Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-03 / 259. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXXI. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1987. NOVEMBER 3., KEDD

Felkészülés és jövőtervezés

fiért emelkednek a lakásárak?

A túlfogyasztás miatt

Az átlagbérezés nem ösztönöz

Nem túlzás azt állítani, hogy hazánkban manapság a legfontosabb beszédtéma a társadalmi, gazdasági kibontakozás. Ennek kimenetelétől függ a családok sorsa éppúgy, minta nagyobb közösségé, a nemzeté. A megvalósulás állomásai jelentik azt a feltételrendszert is, amelyben a vállalatok működni fognák az elkövetkező években. A stabilizálás nép- gazdasági szintű megteremtésével egy időben a vállalatoknál is komoly munka folyik, a felkészülés, a jövőtervezés. És ez alatt nemcsak két- három esztendőre szóló stratégiát kell kidolgozni a gazdálkodóegységekben, hanem egy hoisszú távú alkalmazkodást, mert a kibontakozás elemei ezt követelik.

Nem lesz olcsóbb

Az építővállalatok esetében is igaz az, ami minden más ágazatban: az új szabályozás az eddig is stabil lábakon állók helyzetét erősíti meg, amelyek azonban régóta veszteségesek, gyengén, kis jövedelmezőséggel dolgoznak, azoknak már senki nem nyújt mentőövet. Az árreform, az adórendszer, a vállalati jövedelemszabályozás mind ebbe az irányba hat. A személyi jövedelemszabályozás pedig azt a folyamatot fogja erősíteni, hogy a dolgozóknak elemi érdeke lesz olyan vállalat kötelékébe tartozni, amelyik eredményesen működik. a jő munkaidőben teremt lehetőséget a megélhetéshez szükséges pénz megszerzésére.

Ezekben a hetekben alakul az új gazdálkodási rendszer, s hogy ehhez hogyan alkalmazkodnak majd az építővállalatok, arról még korai volna beszélni. A már nyilvánosságra került információk alapján kijelölhetők azok a fő irányok, amelyek felé a vállalati magatartás előmozdul.

Az már most egyértelmű, hogy a jelenlegihez képest jóval bonyolultabb lesz a gazdasági tevékenység elszámolása. Vállalatonként eltérő árindexeket kell majd alkalmazni, mert a különböző tevékenységeket folytató építőknél szinte egyedi eseteket produkál a

N

agy érdeklődéssel olvastam a zughirdetést egy mellékutcában ácsorgó hársfa törzsén. Ügy gondolom, ennél becsületesebb hirdetést aligha olvasott az emberiség. Félbevágott írógéppapíron, intelligens írással értesíti valaki a nagyérdemű arra járókat, hogy még használható gépkocsija áron alul sürgősen eladó. Ott a név, a lakáscím, s buzdításul még az is, hogy érdeklődni bármikor lehet.

Többször is elolvastam a cédulát, felírtam a nevet és a címet, s elhatároztam, hogy meglátogatom a becsületes embert, csak úgy, érdeklődésből megtekintem a még használható gépkocsit, amely áron alul sürgősen eladó. De miért sürgősen? Ugyan miért olyan sürgősen? Emberi tragédiát sejtettem a dolog mögött. Talán káros szenvedélyek miatt csődbe került a tulajdonos ... Vagy talán még szomorúbb: váratlan haláleset történt a családban . . . Talán szörnyű karambol emlékét hordozza a még használható, áron alul, sürgősen új gazdára váró gépkocsi ...

Másnap egy nagyon vidám ember nagyon vidáman szokni tségszerkezet is. Külön kell majd például nyilvántartani az építés-szerelés, külön a technológiai szerelés adatait.

A tervezővállalatok árindexe 79,4 lesz, ami első ránézésre azt jelenti, hogy jövőre az építészek a mostaninál olcsóbban vállalkoznak. Ez azonban nem így van, mert ezzel az árindexszel egy időben megszűnik a tervezővállalatoknál a 12 százalékos termelési adó kötelezettsége, tehát az várható, hogy az építészeti munka a jövőben is annyiba kerül, majd mint idáig.

