Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

■ Abonyi krónikái A tapasztalatok rácáfolnak Határidő és minőség A közmondás szerint senki sem lehet próféta a saját ha­zájában, egyesek pedig úgy vé­lik, nem vezethet jóra, ha egy üzem élére olyan dolgozó ke­rül, aki néhány évvel koráb­ban szakmunkásként ugyanott dolgozott. Nos, a Budapesti Egyesült Ruházati Szövetkezet abonyi telepén szerzett ta­pasztalatok erre rácáfolnak. A tizenegy hónapja telepve­zetőnek kinevezett Berta Ist­vánná megbízatása eddig sem­miféle hátránnyal nem járt. előnyös számára, hogy 13—14 évvel ezelőtt ugyancsak varró­gép mellett ült. Igaz. később szalagvezető lett, és a társa­dalmi. politikai életbe bekap­csolódva KISZ-, majd párt- titkárnak választották meg. Be­osztása, társadalmi megbíza­tása jó lehetőséget teremtett mind szakmai, mind politikai ismereteinek bővítéséhez, egy­ben több oldalról megismer­hették az emberek. — A tartós együttlét, a kö­zös munka ideje alatt módom volt munkatársaim képessé­geit. a munkához való viszo­nyukat feltérképezni, s most tudom, kihez miként .kell szól­ni, ha valami nincs rendben vagy nem úgy halad munkájá­val, mint kellene. Tudom, kit kell keményebb szavakkal ösz­tönözni. Szerencsére a többség igyek­vő, így könnyen szót értünk. A közelmúltban viszonylag so­kan betegeskedtek, emiatt a kelleténél lassabban haladt a munka, a szállítási határidő vi­szont egyre közeledett. A hát­rány ledolgozására jobb lehe­tőség nem volt, mint egy éj­szakai műszakot is beiktatni. Nagyon örültem, hogy minden­ki egységesen vállalta a túl­munkát. A kisüzem ebben az évben jórészt egyenruhákat készített, megrendelőik közé tartozik a Magyar Posta, a Volán, a BKV és a Belügyminisztérium. Pos­tásegyenruhából készült'a- leg­több, nyári öltönyből 2238. té­liből 5213 darabot gyártottak, s az év végéig még 1800 dara­bot kell megvarrni, ami nem látszik teljesíthetetlennek. Már ismerik a jövő év első kilenc hónapjára szóló prog­ramjukat, továbbra is egyen­ruhákat varrnak. — Mindannyiunknak meg­nyugvás, hogy 1988-ban folya­matosan lesz munkánk, csak a oartnerek. az anyagot szállítók ne gáncsoljanak el — hangoz­tatta a telepvezető. — Január elsejétől milyen változásra számíthatnak? — Üzemünk a jelenlegi lét­rámmal fog működni, sem *w,*iirorő-feles'egünk sem -igé­nyünk nem lesz. Rövidülnek viszont a határidők, és ez fo­lyamatos, jó teljesítményt kí­ván mindenkitől. Bár az idén termékeinkkel szemben minő­ségi kifogás nem merült fel, ennek ellenére a mércét ma­gasabbra kell tennünk. Azt szeretnénk, ha mindenki ak­kor végezne tökéletes, precíz munkát, amikór először vesz kézbe egy készülő terméket, vagy annak részét. Ez azért is fontos, mert teljesítménybér­ben dolgozunk, és akinek sű­rűn kell utólag javítani a mun­káján. fizetéskor kevesebbet talál a borítékban. Míg a 80-as évek elején a BÉR abonyi telepéről többnyi­re az a hír járta, hogy sűrűn cserélődik a munkaerő, az utóbbi esztendőkben ez a fo­lyamat visszájára fordult, sőt a létszám állandósult. Javult a munkafegyelem, már ritkán fordul elő, hogy a dolgozók munkaidőben szeretnék ügyes­bajos dolgaikat elintézni. Nap­jainkban az üzem egy kiegyen­súlyozott. feladatainak megol­dására képes és kész munka­hely benyomását kelti. Gyuráki Ferenc Különdíjasok Az idén Zalaegerszegen rendezték meg a zeneiskolák országos trombitaversenyét. Pest megyét négy abonyi kép­viselte és ketten különdíjjal tértek haza. Az Országos Pedagógiai Intézet különdíját kapta az első korcsoportban szereplő Tarkó Tamás, vala- giint a harmadik korcsoportos Oanyi Tamás. A gyerekekhez hasonlóan különdíjban része­sült Gajdos István tanár és Gajdosné Regényi Hedvig a kiváló zongorakíséretért. A házaspárnak a Művelődési Minisztérium elismerését ítél­ték oda. Gázosremények Egy nemrégen Szolnokon tartott koordinációs értekezle­ten a Tigáz képviselője be­jelentette, hogy az abonyi gáz­program jövő évi folytatása során, előreláthatólag 600 új fogyasztót kapcsolnak be a nagyközségben. Ez a szám nem végleges, mert a működ­tető vállalat még nem zárta le a kérelmekkel összefüggő vizsgálatokat, amelynek ered­ményét egy későbbi megbeszé­lés során ismertetik. Addig te­hát reménykedni lehet, hogy hatszáznál is többen juthat­nak gázhoz 1988-ban Abony- ban. Házaspárbaj a postán Mai, rohanó életvitelű vilá­gunkban jólesik kicsit megáll­ni, pihenni, felszabadultan, mi több, gyermeki módon szóra­kozni. Ennek szükségességét érezve az abonyi postahivatal KISZ-szervezete Házaspárbaj Pályaválasztó lányok és fiúk! Az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola az 1988-89-es tanévre felvesz jó tanuló, általános iskolát végzett fiatalokat automatika és elektronika szakra A tanulók a negyedik év végén szakmunkás-, az arra rátermettek pedig az ötödik év végén technikusképesítést szerezhetnek. Érdeklődni lehet minden kedden 9 és 18 óra között, Nagy László tanárnál személyesen. Cím: Budapest, Egressy út 71. 1149. Telefon: 631-677 vagy 836-140. elnevezéssel házastársak kö­zötti vetélkedőt rendezett a minap. A kétórás program ide­je alatt először a feleségek és férjek külön-külön számot ad­tak arról, hogy együttlétük ideje alatt mennyire ismerték meg egymást, emlékeznek-e még a közös élményekre, s ki- nek-kinek mennyi örömet ho­zott a családi élet. Bár az eseményre a humor, a derű jegyében került sor, voltak a „párbajnak” olyan részei is, amelyből kl-ki fon­tos ismereteket szerezhetett, például a kulturált viselkedés egynémely szabályát, amelye­ket mind a magán-, mind a közösségi életben kamatoztat­ni lehet. A legsikeresebben szereplő házastársak jutalma nem ma­radt el, az összejövetel, a csa­ládok találkozójának (mert többségük gyermekeikkel együtt érkezett) értékét való­jában nem az ajándék .jelen­tette, hanem az otthonokban jelen levő köznapi gondoktól való szabadulás, az emberi kapcsolatok ápolása. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 269. SZÁM 1987. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK Ésszerűbben válogatni Megújulás a növénytermelésben Néhány esztendeje nyilván­valóvá vált, hogy a gazdasági élet megújulási folyamatában elengedhetetlen a termékszer­kezet-váltás, ezáltal a meglé­vő lehetőségek optimálisabb kihasználása. Az új kormány- program támogatja, sőt felszó­lít a helyi viszonyok és a piac igényeinek figyelembevételével történő szerkezeti változtatá­sokra. A mezőgazdasági nagy­üzemek java részében már megvannak az elképzelések a lehetséges járható útról, ám a gyakorlati megvalósítás csak most kezdődik igazán. A ceglédi Lenin Termelő­szövetkezetben egy lépéssel megelőzték a többséget, ők ugyanis már korábban — a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezettel történt egyesülés előtt — megkezdték az átalakítás alapjainak meg­teremtését. Dezsényi László, a termelő- szövetkezet főmezőgazdásza