Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

Szenzációk az ásatáson Türelmes kutatások gyümölcsei HÍVEN A KORÁBBI évek­ben kialakult szokáshoz, most is beszámolok a Nagykőrösi Hírlap olvasóinak az Arany János Múzeum idei régészeti ásatásairól, azok legfontosabb eredményeiről. 1987-ben két helyen végeztünk feltárást: Nagykőrös, Száraz-dűlőben és Dabason. Mivel az ' utóbbit másutt ismertetem, most csak a nagykőrösi kutatásokkal foglalkozom. A rendszeres újságolvasók talán még emlékeznek a ré­gebbi híradásokból arra, hogy 1984-ben egy erdősítést meg­előző mélyszántáskor felszín­re került régészeti leletek hi­telesítő ásatásával indultak a száraz-dűlői feltárások. Az­óta a lajosmizsei határút mel­lett mintegy 3 ezer négyzet- méter nagyságú területet vizs­gáltunk át a Pest Megyei Mú­zeumok igazgatósága költsé­gén és az erdészet hathatós támogatásával. Az eddig elő­került régiségek korai bronz­kori (i. e. 2000—i. e. 1700), úgynevezett szórthamvasztá- sos és urnasírokból, késő szarmata (i. sz. 3. század vé­ge—5. század eleje) települési objektumokból, késői avar (7. század utolsó harmada— 9. század eleje) és 10—11. szá­zadi temetkezésekből szár­maznak. Az idén mindössze egyetlen őskori emléket találtunk, ez viszont ritkaság a javából: a Kárpát-medencei rokon példá­nyokéval együtt számuk még a tízet sem éri el. A 3,7 cen­timéter átmérőjű aranykorong felületét középen és a perem mellett beütögetett pontokból álló koncentrikus körök és háromszög díszítették. A való­színűleg ruhadíszként használt tárgyat a már szántott terü­leten leltük, így az sem köt­hető egyetlen sírhoz sem, le­letösszefüggései ezért ismeret­lenek. A hiteles körülmények között talált analóg darabok alapján használatát a középső bronzkorra (i. e. 1700—i. e. 1400) tehetjük. A három hónapig tartó ása­tás főként a szarmata és“ az avar kori emlékeket szaporí­totta: az i. sz. 3. század vé­gé, 5. század eleje közötti időszakból ezekkel együtt ösz- szesen egy földbe mélyített kör alaprajzú ház, 21 árok, 59 hulladék- és terménytároló gödör, valamint szabadtéri tü­zelőhely látott napvilágot, míg a feltárt avar kori sírok száma elérte a 93-at. A leie- | tek között említésre méltót | (ez alatt most a korábbiaktól eltérő, új tárgytípusokat ér­tem) csak a népvándorlás ko­ri temetkezések szolgáltattak. Különösen értékes darab né­hány aranyozott bronz gyöngy- csüngös fülbevaló a női éksze­rek közül, valamint az avar férfiak származását, rangját jelképező, nemesfémből készí­tett övveretek újabb fajtái, az ezüst karikacsüngös és a pon- colt hátterű növényi mintás bronz övdiszek. Már a korábbi feltárások alkalmával is többször adó­dott lehetőség a temetkezés módjára vonatkozó megfigye­lésekre. így például nagyobb sorozatban dokumentálhattuk a koporsó előfordulását. Az idén két, újdonságnak számí­tó jelenséget tapasztaltunk.' (Régészeti jelenségnek nevez­zük azokat a szemmel észlel­hető, tehát fényképen s raj­zon rögzíthető, emberi tevé­kenységtől származó talajel­színeződéseket, amelyek csak speciális ásatási módszerekkel mutathatók ki, illetve írhatók le.) Az egyik a 73. sír ge­rendaszerkezete, a másik pe­dig az 57-es számú temetke­zés fejfától származó oszlop­nyoma. A 73. rendkívüli méreteivel már a sírfolt előkerülésekor nagy figyelmet keltett. A 265 centiméter hosszú, 157 centi­méter széles, szabályos tégla­lap alakú elszíneződés leg­alább egy lovas temetkezést sejtetett, de a kibontott gö­dörben lónak se híre, se ham­va nem volt. Helyette 150 centiméter mélységben egy ko­porsó nélkül eltemetett, ara­nyozott bronz fülbevalós nő csontvázának megbolygatott maradványait bonthattuk ki, a csontváz mellett és felett pedig 16—17 centiméter széles gerendákból összerótt fakonst­rukciónak a talajelszíneződé­seiben maradt nyomait doku­mentálhattuk. Ez a — tulaj­donképpen — faház helyette­sítette a koporsót, A 73. sír­ban tapasztaltak azonban nemcsak a temetkezés szem­pontjából becsesek számúnk­ra. A szegek nélkül összetá­kolt gerendaalkotmány ugyan­is az avar kori ácsmesterség magas színvonaláról is tanús­kodik. MÉG ENNÉL IS jelentő­sebb, sőt az eddigi adatgyűj­tések szerint úgy is mondhat­így készül a Kriszta A kocséri Petőfi Termelő- szövetkezet bútor- és kárpi­tosipari üzemében legalább harmincféle lakberendezési alkalmatosságot készítenek, évente százmillió forint körüli értékben. Többségben gyer­mekbútorokat szállítanak az áfész, a Domus, a Bútorker boltjaiba. Viszonylag olcsó áruknak és jó minőségüknek köszönhetően keresett cikkek, de az is sokat számít, hogy a tervezéskor figyelembe veszik, hogy sokan aprócska lakáso­kat szeretnének berendezni velük. Az üzem és a Zalka Máté szocialista brigád egyazon fo­galom. s A Szövetkezet Kiváló Brigádja cím tulajdonosa’. Mostanában a Krisztó fantá­zianevű heverővei jelentkez­nek gyakrabban a piacon. Az asztalósműhelyben első­ként a heverők vázait mun­kálják meg. Bajizsé István havonta 800 vázat formál ki marógépével a gyantaillatú fenyőfából (alsó kép). A varrórészlegben Vikar- tóczki Józsefné ezekre készíti elő gépével a leszabott szöve­tet, ahogy ő mondja, komplet- tirozza az anyagot (felső kép). (Varga íren felvételei) ni, egyedülálló jelenséget fi­gyelhettünk meg az 57. sír­ban. Már a szántott réteg el­távolítása után feltűnt a sír­gödör töltelékföldjének rend­kívüli kevertsége, amely min­dig az illetéiktelen bolygatás velejárója. A sírfoltot pár centiméterrel mélyítve, az északi sírfal mellett előbuk­kant egy 22 centiméter átmé­rőjű kör alakú folt. A jelenség értelmezésének egyik kiindulópontja az ész­lelt talajelszíneződésnek a ko­porsónyomokkal való csaknem tökéletes azonossága volt. Ez ugyanis nagymértékben való­színűsítette azt, hogy itt is famaradványokkal állunk szemben, méghozzá olyannal, amelyet egykor oszlopszerű- en munkáltak meg. Minthogy a sírrablók kutatóaknája ép­pen a szóban forgó oszlop­nyom mellett volt, szinte bi­zonyos, hogy az oszlop a sír­hant fölé magasodva mintegy jelezte a temetkezés helyét, s többek között útmutatóul szolgált a kincskeresőknek is. Az oszlop tehát minden bi­zonnyal sírjel, fejfa lehetett. Sok száz precízen kirabolt avar sír és a belső-ázsiai ké­sei nomád népek körében gyűjtött néprajzi adatok alap­ján már régóta feltételezték a szakemberek a fejfa avar kori meglétét, de ez idáig nem si­került nyomára akadni. A földelszíneződések vizsgálatá­hoz a szerencsés adottságú, nedves homokba ásott száraz­dűlői 57-es sír feltárása tehát igazi szenzációval szolgált. Egy másik esetben, éppen az 57-essel szomszédos 56. sír­nál szintén oszlopnyomot fi­gyelhettünk meg, de itt nem a sírgödörben, hanem mel­lette. A sír csontváz feletti töltelékföldjében és nem messze a sírhelytől lócsontok­ra akadtunk. Itt gyaníthatóan a lóáldozatnak egy ritka mód­ját értük tetten, ahhoz hason­lót, mint amilyent egy Rub- ruk nevű ferences rendi szer­zetes látott a kunoknál az 1520-as években. A szerzetes leírása szerint a kunok „Né­ha a sírnál egy lovat ölnek meg, melynek húsát meg­eszik, bőrét pedig szalmával kitömik és négy póznára fel­állítják ... láttam egy sírt, amely fölött négy rúdra akasztva tizenhat lóbőr füg­gött .. A leírást jól kiegészíti egy belső ázsiai sámándombon látható ábrázolás: ezen egy földbe ásott ágasfa jViliás vé­géhez támasztott, s 'egyik vé­gével a földhöz rögzített rúd­ra húzták fel a kitömött ló­bőrt. Hasonlóképpen képzel­hetjük el a lóáldozatot az 56. sír esetében is. A nyilván csak félig betemetett sírba akkor zuhanhatott bele a ki­tömött ló (amelyben avar szo­kás szerint benne hagyták a koponyát és a lábszárcsonto­kat), amikor a bőr elrothadt. Őszintén be kell azonban val­lani, mindez csak egy nem teljesen alaptalan feltevés, méghozzá olyan, amelyet bi­zonyítani sohasem lehet. EGYEBEK KÖZÖTT a fent említett bronzkori arany ru­hadísz, a szarmata kori edény­töredékek egy kisebb része, s az avar kori temetkezések legszebb tárgyai (üvegberaká- sos és aranyozott bronz és ezüst övveretek, egy teljesen ónozott, bronz napsugaras dí- szű korongos üveggarnitúra s néhány más ékszer) is meg­tekinthetők az Arany János Múzeum 1988. február 14-ig látható kiállításán. Simon László i SZOMBATON A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, dél­után 3-kor: Légy jó mindha­lálig. Este 7 órakor: Luxem­burg grófja. Dajka Margit bérlet. A szolnoki Szigligeti Színházban délután fél 3-kor: Óz, a nagy varázsló. Este 7 órakor: Alem élhetek muzsi­kaszó nélkül. Bérletszünet. VASÁRNAP A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, este 7 órakor: Luxemburg grófja. Kiss Manyi bérlet. A Kama­A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 271. SZÁM 1987. NOVEMBER 21.. SZOMBAT Újra a csónakázótérél Nehéz kérdések özöne Eljutottak a Műszaki Egyetemig Paradicsom­vetőmag Választékban és mennyiség­ben is elegendő vetőmagot ígér a kecskeméti Zöldségter­mesztési Kutatóintézet, Fej­lesztő Vállalat paradicsom­Minapi tudósításunkban már beszámoltunk a csónakázótó- ról alkotott szakértői véle­ményekről, amelyeknek az a lényege, hogy az ügy felvál­lalható, a tó megmenthető. Érdemes azonban visszatérni a szakemberkérdésre, hiszen ez is tanulságokkal szolgált. A családi iroda — a sza­badidőközpont tervezetének felvázolásánál — a már kiépí­tett kapcsolatrendszert fel­használva jutott el a Műszaki Egyetemig. Talán még mindig nem eléggé köztudott, hogy a megfelelő tanszékek már ed­dig is sokat segítettek a vá­rosnak. Többek között az ő közreműködésükkel készült tanulmányterv a Kinizsi utcai iskolára, de a Balatonakali térségében fekvő úttörőtábo­runk újjáépítéséről is mond­tak már véleményt. A való­jában diplomamunkáknak in­duló tervek haszna többszörös, hiszen nem valamiféle elvont, papírszagú problémát kell a hallgatóknak megoldani, más­részt az ilyen megoldás össze­hasonlíthatatlanul olcsóbb, mint profi céget megbízni a mun Icával. Tehát így jutottak el most a Műszaki Egyetemig. Mond­janak ők szakvéleményt. S a műegyetemiek javasolták, a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóságot, mint a terület gazdáját. Ám hogy mégis fontos a személyes kapcsolat, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a megbeszélésen is­merősként üdvözölte egymást tanár és (volt) diák. Lám, az ilyen egyszerű ötletek milyen hasznosak lehetnek — a kö­zösség javára.., Múltkor már írtunk laikus véleményekről. Hogyan véle­kednek erről a szakemberek? Itt van elsőként is a kotrás problémája. A laikus úgy véli. ki kell kotorni a felső iszapot, s máris feltör a víz. A szakember szépen elma gyarázza, a kotrás önmagában nem old meg semmit sem. Való igaz, hogy a tóban emésztődő roncsokat, szeme­tet. más, oda nem való tár­gyakat el kell távolítani. Ám a lerakodott iszapos agyag rendkívüli mértékben őrzi is a vizet, mintegy betölti a ho- mo-krészecskék zegzugait. és éppen ezzel megtartja a ned­veket. A szakemberek kiselő­adása nyomán ez azonnal ér­zékelhető lett. s amennyiben meggyőzhet minden kétkedőt, hogy érdemesebb volt várni, mint. talán egyszer s minden­korra a hebehurgya intézke­déssel tönkretenni a tavat. Ugyanis az iszap kikotrása után a tó vize teljességgel a raszínházban, este 7 órakor: Pygmalion. Bérletszünet. SZOMBATON A nagytei'emben: Nyomás, utána! Színes olasz kaland­film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A szél harcosai. Színes japán rajz­film, fél 4-kor. Poszeidon katasztrófa. Színes amerikai katasztrófafilm, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben: Nyomás, utána! Előadás 3, 5 és 7 óra­kor. A stúdióteremben: A szél harcosai, fél 4-kor. Po­szeidon katasztrófa, fél 6-kor. környező talajvízszinthez iga­zodna, annak megfelelően in­gadozna, ami egy, egy egész egytized méter js lehet. Ha a záróréteg megmarad, az csök­kenti az elszivárgást, tehát van értelme a pótlásnak, sőt, azt egy belátható teljesítmé­nyű kúttal, szivattyúrendszer- rel meg is lehet oldani. Ezek után a legnagyobb kérdés a, pénz. Maga a hely­rehozatal pénzszükséglete nem elviselhetetlen összeg, jobbára elvi kérdés, van-e annyira fontos a tó, hogy költsön rá a város. Egészen pontosan: az ennél fontosabb megoldandó problémákat hogyan lehet so­rolni. S már idekapcsolható az is, milyen megoldással üzemeljen. Belépődíjjal vagy szabadon látogatható módon, s a tanács kezelje, vagy adja ki vállalkozónak? Ezek a mai szakaszban természetesen tel­jesen nyitott kérdések, mint ahogy az is az, hiszen testü­letre tartozik a válaszadás, mi lesz a tó sorsa. Az viszont egyértelműen va­lószínűsíthető, hogy megala­pozott tervet elfogadhat maj­dan a döntéshozatalra jogosult testület. mag-üzeme. Az ország egyet­len ilyen jellegű feldolgozójá­ban tizennégy hazai nemesí- tésű paradicsomfajtából nyer­nek szaporítóanyagot. Ezek részint géppel is betakarítha­tó paradicsomok, részint olyan fajták, amelyeket a pri-mőr- és háztáji termesztésre aján­lanak. A magvakból hét ton­nányit fémzárolnak a hazai vásárlóknak, ez a mennyiség a teljes ellátást fedezi. SzigeteSőkárpit Házak, lakások utólagos belső szigetelésiére alkalmas polisztirolkárpit-gyártó üze­met hozott létre a diósjenői Börzsönyalja Termelőszövet­kezet. Magyar szabadalom alapján különleges minőségű papírra öt milliméter vastag polisztirol lemezt ragasztanak. Ezt a kárpitot — ami 52 cen­timéter széles, 20 méter hosz- szú tekercsekben kerül ki a tsz-üzemből — diszperzit ra­gasztóval kell a falhoz rög­zíteni. A kárpit ezután szaba­don festhető vagy tapétázha­tó. Hőszigetelő tulajdonsága hiteles mérések szerint megfe­lel egy réteg nyolc centiméte­res tégla hőszigetelő képessé­gének. A tömegtermelés a jö­vő évben kezdődik meg. —It Sporthíre ki Kézilabda-vilEámtorna Lajosmizsén, a nagyközség felszabadulásának 43. évfor­dulója tiszteletére általános is­kolás csapatokkal ünnepi te­remkézilabda villámtomát rendeztek. Az első. napon négy fiú­együttes vetélkedett, 2x20 per­ces mérkőzéseken, körmérkő­zéses jelleggel. A Nagykőrösi Petőfi pSK szoros mérkőzése­ket vívott, és sorrendben az újkígyósiaktól 23-13-ra vesz­tett, a kecskeméti Rákóczi DSK-t 13-12-re legyőzte és a lajosmizseiek elleni 15-13-as vereség után a harmadik' he­lyen végzett. A viadal jól szol­gálta a felkészülést a diák­olimpia további programjára. A legtechnikásabb játékos a körösi Farkas Gábor lett. Másnap a leányok vetélked­tek. A petőfisek gyengébb napot fogtak ki a szokottnál és a vendéglátók két csapata és a kecskemétiek elleni szoros vereség után a negyedik he­lyen végeztek. A megyei egyesületi II. osz­tályú ifjúsági íiú kézilabda- bajnokság végeredménye a kö­vetkező : 1. Mogyoród* 8 7 — 1 168-103 12 2. Erdőkertes* 8 6 — 2 101- 76 10 3. Nk. Kinizsi 8 3 — 5 103-134 6 4. Veresegyház 8 2 — 6 132-188 4 5. Albertirsa** 8 2 — 6 95- 99 2 * 2 büntetőpont levonva. **6 büntetőpont levonva A főleg serdülő korúakból álló körösi utánpótláscsapat edzője: Győrfi Gergely. Fiúk: Lajosmizsei DSK— Nagykőrösi Petőfi DSK 35-24 (12-5, 17-8, 25-18). A négyne- gyedes találkozón a sokat fej­lődött vendégekkel a felkészü­lést jól szolgáló volt a játék. Legjobb dobók: Farkas G. (12) és Farkas ű. (6). Leányok: Nk. Petőfi DSK— Lajosmizsei DSK 15-10 (8-5). A helyiek biztosan győztek, de ellenfelük hatodikosokból állt. Tóth (8) és Papp (3). SAKKOZÓK Budapesten rendezték a me­gyei OKISZ Kupa sakkver­senyt. A tízes mezőnyben igen jól szerepeltek a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipa­ri Szövetkezet dolgozói. Ady Béla bizonyult a legjobbnak. Hévízi Jenő a második. Győrfy Gergely és Csengődi Szabolcs holtversenyben a negyedik­ötödik helyen végzett. DSB-tí LESEN A Petőfi-iskolai könyvtárban tartott körzeti diáksportbizott- sági ülésen megbeszélték a szervezeti általános és a ver­senyek eddigi tapasztalatait, majd megbeszélték az elkö­vetkezendő teendőket. SZOMBATON Asztalitenisz. Szolnok: Volán Rákóczi SE—Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi, NB III-as férfi csapatbajnoki mérkő­zés. Bernecebaráti: megyei OKISZ Kupa-viadal. Birkózás. Miskolc: kötöttfogású junior országos egyéni bajnokság. Ko­sárlabda. Petőfi-iskolai torna- csarnok, 15.30: Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi—Monori Pedagógus, NB Il-es, női; 17 óra: Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi—Kandó Műszaki Főiskola (Budapest). NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. Ter­mészetjárás. Budai-hegység— Árpád-kilátó: a Toldi ŐDK- sok túrája. Torna. Túra: .sza­bálymagyarázó kisdobos be­mutató verseny. VASÁRNAP Birkózás. Miskolc: kötöttfo­gású junior országos egyéni bajnokság. Cselgáncs. Buda­pesti úttörő II. korcsoportos országos egyéni bajnokság. Ko­sárlabda. Kecskeméti KSC mi­ni válogatott—Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi és KSC Pető­fi isk.—Nk. Konzervgyár Ki­nizsi úttörő fiű, K. Katona Gimnázium—Nk. Kgy. Kinizsi és Kiskunfélegyházi Vasas— Nk. Konzervgyár Kinizsi, úttö­rő leány megyei bajnoki mér­kőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Színház- és moziműsor

Next

/
Thumbnails
Contents