Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

ŐRI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1987. NOVEMBER 20., PÉNTEK Tanácstagi beszámoló Iskola, tornaterem, gázvezeték Kip-kop, kip-kop — ütemes lábdobogás hallható hét óra után minden reggel Monoton, a Rózsa Ferenc utcában. Kis­diákok lépegetnek a nemré­gen elkészült betonjárdán. Nagy öröm ez szülőnek, gye­reknek, mert szinte a Költői utcától az Ady Endre utcáig sima betonjárdán, tiszta láb­belivel közlekedhetnek. Milyen is volt ez az útsza­kasz? Térdig érő latyakos sár­ban, tócsákban gyalogolt itt mindenki. Nem volt járda, de úttest sem. Az utóbbi nem so­kat javult, van még sok ten­nivaló, égy azonban biztos, van már „szigetperon”, ame­lyen szárazon lehet közleked­ni. Ha! S ennél a „ha”-nál meg kell állnunk. Elkészült ezen az útszakaszon (Rózsa Ferenc, Steinmetz kapitány utca) kö­rülbelül 700 méter járda, de már meg is jelentek rajta a bukósisakos motorosok, moto- cross-pályának használva a si­ma betoncsíkot. Felelőtlen, hadd mondjam úgy, hogy ga­rázda egyének — nehéz őket felismerni a sisakban —, akik nem törődnek sem felnőttel sem gyerekkel — balesetve­szélyt okozva száguldoznak, nem ritkán randalíroznak. Egy lakó magából kikelve háborgott: lapáttal veri le őket a motorról, még ha felel ni is kell érte. Mert mit esi náljon? Eléjük állt, s ha nem ugrik félre, íellökték és kine­vették volna. Varga Pál, a körzet agilis rendszerető tanácstagja ígér­te, eljár a tanácsnál, rendőr­ségen. de a leghatásosabb, ha a lakók is összefognak, s vi­gyáznak munkájuk értékére, a rendre, a biztonságos közleke­désre, s főleg a kisebbekre, hiszen elsősorban ők vannak a legnagyobb veszélynek ki­téve. A tanácstag az állami gaz­daságban tartott tanácstagi beszámolóján részletekbe me­nően tájékoztatta a körzet la­kóit a tanácsüléseken tár­gyalt mindennapi fontos fel­adatokról : a szemétszállítás korszerűsítéséről, az árok­rendszerek szükséges kiépíté­séről, a Rákóczi-telepen épü­lő új iskola, tornaterem épí­Emelet a község házára Ütemesen haladt a maglódi tanácsház emeletráépítése. Iparo­sok szorgoskodtak és nyár végére a kőművesmunkák el is ké­szültek. Azonban jött a váratlan fordulat: az építőanyagok felvásárlása, és a NEFAG egy hónap után közölte elutasító válaszát, miszerint nincs faanyag a részükre. Most egy másik erdészettől kaptak faanyagot, hogy tető alá hozhassák a község házát (Vimola Károly felvétele) ÜGYELET Gombán, Bényén és Káván: dr. Pénzes János (Gomba, Baj- csy-Zs. u. 3.), Gyömrőn, Mag­lódon és Ecseren: központi ügyelet (Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 62., telefon: Gyöm­rő 70), Monoron, Monori-er- dön, Csévharaszton, Vasadon és Péteriben: központi ügyelet (Monoron, a szakorvosi ren­delőintézetben), Pilisén és Nyáregyházán: központi ügye­let (Pilis, Rákóczi u. 40.), Süly­sápon, Úriban és Mendén: köz­ponti ügyelet (Sülysáp, Loson- czi u. 1., telefon: Sülysáp 50), Üllőn: dr. Koncz Lajos, Vecsé- sen: központi ügyelet a szak­orvosi rendelőben (Bajcsy-Zs. u. 68.)'. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Kun Béla téri, az üllői és a gyöm- rői. Fogorvosi ügyelet: szombat reggel 7-től 13 óráig Monoron a szakorvosi rendelőintézet­ben, a vecsési és az, üllői bete­geket 8-tól 13 óráig a vecsési szakrendelő fogászatán látják el. (Cím: Vecsés, Bajcsy-Zs. u. 68.). Egyéb időpontban, tehát szombaton 13 órától hétfő reg­gel 7 óráig Budapesten, a VIII. kerületben, a Szentkirályi utcai szakrendelőben van sürgősségi fogászati ellátás. Ügyeletes állatorvos: dr. Po- povics László, Sülysáp, Kos­suth u. 206. Beteg állatok bejelentése Monoron a főtéri gyógyszer- tárban, reggel 8-tól 13 óráig. Égyéb időpontban az ügyeletes állatorvos címén. Ecseren, Maglódon Fogadóórák Tóth Lászlóné, Ecser és Maglód megyei tanácstagja 1987. november 23-án, hétfőn az ecseri Rábai Miklós Mű­velődési Házban tart fogadó­órákat 13-tól 15 óráig, majd ugyanezen a napon a maglódi tanácsházán 15.30-tól 17.30 óráig. Kéri választóit, hogy kérdéseikkel, gondjaikkal ez időben keressék fel. tésének folyamatáról, s még megannyi más intézkedésről, távlati, de tervbe vett elkép­zelésről. Szó esett a gázprogramba való bekapcsolódásról, annak meggyorsításáról, a Steinmetz kapitány, a Mező Imre, a Ró­zsa Ferenc utcákban. Varga Pálné, a városi jogú nagyköz­ségi tanács tanácsosa elmond­ta: minél többen kapcsolódnak be a gázvezeték kiépítésébe, annál olcsóbb lesz, s ez nem elhanyagolható akkor, amikor egyébként is 20—30 százalékos költségemelkedéssel kell szá­molni a kivitelezés időszaká­ban. Ez még így is racionális, korszerű s aránylag olcsó energiafelhasználást jelent. Ezzel is igyekezni kell, mert a Monornak biztosított gáz­kontingens — egyelőre véges, behatárolt. Időközben megkaptam a rendőrség illetékesének a tá­jékoztatását a járdán való .közlekedés szabályairól, az idevonatkozó rendelet megsér­tőivel szembeni eljárásról, a büntetés kiszabásáról. A lé­nyege: járdán motoros sem­milyen körülmények között nem közlekedhet. Feljelentésre (rendszám alapján) 3 ezer fo­rintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ezt a szabálysértést tanúsítani k '1, lehetőleg két személynek. . ■> feljelentést le­het tenni az ügyben minden esetben. Kerékpáron is csak akkor lehet a írdán közle­kedni, ha máshol az útviszo­nyok azt nem teszik lehetővé. Ekkor azonban' a gyalogosok testi épségére fokozottabban kell ügyelni, lassan, körülte­kintően kell közlekedni. Ennyit a járdáról, a tanács­tagi beszámolóról, amely több érdeklődőt, érdekeltet, jobb és tiszteletreméltóbb lakótársi együttműködést érdemelt vol­na. Hörömpő Jenő 0 Érettségi találkozó Megint ketyegni kezd az óra Az első bé osztály 1964-ben landolt a monori gimná­zium első emeletének jobb folyosóján levő utolsó tan­termében, hogy megkezdje középiskolai tanulmányait. Jöttek Vecsésről, Üllőről, Bércéiről, lrsáról, Úriból, Mo- nori-erdőről és Monorról, s azon helyt nekifutottak diáksapkával, szekrényellenőrzéssel, matematikadolgo­zatokkal és egyéb buktatókkal megterhelt útjuknak, Ök vqltak az első olasz tagozatosok. Pluszként pedig — pontosabban öt plusz egyként, mert az volt akkor a nagy vívmány, hogy a hat napból egyet a gyakorlati életre való egészen konkrét készülődéssel, azaz politech­nikával, esetünkben mezőgazdasági gyakorlattal kell tölteni — szóval pluszként kukoricát törtek, káposztát kapáltak, mely káposztákat aztán ráadásul hetenként viszontláthatták a menzán, s szorgosan jegyzetelték a trágya alkotóelemeit, valamint pikíroztak az iskola üvegházában. Mindezenközben kirándul­tak is, egyszer például Géza- házára, ahová egy véletlen balszerencse folytán sötét este, zuhogó esőben érkeztek. Az olvasó nyilván könnyedén ma­ga elé tud képzelni egy vihar­vert középiskolai osztályt, mely éjnek idején a Bakony rengetegében tévelyeg egy szál zseblámpával, fogalma sincs, honnan indult eredetileg és hová fog megtérni végül, de rendületlenül röhögi az esőt, a sarat, sőt röhögi azt is, ami­kor a zseblámpa kósza fénye az ösvény mellé vetül, ame­lyen épp keresztben-kasul kó­vályognak, s kideríti, hogy az ösvény mellett azonnal két­száz méteres szakadék kezdő­dik ... Az első bé az életben nem volt még ilyen jó kirán­duláson. Most is röhögnek rajta. Pe­dig azóta húsz év eltelt. Az osztályfőnök, dr. Simon Gyula azóta megőszült — ez az őszü­lés alighanem összefüggésben lehet a gézaházi kirándulás­sal, meg az első bé osztállyal is — és azt mondja, olykor felébred éjszaka, eszébe jut a szakadék, és égnek áll a haja ... Pedig mindenki meg­maradt. S most itt ülnek a Nyerges borozójában, húszesz­tendős érettségi találkozóju­kon. Rövid fél órája pedig ott álldogáltak a gimnázium folyosóján a tablóképük előtt, toporogtak, meghatódtak, be­vonultak az osztályba, névsor- olvasásra, kiderült, hogy az ábécét — most ki is van előbb, Bock vagy Bukovinszky? — el­felejtették, még jó, hogy a szorzótáblára nem került sor... Az asztalokon égnek a gyertyák. Amúgy pedig meg­áll az idő, holott épp arról van szó, hogy mi történt húsz év alatt. A gondok például gyö­keresen más minőséget öltöt­tek. Húsz éve például az élet tragédiája volt, hogy nem ma­radt el az oroszóra, mert a köd miatt hiába késtek a tö­megközlekedési eszközök, Stéhli tanár úr Pest külső ke­rületéből törhetetlen köteles­ségtudattal átkerékpározott Monorra, s pontban nyolckor ott állt a katedrán, hogy szá- monkérje a ragozást. Most meg az sem tragédia, hogy kényszerpályák vannak, nem­szeretem kötelességek, hogy Éva olyan városban él, ahol képtelen megszokni, hogy Zsuzsa gyűlöli a könyvelést, de máshová mozdulni nem tud, hogy idős. beteg szülők szorulnak ápolásra ... Nem tragédia. Ez már az élet. Ezt csinálni kell, nem lehet elkéredzkedni, hogy ta­nár úr, kérem felmentésemet Kulturális program Ecseren pénteken 10 órától a fogyókúrázók klubjának foglalkozása, 14-től az ifjúsági bélyeggyűjtő kör összejövetele, 16.30-tól néptánc. Gyömrőn zeneoktatás, 16-tól nyugdíjasnap, műsorral egybe­kötve a nyugdíjasklub rende­zésében, 18.30-tól a budapesti Radnóti Miklós Gimnázium somsának hangversenye az új iskola aulájában, az úttörő­házban 14.30-tól a bélyegszak­kör foglalkozása. Monoron 17-től az Ady End­re ifjúsági klub foglalkozása, 17.30-tól német nyelvtanfolyam haladóknak, 18-tól számítás- technika, 19.45-től a Kortárs filmklub vetítése: Zuhanás közben. Vecsésen 19-től kabarémű­sor, Kibédy Ervin, Csala Zsu­zsa, Lorán Lenke közreműködésével, díj 80 forint. és mások A belépő­Gyerekek a békéről Meleg szoba, tanulás, nevetés Az MSZBT monori koordinációs bizottsága a NOSZF 70. évfordulója tiszteletére — mint arról hírt adtunk — vetélkedőt hirdetett az úttörő korosztály számára. Tud­junk többet barátainkról címmel. Ehhez szorosan kap­csolódóan olyan képzőművészeti és irodalmi alkotások elkészítésére is ösztönözték a résztvevőket, amelynek alaptémája az, hogy miképpen gondolkodnak a gyerekek a békéről. Az értékelő zsűri javaslata alapján mi is válogattunk a legjobban sikerült versek és prózák kö­zött, amelyekből néhányat — mint alább is — időszaki rovatunkban olvasóink figyelmébe és szeretetébe aján­lunk. * Azon töprengtem, hogy mi is a béke. Akkor eszembe ju­tottak azok a filmek, híradók, amelyek a háború borzalmait mutatták be. Hiszen napjaink­ban sem él minden nép béké­ben. A háborúban az emberek rettegésben éltek. Rettegtek otthon az apákért, akik a fronton harcoltak. Féltek a re­pülőktől, mert ennivaló sem volt elég. A háború egyenlő a pusztulással, nyomorúság­gal, bánattal, félelemmel. Most, hogy végiggondoltam, milyen is a háború, talán meg tudom fogalmazni, hogy szá­momra mit jelent a béke. Nem egyszerű dolog, hiszen szerencsére nekünk az a ter­mészetes, hogy békében élünk. Béke az, hogy iskolába já­runk, s nyugodt körülmények között tanulunk. A gyerekek beszédtémája a legutóbb látott film, az új, divatos ruha, a nemrég kapott ajándék és nem a hadihelyzet. Béke az, ha a születésna­pomra meghívhatom a bará­taimat és nagyokat nevetünk. Csak békében megy színház­ba vagy nyaralni a család, ahol gondtalanul fürdünk, sokféle fagylaltból választha­tunk naponta többször is. Béke az is, hogy este min­den helyiségben villanyt gyújtunk, s anyánk veszek­szik: „Kivilágítotok mindent, mint a Parlamentet augusztus 20-án”. Milyen más ez, mint a háborús elsötétítés, amikor a petróleumlámpák fényét is takargatták, nehogy meglássák a repülők. Békében épülnek a házak, a csatornák, a gázvezeték és az új iskola is. A háborúban lebombázzák a házakat, fel­robbantják a hidakat. A meleg szoba is a béke. Édesapám meséli, hogy a há­ború alatt az erdőbe jártak rozsét gyűjteni, hogy főzni és melegedni tudjanak. Az üzletek árubősége, a va­jaskifli, amit eldobunk, a gyümölcs, amelyet csak félig eszünk meg, ez is a béke. A béke az építés, a munka, a tanulás, a nevetés. Ezért kell nagyon vigyázni, hogy ezt a sok jót, amelyet olyan ter­mészetesnek veszünk, hogy az életünk része, el ne veszítsük. Bartók Éva 7/b. Monor 1. Sz. Általános Iskola r : ; ----------------------; ;---------------i K 'll 'J:' * •' r »|V* _| . * ■ I , MO non aprohirdetesek * ­:_____;____- _______________4 Könyvkötő Szövetke­zet monori telephelyé­re azonnali belépéssel felvesz: tehergépko­csivezetöt. Jelentke­zés : Könyvkötő Szö­vetkezet Monor, Mó­ricz Zs. u. 43—45. Ma­jor István telepvezető. Felvétel helye: Bp. VII.. Tanács krt. 9. Mustó Zsuzsanna muüi. vez. Tel.: 426­Eladó új állapotban lévő. piros műbőr ét­kező ülőgarnitúra. Érdeklődni: Monor. H. Kovács J. u. 44. 2290. Telefon: 474. Eladó egy Simson S 5! B típusú motorkerék­pár. Monor, Malom­hegy u. 6. Wagner Sándor. Vízügyi Építő Válla­lat vecsési üzeme fel­vételre keres főraktá­rost (középfokú rak­tárgazdálkodási tan­folyam. gyakorlat szükséges), villanysze­relő művezetőt, tech­nológust. lakatost, he­gesztőt, villanyszere­lőt. »Jelentkezni lehet: Vecsés Dózsa György u. 82. Telefon: 343-781) vagy Vecsés 60. a mai napra... A negyedik bé házasodott, elvált — akad, aki háromszor is — és gyere­keket nevel, és ezen az estén önmagában is kénytelen kis számadást csinálni. Annak idején a tudatlanok biztonsá­gával, röhögve kerülte ki a szakadékot. Azóta néha vélet­lenül, néha szándékosan bele­lépett. Olykor a falnak ment. Vagy okosan kikerülte. Gyerekek, mesélek egy sztorit! — mondja Róza Mag­da, hátrarázZa vörös haját. Róza Magda szakasztott ugyanaz, mint volt, nem lé­tezik, hogy 17 éves a lánya, ez a haj épp így lobogott húsz éve is, a magasba ívelő neve­tés is ugyanúgy hangzik. — Berlinbe utaztunk, és én életemben élőször ültem re­pülőgépen. Ügy féltem, hogy az nem igaz, majd kiugrott a gyomrom az idegességtől, csak arra tudtam gondolni, hogy, úristen, lezuhanunk... És ak­kor bemondja a mikrofon: Neumann Mihály és legénysé­ge üdvözli a kedves utaso­kat... A Misi! Szóltam a stewardessnek, legyen szíves, mondja meg a kapitánynak, hogy Róza Magda üdvözli őt az utasok közül. Pár perc múlva visszajött: kérem, jöj­jön velem. Gyerekek, végig ott ülhettem a kapitány mel­lett, egyáltalán nem féltem, mintha Misi mondjuk egy vil­lamost vezetett volna ... Misi is nevet, „Róza, ne di­csérj!” A negyedik bé megint együtt van, nagyon együtt van. Röhög a negyedik bé, emlegeti a hajdani vagabund- ságokat, a kézzel horgolt űr­hajós sapkát, mint az akkori diákelegancia netovábbját, a tantervi követelményeket, amelyek közel sem terhelték úgy meg az akkori vállakat, mint a maiak — az összeha­sonlítás könnyű, hiszen a ne­gyedik bé gyerekeinek több­sége középiskolás — és még­is ... Mégis biztos alap volt. a továbbiakhoz. Hivatásos poli­tikus, pedagógus, jogász, óvó­nő, rendőrtiszt, pilóta, köny­velő, telefonközpontos, üzem­vezető. Az utak egyazon hely­ről indultak. És ezt a helyet nem lehet elfelejteni. Nem lehet, mert akkor még úgy volt, hogy va­lahogy mindenkire jutott kü- lön-külön figyelem. Aki há­rom napot lógott, a negyedik napon már azért nem mert is­kolába menni, mert nem tud­ta igazolni a napjait, az ötödi­ken már végleg ki akart ma­radni, az a következő héten összefutott csellengései köze­pette Simon tanár úrral az utcán, aki töprengve megkér­dezte: — Mondja, maga miért nem jár iskolába? Választ ugyan nem kapott, de ránézett a diákjára, és azt mondta: — Ide figyeljen, ha holnap reggel ott lesz, most az egy­szer igazolom a napjait. És a diák reggel ott ült a padban. Pár napig még su- nyított, aztán magára talált, aztán leérettségizett, főisko­lát végzett, pedagógus lett maga is, és most csöndben ő kérdez: — ... lehet, hogy ha a ta­nár úr nincs, akkor én el sem végzem a középiskolát? Éjfél elmúlt. A Nyerges borozójában árnyékként lebeg húsz év. Fönt elnémult a ze­nekar. És éppen ebben a csendben lehet tettenémi, amint a Monori József Attila Gimnázium negyedik bé osz­tálya felett megint ketyegni kezd az Idő. K. Zs. Országos vásár Országos állat-, kirakodó-, valamint autóvásár lesz Mo­noron november 22-én, a vá­sártéren. Köszönetünket fejezzük k! mind­azoknak. akik szeretett anyánk, nagyanyánk, dédanyánk Bódi Istvánná sz.: Kovács Lídia mono- ri református ravatalozóban tar­tott gyászszertartásán részt vettek és utolsó útjára elkísérték. Gyá­szoló család. ■(ISSN 0133—2631 (Monori Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents