Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-10 / 291. szám
1981. DECEMBER 10., CSÜTÖRTÖK Folytatódik a szovjet—amerikai csúcs (Folytatás az 1. oldalról.) közölte, hozott-e magával olyan javaslatot, amely megadna az Afganisztánban levő szovjet csapatok kivonásának ütemtervét és határidejét. Reagan korábban azt mondotta, hogy az afganisztáni probléma megvitatásának fontos szerepet szán a megbeszéléseken. , Közben Raisza Gorbacsova szerdán délelőtt rövid látogatást tett a washingtoni nemzeti képtárban, majd a Fehér Házban találkozott Reagan elnök feleségével. Kétórás megbeszélést folytatott egymással szerda délelőtt Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a Fehér Házban. A két küldöttség szóvivője szerint a tárgyalások igen jó hangulatban, igen ígéretesén és eredményesen folytak, de részleteket nem közöltek a megvitatott témákról. Gorbacsov és Reagan előbb az elnök külön dolgozószobájában — ez a hivatalos dolgozószobából, a nevezetes oval office-ból nyíló kisebb szoba — kifejezetten négyszemközti beszélgetést folytatott, ezen ezúttal még jegyzőkönyvvezetők sem voltak jelen, kizárólag a tolmácsok. Ezt követően plenáris ülést tartottak, legközelebbi tanácsadóik bevonásával. A munkában szovjet részről Sevard- nadze külügyminiszter, Dob- rinyin és Jakovlev KB-titká- rok vettek részt, amerikai részről Shultz külügyminiszter. Baker, a Fehér Ház politikai apparátusának vezetője és Powell tábornok, nemzetbiztonsági tanácsadó. A két szóvivő közlése szerint a tanácskozáson megvitatták a regionális, kérdéseket, beleértve az afganisztáni helyzetet és az Irak és Irán közötti háborút is. A szerdai tárgyaláson, amely jóval tovább tartott a tervezettnél, szó volt leszerelési kérdésekről is. Ezeket külön csoport vitatja meg, s mint a két szóvivő elmondotta, a csoport tagjai kedden, késő estig dolgoztak, szerdán pedig már korán reggel összeültek Mindkét szóvivő igen ígéretesnek nevezte a munkacsoportok által végzett munkát. A tárgyalás elhúzódása miatt Gorbacsov csak az eredetileg tervezett időpontnál később tudott eleget tenni Shultz külügyminiszter ebéd- meghívásának. Ide feleségével együtt volt hivatalos. Gorbacsov közép-európai idő szerint az esti órákban a Szovjetunió washingtoni nagy- követségén amerikai lapkiadókkal és szerkesztőkkel találkozott. A délután folyamán újabb „első alkalomra” került sor a szovjet—amerikai kapcsolatok történetében: Szergej Ahro- mejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke Frank Carlucci hadügyminiszternél tett látogatást a Pentagonban. Ilyen magas szintű szovjet látogató eddig nem járt a hadügyminisztérium ötszögű épületében. A nap krónikájához tartozik, hogy este Gorbacsov és felesége adott vacsorát Reagan és felesége tiszteletére a szovjet nagykövetségen. A rakétaszerződés világvisszka ngjn Ritka egyöntetűség tapasztalható a Washingtonban kedden aláírt, a közepes és rövi- debb hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták megsemmisítéséről intézkedő szerződés megítélésében. A politikusok, az emberek világszerte üdvöz- lik és helyeslik a szerződést — hangsúlyozta szerdai rövid kommentárjában Jurij Gre- mitszkih szovjet külügyi szóvivő. Rámutatott: a szerződés történelmi jelentőségű, önmagában is fontos dokumentuma a nemzetközi életnek, de megfelelő akarat, politikai józanság esetén újabb, a leszerelés irányába vezető fontos lépések elindítója lehet. A szerződés aláírása bizonyította: a legbonyolultabb kérdésekét' is meg lehet oldani politikai eszközökkel, ha ehhez megvan a kellő akarat és politikai józanság, ha az érdekelt felek kölcsönösen törekszenek erre. Gremitszkih szerint az aláírt szerződés a legjobb újévi ajándék a világ népei számára. Alapos elemzés George Bush amerikai al- elnök a CBS televíziónak szerdán adott nyilatkozatában kimagasló jelentőségűnek nevezte a kedden aláírt leszerelési megállapodást. Az alelnök, aki a Republikánus Párt elnökségre törő jelöltjei között egyedül biztosította egyértelmű támogatásáról a szerződést, megállapította, hogy annak ellenfelei még a tények ismerete nélkül alakították ki állásfoglalásukat. Bush kijelentette: folytatni kell a tárgyalásokat, mihamarabb meg kell találni a megállapodás módját a hadászati fegyverek csökkentéséről is. Az alelnök egyik fő vetély- táraa, Robert Dole, a szenátus republikánus párti csoportjának vezetője ezúttal csak igen óvatosain foglalt állást, azt sürgetve, hogy a szenátus „vesse rendkívül alapos elemzés alá” a szerződést, mielőtt meghozná döntését annak ratifikálásáról. A Republikánus Párt konzervatív jobbszárnyának több tagja azonban máris bejelentette, hogy ellenzi a ratifikálást, vagy jelentős módosításokat kíván végrehajtani a szerződésen. A televíziós és rádióadók szakértők, politikusok tucatjait szólaltatták meg. Figyelemre méltó, hogy még Richard Perle volt hadügyminiszter-helyettes — akit szovjetellenes, leszerelésellenes nézetei miatt az amerikai sajtó „a sötétség hercege” néven emleget —, jónak tartotta a szerződést, kielégítőnek az ellenőrzés lehetőségeit, bár fenntartotta azokat a vádjait, hogy a Szovjetunió „megsértette az eddigi leszerelési megállapodásokat”. Óvatosan pártfogolta az új megállapodást nyilatkozatában Caspar Weinberger volt hadügyminiszter, pedig az ő távozását is összefüggésbe hozta a sajtó az új szovjet—amerikai megállapodással. Nyilatkozott a tárgyalásokról a kormány több tagja is. Shultz külügyminiszter igen jó hangulatúnak minősítette az első nap tárgyalásait és természetesen a szerződést is. Hasonlóképpen nyilatkozott Howard Baker, Reagan tanácsadója is, aki a hangulatot jellemezve arra is utalt, hogy a két vezető kedden keresztnevén szólította egymást — Reagan javaslatára. Öröm tüzek Csodálatos karácsonyi ajándék. a jóakarat tanúbizonysága, nagyszerű évzáró — hangoztatta Margaret Thatcher asszony a szovjet—amerikai eurorakéta-megállapodás aláírása után a brit miniszter- elnöki rezidencia előtt összegyűlt tv-riportereknek adott rövid tv-nyilatkozatában. A Greenham Common-i asszonyok — az amerikai robotrepülőgépek angliai telepítése ellen évek óta tüntető nők — orömtüzeket gyújtottak A Washingtonban aláírt leszerelési megállapodás értelmében felszámolják azokat a szárnyas rakétákat is, amelyeket az angliai Greenham Common-i támaszponton telepített az Egyesült Államok. A képen: egy az ottani nukleáris fegyverek közül. a támaszpontnál az INF- egyezmény aláírásának hírére. Szóvivőik azonban kijelentették: mindaddig a támaszpontnál maradnak, amíg el nem távolítják az ott tárolt nukleáris fegyvereket. (Nyugat-)Európa számára megszűnt a közvetlen veszély az eurorakétákról szóló szovjet-amerikai megállapodásnak köszönhetően — hangoztatta kedd este Rómában Giulio Andreotti. Az olasz külügyminiszter szerint a megállapodás aláírása révén sikerült elismertetni Nyugat-Euró- pának a leszerelésről szóló párbeszédben játszott sajátos szerepét. Helyszíni ellenőrzés XI. János Pál pápa a megállapodás aláírásának napján a Szent Péter téren összegyűlt mintegy tízezer zarándok előtt azt mondta: számos erőfeszítést kell tenni ahhoz, hogy enyhüljön a háborús fenyegetés. A belga kormány ismételten kifejezésre juttatja mélységes megelégedettségét a történelmi jelentőségű tény fölött — hangsúlyozza a belga külügyminisztériumnak a rakétaegyezmény aláírása után kiadott nyilatkozata. A belga kormány december 11-én a NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozása alkalmával egyezményt szándékszik aláírni az Egyesült Államokkal azért, hogy lehetővé váljon Belgiumban az egyezményben meghatározott'helyszíni ellenőrzés, s ezt a parlament elé terjeszti. Az ellenőrzés végrehajtásáról a kormány levelet vált majd a Szovjetunióval. A szerdai NDK-lapok a leszerelési szerződést üdvözlő szalagcímekkel, hatalmas terjedelemben számolnak be a szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Az újságok címoldalakon közük Erich Honeckernek, az NSZEP KB főtitkárának, az államtanács elnökének a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződést üdvözlő nyilatkozatát. A nyugatnémet napilapok általános véleménye szerint a történelmi jelentőségű amerikai—szovjet rakétaszerződés létrejötte megmutatta, hogy a nagyhatalmak céljai már messze túlmutatnak az okmány aláírásán, s mindketten a konfrontáció helyett együttműködésre törekszenek. Felelősséggel Csehszlovákia, amely egyike annak a kilenc országnak, amelyet a megállapodás közvetlenül érint a területén az amerikai rakéták telepítésére válaszként elhelyezett szovjet hadműveleti-harcászati rakéták miatt, üdvözölte a szovjet—amerikai rakótaleszerelési megállapodást. Csehszlovákia népe a világ más nemzeteivel együtt az ész és a politikai felelősség győzelmeként értékeli a közép-hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták leszereléséről megkötött szovjet— amerikai megállapodást — hangsúlyozta a CSKP KB elnöksége és a csehszlovák kormány szerdán közzétett közös állásfoglalásában. A két testület kifejezte meggyőződését, hogy az egyezmény hozzájárul a feszültség enyhítéséhez, növeli a biztonságot, a bizalmat, hozzájárul a sokoldalú együttműködés fejlesztéséhez Európában. A csehszlovák kormány ismételten megerősítette, kész konkrét lépésekkel segíteni a megállapodás megvalósítását. A fbrmuzi-szcrosban elsüllyedt a Norman Atlantic Iraki és iráni bombázások Szerdai hadijelentésében Irak és Irán egyaránt újabb bombázásokról adott hírt Teheránban azt közölték, hogy az iráni légierő Bászrától keletre ellenséges csapatösszevonásokat támadott, Bagdadban pedig azt, hogy iraki harci gépek egy iráni cukorgyárat bombáztak. Közben szerdán a Harmuzi- szorosban a rajta tomboló tűz okozta újabb robbanások után kettétört és részben már el is süllyedt a Norman Atlantic nevű tartályhajó, amelyre három iráni gyorsnaszád vasárnap nyitott tüzet. A kuvaiti olajat szállító Norman Atlantiéhoz hasonlóan súlyos sérüléseket még nem szenvedett tartályhajó azóta, hogy a hadban álló felek 1904-ben megkezdték támadásaikat az öbölben közlekedő kereskedelmi járművek ellen. Miután a 33 tagú legénység elhagyta a hajót, a tűzoltók három napig hiába küzdöttek az elharapódzó lángokkal, s szerda délben kénytelenek voltak felhagyni az erőfeszítésekkel. Bár amerikai hadihajók védelmében egy amerikai zászló alatt Kuvaitba tartó konvoj szerdán sértetlenül áthaladt a Hormuzi-szorosan, hajózási források újabb iráni támadásoktól tartanak. Nicaraguában elfogták a fegyzetclő pilótát Légtérsértő amerikai repülő Humberto Ortega nicaraguai nemzetvédelmi miniszter keddi managuai sajtóértekezletén tájékoztatást adott arról, hogy a Nicaraguában foglyul ejtett James Jordan Denby amerikai állampolgár egy szélsőjobboldali amerikai szervezet tagjaként tevékenykedett. Denby repülőgépét vasárnap érte találat Nicaragua felett, az Atlanti-óceán partján fekvő San Juan del Norte térségében, a Costa Rica-i határ közelében. Denby megtalált jegyzetei arról tanúskodnak, hogy az elfogott amerikai több alkalommal találkozott Adolfo Caleróval, az ellenforradalmárok egyik legfőbb vezetőjével, és Josn HitlI-lal, a CIA egyik, Costa Ricában élő képviselőjével — közölte Humberto Ortega. San José-i értesülésekből úgy tudják, hogy Denby hosz- szabb ideje élt Costa Ricában. MERÉNYLET Ismeretlen tettesek két pokolgépet dobtak Dákká központjában szerdán a kormány jutaügyi és textilipari miniszterének gépkocsijára. Szunil Gupta és két kísérője a támadásban súlyosan megsebesült. A merénylet ügyében hivatalos vizsgálat indult. Az incidens kapóra jöhet a kormányzatnak, amely azzal vádolja a Hoszain Mohammed Irsad elnök lemondását követelő ellenzéki pártokat, hogy terror és anarchia teremtésével próbálják megbuktatni a rendszert. Kijárási tilalom, halálos áldozatok Tüntetések a gázai övezetben Izraeli katonák szerdán a megszállt gázai övezetben agyonlőttek két palesztin fiatalt, s legalább másfél tucatot megsebesítettek. A sűrűn lakott térségben a hetek óta tartó feszültség egyre fokozódik, mindennaposak a tüntetések. Gáza városon kívül a katonai hatóságok kijárási tilalmat rendeltek el a 45 ezer lakosú Dzsabalija menekült- táborban. A szerdai tiltakozási hullám azért kezdődött, mert hajnalban egy izraeli kamion összetört két, palesztinokat szállító kis teherautót, az utasok közül négyen meghaltak, tucatnyian megsebesültek. A palesztinok ezt nem balesetnek, hanem egyfajta bosszúnak tartják, megtorlandó egy izraeli polgár halálát, akit ismeretlen tettes a hét végén sebzett késsel halálra Gázában. A város jelentős részében azóta is kijárási tilalom van érvényben. DECEMBER NYOLCADIKAT a világtörténelem jelentős dátumaként fogja emlegetni az utókor. Ezen a napon írták alá Washingtonban azt a megállapodást, amely lehetővé teszi a földünkön felhalmozott nukleáris fegyverek teljes osztályának, a közepes és a rövid hatótávolságú rakétáknak a leszerelését és megsemmisítését.' Talán nem túlzás azt állítani, hogy a világ örömujjongással fogadta a hírt. S jó okunk van üdvözölni ezt a nagy jelentőségű eseményt. Mert igaz ugyan, hogy a leszerelésre ítélt rakéták mindössze 3—4 százalékát jelentik a felhalmozott nukleáris fegyvereknek, s ami marad, az is többszörösen elegendő földünk megsemmisítésére. Az esemény mégis nagy jelentőségű, s nem is annyira a számszerűsége, — hanem a megállapodás ténye miatt, amiatt, hogy a két világhatalom vezetői a szembenállás ellenére is eljutottak a megegyezésig. A csaknem kétszáz oldalas dokumentum aláírása a helyzet reális értékeléséről és annak az új gondolkodásnak a térhódításáról tanúskodik, amelyet a szovjet vezetés hirdetett meg a nemzetközi kérdések megoldására. Hatalmas utat kellett megtenni mindkét félnek, amíg a szerződést aláírták. A folyamatot az álláspontok állandó közelítése, az újabb és újabb kompromisszumok kidolgozása jelezte, s talán az, hogy a megoldás keresésében főként a Szovjetunió jeleskedett. Az igazi lendítő erőt a megtorpanások közepette a genfi és a reykjavíki csúcs adta meg. Jegyzet A JÓZAN ÉSZ DIADALA Az utóbbi találkozón született elvek alapján dolgoztak a tárgyalóküldöttségek, Genf és Reykjavik szellemében formálódott a szerződés, amelyen az utolsó simításokat az aláírás napjának reggelén végezték el, s aznap érkezett Washingtonba az utolsó melléklet is: az első hiteles felvétel az SS—20 rakétáról, amelyet a világ csak makettról ismert. Ezek azonban csupán érdekes, de nem döntő részletek. A fontos a megállapodás, amelyek egyik legfőbb jellemvonása az aszimmetria. Az, hogy a Szovjetunió többször annyi robbanótöltetet semmisít meg, mint az amerikaiak. Ennek magyarázata részben abban rejlik, hogy az SS—20- as rakéták három robbanófejesek, míg a Pershing—2 és a robotrepülőgép csak egy robbanótöltet célba juttatására alkalmas. A dokumentum ugyanakkor tükrözi a szovjet vezetésnek azt a felismerését is, hogy ennek az aszimmetriának nincs és nem is lehet negatív hatása a két fél védelmi képességeiben meglévő egyensúlyra. Más szóval, miként azt a szovjet biztonság- politikai szakértők az utóbbi időben többször is hangsúlyozták: az SS—20-as rakéták telepítése annak idején lehetett katonai igény, leszerelésük azonban mára politikai szii' égszerűséggé vált, akárcsak a Pershingeké. A televízió jóvoltából száz- és százmilliók lehettek tanúi a történelmi jelentőségű megállapodás aláírásának, a két világhatalom között évtizedeken át feszülő bizalmatlanság áttörésének. Mihail Gorbacso- vot idézzük, aki az NBC televíziónak adott nyilatkozatában emlékeztetett rá: „hány kísérletet tett a háború után mindkét fél a másik megelőzésére, a fölény megszerzésére. S most arra a következtetésre kell jutnunk, hogy ebből nem lett semmi sem”. Olyan annyira nem, hogy a fölény megszerzésére irányuló törekvés melléktermékeként a két nagyhatalom saját kezében összpontosította a nukleáris fegyverek 95 százalékát. Arról nem is szólva, hogy egyesek azzal a gondolattal foglalkoznak: a világűrbe is ilyen tömegpusztító fegyvereket telepítsenek, s ezzel új veszélyforrásokat teremtsenek. Ez, vagyis a világűr meghódítását szolgáló amerikai SDI-program akadályozta meg a megegyezést Reykja- víkban. Ez a probléma természetesen nem szűnt meg teljesen. de az álláspontok a tárgyalások közben, az egyezményhez közelítve folyamatosan módosultak. A Szovjetunió immár nem ragaszkodik ahhoz, hogy tiltsanak meg minden kísérletet, csupán azt javasólja, hogy a kísérletek maradjanak az 1972-ben megkötött ABM-szerződés keretei között. Az ugyanis megtiltja, hogy nukleáris fegyvereket telepítsenek a világűrbe. Az amerikai fél pedig hajlik annak a szovjet javaslatnak az elfogadására, hogy az említett szerződést közös megállapodással mindkét fél tartsa meg — szovjet kívánság szerint tíz évig. HA AZ EGYETÉRTÉS ebben a kérdéskörben is létrejön, nem lehet semmi akadálya annak, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan már most, a washingtoni tárgyalások idején elvi megállapodásra jusson a stratégiai nukleáris fegyverek ötvenszázalékos korlátozásában, s az erről szóló megállapodást már a jö- ző év elején esedékes moszkvai csúcstalálkozó idején aláírhatnák. Mindkét fél úgy vé- ekedik. hogy e feladat megoldható: Az újabb egyezmény topább növelné a bizalmat, s cedvező légkört teremthetne :ovábbi leszerelési és fegyver- :etkorlátozási megállapodá- lokhoz, például a vegyi fegyverek leszerelésében és a hagyományos erők és fegvverze- ük csökkenésében. Ha e fo- yamat felgyorsul, az emberileg nagy lépést tehet a nuk- eáris fegyverektől mentes vi- ágűr megteremtése felé, és őrt lehetne keríteni a vilá- fot foglalkoztató más problé- nák rendezésére is. TUDJUK, hogy a most megütött történelmi jelentőségű tgyezménynek ellenfelei is ■annak, nem kevesen az Egyedit Államokban is. Reméljük izonban, hogy nem ők lesztek az erősebbek. A józan ész irat diadalt. K. A.
