Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
Takarítják a Halast A csíkot már nem ijesztik meg Nem vagyok ugyan az az ember, aki rajong a nosztalgiázásért, de amikor a napokban a gyömrői Halaspatak völgyében vízcsobogás helyett íejszecsattogásra lettem figyelmes, elkapott ez a ritka, emlékező hangulat. Két férfi csapkodta hosszú nyelű fejszékkel a Halaspatak — a század eleji térképek szerint Halászpatak — partoldalában az elburjánzott, elvadult bokrok, cserjék tövét. Feléjük igyekeztem, hogy megnézzem, megkérdezzem, mit csinálnak. Am amíg odaértem, akaratlanul is elgondolkodtam azon, hogy így messziről nézve is milyen nagy különbség van gyermekkorom és jelenkorom patakja között. A húsz évvel ezelőtti fotókat össze sem lehetne hasonlítani! Annak idején bővizű pataknak ismertem meg a Halast, volt benne bőven naphal, csík, sikló, béka, pióca, mindenféle vízipók-csodapók, patkány, s az ördög tudja még, hogy mi minden, s időnként még pontyfélék is leúsztak a bányatóból. A környékbeli gyerekek tanítottak meg arra, hogyan kell egyetlen kosárral, a mederszéli zsombék alól kihalászni a megbúvó halakat. Aztán amikor elég nagy zsákmány összegyűlt, tüzet raktunk a patakparton, nyársra szúrtuk a halakat, s megsütöttük. De nem mindenki tudta megenni a szabad tűzön sült halacskákat, főleg, ha előtte elfelejtettük őket kibelezni. Így aztán gyakran a macskáink, kutyáink jártak jól fáradságos munkánk eredményével. Idővel már elég volt, ha meglátták az állatok, hogy kosárral a kezünkben megyünk le a völgybe, körénk sereglettek, s várták a finom falatokat. Ha néha egy-egy pontyféle akadt zsákmányul, azt rendszerint az vitte haza, aki éppen kifogta. Hogy aztán az ilyen nagyobbacska halakból néhány nap múlva, vagy szünidő végeztével az iskolai órák szünetéiben cápák, bálnák lettek, az természetes Majeczki Antal csatornaőr — svájcisapkában — és Sző- nyi János csatornaőr és vil- lamosgép-szcrelő tulajdonképpen tűzoltómunkát végeznek, amikor az egészségtelenül túlburjánzott növényzettől igyekeznek megszabadítani a medret fejszével és kaszával. (A szerző felvétele) volt. Jót nevettünk a szerencsés horgászok nagyotmondá- sain. Ám az ilyen nevetgélésről leszoktunk, mert egyre kevesebb hal akadt horogra, azaz a kosárba. Előbb az értékesebb halak tűntek el a vízből, mind több felfordult dögöt találtunk reggelenként a zavarosodó habok között. Majd fogyni kezdtek a vízipókok, a békák, a csíkok, a csigák, s eltelt az életemből egy évtized, hogy nem láttam egyetlen vízisiklót sem. A pusztulás okaiért nem kellett azonban messzire menni. A környező dombokról, az utóbbi egy-két évtizedben nagy mennyiségű kemikália szivárgott a földbe, a patakba. Néhány évvel ezelőtt itt- ott a házi szenyvízderítők, ha túlcsordultak, tartalmuk, főleg esős időben, alaposan megmérgezte . a _ kis élő vizet. A műtrágya, a permetmaradványok, a derítők szennye aztán teljeBalszerencsés rangadók Labdarúgás, megyei II. osztály, Déli csoport: Tápiószecső—Sülysáp 2-1 (1-1) Tápiószecső, 300 néző, vezette: Szacsky (kritikán alul). A közönség fele sülysápi volt, de sok örömben nem lehetett részük. Elsősorban a sípmester ténykedése miatt bosszankodtak a kedvencekkel együtt. A 17. percben Merczel révén előnyhöz jutottak a vendégek. Tíz perccel később — nem tudni miért — a sülysápi kapustól a bíró elvette a labdát, s közvetett szabadrúgást ítélt ellene. A beívelést Fedeles a hálóba fejelte. Szünet után már felháborító volt, amit Szacsky játékvezető produkált. Minden sülysápi támadásba belefújt,. számolatlanul osztogatta — csak a vendégeknek — a sárga lapokat. A .91. (! ?) percben Fedeles közelről lőtte a győztes gólt. Minden sülysápi derekasan küzdött, de ezen a vasárnapon a külső körülmények miatt nem győzhettek. Ifi: Tápiószecső—Sülysáp 3-3(!). Cs. J. Üllő—Szigetújfalu 0-1 (0-0) Üllő, 200 néző, vezette: Földi. A rangadóvá előlépett találkozón a helyiek játszottak fölényben. Az első félidőben Hornyák és Tóth B. is vezetést szerezhettek volna, de kimaradtak a lehetőségek. Szünet után is nyílt harc folyt a győztes gólért, amelyet a listavezető ért el — óriási kapushibából — nem sokkal a befejezés előtt. A döntetlen igazságosabb lett volna. Jó: Balázs, Bírta, Tóth B., Sipos. Ifi: Üllő— Szigetújfalu 0-1. B. T. Monor—Hernád 2-0 (0-0) Monor, 200 néző, vezette: Rózsavölgyi. Az első félidőben két hernádi és három monori gólhelyzeten kívül semmi említésre méltó nem történt. Az 56. percben a lest vitató hernádi védők közül Varga kilépett, az alapvonalról átemelt a kapuson, a gólvonal közelében pattogó labdát Béres pöckölte a hálóba. A vendégcsapat tagjai ezt követően többet foglalkoztak a játékvezetővel, mint a játékkal. A 74. percben Bérest gáncsolták a tizenhatoson belül. A megítélt tizenegyest ugyanő értékesítette. A találkozó végéig ezután már csak egy csapat, a monori volt a pályán, a Hernád ugyanis teljesen szétesett. Közepes iramú és színvonalú mérkőzésen a lelkesen játszó Monor megérdemelten győzött. Jó: Rabi, Ohát, Béres. Ifi: Monor—Hernád 5-0. K. J. Körzeti bajnokság: Gyömrő—Vecsés 1-2 (1-0) Gyömrő, 200 néző, vezette: Dunai. Nem rágták le izgalmukban a szurkolók a körmeiket az első félidőben. Alacsony színvonalú, csapkodó játék folyt a mély talajú pályán, mintha nem is a tabella elején tanyázó együttesek játszottak volna egymással. Némi örömöt csak Nagyfej eő kapufája és a hazai gól. jelentett. A 43. percben Durázi kapásból talált a hálóba. A második 45 percben minden ott folytatódott, ahol az elsőben abbamaradt. Azzal a különbséggel, hogy a vendégek ekkor már sokkal lelkesebben játszottak. Az 50. percben — védelmi megingás után — Széli közelről egyenlített, majd öt perc múlva eldőlt a mérkőzés sorsa. Egy belőtt labdába Nagy- győr olyan szerencsétlenül nyúlt bele, hogy az lábáról óriási erővel kapura vágódott, Csató még érintette, de a felső vasról a hálóba jutott. Öngól! Ezután a Vecsés az eredmény tartására törekedett — sikerrel. Végeredményben a látottak alapján a döntetlen reálisabb lett volna, a szerencsésebb csapaté lett a győzelem. Jó: a Gyömrőből senki, illetve Mohácsi, Nagyfejeő, Széli, Földvári. G. J. sen megmérgezte a vizet és a környékét, kipusztította a láp élővilágát, a patakot szinte holt vízzé tette. A szerves eredetű hulladék miatt sűrűn benőtte a nád, a hínár a medret, ami aztán eliszaposodott, csökkent a vízáteresztő-képessége. A pangó víz hamarosan bű- zölögni kezdett. A hatvanhármas nagy árvíz még jól kitakarította a medret, a lápot, de a fokozódó műtrágyahasználat káros hatásaival a későbbi években, évtizedekben nem tudott lépést tartani még a gépi medermélyítés, szélesítés, szabályozás sem. Valami azért szerencsésen változott. Vagy 3-4 évvel ezelőtt figyeltem fel, hogy hosz- szú idő után megjelentek a környéken a feketerigók, majd letelepedett egy gyömrői ház kéményére a második gólyapár, s a patak fölött nyaranta néhány tucat szitakötőt is lehetett látni. Hosszú idő után az első gyíkot, a patak men,ti láp savanyúfűcsomói között vettem észre alig két éve, s még azon a nyáron siklót láttam, amint az egyik víztároló felé úszott. Hát ennyit javult a helyzet. Nem többet. A két baltás ember, Majeczki Antal és Szőnyi János persze nem sejthették, hogy mi jár a fejemben, amikor megszólítottam őket, de azért a változásokat maguktól is észrevették. így inkább a munkájuk felől kérdeztem őket, s elmondták, hogy a Budapesti Vízügyi Igazgatóság dabasi kirendeltségétől valók, csatornaőrök. Nekik a Halas- patak a 18-as számú csatorna- szakaszt jelenti, amit ha teljesen végigkísérnének, látnák, hogy a Soroksári-Duna-ágba ömlik. Meglepetéssel is szolgáltak, mert elárulták, hogy valójában nem a saját munkájukat végzik, hanem a nyugdíjhoz közel álló kollégának, Horváth Bélának segítenek. Nem is ketten vagy hárman, hanem kilencen vannak, ők a Dunavölgyi brigád. Kü- lön-külön, kinek-kinek megvan a maga szakasza, ám egymástól eléggé távol. S mert brigádban dolgoznak, úgy találták jónak, hogy egy-egy csatornaszakasz kitisztításához együtt látnak hozzá, hiszen többedmagukban jobban, hatékonyabban megy a munka. Náluk elsősorban az ilyen összefogásban mutatkozik meg a jó brigádszellem. Ez az együttes munka ezért is jó, mert a Dunavölgyi brigád tagjai messze laknak egymástól, s csak így tudják összetartani a közösségi életet. Ami pedig általában a vízfolyások és források állapotát illeti, hát elmondhatom, hogy gyakran szomorú tapasztalataik lehetnek. De ők arról aligha tehetnek, hiszen a fűkaszával, a fejszével nem lehet olyan sebeket begyógyítani, amiket a kemikáliák ejtettek a természet testén. Nem csoda, hogy sokfelé, amerre dolgoznak, munkájukkal nem háborgatják a természet rendjét, nem riogatják a csíkot a patakokban, a hosszú, szárazságtól amúgy is megcsappant vizekben. Mert nincs csík a Halasban ... Aszódi László Antal MONORI kWMíi A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM 267. SZÁM 1987. NOVEMBER 17., KEDD őszi számvetés A gabonatermelés tapasztalatai § A hét folyamán mező- § gazdasági nagyüzemeink ^ többségében befejeződik az ^ egyik legfontosabb őszi Í! kampánymunka — a kuko- ^ rica betakarítása. Friss ta- ^ pusztaiatokkal gazdagodva, ^ elfogadható hozameredmé- ^ nyekkel, az elmúlt évinél $5 lényegesen kedvezőbb tel- § jesítményelikel kerülhet $ sor a növénytermelési fő- ^ ágazat gabonatermelésének $ értékelésére. A gabonaprogram célkitűzéseit: a 45 ezer tonna kalászos és a 35 ezer tonna kukorica- szemtermés mennyiségét várhatóan mintegy 5—10 százalékkal túlteljesítik üzemeink. Ennek az eredménynek az értékét csak növeli, hogy az elmúlt aszályos évben közel 20 ezer tonna (70 millió forint) volt a hozamkiesés és az időjárási feltételek emberemlékezet óta nem alakultak olyan szélsőségesen, mint abban a termelési évben. Ennek ellenére őszi búzából 8,5 ezer hektáron 4.5 tonnás termésátlagot sikerült realizálni. Igaz a régi mondás Kiemelkedő a vecsési Ferihegy Mgtsz 5,3 tonnás termés- eredménye. Tervszint feletti 3 tonnás hozamok születtek rozsból, őszi és tavaszi árpából. Szakembereink szerint a júniusi—júliusi többhetes kánikula következményeként (a szem szorultsága miatt) 10— 15 százalékos volt a termés- kiesés az őszi kalászosoknál. Persze hozzá kell tennünk, hogy az 1986/87-es őszi és téli rendkívüli időjárási viszonyok után a márciusban kelt gabonáktól akkor még ezt az eredményt sem várták. A májusi csapadék hatására — igaz a régi mondás: aranyat ér — szép reményekre jogosítottak a kalászosok: hosz- szabb-rövidebb távon szinte hihetetlen a természet, korrekciója a tenyészidőszak szélsőségeinek az ellensúlyozására. Az időjárás szeszélyei ki- fürkészhetetlenek, a mezőgazdaságban sem prognosztizálhatók, épp ezért a tartós jó eredmények csak a termesztés alapfeltételeinek biztosításával és a technológiai fegyelem maximális betartásával érhetők el. Mégis előfordulnak szakmailag megengedhetetlen agrotechnikai hiányosságok. A nem kellő fajtaszortiment megválasztására, a magágy-előkészítés hibáira, a vetés és növényvédelem szakmai, emberi fegyelmezetlenÚj gyógyszertár Átadják rendeltetésének Ecser új létesítményét, a községi gyógyszertárat. A település központjában felépült gyógyszer- tár régi gondot enyhít majd, hiszen eddig csupán kézi gyógyszertár működött a községben. (Vimola Károly felvétele) ségeire gondolunk. Ezek kiküszöbölhető hiányosságok. A gabonafélék termesztésénél és a többi növényféleségnél is ki kell iktatnunk az áltakarékos szemléletet. A szakszerű műtrágya- és vetőmagfelhasználás, a megfelelő magágy-előkészítés és az időbeni vetés a jó termés lehetőségeinek az egyik alapja, amit nem halaszthatunk el még akkor sem, ha e követelmények pénzügyi megteremtése korántsem egyszerű feladat. Az összes szántóföldi növénytermesztés közel 60 százalékát a gabonafélék teszik ki, ebből 6 ezer hektárral, 35 százalékban a kukorica részesül. Az üzemek jelenlegi növénytermelési szerkezetét a vetésforgó kényszere és a mezőgazdasági termékek hatósági árain keresztül érvényesülő érdekeltségi rendszer alakítja, amely nem mindig esik egybe az üzemek érdekeltségével. Ilyen kategória a kukorica is, mégis kívánatos részarányának a növelése mind takarmányérték, mind export szempontjából. Ennek rövid távú megvalósulása vonzás- körzeti szinten csák a legjobb üzemi területek monokulturá- lis termesztésével realizálható. Emellett szólnak az 1987- es tapasztalatok is. Nagyon differenciáltak az üzemi eredmények, 5-től 7 tonnáig alakulnak, összességében közel 40 ezer tonna kerül betakarításra. Magas színvonalú, fegyelmezett szakmai múnka eredménye a pilisi Aranykalász Mgtsz 70 mázsás hektáronkénti kukoricatermése. Az átlagnál magasabb, 6 tonna feletti hozamokat produkál a gombai Fáy András Mgtsz és a Monori Állami Gazdaság is. A háttér Szólnunk kell a betakarítás műszaki-technikai hátteréről és a munkák tapasztalatairól is. Elmondható, hogy napjainkra üzemeink már rendelkeznek azzal a kombájnkapaoitással, amely mind a nyári, mind az őszi aratási feladatok zökkenőmentes végzéséhez szükségesek. Az idén a tenyészidőszak csúszása miatt eltolódott a betakarítás. Igv került sor az állami gazdaság közel 4 ezer hektáros aratási felületének a vecsési Ferihegy Mgtsz és a Rákos Mezeje Mgtsz kooperációs közreműködésével történő befejezésére. A csúcsmunkák idején több mint ötven nagy teljesítményű Claas Dominátor, NDK- kombájn és mintegy 100 db tehergépjármű dolgozott a földeken — nyújtott műszakban — reggeltől késő estig a munkáskollektívák tisztes helytállását követelve. Augusztus 20-ra magtárba került a szemes termény, azóta sincs megállás. Napraforgóból az idén kiemelkedő termésátlagot sikerült betakarítani (2,5 tonna hektáronként). Az átlagnál magasabb kukoricahozamok is a növénytermesztési főágazat eredményességét javítják. Sajnos a burgonya termésátlaga jóval a tervezett szint alatt van (11 tonna hektáronként). Ennek ellenére a növénytermesztésben összességében sikerült a célkitűzéseket megvalósítani. Természetesen ehhez hozzájárul a költséggazdálkodás javuló tendenciája is, amely ma már elengedhetetlen az ágazatok nyereségessé tételében. Az eredményesség, a gazdasági célok megvalósítása nam a gyakorlattól elrugaszkodott elképzeléseken, hanem további strukturális finomításokon és az ezt szolgáló szervezeti és érdekeltségi változásokon kell hogy alapuljon. Üzemeink az útkeresés időszakát élik, 1987-ben már némi előremozdulás tapasztalható. A termelés 3—5 százalékos növekedése mellett a nyereség közel 10 százalékkal emelkedett. A teljesítményekkel arányos, 5 százalékos bérszínvonal-növekedésre is sort keríthettek. Talpon maradni A jövőt illetően . a vonzás- körzet mezőgazdasági szektorának stratégiáját, fejlődésének irányát a VII. ötéves terv és az elmúlt évi párthatározat helyesen határozták meg. Ezek végrehajtására kell a fő hangsúlyt helyezni, a gazdaságok eredményességét javító, exponált tevékenységek termelésbe vonásával, ágazatok fejlesztésével. Csak azok az üzemek tudnak előrelépni, talpon maradni, amelyek ennek szellemében az új feltételekhez, követelményekhez igazodva, a közösen meghatározott célok végrehajtásának az érdekében fognak dolgozni. Fazekas Ernő az MSZMP Monor Városi Jogú Nagyközségi Bizottsága politikai munkatársa Kulturális program Ecseren kedden i 3.30-tól matematika előkészítő, 17-től autóvezetői tanfolyam. Gyomron középiskolai előkészítő tanfolyam az 1. számú általános iskolában, a művelődési házban, 18-tól karateedzés, az úttörőházban 15-től a lövész; 16.30-tól: a számítógépes szakkör foglalkozása. Monoron 9-től a Munkásőr úti iskola irodalmi szakkörének próbája, 15-től karateedzés, 17.30-tól bridzsklub és videoszakkör összejövetele. Vecsésen 15-től és 16-tól művészi torna, 18-tól német nyelvtanfolyam. A Rákos Mezeje Mgtsz Fémipari 1. Üzeme felvesz lakatos, Hegesztő és forgácsoló szakmunkásokat. valamint érettségivel rendelkező gépírni tudó adminisztrátort. Bérezés, megegyezés szerint. — Ctm: Gyömrő. Balcsy- Zs u. li8. 2230. telefon: Gyömrő, 30. Üllőn, a vasútállomáshoz közel, családi ház eladó. melléképületekkel. — Érdeklődni: Erős Pál. Klapka u. 2. a hét minden napján, 9-től 18 óráig. _________ O rion VH 900 KC. infra távvezérlésű, japán videomagnó, eladó. — Érdeklődni: a Monori Hírlap Szerkesztőségében. Eladó eny Simson S 31 B típusú motorkerékpár. Monor. Malom- hegy u. 6. Wagner Sándor. HIRDESSEN A MONORI HÍRLAPBAN! «ISSN 0133—2651 (Monori Hirtlap)