Drágább építőanyag

A lakásépítés árindexe 102.5 százalékos. Ám a jelenleginél magasabb ár nem az építők nyereségét hivatott növelni — azt költségtakarékossággal, hatékony munkával szorgalmazza a kormányzat —, hanem a háttériparból begyűrűző áremelkedések hatását ellensúlyozni. A lakásárak már bejelentett növekedése egyébként sem abból származik, hogy az építők nagyobb számlát nyújtanak be a beruházóknak, hanem ebben az általános áremelkedések játszanak szerepet, elsősorban az energia, a szállítás, az anyagárak jelentős növekedése.

A jövő évtől, az egész építőanyag-ipar. annak minden terméke szabad, áras , kategóriába kerül. Vagyis az árakat a valódi költségek, a kereslet szabja meg. Ennek következtében az építőipar legpiaco- sabb ágazata az építőanyaggyártás lesz. Az áremelkedések egy részét az adja, hogy megszűnnek a termékek jelentős ártámogatásai, az állami dotációk. Részben azért, mert az új gazdálkodási rendszerben nincs helye ilyen elveknek (a népgazdaságnak egyébként sincsen erre pénze), részben pedig azért, mert tovább már nem lehet elszakítani az árakat az értékektől. Hogy a vásárlók, elsősorban a magánépítkezők terheit ez ne növelje túlságosan, az állam a rászorultakat — pontosabban: akik lakást építenek a vásárolt anyagból — visszatérítéssel támogatja. Ehhez üdvös lesz megőrizni a számlákat és ettől kezdve nem érdemes

rongatta a kezemet. Megmondta a nevét, azt is, hogy könyvtáros a foglalkozása, magam is bemutatkoztam, közöltem vele a mesterségemet, azt is elárultam — hiszen a becsületes emberrel becsületesen kell beszélni —, hogy nem vásárló vagyok, csak érdeklődő. A tulajdonos ettől eröltetebten elszomorodott.

— Kár — mondta —, nagy kár, mert ilyen kocsi csak kettő található Európában ..

— Hogyan? — kérdeztem meglepetten.

— Egyik az enyém, másik pedig a prágai közlekedési múzeumban van.

Aztán mulatságos történetbe kezdett a vidám ember:

— Nem akartam én autót, hiszen, megmondom az igazat, antitalentum vagyok a technikához. De az asszony, a két gyerek, az anyósom, meg a nagynéném, meg az unokahúgom. meg annak a vőlegénye addig szekíroztak az autóért, míg egy kisiparostól megvettem ezt a tragacsot. Egyetlen jelentősebb utat tettünk vele: talán egy

ferde utakon anyagot szerezni, fusizóval építtetni.

Több kivitelező

A vállalatok működési feltételei közül további figyelemre méltó adat, hogy a lakásépítés nulla adókulcsos lesz, ehát bevételét nem terheli külön adó. Emiatt a gazdálkodóegységeknek érdekük lesz ilyen munkára vállalkozni, több lesz a kivitelező. Akik már eddig is sikerrel vették az otthonteremtés építészeti munkájának akadályait, azok most előnyre tesznek szert azokkal szemben, akik idáig távol tartották magukat ettől a munkától.

A tervek szerint az építőiparban dolgozók béren kívüli juttatása adómentességet élvez majd. Tehát a különélési és egyéb pótlékok után nem kell adót fizetni. Várhatóan ez az intézkedés növelni fogja az építőipari szakmák vonzását. De arra nem lehet számítani, hogy ezeket korlátlanul képes majd kifizetni a vállalat, mert ott ez továbbra is költségnövelő tényező marad.

Sz. K.

Kasárlabdásaink közül a tol- ,disok idegen^eg, a, jimnazU- ták saját Tat oá jáíe K-ferrhii lében, a többiek pedig — több napra elosztva — a Petőfi iskolai tornacsarnokban játszották újabb tétmérkőzéseiket.

Az NB Il-es férfi A csoportban: Nk. Kgy. Kinizsi— Tungsram SC (Budapest) II. 92-68 (57-30). Nagykőrösiek: Horváth Z. (7), Horváth Á. (8), Pásztor (13), Zágráb (15), Kovács (17); csere: Hegedűs (8), Radnay (6), Lakatos (8), Mocsai (6), Pijakovics (4). A szép számú gyülekező közönség kedvét már a mérkőzés előtt növelte a hangulatkeltő zene, valamint az, hogy a helyi fiatal szurkolók egy része piros-fehér sapkában várta a kezdést. A helyiek remekül összpontosítva kezdtek az egyik vezető magyar csapat tartalékjaival szemben, és 2 és fél perc után már 9-0-át

hónapja felpakoltam a családot, aztán elindultunk Csehszlovákiába, világot látni. A határon a vámtiszt csak futólag nézte meg a csomagjainkat, a nagyobb figyelmet az autónak szentelte.

— Meddig? — kérdezte.

— Egészen Prágáig.

Gondolkodva összevonta a

szemöldökét:

— Aztán kibírja ez addig?

— Világ körüli utat is kibír — mondta sértődötten a feleségem.

— Nono, asszonyom — mosolygott a vámtiszt —, én az autószerelő-szakmába is belekóstoltam fiatalabb koromban.

— Túl a határon — folytatta a történetet a vidám ember — olyan záporba került a mi autónk, hogy alig láttam az országutat. De ez nem lett volna baj, hiszen sejtheti, hogy nem vezettem gyorsan. A hiba akkor kezdődött, amikor a karosszéria repdésein át szép csendesen cseperészni kezdett ránk az eső. A gyerekek előbb tapsoltak a váAz Igazi reformlépés az

lenne — vallják a közgazdászok —, ha a bérszabályozókat a piaci értékítélet váltaná fel. Ha a gazdálkodó jól felfogott érdekből csak any- nyit fizetne az alkalmazottainak, amennyit a munkájuk a számára megér. Ehhez azonban — állítják a szakemberek — a gazdasági környezet még nem érett meg. Tehát jövőre igenis lesz bérszabályozás, s nem is akármilyen: központi, ezen belül pedig a bérek tömegét szabályozza a kormány a gazdálkodók döntő többségénél, és a béren fölüli kereseteknél enged bizonyos szabadságot a vállalatoknak. V

A központi bérszabályozás meglehetősen szigorú, hiszen a vállalatok teljesítményétől függetlenül egységesen 3—4 százalékos emelésre nyújt lehetőséget. A 3—4 százalék egyelőre csak egy tervezett mérték, de az már biztos, hogy ennél magasabb nem lesz.

:::::

A központi bérszabályozást csak átmenetként vezetik be. De hogy meddig tart ez az átmenet? Egy évig vagy esetleg tovább? A vállalati szakemberek azt vallják, hogy egy esztendő is sok, mert ennyi idő éppen elég ahhoz, hogy kellő ösztönzők híján csökkenjen a hatékonyság. A szabályt alkotók azonban nem is fogalmazhatnak másként, mint hogy a szigorú központi beavatkozásra a béreknél mindaddig szükség lesz, amíg a gazdasági környezet nem hangolja össze más módon a jövedelemtermelést a fogyasztással.

A tervezett béremelés valójában nagyon kevés. Bár így

mutatott az eredményjelző. A kinizsisek Kovács Miklós, csapatkapitány nagyszerű irányításával lendületes, iramban, jól és támadásban helyenként tetszetősen játszottak az első félidőben, és őszi legjobb hazai dobóformájukkal jelentős vezetést szereztek. Szünet után a vendégek helyenként túl keményen védekeztek, igyekeztek a visszaesett hazaiak lendületét megtörni.

Az NB Il-es női B csoportban: Nk. Kgy. Kinizsi—Salgótarjáni Kohász 56-55 (24-28). Nk.: Bajáki (2), dr. Fülöpné (10), Szappanos (8), Józsa (12), Kosa (14); csere: Király (10), Komáromi. A mostani találkozón a múlt évi közép-csoportos 11. helyezett körösi lányok az akkori keleti tizedikeket fogadták. Az itthoniak az első hét percben öt helyzetet kihagytak, a vendégek mind értékesítették, és máris 0-8 lett az állás. Ezután mindkét csapat jól védekezett, neratlan izgalomnak, később vi- sítoztak, még később bömbö- lésbe csaptak, a feleségem meg már az első cseppektől sírásra fakadt, és ott, a kocsiban kinyitotta az esernyőjét, mert igen féltette a frizuráját. Csak én mosolyogtam az egészen, mert tetszik tudni, én a legnagyobb bajban sem keseredek el... Aztán, mit tesz a sors...! Prágában éppen a régi autók felvonulását rendezték. Hogy milyen érdekes a sors ...! Éppen bekeveredtünk a régi kocsik menetébe. A nézők minden autót megtapsoltak, de amikor a mi kocsink vonult el a nagyérdemű közönség sorfala előtt, vastapstól és lelkes hurrázástól zengett az utca, én meg a visszapillantó tükörből néztem, hogyan kezd pityeregni a feleségem. Csak én mosolyogtam az egészen, mert tetszik tudni, én a legnagyobb bajban sem keseredem el...

int később megtudtam, a híres autó mégis gazdára talált. Egy vakmerő fiatal pedagógus házaspár lett a kocsi új tulajdonosa, s tüstént elindultak Tatabányára, meglátogatni a fiatalasszony keresztanyját.

Simon Lajos

is akadnak — akik szerint minden minimális emelést végre lehet hajtani differenciáltan. Azaz a vállalatnak fontos szakemberek kapjanak többet, míg a kevésbé fontosak ... ha úgy tetszik, semmit. Csakhogy a vállalatvezetők többsége ezt kizárólag elméleti, semmint gyakorlati lehetőségnek tartja.

Éppen ezért döntöttek úgy a szabályt alkotók, hogy mégiscsak hagynak egy bizonyos sávot a gazdálkodóknak, amelyen belül a teljesítményektől függően emelhetik a kereseteket. S ez a sáv a béreken felüli kifizetések, mint például a nyereségrészesedés, a jutalmak. A képlet tehát a következő: tegyük fel, minden száz forintból 95 forint az alapbér és 5 forint a mozgóbér.

A jövő évi bérszabályozók a 95 megemelését szabályozzák központilag, s aki az előírt százalékoj; túllépi, azt olyan súlyos büntetőadókkal sújtja, hogy a túllépésre gyakorlatilag nincs is lehetőség. Ám a fennmaradó 5 forintot a vállalatok a teljesítményeiktől függően emelhetik, tehát a jövedelmezően gazdálkodók jobban, míg a kullogok kevésbé. A félreértések elkerülése végett: a kereseteknek a béreken felüli részét ugyan nem szabályozzák egységesen, központilag, de szabályozzák. Például úgy, hogy előírják: egységnyi termelési növekedés, egységnyi nyereségnövekedés esetén ennyivel nőhet a mozgóbér.

A valóságban a számítási módozatok persze sokkal ösz- szetettebbek. Az elv szemhéz volt biztos helyzetbe kerülni, s a palócok dobtak „pontosabban” kosárra. Szünet után a nagy küzdőszellemmel a 8. percig 35-36-ra feljöttek a kinizsisek. Fej fej melletti, izgalmas és kemény küzdelemben az ellenfél sokat szabálytalankodott. Élénk iramban nagy volt a harc, a 11. percben 42-42, a 15-ben 48-48, s egy perccel a vége előtt 55-55 az eredmény. Ezután a valamivel nyugodtabb hazaiak voltak szerencsésebbek. Lényeges, hogy sikerült kiküzdeni a győzelmet.

Az 1987—88. évi Bács-Kis- kun megyei felnőtt férfi bajnokság nyitó fordulójában: Nk. Kgy. Kinizsi II.—Kecskeméti Piarista Gimnázium 144-52 (53-16). Nk.: Lakatos (16), dr. Gáspár (2), Foki (31), Józan (18), dr. Ábrahám (1); Csere: Módra (17), Mocsai (14), Bokros (4), Pijakovics (6). A jóval rutinosabb és képzettebb helyiek győzelme — lendületes és helyenként könnyed játékkal sem — egy pillanatig sem volt kétséges a középiskolásokkal szemben. Lakatos csaknem annyi pontot dobott, mint az egész ellenfél. Ez volt Baumann edző búcsúja, aki 14 hónapi nagykőrösi működése után — családi okok miatt — visszaköltözött Miskolcra.

Ifjúsági fiú megyei bajnoki: Gödöllői EAC—Nk. Toldi DSK 43-41 (24-31). A körösiek derekasan helytálltak, de végül a nagyobb rutin — ha minimálisan is, de — döntött. Legjobb dobók: Takács (20) és Reggel (12).

Ifjúsági és V. korcsoportos diák fiú megyei bajnoki: Mo- nori Gimnázium—Nk. Gimná,- zium 61-45 (31-13). Az elején az ellenfél volt a jobb, szünet után feljöttek a körösiek. Ld.: Fruttus (15) és Barta (11).

Serdülő fiú megyei bajnoki: Monori Gimnázium—Nk. Kgy. Kinizsi 47-26 (13-12). A körösiek egyik középjátékosa megsérült, a másik fegyelmezetlen volt, a harmadik kipontozódott. Ld.: Pusztai (7) és Szen- di (6).

Keddi sportműsor

Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 19.30: Nk. Kgy. Kinizsi—Kecskeméti SC, NB I-es, barátságos férfimérkőzés.

S. Z.

pontjából azonban az a fontos, hogy teljesítményektől függően nőhetnek a béreken felüli keresetek. S jogos a kérdés: miért az 5 forint, és miért nem inkább a 95 forintnyi jövedelmi rész emelését kötik a teljesítményekhez? Mert ha el is fogadjuk azt, hogy a feltételek még nem értek meg a szabályozók megszüntetéséhez, akkor is igaz az, hogy már a közelmúltban is, 1985 januárja óta léteznek a reformtörekvésekhez a központi előírásnál közelebb eső bérszabályozási formák. Mint például a jelenleg még érvényben lévő egyéni bérszínvonal-szabályozás. Ezek a formák azért nem tarthatók fenn, mert az ár- és adóreform, amelyet január elsején vezetnek be, olyan mértékben változtatja meg a vállalatok teljesítményeit mérő mutatókat — többek között a nyereség tartalmát —, hogy azok nem hasonlíthatók össze a korábbi évek mérőszámaival. S ha pedig így van, semmiképpen sem tehetők függővé egy ilyen torz összehasonlítástól a bérfejlesztési lehetőségek.

A bérszabályozók 1988-ban várhatóan a gazdálkodók 80 százalékánál írják elő a bérek tömegének emelési korlátáit, és csupán a megmaradóknál szabályozza az átlagbéreket. Amióta szakemberek vitatkoznak arról, hogy bértömeg vagy átlagbér, azóta hangzik el érvként: az átlagolás arra ösztönzi a vállalatokat, hogy kis fizetésű, kevésbé jól dolgozókat is felvegyenek, mert az ő „bérmegtakarításukból” finanszírozhatják a kiugróan magas jövedelmeket. Ha viszont a bérek tömege után kell adózni, akkor mindegy, hogy hányán keresnek ugyanannyit, következésképpen bérnövelésre ad lehetőséget a feleslegessé váló emberek elküldése.

Ma, amikor a munkaerő átcsoportosítása — a gazdaság szeckezet-átafakításángk nyomán — kimondottan népgazdasági cél, mindenképpen ez utóbbinak kell érvényesülnie. Általában. De kivételt kell tenni például a villamos- energia-iparral, a postával, bizonyos szolgáltató ágazatokkal; ahol eleve olyan kevesen vannak, hogy a létszámcsökkentésre ösztönzésük mindenképpen a szolgáltatásaik színvonalának a romlásával járna.

Világos, hogy az 1988-ban bevezetendő központi bértömeg-szabályozás nem reformlépés. Viszont egy korlátozott ideig segítséget nyújthat abban, hogy összhangba kerüljön az egymástól elszakadt termelés és fogyasztás. Hogy ezt nem a vállalatoknál, hanem például utólag, az adóval kellene szabályozni? Hogy mennyire nem könnyű a kérdésre választ adni, bizonyítja az adóreform ország- gyűlési megerősítését megelőző nagy társadalmi vita.

E. E.

■i Ni o n mm

A nagyteremben: 48 óra.

Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film.

Előadás 5 és 7 órakor.

A stúdióteremben: A szurá- mi vár legendája.

Színes szovjet történelmi film, fél 6-kor.

Ezúton mondok köszönetét mindazon rokonoknak, jó barátoknak, jó szomszédoknak, ismerősöknek, akik dráíta jó testvérem, Becser Erzsébet temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, táviratban nagy bánatomban együtt éreztek. Testvére és a rokonság.

Hálás szívvel mondunk köszönetét minden rokonnak, ismerősnek. szomszédnak, jó barátnak, munkatársnak, aki drága jó férjem, édesapánk, nagyapánk, id. Papp József temetésén részt vettek. fájdalmunkban osztoztak, özv. Papp Józsefné gyászoló családja.

ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hirlaj.

Zughirdetés a hársfán

Kosáriahdások kettős HE Il-es győzelme