elmondta, hogy az év elejétől működik a pelyhesítőüzemülc, amely a fehérjeprogramban különösen jól hasznosítható. Ugyanennek a programnak a keretében szóját és nagy ter­méshozamú takarmányborsót is termel a gazdaság a jövő­ben. Vetésszerkezetében jelen­tős változás, hogy a jelenleg 320 hektáron termelt mákot a következő esztendőben 500 hektárra szeretnék növelni, s ez a módosítás ugyancsak nagy pluszbevételeket hózhat a .gazdaságnak, hiszen, a mák magas terméshozama mellett a gubó is jó áron értékesít­hető. A szakértelem megvan e növény termeléséhez, s előreláthatóan a piac felvevő­képessége is még nagy lehető­ségeket rejt magában. Ugyancsak nagy jelentőséget tulajdonítanak a szövetkezet vezetői az olajlennek, amely ebben az évben számottevő termésátlagot produkált. Je­lenleg 130 hektáron termelik az ipari alapanyagot, de a piac túltelítettsége miatt bi­zonytalan, hogy növelhető vagy megtartható-e ez a terü­letnagyság. A másik olajosnö­vény, a naprajorgó ugyancsak bőséges terméssel szolgált, ám az utóbbi időben egyre több gazdaság növelte a ve­tésterületét, s itt is kérdésessé vált, hogy a feldolgozóipar lépést tud-e tartani az alap­anyag-növekedéssel. Egyelőre ugyan a szerződések értelmé­ben felvásárolják a gazdasá­goktól az összes termést, de a jövő évek piaci bizonyta­lansága óvatosságra intheti a termelőket. A felsorolt újdonságok, il­letve változások természetesen nem egyik napról a másikra hoznak sikereket a gazdaság­nak, s mértéküket tekintve nem is a legmeghatározób­bak, ám a mezőgazdaságnak, illetve növénytermelésnek az alaptevékenységek és az eh­hez kapcsolódó egyéb tevé­kenységek közt nincs sok le­hetősége a váltogatásra. A tá­mogatások köre nagyon le­szűkül a jövőben. éppen ezért meg kell keresni a meg­felelő növényeket, partnereket és technológiát, hogy a kiala­kított termelésszerkezetét: Té- hessen és érdemes legyen sta­bilizálni. A felesleges beren­dezéseket. egyéb nagy értékű eszközöket — a ceglédiek a lucernalisztgyártó üzemüket bocsátották áruba a közel­múltban — minél gyorsabban el kell adni, hogy az igy ke­letkezett összegből meg tud­ják teremteni az új technoló­giák alapját. Új nevet a megállóknak Lapunk november 9-i szá­mában Körjáratok kellenének címmel olvasónk levelét kö­zöltjük a városbeli autóbusz­közlekedéssel kapcsolatban. Most egy másik észrevétel ér­kezett, amelyet az alábbiak- bán adunk közre. Amikor a Volán újít, na­gyon sok helyen ésszerűsít, a megállóhelyek elnevezésénél nem veszi figyelembe a bekö­vetkezett változásokat. A leg­utóbbi, október 5-én kiadott új menetrendben a 2468. szá­mú járat útvonalán legalább három megálló szerepel olyan néven, ami már a régi idők emléke, például Cegléd, gép­állomás! lakások, Szeszfőzde, Petőfi Tsz. Javaslom, «hogy ezeknek, de más, elavult ne­vű megállóknak is adjanak új nevet, és az 1983-as tavaszi menetrendben már ezt közöl­jék. Molnár István Cegléd, Öregszőlő 144. Logikus, de egészségteien Kevés, kevesebb, elégtelen. Sok, kevés, elégtelen. Elégte­len, légtelen, égtelen stb. Adó és vidéke. Attól függően, ki­nek mennyi vagyona, pénze, jószága van. Ám a lehetősség­ről egyféleképpen gondolko­dunk. Példát ad rá az elmúlt néhány hónap adómegelőző mozgalma, amit a kezdeti fél­reértelmezések után most már a honpolgárok természetes reagálásának nyilvánítanak lépten-nyomon nyilatkozó szakértők. Nem hiszem, hogy sokáig kellene várni a soron követ­kező nyilatkozatokra. Ezek, folytatva a láncolatot, arról szólnak majd, hogy bár a bol­tok és a pénzintézetek lecsa- polása logikus és egészséges következménye az adóról és az áremelésekről szóló hírözön- nek, azért mégsem olyan na­gyon egészséges. Egyebek kö­zött azért nem. mert az OTP- ből hazamenekített pénzek és a mind tetemesebb magánberu­házások fölkeltik a bűnözők érdeklődését is. Logikus, előre látható folyománya az esemé­nyeknek,, Gyakorlati ^ tapasz­talatokéit' 'seih kell' a szom­szédba menni. Az adóügyi kér­désekre besurranásos lopással, betöréssel válaszoló bűnözők Cegléden és környékén is egy­re több esetben „botlanak be­Átutazóban: Gyulai Antal Ki mit tud? A jövő esztendei Ki mit tud?-ra 1987. december 20-ig lehet jelentkezni. A részvétel­hez szükséges nyomtatvány a ceglédi Kossuth Művelődési Központban szerezhető be. A jó színész lélekben min­dig fiatal marad, épp úgy lobog benne a láng, mint amikor először lépett a vilá­got jelentő deszkákra. Erről győződhetett meg az a népes közönség, amely a Ceglédi ősz idei megnyitásakor ösz- szegyűlt a Kossuth-szobornál, majd a művelődési központ színháztermében. A Fehér HoJS pengői Mindkét publikum előtt Gyulai Antal, a kecskeméti Katona József Színház nyu­galmazott színésze idézett részleteket Kossuth 1848 szeptemberi ceglédi toborzó- beszédéből. A veretes monda­tok hű interpretálása néhány percre hiteles történelmi at­moszférát teremtett, megfele­lő keretbe foglalva az őszi eseménysort és a városunkból elszármazott színésznek aznap esti fellépését. Az idősebbek közül többen régi ismerőst véltek felfedez­ni Gyulai Antalban, de az már kihullott az emlékezet rostáján, hogy a város ven­dége ifjúkorában Petrover Antalként szavalt, az akkori ipartestület nagytermében. A műsor befejeztével a ceglédi Kaszinó falai között rende­zett szerény fogadáson alkal­munk volt hosszan elbeszél­getni a művésszel, aki kedves földije és színésztársa, Pat­kós Irma társaságában idézte fel a múlt emlékeit. — Már kisdiákként szeret­tem szavalni. Fülöp József tanító úr fedezte fel a ta­lentumomat, és ő egyengette az utamat. Nagy szükség volt a pártfogására, mert az édes­apám malmi napszámos volt, és nekem is be kellett érnem a szabómesterség kitanulásá­val. Az volt a bökkenő, hogy Pesten a Színművészeti Aka­démia csak érettségizetteket vett fel. Nekem Ódry Árpád engedélyezte — kivételesen — a beiratkozást. — Emlékezetes volt az a felvételi. Szerencsére a bi­zottság titkára nekem druk­kolt, és ellátott jó tanácsok­kal. Emlékszem, ahogy a ver­seket mondtam, csak úgy csengett-bongott a terem, mert szép orgánumom volt. Végig tandíjmentes voltam, nyertem szavalóversenyt is, és az enyém lett a Fehér Holló Társaság 200 pengős jutalma. Nagy szó volt az ak­kor egy magamfajta szegény legénynek. Fekete könyv — Amikor befejeztem a színiakadémiát, a Réti szer­ződtetőirodát kerestem fel. Lett is volna szerződésem, de a kor szokása szerint az iro­da kikötötte, hogy az első ha­vi gázsim őket illeti. Ebbe természetesen nem mentem bele. Akkor még nem tud­hattam, hogy milyen szörnyű bosszút forralnak emiatt. Be­kerültem az úgynevezett fe­kete könyvbe, ami azt jelen­tette, hogy sehol sem kötnek velem szerződést Végül 1935- ben Miskolcon hatvan pengő havi fizetéssel kezdtem meg a pályafutásomat. Gyulai művész úr akkurá­tus elbeszélő. Szívesen elidő­zik a részleteknél, finom hu­morral szövi át mondanivaló­ját. Szavaiból kibontakozott a teljes pályakép. Makón, Szentesen. Erdélyben műkö­dött, majd 1951-től nyugdíjaz­tatásáig a kecskeméti Kato­na József Színház társulatá­hoz tartozott. Nem panasz­kodhatott mellőztetésre. Sok fontos, vezető szerepet rá­osztottak a rendezők. Volt Lucifer, Petur bán, az Ür hangja, az Űri muri Ábel ez­redese, az Ármány és szere­lem kancellárja és még szá­mos színlap őrzi emlékezetes alakításait. Régi ismerősök Patkós Irma és Gyulai An­tal beszélgetéséből a krónikás megtudhatta, hogy fiatalko­rukban Cegléden egymáshoz közel laktak. (Petroverék az akkori Csillag utcában éltek, amely ma Kiss Ernő nevét viseli.) Pályakezdő fiatalként egy alkalommal jelentkezett is a Hollós utca 20-ban Szik- lay Jenőnél, a híres színidi­rektornál, Patkós Irma férjé­nél meghallgatásra. Az le akarta beszélni a rögös pá­lyáról, ám a fiatal Patkós művésznő inkább bátorította próbálkozását. A két pályatárs csendes emlékezése hosszan bele­nyúlt az őszi ceglédi éjsza­kába. A szomszédos asztalok­nál önfeledten csivitelt a fia­tal művészek népes társasága. Tamasi Tamás le” nagyobb mennyiségű kész­pénzbe és értéktárgyakba. No­vember 14-én Abonyban 180 ezer forint és nem kevés ék­szer tűnt el az egyik házból, egy nappal később Cegléden a hívatlan vendégek 1 millió 200 ezer forint készpénzt és 300 ezer forint értékű arany ék­szert vittek el az óvatlan tu­lajdonostól. S hogy miért tart valaki másfél milliót a lakásában? Alighanem ugyanazért, amiért mások hármasával vásárolják a színes televíziót. Persze sem­mi garancia rá. hogy a pénz­nek — ha nem fektetik be. — jobb helye lenne otthon, mint a bankban. És nem csak a be­törők miatt. V. Műszaki újdonságok A KISZ városi bizottsága és az Alkotó Ifjúság Egyesülés műszaki újdonságokat felvo­nultató kiállítást nyit novem­ber 19-én, csütörtökön dél­után két órakor a városi pártszékház aulájában. Hétvége a kaszinóban A Magyar Rádió szórakoz­tató és sportfőosztálya no­vember 21-én, szombaton dél­előtt a ceglédi kaszinóban ve­szi fel a Hétvége című mű­sorát, amelyet december 12-én 9 óra 5 perctől a Petőfi adón hallgathatnak meg az érdeklő­dők. Lézerkés a sebészetben November 23-a és 27-e kö­zött rendezik meg Jászkara- jenőn a 10. jubileumi egész­ségnevelési hetet, amelynek előadói a község szülöttei: or­vosok, főorvosok. November 23-án, hétfőn 18 órakor Podmaniczki István, az MSZMP városi bizottságá­nak titkára nyitja meg az eseménysort, majd ezt köve­tően A fül-, orr-, gégebetegsé­gek megelőzése, a hallásjavi'tő műtétek idős korban címmel dr. Írás Mátyás osztályvezető főorvos tart előadást. Kedden, 24-én 18 órakor dr. Kecskés László kardioló­gus belgyógyászt hallhatják a jelenlévők a szív koszorú­ereinek betegségeiről, megelő­zéséről és gyógykezeléséről. Szerdán, 25-én 18 órakor dr. Debreceni László körzeti főorvos a lelki életről lelki b jókról — a neurózisról — beszél. Csütörtökön, 26-án 18 óra­kor A szervátültetések jelene és jövője címmel dr. Miklós Imre egyetemi adjunktus elő­adása hangzik el. Bizonyára sok érdeklődőt vonz pénte­ken, 27-én 18 órakor dr. Tóth Tihamér ismertetése: modern eljárások az orvostudomány­ban — lézerkés a sebészet­ben. Dr. Jójárt György kandidátus. csecsemő- és gyermekgyógyász, kórházi főorvos, megnyitotta ma­gánrendelőjét. Rendel: hétfőn és szerdán 17—18.30-ig. Cegléd. Ber­csényi u. 3. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents