Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-25 / 278. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 874. SZÁM 1987. NOVEMBER 85., SZERDA Közérdekű bejelentések a NEB-nél Levél helyett jött a tejeszacskó ^ Erik néha az embert meglepetések. Jön a postás, bo- § ritékot tesz az asztalra, ej, vajon, ki gondolhatott rám, ^ jut eszébe a címzettnek, nézi a feladót, honnan ismerem, § na mindegy. Feltépi a papírt, ám a nyíláson levél he- ^ lyett tejeszacskó kandikál ki, sőt nem csupán kandiltál, J de szaglik is. Nocsak! Azután előkerül a levél, melyben ^ felháborodva közlik, hogy a tejet mely napon, mely üz- letben vásárolták. Emberek, sorsok - lámpafényben Éjszaka egészen más a világ Az éjszakai munka közepe táján tartanak a vasutasok, ami­kor a két hatalmas daru a helyére illeszti az új, kettős kitérőt a fényszórók sugarában. A krampácsolók ezúttal fogókkal dolgoznak, az elvágott sín- végek alá új talpfákat helyeznek — ezt a munkát ugyanúgy ütemre lehet elvégezni, mint a csákányos tömörítést. A Váci Népi Ellenőrzési Bi­zottságon — mert ide érkezett e küldemény — gondolom, vakarhatták a fejüket, mihez kezdjenek egy bűzlő mű­anyag zacskóval vagy akár az­zal a féltucat száraz zsemlé­vel, melyekhez hasonló úton jutottak. De hát mindenki úgy panaszkodik, ahogy tud. Kivizsgálják — Éppen ebben a hónapban készítettük el az éves mun­kánkról szóló jelentést — mondja Bánfalvi J enőné, a NEB váci elnöke. — Ebben fontos helyet kapott a lakos­sági kapcsolatok területe, vagyis, hogy ki, mikor és ho­gyan fordult hozzánk. Általá­nos tapasztalat szerint, régóta rendszeresen és bizalommal keresik meg az emberek szer­vezetünket. Évente mintegy 100—120 bejelentést kapunk, részben szóban, részben írás­ban, melyek döntő többsége közérdekű problémákkal fog­lalkozik. — A szóbeli bejelentések érkezésekor csak akkor készül ügyirat, ha nem tartozik a kérdés más szerv hatáskörébe, illetve az általunk megkere­sett szerv nem intézkedik ki­elégítően. Az írásbeli jelzése­ket, panaszokat viszont vala­mennyi esetben kivizsgáljuk, de természetesen itt is figye­lembe vesszük az illetékessé­get. — Azért meglehetősen fur­csa módja a bejelentésnek a tejeszacskó vagy a száraz péksütemény postázása. — És szerencsére nem sű­rűn fordul elő. Mindenesetre jól szemlélteti a NEB-bel szembeni elvárásokat. Sajnos gyakran anélkül jönnek hoz­zánk az állampolgárok, hogy egyéb, jogszabály által bizto­sított lehetőséggel éltek volna. Előfordult már. hogy valaki rajtunk kívül még a Moziüze­mi Vállalatnak is írt, mert drágállta az általa kifizetett jegyet. Egy valamit nem tett csupán meg, nem nézte végig a pénztár fölé kifüggesztett táblát, amelyen feltüntették, hogy arra a bizonyos filmre hogy alakulnak a helyárak. Panaszkönyv? — Még jó, hogy nem küld­te el a pénztárost dobozban ... — Hát igen. De visszatérve a kereskedelemre, hiszen eb­ből a körből érkezik a legtöbb bejelentés, az összes boltban, jól látható helyen található a vásárlók könyve, mégis hosszú idő tapasztalata, hogy alig A Népújság (Eger) ismertet­te az Árpád-házi uralkodók jelvényeit és ereklyéit. Na­gyobb részük nem ragaszko­dott Fehérvárhoz, hanem va­Vác Városi Tanács V. B. műsza­ki osztálya 4 lakásos társasház építésére alkalmas telket hirdet a Vác Géza király téren. Csak kis­ipari, kiskereskedői engedéllyel rendelkezők ielentkezését várjuk, mivel a ház földszintjén üzleteket kívánunk nyittatni. OTP vagy szö­vetkezeti lakás OTP-nek történő eladása előnyt jelent. Víz. villany, csatorna, gáz van. Érdeklődni a lanács műszaki osztályán lehet. 1387. november 30-áig. használják a vevők. A múlt­kori ellenőrzések során átné­zett 60 ilyen könyvben egyet­len érdemleges bejegyzést sem találtunk. Pedig elsősorban itt lehetne szóvátenni a hiá­nyosságokat, nem beszélve arról, hpgy a NEB-hez érke­zett áruk minőségellenőrzését el sem tudnánk végezni, az a KERMI-re tartozik. Néhány árunál, mint a tejnél, kenyér­nél, egyébként is nehéz, sőt szinte kizárt az utólagos bi­zonyítás, ezért célszerű a gon­dokat rögtön a helyszínen je­lezni. — Elképzelhető, hogy a vá­sárlók eleve bizalmatlanok, hogy hitelét vesztette a vá­sárlók könyve? — Én ezt inkább ismeret­hiánynak nevezném. A beír- takra ugyanis rövid időn be­lül vagy a bolt vezetőjének vagy központjának érdemben válaszolnia kell, a panaszokat tehát minden alkalommal kö­telezően kivizsgálják. Ezenkí­vül az összes, boltba látogató szerv először szintén a vásár­lók könyvét nézi át. — A dolog másik oldala vi­szont, hogy jó néhány magán- beszélgetésen kiderült, az em­berek félnek a retorziótól, at­tól, hogy egy esetleges be­jegyzés esetén legközelebb nem kapnak árut. Ezért ma­radnak e! a jelzések, ezért a gyakori névtelenség. Indoko­latlanul viszont egyetlen üzle­tet sem ítélhetünk el, szükség van a lakosság közreműködé­sére. Ka azután a bejelentő azt tapasztalja, hogy emiatt hátrány éri, már fordulhat hozzánk Névtelenül — A hátrány után. Ám ki­nek van kedve ezt végigcsi­nálni, ki nem sajnálja erre az időt, és az energiát? — Pedig ez lenne a módja, hisz mégsem állíthatunk va­lamennyi vevő mellé egy el- I lenőrt, ugyanakkor alaptala- ! nul sem járhatunk el senki ellen. — Még valami érdekelne, i Rendben van, nem szeretnek az emberek a vásárlók köny­vébe írni. De vajon a közvet­lenül a NEB-hez érkező leve­leket aláírják-e? Megfordítva a kérdést, annak a bizonyos 100—120 bejelentésnek mekko­ra része névtelen? — Hozzávetőlegesen 40 szá­zaléka. Megjegyzem, a NEB az összes bejelentéssel, így a névtelennel is foglalkozik. Az más lapra tartozik, hogy ilyenkor nincs kinek vála­lamelyik neki kedves helyet (a többi között Vácot) válasz­totta örök nyugvóhelyül. A Pajtás színes képpel il­lusztrálva bemutatta a váci művelődési központ ifjúsági szakkörét, ahol a pajtások Burkus József szakkörvezető irányításával modern képek alkotásával kísérleteznek. A KÖZÉRT című üzemi új­ság háromhasábos cikkben is­mertette Vác város történetét a rómaiak idejétől egészen napjainkig, felsorolva mai leg­jelentősebb ipari üzemeinket, fejlődő nagyvállalatainkat. szólni, továbbá, hogy a név nélküli észrevételek sokszor fogalmaznak olyan általános­ságokban, amelyek alapján egyszerűen nem tudunk in­tézkedni. Nem árt azonban is­mételten felhívni a figyelmet arra, hogy aki hozzánk fordul, annak a neve titokban marad. Ez, azt hiszem, természetes. Kár, hogy sokszor korántsem ilyen természetes a friss, jó minőségű áru a polcokon. Pe­dig ha azzá válna, valószínű­leg elmaradnának a bejelen­tések. Az aláírtak is, a név nélküliek is. Ennyire egy­szerű. Vagy nem? Falusy Zsigmond Elhunyt Kalász Imre Hatvankét éves korában, szívroham következtében el­hunyt Halász Imre, a DCM nyugdíjas tmk-ügyintézője. Negyven éve volt tagja a párt­nak, 1970-ben Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitün­tetést kapott. A munkásmoz­galom régi harcosát megillető módon búcsúztatják novem­ber 25-én, szerdán 14 órakor a váci aisóvárosi temetőben, majd ugyanazon sírkertben helyezik végső nyugalomra. RUa temetik Kemíves Istvánt Fővárosi lapok is megemlé­keztek Kömíves Istvánnak, a Fővárosi Tanács nyugalmazott elnökhelyettesének elhunyté­ról. Temetése november 25-én, szerdán 15 órakor lesz szülő­városában, Vácon, az Alsóvá­rosi temetőben. A ravatalnál Kelemen Lajos, a Fővárosi Ta­nács nyugalmazott általános enökhelyettese, a sírnál Gedei István, a Nemzeti Múzeum íőmunkatársa mond búcsúzta­tót. Fél évvel ezelőtt meghalt felesége mellett, helyezik vég­ső nyugvóhelyére. A helyi sajtó korábbi lap­számait átlapozva találtam rá a néhány évvel ezelőtt 1974. augusztus 15-én megjelent ér­dekes tudósításra. Üj utcane­vek Vácott címmel ad hírt az újság az akkori városi testü­let döntéséről, amely egy sor régi közterület nevét változ­tatja meg. ki tudja, milyen megfontolásból. Valamennyi utcanév feljegyzését nem tar­tottam szükségesnek, ugyanis a példaként felsorolt tizenegy elegendő annak bizonyítására, hogy ez a döntés a hivatal ..önkényeskedése’' volt a ha­gyománnyal szemben. A tizenegy utca, illetve tér régi és új neve álljon most itt az olvasó előtt. Bauer Mi­hály nevét vette fel a Bocskai utca. Néphadsereg útja lett a Balassagyarmati út, Frankel Leó útra változott a Törökhe­gyi út, Kölcsey Ferenc a név­adója az egykori Istenhalmi útnak, a Kálvária utat Váczi Pál utcára, a Kosdi utat Vö­rös Hadsereg útra keresztelték. A szabad sajtó nyomdásza úgy kapott elégtételt (sírja gondo­zatlan), hogy a korábbi Papvöl­gyi utat róla nevezték el. Eltűnt a Párta és Remete utca, az előbbi Salamon De­zső, az utóbbi Szabó Károly Lehet, hogy hihetetlenül hangzik, de mindig is ked­veltem az éjszakai riportokat, annak ellenére, hogy sokkal fárasztóbbak, mintha jól ki­aludva, kipihenve, napvilág­nál végezném a feladatomat. Ám az éjszaka világa az egé­szen más világ, mint a nap­palé. S nemcsak azért igaz, mert éjszakára megváltozik a hőmérséklet, mert más a le­vegő illata, az utak forgalma elcsendesül, s egyáltalán más az emberek hangulata. Akinek pedig az a feladata, hogy éjszaka figyeljen meg dolgokat, embereket, gyakran úgy érzi, hogy egy csövön át figyeli azt, ami a kései órá­ban látható, annyira vonzó ilyenkor az, amit megvilágí­tanak, amit fény áraszt el. Legutóbb éjszaka dolgozó vasutasokra lettem kíváncsi. S miért ne lettem volna, hi­szen többször láttam már az idén is fényszórók sugarában dolgozókat, akik vágányt épí­tettek, légvezetéket javítottak, mozdonyt szereltek. Baleset utáni helyreállítást is láttam már. Az ilyen munka látvá­nya, hangulata valami egé­szen különös! Látszólag össze­vissza szaladgálnak az embe­rek. erőgépek dübörögnek, daruk emelnek és raknak le nagy súlyokat, miközben csak egy-egy pillanatra villannak meg emberi arcok a fényszó­ró sugarában. Az arcok gyűröttek, fárad­tak, szemük körül karikák sötétlenek, az éjszakai hideg­ben is'gyöngyöző homlokukat kézfejjel, egyetlen mozdulat­tal törlik meg. Mások, akikre Hajnali négykor, Nagy Sán­dor elömunkás irányításával kezdtek szórni a zúzott követ az új kitérő talpfái közé, hogy egy óra múlva, a tömö­rítő gépsort már a menetrend szerint közlekedő vasúti sze­relvények követhessék. (A szerző felvételei.) nevét viseli. Ma Vörösmarty tér az egykori Templom tér. Fényes Adolf neve pedig a városrész régebbi Vidra ut­cájának a megjelölésére szol­gál. Ha a régi és az „átkeresz­telt” utcaneveket összehason­lítjuk, megállapíthatjuk, hogy a korábban valamilyen föld­rajzi helynév, illetve dűlőnév mellett köznevek (párta, re­mete, vidra) voltak a név­adók, illetve a . Deákváron, mint viszonylag új települé­sen, a felépült templomról ne­veztek el utcát. Ezzel szem­ben az újak — a Vörös Had­sereg és a Néphadsereg kivé­telével — személynevekkel vannak kapcsolatban. Ez bi­zony nem éppen szerencsés választás volt. Közismert ugyanis, hogy a földrajzi nevek adásával kö­vethető bizonyos logikai rend­szer. A helynevekre utaló -i képzős melléknevek motivál­ják az utca nevét. A köznév! eredetű utcanevekben pedig valamilyen művelődéstörté­neti szempontból értékes név rejlik. Ezért sajnálom a Pár­ta, Remete, Vidra utcákat, hi­szen ezek az egykori Vác éle­téről őriztek meg egy mor­zsányit. a munkafolyamatban csak ké­sőbb kerül sor, cigarettáznak, de ők nem látszanak, csak a pici, Imbolygó, piros pontocs­kák a sötétségben, hátul a lámpák mögött. Ilyenkor nem beszélgetnek az. emberek, még a legjobb barátok sem. A feladatra koncentrál a vasútmér- nöktől a krampácsolóig min­denki. Amikor a szomszédos vágányon „áterőszakolja” ma­gát a vasútállomáson egy gyorsvonat, az emberek mor­golódva abbahagyják a mun­kát, félrehúzódnak. S míg el­megy a szerelvény, s elhal a zaja, néhány másodpercre át­szakad a némaság gátja, meg­ered a nyelvük, s még az is szól valamit a mellette topor- góhoz. akinek éppen semmi mondanivalója nincs. Ebben a néhány másod- percnyi beszélgetésben vagy csak úgy a sötétségnek mon­dott szavakban benne van a megszólaló élete, egész sorsa. Olykor másokról beszélnek: különös, de valódi története­A személynevű utcákkal kapcsolatosan az a vélemé­nyem, hogy helyénvaló jeles személyekről, főképp, ha Vác- hoz kötődnek, közterületeket elnevezni. Jó, hogy a munkás- mozgalom mártírjainak nevét őrzi egy-egy utcanév. Az ut­canév-változtatástól azonban lehetőleg tartózkodni kell. Szükség lehet változtatásra akkor, ha az utcanévben va­lamilyen kompromittált sze­mély neve található. Ez tör­tént a felszabadulást követően a régi, reakciós politikusok nevét viselő utcák esetében. Ám az önkényesség, a hivata­li kinyilatkoztatás semmiképp sem helyes. Mik legyenek az utcanév­adás szempontjai? Szükséges, hogy a jó hangzás követel­ményének eleget tegyen a név. a közösség számára könnyen kezelhető legyen (ne­hézség nélkül lehessen kiejte­ni). Ugyancsak fontos, hogy utaljon a település jellegére, múltjára, jelenére egyaránt. Az írásom elején említett újságcikk így zárul: „A kö­zeljövőben ugyancsak tanácsi rendelet jelenik meg a védett, nem változtatható utcanevek­ről.” örülni lehet, hogy az utóbbi években valóban nem volt radikális változtatás. Sajnos az eltűnt utcanevek azonban már nem fognak visszatérni a közhasználatba. Kár értük, mert nélkülük szegényebbek lettünk. Dóra Zoltán két hall az éjszaka, ki tudja, hányadszor ismételve. Máskor a legendák, meseszerű törté­netek elevenednek fel. A fia­talabbak, a kezdők, a me­sélik köré gyűlnek, s rövid időre elfelejtik a saját gond­jukat, elfelejtik azt, hogy ilyen hidegben mennyire, éget az acél, milyen nehéz a krampácsolócsákány éjfél után, hajnal felé. Az idegennek szinte büsz­kén mesélik, hogy milyen „nagy emberek” is dolgoztak már közöttük, hajótörött or­vos, ügyvéd, tanár. Kinek mi volt korábban a foglalkozása, az marad rajta becenévként, így születnek az éjszakában a lapátos, csákányos doktorok, professzorok. De az ilyen éj­szakákon lesz az egyszerű „proliból” nagyszerű munkás, amikor a felszedett régi sí­nek, váltók helyén néhány óra múlva, a nap első suga­rait megelőzve, új acélszala­gon robognak az embereket szállító vonatok. Fent a kocsikban is, lent a sínek között is kíváncsi em­berek néznek egymásra, föl­felé és lefelé. S mindenkinek az jár egy ilyen találkozáskor a fejében, hogy jó lenne megállni, leszállni vagy fel­szállni a vonatra, s elbeszél­getni a sötétségből váratlanul előbukkanó emberekkel, s csak úgy érdeklődni életük, sorsuk folyásáról. Nos, én leszálltam egy ilyen éjféli vonatról a szobi vonalon, csak azért, hogy megnézzem, mit csinálnak azok az emberek, akik éjsza­kások a sínek mentén .., Aszódi László Antal Helyesbítés A lapunk november 24-i, keddi számában közöltektél eltérően, a Váci Múzeumi Egye­sület november 30-i, délután öt órakor kezdődő elnökvá­lasztó közgyűlése a Lőwy Sán­dor Gépipari Szakközépiskola dísztermében lesz (nem a vá­rosi könyvtárban). Ezt köve­tően dr. Gánti Tibor profesz- szor, a Magyar Tudományos Akadémia ökológiai és model­lező kutatócsoportjának tudo­mányos munkatársa, a Termé­szet Világa főszerkesztője tart előadást a váciakat különösen érdeklő hazai problémákról, szülőföldjének, Vácnak sajátos természeti állapotáról. ISSN 0133-2759 (Váci Hírlap) Vác a hazai lapokban Párta, Remete, Vidra Az eltűnt utcanevekről

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents