Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-03 / 259. szám

19S7. NOVEMBER 3., KEDD r~~) FFsr « MKUVEt 11 Ünnepre készül az ország Információs irodák Fiatalok segítése Információkat adnak min­den fiatalnak és kapcsolatfel­vételi lehetőséget nyújtanak a veszélyeztetett, a hátrányos helyzetű, a beilleszkedési ne­hézségekkel küszködő fiata­loknak a most alakuló ifjú­sági információs és tanácsadó irodák. A KISZ Központi Bizottsá­ga négy-, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal nyolcmillió forinttal járul hozzá ebben az évben 12 ilyen iroda létesíté­séhez. Minden irodában segít­séget kaphatnak a fiatalok egyszerű ügyeik intézésében, mint amilyen a lakcímbeje­lentés, a jogosítványszerzés, a lakásigénylés kitöltése. Szá­mon tartják az információs irodák az ifjúsági kedvezmé­nyeket és az albérleteket is. Az új intézmények két leg­fontosabb tevékenysége a jogi és az életvezetési tanácsadás. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának megünneplésére készül az or­szág. A következő napokban a november 7-e tiszteletére zászlódíszbe öltözött városok­ban és falvakban, az üzemek­ben és intézményekben egy­aránt méltó módon emlékez­nek meg a hét évtizede tör­téntekről, méltatva a győztes szocialista forradalmat követő időszak történelmi fejlődésé­nek eredményeit. E rendezvé­nyek egyúttal alkalmat adnak arra is, hogy tovább mélyül­jön a megbonthatatlan ma­gyar—szovjet barátság, s mind többen megismerjék a két nép közös történelmi útjának ta­pasztalatait. Az ünnep előestéjén, pén­teken az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Minisztertanács, az MSZBT Országos Elnöksége, a Haza­fias Népfront Országos Taná­csa és a KISZ Központi Bi­zottsága díszünnepséget ren­dez a Magyar Állami .Opera­házban. Az ünnepi rendez­vényre veteránokat, fiatalokat, munkásokat, a közélet kiemel­kedő személyiségeit, valamint a diplomáciai testület képvi­selőit hívták meg, Az ünnepi műsorban orosz-szovjet zene­szerzők kompozícióit szólaltat­ják meg a hazai művészeti élet kiválóságai. A programot a rádió és a televízió egyenes adásban közvetíti. Az ünnepen kegyeletes meg­emlékezéseket tartanak or­szágszerte, koszorúkat helyez­nek el a szovjet hősi emlék­műveknél. Budapesten 10 óra­kor a Lenin-szobornál, a Fel­vonulási téren népünk nevé­ben róják le kegyeletüket a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács, a Miniszterta­nács, a társadalmi és tömeg­szervezetek, a fegyveres erők és testületek képviselői. Az Országházban átadják azokat a kitüntetéseket, amelyeket az Elnöki Tanács a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója alkalmából adomá­nyozott, a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek tisztségvi­selőinek és aktivistáinak. Borisz Sztukalin, a Szovjet­unió magyarországi nagykö­vete november 7-én beszédet mond az ünnep alkalmából a rádióban és a televízióban. A beszédet a Kossuth adó 17 órakor, a televízió 1-es csator­nája 19.15 órakor sugározza. Ötletes alkotások börzéje Dán részvétellel A többség faajtót keres A hét végén bezárta kapu­ját a Pest megyei újítási bör­ze és kiállítás, amelynek a vá­ci technika háza adott otthont. A Szakszervezetek Pest Me­gyei Tanácsa, a KISZ Pest Megyei Bizottsága és a Mű­szaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Pest megyei szervezete jó­voltából 91 alkotás került köz­szemlére. A sok szellemes megoldás arról tanúskodott, hogy a jelenlegi nehezebb gazdasági helyzetben is szület­nek hasznosításra érdemes újítások. S miután ez a leg­olcsóbb beruházás, nyilván­való, hogy a mozgalmat támo­gatni kell. Például olyan be­mutatkozási lehetőség megte­remtésével, mint amilyen a mostani volt. A szervezők is így gondolják, _ ezért ezentúl évente megrendezik a megyei újítási börzét és kiállítást. Képösszeállításunk is arról tudósít, hogy érdemes, hiszen a hagyományteremtő próbál­kozás sok érdeklődőt vonzott. Itágl műszaki problémát old meg a Dunai Kőolajipari Válla­lat újítóinak automata készüléke, amellyel át lehet hidalni az ipari hálózatokban gyakran előforduló feszültségkimaradást. A Pevdi termékei közül ma­napság talán a műanyag aj­tók, ablakok a legismertebbek. Mind több házgyár építi be a lakásokba a solymáriak termé­keit. Ki gondolná, hogy ott, ahol most ezek készülnek, ko­rábban nagy mennyiségben ál­lítottak elő faajtókat, s később is, mikor elkezdték a mű­anyag termékek gyártását, so­káig párhuzamosan piacra küldték még a fából és PVC- ből készült gyártmányaikat. Négy esztendővel ezelőtt vég­leg abbahagyták a faajtók készítését, de úgy tűnik, egyre többen keresik mostanában ezeket a cikkeket. Míg a mű­anyagra nehéz vevőt találni, a fából készült termékek iránt mind nő az érdeklődés. Nemrégiben két kis teljesít­ményű gépet állítottak be fenyőből készült fűrészáruk gyártására a Pevdi solymári gyáregységében. Ám úgy tű­nik, ez a négy-ötezer darab belső faajtó korántsem elégíti ki az igényeket, s ezért vegyes vállalat formájában kívánják bővíteni a gyártókapacitást. Az elképzelések szerint egy dán cég venne részt a vállal­kozásban. Negyven-ötvenmillió forint értékben biztosítanák a gépeket és a technológiát, melynek árát lízing formájá­iajd ha négyesem lesz a lőttén Hiába nyomta a vészgombot... jí Amikor az asztalos betér a kocsmába, felmutatja a ^ még meglevő két ujját, s magyarázólag hozzáteszi: négy ^ sört kérek... Egy nap leforgása alatt háromszor hal- ^ lottam ezt a viccet, ráadásul már korábban is ismertem, í Így volt vele a munkavédelmi felügyelő is, aki szintén í mindannyiszor úgy mosolygott, mintha először hallotta volna. Talán a helyszín miatt, hiszen a Fűrészlemez és äj Hordóipari Vállalat ceglédi gyáregységében ez a vicc ^ szó szerint a szakmába vág. S még mindig jobb derülni í rajta, mint baleseti jegyzőkönyvet írni... Elés e tudták — Na Ferikém, milyen ma a kedved? — állítják meg az irodaház folyosóján Rédei Fe­rencet, a Pest Megyei Munka- védelmi Felügyelőség munka­társát. — Jó! — Na akkor nekünk se lesz rossz... A kedélyeskedés folytató­dik az igazgatói irodában is. Mindenki mindenkivel tege- ződik, s a közös ismerősöket a keresztnevükön emlegetik. A napnál is világosabb, hogy előre tudtak a vizsgálatról. De milyen ellenőrzés az, amelyik nem váratlan, rajta­ütésszerű, amire fel lehet ké­szülni ? — Ennek több oka is van — válaszol a kérdésre Rédei Ferenc. — Először is az, hogy kevesen vagyunk, s nem aka­runk üresjáratokat. Előre fel­hívjuk az igazgatót vagy a helyettesét, meg a munkavé­delmi felügyelőt, hogy várja­nak bennünket. Nem tettenár- ni akarunk! Az a célunk, hogy ban térítene meg a magyar fél. •A Pevdi részesedése az üzletből a megegyezés szerint harminc-negyven százalék lesz. A másfél éve tartó elő­készületek után várhatóan no­vemberben írják alá a szerző­dést, melyhez csupán a Kül­kereskedelmi Minisztérium engedélye hiányzik. Szájíátva Aszinkron Meglepő első hallásra, de azután rájön az ember, hogy csupán azért meglepő, mert kézenfekvőén igaz, bár vala­miért nem ildomos beszélni róla. Azt mondta ugyanis a nagyüzemi pártbizottság titká­ra, hogy bár a vállalati ön­állóság sem egészen (félig sem) az, aminek hirdetik, hí- relik, még mindig sokszoro­sa annak, amit a pártszerve­zet, s általában a társadalmi szervezetek mondhatnak a magukénak. Sorolja meglepő bőséggel, mi mindenben kér az őket irányító pártbizottság (és nemcsak az) (rásos jelzést, például a gazdasági tevékeny­ség összefoglalóját havonta és negyedévente, a pártbizottsági ülések anyagát előzetesen és az ülés lezajlásának összefog­lalóját, összesítést a pártokta­tásban felmerült, vitát okozó témákról, véleményekről . .. egészen odáig, hogy a tagdíj- fizetés új rendjéhez kapcsolt adminisztráció messze túl van az ésszerűség határán. Van tehát a gazdasági szer­vezetnek egy deklarált és ha lassan is, de növekvő önálló­sága, s vele aszinkronban ott lelhető a helyi politikai szer­vek önállótlansága, ha szabad ezzel a kifejezéssel élni, szo­ros gyeplővel történő Irányí­tása. Ami létező önállóságuk, az annyira kicsiny, hogy szinte szót sem érdemel, hi­szen úgy-ahogy a pártcsopor­tok mentesek csupán a pa­pírmunkától, az ilyen-olyan összefoglalók, emlékeztetők készítésétől, adatok összegyűj­tésétől. Ami bizony furcsa, fo­nák helyzetet teremt. Azok, akik motorjai kellene, hogy legyenek a gyors válto­zásoknak, kényszerűen azt mondják, álljon meg a menet, majd megtudjuk, mi legyen a véleményünk, az álláspon­tunk . .. Túloznának? Nem hisszük. Az aszinkron, ha nem szépítjük a dolgokat, ide ve­zet, ilyen helyzetet teremt, mert mozdul az egyik eleme a szervezetnek, de vele nem azonos ritmusban forog a má­sik ... s meglehet, vannak, akik ez utóbbihoz szeretnék az előbbit (vissza) igazítani Meg ne érjük ... I MOTTO az emberek, a gépek felké­szültek legyenek, hogy meg­előzzük a baleseteket. Ha nem tudnák, hogy jövünk, akkor nem beszélhetnénk az illetéke­sekkel sem. Akikre tartozik, hogy a feltárt hiányosságokat megszüntessék. Üzengetéssel ehová sem jutnánk. így azután nagyon valószí­nű, hogy a többi 31 helyen is várták a munkavédelmi fel­ügyelőket. Ugyanis az elmúlt hét három egymást követő napján ennyi, gazdasági egy­ségnél ellenőrizték a faipari gépek állapotát, a munkavé­delmi előírások betartását. A legkisebb fészerben zörgő, ós­di masinákat és az üzemcsar­nokokban vijjogó korszerűbb berendezéseket. Mert, ha eb­ben a szakmában baleset tör­ténik, az általában súlyos, csonkolással is járhat. A nagy fcrdulatszámmal pörgő, éles szerszámok mellett nem lehet elmerengeni. A sok rendsza­bály nem szőrszálhasogatás, hanem olyasmi, amivel meg lehet előzni a bajt. Rédei Ferenc két nappal korábban a Budavidéki Ál­lami Erdő- és Vadgazdaság incsői fafeldolgozó üzemében járt, majd a Nagykunsági Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság pusztavecsei telepén nézett körül. Ott is úgy kezdte a vizsgálódást, mint itt. Az el­lenőrzés nyűgös adminisztrá­ciós teendőkkel, a gépek mi­nősítéséről szóló dokumentá­ciók, a technológiai utasítá­sok, a karbantartási terv fel­lapozásával indul. Már kilépett Először a munkaügyi osz­tályon, majd az orvosi rende­lőben tesszük tiszteletünket. Rédei Ferenc kotorászik a kartonok között. Arra kíváncsi, hogy a fiatalkorúak átestek-e a rendszeres és kötelező orvo­si vizsgálatokon. — Hopp, itt van egy — mormogja maga elé a fel­ügyelő, miközben kihúzza egy 16 éves fiú kartonját. — Ja, de ez már kilépett. Na nem baj, itt egy másik. A fenébe, ez sem dolgozik már a válla­latnál ... Azért csak sikerül találni olyat, aki fiatal is, meg ma­radt is, s a bejegyzések sze­rint átesett a szükséges szű­rőkön. Az üzemorvosi rende­lő egyébként igen jól felsze­relt. Ha baleset történik, itt látják el a sebesültet, ha ko­molyabb a dolog, innen hív­ják a mentőket. Egy sor vizs­gálat elvégzésére van lehető­ség, a munkaalkalmasságról, az esetleges halláskárosodás­ról is helyben lehet meggyő­ződni. Bácsi Lajos igazgató és Te- lekné Király Mária munka- védelmi előadó kíséretében indulunk terepszemlére. Az udvaron jókora farönkök so­rakoznak, s miközben beszív­juk a tölgy utánozhatatlan il­latát, a munkavédelmi fel­ügyelő majdnem orra bukik. A vízelvezető árkot fedő egyik betonlap mozdult el a helyéről, s az esemény bele­kerül Rédei Ferenc füzetébe. Megyünk tovább, s a napló­ban szaporodnak a bejegyzé­sek. A fát az üzembe görge­tő rendszer egy helyen sza­bálytalanul van alátámasztva. A munkavédelmi felügyelő kiszúrja azt is, hogy a mel­lette serénykedő munkás nem bakancsot, hanem tornacipőt visel. — Kolléga úr, hol a bakan­csa? — Otthon. Ide könnyű cipő kell, mert gyorsnak kell len­ni. — De ha ráesik a farönk a lábára, akkor szétroncsolhat­ja... Ezért 300 forintos bír­sággal sújtom. Rendben? — Nincs rendben. Van mi­re költenem. Majd ha négye­sem lesz a lottón, akkor talán kifizetem. Emberünk azért csak zseb­re vágja a csekket és szitko­zódva elvonul a raktárba, ahol kap egy új bakancsot, amit természetesen meg kell fizetnie. Mi pedig belépünk az üzembe, ahol azonnal ki­derül, hogy miért van szükség a rendszeres hallásvizsgála­tokra. Akkora a zaj, hogy egyfolytában berezonál a dobhártyánk, s egyáltalán nem halljuk egymás szavát. A munkások fülvédőben dolgoz­nak, hajladoznak a veszélyes masinák között. RágondoLni is rossz, hogy valaki ottfelejt­heti a kezét a pengeéles sza­lagfűrész fogainál. Pedig volt már rá példa, szerencsére jó régen, még 1983-ban. Akkor Szlovák Tibornak ott maradt a gép lemezén négy ujja. Ő volt a hibás, de a cég is fize­tett rendesen. Felgyógyulása után nem tudott már az üzemben dolgozni, közös meg­egyezéssel áthelyezték a so­roksári részlegbe — telefon- központosnak. De ott sem maradt meg, egy idő után el­tűnt, senki sem tudja, ho­vá... A jegyzőkönyvek tanúsága szerint az elmúlt két évben 17 baleset történt a faipari gépeken. Például úgy, hogy valakinek a hüvelykujja be­szorult a rönkök közé, a má­siknak géptisztítás közben kapta el a ruháját a sebesen forgó tengely. A harmadiknak a borotvaéles vezérolló vágta meg a kezét, másoknak az eszterga, a gyalu okozott sé­rüléseket. Jellemző egyéb­ként, hogy a régi dolgozók is áldozatul esnek. Biztosabbnak érzik magukat, hisznek az ezerszer is elismételt mozdu­latnak, ám ezeregyedszer ... Ezekhez a gépekhez nem sza­bad rutinszerűen közeledni! Miközben végigkísérjük a technológiai folyamatot, meg­nézzük, hogyan válik a fa- rönkből hólapát, székülőke, háttámla, vagy éppen 110 hektoliteres ászekhordó, ad­dig nem egy szabálytalanság­ra derül fény. Egyik sem olyan súlyos, ami komolyabb szankciókat vonhat maga után. A nehezebb gazdasági körülmények közepette is ja­vult a munkavédelmi helyzet. Rédei Ferenc szerint azért, mert a vállalatok humanitá­rius és gazdasági okokból is komolyan veszik a dolgot. Meg azért is, mert 1984-ben a munkavédelmi sek is új szisztémára tértek át. Akkor ugyanis földrajzi és szakmai szempontok alapján felosztot­ták egymás között a terüle­tet, s az üzemek veszélyessé­gét tekintve is felállítottak egy rangsort. Azóta eszerint dolgoznak, s egy-egy helyre évente kétszer-háromszor is visszatérnek. Újra indított A háromnapos ellenőrzés során Rédei Ferencnek csak egyszer borult el a kedve. Következménye: szabálysérté­si eljárás a Budavidéki Erdő- és Vadgazdaság incsői telepé­nek vezetője ellen. Még jú­niusban történt, hogy a fa­rönköket továbbító, láncos, görgős, szakszóval: fatransz- portőr, balesetet okozott. Az alsó pályán visszafelé hozott egy beszorult fadarabot, amit az egyik munkás megpróbált kivenni. Benyomta a vész­gombot, a gépsor leállt, s úgy látott hozzá. A gépkezelő azonban ezt nem látta, áram- kimaradásra gyanakodott, s újra indított... A munkás keze pedig ott maradt — sze­rencsére csak könnyebb sé­rülést szenvedett. De tragé­dia is történhetett volna... Akkor az üzemvezetőt köte­lezték arra, hogy olyan be­rendezést állítson be, amely megakadályozza az újra indí­tást. Azt mondták, erre har­minc nap elegendő. Azóta több mint három hónap telt el, de nem történt semmi. Az üzemvezetőt ezerforintos bír­sággal büntette a munka­védelmi felügyelő. Tegyük hozzá: olcsón megúszta. Kövess László A Datacoop Kisszövetkezet optikai billentyűzete és grafi­kus mátrixnyomtatója hiányt pótol a hazai piacon. A zsűri különdíját érdemelte ki Gelencsér András nagykő­rösi kisiparos több célra is használható elektromotoros permetezője. A Nagykőrösi Konzervgyár készítményei ezúttal is sok érdek­lődőt vonzottak. Kár, hogy nem lehetett megkóstolni... (Hancsovszki János felvételei)

Next

/
Thumbnails
Contents