katonai igény, leszerelé­sük azonban mára politikai szii' égszerűséggé vált, akár­csak a Pershingeké. A televí­zió jóvoltából száz- és száz­milliók lehettek tanúi a tör­ténelmi jelentőségű megálla­podás aláírásának, a két vi­lághatalom között évtizede­ken át feszülő bizalmatlanság áttörésének. Mihail Gorbacso- vot idézzük, aki az NBC tele­víziónak adott nyilatkozatá­ban emlékeztetett rá: „hány kísérletet tett a háború után mindkét fél a másik megelő­zésére, a fölény megszerzésé­re. S most arra a következte­tésre kell jutnunk, hogy eb­ből nem lett semmi sem”. Olyan annyira nem, hogy a fölény megszerzésére irányuló törekvés melléktermékeként a két nagyhatalom saját kezé­ben összpontosította a nukleá­ris fegyverek 95 százalékát. Arról nem is szólva, hogy egyesek azzal a gondolattal foglalkoznak: a világűrbe is ilyen tömegpusztító fegyvere­ket telepítsenek, s ezzel új veszélyforrásokat teremtsenek. Ez, vagyis a világűr meghó­dítását szolgáló amerikai SDI-program akadályozta meg a megegyezést Reykja- víkban. Ez a probléma termé­szetesen nem szűnt meg telje­sen. de az álláspontok a tár­gyalások közben, az egyez­ményhez közelítve folyamato­san módosultak. A Szovjet­unió immár nem ragaszkodik ahhoz, hogy tiltsanak meg minden kísérletet, csupán azt javasólja, hogy a kísérletek maradjanak az 1972-ben meg­kötött ABM-szerződés keretei között. Az ugyanis megtiltja, hogy nukleáris fegyvereket te­lepítsenek a világűrbe. Az amerikai fél pedig hajlik an­nak a szovjet javaslatnak az elfogadására, hogy az emlí­tett szerződést közös megálla­podással mindkét fél tartsa meg — szovjet kívánság sze­rint tíz évig. HA AZ EGYETÉRTÉS eb­ben a kérdéskörben is létre­jön, nem lehet semmi akadá­lya annak, hogy Mihail Gor­bacsov és Ronald Reagan már most, a washingtoni tárgyalá­sok idején elvi megállapodás­ra jusson a stratégiai nukleá­ris fegyverek ötvenszázalékos korlátozásában, s az erről szó­ló megállapodást már a jö- ző év elején esedékes moszk­vai csúcstalálkozó idején alá­írhatnák. Mindkét fél úgy vé- ekedik. hogy e feladat meg­oldható: Az újabb egyezmény to­pább növelné a bizalmat, s cedvező légkört teremthetne :ovábbi leszerelési és fegyver- :etkorlátozási megállapodá- lokhoz, például a vegyi fegy­verek leszerelésében és a ha­gyományos erők és fegvverze- ük csökkenésében. Ha e fo- yamat felgyorsul, az emberi­leg nagy lépést tehet a nuk- eáris fegyverektől mentes vi- ágűr megteremtése felé, és őrt lehetne keríteni a vilá- fot foglalkoztató más problé- nák rendezésére is. TUDJUK, hogy a most meg­ütött történelmi jelentőségű tgyezménynek ellenfelei is ■annak, nem kevesen az Egye­dit Államokban is. Reméljük izonban, hogy nem ők lesz­tek az erősebbek. A józan ész irat diadalt. K. A.

Next

/
Thumbnails
Contents