Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-23 / 276. szám

Megy a tégla Isaszegre 'leyyyMyy^s-ryygt*» ^>».^.^r;y-'';'-:'-X^JJ|r.-v-­Környékünk építői és építtetői is gyakran megfordulnak a szomszéd körzethez tartozó Örbottyánban, ahol ezekben a föl­vásárlás időkben csak a kötelező száradás idejéig állnak a téglák a gyárban. A korábbi években ilyenkor a raktárakat töltötték fel, ma azonban mindent elvisznek a vásárlók, nem csoda, hogy iires az udvar. Naponta száznegyvenezer darab téglát adnak el. Képünkön: Pintér Dezső gépkocsivezető egy isaszegi megrendelőnek viszi a rakományt. < (Vimola Károly felvétele) Verseg Januártél szemétszállítás Háztartásaink napról napra újratermelik a hulladékot, a különféle műanyag zacskókat, konzervdobozokat, vissza nem váltható üvegeket. A tőlük való megszabadulás vidékünk településeinek nagyobbik ré­szében már nem okoz gondot, összegyűjtik zsákokba, a ki­jelölt napon kiteszik a kapu elé, s a szemétszállítók a meg­felelő helyre viszik. Ennek el­lenére azokban a községek­ben sincs minden rendben a szemét körül, ahol folyik az intézményes szállítás. Időnként ugyanis nemcsak apró, zsákba csomagolható tárgyak válnak fölösleges lommá, hanem nagyobbak is, például tűzhelyek, kályhák, amiket a szállítók nem haj­landók kocsira tenni. Hogy feladatkörükbe tartozik-e az ilyen jellegű ócskaság elvitele vagy sem, azt a velük kötött megállapodás alapján lehetne eldönteni. Ha nem kötelessé­gük, íme máris van egy ok arra, hogy a lakosság oda dob­ja az ilyen kacatját, ahová éppen tudja, de az biztos, hogy nem a legális gyűjtő­helyre. Fizetnek a szemétszál­lításért, s külön fogadjanak drágán fuvarost, hogy eltün­tetendő holmijuk ne árokba, bokrok közé kerüljön! — hangzik az érvelésük, ami­vel, azt hiszem, teljes mér­tékben egyet lehet érteni. A közutak mentért is sok szemét éktelenkedik, s az már aligha a helybeliek műve. Ugyan ki autókáztatna sze­metet, ha egyszer elég kitenni a kapu elé? Azokon a helyeken pedig, ahol még nincs szervezett sze­métszállítás, jóval rosszabb a helyzet. E helységek közé tar­tozik Verseg is. A népfront­bizottság, tanácstagok minden évben szerveznek a tisztasá­gi hónap keretében társadal- mimunka-akciót, s nem is eredménytelenül. Ezek azon­ban csak arra jók, hogy a má­sok felelőtlensége, kényelmes­sége. nemtörődömsége miatt keletkezett illegális lerakatok ideig-óráig eltűnjenek. De csak ideig-óráig. mert pár nap múlva ismét felüti fejét a sze­mét, mintha ültetve lenne, vagy önmagától tenyészne. A helyi tanács már a koráb­bi években is tervezte az in­tézményes szállítás bevezeté­sét, valóra váltása azonban elmaradt. Most új köztisztasá­gi tervezetet dolgoztak ki, amit még ebben a hónapban megtárgyal a tanácsülés. Az már eldöntött tény. hogy ja­nuárban megkezdődik a szer­vezett szállítás. Előfordulhat, hogy még ez sém hoz teljes sikert, ahogy másutt sem, min­denesetre az bizonyossággal remélhető, hogy kevesebb lesz az erdőszélen, réten elszórt, árokba dobott szemét. B. M. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Kortárs filmklub: A kém. Jugoszláv film, 19 órakor. Magyar filmek múzeuma: Két lány az utcán. Készült 1939-ben, 17 órakor. Diáktanya: vetélkedő az olimpiákról I., 16 órától. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 272. SZÁM 1987. NOVEMBER 23.. HÉTFŐ Népi ellenőrök vizsgálták A szolgáltatás is nyereséges A azt népi ellenőrök legutóbb vizsgálták meg nehány kisszövetkezetben, milyen ná­luk a bizonylati rend és a tár­sadalmi tulajdon védelme. Egy-egy vizsgálatról készült összegzésben mindig találha­tók a szűkén vett ellenőrzési területen túlmutató összefüg­gések, amelyekből következ­tethetünk Valamely egység, ágazat általános jellemkőire. Ebben az esetben sem volt ez másképp. A tapasztalatok is­mertetésekor ezekre is kité­rünk. Körzetünkben negyvenegy kisszövetkezet működik jelen­leg. Egy részük korábban ipa­ri szövetkezetként létezett. A kisszövetkezetek szétválással jöttek létre. A péceli Triton­ból három, az aszódi Ferro- mechanikából két új szövetke­zet alakult. Többségük eleve ilyennek alakult, s így bőví­tették a vonzáskörzet ipari és szolgáltató tevékenységét. Általános költség A múlt évtől kezdve figyel­hető meg, hogy szakcsoportok térnek át erre a formára. A népi ellenőrök szerint ez a szervezeti forma népgazdasági szempontból előnyös, mert mindenkor igazodnak a keres­lethez, rugalmasan alkalmaz­kodnak az igényekhez, bizo­nyos termékek körében szűkí­tik a nagyobb cégek monopol- helyzetét • ■ A vizsgálat erre nem terjedt ki, de észrevették, hogy a negyvenegyből három szövet­kezet veszteséges. S még fi­gyelemre méltóbb, hogy az aszódi Ferroszolg mór az első esztendőben nyereséges ' lesz, noha olyan területen, a •szol­gáltatásban ténykedik, ame­lyet a nagyobb testvérek ele­ve veszteségesnek ítélnek. Min­déi? vegyesipari szövetkezet vezetője koloncnak tartja a szolgáltatást, mert nem hoz hasznot, de vinni kell, hiszen valamikor elsősorban ezért jöttek létre, s a lakosság to­vábbra is igényt tart rájuk. Mi a Ferroszolg nyereségének magyarázata? Őket nem sújt­ja a nagy szövetkezetekben magas általános költség, jó­val kisebb az improduktív lét­szám, közvetlenebb az irányí­tás és rendszeresebb a veze­tői ellenőrzés. Visszaélés A kisszövetkezetekben leg­feljebb százan dolgoznak, a nagyobbakban néhány százan. Néhány száz embernél is el­képzelhető a kis improduktív létszám, a közvetlenebb irá­nyítás, a rendszeresebb ellen­őrzés. Lehet, hogy a nyereség, veszteség magyarázata nem a méretekben, hanem valami másban van? Mondjuk a sza­bályozásban? A népi ellenőrök azt is rög­zítették, hogy a legeredménye­sebben gazdálkodóknál a leg­jobb a bizonylati rend, a pénzügyi fegyelem és a tulaj­donvédelem. Ez sem érdekte­len megállapítás. A következőkben a vizsgá­lat részletesen elemzi, hogy milyen szabályzatokat kötele­sek elkészíteni. Elkészítettók-e vagy sem, hogyan dolgozzák föl a számviteli és egyéb adu­tokat, folyamatosan vezetik-e a módosításokat. Elemezték, s észrevételezték a kisebb hiá­nyosságokat. Van, ahol az utó­lagos elszámolásra kiadott ösz- szegek visszafizetése rendszer­telen, másutt túllépik a gép­kocsihasználat engedélyezett mértékét. A bizonylatok kitöl­tését szúrópróbaszerűen ellen­őrizték, és ott Is azt állapí­tották meg, hogy vannak hiá­nyosságok. Például a rezsi­anyagok vásárlásánál,' a mun­karuha-juttatásnál. Az ilyesmi visszaélésre adhat lehetőséget. Ellenőrizték a házipénztár kezelését. Ügy találták, nem mindenütt tartják be a sza­bályzatban rögzített keretösz- szeget. A végösszeg: a vizsgált szö­vetkezetek többségének pénz­ügyi helyzete kiegyensúlyo­zott. Kiemelkedően jól prospe­ráló is akad, mint a péceli Orient, amely a vizsgált idő­szakban bevételének ötven- hetven százalékát tőkés pia­con realizálta. Olyan is akad persze amely veszteséges. Múlt évi adókötelezettségének csak most szeptemberben tett eleget. MIVEL úgy vélem, minden történelem hétköznapi, a cím­mel azt akarom érzékeltetni, hogy itt nem koronás fők és egyéb, a népen uralkodó sze­mélyek, azok bonyolult kap­csolatairól. az udvarban le­játszódó eseményekről, politi­kacsinálásról van szó, hanem a hozzánk hasonló emberek életéről. Eme közemberek nap­jait senki sem foglalta króni­kába, ami velük történt, arról csak közvetve szerezhetünk tu­domást azokból az írott for­rásokból. amelyek ránk ma­radtak a zivataros évszáza­dokban. Ezeket vallatta meg Horváth Lajos, s gyűjtötte egybe Gödöllő írott forrásai cím alatt vaskos kötetbe, hoz­záférhetővé téve történésznek, helytörténésznek, honismereti szakembernek, pedagógusnak, krónikásnak, minden, a múlt iránt érdeklődő gödöllői és környékbeli polgárnak. Horváth Lajos az oklevélre- geszták (jegyzékek) előtt föl­vázolja Gödöllő történetét 1711-ig. Azt írja le, ami a do­kumentumokból kiolvasható, valószínűsíthető. A legritkább esetben fűz magyarázatot má­sok vélekedéséhez, tévedésé­hez. Megelégszik a leszűrhető tények, következtetések rögzí­tésével. mintha azt mondaná: im ez a bizonyosság, ezt és ennyit tudunk. Kivételt egy- szer-kétszer tesz csupán, pél­dául Gödöllő nevéVel kapcso­Gcdöllő írott forrásai Hétköznapi történelem latban. Mi is csak azért em­lítjük, mert a : korábbi évek- ban gyakran jelentkeztek megfejtők, akik biztos forrá­sokra hivatkozva adták elő magyarázatukat. Horváth La­jos szerint eme tudákos meg­fejtéseket elősorolni sem érde­mes. A valót ő sem tudja, az iratokból annyi valószínűsít­hető, hogy személynévből ke­letkezett, magyar névadással. GÖDÖLLÖ első okleveles említése 1349-ből származik, Gudulleu néven. Az oklevél arról szól, hogy a területnek a megelőző fél évszázadban volt gazdája örökös'k nélkül hunyt el, s így a birtok a királyra háramlóit vissza, aki udvari vitézének, Abaúj vármegye fő­ispánjának, Pohárus Péternek ajándékozta. Ebből nyomban észrevehető, hogy á főemberek kikerülhetetlenek a történe­lemben. Voltaképpen az okle­velekben is jórészt róluk tesz­nek említést, s miként az er­dők sokféle hasznosításának adatai, azonjcépp a földdel leg­közelebbi viszonyban lévőkéi is aprólékos munkával szemel- gethetők ki. Az okmányok 1325 és 1711 között keletkeztek. A megél­hetés első számú forrása ekkor a föld. Belőle él növény, ál­lat, ember, legyen az ember bármily palástos, aranyozott ruházatú vitéz, előkelőség. Minden a föld, a földbirtok körül forog. Gödöllő első írott említése egy örökösödési, aján­dékozási ügyben történik. Ha­sonlóan a többiben is, évszá­zadokon keresztül. Ilyenek a határjárások. Kiszállnak a kijelölt királyi emberek, s az érdekeltekkel bejárják a területet, megné­zik, hol kezdődik a szóban forgó birtokrész, megnézik a régi határjeleket, kitűzik az újakat, miközben nem marad­nak említetlenül olyan fontos objektumok, mint egy körte­fa, egy árok, egy hegycsúcs, egy kút. Csupa kitüntetett jel, melyhez igazodni lehet, mely támpontot adhat, mely elvá­laszthat birtokokat egymástól. AKKORIBAN is előadódtak mindenféle törvénytelenségek. Amiből nyilvánvalóan követ­kezik, hogy voltak törvények. Az egyik, 1356 áprilisában megejtett határjárás után bi­zonyos személyeket bizonyos birtokok foglalásától tiltják. Néhány évvel később a mo­gyoródi apát jobbágyaival a váci püspök Szentjakab nevű birtokát jogtalanul elfoglalta. A következő menetben' a bu­dai káptalan a mogyoródi apá­tot a jogtalanul elfoglalt bir­tok használatától eltiltotta, amit jelentett a királynak. AKADTAK kisebb hordere­jű ügyek. Ilyen az 1650. április 4-én Füleken tárgyalt diny- nyelopás. A dinnyét valkói és szentlászlói jobbágyok lopták el. Két évre rá, 1652 májusá­ban kezdődött az a kacifántos ügy, amelynek bogozásába rengeteg tanút vontak be, akik­nek három kérdésre kellett válaszolniuk az esküdt ülnö­köknek: 1. a Gárdon völgyé­ben levő határok hova tartoz­nak, 2. a Köles tető és Pazag völgy, valamint a Közép mái hová való határok, s végül 3. mely helyeken veszekednek a szadaiak, kapkodván a Baba- ti és Gödöllőy Jószágának ha­tárin és Érdéin? A nagy ki­hallgatások után végzés kö­vetkezik, mint azóta is min­dig, ám akkor is olyan nyelve­zettel, mint ma, amit mi, a fiskális szavakban és szófűzé­sekben avatatlanok meg nem érthetünk. Hát ezeket és ezekhez ha­sonlókat foglalt kötetbe Hor­váth Lajos, s az értők belőlük következtethetnek arra, hogy és mint volt a régmúlt évszá­zadokban Gödöllőn és környé­kén. Kör Pál Milyen a társadalmi tulaj­don védelme? A szövetkeze­tek nagyobbik hányadában át­tekinthető, rendezett, zárható raktárakat találtak a népi el­lenőrök. Súlyos mulasztásként értékelték, amikor a raktá­rossal nem írattak alá felelős­ségvállalási nyilatkozatot. Má­sutt a leltározási bizottságban nem képviselteti magát a fel­ügyel őbizottság, s nincsenek ott a munkásak sem. S to­vábbi ilyen, és ehhez, hasonló hiányosságok, észrevételek. Majd legközelebb A népi ellenőrzési bizottság, mint mindig, ezúttal is meg­tette javaslatait, kötelező ér­vényű felhívását a hiányossá­gok, illetőleg azok okainak megszüntetésére. Milyen foga­nattal, az majd legközelebb derül ki, amikor ismét vizs­gálódnak a szövetkezetekben. K. P. Importtermékek A hévízgyörki művelődési ház is megrendezi a maga vá­sárát. Olcsó importárukat kí­nálnak november 25-éig, reg­gel nyolc órától este hatig. Tanácstagi beszámoló Gödöllőn ma tartják az id_ei utolsó tanácstagi beszámolót 34-es körzet. Mészáros István: Mosolygó körúti óvoda, 18 óra. Jurta Színház ! Gaígamácsai karácsony Gaígamácsai karácsony cím­mel lesz élő hanglemezbemu­tató a fővárosi Jurta Színház­ban november 28-án 11 és 15, december 12-én 11 és 17, 13- án 11 és 17, 24-én 11 órakor. Ezeken a napokon a Galga- mácsai karácsony címmel megjelent hanglemez éneke­sei, felnőttek és gyerekek másfél órás műsorában ismer­kedhetnek az érdeklődök a fo­nóházzal, a betlehemesekkel, a kántálókkal, az újévi sze- réncsézőkkel. A bemutatók al­kalmával lemezárusítást is tart a Hungaroton. A Jurta Galériában Vankóné Dudás Juli festményeiből nyílik kiál­lítás, amely január 1-jéig néz­hető meg. Gyönkön Szekeres Erzsébet kiállítása Szekeres Erzsébet gödöllői textilművész kiállítását ren­dezik meg Gyönkön. A sző­nyegek november 26-tól de­cember 12-ig láthatók az ot­tani körzeti művelődési ház­ban. ra Mozira Két választás Magyarorszá­gon. Színes magyar film. 6 órakor. A smaragd románca. Színes, magyarul beszélő amerikai ka­landfilm. 8 órakor. Változott a menetrend November 23-tól, hétfőtől a gödöllői helyi autóbusz-közle­kedésben járatleállitások, il­letve -módosítások lépnek ér­vénybe. A Volánbusz tájékoz­tatása szerint az 1. számú vo­nalon (Vasútállomás—Autó­buszállomás—Máriabesnyő) a 102-es számú járat tíz perccel később közlekedik. Ennek megfelelően a máriabesnyői gimnáziumtól munkanapokon 20 óra 37 perckor indul. A 9-es számú járat öt perccel később közlekedik. Az autó­buszállomásról szabadnapokon fél hatkor indul. A 10-es szá­mú járat — amely a Mária­besnyő, gimnázium megálló­helyről eddig munkaszüneti napokon 5 óra 17 perckor in­dult — hétfőtől szabadnapo­kon is közlekedik. Nem közlekednek a vonalon a 12-es, az 1-es, a 7-es, a 116-os, a 114-es, a 87-es, a 106-os és a 97-es számú jára­tok. A 2. számú vonalon (Autó­buszállomás—Klapka utca) nem közlekednek a 67-es és a 66-os számú járatok. Az autó­buszállomásról eddig hétfőtől szombatig közlekedő, 4 óra 15 perckor, illetve 5 óra 05 perc­kor induló 1-es és 3-as számú járatok csak munkanapokon járnak. Hasonlóképpen a 2-es számú járat a Klapka utcából 4 óra 28 perckor. A 2E számú vonalon (Autó- buszállomás—Klapka utca— Máriabesnyő) munkanapokon új, a 15-ös számú járat közle­kedik. Az utóbuszállomásról 20 óra 15 perckor indul, a Klapka utcát 20 óra 36-kor érinti és a gimnáziumhoz öt perccel fél kilenc után érke­zik. Az autóbuszállomásról 4 óra 20-kor és 4 óra 55-kor in­duló 1-es és 3-as számú jára­tok ezentúl nemcsak vasár­nap, hanem szombaton is szállítják az utasokat. A 13-as számú járat viszont nem köz­lekedik. Az 5. számú vonalon (Vas­útállomás—Autóbuszállomás —Hegy utca) a 137-es és a 148-as számú járatok nem közlekednek. A 144. számú já­rat — a Hegy utcából indul szombaton, vasárnap 22 óra 08 perckor — az ’autóbuszál­lomásról nem megy ki a vas­útállomásra. Az 5E számú vonalon (Vasútállomás—Autóbuszállo­más—Arany János utca— Hegy utca) nem közlekednek az 1-es és a 3-as számú jára­tok. A 6. számú útvonalon (Autóbuszállomás—Vasútállo­más—Blaha Lujza fürdői el­ágazás) az 1-es és a 2-es szá­mú járatokat szüntették meg. A 9. számú vonalon (Autó­buszállomás—Szabadság tér— Gödöllői Gépgyár) a 9-es számú járat közlekedési nap­ja megváltozik. feddig az autóbuszállomásról 13 óra 50 perckor indult hétfőtől pénte­kig. Ezentúl csak a hetek utolsó munkanapján jár. A 10. számú vonalon (Autó­buszállomás—Tessedik S. ut­ca—Vásártér) megszűntek a 23-as és a 24-es járatok. A 11. számú vonalon (Ganz Árammérőgyár—Autóbuszál­lomás—Incső) szabadnapokon új járat közlekedik. Ez a 6-os számot kapta. A gimnázium­tól 5 óra 42 perckor indul, a buszállomást 5 óra 52-kor érinti és 5 óra 58-kor ér a Ganzba. A 12. számú vonalon (Ganz Árammérőgyár—Autó­buszállomás—Klapka utca) a 2-es számú járat eddig hétfő­től szombatig 5 óra 18 perc­kor indult a Klapka utcából. November 23-tól ez a járat hétfőtől péntekig vehető igénybe. Kondiverseny Az aszódi fiúnevelő tanulói is ott voltak a nevelőotthonok és intézetek Start sportegye­sületének miskolci kondiverse­nyén. A kondi versenyen az életkori sajátosságoknak meg­felelő ügyességet, gyorsaságot, ruganyosságot, erőt igénylő számokban vetélkednek a fia­talok. Rövid távú futásból, ugrásból, dobásból, valamint a kar és a törzs gyorsasági és erőgyakorlataiból tevődik ösz- sze. Az aszódi fiúnevelőből három, különböző korcsoportú fiú jutott be az országos dön­tőbe, közülük Horváth Péter a 17 évesek versenyén az el­ső helyen végzett ISSN 0X33—1957 (Gödöllői Hírlap) '

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents