Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-30 / 282. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM 1987. NOVEMBER 3fi„ IÍÉTFÖ Hogyan bruttcsstanak a Mészáros téeszben? Már túl a számítások nehezén A mezőgazdasági nagyüzemekben többszörösen nehezebb dolguk lesz a szakembereknek a bérbruttósítások megvalósításánál. Először is az alaptevékenység — a mezőgazdasági jellegű munkavégzés — eleve szezonjellegű, januárban, februárban, illetve novemberben, decemberben jóval kevesebb a munka, s ebből adódóan a fizetés is. Másodszor, itt a tagok többsége ténylegesen teljesítménybérben dolgozik, s ahány munkafajta, s amennyi munkában töltött idő, annyiféle díj jár érte. S ami még fokozza a gondot, ide tartozik a nyereségrészesedés is, ami a termelőszövetkezetekben évtizedek óta a zárszámadásban jelenik meg. Eíőátdolgozás Vajon hogyan állnak a bér- bruttósítással körzetünkben? Ennek néztünk utána. Most a nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezet előmunkálatait tárjuk az olvasók elé. Lakatos Ferenc, a munkaügyi és bércsoport vezetője seregnyi papír között éppen a miniszámítógép kiíróját vizsgálja, majd az ott megjelent adatot máris a jegyzeteibe írja át. Ez — ahogy később megtudom — már szinte személyekre szóló ellenőrzés, ugyanis a mintegy hetven oldal terjedelmű munkadíjtáblázat úgynevezett előátdolgozá- sán már túl vannak. — Meglehetősen nehéz a dolgunk, ugyanis rendkívül magas az a követelményszint, ami elé a bérburttósítás állít bennünket. A teljesítményekkel arányosan, személyre szólóan nem csökkenhetnek, de nem is nőhetnek a bérek. Ezt jelenleg két számítási módszerrel próbáljuk elérni, s ebben segít a számítógép. — Egyrészt, a mezőgazdasági termelésre jellemző rengeteg díjtétel mindegyikét úgy kell módosítanunk, hogy az magában hordozza a bruttósítás többleteit. De arra is gondolnunk kell, hogy — éppen a termelés jellegéből adódóan — a munkafolyamatok változnak, s nem állandó a teljesítmény sem. így hát kétszeresen feltételes módban kell majd dolgozóink tudtára adni új bérüket. Először is, akkor annyi, ha ugyanannyit dolgoznak majd, másodszor meg akkor, ha pontosan ugyanolyan minőségű munkát végeznek. A pontosság kedvéért megjegyzem, hogy órabéres, illetve havidíjas al- kalmazottainknál egyszerűbb a helyzet. — Részleteiben miként történik mindez? — Már eddig kigyűjtöttük valamennyi fizetést kapó dolgozónk — tagunk, alkalmazottunk — eddigi összes járandóságait, pontosabban, a tényleges kereseteit, tehát a nyugdíjjárulékkal csökkentett összegeket. A hátralévő két hónap béreit ezekhez hozzábecsültük, olyan technikával, hogy a tényleges kifizetéseket követően azonnal kicseréljük a valódi, a kézhez kapott pénzekre. így rendelkezésünkre áll az egész évi nettó kereset, s ezután már csak a képletet kell jól alkalmazni, s készen van az új, immáron „felbruttósított” bér is, ami a jövő esztendőre szól. Nem automatizmus — Másik módszerünk a munkadíjtételekkel kapcsolatos, az összes tételt felbrut- tósítjuk, vagyis egy megfelelő arányszámmal felszorozzuk. Ez annyival más, hogy több száz tételt jelent, de ezen felül is ellenőrizni kell, hogy átlagos, átlag alatti vagy átlag feletti munkánál valóban he- lyes-e a számítás. Ez ugyanis a látszattal ellentétben nem automatizmus. Az ilyenfajta ellenőrzés egyébiránt azért is szükséges, mert véleményünk szerint a két fő követelmény egyformán érvényes: azonos minőségű és mennyiségű munka esetén nem csökkenhet, de nem is nőhet a kereset a bruttósítással. — Vannak-e problémák? — Jelenleg két gondunk van. Az első, hogy a már említett szezonjellegből adódóan, ahány hónap, annyiféle adóelőleget vonunk majd le, és így biztos, hogy jó nyári teljesítmény esetén több adót fizet a dolgozó, mint ami ténylegesen ráesne. E többletet az év végi elszámolásnál visszautaljuk. A jelenlegi elképzelés szerint kamat nélkül fizetjük vissza. Az ilyen helyzetbe került dolgozót egyáltalán nem vigasztalja az a tudat, hogy társa — akitől más ok miatt kevesebbet vontak le — szintén kamat nélkül egészíti ki az összeget, ha tartozik ... Ennél azonban lényegesen nagyobb gondnak tartom azt, hogy a különféle adókedvezmények elszámolása csak a végszámla esetén esedékes. Egyetlen példa: egy 95 911 forint összkeresetű háromgyermekes dolgozó a 7888 forint levont adóját csak év végén kapja vissza. Ez nem túlzottan logikus... Elmagyarázzák — Hogyan tájékoztatják a szövetkezet tagságát? — A különféle vezetői értekezleteken máris többször beszámoltunk a munkálatokról. Mindenki értesítést kap, a beszélgetésünkben már említett módon. Ezen túl, a jövő évtől heti két napon mindenkinek elmagyarázzuk — ha kéri — az adózással kapcsolatos teendőket, a pénzügyek intézését. B. O. Sárgarépa zakuszkához A sárgarépa betakarításával maradtak még adósak az Arany János Tsz kertészei. Jobban mondva, annak is vége felé tartanak, a termőföld csücskében összehordott prizmák tartalmát kell még kiválogatni, konténerbe csomagolni. Képünkön Tóth Balázs, Sarkadi Sándor, Faragó Miklós és Szikora László készítik elő szállításra a gyökereket. A konzervgyárban a za- kuszka készítéséhez használják majd fel a vitamindús terményt. (Varga Irén felvétele) Megjöttek a söprűkötök Az egy héttel ezelőttihez minden tekintetben hasonlatos volt a pénteki hetipiac. A vöröshagymát 10—15, a hónapos retket 5—6, a fokhagymát 120—140, a petrezselymet 14— 20, a sárgarépát 10—12, a karfiolt 60—70, a fehérpaprikát 6—8, a hegyeset 2—3 forintért árulták. A zeller 20, a körte 25—32, az alma 10—14, a csemegeszőlő 35—40, a saláta feje 8, a cékla 10, a kelkáposzta 6—12, a fehér káposzta 8—10, a karalábé 15, darabra 5—6 forintot ér az eladók kínálata szerint. A tarkabab litere 60—64, az apró krumpli 9, a nagyja 14—15, a sütniva- ló tök 7, a téli retek 10, a dug- hagyma 24 forintba került. A baromfipiacon a tyúkok Antik könyvek A Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat december 3-án és 4-én Nagykőrösön az Arany János Művelődési Központban 8—17 óra között antikvár könyvek vásárát tartja. Nemcsak venni, eladni is lehet majd. Állatorvosi ügyelet Az állatorvosi ügyeleti szolgálat értesíti Nagykőrös, Nyársapát és Kocsér állattartó lakosságát, hogy december hónapban az alábbiak szerint tartanak ügyeletet. December 5-én reggel 8 órától 7-én reggel 8 óráig: dr. Horváth László, Nagykőrös, Búvár u. 1. Tel.: 698. December 12-én reggel 8 órától 14-én reggel 8 óráig: dr. Modor Péter, állatorvosi rendelő. Tel.: 466. December 19-én reggel 8 órától 21-én reggel 8 óráig: dr. Balogh József, Nagykőrös, Nádor u. 1. Tel.: 402. December 24-én reggel 8 órától 26-án reggel 8 óráig: dr. Czira Szabolcs, Nagykőrös, Dohány u. 6. December 26-án reggel 8 órától 27-én reggel 8 óráig: dr. Kassay József, Nagykőrös, Kalocsa B. u. 10. Tel.: 378. párban 240, a libák 550—600, a pulykák 500, a gyöngyösök 120—180, a kacsák 200—450 forintot kóstáltak, a rántani való csirkék ára kilónként 50 —55 forint körül alakult. A tojás 3 forint volt, jércetojá- sokat pedig 2,60—2,80-ért lehetett venni. Megérkeztek a söprűkötők is. A jóféle vesszőből készített szerszámokat 100—120 forintért kínálták, 10—20 forinttal többért mint egy esztendeje. Áram alatt! A Démász nagykőrösi üzerrt- igazgatósága értesíti a lakosságot. hogy Nagykőrösön, a Ludas-dűlőben a Törteli úti vadászház mellett, a Balogh- féle tanyaépület villamosítására, valamint a Csíkvár-dű- lőben Mécs László és két társa tanyaépületének villamosítására kisfeszültségű légvezetékes hálózatot létesít. Az új létesítményeket az áramszolgáltató vállalat 1978. december 1-jétői á kivitelezés ütemének megfelelően folyamatosan feszültség alá helyezi. Ettől az időponttól az új 1 étesítmények roegközel ítése, érintése életveszélyes és tilos! Rendőrségi felhívás A nagykőrösi kapitányság kéri annak a károsultnak a jelentkezését, akinek 1987. szeptember 24-én az esti órákban a Deák téren lévő Sörbár elől eltulajdonították kék színű, szovjet gyártmányú, férfikerékpár jót. A gyártási száma: 301 365 SO. A kerékpárt a tulajdonos a rendőrkapitányság I. emeleti 7. számú szobájában hivatalos időben átveheti. Mozi A nagyteremben: A nyolcadik utas a halál. Színes, angol fantasztikus film. (Csak 18 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A csegemi bűneset. Színes, szinkronizált szovjet bűnügyi film, fél 6-kor. A legjobb négy között A Ceglédi ősz rendezvény sorozata keretében a szomszéd városban három napra terveztek öt számmal tenisz- versenyt. A négy pályán a sok induló és az időnként kedvezőtlenre fordult időjárás miatt csak néhány számban tudták eldönteni akkor a végső sorrendet. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE hat sportolója a többnyire erős mezőnyben a következő módon szerepelt. Az országos veterán férfi egyéni vetélkedőn Ruzsinszky Zoltán — 8 induló közül — az előkelő második helyen végzett. Országos férfi egyéniben (32-es mezőnyben) Kalocsa Tamás a legjobb négy közé jutott. Az országos ifjúsági és- megyei ifjúsági fiú egyéniben (32- 32-es táblán Kalocsa egyaránt a legjobb négyig jutott). Me- gyesi ifjúsági fiú egyéniben Sz. Tóth László 8, Csípő Kristóf és Kakul János a legjobb 16 közé került. Ifjúsági fiú párosban (16 kettős közül): Kakuk és Ifj. Ruzsinszky Zoltán (utóbbi még csak gyermek korcsoportos!) a legjobb 8-ig ért el. Egy hét múlva a legjobbak M ég ereje van a napnak, s az ezerszínű természet is megpróbál jobb kedvre deríteni. Mégis, ballagva a hegygerincen, szomorú lesz az ember. A iák alatt ott rohad a tegnap még mosolygó gyümölcs. A szikár öreg — tíz éve még agronómus volt — borral kínál. Kortyintjuk a tavalyi riz- Iinget és az elmúlást vitatjuk. Az ősz korosodását tovaröppenő levelek kísérik, és ez idős társamat a múltra emlékezteti. ■ Amikor fiatal volt, az ugyanilyen nyirkos novemberi hétvégén a jövő fontolgatása volt a beszédtéma, az új bor, az árából épülő ház! S kinek jutott volna eszébe a múlandóság. Hetykén puttonyozott a fiatal, ma pedig már dióért sem tud lehajolni az öreg. Az aszott, vékony öregember semmi pénzért meg nem válna kalapjától. A gazdászéleté- re emlékezteti. Hazánk mintegy kétmillió nyugdíjasából csak egy ő, de ami mindany- nyiunkban közös: az emlékezés. Itt a hegyen már csak fajtabéli nyit rá ajtót. A fiatalok kapkodva érkeznek, leszednek, megraknak és robognak. Csak ők, a régi parasztok ismerik a titkot: lassan járj, tovább érsz. Ilyen volt nagyapám is. Szekéren, biciklin kívül nem ült más járműre. Gúnyolta az általa csak kistaxinak csúfolt Búcsúzik egy generáció Szükség van rájuk, ők is ér zik. Mégis, ha csak tehetik, i törékeny nénikék pihenni ; kiskonyhába térnek, a pap; meg inkább a szőlőt választ ja, s főleg nyáridőben legfel jebb hetente jár haza megtol teni a tarisznyát, hogy azutái huncut mosollyal a szája sár kában ismét elkocogjon. Ezel az önkéntes száműzetésbe vo nuló öregek kíván ják a csalát melegét, de valami megfogha tatlan ösztön folytán tartózkodóan hátul maradnak a fiata lóktól. Átadják a házat, a sta fétabotot, mindössze közeli csendes szemlélőként akarjál leélni, ami még visszavan. A legszorultabb helyzetbe! az egyedül álló öregek vannak Amíg bírja a derék, a vissz eres láb. nem petyhüdt a kar ott vannak minden munkacsúcs idején a földeken. Kombájn után gyűjtik a kukoricát egymást ugratva válogatják a; almát, s tavasszal ők bontjál ki a szőlőt. Nem is érzik magukat fölöslegesnek. Parancso a szükség, a természet. De egyszer elérkezik az idő, amikor sok már az öt szem tyúk, a gesztenye is hiába mosolyog az avarban. Jó, ha az orvosig bírja erővel a láb. Nyűg, mi több, teher olykor az élet. Akinél a szerencse és a szándék találkozik, szociális otthonba megy. Vannak falvak — szerencsére egyre több —, ahol öregek napközije enyhíti a magányt. De az éjszakák hosszúak. Főleg a városba csábított öregeknek. A kezdeti lelkesedés, az őszinte, szívből jövő hí- vogatás rövid idő alatt felej- tődik. Marad a hétköznapokból, korkülönbségből fakadó zsörtölődés, vibrál az idegesség. Élesednek a mondatok. Emelkedik a vérnyomás. Mert tényleg, a fáradt kézből köny- nyebben kicsúszik a pohár, a leves is kifröccsen, s az össze- költözés kezdetén még oly nagy háromszoba-összkomfort egyre zsugorodik. Az erdei páfránynak sem jó_ a mindennél kényelmesebbnek hitt, műtrágyától fehérlő, díszes cserépben. Senyved, hervadozik. E zek a csendes kisöregek is ott téblábolnak a forgalmas utakon, nyakukat tekergetve keresik az egyforma tömbházak között gyerekeik lakását. Leülnek a parkokban, barátkoznak. Vagy éppen kiállnak az erkélyre, és jó esetben a távoli erdőt, a közeli platánokat nézegetik óraszám. Néha megpróbálunk velük beszélgetni. Elvétve. Győri András újabb két napon folytatták Cegléden és a fiatal Kalocsa Tamás tíz egyesület 32 teniszezője közül végül az előkelő harmadik helyen végzett az országos II. osztályú férfi egyéni versenyszámban. A két színhelyen: Dömösön és Visegrádon tartott országos utánpótlás-versenyen a tervtől eltérően nem vettek részt kinizsis fiatal teniszezők. A Nk. Kgy. Kinizsi legfiatalabb teniszezőinek házi bajnokságát a Kinizsi sporttelepen rendezték. A kezdők szivacslabdával kispályán, a haladók pedig a kevés pálya miatt öt gémig vetélkedtek 1—1 összecsapáson, amely körmérkőzéses rendszerű volt. A legidősebb 1974-es, a legfiatalabb résztvevő pedig 1980-as születésű volt. Fiú keménylabdások: 1. Petőfi Márton; 2. Nagy Arnold; 3. Pintér Tamás; 4. Benedek Zsolt; 5. Fehér Márk; 6. Stark Károly. E számban jó volt a színvonal, szorosak a küzdelmek, a legtöbb találkozó 3-2-re végződött és meglepetések is akadtak. Leány ke- ménylabdások (6 induló közül): 1. Szentpéteri Emőke; 2. Medgyesi Mónika; 3. Pesti Ildikó. Fiú szivacslabdások (6- an voltak): 1. Kiss Norbert; 2. Kovács István; 3. Körtési Szilárd (Nagyon ügyes volt még Novák Gyoma, a mezőny legíiatalabbja.) Leány szivacslabdások (9 közül): 1. Modor Ágota; 2. Szalai Andrea: 3. Dalmadi Réka és Szabó Klára. BIRKÓZÓK Szombathelyen kétnapos volt 183 indulóval a serdülő szabadfogású országos egyéni birkózóbajnokság. Célirányos, tudatos birkózás és magas színvonal jellemezte a vetélkedőt. A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi SE két képviselője közül az egyik fiatal’ még csak úttörő korú, a másik is csak első éves serdülő. A következő módon szerepeltek. A 47 kilogrammosok súlycsoportjában (21 induló közül): 7—8. Balogh Antal, 2—2 győzelem és vereség után utóbbiak országos bajnoktól). 60 kg-ban (23-an voltak): Tóth Zoltán rossz sorsolást kapott, de lelkesen küzdött. A VENDÉGEKÉRT Még messze a fürdési idény, de már most gondol a városgazdálkodási vállalat nyári vendégeire. A városi strandfürdő területén teniszpályát alakítanak ki. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) gépkocsimat. Megnézte alaposan, de beültetni nem tudtam. „Mire jó ez” — mondta nemegyszer — „ettől még nem leszel több ...” Akkor még nem gondolkodtam a szavain, mosolyogtam az ő kis világát, az egy kataszteri hold földét, a tavasztól őszig tartó „életet”, s csodáltam mindenhez értését. Beszélhettem én fejlődésről, űrhajózásról, tengerről, rákkutatásról, ezeken meg ő mosolygott, „Minek minden) megismerni? Aminek az életedet köszönheted, azt tudd, s ha tisztában vagy vele, pápább lehetsz a pápánál.” A hetvenes években felgyorsult a generációk.cseréje a mezőgazdaságban. Azok búcsúznak sorra az aktív munkától, akik elkezdték a nagyüzemi gazdálkodást. Talán sokuk nem is hitt benne igazán, de makacs paraszti vérük bizonyítani akart. ízlelgették a „közös” fogalmát, ahol bevált módszerekkel, nagyapáinktól örökölt élettapasztalattal irányították a munkát, termelték a húst, a tejet, a gabonát. Emlegették az acélos bánkutit, s rácsodálkoztak a nekik szokatlanul alacsony, ám bőtermő bezosztáiára. Nyugdíjba vonultak. A hat elemis elnök. 50 éves tapasztalattal szívében, fejében, itt a szőlőben még bizonyít, borának híre a fővárosba is eljut, almásának gyümölcsét reklámként adja az erre tévedt gyerekeknek. Reggelente csak felkapaszkodik ide, elégedetten körülnéz, tekintete megpihen az öregapja által ültetett vénséges diófán, íájdítja a szívét a gyümölcs rothadása, aztán elszöszmötöl napnyugtáig. Soha nem éri utol magát, de itt kiegyensúlyozott, derűlátó emberként fogad barátot, idegent. „E: kéne adni, nem bírom” — ez jár a fejében szüntelen. De válaszol is magának. „Ezt? Inkább dolgozom rajta, mint pocsékba menni lássam idegen kezében.” , Generáció, a régmúlt egy darabja búcsúzik. Nehéz búcsú. A legkedvezőbb helyzetben azok a falusi öregek vannak, akik egy fedél alatt élnek a fiatalokkal. Számítanak rájuk a kertben, az unoka pátyolgatásában, a levesbe való tyúkok kopasztásá- ban. Ezek a mamák, dédik teszik lehetővé több százezer ember naponkénti ingázását, a jószág melletti moziba járást.
