Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-03 / 259. szám
1987. NOVEMBER 3., KEDD rrvr « 3t tor ei] 9 Dr. Pál Lénárd látogatása Pest megyében Politikai könyvnapok országos megnyitója Gazdag program Százhalombattán Tegnap az MSZMP Pest Megyei Bizottságának meghívására dr. Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára Pest megyébe, Százhalombattára látogatott. A Százhalombattai városi pártbizottságon Krasznai Lajos, a megyei pártbizottság első titkára, Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára, Zimányi László, a városi pártbizottság első titkára és Szekeres József, a városi tanács elnöke fogadta. Itt a város vezetői tájékoztatták a Központi Bizottság titkárát a város életéről, politikai, gazdasági hangulatáról, a városfejlesztésről. Takács Péter, a művelődési ház igazgatója és Pillár János alapszervezeti titkár kalauzolásával ezután megtekintette a vendég a .sokféle kulturálódási lehetőséget biztosító művelődési házat, amelynek egy részében a kedvezőtlen iskolai viszonyok miatt általános iskolások tanulnak. A felszín mögött a lényeget Séta a város főterén A tudós tulajdonsága, hogy mindig kérdez. A „hétköznapi ember előtt természetesnek, egyszerűnek tűnő dolgok a tudós számára csupa kérdőjellé változnak. De ez a politikusok ismérve is: keresni a mélyebb okot, a felszín mögött a lényeget kutatni és elutasítani az általános —, így is úgy is értelmezhető válaszokat. De lehet-e egyetlen napon szerzett benyomások alapján messzemenő, megbízható következtetéseket levonni? Nem. Arra azonban elegendők az így szerzett ismérvek, hogy a látogatót leginkább érdeklő lényegi kérdésekre — az országot, s ezen belül a párttagságot jelenleg foglalkoztató problémákra — a helyi tapasztalatokat összegyűjtse, összevesse az általános információkkal. Dr. Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. akadémikus, egyszemély- ben politikus és tudós, érthető tehát, hogy Százhalombattán járva kérdéseivel mindig félbeszakította az őt tájékoztatók beszédeit. Jóformán még ki sem lépett a személygépkocsiból, amellyel érkezett már kérdezett: Százhalombattán hol található a száz halom —, ő egyet sem vett észre. És érdeklődéssel hallgatta a város régmúlt történetét: az avarok, a kelták, a török hódoltság történetét —, s azt, hogy a város vezetői. ha nem is tudták az ipari fejlődés miatt megőrizni valamennyi (pontosan 122) halmát, a régészek által feltárt emlékek összegyűjtésével, néhány halom megőrzésével emlékhelyet alakítanak ki a ma élő, hálás utókor számára. A Központi Bizottság titkára egész nap izgalomban tartotta a vendéglátókat: érdeklődése a vegyipar és a szénhidrogénkutatás, fejlesztés, vagy az energetika iránt oly nagy volt, tudakozódása olyannyira mélyreható, hogy a dús program végrehajtását állandóan veszélyeztette. Túlzás nélkül lehet megállapítani, hogy dr. Pál Lénárd „hazai terepen” járt, amikor Zimányi László és Szekeres József Százhalombatta fejlődéséről beszélt. Hiszen a város létét a vegyipar és az energetika túlsúlya határozza meg, ami a vendég érdeklődési köréhez tartozik. Egységes vertikumot képeznek itt az intézmények: egymás beszállítói, szolgáltatói. A DKV olajára épül a hőerőmű vállalat, a hőerőmű meleg vizét használja a Temperáltvizű Szaporító Halgazdaság, s a Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet ugyan az egész kőolajipar számára kutat, de a DKV-val közvetlen a kapcsolat. Említhető az Építőszerelő Vállalat, vagy az Áfor —, mindkettő a DKV működésén alapul, Százhalombattán mintegy 60—80 ipari, szolgáltató egység van. Magas technikai színvonal és magas termelési érték jellemző Százhalombatta üzemeire, s az, hogy a gazdasági változásokra nagyon érzékenyen reagálnak. Érdekes példákkal bizonyította Zimányi László, mennyire hatással van egy-egy üzem problémája az itt lakókra, hiszen a lakosok túlnyomó része a város meghatározó néhány üzemében dolgozik. Egyik ilyen példa: amikor az 1970-es évek második felétől csökkent a hőerőmű kapacitása —, a dolgozók minduntalan csüggedten kérdezték: szükség van-e egyáltalán rájuk? A Dunai Kőolajipari Vállalatnál — mert a politikai érveléss:! itt nem késlekedtek — az olajár csökkenésekor nem alakult ki nyoA program a Dunai Kőolajipari Vállalatnál folytatódott, ahol dr. Rátosi Ernő vezér- igazgató és Őri József, a vállalat pártbizottságának titkára fogadta a látogatót. A vállalat munkájáról szóló tájékoztató után az idő rövidsége miatt néhány perces betekintést engedtek a vendégnek a katalitikus krakküzembe, és tájékoztatták a hidrogén- íluoridosalkilező üzem építéséről. A Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetben Doleschall Sándor igazgató és Szalmás László, pártvezetőségi titkár fogadta dr. Pál Lénárdot. A százhalombattai művelődési központban a politikai könyvnapok országos megnyitója tiszteletére a Kossuth Könyvkiadó tetszetős könyvkiállitást rendezett — a vendég ezt tekintette meg, majd a politikai könyvnap országos megnyitóján a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. masztó hangulat. Inkább azt keresték, mit tehetnének saját erejükből, belső tartalékaikra támaszkodva, hogy mérsékeljék forintveszteségeiket. Milyen a város értelmiségének — közte a műszaki értelmiségnek — a hangulata? — érdeklődött a vendég. Általában jó — mondották a város vezetői —, bár ez a réteg ma a legkritikusabb: ők érzik leginkább, hogy a város fejlődése még nem fejeződhetett be, évek alatt nagy volt ugyan a változás, mégis bizonyos értelemben a kommunális beruházásokban elmaradtak. Amikor 1960—70 között nagy erővel építették a lakásokat —, a kapcsolódó intézmények megépítése nem követte. 1980 őszéig — amikor átadhatták a nagyon szép, korszerű, tágas és sokfajta igényt kiszolgál művelődési házat —, lényegében nem volt hol kulturálódni. Márpedig köztudott, hogy a kultúra nagy szervező erő. Az élen á'lva A környezetvédelem kiemelten érdekelte a Központi Bizottság titkárát, s örömmel hallhatta, hogy a pártbizottság és a városi tanács élére állt az egészséges környezet megóvásáért vívott harcnak. Még idén testületi ülések elé viszik, miképpen védjék a tiszta levegőt, a talajt, az ivóvizet. Mert azzal nem sokra megy a város, ha egyesek „morgás szintjén” foglalkoznak ezekkel a témákkal —, a cselekvést kell megszervezni az emberiség védelmében. Ez természetesen nemcsak a környezetvédelemre érvényes, hanem valamennyi társadalmat' foglalkoztató folyamatra: a pártnak elöl kell haladnia —, deffenzivából nem lehet nyerni. A politikai, a közhangulat alakulása szintén központi kérdésként szerepelt a tegnapi látogatáson. A Központi Bizottság titkára előtt sem kendőzték a vendéglátók, hogy a kiegyensúlyozott hangulat mellett sok kérdés idegesíti a lakosságot. Nem is mindig a pénztárcájukat érintő ügyek, hanem a szavak és tettek olykori különbözősége. Egyik sarkalatos kérdés például, amit a politika követel: ne a jó vállalatoktól vonják el a nehéz munka árán megszerzett jogos pénzt és osszák el a gyengén működők között, az ágazati minisztériumok — úgy tűnik — miísem törődnek a határozattal. Ilyen szenvedő vállalat például a DKV, ahol az elvonás mértéke túlzottan magas. A tröszt intézkedése érthető, hiszen a bányászat ráfizetéses, finanszírozni kell. Igaza van azonban dr. Pál Lénárdnak, aki kifejtette: jó lenne különválasztani a kitermelő és a feldolgozó ágazatok ügyét, és a termelőüzemek segítését más módon megszervezni... már készül ilyen határozat. Az ország látja kárát, ha tovább így megy: a jól dolgozó üzemek elveszítik kedvüket, ha a sokszoros ígéret ellenére is elviszik a fejlesztésre szánt pénzüket, ráadásul — hogy el ne vonjanak tőlük mindent — takargatják meglévő javaikat —, ez az út csak rossz felé vezethet. A hangulat javítását segítette az MSZMP Központi Bizottsága júliusi állásfoglalása és az ezt követő őszi parlamenti ülés. A nyíltság, a bajok őszinte feltárása, a mozgósító légkör élénkítette a politikai légkört. Alábbhagyott a felfelé mutogatás, inkább helyben keresték, mi múlik a közösségeken — s mint ahogy Krasznai Lajos mondotta: elkészült a megyei pártbizottság feladatterve is, A kőolajfinomftó egyik vezérlőtermében Borbély Emma, a könyvtár vezetője, az olvasók érdeklődési köréről tájékoztatja a vendéget. (Erdőst Ágnes felvételei) Doleschall Sándor a kutatóintézet új létesítményét mutatja dr. Pál Lénárdnak ennek alapján pedig a helyi szervezetek foglalták össze teendőiket. Ha a párt fent és lent egyaránt következetesen végrehajtja a határozatot, szigorúan ellenőrzi a betartását, akkor az tovább oldhatja a meglévő feszültségeket. Példaként azonban megemlítette a megyei pártbizottság első -titkára, mennyire megpróbálják figyelmen kívül hagyni a financiális és tervező szervek a politikai határozatokat, de a már meglévő kormányhatározatot is. A tanácsoktól nem normatív alapon vonják el a pénzt, az agglomerációs súlyos helyzetre sincsenek tekintettel, említette a szemléletes példát. Eddig hiába volt minden jelzés: úgy látszik, továbbra is az egy megye, egy megye elv érvényesül. Dr. Pál Lénárd is egyetértett azzal: a politika sérül azáltal, ha engedik megszegni állás- foglalásainkat. A gyakorlat nem mondhat ellent a politikai döntéseknek! Kiegyensúlyozottan A Dunai Kőolajfinomító Vállalatnál és a Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetben járva a politikai kérdések mellett a műszaki színvonal, a további fejlesztési lehetőség, a szüntelen keresése az előrehaladásnak — volt a téma. Dr. Rátosi Ernő a kőolajfinomító immár 27 éves létével, állandó megújulásával foglalkozott. — A huszonkét- milliárd forintot érő állóeszköz-állománnyal rendelkező üzemben háromezren dolgoznak. Valamennyi kapacitásuk lekötött. Első technológiájukat saját fejlesztésük révén korszerűsítették. Kicserélték a katalizátorokat, s homloktérben van az energia racionális felhasználása is. Nyugatról vásároltak különböző technológiákat, s a vendég kérdésére a vezérigazgató nyugodtan kijelentette: jelenlegi modem technológiájukra új feladatokat, nagyobb terheket is építhetnek, kiállná a próbát. Jelenleg is termékeik 10—15 százaléka exportra megy, nyugaton állandó partnereik is vannak, három-négyéves megalapozott szerződés köti össze őket. Gyakorlatban is láthatta dr. Pál Lénárd a csúcstechnológiát, a katalitikus krakküzem számítástechnikai vezérlőberendezését, amelyből több is van az üzem területén. 400 felsőfokú végzettségű, 550 technikusi képesítésű, 650 középfokon tanult dolgozójuk van, s 1600 szakmunkással biztosítják feladataik elvégzését. Akár a dolgozók bére iránt érdeklődött a Központi Bizottság titkára, akár az iránt: van-e lehetőségük a műszakiaknak innovációs munkára — megnyugtató választ kapott. Ugyanakkor érthető volt az is, amit dr. Rátosi Ernő mondott: nem mindent kell saját erőből fejleszteni, kikísérletezni, hiszen ami már megvan a világban — meg kell vásárolni, az kifizetődőbb. Érdekelte a vendéget a marketingmunka is, s jó volt hallani, hogy az érdekelt külkereskedelmi vállalatokkal harmonikus az együttműködés, közös érdekeltségi szerződés alapján dolgoznak, s a vállalat szakemberei is ott vannak valamennyi külföldi piackötésnél, az árakat csak a vállalat beleegyezésével változtathatják. A megnyugtató szavakat mindenképpen alátámasztották a számadatok: 70 milliárd forintot tudnak befizetni az államnak. Várható eredményük öt és fél milliárd forint felett van. Évente 7,5 millió tonna olajat dolgoznak fel. Milüárdok Milliók és milliárdok, rubelek és dollárok röpködtek a levegőben —, de hát tudvalevő, a DKV azon vállalatok közé tartozik, amely ugyan nem hallgat a gazdálkodás nehézségeiről, de szüntelenül azon munkálkodik, hogyan kerekedhetnek felül a megújuló gondokon saját erőből. És mindig felülkerekednek és mindig nyereségesek és mindig fejlesztenek, és soha nem mondják: nem telik többre. _A Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő Intézetben nem sok idő maradt a tájékozódásra, de a korszerű fejlesztés példájával itt is találkozhatott dr. Pál Lénárd. Éppen próbaüzemeltetik saját maguk építette kísérleti félüzemüket. A termékek széles skálájára alkalmas berendezés csekély átalakítással más eljárás megoldására is képes, természetesen mindig a hidro- génezés folyamatáról van szó. Rendszerük iránt egy nyugatnémet cég is érdeklődik ... A százhalombattai látogatás utolsó fénypontja a politikai könyvnapok országos megnyitója volt. S. A. (Folytatás a 10. oldalon)
