Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-30 / 282. szám

FélídűlH'ii a Váci Izzónál Elégedettségre nincs ok . Tizenöt forduló után rövid pihenőre tértek labdarú­gásunk első vonalában is, hogy aztán tavasszal foly­tatódjék a pontvadászat. Még frissen élt bennünk, a Váci Izzóért szurkolókban a Debrecentől elszenvedett vereség, amikor felkerestük Haász Sándor vezető edzőt a közelmúltban történtek számbavétele ügyében. A baj­nokság során eddig is készségesen nyilatkozó mester most sem tért ki a beszélgetés elől, és később — leg­alábbis én úgy éreztem — egyetlen kérdés sem volt, amelyre ne válaszolt volna őszintén, köntörfalazás nél­kül. Buzdításban, különösen idegenben, ősszel nem volt hiány. (Hancsovszki János felvételei) % A bajnokság kezdetekor azt nyilatkozta, hogy a csapat elsőd­leges célja a bent maradás, de Ön töübre tartotta képesnek már ak­kor is a gárdát, a középmezőnybe várta az együttest. Mire alapozta ezt a rendkívül optimista elkép­zelést? — Ismertem a játékosaim képességeit, tudtam, mennyi munka van mögöttük és ter­mészetesen, amennyire lehet­séges, ismertem az NB I-es erőviszonyokat. Summázva: éreztem annyi erőt a társaság­ban, hogy a jelenlegi körül­mények között ne csak a bent maradásért focizzunk, hanem egy előkelőbb helye­zésért. Késik a siker • Hazai pályán, a Bp. Honvád ellen kezdett a csapat egv érté­kesnek mondható döntetlennel. A mérkőzésen látottak sok ,iút ígér­tek a iövű szempontjából, erre azonban elég sokáig kebelt vár­nunk. A Váci Izzó csak a s. mér­kőzésen, A Zalaegerszeg ellen tu­dott győzni első ízben. — Valóban sokáig váratott magára az igazi siker, s ez végül már elég nyomasztóan hatott valamennyiünkre. De hát reálisan kellett néznünk a dolgokat. És ha így tettük. számolni kellett azzal, hogy a fiúk többsége most játszott először az NB I-ben, most is­merkedett az új légkörrel. Több új játékost is a csapat­ba kellett építeni, mindezek nyomán érthetően az óvato­sabb játék jellemezte ebben az időszakban az együttesün­ket. De mindezek ellenére még ekkor sem játszottunk egyetlen mérkőzésen sem alá­rendelt szerepet, sőt több eset­ben kis szerencsével nagy hírű ellenfeleinkkel szemben is győztesen hagyhattuk volna el a pályát. Remek sorozat • Mi történt a „háttérben” a ZTE elleni győztes meccs után, hiszen nem sokkal ezután jött a nagy sorozat: a Tatabánya, a Dó­zsa és a Siófok elleni sikerek? — Különösebb csoda nem történt, legfeljebb annyi, hogy a megszerzett két pont felol­dotta a játékosokban a gör­csöt, és elhitték, hogy a be­csületesen elvégzett munka hosszabb távon kamatozik. A három győzelem, közöttük a Tatabánya elleni nem a vélet­len műve volt, ez a gárda ren­delkezik azzal a tudással, amellyel rövid távon ilyen si­kereket érhet el. De az is igaz, hogy a szerencse, amely ko­rábban sokszor elpártolt tő­lünk, most a csapathoz sze­gődött. • A legnagyobb visszhangot, a forduló szenzációját a Tatabánya elleni teljesítményük jelentette! — Valóban elekor volt a gárda a csúcson. Már a mér­kőzés előtt, az öltözőben érez­ni lehetett a hangulaton, hogy nem lehet baj. Kint a pályán aztán minden „összejött”. A csapat teljes mértékben meg tudta valósítani az előzetesen kidolgozott taktikát, és szinte minden játékos a tudása ma­ximumát. tutjta nyújtani. Cso­dálatos 90 perc volt. & Ezután nem sokká! jött az MTK és a Dunaújváros elleni két vereség, amelyek nyomán az ötömbe némi üröm is vegyült... — A vereségek magyaráza­ta érdekében messziről kell kezdenem, egészen januárig kell visszamennünk az idő­ben. Tavasszal a hatodik he­lyen álltunk az NB LI-ben. amikor elhatároztuk, hogy a soron következő tíz mérkő­zésünkön nem volt szabad ki­kapnunk. A tíz meccsen vé­gül is 18 pontot szereztünk, s az ismert módon feljutottunk az I. osztályba. A .nyár a fe­szített ütemű felkészülés je­gyében zajlott, és máris nya­kunkon volt a rajt. Az őszi me­netelés végére kétségkívül el­fáradt idegileg a csapat. Fizi- •kállai:-a .gárda teljesen egyen­rangú volt: az ellenfelével mindkét, találkozón, de a hely­zetek kihasználásában, a kon­centrálásban mái- alulmarad­tunk. Érőin ax őrümSirn Q Külön fejezetet érdemelne az MTK-VM elleni mérkőzésük, hi­szen a Váci Izzó ..sokat kspott” a hazai sportsajtótól ez után a 9G perc után! — Az előzmények, a jó so­rozat után felfokozott volt — jogosan — a csapattal szem­beni várakozás. A nagy tét, a lehetőség, és az előbb már említett idegi fáradtság azután bénítólag hatott. Az ellenfél rutinos csapat volt. magabiz­tosan tartották megszerzett előnyüket. Arról azonban, ami­ről az újságok írtak, hogy le­iskoláztak bennünket, hogy alárendelt szerepet játszottunk, véleményem szerint szó sem volt. Két rosszabb formában játszó gárda közül a tapasztal­tabb nyert. S A félidőben a 9. helyen vég­zett a Váci Izzó. A kérdés sablo­nos, de ilyen alkalmakkor általá­ban illik feltenni: a táblázaton el­Haász Sándor, a Váci Izzó ve­zető edzője. foglalt hellyel és a csapat őszi teljesítményével elégedett a ve­zető edző? — Természetesen nem. Az elégedettség érzésem szerint egyúttal mindig valamifajta befejezettséget is jelent, erről pedig jelen esetben szó sem lehet. Áz más kérdés, hogy az eddig történtekre és az elért helyezésünkre a továbbiakban lehet alapozni. A legfontosabb teendő tehát, hogy értékeljük az elmúlt, őszi idényt, hiszen most már van összehasonlítá­si alapunk. De megjegyzem, még így sem lehet teljes a kép. a végső összegzésre csak a teljes bajnokság zárása után kerülhet sor. További kér(!é«rk E sorok írója és gondolom a labdarúgást, a Váci Izzót kedvelők tábora azonban a ,.félidős” értékelésre is kíván­csi. Arra. hogy az ősszel mit csinált jól a csapat és mit nem. kikkel elégedett az edző és kikkel nem, valamint mind­ezek nyomán milyen változta­tásokat tervez a csapat össze­állításában és játékában ta­vaszra. Felvetődnek továbbá olyan kérdések is, hogy ide­genben miért jobb a gárda mérlege, mint hazai pályán, vagy ki fog a jövőben gólt, gólokat rúgni. Haász Sándor nem tért ki a válaszadás elől, mint az holnapi számunkból, ezen írás második részében kiderül. Budi István Mii nHiniioll Prokop i*s Barabás ? Sopron után Südstadt 198:. NOVEMBER 30. Cselgáncs Budaörsi ezüst A Budaörs SC cselgáncs­szakosztályának három ver­senyzője: Tuncsik Tibor, Szá- szi Balázs és Fazekas Richard jutott be úttörő II. korcso­portban a sportág országos egyéni magyar bajnokságára. Közülük Fazekas Richárd sze­repelt a legeredményesebben, az ' 53 kilogrammosok között ezüstérmet szerzett. A 48. bcá Tatáé redményeh 1. FC Homburg—VfB Stuttgart x 2. Schalke 04—Hamburger SV 1 3. Bielefeld—Aachen x 4. Meppen—Offenbach x 5. Oberhausen—Freiburg l 6. Remscheid—Fortuna Köln 1 7. Empoli—Milan x 8. Internazionale—Napoli x 9. Pescara—Torino x 10. Pisa—Florentini l U. Sampdoria—Roma x 12. Arezzo—Piacenza 1 13. Modena—Bologna x Pótmérkőzések: 14. Padova—Catanzaro 1 15. Sambcnedettese—Barle tt a x 1B. Udinese—Atalanta 2 a Uuua>:csuporlban * Erd otthon vesztett A labdarúgó NB III Duna csoportjában megyei rangadót játszottak tegnap: az Érd ott­honában fogadta a Dunai Kő­olaj csapatát. Érd—D. Kőolaj 0-1 (0-0), Érd, 500 néző. V.: Bikszádi. Érd: Vigh — Kiss, Kapa, Szalay, Horasztó — Halász (Aranyi) Gombás, Csizmadia, Bajor (Várnai), Juhász. D. Kőolaj: dr. Pásztor — Tepsics, Szigeti,. Horváth, Fü- löp, Török, Nemes, Ferenczi — Lánczi, Kövesi, Palásti (Rósa). Nem sok minden történt a pályán az első félidőben, ha­csak nem számítjuk ide a sok szabálytalanságot és két- három Török-szabadrúgást, amelyeket Vigh parádésan védett. Fordulás után maradt min­den a régiben, amikoris jött a befejezés: a már szokássá vá­ló érdi rövidzárlat. A 88. percben Kövesi egy kipattanó labdát lőtt közelről a hálóba, ezzel biztosította a százhalom­battai csapat számára a lét- fontosságú 2 pontot. Gól: Kövesi. Jó: Vigh, Ka­pa, ill. Fülöp, Török, Kövesi. H. J. Dunakeszi VSE—Erzsébeti SMTK 0-0. Dunakeszi, 600 néző. V.: Ka­ra. Dunakeszi: Herczeg, Török, Fekete, Kiss, Sólyom, Hor­váth, Kriska, Mudri, Kovács (Takács), Steidl, Harmincz (Kalvach). A vendégcsapat stílusos, de nagyon kemény labdarúgást Játszott az első félidő­ben. Ezt a szemre tetsze­tős játékot igen, de szeren­csére a keménységet nem vet­te át a Dunakeszi. A játék inkább a középpályán folyt és a kapuk ritkábban kerültek veszélybe. A II. félidőben a tíz emberre .ogyatkozott ven­dégekkel szénben már a Du­nakeszi irányította a játékot. Több gólhelyzetet teremtett, melyből kétszer is szabályosan a hálóba talált, de a játék­vezető egyet sem adott meg. A hazai kapu előtt is kétszer nagyon meleg helyzet adó­dott, de Herczeg, a Vasutas kapusa bravúrosan mentett. A látottak és a két szabályos, de meg nem adott gól miatt a Dunakeszi győzelmet érde­melt volna. Jó: Herczeg, Kiss, Mudri. Kiállítva: Kiss (SMTK) a 34. percben. Buchard Tibor Kartal—Várpalota 1-0 (0-0). Kartal, 400 néző. V.: Nagy Géza. Kartal: Radics, Takács, Bo­nn, Varga, Magony* Szabó, dr. Tóth, Gyöngyösi, Hideg, Szá­raz, Milkovics (Varga II.). A minden csapatrészben jobb hazaiak megérdemelt győzelmet arattak a kemé­nyen védekező Várpalotával szemben. Gól: Takács. Jó: Ta­kács, Száraz. Radics. Tóth Rudolf Ráckeve—BKV Előre 3-0 (0-0). Ráckeve, 400 néző. V.: Tóth. Ráckeve: Kovács — Juhász, Marosi, Pánti, Cséve — Oláh, Vigh, Czikora, Szanyi, Weim- per (Gerendái), Pribeli (Ács). Az első félidőben közepes játék mellett a kapuk ritkán forogtak veszélyben. A má­sodik félidő 1. percében ve­zetést szerzett a Ráckeve, et­től kezdve felszabadult és öt­letes játékkal ilyen arányban is megérdemelten nyert a ha­zai csapat. Gól: Czikora, Gerendái, Ács. Jó: Oláh, Cséve, Cziko­ra. Rékasi József Elekes Csilla a norvégiai Po­lar Kupán nem vett részt, most viszont ismét pályára lé­pett az osztrákok ellen (Far­kas Tibor felvétele) Hatalmas közönségsiker — két nap alatt több mint kettő­ezer néző a soproni sport- csarnokban —, 55 magyar gól, biztató játék, hullámzó szín­vonal — röviden ennyiben le­hetne összefoglalni a péntek­szombati kettős magyar—oszt­rák női kézilabda-határtalál- kozón történteket. Mint ismeretes, mindkét együttes a december 9-én, Bulgáriában kezdődő B világ­bajnokságra készül, amely­nek első számú tétje az olim­piai kiküldetés. A helyek egy kivétellel már elkeltek az öt­karikás játékokra, a még gaz­dátlan lehetőség számos csa­patot ösztönöz maximális erő­kifejtésre. Bár Magyarország egészen a legutóbbi időkig a sportág nagyhatalmai közé számított, jelenleg azonban kétségkívül nem a magyarok a legesélyesebbek a végső győzelemre. — Meggyőződésem, hogy Románia és az NDK váloga­tottjai kerülnek majd a finá­léba — vélekedett Gunnar Prokop, az osztrák válogatott mindenható menedzsere. — A magyarok ugyan alapvetően jó csapattal rendelkeznek, de érzésem szerint legfeljebb csak a kis döntőben, azaz a 3. helyért mérkőzhetnek majd. Ami az én lányaimat illeti, nekünk természetesen csak szerényebb célkitűzéseink le­hetnek, ami az 5—7. helyet jelenti. A menedzser véleményét a látottak jórészt igazolták. A magyarok ugyan a norvégiai „feketelevest” követően — a két hét előtti Polar Kupán mindössze egy pontot szerez­tek — kétségkívül sokkal job­ban játszottak, örvendetes ja­vulásról tettek tanúságot. Elekes és Gödömé — ők nem voltak ott Norvégiában — színrelépésével jócskán javult az együttes ütőképessége, de a biztató jelek ellenére is egy- egy félidőn belül is jókora hullámzás volt tapasztalható. — Sajnálom, hogy a koráb­ban számításba vett keretta­gok közül Ácsbog és Géczi végleg kiesett — mondta Ba­rabás Zsolt, a magyar válo­gatott vezető edzője. — A többiek igazán lelkiismerete­sen elvégezték a rájuk kirótt feladatokat, s így minden­képpen nyugodt lelkiismeret­tel utazhatnak Bulgáriába. Hogy ez mire lesz elég, az majd elválik. Annyi bizonyos, hogy a mi águnkon, a kétszer négyes csoportban összeha­sonlíthatatlanul erősebb csa­patok szerepelnek, mint a mó.sik oldalon. A szófiai repülőút előtt még eav külföldi szereplés vár a legjobb női kézilabdá­zókra: kedden és szerdán a Bécs melletti Südstadtban ke­rül sor az osztrákok elleni soproni meccsek visszavágójá­ra, amelyeken remélhetőleg tovább alakul-formálódik a magyar nemzeti együttes. Jocha Károly Eüsim'ré* Pcsl niegvei sportolóknak • • Ünnepség az MHSZ-ben Kitüntetési ünnepséget ren­deztek szombaton a Magyar Honvédelmi Szövetség Köz­ponti Lövészklubjában. Kéri György vezérőrnagy, az MHSZ főtitkára méltatta a szövetség azon kiváló sportvezetőinek, edzőinek és sportolóinak az érdemeit, akiknek az erőfeszí­téseit az idei világ- és Euró- pa-bajnoksáqokon hét arany-, harminc ezüst-, és negyven- három bronzérem jutalmazta. Az ünnepségen a főtitkár a honvédelmi miniszter elisme­réseit hat, a Honvédelmi Mi­nisztérium államtitkárának elismeréseit szintén hat él­sportolónak nyújtotta át. Ti­bor Tamás elnökhelyettes- az Állami Ifjúsági és Sporthiva­tal államtitkárának elismeré­sével öt élsportolót tüntetett ki. Az MHSZ főtitkárának el­ismerő oklevelét és az azzal járó jutalmat Pest megyéből négyen kapták, meg. Modellező sportágban Rőder Sándor, a nagykátai klub tag­ja a világbajnokságon elért egyéni ötödik helyezéséért, és Maczkó Oszkár, a gödöllői klub versenyzője a világbaj­nokságon negyedik helyezett csapat tagjaként; a rádiós sportágban Dallos László, az ócsai és Váradi Péter, a du­nakeszi klub versenyzője az URH 42. csapatverseny első­ségéért kapta meg az elisme­rést. Cs. S. Az egymással birkózó játékosok között a nevető harmadik, a hazai Juhász hozza el a labdát. Kevesen induljak Lusta Télapó Szombaton délelőtt 1820 in­duló részvételével a Népsta­dionnál rendezték meg a gye­rekek Télapó-futását. A ked­vező időjárás ellenére a várt­nál valamivel kevesebben vál­lalkoztak a 2,5 km-es táv megtételére. A rendezők, a Magyar Atlé­tikai Szövetség, a Népstadion és Intézményei, valamint a Futapest Klub nem álltak a helyzet magaslatán. NB III Asztalitenisz Budaörsi SC—Hatvani VSC 12-4. Győz: Inzsel 4, Szendrei 4. Nelay 3, Balogh 1. Terézvá­ros—Zsámbék 14-2. Győz; Molnár 2. Pest megyei asztalitenisz CSB: Budaörsi SC II—Kemen­ce 7-9. Győz: Domokos 3, Rindt 2, Kiss 2, ill. dr. Tau­ber 4, Pölhös 3, Együd István 1, Együd Gyula 1. Ifjúsági: Bu­daörsi SC—Kemence 9-0. A Télapó cjándéka: bronzvasárnapi nyitva tartás december 6-án 8 órától 13 óráig áruházunkban és a játékvásáron, a KlOSZ-székházban. V

Next

/
Thumbnails
Contents