Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-18 / 272. szám
1987. NOVEMBER 18., SZERDA 3 Miért csökken az állattartás? Népi ellenőrök vizsgálták Évtizedekkel ezelőtt gyakran hallottuk, hogy olyan parasztemberek, akik saját testi nyavalyájukkal sohasem fordultak doktorhoz, mert sajnálták rá a pénzt, az állatorvoshoz lélekszakadva futottak, ha a jószáguk megbetegedett. Az ilyen emlékek birtokában lévők különösképpen kíváncsiak lehetnek annak a népi ellenőri vizsgálatnak a tapasztalataira, amely a közelmúltban záródott le Dabas vonzás- körzetében. Sókonferencia a fél Ha nem akarunk csúszkálni Sózzunk vagy ne sózzunk? A vita évről évre föllángol a tél közeledtével. A közvélemény — de még a szakemberek álláspontja is — természetesen megoszlik e kérdésben. Olyannyira, hogy még egységes sópártiakról és sóellenzőkről sem beszélhetünk igazán. Magam is úgy vagyok vele, ha autóba ülök. elvárom, hogy biztonságosan érjek célba, ne fenyegessen a csúszós, jeges út réme. Sózni kell, mondom ilyenkor. Aztán látva, hogy a rozsda újabb és újabb helyeken indított támadást gépkocsim alváza ellen, eszembe jutnak az ellentábor érvei, s készségesen elfogadom azokat: a nemzeti vagyon elleni vétek minden szem kiszórt sói Amikor a tömött autóbusz tehetetlenül csúszkál velem a fővárosi utcákon, ismét a sózás legoda- adóbb hívévé válók. A lassan, de biztosan pusztuló útszéli fák viszont fölébresztik bennem a környezetvédőt, és határozottan vallom, a só nem való másra, mint ételizesítésre. A háztáji gazdaságokban azt tapasztalták a népi ellenőrök, hogy a gazdák ma is bizalommal fordulnak az állatorvosokhoz a náluk lévő jószágok egészségének megóvása vagy helyreállítása végett, függetlenül attól, hogy az általuk gondozott állatok a saját tulajdonuk vagy a termelőszövetkezetek — a hernádi Március 15., az Örkényi Béke és a kakucsi Március 21. — kihelyezett állományához tartozóak. Meggyőzően kiderül Nem a sokszor túlterhelt, de lelkiismeretesen dolgozó állatorvosokon múlik, hogy a kisüzemekben nevelt lábasjószágok és baromfiak darabszáma csökkent az utóbbi időben. Hernád vonzáskörzetében egy év alatt felére apadt a szarvasmarha-állomány, Örkény és Kakucs vonzáskörzetében szintén fogyott a magántulajdonú állatok száma. Ugyanez mondható el a baromfitartásról, s csupán a sertésnevelés mutatja helyenként a fellendülés képét. Járvány méretű megbetegedések ugyan sehol sem okoztak nagy károkat — s ez a tény az állatorvosokat dicséri —, de az eseti bajok nem voltak ritkák. A gyógyszerel- látás ugyanis minden területen panaszra ad okot. A hatásos import gyógyszerek hiánya ugyanúgy gondokat okoz, mint a belföldi készítményekkel való ellátás akadozása. Ráadásul lohasztja az állat- tartási kedvet a takarmányok romló minősége és a magas ára is. A baromfitápokban például a szükséges 45—47 helyett csak 17 százalékos arányban szerepel már a kukorica, s az egyéb, fehérjék, valamint a nyomelem-összetevők hiánya nemcsak a súly- gyarapodást hátráltatja, hanem különféle betegségek kiváltója is. (A broilercsirkék átlagos leadási súlya emiatt 1,7-ről 1,3 kilogrammra csökkent.) Ezért is tartják indokoltnak a népi ellenőrök, hogy a takarmányok mintavételének színhelye ne a keverőüzem, hanem a felhasználó udvara legyen, mert akkor majd meggyőzően kiderül, ki a felelős az állattartókat sújtó veszteségekért. Az állattartás gazdaságosságának csökkenése előidézője további veszteségeknek is. Az elavult ólak felújítására vagy újak építésére nem áldoznak a gazdák, s így a technológiai hiányosságok végső soron rontják az eredményeket. Hogy csak egyetlen példát említsünk: a baromfiólak 80 százalékában elégtelen a ventilátorkapacitás. Csökkenti a gazdaságosságot az is, hogy a háztájiban úgynevezett túltartásra kényszerülnek, mért olykor tíznapos késéssel veszik át tőlük a vágásra érett jószágokat. Visszatérve az állatgyógyászati problémákra, nyugtalanító, hogy a kötelezően előírt járványmegelőző tevékenységhez egyre nehezebb kisegítő munkaerőt találni. Hernád községben két dolgozó négy nap alatt végzett 1905 háztáji tyúk pestis elleni védőoltásával, s napi keresetük ezért mindössze 107 forint volt személyenként. A háztáji gazdaságok szétszórtsága miatt ez az összeg még a benzinköltséget sem fedezte. Egy-egy ló vérvételénél a segéderő bére 3 forint. Kutakban tárolják De nem tekinthető teljesen megoldottnak az állati hullák és állati eredetű hulladékok megsemmisítése sem. Hernád körzetében egy hektárnyi bekerített, de kapu és felügyelet nélküli területen árkolják el a hullákat. Az Örkényi dögkút már megtelt, új építésére nincs pénz. A Hernádi Tanácshoz évente harminc névre szóló bejelentés érkezik amiatt, hogy az elhullott állatokat a tulajdonosok megsemmisítés helyett a trágyába dobják, a trágyát meg a már nem használt kutakban tárolják, veszélyeztetve a gyermekintézményeket Is. A veszett állatok hulláit az állatorvosok kénytelenek vizsgálatra elszállítani, mivel azt a gazdák nem vállalják, a községi tanácsok pedig ilyen célra gépkocsival nem rendelkeznek. Károkat okozhat A népi ellenőri vizsgálat tapasztalataiból csak azokat emeltük ki, amelyek mielőbbi intézkedéseket sürgetnek Dabas vonzáskörzetében. A húsellátás nálunk a népélelmezés szempontjából a legfontosabb követelmények közé tartozik. Ezért minden olyan jelenség, amely az állattartási kedvet csökkenti vagy az állategészségügyet veszélyezteti, nagyon nagy károkat okozhat. Cseri Sándor Harmincszor drágább Hogy mindez nem csupán jól bevált álvitáink egyike, azt mi sem bizonyítja ékesebben, mint az, hogy ma tanácskozást — mondhatnánk úgy, só- értekezletet — rendeznek az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalban. Az egyetlen napirend: sózzunk vagy ne sózzunk? A sókonferencia vaskos pak- samétát kitevő dokumentációját lapozgatva meg kell állapítani, hogy a közlekedési és környezetvédelmi szakemberek komolyan vették feladatukat, alaposan körüljárták a témát, felelősségteljesen latolgatták a pro és kontra érveket. lata a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult. A piaci felhozatal szinte minden zöldség- és gyümölcsféléből 10-20 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A mennyiség csökkenése éreztette hatását az árak alakulásában, az első kilenc hónapot együttesen tekintve, a lakosság a tavalyinál átlagosan 8,0 százalékkal drágábban vásárolhatta meg az idényáras cikkeket. 1987. I—III. negyedévében 193 ezren keresték fel a megye kereskedelmi szálláshelyeit, 8,0 százalékkal többen, mint 1986-ban. Különösen a külföldiek részéről nőtt meg az érdeklődés, számuk 28 százalékkal, ezen belül a nem szocialista országokból érkezőké 69 százalékkal emelkedett. A kereskedelmi szálláshelyek 9276 férőhelyet bocsátottak az idelátogatók rendelkezésére, 1700-zal többet, mint egy évvel korábban. A megyében szeptember végéig 2170 lakást vettek használatba, 22 százalékkal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A lakás- építkezésekben bekövetkezett cspkkenés az egy évvel korábbinál valamivel nagyobb mértékű volt, s a városokat és községeket egyaránt jellemezte. A lakások szinte teljes egészében magánerőből épültek. Oktatás A megyében ez évben Is tovább folytatódott az óvodás gyermekek és az óvodai helyek számának csökkenése. A helyek száma 450-nel kevesebb a megelőző évinél, ösz- szességében 37 350 helyre 37 800 gyermeket vettek fel, 393-cal kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. A helyek megHazánk határain túlra tekintve kiderül, hogy a nyugateurópai országokban is — a mienknél jóval nagyobb tekintélyű környezetvédő mozgalmak ellenére — többnyire ugyancsak nátrium-kloridot, azaz sót használnak az utak síkosságmentesítésére. Igaz, kísérleteznek más anyagokkal és módszerekkel, s minden eszközzel igyekeznek csökkenteni a kiszórt só mennyiségét. Nem véletlenül örvend a kősó ilyen nagy népszerűségnek: ára az összes olvasztószer között a legolcsóbb, kezelése, tárolása viszonylag egyszerű, s nem utolsósorban hatásos. Kiválóan megfelelne a célnak a kevésbé káros kálcium-klorid is, de ez nálunk legalább harmincszor többe kerülne a sónál. Hasonló a helyzet a mag- nézium-kloriddal is. Az utóbbi években sikeres kísérleteket folytattak a CMA néven ismertté vált kálcium-magné- zium-acetáttal is, aminek egy szépséghibája van: 100—400 dollárba kerül belőle egy tonna. Elavult géppark Magyarországon az úgynevezett síkos napok száma 50— 70 egy-egy téli időszakban. A síkosság elleni védekezés a téli útüzemeltetés legköltségesebb, legtöbb anyagot és eszközt igénylő részfeladata. Az utakra kiszórt só mennyiségét jelenleg a technológia korszerűsítésével lehet a legeredményesebben csöjkkenteni. Az úgynevezett nedvesített szórás sikeres módszernek bizonyult, igaz speciális és drága gépek kellenek hozzá. Ennek eredményeként, amíg 1980-ban 38 gramm sót szórtak egy négyzetméternyi útburkolatra, addig tavaly már csak 27 grammot. (Az NSZK-ban, ahol ezt az eljárást széles körben alszűnésének mértéke több mint másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, így a 100 helyre jutó beírt gyermekek száma változatlanul 101. A gyermekeket ellátó 2857 óvodapedagógus körében emelkedett a szakképzettek aránya; egy óvodapedagógusra változatlanul 13 gyermek jut. Az 1087/88. tanév elején a megyében 120 646 általános iskolás kezdte meg az iskolaévet, 2500-zal kevesebb, mint egy évvel korábban. A tanulólétszám csökkenése és az osztálytermek előző évinél nagyobb mértékű bővülése eredményeként javult az alapfokú oktatás Intézményi ellátottsága. Az osztálytermek száma 126-tal növekedett, így a váltakozó tanítással oktatott tanulók aránya 16 százalékra mérséklődött. Az alsó tagozatosok létszámfogyása miatt csökkent a napközis tanulók aránya, s a csoportok zsúfoltsága enyhült. A középfokú iskolahálózat az előző évi jelentősebb fejlesztésekkel szemben az idén szerényebb mértékben bővült. Százhalombattán elkészült a 9 tantermes Ipari és Közgazdasági Szakközépiskola, az idén két első osztály kezdte meg az iskolaévet. Ezen kívül a váci 23. számú, valamint a halásztelki 72. számú szakmunkásképző intézetben indítottak egy-egy szakközépiskolai osztályt kereskedelmi, illetve szőlő-gyümölcsterme- lőj szakon. Az új tanévben a megye középfokú iskoláinak tanulólétszáma együttesen csak mérsékelten emelkedett, ezen belül a szakmunkástanulóké nem változott. így a megye szakmunkásképző intézeteiben 10 130, középiskoláiban pedig 11 026 fiatal tanul. kivitelező építőiparban együttesen. Mezőgazdaság A mezőgazdasági alaptevékenység két fő ágazatának termelése az elmúlt évivel ellentétesen alakult, a növénytermelésben a hozamoka tavalyinál kedvezőbbek, míg az állattenyésztésben az eredmények mérsékeltebbek. A kalászos gabonafélék vetésterületének idei alakulását a szélsőséges időjárás kedvezőtlenül befolyásolta. Az ország többi területéhez hasonlóan a megyében is csökkent a búzavetés, de különösen az ősziárpa-termelés esett vissza. Az ősziek kedvezőtlen áttelelését a tavaszi árpa területnövelésével igyekeztek ellensúlyozni a gazdaságok. Az országossal ellentétben a megyében kedvezőbben alakult a betakarított termés mennyisége, összességében közel 10 ezer tonnával termett több kalászos gabona az elmúlt évinél. A megye állatállománya 1987. szeptember 30-án valamennyi fő állatfajból kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az állománycsökkenés szarvasmarhából és sertésből kisebb arányú volt az országosnál, juhból megegyezett azzal, tyúkfélékből viszont nagyobb mértékű lemaradás következett be. A foglalkoztatottak száma mind az állami gazdaságokban, mind a termelőszövetkezetekben kisebb mértékben csökkent az elmúlt évinél. Az előbbiekben mindössze 0,4, az utóbbiakban pedig 3,7 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint tavaly. Életkörülmények A foglalkoztatottak száma az elmúlt három negyedévben átlagosan — a kereskedelem, a vízgazdálkodás, valamint a személyi és gazdasági szolgáltatás kivételével — minden megfigyelt népgazdasági ágban csökkent az előző évhez képest. A megye munkaerőhelyzete és a dolgozók átcsoportosítását segítő intézkedések egyértelműen tükrözik, hogy bár erősödött a munkáltatók létszámcsökkentő törekvése, a munkát keresőknek még nem okoz gondot e térségben az elhelyezkedés. A foglalkoztatottak havi átlagkeresete a termelő ágak közül az iparban és az építőiparban az év első kilenc hónapjában erőteljesebben, az állami gazdaságokban és a termelőszövetkezetekben mérsékeltebben emelkedett, mint a megelőző évben. A közlekedésben dolgozók átlagkeresete egy év alatt 12 százalékkal nőtt, a többi megfigyelt népgazdasági ág ennél jóval szerényebb, 5-6 százalékos emelést hajtott végre. A lakossági takarékbetétek állománya szeptember 30-án 16 milliárd Ft volt, amely 9,8 százalékkal haladta meg az 1986. év ugyanezen időpontjáét. A növekedés mértéke mérsékeltebb az előző évekénél, a tárgyévi állomány- gyarapodás pedig csak fele a tavalyinak. A hitelek állománya szeptember végén 17 százalékkal haladta meg az előző év ugyanezen időpontjáét, értéke több mint 26 milliárd Ft-ot tett ki. Ezen belül a személyi hiteleké 25, az áruvásárlásé 12 százalékkal emelkedett. Az 1988. január 1-jén bevezetésre kerülő személyi jövedelemadó, valamint a már bejelentett jövő évi 15 százalékos fogyasztói áremelkedés a lakosság megtakarítási hajlamának csökkenésével egy időben jelentősen növelte vásárlásait. Kereskedelem A megye kiskereskedelmi egységei 31 milliárd Ft értékű árut forgalmaztak, 9,3 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árváltozásokat, a forgalom mennyisége 2,3 százalékkal emelkedett. Ezt kizárólag a vegyes iparcikkek vásárlásának az utóbbi 7 évben nem tapasztalt dinamikus emelkedése okozta, mivel élelmiszerből és ruházatból a lakosság közel azonos mennyiséget vásárolt, a vendéglátó helyeken pedig kevesebbet fogyasztott az idén. A lakossági kereslet növekedése elsősorban a tartós fogyasztási cikkek iránt nyilvánult meg. A felfokozott keresletet a kereskedelem nem tudta hiánytalanul kielégíteni, a III. negyedévben jelentősen bővült a hiánycikkek listája. Így például akadozott az ellátás gáztűzhelyből, automata mosógépből, hűtő- és fagyasztószekrényekből, de hiányzott az üzletekből a fekete-fehér televízió, a kerékpár és szerény a kínálat bútorokból is. A tüzelő- és építőanyagtelepeken sok gondot okoz az építőanyag-ellátás. E termékek körében várható nagyarányú fogyasztóiár-emelke- dések hatására tömeges elővásárlás indult meg, s így a telepekre beérkező áru szinte órák alatt elfogy. Jól felkészült a kereskedelem viszont a téli tüzelőanyag-ellátásra. A telepeken van elegendő hazai szén és tűzifa, de időnként hiányzik az igen keresett NDK-brikett. Az idényáras cikkek kínáSzivattyú a motorhoz A Csepel Autógyárban szerelik — mint ismert — az Ikarus- alvázakat. A futószalagon a motort is beépítik, majd az autóbusz a ruháját Székesfehérváron kapja meg, A képen: Lázár Gáspár motorszerelő a sebességváltóval összeszerelt egységre a szivattyút rögzíti. (Vimola Károly felvétele) küszöbén kalmazzák, már 20 grammnál tartanak.) A szakemberek azt is állítják, hogy lényegesen több sót használunk fel a szükségesnél, ennek legfőbb okát abban látják, hogy az erre a célra használható géppark 70—80 százaléka elavult. Még azt az érvet is megkockáztatják, hogy a síkosságmentesítés szintje meghaladja a kívánt mértéket, mondván, hogy a közvélemény igényei sokszor túlzóak! Magyarul: az emberek nem szeretnek csúszós, jeges úton autózni. (Más kérdés, hogy sokan nem is tudnak.) Ha ezeket az érveket elfogadjuk, akkor kézenfekvő, hogy a fölhasznált só mennyiségét úgy lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha kevesebb utat sóznak. Ez természetesen kevesebbe is kerül, ami ugye nem utolsó szempont. Hatásos, de káros Az OKTH a Közlekedési Minisztériummal közösen készített is egy javaslatot, aminek alapján a közterületeket három kategóriába sorolnák. Az első kategóriába tartozó utakon tilos lenne bármilyen kloridtartalmú oldószer használata, a következő lépcsőfok ezeknek a szereknek a korlátozott alkalmazása, míg a harmadik kategóriába tartozó helyeken sózhatok az utak. Az OKTH véleménye egyébként az, hogy a jelenlegi évi 100—120 ezer tonna sófelhasználást 4—5 év alatt 30—40 százalékkal lehetne csökkenteni. Feltehetően ezt úgy értik, hogy ezzel nem romlanának a közlekedés feltételei. A sózzunk vág ’ ne sózzunk kérdésre tehát ez a mostani sókonferencia sem adhat kategorikus választ. A megalapozott ellenérvek terjedelmes számbavétele mellett ugyanis a következőket szögezi ie az OKTH állásfoglalása: „...a nemzetközi gyakorlat és a jelenleg fennálló hazai feltételek mellett a kloridokkal történő síkosságmentesítés a jövőben is az egyik legfontosabb eszköze lesz a biztonságos téli közlekedési feltételek megteremtésének. Ezt elsődlegesen kedvező fajlagos költségei, a rendelkezésre álló hazai géppark, valamint a kialakult közlekedési magatartásunk és szokásaink indokolják." Hozzáfűzik ehhez természetesen, hogy lehetőleg úgy kell eleget tenni ennek a feladatnak, hogy minél kevesebbet használjunk föl ebből a hatásos, de káros anyagból. Közeleg a tél. Jegesek lesznek az utak. A kérdés nem lesz kérdés többé: ha nem akarunk csúszkálni, akkor sózunk. Tavasszal aztán majd számba vesszük a környezeti és anyagi károkat. M. Nagy Péter Világszínvonalú műszerek Geofizikai kutatás A Geofizikai Kutatóvállalat tizenhat geofizikai csoportja az ország több nagy térségében: a Kisalföldön, Nyu- gat-Dunántúlon, a Dél-Alföl- dön, a Tiszántúlon és a Jászságban folytat kutatásokat újabb földgáz- és kőolajlelőhelyek feltárására. Az alapvető cél, hogy az újonnan felfedezett készletekkel folyamatosan pótolják a kimerülő szénhidrogénmezőket, s így az iparág legalább a 90-es évekig, de ha lehet még tovább is fenntarthassa termelésének jelenlegi színvonalát, tehát évente 2 millió tonna kőolajat és 7 milliárd köbméter földgázt adjon az országnak. Ezért a kutatás már hosszú ideje elsőbbséget élvez az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fejlesztési terveiben. Az ehhez szükséges műszerbeszerzési lehetőségeket világbanki kölcsön is bővítette. Így a geofizikai kutatók az utóbbi két évben világszínvonalon álló új berendezésekkel, 120 csatornás szeizmikus műszerekkel egészítették ki a készülékállományt.
