Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

Egfsfemi elkészítő Néha félvállról veszik Ülést tartott az agrár felső- oktatási intézmények előkészí­tő felvételi és szakmunkás elő­készítő bizottsága (FEB és SZÉT) a GATE-n. A több mint egy évtizede létrehozott FEB-testület fel­adata a fizikai dolgozók me­zőgazdasági felsőfokú taninté­zetekben tovább tanulni szán­dékozó tehetséges gyermekei­nek alaposabb felkészítése a felvételi vizsgákra — ingyen. A középiskolás diákok a har­madik és a negyedik év folya­mán kapcsolódhatnak be a munkába úgy, hogy év köz­ben levelezés útján tanáraival, » akik megfelelő tudásról tesz­nek tanúbizonyságot, azok a tavaszi és a nyári intenzív fel­készítő táborokban is ingyen vehettek részt. E tehetségápoló szervezet már eddig is igen sok diákot segített a sikeres felvételi vizsgákra való felkészüléshez, ám sajnálatos módon jelentős azok száma is, akik jelentkez­nek ugyan a tanfolyamra, de a tényleges tanulást félvállról veszik, s kitartásuk nem lé­vén, időközben abbahagyják a felkészülést. Emiatt most a testület olyan megoldások ke­resését határozta el, amely a diákokat és szüleiket is érzé­kenyebbé tehetné a sikeres felkészülésben, illetve annak ellenőrzésében. Megvitatták annak lehetősé­gét is: mi módon lehetne az agrár, FEB és a többi kilenc ágazati felvételi előkészítő bi­zottság által kiadott jegyzete­ket egységesíteni, hogy azál­tal is csökkenjenek a nem cse­kély jegyzetelési költségek. A mostani bizottsági ülésen elhatározták, hogy megszün­tetik a FEB egyetemi elnöki funkciót, a jövőben a kari el­nökök végzik, illetve irányít­ják ezt a fajta előkészítő mun­kát. Azt is javasolni fogják az agrárágazati egyetemek KlSZ- szervezeteinek, hogy a felké­szítésben részt vevő KISZ-es diákok és dolgozók társadalmi munkájának értékelésében fo­kozottabban vegyék figyelem­be ezt a nem kis áldozatot igénylő munkát. A tanácskozás alkalmával külön szekcióban értékelte az elmúlt tanévi muhkát a szak­munkásokat előkészítő tanfo­lyam vezetősége is. Mint meg­állapították, az agrár SZÉT egyéves intenzív kurzusa iránt az érdeklődés jelentős mérték­ben növekedett, ám az azon részt venni szándékozó fiata­lok életkora csökkent, s a har­mincas éveik felé járók he­lyett, egyre inkább húszéves korhoz közelebbi korosztály jelentkezik — sajnos a elő­zőeknél lényegesen kisebb am­bícióval és szakmai elhivatott­sággal. Emiatt szükségesnek tartották a beiskolázó vállala­tok és intézmények személy­zeti vezetőivel való szorosabb munkakapcsolat kiépítését a jövőben. B. F. KISZ-es aktivistáknak Propagandistakonferencia Propagandistáknak tarta­nak konferenciát a KISZ vá­rosi bizottságának szervezésé­ben december 4-én, pénteken az Agrártudományi Egyete­men, amelyen a város és a körzet KlSZ-alapszervezetei- nek, -bizottságainak titkárai, vezetőségi és testületi tagjai vesznek részt. De mindenki mást is szívesen látnak, akit érdekelnek a tárgykörök. Politikai retorika címmel elsőként Gárdos András, a Kaleidoszkóp műsoriroda ve­zetője tart előadást, majd az időszerű külpolitikai kérdé­sekről ad tájékoztatást Janek István, a Külpolitika című lap szerkesztője. Milyen a magyar ifjúság tudati állapo­ta — ezt taglalja Bánáti Fe­renc, a KISZ KB ifjúsági és közvélemény-kutató csoport­jának munkatársa. Nemzetisé­gi politika Közép-Kélet-Euró- pában, ez Arday Lajosnak a témája, aki a történettudo­mány kandidátusa. Válságje­lenségeik és kiútkeresés, Föl­des György, a Párttörténeti Intézet munkatársa előadásá­nak címe. A konferencia, amelyre száz-százhúsz személyt vár­nak, délelőtt 10 órakor kez­dődik. Az eszmecsere végez­tével, este a Budapesti Hon­véd szakosztályának csel­gáncsbemutatója, aktivisták jutalmazása, Télapó, végül vi- deodiszkó. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 278. S7ÄM 1937. NOVEMBER 30.. HÉTFŐ Ülésezett a végrehajtó bizottság Pénzügyek, lakótelepi boltok A városi tanács végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén tájékoztatót kapott a szociális követelményeknek nem megfelelő telepek fölszá­molásáról, valamint az építés- rendészeti ellenőrzések tapasz­talatairól. A két témakörre visszatérünk, az alábbiakban az egyebek címszó alatt elő­terjesztett és jóváhagyott kér­désekkel foglalkozunk. Érdeklődő cégek Elsőként módosították a tanácsi intézmények idei költ­ségvetési előirányzatát. A többletkiadások az áprilisban történt élelmiszerár-emelés­ben lelik magyarázatukat. Emelni kellett az úgynevezett élelmezési normákat. A több­letköltségeket a bölcsődékben, óvodákban, általános iskolák napközi otthonos ellátásában a normaemeléssel azonos ösz- szegű díjnöveléssel, az álta­lános iskolák menzai, illető­leg a középiskolai diákottho­ni és menzai térítési díjakat úgy állapították meg, hogy fedezzék a normaemelés költ­ségeit Ezután a Kossuth Lajos ut­cában épülő lakótelep máso­dik ütemében megvalósuló üzletekre vonatkozó társberu­házói megállapodást hagyták jóvá. A második szakaszban száznyolcvainkilenc lakás ké­szül el. Az épületek földszint­jén üzlethelyiségeket alakí­tanak ki. Ezeknek a teljes alapterülete 763 négyzetmé­ternyi. A lakások OTP-beru- házásban készülnek, az üz­lethelyiségek létrehozásá­Kustra Pál nyugdíjastól hal­lottam még az ősz elején az egyik lakodalomban: — A mai fiatalok nem olyan kötelesség­tudónk, nem olyan keményen dolgoznak, mint mi tesszük jelenleg vagy tettük fiatal ko­runkban. A múlt hét végén együtt utaztam Tóth Jánosáéval az autóbuszon, aki fiatal vejét dicsérte: — Szinte látástól vakulásig dolgozik. Helytáll a munkahelyén, itthon is dolgo­zik a szakmájában, de még fóliázik is. Ha az időjárás úgy kívánja, naponta a hátára kö­ti a permetezőgépet, s amikor a termés beérik, nem szégyel- li a piacra szállítását sem. A két vélemény teljesen el­lentétes, mégis mindkettőben van valami igazság. Nem álca­kor én a különböző nézetek között döntőbírót játszani, de néhány mondattal megpróbá­lok hozzájárulni ahhoz, hogy valami reális, az igazsághoz közelítő kép alakuljon ki mai ifjúságunk életmódjáról, élet- szemléletéről. Azon senki sem vitázhat, hogy a fiatalok a munkahe­lyükön körülbelül ugyanamy- myit dolgoznak, mint a fel­nőttkor derekán levők, és lé­nyegesen többet, mint az ak­tív életkor második felébe tar­tozók. Tudjuk viszont, hogy társadalmunk tagjainak több­sége a munkahelyen végzett munkát követően a délutáni órákban, valamint a hétvégi napokon jelentős mennyiségű munkát végez jövedelmének kiegészítésére. Az ilyen tevé­kenységek között, környékün­kön, a Galga mentén, a me­zőgazdasági kistermelés a leg­elterjedtebb, de a teljes kép­hez az is hozzátartozik, hogy ebbe a munkába a fiataloknak csak kisebb hányada kapcso­lódik be. Ha ezek után azt monda­nánk, hogy azért, mert nem szeretnek dolgozni, akkor Az autóbuszon szótárt lapoz A fiatalok és a munka igazságtalanok lennénk. Fi­gyeljük meg a községekben, ahol a családok életkörülmé­nyeinek javításában lényeges szerepet játszik a házilagos lakásépítés — láthatjuk, hogy az építkezéshez szükséges munkaerő elsősorban a fiata­lok közül kerül ki. Egy-egy lakóház építésénél tizenöten- húszan is dolgoznak — bará­tok, szomszédok, rokonok, munkatársak — pénzbeli el­lenszolgáltatás nélkül, esetleg viszontsegitségre számítva. Gábor Miklós, Pintér Sándor, Kovács János és sokan mások hosszú éveken át talán egyet­len vasárnapjukkal vagy szombatjukkal sem rendelkez­nek szabadon, mert valami ősi rend szerint a kölcsönka­pott kenyeret tisztességgel il­lik visszaadni. És ezek a te­vékenységek a fiataloknál je­lentkeznek, meg a felnőttkor elején a leggyakoribbak, ami­kor elérkezik a családalapítás és vele együtt a fészekrakás ideje. De speciális gond a fiatalok leterhelésével kapcsolatban a tanulás is. A szakmunkás­bizonyítvány megszerzése után igen sokan középiskolát vé­geznek, sokan járnak főiskolá­ra, esetleg egyetemre, külön­böző szakmai és nyelvtanfo­lyamokra. Gyakori utazó va­gyok, s igy többször is látom, hogy az egyetemét éppen be­fejező fiatal az autóbuszon szótárt lapoz, és kiül az ar­cára a megfeszített figyelem. Ez is oka lehet annak, hogy a ?. idősebbeknél kevesebb időt fordítanak a mezőgazda- sági kistermelésre vagy más fizikai munkára. Figyelmet érdemel az is, hogy az ifjabb korosztályok­nál erősebben jelentkezik az igény a művelődési intézmé­nyek látogatására, valamint a sportolásra. De ha gondos ve- ' zetőt kapnak egy-egy szakkör­ben vagy művészeti csoport­ban, akkor az ottani tevé­kenységük nem haszontalan. Az Agrártudományi Egyetem néptáncosai hetenként pró­bálnak négy-négy órát. S ezt el lehetne mondani sok más, a szabadidőt hasznosan el­töltő társaságról. Levonhatjuk a következtetést: a fiatalok művelődése, kulturális érdek­lődése lényegesen sokoldalúbb és időigényesebb, mint az idő­sebb nemzedékeké. Legyen szabad még egy dolgot az ifjúság javára ír­nunk. A fiatal papák, mamák több időt fordítanak a gyer­mekek gondozására, nevelésé­re, mint az idősebbek tették. Látom, hogy ifjú férjek viszik reggelente a gyereket az óvo­dába, vagy mennek a gyere­kért délután. Ahogyan az ide­jük engedi. Biztos — hisz szemünk előtt zajlik a folyamat —, hogy a fiatal korosztályok életmódja több vonatkozásban más, mint a szülőké, de ösz- s/ességében közelebb áll ah­hoz a modellhez, amit kívána­tosnak szoktunk tartani, mert megfigyelhetjük náluk egy új és magasabb színvonalú élet­mód elterjedésének első jeleit. Tudom, hogy mint sehol más­hol, itt sem lehet és szabad általánosítani. Erőnk és időnk arra legyen, hogy a kedvező változás jeleit felismerjük és erősítsük, Fercsik Mihály nak fedezetét a városi ta­nács adja. Ezeket a helyisé­geket a későbbiekben a ta­nács értékesíti azoknak a cé­gelmek, amelyek boltokat nyitnak majd. A tanács ter­vei szerint elsősorban ruhá­zati és iparcikkeket árusíta­nak a Kossuth Lajos utcai la­kótelep üzleteiben. Több vál­lalatot és szövetkezetét keres­tek már meg az ügyben. A Centriköt, a Tisza Cipőgyár, a Bétex, a Diana szövetke­zet, a Délker, a Salgótarjáni Öblösüveggyár, a túrái terme­lőszövetkezet illetékesei elvi­leg egyetértenek az ötlettel, de konkrét egyezség még nem született. Lanyha kereslet A továbbiakban is a Kos­suth Lajos utcai lakótelepről volt szó, de már egészen más összefüggésben. Vevő- és bér­lőkiválasztási jogról. A laká­sokra vonatkozó tanácsrende­let lehetővé teszi — a létesí­tési költség megtérítése elle­nében— vevő- és bérletkije­lölési jog átadását. Ezúttal a helyközi távbeszélő-igazga­tóság szakembereinek Gödöl­lőn történő letelepítésének elősegítésére kívánnak ilyen jogot vásárolni. Ugyancsak bejelentette igényét a Labo­ratóriumi Törzsállattenygsztő Közös Vállalat is. A döntés szerint a távbeszélő-igazga­tóság egy-egy vásárlási és bérlőkijelölési, a Lati vevő­kijelölési jogot kapott. Következett a szeptember­ben kibocsátott 45 millió fo­rint értékű kötvény eladása körüli nehézségek áthidalása. Ismeretes, hogy a tanács hét­évi lejáratra, évi 11,5 száza­lékos kamattal bocsátotta ki a kötvényt a középiskola épí­tésére. Köztudomású az is, hogy a jövő évi árszintemel­kedés miatt a kötvénypiacon lanyhult a kereslet. Az ár- szint bejelentett mértéke 14—15 százalék. Mivel a meg­hirdetett kamatok ezt nem érik el. a remélt vevők visz- szahúzódtak. A kereslet élén­kítésére ajánlott föl több köt­vénykibocsátó kamatprémiu­mot. Mi a gödöllői megoldás? November közepéig valamivel több mint tízmillió forint ér­tékű papírt adtak el. A többit a bank hajlandó megvenni az árfolyam 98 százalékáért az­zal a feltétellel, hogy a tanács 1938-ra 2,5 százaléknyi ka­matprémiumot hirdet meg. A kétszázaléknyi veszteség, va­lamint, a kamatprémium csak­nem kétmillióval terheli meg a kötvénykibocsátót. Ovális dombormű Ámde ennek a megtérülésé­re is mutatkozik lehetőség. A bank által átvett kötvénye­kért járó pénzt december el­sejével 13 százalékos kamatra beteszik a bank gödöllői fiókjába. A szerződés szerint minden negyedév végén, szükség szerint igénybe vehe­tik a tőkét, az esedékes kama­tot automatikusan jóváírják. Ilyen formában 2 millió 572 ezer forintnyi kamat keletke­zik, az ügylet végösszege pe­dig valamivel több mint hét­százezer forintnyi nyereség. A végrehajtó bizottság ülé­sén tájékoztató hangzott el az Erzsébet királyné közelgő százötvenedík születésnapja alkalmából tartandó ünnepsé­gekről. (Erről holnapi szá­munkban szólunk részleteseb­ben.) Bemutatták az emlék­napra Petrovics József szob­rász által mintázott alkotást. Az ovális dombormű egyik oldalán az Erzsébet-park fa­sora, a végében az egykori királyné szobrával, a másikon a kastély homlokzata látható. Végezetül egy jótékonysági akcióról határozott a végre­hajtó bizottság. A Szederké­nyi Tanács elnöke azzal a ké­réssel fordult valamennyi magyarországi tanács testüle­téhez, hogy ezer-ezer forinttal segítsenek az állandó gondot jelentő belvízveszély meg­szüntetésében. A testület úgy foglalt állást, hogy kétezer forintot utal át az 1800 lelkes községnek. K. P. Zenekar és kérus Lapunk más oldalán már tájékozódhattak róla olva­sóink, hogy a bagi Tarisnyás együttes Ajkán, a szövetkezeti pávakörök és népzenei együt­tesek területi bemutatóján és minősítő versenyén arany minősítést ért el. Fontos meg­említeni, hogy az együttes tag­jai némileg változtak, újjáala­kult a zenekar. A jelenlegi ta­gok: Rónai Lajos (Bag), Blas- kó Csaba (Hévízgyörk), Pa- chert András (Aszód), Maczkó Mária (Túra), Karacs Gyula (Veresegyház). Arról még nem írtunk és szintén a bagi ha­gyományőrzők büszke híre, hogy a Muharay Elemér népi együttes asszonykórusa — ez­úttal Salgótarjában — ismét arany minősítést szerzett a TOT és Szövosz által ren­dezett országos megméretésen. Hadkiegészítés Az ügyfélszolgálat rendje A megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokság ügyfélszolgálati rendje a kö­vetkező: a kezdés mindennap 7.30, hétfőn 16.30, kedden 19, szerdán 16.30, csütörtökön 19, pénteken 15 óráig keres­hetők föl. Telefonszámuk: 322-500/21-76-os mellék. Nem árt figyelembe venni az ér­dekelteknek, ho°v . lehetőleg munkaidőn kívüli időpontot válasszanak, mert a megjele­nésről igazolást csak abban az esetben kaphatnak, ha beren­delték őket a hadkiegészítési parancsnokságra. A rádióban Pedagógusok Ma, hétfőn, a Kossuth rádió 14.30 órakor kezdődő Kórus­pódium című műsorában a gö­döllői körzeti pedagóguskórus énekei. Vadász Ágnes vezeté­sével. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Kortárs filmklub: Barátom, Ivan Lapsin. Szovjet film, 19 órakor. Magyar filmek múzeu­ma: Mai lány az utcán, ké­zült 1937-ben, 17 órakor. Diák­tanya: vetélkedő az olimpiák­ról, II., 16 órától. Tex és a mélység ura. Ma­gyarul beszélő, színes ameri­kai kalandfilm. 6 és 8 órakor. Vannak jó híreink is Nem szóltak Nem is olyan régen Magyar- ország arról volt híres, hogy itt nagyon udvariasak az em­berek. Mi a helyzet most? Sze­retném látni kedves olvasóim arcvonásait: bólogatás, fintor, lemondó legyintés, bizakodás? De jó lenne biztosan tudni, hogy a helyzet változatlanul nagyszerű! Egy hete sincs, hogy elég hosszú sorban álltam a regge­WSiért dobjuk a tejet? A vevő is lehet figyelmes Sok-sok ember munkája van abban, hogy minden reg­gel ott van a tej az üzletek­ben. Jó hallani, hogy sokan tejet kérnek és nem... más piafélét. Főleg a gyerekek fontos napi eledele a tej. Egészséges és tápláló. Mégis adódnak gondok a tej körül is. Igaz, piti ügyek, de hol a vásárló bosszanko­dik, hol az üzletvezető. A ta- sakok ugyanis kilyukadnak. Sok helyen az alsó zacskók már tej tengerben úszkálnak, vagy a kosarakat úgy össze­kenik, hogy nem szívesen te­szünk már bele semmit. A dolog másik oldala az, hogy gyakran bizony a vevő maga a bűnös. Magam is lát­tam, hogy egy kiló kenyér mellé csak úgy becsapta a te­jet. Persze, hogy két perc múlva a kenyér friss héja fel­hasította a gyenge zacskót. Folyt! Tele lett a szatyor. El­ázott a zsemlemorzsa, darált bors, gyufa, kávé és egyebe, amiket nem is figyeltem. Ki­nek a hibájából? Nem voltam egyedül a véleményemmel: a meggondolatlan vásárlóéból. Miért dobálja úgy azt a gyen­ge tasakot?! Egyáltalán mi ér­telme van dobálni a bevásá­rolt élelmet? Becsüljük több­re, hiszen munkánk, pénzünk, fáradságunk van benne. Akár kék tej, akár piros, akár sovány, akár zsíros, te­gyük külön csomagba, és bánjunk vele kíméletesebben. A kenyérrel is, pedig az nem folyik el, mint a tej vagy a kakaó. F. N. P. rá az öregre fi bevásárlásnál. Kint már csepergett, amikor türelmet­lenkedni kezdtünk. De jó a bentieknek! Jobb lett volna fél órával korábban kelni. Hát még szombaton is?! Méltatlan­kodtak néhányan. Ha kell a mindennapi kenyér, bizony frissnek kell lenni. Aki válo­gatni akar, külön óhajai van­nak, az igyekszik. Ez így van. A mocorgás nem tartott so­káig. A sor elég gyorsan ha­ladt. A két dolgozó becsületére legyen mondva, időben bedug­hattuk fejünket az eső elől az üzleth elyiségébe. Jött egy nehezen járó idős nő. Olyan félve, halkan mond­ta, hogy nem bír sokat állni a lábán. Rögtön előreküldtük. Nézett szegényke jobbra-balra, de senki sem szólt. Még csak nem is mocorogtak. Azt pró­bálták volna meg! Ott az a kis, véletlenül összeverődött tár­saság kiosztotta volna a pi- maszkodót! Jó volt látni, mi­lyen megnyugodva lépegetett haza a tele szatyorral a beteg nő. Természetes volt az eset. Vajon mindig, máshol, más helyzetekben is így van? Én végre jót tapasztaltam. Örülök neki. Ne csak a hibákról szól­junk. Hadd gyarapodjanak a jó híreink is. Van, biztosan érzem, hogy sok jó is van. Le­gyen egyre több. Erről mindig szívesebben írok, mint a hibák tömkelegéről. F. N. P. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents