Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-27 / 280. szám

4 1987. NOVEMBER 27., PÉNTEK f#iilnp Piacérzékeny a térség gazdasága A közigazgatás új lehetőségei A párt politikája mellett való kiállás és személyes példamu­tatás a párttagok alapvető kötelessége. A városi pártbizottság kedden délután megtartott ülésen az egyik napirend keretében a pártfegyelem kérdéseivel is foglalkoztak. A napirend előadó­ja Kálnoki Fercncné volt, a testület fegyelmi bizottságának elnöke. Az ülésen, amelyen Pálmai László, a pártbizottság el­ső titkára elnökölt, Metykó Gyuláné, a városi tanács elnöke beszámolt az új közigazgatási rend és a tanácsi gazdálkodás új rendszerének tapasztalatairól. Ezután Tóth Sándor fóti ta­nácselnök és Nagy Lajostaé, a gödi nagyközségi pártbizottság titkára tartott korreferátumot, kiegészítve Metykó Gyuláné je­lentését. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Módosult a pénzügyi terv Árellenőrző társulás N Az eredményes közigazgatás feltételei között fontos tényező a tanács és más szervek, szervezetek közötti együttműködés. Ezzel a kérdéssel részletes jelentés foglalkozott tegnap délután a Metykó Gyuláné elnök vezette városi tanácsülésen. A testü­let. megbeszélésén részt vett: dr. Arató András, a szakszer­vezetek megyei tanácsának vezető titkára és Máhler Róbert- né, a városi pártbizottság titkára. Ez sem könnyű Furcsa helyzet Nem jutottá mindenkinek hely. Sokan állva maradtak, őszi felöltőben, táskával a ke­zükben, úgy, ahogy a vonat­tól érkeztek, s jöttek1 egye­nesen a gödi falugyűlésre. Nemcsak a földgázvezeték épí­tése miatt élénkül a figye­lem, nő az érdeklődés ezek iránt a fórumok iránt. Nem lesz könnyű a taná­csok dolga — jutott eszembe a kérdések, kívánságok ára­datát hallgatva. Különösen nem az agglomerációs övezet­ben, ahol bármilyen nagy erő­feszítésekkel igyekeztek is be­hozni a lemaradást, még min­dig sokat kell, vagy kellene tenni, ha ... lesz miből. Itt van az a másik tényező is, amit a lakóhely nem tud megoldani, ám hozzátartozik az élet minőségéhez. Akár Göd, akár Fát lakosságának gyarapodását vizsgáljuk, csak­is Budapest munkaerőigényét kell oknak tekintenünk. Ép­pen ezért együttérzéssel hall­gatjuk a tanácsi vezetők fej­tegetéseit, miszerint az a mun­kás, aki naponta fáradtán tér haza a fővárosból, ahol tiszte és feladata szerint járult hoz­zá az ország eredményei­hez, itthon várja el az igényei szerinti szolgáltatásokat. Csak­hogy a pesti gyár ide nem ad semmit, csak a munkást vonz­za el, akinek szintén nem könnyű a helyzete. Ha csak az utazási körülményeket néz­zük, akkor is aggódva vehet­jük tudomásul, hogy az autó­buszok még mindig zsúfol­tak, s nem jobb a helyzet a kora reggeli, a hazatartó dél­utáni vonatokon sem, sőt ez utóbbiak kultúrája egyre ala­csonyabb lesz, hacsak a beje­lentett fejlesztési tervek nem segítenek. Hallgatom a fejtegetéseket. Foton gyakorlatilag 15 ezren élnek, de csak 12 ezer az ál­landó bejelentett. Az ideig­lenes lakos, jobbára albérlő után, állandó lakóhelyére utal­ják az úgynevezett fejkvótát, de a községfejlesztés itt szol­gálja őket. Érzelmileg azért én mégis az albérlők mellett ál­lok. Gondolom, a tanács is. — Miben érzed bűnösnek magad? — Hazavittem az orsót. Fa­laztam, nem akadályoztam meg a gyújtogatást. — Miért tetted? — Unatkoztam. A kiskorúak nevét nem ír­hatjuk le, nem is szeretnénk, mert másokkal együtt remény­kedünk, hogy az induló fiatal életek kisiklása csak epizód, szülőnek, gyereknek egyaránt rossz emlék marad. Dunakeszi egyik általános iskolájában nemrég szülők, tanárok, szülői munkaközösségek képviselői és rendőrök jelenlétében zajlott az a drámai feszültségű fe­gyelmi tárgyalás, melynek jegyzőkönyvéből a tanulságok miatt szükséges idéznünk. A gyerek vallomásából: „A házunkban egy motorból a ben­zint leszívtam, kiöntöttem, meggyújtottam. H.-t körbe ön­töttem. azt is meggyújottam. L. kérte, hogy a kezére öntsek, beteszi a tűzbe.” Tizennégy gyerek ügyét tar­talmazzák a jegyzőkönyvek, melyeket Pataki Péter rendőr őrnagy, a városi kapitányság vezetője őriz a dossziékban annak sajnálatos jeleként, hogy az ifjú- és gyermekkori bűnözés aránya egyre emel­kedik. Az országos jelenség ha­tására sajnos a városban és körzetben is. Ezek a kiskorúak pinceajtók dróthálóit bontot­ták ki. kerékpárokat laptak el és festettek át úgy, hogy mi­után lebuktak és a lopott tár­gyakat beszállították a kapi­tányság épületébe, a tulajdo­nosaik sem ismertek azokra. Leszívták az autók benzin tar­tályát. behatoltak a konzerv­gyár épületébe, ahonnét befőt­teket loptak. Ennyire éhesek lettek volna? Itt most. megint, érdemes egy részletet kiemelni, mert elgon­dolkoztató. Intézményi érdekeltség A közigazgatásban szerzett kedvező tapasztalatokkal egy időben jelentkező gazdasági gondok nehezítik az önállóbb cselekvésre és gazdálkodásra irányuló szándékok megvalósí­tását. Felül kell vizsgálni te­hát a tanácsi intézmények ön­álló gazdálkodásának és mű­ködésének formáit — állapí­tották meg. A továbbfejlesztés érdekében célszerű alkalmazni az intézményi érdekeltséget a többletbevételek és megtakarí­tások érdekében. ‘Tóth Sándor felhívta a fi­gyelmet arra, ami feltehetőleg tovább nehezíti a tanácsi költ­ségvetés elkészítését: a gaz­dálkodó szervezetek szerepe a településfejlesztésben várha­tóan kedvezőtlenül változik. A pártbizottság tájékoztató jelentést fogadott el az év ki­lenc hónapjának gazdasági eredményeiről. A körzet gazdasági szerve­zeteinél jól alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz, erősítve az önálló gazdálkodás jegyeit, a korábbinál mélyebb gazda­sági elemzőmunka kezdődött. Javult a termelés irányításá­nak, szervezésének színvonala, a lehetőségekhez képest na­gyobb szerepet kapott a mű­szaki fejlesztés, a termékszer­kezetet a piaci igényekhez igyekeztek igazítani a vállala­tok. Az ipari üzemek kezdemé­nyezése, az önálló gazdálkodás lehetőségeinek további bővíté­se az, ami komoly feladato­kat jelent a helyi vezetők szá­mára. Ezután is törekedni kell a vállalaton belüli önálló vál­„— L.-lel bemásztunk a konzervgyárba, elhoztunk két befőttet. A parkban leszedtük a pad ülését, benzint loptunk. — Miért tetted? — Nem tudom. — Miben volt hiányod? — Semmiben.” Ok é,s okozati összefüggése­ket keresünk mi és másak. Ar­ra gondolunk, hogy talán a tu­domány segítségével is vizs­gálni kellene az aggasztó tüne­tek eredetét. Beszélünk a szü­lők elfoglaltságáról, a neheze­dő anyagi gondokról, másod-, harmadállásokról, amelyek közvetve szerepet játszhatnak a gyermek magatartásának alakulásában. No de milyen volt a mi gyermekkorunk? — nézünk össze a kapitányság vezetőjével. A szegénység ak­kor valóban szegénység volt, s a mi szüléink is dolgozni jár­tak. Ez tehát nem új tünet. No persze, bármely más korban is keletkeztek hasonló ügyek, ám csakis akkor, ha a szülők nem ellenőrizték, mikor megy ha­za, mit csinál, mit honnét sze­rez és miből a gyerek. Ezt a felelősséget senki nem hárít­hatja el magától, s nem ter­helheti az iskolára, ha már megtörtént a baj. Noha a pe­dagógusnak is megvan a ma­ga feladata. A szülői elfogultság példái is a szemlélet változtatására intenek: . .de a gyerekek felelőssé­ge az úttörőcsapaté is, az is­koláé is, ha fenyegetnek egy iskolában, akkor az a nevelés kudarca. Nem kellett volna annyiszor kihallgatni, meghur­colni a gyerekeket, nem kellett volna...” A kirívó esetek következmé­nye egyelőre szigorú megrovás, kizárás az úttörőcsapatból, ta­nulószobára kötelezés. Többek jellemzésébe bekerülnek majd a történtek. Egyikük, a főko­lalkozás lehetőségeinek kibon­takoztatására és ezzel kapcso­latban az érdekeltség megte­remtésére a Járműjavító Üzemben és a Mechanikai La­boratóriumban. Az építőipar gazdálkodását a legnehezebb körülmények jellemzik — állapította meg a jelentés. A Házgyár és a Ró­mai Tetőcserépgyár helyzetét nehezíti a 43. Számú Állami Építőipari Vállalat központi irányításának gyakorlata. A pártbizottság jelentése szerint a cserépgyárban az üzem el­adásának kísérletei zavarták a különben egyre növekvő ter­melést. Rugalmas útkeresés A tavalyihoz képest 20 szá­zalékkal növelte teljesítményét és előreláthatólag jó ered­ménnyel zárja majd az évet az Üt- és Vasútépítő Vállalat és a Dunamenti Építőipari Kisszövetkezet. Az élelmiszer- ipari üzemek közül a Kon­zervgyár eddig már túltelje­sítette termelési és árbevételi tervét. A Hűtőházban egyelő­re mind a bázishoz, mind a tervhez képest lemaradás ta­pasztalható, mert a málna fel­vásárlása körül kialakult em­lékezetes körülmények olyan kedvezőtlenül hatottak, hogy ezt a nagy mértékű műszaki fejlesztéssel indított új termék, a brokkoir feldolgozása sem tudta ellensúlyozni. Rugalmas útkeresésnek nevezik azt a tö­rekvést. melyet az év végéig a kiesés pótlása érdekében folytatnak. Dinamikus, piacérzékeny az ipari szövetkezetek magatartá­sa. lompos, előreláthatólag nevelő- intézetbe kerül. — Mit lehet tenni a meg­előzésért? — kérdezem a köz­rend védelmére hivatott szak­embertől. — Mindenekelőtt kérjük, hogy az emberek időben jelez­zék, ha tapasztalnák valami rendellenességet. A 2. számú iskolában most ifjúsági őrjárat szervezésével próbálkozunk. Ha ez beválik, máshol is beve­zethetjük a módszert. Taná­rok, a szülői 'munkaközösségek vezetői ellenőrizhetik a tanítás után, mi történik az iskolák környékén, mit csinálnak a gyerekek, kik milyen irányban befolyásolják őket. A mezőgazdasági szövetke­zetek és vállalatok vezC >i már a jövő évi lehetőségeket ve­szik számba, a stratégia ki­dolgozásánál tartanak. Tovább javul a helyzet a gödi Duna- menti Termelőszövetkezetben, ahol a harmadik negyedév vé­gén 92 százalékos volt az évi tervteljesítés. Hasonló jó ered­ményeket értek el az Alagi Állami Gazdaságban és a Páti Vörösmarty Termelőszövetke­zetben. A tervhez képest A város és körzetének biz­tató gazdasági eredményei mellett egyelőre az ipari üze­mek tőkésexport-tervében mu­tatkozik lemaradás, ami előre­láthatólag a negyedik negyed­évben a tervek szerint ked­vezően változik. A jelentés végül részletesen elemzi a város és körzete te­lepülésfejlesztési munkáit. Máhler Róbertné, a pártbi-, zottság titkára végül a két ülés közti munkáról tájékoztatta a testületet. HELYISMERET vagy hely- történet? Inkább az előbbi, mert ahhoz több minden tar­tozik itt nálunk. Dr. Erdész Mihály, aki hosz- .szú évekig a városi tanács titkárságát vezette, kényszer- pihenőre szorult egy komoly műtét után. Ám mint a Ha­zafias Népfront városi elnök­ségének tagja, egy-két órát így is dolgozik mindennap. Ezt az időt lokálpatrióta cé­loknak szenteli. A városi könyvtárban kutatja Dunake­szi múltját. — A helytörténeti kutatást igyekszünk kiterjeszteni az üzemekre is. Az a célunk, hogy itt a könyvtárban legye­nek meg a város történetére vonatkozó dokumentumok — mondja Erdész Mihály. — Ed­dig már begyűjtöttük a vál­lalatok szervezeti működési szabályzatait, több üzemtörté­neti dokumentum került hoz­zánk, szakdolgozatok, helyi sajtótermékek. Bibliográfiát szándékozunk kiadni, amely­ből bárki megtudhatja, mikor mit írtak a városról, a város­sal kapcsolatban, s milyen ki­adványok jelentek meg ezen a területen. Egy Ilyen kötet, amelyen most dolgozunk, is­kolák tanulóinak, tanároknak, helytörténet iránt érdeklődők­nek ad majd segítséget, s tá­jékoztat arról, hogy mi talál­ható a város könyvtárébam Lemásoljuk az ide vonatkozó levéltári anyagokat. Eddig csak a megyei intézményben történt meg ez, de kutatunk az Országos Levéltárban is. Fontos lenne az is — foly­tatta a helytörténet kutatója Dr. Jancskár Sándornak, a végrehajtó bizottság titkárá­nak előterjesztésében megtár­gyalták és jóváhagyták a vá­rosi tanács jövő évi munka­tervét. Az egyéb napirendek között több döntés szerepelt. A vb titkára terjesztette elő azt a ja­vaslatot, amely szerint a hely­belieken kívül Főt és Göd nagyközségek végrehajtó bi­zottságai is kezdeményezték —, hogy felderítsük, s elkér­jük, közkinccsé tegyük az egyes személyeknél lévő ér­tékes anyagokat, kultúrtörté­neti tárgyakat. Az embereik eddig nem tudtak arról, hogy ezeket behozhatják, hogy. át­vesszük itt a könyvtárban. Így került ide nemrég Szabó Imre Felsőtabán utca 5. szám alat­ti lakostól egy kézírásos, kö­zel 50—60 éves várostérkép is. NEMCSAK a múltat, ha­nem a jelent is dokumentálni akarják a könyvtárban, szinte országosain is ritka példával járva elöl az információszol­gáltatással. A sajtótermékek mellett polcokra kerülnek és helyben olvashatók lesznek a különféle dokumentumok, a tanácsülések jelentései, jegy­zőkönyvei. — Nagyon kell a helyi in­formációs központ — jegyzi meg dr. Erdész Mihály. — Mert az emberek sokszor tá­jékozottabbak a világ esemé­nyeiről, mint a saját lakóhe­lyük dolgairól. — Kiállítások. Az iskolaga­lériában ma, november 27-én 18 órakor Földi Péter festő­művész kiállítása elmarad. Le-, hotka László: Mikrovilág cí­mű fotókiállítása vasárnapig még megtekinthető a József Attila Művelődési Központban. — Egy óra Kovács Katival. Ma este 19 órakor zenés műsor lesz a József Attila Művelődé­egy olyan közös árellenőrzési, hatósági társulás létrehozását, amely a három településen együttműködési megállapodás keretében töltené be hivatá­sát. A működést szabályozó részletes megállapodás alap­ján a Dunakeszi Tanács mű­szaki és termelés-, ellátásfel­ügyeleti osztályának irányítá­sával, annak csoportjaként két ügyintéző foglalkozik majd ár- ellenőrzéssel a területen. A működés pénzügyi költségei­hez Dunakeszi 50, Főt és Göd 25—25 százalékos arányban járul hozzá. Ezeket a kiadá­sokat minden évben a költ­ségvetés készítésekor egyezte­tik. A megállapodás, amely január 1-jén lép hatályba, ha­tározatlan időre szól. A tanácsülés újabb módosí­tásokat fogadott el az idei pénzügyi tervben. A felada­tok áttekintése után a pénz­ügyi szakemberek úgy látták, hogy a tervezett előirányza­tok nem minden feladathoz biztosítják a szükséges fede­zetet. A hiányzó egymillió fo­rint viszont minden valószínű­ség szerint megérkezik még a tanács számlájára lakossági adók formájában. Így ezzel megemelhető a bevétel össze­gé. A tanács működtetési elő­irányzatát 200 millió 463 ezer forintra módosították. A Gárdonyi Géza Szakmun­kásképző Intézet diákotthoná­nak felújításához az eddigi 5 millió 518 ezer forintos elő­irányzattal szemben a tanács 7,2 millió forintot utal 'át. Végül Metykó Gyuláné sze­mélyi kérdésben tett előter­jesztést. A városi tanács dr. Gódor Ferencet, a városi szakrende­lő igazgató főorvosát saját ké­résére felmentette az egész­ségügyi osztály vezetői beosz­tásából. sí Központban. Genet: Cselé­dek című darabját 3-án 20 óra­kor tűzi műsorára a Pince­színház. — Városi könyvtár. Ma 15 órakor a gyermekrészlegben: Gyere velünk az állatkertbe címmel beszélgetés lesz dr. Holdas Sándor íróval. — Antikvárkönyv-vásár. No­vember 30-án 14 órakor a könyvtárban. December 2— 8-ig ugyanitt: Hetven éve tör­tént (könyv- és dokumentum­kiállítás). November 28-ig: Tíz kérdés a Szovjetunióról, rejt­vénypályázat általános iskolá­soknak. December 3-án 16 óra­kor: nyugdíjasok Télapó-mű­sora. — Népszerű tudomány. A TIT előadásai: Kertbarátoknak a Huba utcai székházban, no­vember 30-án 18 órakor: Kör­nyezetkímélő kertészkedés. Előadó: Frühvald Ferenc. No­vember 2-án 14 óra 30-kor: A külső bolygók jellemzése. Racs- kó György előadása a fóti nagyközségi könyvtárban. — Forgatókönyv-pályázat. A városi könyvtár pedagógusok­nak és könyvtárosoknak Hely- történeti órák címmel olyan pályázatot hirdet és díjaz, amely iskoláskorúak helytörté­neti foglalkozásaira ad javas­latot. Beküldési határidő: ja­nuár 20: Az oldalt írta: Kovács T. István Fotó: Erdősi Ágnes Délnek induló szerelvények Jugoszláv motorvonat-szerelvények időztek a MÄV járműjavító üzemben. A Ganz-MÁVAG egykori gyártmányai felújítás után kerülnek vissza a szomszédos állam vonalaira. Már csak egy szerelvény vár arra, hogy a műhelycsarnokból nyílt pályára futhasson. A szülőnek tudnia kell Drámai percek az iskolában Dossziék a könyvtár polcain Feltárul a város történelme bbPéntektől péntekig»

Next

/
Thumbnails
Contents