Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-02 / 258. szám

Erke! népdalénekíési verseny Régi győztesek a zsűriben Hagyományaihoz méltóan az Idén is megrendezi az Erkel népdaléneklési versenyt a gö­döllői Erkel Ferenc Általános Iskola és úttörőcsapat. A vá­ros és a körzet legszebb han­gú fiatal énekesei immár ötödször találkoznak az isko­lában. A verseny anyaga a Magyar Népzene című sorozat harmadik albuma. A négy- órányi gyűjteményben népdal­kincsünk legértékesebb dalai­ból találni válogatást. A stílushű énekléshez nél­külözhetetlen a tiszta forrás­ból való tanulás. Ezért tették most már nemcsak ajánlottá, hanem kötelezővé is az album alapulvételét. Ebből a gyűj­teményből lehetett egy vágy több dalt választani. Mivel a lemezen található daloknak csak egy része alkalmas iga­zán az összemérésen történő előadásra, a városi művelődé­si központban egy válogatást készítettek azokból. A lemez megtalálható a Juhász Gyula könyvtárban is, ahol kazettá­ra át lehet másoltatni. Hagyomány a hagyomány­ban, hogy a népdaléneklési versenyre úgy lehetett nevez­ni. ha az adott iskola elküld egy, a lakóhelyének megfelelő népművészeti tárgyat. Másik megoldás a helyi népművész által készített tárgy eljuttatá­sa a rendező iskolának és csapatnak. A nevezési határidő a múlt héten lejárt, a verseny november 27-én, pénteken délután fél háromkor kezdő­dik. Minden résztvevő kap egy emléklapot, a legjobbak könyv-, vagy lemezjutalmat vihetnek haza. A legkiemelke­dőbb iskola és úttörőcsapat a házigazdák vándordíját nyeri el. A bírálóbizottság döntése alapján a legjobbakat meg­hívják az Erkel Ferenc Álta­lános Iskola és úttörőcsapat év végi hangversenyére. A zsűri tagjai Tari Lujza, a Magyar Tudományos Aka­démia népzenekutató csoport­jának munkatársa, Monoki Lászióné. Pest megyei vezető tanácsadó. Hintáién László, a gödöllői művelődési központ hagyományőrzési előadója, Szuppinger Rita, a tavaiyi verseny városi és Katona Mó­nika (Bag) körzeti győztese. Verseny a zártkertekre Az előkészületek — parcel­lázás, telekkönyvezés — után rövidesen megtartják a galga- hévízi horgásztó közelében lé­vő területen a versenytárgya­lást. A pályázók ötvenezer forintos kikiáltási árról indul­va licitálhatnak a kétszáz négyszögöles telkekre. Előtte tájékoztatják őket az ingatla­nok jellemzőiről. A parcella azé, aki a legtöbbet ígéri. A szerződést a helyszínen kötik meg, s az aláírástól számított 15 napon belül a vételárat be kell fizetni. Foglaló címén tíz­ezer forintot még a szerződés megkötése előtt köteles a li­citáló letenni. Az esetben, ha a pályázó hibájából a szerző­dés mégsem jönne létre, avagy nem fizeti be a meg­szabott időben a teljes össze­get, a foglalót nem követelhe­ti vissza. A horgász- vagy ahogyan a helybeliek nevezik, a Bika­tó közelében kimért telkek nagyobb része szilárd útról közelíthető meg, kisebb há­nyada földútról. A közműve­sítés, víz. villany idevezetése egyénileg vagy csoportosan ezt megoldható. A tanács anyagilag is támogatja. Az építésügyi szabályok szerinti építmény is elhelyez­hető a parcellákon. Nagysága 12 és 30 négyzetméter közötti lehet. A licitálást november 13-án tartják, reggel 9 órától. Nyereménylista A Galga Áfész által meg­hirdetett 4-f-l nyereményak­ció sorsolását — amely a szö­vetkezet rendszeres és leg­szorgalmasabb vásárlóit igyek­szik a szerencse segítségével megjutalmazni — az elmúlt héten igazgatósági ülés kere­tében tartották meg. A nyere- ménylista a Galga Áfész va­lamennyi egységében megte­kinthető. Dzsesszbalett Dzsesszbalett-tanfolyam in­dult az aszódi helyőrségi mű­velődési központban. A foglal­kozásokat Németh Zsuzsanna, a Vígszínház táncosa vezeti. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM 1987. NOVEMBER 2., HÉTFŐ A Dózsa György úton Elkészült a szociális Jövőre fejezik be a teljes átalakítást otthon Ma ismét történik egy lé­pés azon az úton, amely a gödöllői kastély helyreállítá­sához, fölújításához, a kornak megfelelő hasznosításához ve­zethet. A Dózsa György úti, egykori Volán-irodaház átala­kítása befejeződött, hozzálát­hatnak a kastélyban levő szo­ciális otthon átköltöztetésé­hez. A szállítási cég volt fő­épületének az átalakítása jú­lius közepén kezdődött, s a kitűzött határidőre, október 31-ére befejeződött. Rövid határidő A kivitelezők ezzel az át­adással nem vonulnak le vég­érvényesen erről a területről, hiszen még jövőre is lesz itt munka, egyrészt a közműve­ket kell szétkapcsolni, más­részt a kerítést megcsinálni. A liftet is a következő esz­tendőben szerelik föl. A vég­ső munkák azonban nem érintik a lakókat, illetve amennyiben igen. az kellemes. Gondoljunk a fölvonóra, ami az idős, nemritkán beteges embereknek nélkülözhetetlen, jóllehet az épület csak három- szintes. Az átalakítás fővállalkozó­ja a kerepestarcsai székhelyű Általános Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat gödöllői építésvezetősége. Az előzmé­nyekről és a munkáról a vál­lalat főmérnöke, Aradi Péter, és az építésvezető, André László adott tájékoztatót. Mint megtudtuk, jó néhány más cég társaságában hívták meg őket a pályázatra, amely­nek tétje a körülbelül 18 mil­Keseru tények Tudatosan átélt élet TE VALÓBAN azt gondo­lod, hogy eljön az idő, ami­kor mindenki kórusban éne­kei vagy zenekarban muzsi­kál, esetleg képet fest, szob­rot farag, netán fazekat ko- rongoz. cserepet éget, estén­ként verset ír, és ha kedve tartja, egyik napját színját­szó csoportban, a másik esté­jét táncegyüttesben tölti? — kérdezte tőlem meglehetősen élesen a minapi beszélgetésünk során Sőregi János, kartali ta­nácselnök, aztán szavait még megtoldotta: — Egyre keve­sebb az emberek ideje, s ami a munka után marad, azt pi­henéssel, esetleg rádiózással, tévézéssel, mások pedig egy­szerűen kártyázással, rosszabb esetben kocsmai szórakozással töltik el. Igazat kellett adnom Sőregi Jánosnak, aki jól ismeri fa­lujának életét, fiataloknak és időseknek a mindennapjait. Hát akkor ábránd az, hogy nálunk a kultúra mindenkié? — kérdeztem, de válaszra sem várva próbáltam védeni saját elképzelésemét. Minden ellen­kező látszat és keserű tény el­lenére is állítom, hogy a kul­túra nálunk valóban minden­kié, ám ez a különböző helye­ken megfogalmazott s alap­elvként kimondott igazság még nem jelenti azt, hogy mindenki a magáénak is te­kinti a kultúrát. Megvannak a kertek, de ezeket még nem tudjuk kellőképpen betölteni — állítottam határozottan, amíg csak elveikben fogal­maztam, de aztán a minden­napi gyakorlatba kapaszkod­va más kép tárult elém. Valóban megvannak a kere­tek? Van a településeinknek temploma, korszerű otthona a kultúrának, vannak a kultúra terjesztésének lelkes aposto­lai? Kartalon a felszabadulás óta nem tudtak művelődési házat építeni, pedig hányszor nekigyürkőztek. de annyi min­den kellett, ami ezt az épít­kezést megelőzte. Pedig egy­aránt akarta a közművelődés hajlékának a megteremtéséta falu vezetése és a falu la­kossága. Aszódon rendelkeznek e művelődési intézménynek megfelelő korszerű létesít­ménnyel, ahová szívesen és önként mennek az emberek? Pedig ennek a településnek valamikor erős kulturális von­zása volt a környező közsé-. gekre is. Domony, Galgamácsa, Túra, Zsámbok, Valkó — le­hetne folytatni a sort, ahol bi­zony a legegyszerűbb keretek is hiányoznak. Mert ma már nem elég, hogy van a falu kö­zepén egy kifűthetetlen nagy­teremmel. esetleg egy-két szo­bával rendelkező épület, s raj­ta a felirat: Művelődési Ház. Ettől sokkal több kellene! De ha megteremtenénk ezt a többet, ha a lehetőségek kapuját szélesebbre tárnánk, ha a keretet a mindennap­jainkhoz igazítanánk, akkor vajon élnének-e az emberek a kultúrával, akkor vajon mindenki ott tolongana és szo- rongana a szakkörökben, a klubokban, az öntevékeny művészeti csoportokban? — hallom ismét Sőregi János kérdését. Napjainkban rengeteg a gond. Gazdasági problémák­kal, nehézségek sokaságával kell megküzdeni a társadalom­nak és a családoknak egy­aránt. A forint csak nagyon keveseknek hull az ölébe. Ez igaz. Mégsem mondhatunk le régi álmunkról, sokszor kinyi­latkoztatott elvünkről, hogy mi a kultúra társadalmát kí­vánjuk megteremteni, amely­ben a befogadás, a megisme­rés az első követelmény, de életformává a kultúra csak akkor válhatik, ha ki-ki a ma­ga igényeinek megfelelően részt kér és kap is belőle. A kultúra ugyanis nemcsak az. amit megtanulunk az isko­lában, hanem az életnek az a formája, az az életmód és életvitel, amelyben az egyes ember a közösségben megta­lálja vagy nem találja meg a helyét. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy a kultúra alap­ja nem a tanulás és a tudás, hanem azt, hogy több annál. Kultúra az. amit élek és át­élek. részvétel a közösség életében, úgy, hogy a közös­ség kihozza belőlem, belőlünk azt az alkotó magvat, amely minden emberben megvan, amely minden emberben fel­lelhető, ha szunnyad is. A részvétel a kultúrában te­hát tudatosan átélt élet. An­nak felismerése, hogy közünk van a környezet szépségéhez és jóleső hasznosságához, hogy nem mindegy, milyen épület­ben. miféle lakásban élünk, hogy odafigyelünk, milyen ze­ne szól a rádióban, s tudunk dönteni abban is, amit egy szóval közéletnek neveznek. A KULTÚRA ugyanis köz­ügy. Ha pedig közügy, akkor az én ügyem is, valameny- nyiüpk ügye, s hogy élni tud­junk vele. ahhoz nem kelle­nek márványból emelt, kacsa­lábon forgó művelődési palo­ták. Csak megszállott népmű­velők. Apostolok. És kellünk mindannyian. így gondolom én, hogy el­jön az idő ... Fercsik Mihály liót érő munka volt. A meg­rendelő Fővárosi Tanács alig­hanem azért gondolt rájuk is, mert elégedettek voltak velük a Péterfy Sándor utcai kór­ház felújításánál. A gödöl­lőiek onnan ismerhetik őket, hogy e vállalat építette a vá­rosi bankfiók székházát. Vé­gül is azzal nyerték meg a pályázatot, hogy vállalták a rövid határidőt, vetélytársuk viszont nem. Önös érdek is vezette a vál­lalatot: a kastélyban Szintén dolgoznak, s a szociális otthon akadályozza őket. Az érdekek tehát szépen találkoztak, s július 13-án fölvonultak a területre. Hozzáláttak az irodák gon­dozószobákká való átalakítá­sához, kielégítve a különleges igényeket, hiszen, mint emlí­tettük, itt idős, mozgásukban gyakran korlátozott emberek élnek majd. A szakemberek elmondják az arányokat, mek­kora rész maradhatott az épületben eredeti állapotában, milyen hányadban volt ele­gendő kisebb változtatás, s mit kellett teljesen újonnan elkészíteni. Legyen elég az utóbbi adat: harmincszáza­léknyi volt a teljesen új. Három-négy ágy E sorok írójának néhány­szor volt alkalma látni a kas­télybeli helyiségeket, s állít­hatja, az egész épület, külö­nösen jelenlegi leromlott álla­potában nem az a hely. aho­vá az ember annyira vágyik. Kétségtelen, a Volán-irodaház sem készült szociális otthon­nak, az átalakítással azonban minden jel szerint otthono­sabb körülményeket teremt­hetnek az odaköltözőknek. A régi helyen 10—12 ágyas szo­bákban éltek az idős embe­rek, a Dózsa György úton 3—4 ágyasokban. S általában hi­deg-meleg vizes mosdó tarto­zik a helyiségekhez. A gödöllői építésvezetőség alvállalkozókat is bevont a munkába. Informátoraim a pesti illetőségű Novarat Kis­szövetkezetet. amely a vízve­zetéket, fűtőberendezéseket szerelte, a gödöllői Szak- és Szerelőipari Kisszövetkezetet, valamint a Péceli Vasipari Kisszövetkezetet említik di- csérőleg. A gödöllőiek a tetőt szigetelték, a péceliek festet­tek, mázoltak. Az ő kiemelé­sük persze korántsem jelenti azt, hogy a többiekkel ne let­tek volna megelégedve. Az előbb kifelejtettük a konyhát. Pillanatnyilag úgyne­vezett melegítőkonyha van még csak. az ételt továbbra is a kastélyból viszik oda. Az átalakítás teljes befejezésének idejére természetesen a főző­konyha is működni fog. Tényszerű közlés A száz személy befogadásá­ra képes új gödöllői szociá­lis otthon három szintjén megtalálhatjuk a közösségi helyiségeket, tévészobát, tár­salgót könyvtárral. A teljes költséget már le­írtuk. Ebből e három hónap alatt a főművezető, Ungí Miklós irányításával 14,5 mil­liónyit végeztek el, úgy, hogy többnyire negyven-ötven em­ber dolgozott a helyszínen. Érzelgősebb toliforgatók esetleg szólnának a rövid ha­táridőről. Mi ezt nem tesszük, ma már az ilyesmit nem sza­bad különlegesnek tartani, noha messze vagyunk attól, hogy általános legyen. A vál­lalat szakemberei sem időz­tek itt. Tényszerűen közöl­ték. ez volt az igény, így vál­lalták, s teljesítették. K. P. Megyei pályázat Körzetünkből öten A Pest Megyei Tanács ci­gányügyi koordinációs bizott­sága által meghirdetett pályá­zatra nyolc pályamunka ér­kezett be. Körzetünkből há­rom személy küldte el dolgo­zatát. A pályamunkák b'rála- ta kezdődött, hogy a novem­ber 27-én, és 28-án tartan­dó Pest megyei cigány közmű­velődési napok keretében megtörténhessen az ered­ményhirdetés. Hét személy vett részt a ci­gányok életmódját bemutató videopályázaton, s 'zek között ketten vannak a körzetünkből pályázók. A- videofilmek zárt­körű bírálatát végző zsűri no­vember 3-án a szentendrei megyei művelődési központ­ban tekinti meg a filmeket. Eredményhirdetésre ebben a műfajban szintén a Pomázon rendezendő megyei cigány közművelődési napokon kerül sor. Aszód Szociálpolitika Az Aszódi Tanács megala­kította szociálpolitikai bizott­ságát, amely megtartotta első ülését, s ezen Bartók Katalin gyámügyi előadót megbízták a bizottság munkatervének ki­dolgozásával, megvitatták a szociális segélyezés új rend­szerét, valamint az óvodai napközi étkezési hozzájárulá­sok kivetésének és mérséklé­sének lehetőségeit. Holnap Házimuzsika Holnap, kedden este 7-kor ismét házimuzsika a városi művelődési központban. Mű­soron: Beethoven c-moll trió, Brahms c-moll trió, Men­delssohn d-moll trió. Közre­működnek: Fasang Árpád zongorán, Éder Pál hegedűn, Párkányi Tibor gordonkán. Belépődíj 30 forint. Cigánybál Veresegyházon A hagyományos cigánybál Veresegyházon november 23- án, hétfő este 19 órától más­nap reggel 6 óráig tart a művelődési ház nagytermé­ben. 1975-től Baranyi Béla mint főrendező vállalja és meg is szervezi minden évben a hagyományos cigánybált. Ez évben Juhász László segédle­tével. Ez a rendezvény alkalmat nyújt arra, hogy négy-ötszáz (zenész) cigány, a megye já­rásaiból meghívott vendégek, barátok, ismerősök találkoz­hassanak, és ápolják a ha­gyományokat. Először van olyan elképze­lés a megyében, hogy Baranyi Béla meghívja a valkói, túrái, galgahévízi és jászfény szarui cigánybál főrendezőit tiszte­letbeli rendezőknek a cigány­bálra. A cigánybál hangulatát és műsorát mindenki élvezheti. Baranyi Béla kérésére ez év­ben a népszerű Csűry Edit cigánynóta-, és Fényes György, A Gödöllő és Vidéke Áfész versenypályázat útján szerződéses vállalkozásba adja: 62. sz. eszpresszó, Erdőkertes, Felszabadulás u. 52. 77. sz. bisztró, Kerepestarcsa (Szilasliget), József Attila u. 7. 123. sz. divatárubolt. Gödöllő, Stromfeld sétány 3. Az üzletekre vonatkozó tájékoztató november 20-ától tekinthető meg a szövetkezet kereskedelmi főosztályán (Gödöllő, Kőrösfői u. 34.). A pályázatokat november 30-áig, írásban nyújtsák be. A versenytárgyalás december 8-án 13 órakor lesz a szövetkezet központi irodájának tanácskozótermében. — a Nyílik a rózsából — ma- gyarnóta-énekes lép színpadra. A zenét a rádióból, tv-ből közismert Bufó Rigó Sándor és cigányzenekara szolgáltat­ja. Pokolgép-koncert A közelmúltban elmaradt a Pokolgép kemónyrock együt­tes bagi koncertje. Az elő­adás szeptember 26-ra volt meghirdetve. A legújabb hír a zenekar kedvelőinek: no­vember 14-én lépnek fel a Dózsa György Művelődési Házban. A koncert kezdési időpontja 19 óra. Domony Hátrányosok A domonyi általános iskolá­ban a hátrányos helyzetű, túl­koros tanulók részére speciá­lis, úgynevezett ifjúsági tago­zatot szerveztek. A tagozatra beiskolázott hét tanuló heti három alkalommal a délutá­ni órákban vesz részt iskolai oktatásban, s ugyanakkor na­ponta négy órán át rendsze­resen dolgoznak az Aszódi Nagyközségi Közös Tanács szo­ciális foglalkoztatójában. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek múzeuma: A tökéletes férfi. Készült 1939- ben, 17 órakor. Kortárs filmklub: Az én kis falum, csehszlovák film, 19 órakor. Diáktanya: A fotózásról, 16 órakor. Mozi Szamárköhögés. Színes ma­gyar film. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents