Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-24 / 277. szám

Hincz Galéria __ Misch Ádam kiállítása Az év talán legérdekesebb kiállítása, Misch Adámé nyílt meg a napokban a Hincz Ga­lériában. A korábbi tárlatok (Kárpáti Éva, Nádler István, Rátkai György) anyagától el­térő, igen szép alkotások ke­rültek a falra; mint a Baleset sorozat, az Itt, a Történelem, a Most.,. Ezek dekoratív alko­tások: színek, „formák” kö- zéppontszerűen sűrűsödő, sza­bálytalan rendjéből épülnek fel, amelyeket esetenként egy geometriai elem, háromszög, négyszög vagy konkáv forma vág át. A kompozíciók elemei: jelek, nyomok nem kötődnek a sík­hoz, de a tér képzetét sem as­szociálják a szemlélőben, in­kább egy köztes állapottal le­hetne jellemezni. A képek valóban szépek. Esztétikai ér­telemben ez a szépség azono­sítható a XVII., XIX. századi csendéletek, (tájképeit szépsé­gével, de felidézik korunk mű­vészetének nagy problémáját: az absztrakció jogosultságát, a tartalommá vált forma kérdé­sét. Az alkotásokat nehéz beska­tulyázni, de eredői könnyen felfedezhetők: Kandinszkij absztrakciója, J. Pollock fa­sizmusa, a gesztusfestészet módszere, a hard edge (ke­mény él), a pattern painting (mintafestés). Tisztán egyikhez sem köthető. Misch szintetizál­ja ezek hatásait, hogy aztán biztos kézzel használja fel. A technika, a stílus, az elődök nem tudnak felülkerekedni: új, szerves ( egységben jelennek meg. A képek utalnak a megelőző keményebb, geometrikusa bb felfogásra, a formafejlődés nem ugrásszerű változására. Szim­bolikus tartalmat is hordoznak egyes elemei: a formák, a szí­nek; a legszembetűnőbb a ke­resztre való utalás. Más világot képviselnek a kisebb méretű, bulgáriai élmé­nyekhez köthető művek. Ezek­nél a katalógus szerzője helye­sen utal az ún. object trouvé (talált tárgy) kifejezésre, me­lyet finomítva a talált fény­képre módosítunk — bár ez sem pontos kifejezés. Eredetük egy bolgár szokás, a falakra ragasztott arcképes gyászjelen­tések. A sorozatszerű felfogás igen távoli gyökere Andy Warhol Marylin Monroe cí­mű alkotása, és maga a pop art módszere, mely napjainkra teljesen átalakult. A „memen­to móri” jellege mellett a meg­őrzés, a mítoszteremtés szán­déka és a hétköznapi dolgok, tárgyak művészi szférába tör­ténő átemelésére is utal. A mí­toszteremtés szubjektív, tehát imviduális. Ez korunk művé­szetének pozitív sajátossága. A kiállítást Bakonyvári M. Ágnes, a Vak Bottyán Mú­zeum volt művészettörténésze nyitotta meg. Bárdosi József művészettörténész Sajtbemutató Kóstolóval egybekötött sajt­bemutatót tartott Vámosmikov Ián az ABC áruházban a Vá­ci Tejipari Vállalat. Tíz sajt­féleséget mutattak be, felkelt­ve a lakosság érdeklődését, annak ellenére, hogy előzőleg semmiféle reklámozást nem végeztek. A bemutatón jelen volt a vállalat osztályvezető­je, akitől azt kérték a vámos- mikolaiak, hogy a községek­ben biztosítsanak nagyobb vá­lasztékot a lakosság által job­ban kedvelt, nagyobb zsírtar­talmú termékekből. Elmond­ták, az is probléma, hogy a boltok hiába rendelnek meg bizonyos tejtermékeket, sok esetben nem kapják meg. Azt kellene biztosítani, hogy a be­mutatott áruk a pultokon is megjelenjenek, meg lehessen azt vásárolni. Fórum A munkaversenyről A szocialista munkaver- seny-mozgalom aktuális kér­déseiről, a továbbfejlesztés irányairól szóló tájékoztatóra — és ezzel együtt fórumra — kerül sor november 26-án 13 órakor a váci párt- és tö­megszervezetek házában. A Szakszervezetek Vác Vá­rosi Bizottsága kibővített, koordinációs ülése keretében megrendezendő tájékoztató és fórum előadója dr. Müller Lajos, a SZOT közgazdasági és életszínvonal-politikai osz­tályának vezetőhelyettese lesz. Önnevelésről VÁCI A külsőtől a belső kontroliig A GONDOLAT MEGHÖK­KENTŐ és egyben ellenkezés­re ingerelhet. Példák sora igazolja, hogy a nevelés nélkül felcseperedett (neveletlen) gye­rekek magatartása, életvitele, személyisége torzult, néha ki­fejezetten társadalomellenes. Mégis, a gyermek hogyan vál­hat egy személyben a nevelés tárgyává és alanyává? Ez és az ehhez hasonló kérdések a fejlődéslélektan számára már megválaszolt, feltárt összefüg­gésekét jelentenek. A személyiség alakulása so­rán valamennyien legelőször — azaz újszülött korunkban — egy külső nevelési (úgyne­vezett külső kontrollos) hely­zetbe csöppenünk. A csecsemő valamennyi életmegnyilvánu- lását a szülői ellenőrzés: a külső kontroll figyeli. Ez a szülői magatartás a korai ne­velési hatásoknak, a jutalma­zási és büntetési eljárásoknak az első, talán ezért legtartó­sabb hatású megjelenése. Az évek során — mintegy 3 éves kortól -kezdődően — a kisgyermek megtanulja szü­leitől ezt a viselkedésformát, természetesen egyéb, tenger­nyi tanulnivalója mellett. A gyermek először, szülei véle­ményét, „minősítését” építi be tudatába. Ez az alapréteg a reális énkép csírája lesz. Tud­juk, az önismeret, az önma­gunk mind alaposabb ismere­te. ugyanolyan fáradságos és végtelenbe nyúló folyamat. mint a külső világ pontos megismerése. A gyermek önis­merete még pontatlan, még nem sikerül az önmagáról al­kotott képet tárgyilagos hű­séggel és lényegre törően fel­rajzolnia. Az énkép annál pontosabb, minél többféle „tükörben" pillanthatjuk meg önmagunkat. A társas, a kö­zösségi helyzetek kitűnő esélyt teremtenek ehhez. A csoport (őrs, raj) tagjai­nak véleménye, értékelése egymásról igen fontos, hiszen ezeket az ítéleteket érzelmi­leg szoros kapcsolatban álló és egymás teljesítményeit is­merő társak hozzák. Tudjuk, a dicséret jobban esik, az el­marasztalás mélyebben meg­rendít, ha ezt közel állótól, ba­ráttól, családtagtól kapjuk. Amíg csak mások ítélik meg személyiségünket, munkánk alakulásának, értékét, addig eléggé önállótlan, passzív sze­repre vagyunk kárhoztatva. Am amint cselekvő részese lehetünk a folyamatnak, na­gyobb sebességre kapcsolhat a személyiség fejlődése. Mihelyt a külső kontrollt fokozatosan beépítjük — márpedig ez együtt jár a személyiség fej­lődésével —, akkor a külső jutalmazás és büntetés belső­vé válik, azaz elérkeztünk az önneveléshez. HOGYAN VÁLUNK képes­sé ön-magunk jutalmazására és büntetésére? Az ön jutalma­zás egészen hétköznapi, szinte természetes, jó érzésünk akkor válik élesebbé, ha kifejezett örömet (sikerörömet) érzünk egy-egy jól teljesített felada­tért. vállalt és elvégzett mun­káért, másoknak okozott örö­mért. Ilyenkor önbecsülésünk, önértékelésünk növekszik. Ez a békés, örömteli nyugalom jelenik meg az önjutalmazás állapotában, hiszen érezzük önmagunkba vetett bizalmunk beigazolódását. Az önjutalma­zás képessége fokozatosan ala­kul ki. Jó terep ehhez a kö­zös és értékes célokért tevé­kenykedő őrsi vagy rajközös­ség, de ez a felnőtt közössé­gekben is „tetten érhető”. Az önbüntetés hatásmecha­Tervek, események A múzeumi egyesület hírei nizmusa ehhez hasonló. Bi­zonytalanságot és némi szé­gyent érzünk, ha nem sikerül elérni egy vállalt célt, betar­tani egy határidőt, megoldani egy feladatot. Csökken önér­tékelésünk, önbizalmunk, el- bátortalanodunk. Az önbünte­tés kellemetlen, néha már- már elviselhetetlen szorongá­sok jelzik számunkra, hogy­ha áthágjuk, megszegjük az értékadó közösség, a társas környezet, a társadalom nor­máit. A normák megszegése­kor minden normális szemé­lyiségben beindul az önbünte­tés hatásmechanizmusa. Igen nagy baj az. amikor egy fia­tal nem érez szorongást, kel­lemetlen megszégyenülést, amikor megszegi a társai, paj­tásai által elfogadott megálla­podást, döntést. Ezt a belső szabályozási rendszert nevez­zük lelkiismeretnek. AMÍG CSECSEMŐ- és kisgyermekkorunkban „sza­bályoz” minket a család, a pedagógusok külső kontrollja, addig felnőttkorunkban már túlnyomórészt a funkciót át­veszi belső kontroliunk. Ez a „stafétaátadás” nem egyetlen pillanat eredménye, hanem egy hosszú nevelési-önnevelé- si folyamat gyümölcse lehet. Az önnevelés belső szabályo­zás, önmagunk és társaink (a társadalom) értékrendjének, céljainak, lehetőségeinek fo­lyamatos egyeztetése. Dr. Bartha Gyula A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 273. SZÁM 1987. NOVEMBER 24.. KEDD Vendégszerepléstől az árucsere-forgalomig A város nemzetközi kapcsolatai Tudom, már a gondolat is bizarr: mottót, sőt, versidéze­tet írni egy testület elé kerü­lő tájékoztatóhoz. Ha ez mégis lehetséges lenne, akkor a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság által nemrég tárgyalt témához — a nemzetközi kapcsolatok politikai tapasztalatairól szóló tájékoztatóhoz — egy Käst- ner-idézetet választanék. Eridi Kästner, az 1974-ben elhunyt népszerű író és költő egyik verse kezdődik így: „A föld kerek. El kell utaznod, / hogy eddzed ernyedö erőd.” Remélem, senki számára sem bántó, ha egy másik idé­zettel folytatom: „A városi pártbizottságnak és a városi tanácsnak hosszú évek óta jól kialakított kapcsolata van az érsekújvári és a lévai járási pártbizottsággal, illetve nem­zeti bizottsággal. A kapcsola­tok politikai tartalma egymás gazdasági életének, társadalmi viszonyainak megismerésére, konkrét gazdasági, kereskedel­mi, kulturális és sporttevé­kenység segítésére terjed ki. Kevés olyan dolog van. ami úgy edd zené az ernyedő erőt”, mint új tapasztalatok szerzése, akár a gazdasági életi akár a társadalmi viszonyok, akár a kultúra terén ... Ajtó a világra A városi párt-végrehajtóbi­zottság által napirendre tűzött tájékoztató Vác és vonzáskör­zete intézményeinek, gyárai­nak, szövetkezeteinek külföl­di kapcsolatait kísérelte meg csokorba gyűjteni, és egyúttal valamiféle képet is adni a kap­csolatrendszer egészéről. Fon­tossági sorrendet nehéz lenne megállapítani e kapcsolatok között; a határmenti kapcso­latoknak a földrajzi helyzet ad nagy jelentőséget. A nemzetiségi politika rend­kívül fontos eleme a kölcsönös megismerés — a CSEMADOK- kal való kapcsolat a határ túl­oldalán élő magyarok kulturá­lis értékeinek megismerésére, hagyományaik megőrzésének segítésére ad lehetőséget. A kapcsolatok másik fajtája a termelőszövetkezetek együtt­működése, például a betakarí­tásban vagy a szobi és a Váci Áfész partneri viszonya a lévai és az érsekújvári Jednotával. Nyelvgyakorlás Ha már a tudósítás formá­ját kedves verssoraim idézé­sével megbontottam, talán megengedhető még egy szemé­lyes jellegű közlés: amikor Görögországban jártam, egy műanyag flakon sót is vettem. Nem csak a műemlékeket cso­dáltam meg. nem csak a nyel­vükből próbáltam néhány szót elsajátítani vagy ételeiket meg­kóstolni. Ezek is hozzátartoz­nak az utazáshoz, és hozzátar­tozott a kommunista pánt egy gyűlésén való részvétel is —, de az a flakon só is, amit meg­vettem. Nem azért, mert jobb. nem azért, mert olcsóbb, ha­nem azért, mert más ... Talán a hivatalos (és „félhivatalos”) kapcsolatok is hasonlítanak a turistafeapcsolatokhoz: ' nem skatulyázhatok be csak szak­mai. csak kulturális vagy csak sportkapcsola tokként. Egyaránt vonatkozik ez a határmenti és a testvérme­Olvasúink írják Szemfüles „kosarasok” A bevásárlás minden család számára nagy gondot jelent. A legtöbben pénteken, munka után indulnak beszerezni a szükséges élelmiszereket a kö­zeli boltokból, ABC-áruházak- ból. Az üzletek ekkor zsúfolá­sig megtelnek vevőkkel, hosz- szú sorok állnak mindenütt. A deákvári Ernst Thälmann téri ABC-áruház is nagy forgal­mat bonyolít le, sokan itt ké­szülnek fel a hétvégére, itt ve­szik meg az ételekhez szüksé­ges kellékeket. A bejáratnál kosárért áll­nak sorba. Akik már bevásá­roltak, sietve pakolják el a vásárolt holmit, a kosarakat a Automatikus irányítás A Vác! Múzeumi Egyesület november 30-án, hétfőn dél­után öt órakor a Városi Könyvtár tanácstermében tart­ja elnökválasztó közgyűlését. Ugyanitt tart előadást dr. Gánti Tibor professzor Szü­lőföld címmel. ★ Az egyesületi tagok díjmen­tesen átvehetik a múzeum portóján Justus van der Nypoort rézkarcát 1686-ból. Az értékes alkotás Vác három év­századdal ezelőtti képét ábrá­zolja, a lenyomat az Országos Grafikai Műhelyben készült. A Vácott épültő Széchenyi utcai OTP- és bútoráruház te­rületén a tavaly novemberben megkezdett leletmentési mun­kák, amelynek dr. Miklós Zsu­zsa volt a vezetője, befejeződ­tek. Értékes középkori leletek kerültek elő és fontos telepü- éstörténeti megfigyeléseket te­hettek a szakemberek. ★ A VME vezetősége köszö­netét mondott Fleischinger György kisiparosnak, aki érté­kes, régi fényképezőgépet ajándékozott a múzeumnak. P. R. Automatikus folyamatirányító végzi a DCM-ben a meszégetés műveletét, öt ember lényegében a berendezések ellenőrzését látja el. Izsák József égetömester nagy gyakorlattal, már a láng színéből látja, hogy jól működik-e a kazán? (Vimola Károly felvétele) pulton hagyva távoznak. A pult pillanatok alatt megtelik üres kosarakkal, amit egy bol­ti dolgozó összeszed, és a ko­sárért sorba állókhoz viszi. Sokszor olyan gyorsan cse­rélődnek a vásárlók, hogy sze­gény nem győzi hordani. Ezt próbálják kihasználni a „szem­füles” vásárlók, akik nem haj­landók végigállni a sort, ha­nem kerülő úton, a presszó fe­lé mennek be az üzletbe, le­csapnak a még össze nem sze­dett kosarakra, és a pénztár­gép mellett „osonnak” a be­vásárlóterületre. Ha csak egy emberről lenne szó. s csak rit­kán fordulna elő, akkor talán elnéznék nekik, de sajnos ez rendszeresen előfordul, és hiá­ba szólnak rájuk, semmi ered­ményt nem érnek el. Megoldásként ismerőseim kö­zül sokan felvetették, hogy egy olyan forgó kart kellene fel­szerelni a pénztári kijáratok­hoz , amin csak kifelé lehet közlekedni, befelé nem. Ezzel' el lehetne kerülni a visszaélé­seket a türelmes emberekkel szemben. Van azonban más mód is a probléma megoldá­sára, olyan, ami még anyagi áldozatot sem követel. Egysze­rűen legyünk figyelmesek egy­más iránt. Biztos vagyok ben­ne, hogy az ilyen „szemfüle­sek” száma sokkal kevesebb, mint a sorban állóké, ezért egy kis összefogással mindent ki lehet küszöbölni. Ha valaki, miután bevásárolt, egyszerűen nem a ‘pultra teszi le a kosa­rat, hanem a sorban állók el­sőjének a kezébe adja, ezzel már megtettünk egy lépést a megoldás felé. És megkön.nyít- jük az itt dolgozó „kosaras lány” munkáját, aki jobban oda tud figyelni a megüresedő kosarakra, s a „szemfülesek” kénytelenek lesznek beállni a sor végére! Pölcz Csaba gyei. testvérvárosi kapcsola­tokra is. Együttműködési meg­állapodás keretében testvérme­gyei kapcsolat alakult ki Omszk, Szófia és Suhl megyé­vel, amelyet barátsági hetek, vendégfellépések, szakmai ta­pasztalatcserék tettek élővé. 1984-ben alakult ki hivatalos kapcsolat a finnországi Jär- venpää várossal —, s éppen az 1988. évre tervezett program ad jó példát arra, hogy milyen sokszínű és sokoldalú lehet egy ilyen kapcsolat (amelyben egyaránt szerepel énekcsopor­tok „cseréje” és áruk cseréje is). Hasonló mondható el a vál­lalati kapcsolatokról, amelyek jelentős része már jóval több, mint egyszerű gazdasági kap­csolat, hiszen tanulmányozzák a szakszervezeti munkát, a munkaverseny formáit, s van olyan munkakapcsolat, amit ma már csereüdültetés is ki­egészít. A kórház NDK-beli partnere például, nemcsak ta­pasztalatok szerzésére, hanem nyelvgyakorlásra is lehetőséget ad orvosainknak (ugyanígy a jelentős számú iskolakapcso- lat). „El kell utaznod..." — írja Kästner. És utazni, megismer­ni új tájakat, embereket, kul­túrákat, nemcsak jó, hanem hasznos is. Ám míg a turista- útról nem kell elszámolni (ter­mészetesen. ha betartja az uta­zó a vonatkozó rendeleteket), a hivatalosakról igen. A nem­zetközi kapcsolatok, ha baráti látogatások keretében valósul­nak is meg, ebbe a kategóriába tartoznak. A párt-végrehajtó­bizottság ezért meghatározta az ezzel kapcsolatos feladatokat is.,. Politikusán Az általános elvek betartása, hazánk tekintélyének növe­lése, sokoldalú bemutatása, a nemzetiségi politika segíté­se, a politikai érdekek szem előtt tartása mellett a tapasz­talatok hasznosítása és érté­kelése is elengedhetetlen. Görögországból nemcsak sót hoztam, hanem egy doboz mus­tárt, néhány tengeri hal-kon- zervet és egy-két kazettát, népzenei felvételekkel. Ha ke­reskedő lennék és lehetősé­gem lenne rá, többet is hoz­nék be ezekből, s árulnám az üzletemben. Azért, hogy aki nem jut el külföldre, az is meg­ismerhesse, megkóstolhassa... Ez is része lenne a válasz­tékbővítésnek, amelyet a nem­zetközi kapcsolatokból sem le­het mint célt kizárni. A vál­lalatoknak persze ehhez na­gyobb döntési szabadságra, az árucsere lehetőségeinek, kere­teinek bővítésére lenne szük­sége. B. J. Kérdőjelek és feladatok Téma: az adó A TIT Pest megyei szerve­zete szervezésében 2X4 órás adótanfolyam indul, első alka­lommal Vácott, a közgazdasá­gi szakközépiskolában kisvál­lalkozóknak (gmk, vgmk, kis­szövetkezet, iskolaszövetke­zet. PJT stb). Ideje: 1987. december 2-án és 9-én 16—20 óráig, részvéte­li díj: 800 Ft fő. Felvilágosítás és jelentkezés november 30-ig a TIT Pest megyei szervezeténél, 1117 Bp. Karinthy F. u. 3. Telefo­non: 850-492, Vácott: 27-11-033/16. ISSN 013$—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents