Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, ?72. SZÁM 1987. NOVEMBER 23., HÉTFŐ Kisgépekké! is megoldható Mikor lesz szép a piszkéskert? A piszke régen hazára ta­lált a nagykőrösi tájon, alig van olyan kert, ahol ne len­ne belőle egy-két bokor. Igénytelen növény, nem szo­rul különösebb gondozásra — tartják róla —, megfér a kert másra már alig hasznosítható árnyékos zugában, és rendre meghozza termését, minden gyümölcsfát megelőzve. Jut belőle a konyhára, esetleg a hetipiacra is. A gazda nem is várt soha ennél többet tőle, mint árugyümölcsnek nem volt nagy jelentősége. Mostanáig! Alacsony hőigény Köztudott, hogy a konzerv­gyár és az áfész az utóbbi időben évente több ezer pisz- kecsemetét bocsát ingyenesen a kiskerttulajdonosok rendel­kezésére termesztésének fel­futtatására. Ipari gyümölccsé történő fokozatos előléptetése megköveteli tehát, hogy felad­juk a vele kapcsolatos régi szemléletet. A maximális ho­zam érdekében az egres szá­mára is meg kell teremteni a legkedvezőbb környezeti felté­teleket. Hűvös tájakról származó növény lévén, hőigénye az összes nálunk termesztett gyümölcsfaj között a legala­csonyabb. Eltűri a kemény teleket, még a kései mínusz 3, mínusz 4 fokos hideget is átvészelik virágai, apró bo­gyói. Az ennél alacsonyabb hőmérsékleten azonban már elpusztul a virágzat jó része. Az egres legnagyobb ellen­sége a forróság, a közvetlen napsugárzás, ami lombhullást, a bogyók perzselődését okoz­hatja. Különösen a gyorsan melegedő, fényvisszaverő, vilá­gos homokföldeken kísért ez a veszély. Pedig az igazán opti­mális környezet a piszke szá­mára a szabad napos terület •— lenne —, itt a legintenzí­vebb a növekedés és jobb a terméshozam. Csakhogy ná­lunk feltétlen számolnunk kell nyaranként a termőhely talaj­közeli túlmelegedésével, ezért célszerű a törzses művelés­módot alkalmazni, és előnyös a ritkán ültetett gyümölcsfák közé köztes növényként tele­píteni. A másik véglet, az erősen beárnyékolt területen való termesztés sem jó, napfény hiányában gyenge a növeke­dés, csökken a hozam. A piszke az aszályt is megsínyli. Jellemző tünetei ennek a haj­tásnövekedés lelassulása, oly­kor a bogyók is lehullanak. Az 5—10 milliméter csapadék­nak megfelelő öntözéssel már megóvható a kultúra. A talajjal szemben nem igényes, de leginkább a kö­zépkötött, kicsit laza, táp­anyagban gazdag, enyhén sa­Született: Bodzsár László és Sebők Erika: Erika; Barta Ambrus és Farkas Zsuzsanna: Ambrus; Bakos Tibor és Bar­na Magdolna: Tibor; Danka László és Tóbi Julianna: Lász­ló; Lócskai János és Varga Julianna: Julianna; Halasi Ist­ván és Balogh Zsuzsanna: Sá­fár Nagy László és Bimbó Ág­nes: László; Kecskés László és Boros Ilona: Ilona; Dajka Gyula és Juhász Ágnes: Gyu­la nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth Imre és Vass Ibolya: Márton; Lacz- kó Zsolt és Técsi Erika: Tí­mea; Faragó Miklós és Kollár Éva: Miklós; Sas Lajos és Bárány Piroska: Judit; Peteh László és Tamás Zsuzsámra: Zsolt nevű gyermekének. vanyú földeket széreti. Olyan helyre érdemes telepíteni, ahol korábban rendszeresen szervestrágyáztak. A szántás, illetve az ültetés előtt kiszórt közvetlen szer vés trágyaadag — 200 négyszögölre számolva — 2,5—5 tonna, amit érdemes kiegészíteni 50 kiló vegyes műtrágyával. A kiskertekben a bokros töveket 150-szer 100- as, a törzses növényeket 140- szer 60 centis sor-, illetve tő­távolságra ajánlatos telepíteni, így megoldható a kisgépekkel való talajművelés is. Komplex védekezés Az ültetés műveletéről nem szólunk részletesen, megegye­zik a többi gyümölcsfa tele­pítésével, csak egy-két sajá­tosságra térünk ki. Ültetését, ha lehet, ne halasszuk tavasz­ra, mert azzal rendszerint megkésünk, hiszen enyhe, na­pos időjárás esetén már feb­ruár végén fakadni kezdenek a rügyek, ősszel ajánlatos az ültetőgödrök beiszapolása, de tavasszal ez feltétlenül szük­séges. A bokor- és törzses növényeket 5—10 centivel mé­lyebbre kell rakni, mint a faiskolában voltak, és a fa­gyok ellen ezek tövét is fel kell kupacolni. Általánosan elterjedt véle­mény, hogy a piszke nem igényel különösebb növényvé­delmet. Ebben van valami igazság, hiszen éppen ellen­álló-képességének köszönhető elterjedése. Idővel persze „fel­szedte” a maga betegségeit, olyanokat is, amik ellen min­den évben rendre védekezni kell. A legveszedelmesebb az amerikai lisztharmat, amely a növénynek minden zöld részét „leeszi”. Jellemzője a liszt­szerű bevonat a levélen, bo­gyón, hajtáson, ami pár hét múltán barna szövedékké vá­Az év első 9 hónapjában a konzervgyár teljes körű ter­melése 102 ezer tonna volt, 5,7 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Az egy foglalkoztatottra jutó termelési érték — 646 ezer forint — viszont 1,5 százalék­kal növekedett ugyanezen idő alatt. A fizikai foglalkoztatottak létszáma 43-mal csökkent, a kilenc hónap átlagában 2519 személyt számláltak a mű­helyekben gyártósorok mel­lett. Idei átlag-órakeresetük 6,7 százalékkal, 36,4 forintra gya­rapodott. A nem fizikai ál­Ilázasságot kötött: Tóth Im­re és Bodzsár Julianna: Tóth Albert és Nagy-Kis Olga; Vá­gó József és Torma Ilona. Meghalt: Szalai Péter Pál (Vági István u. 15.); Kancsár Andrásné Gyulás Erzsébet (Vízállás-Gátér dűlő 12.); Tóth Andrásné Járvás Mária (Ceg­lédi út 9/B); Tóth Sándorné Molnár Julianna (Pálfai Bá­nom dűlő 31.); Korsós Ferenc- né Hatvani Mária (Török Ig­nác u. 8/a); Pálfi Sándorné Oláh Erzsébet (Üjvilág u. 8.); Tanács Ambrusáé Báli-Pintér Judit (Baross Gábor u. 13.); Faragó Ambrusné Budai Er­zsébet (Bárány u. 7/); Haja- gos-Bali József (Kolozsvári u. 2.); Dúzs László (Esedi u. 13.); Halápi Antal (Kölcsey u. 43.). lik. A növény zöld részeit el- hullajthatja, apró bogyók lesz­nek rajta. Itt nagy szerepe van a komplex védekezésnek, a lehullott levelek megsem­misítésének, a kéntartalmú szerekkel való permetezésnek, szigorúan betartva aj idevo­natkozó szabályokat. Ma már bőven találunk iro­dalmat, miként háríthatok el a piszkét fenyegető veszedel­mek, ezért csak a figyelemfel­keltés kedvéért említjük meg, mikre kell számítani. Az európai lisztharmat, köszmé­terozsda, levélfodrosodás, al- tenáris betegség, valamint makrokártevők, darazsak, at­kák, tetvek jelenhetnek meg rajta. A vízkór gutaütésszerű száradást okoz, ennek oka le­het a talaj magas víz- és nit­rogéntartalma, de a törzsi sérüléseken bejutó kórokozó gombák is előidézhetik a szállítószövetek pusztításával. A nyereség A gazdasági számítások azt mutatják, hogy egységnyi te­rületű piszkéskert árbevételé­nek 30—40 százalékát teszi ki a tiszta nyereség. A fentiek ismeretében bizonyára nem kell hangsúlyozni, hogy ezt csak gondosan telepített, ápolt ültetvénytől remélheti a ker­tész. My. J. Bál Nyársapáton A népszerű Csókás zenekar közreműködésével rendeznek bált Nyársapáton november 28-án, a művelődési házban. Az este 8-kor kezdődő mulatság várhatóan éjjel 2-ig tart, s természetesen tombola, meg büfé teszi teljessé a szó­rakozást. Máris lehet rá lományban lévők 8,6 százalék­kal kaptak többet a boríték­ban, átlagosan 61 ezer 339 forintot. Nem hiszem, hogy egyedül lennék, aki elégedetlen a he­lyenként tapasztalható keres­kedelmi munkával. A házi­asszonyok jóval többet vásá­rolnak, s tudják, hogy egy- egy hét végi bevásárlást szinte lehetetlen egyetlen boltban el­intézni, mert ha van hús, ak­kor csak egyfajta sajt van, s persze a másik boltban sincs jó sör vagy megszokott üdí­tő, s a példákat vég nélkül lehetne sorolná. Ugyanakkor rendkívül sok aggasztó jelen­séggel találkozni, ami — ért­hetően — teljességgel keres­kedőellenes hangulatot képes teremteni. Itt vannak elsőnek is az ár­cédulák.. Szerintem nincs olyan vásárló, aki tudná pontosan, mi mibe kerül. Elvileg min­den vásárolni kívánt cikken ott kellene lennie az árnak. Ehelyett mi van? A legjobb esetben csak kettő, máskor három, sőt több árat is fel lehet fedezni szinte minden holmin. Ezek láttán szinte minden vásárló minden alka­lommal becsapottnak érzi ma­gát. Mit szóljunk ugyanis ar­ra, hogy a több ár közül min­dig a legmagasabb érvényes? Akkor is, ha az eredeti, m Anyakönyvi hírekué készülni... Konzervgyár Létszám és teljesítmény Lánckerekek az NSZK-ba A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet ipartelepén, ahol műanyag, gumi és fém megmunkálásával foglalkoz­nak. erre az évre 26 millió forint árbevételt terveztek. Ügy tűnik, ezt az összeget legalább egymillió forinttal si­kerül az esztendő végéig túl­teljesíteniük. A forgácsolóknak sok közük van ahhoz, hogy a szövetke­zeti ipar rendre nyereséggel zárja a gazdasági ciklusokat. Több év óta kooperációs kap­csolatban vannak az egyik ex­portáló hazai céggel, amely­nek lánckerekeket készíte­nek. így a nyársapáti maró­sok. esztergályosok munkada­rabjait régóta ismerik az NSZK-ban is. A műhely gépeivel, szer­számaival az asszonyok is könnyedén bánnak. Tóth Zol­tánná kezében engedelmesen formálódik a C—4500-as kor­acél. A belőle mart fogaske­reket éppen sorjázza (alsó ké­pünk). A szállítási szerződést vár­hatóan a későbbi években is megújítják, ami azt jelenti, hogy a megrendelő nem talál kifogást a munkadarabokban. Igaz, a hibás géprészeknek semmi esélyük a kiutazásra. Tóth Sándor meós érzékeny műszerekkel kontrollálja a csomagolásra váró gyártmá­nyokat (felső képünk). (Varga Irén felvételei) Piac csőben Kilenc az apraja A kitartóan szitáló eső tet­te szegényesebbé a, múltkori­nál a pénteki hetipiacot. Ke­vés árus szűkös kínálattal, és még kevesebb vevő, ez volt a jellemző. A zöldség- és gyümölcspia­con ennek dacára sem változ­tak léyeg&sen az árak. Ese­tenként széles volt az árskála, de ez inkább minőségi diffe­renciákra utalt, mint eladói versengésre. A petrezselyem­gyökér 12—18, a fokhagyma 120—140, a kai fiel 65, a hóna­pos retek 8, az uborka 30, a fehér paprika 15—45. a para­dicsom 25—30, a vöröshagyma 10—15, a téli retek 8—lő, az apró krumpli 9—10, a sárga­répa 10—12, a fejes saláta 5, a kelkáposzta 10, a fehér 8— 10, a zeller 20, a karalábé 10—15, darabra 3—4—5, a cékla 12. az ültetni való salá­ta csomója 10, a torma 60 fo­rintot kóstált. A gyümölcsfé­lék közül jobbára csak az al­ma volt jelen, 6—16 forint kö­zötti árakon. A körte ára 20— 25 forint között mozgott, a héjas dió 80-ért kelt. Az egyik kereskedő naspolyát is kínált 40-ért. A baromfipiacon 800 forin­tért kelt egy szép pár pulyka. A kisebbeket 450 forintra tar­totta gazdája. A gyöngyösök párja 120, a kacsáké 300, a li­báké 450—520, a tyúkoké 280—300, a rántani való csir­kék kilója 50—55 forint körül alakult. A tojás 3 forintért kelt, a kereskedő 2,60-ért kér­te. A kocsis piacon csak két jármű állt, az egyik takar­mányrépát hozott 170 forin­tért. a másik vágott tüsköt 180-ért, de az érdeklődők drá- gállották. Még mindig lehetett erdei gombát kapni. A nyárfagomba és a laska rakását egységesen 20 forintért mérték. Iehetségkutató grundbirkőzőverseny Szigetszentmiklóson rendez­ték az 1987. évi keleti területi serdülő szabadfogású egyéni bajnokságot. Egyes súlycsopor­tokban igen erős mezőnyök voltak. A Nk. Kgy. Kinizsi bir­kózói eléggé balszerencsések voltak, számukra nem sikerült igazán ez a verseny. Eredmé­nyeik a következők voltak: A 47 kilogrammosok súly­csoportjában (10 induló kö­zül) : 5. Balogh Antal (két sze­rencsétlen vereséget szenve­dett csoportjában é,s három győzelemmel sem került a dön­tőbe). 51 kg-ban (9-en voltak): 4. Kecskés Attila, 6. Tóthpál Viktor. 60 kg-ban (12): 3. Tóth Zoltán (4 győzelem és 1 vere­ség), 4. Illés Béla. ★ A kocsériak részvétele kör­zeti viadallá tette a Nk. Kgy. Kinizsi SE-nek a sportotthon­ban általános iskolásoknak megrendezett tehetségkutató grundbirkózóversenyét. Egy- egy összecsapáson a részve­vőknek az ötméteres átmérő­nyomtatott cédulán felülbé­lyegzés vagy még címke is virít, esetleg alacsonyabb számmal? Mit szóljunk ahhoz a tényhez, hogy mindig a másik pénztárosnő tudja az érvényes árat, de hogy jgl tudja-e. arról meggyőződni egyszerűen nem áll módunk­ban? Mi lenne, ha áthúznák az összes megelőző árjelzést, hogy csak az érvényes ma­radjon olvasható? Pedig az össznépi bizalomhiánynak ilyen — ilyen kicsi! — olcai is vannak. Mit szóljunk azonfelül ah­hoz a tájékozatlansághoz, amit egyes üzletekben tapasztalha­tunk? Voltam már olyan üz­letben — ha nem is váro­sunkban — ahol az eladó egy­szerűen nem tudta bekapcsol­ni a vásárolni kívánt készü­léket. De nincs nagy vélemé­nyem azokról az eladókról sem, akik fáradságos munká­val kiszurkálják a kávéstasa- kokat. Ezeket ugyanis, éppen az aromamegőrzés miatt, szén­dioxiddal töltik meg. hogy a kávé friss maradjon. Persze a zacskók így valamivel na­gyobbak, mint összenyomott állapotban. Hogy ne kelljen a raktárba menni gyakrabban, jű körből háromszor kellett ki­tolni ellenfelüket, vagy három másodpercre kellett felemelni. Két vereség már kiesést jelen­tett. Két kor- és tíz súlycso­portban összesen 109-en küz­döttek lelkes küzdőszellemben, két küzdőtéren csaknem öt órán keresztül, és több tehet­séges és technikás gyereket is­mertek meg a helyi birkózó­edzők és -vezetők. Okleveleket a következő pajtások kaptak. 5—6. osztályosok, 30 kilo­grammig (16 induló): 1. Tóth Sándor (Kocséri isk.), 2. Bog­dán Péter (Arany isk.), 3. Kisprumik László (Petőfi isk.), 4. Márton Tibor (Pető­fi), 5. Lakatos Pál (Arany), 6. Szűcs Róbert (Arany). 31—40 kg-ig (24 fő): 1. Or­szág Tamás (Kocsér), 2. Sípos Csaba (Kocsér), 3. Kullai Ta­más (Kocsér), 4, Német Csaba (Arany), 5. Ország Tibor (Ko­csér), 6. Buzsák Zoltán (Arany). 41—50 kg-ig (11): 1. Zombo- ri Róbert (Árany), 2. Sasi klszurkálják és összegyömö­szölik a jobb sorsra érdemes zacskókat, s erre Így éppen annyi időt használnak el, mintha többször mennének a raktárba. Megint csak a vá­sárló károsodott, s megint nincs, aki megvédje... Mit szóljunk azonfelül ah­hoz, hogy mindig csak az el­adónak lehet igaza? Nézzék csak meg, a háromszáz forin­tos szalámit mindig papírral együtt mérik — egy' deka itt három forint! — s ha a mér­leg nyelve a rádobott kenyér­től túllendül a skálán, máris repül rá az új súly, hogy fo­rinttal—forint hússzal több legyen a számla. Mándany- nyiunkkal ez történik minden­nap, mint ahogy az sem eset­leges, hogy a fél kilónak kért húst hatvan—hetven dekánál kevesebbért nem adják. Pró­báljunk csak szólni... ! Mit szóljunk ahhoz az újab­ban egyre csak terjedő vevő- idegesítő szokáshoz, hogy áru­átvétel miatt zárva táblákkal üldözik el a vásárlókat a bol­tokból? Ezek szerint az áru­átvétel az üzlet, nem az el­adás? S végül mit szóljunk ah­hoz, hogy városunk egyik legnagyobb üzletében az el­adók átlagfizetése háromezer- kettőszáz forint? B. O. György (Petőfi), 3. Illés Nor­bert (Arany), 4. Rapi Zoltán (Kocsér), 5. Lengyel Rajmond (Arany), 6. Barkóczi Zsolt (Arany). 51—üü kg-ig: 1. Szabó Pé­ter (Arany), 2. Harmat Sándor (Arany). 60 kg felett: 1. Bretus Dé­nes (Kocsér), 7—8. osztályosok, 35 kg-ig (9): 1. Kerekes Gyula (Pető­fi), 2. Törőcsik Pál (Petőfi), 3. Godó Róbert (Arany), 4. Nagy Csaba (Rákóczi), 5. Hegedűs Tibor (Arany), 6. Hajnal Sán­dor (Rákóczi). 36—45 kg-ig (12): 1. Balogh Gergely (Arany), 2. Sántha Péter (Arany), 3. Várkonyi Csaba (Kocsér), 4. Fehér Gá­bor .(Kossuth), 5. Boros István (Arany), 6. Godó Rolf (Arany). 46—55 kg-ig (26): 1. Ronkó Dezső (Rákóczi), 2. Kovács Zol­tán (Petőfi), 3. Sipos Róbert (Arany), 4. Róka Attila (Arany), 5. Varga József (Kocsér),. 6. Völgyi Zoltán (Rákóczi). 56—65 kg-ig: 1. Varga Mi­hály (Rákóczi), 2. Bálint Amb­rus (Arany), 3. Szőke András (Arany), 4. Nagy Árpád (Ko­csér), 5. Daru Ambrus (Arany), 6. Lakatos Péter (Kossuth). 65 kg felett: 1. Halápi Imre (Arany) és 2. Sáradi György (Kossuth). A csapatversenyben (súly­csoportonkénti 7, 5, 4, 3, 2, 1-es pontozás alapján) a 84 ponttal győztes Arany iskolások vé­dik egy évig a vándorserleget, 2. a Kocséri isk. 44, 3. a Petőfi isk. 29, 4. a Rákóczi isk. 19 és 5. Kossuth isk. 9 ponttal. HÉTFŐI SPORTMŰSOR Kézilabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 14 óra: Nk. Pe­tőfi DSK—Kecskeméti Rákó­czi DSK, 5—6. osztályos fiú barátságos rriérkőzés. Kosár­labda. Petőfi tornacsarnok, 19 óra: Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi II—Kecskeméti Kerté­szeti Főiskola, felnőtt férfi me­gyei bajnoki mérkőzés. S. Z. A nagyteremben: A sólyom ­asszony. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióterem­ben: Kék villám. Színes, szinkronizált amerikai bűn­ügyi film, fél 6-kor. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Bírta, Egy dolog két oldala

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents