Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-17 / 271. szám
1987. NOVEMBER 17., KEDD 3 Parlemsnti bizottság előtt A költségvetés tervezetéről Hétfőn ülést tartott az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bognár József akadémikusnak, a testület elnökének vezetésével. Az ülésén részt vett Cservenka Ferenciig, az Országgyűlés alél- nöke, A napirendnek megfelelően a bizottság tagjait Medgyessy Péter pénzügyminiszter tájékoztatta az 1988. évi állami költségvetés irányelveiről. A tájékoztatót követő vitában felszólaltak: Horváth Lajos, a bizottság titkára, Pesta László, az Országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának elnöke, továbbá tizenöt képviselő, köztük Pest megyéből Nőnék Béla (18. vk.), Lakos László (9. vk.) és Cselőtei László (2. vk.). Az elhangzottakat Bognár József összegezte, s a képviselők kérdéseire, felvetéseire Medgyessy Péter, valamint Békési László és Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettesek válaszoltak. Léalma exportra Rosszabb volt a tervezés Több gonddal kell megküzdeni Az időjárás miatt megszaporodott a gyümölcsfelvásárlással foglalkozó megyei áfészek gondja az idén. Bár a téli fagyok eléggé megtizedelték az ültetvényeket, mégis, arra számítottak, hogy a kevésbé érzékeny fajok nem károsodnak különösebben. Így termésük némileg pótolja majd a kiesést. Az érés is eltolódott három héttel a normális évjáratokhoz képest. Kajszibarackból gyakorlatilag nem sikerült felvásárolniuk a szövetkezeteknek. Őszibarackból pedig a távalyi mennyiségnek csupán a feléhez — 360 tonnához — juthattak hozzá. A málnát nem annyira a téli fagy, inkább a júliusi aszály károsította. Ráadásul eltúlzott kereslet jelentkezett a térségben, a megnövekedett vásárlói igény, a túllicitálás miatt az áfészek mindössze 540 tonnát tudtak felvásárolni ebből az ízletes gyümölcsből. Az említett kieséseket nem pótolta, hogy meggyből és cseresznyéből lényegesen több került a felvásárló telepekre ebben az esztendőben. Az előbbiből 620 tonnát, az utóbbiból 220 tonnát vásároltak fel. Különösen a nagykőrösi, a nagykátai és a szentendrei áfészeknél gyűlt össze jelentős mennyiség. Almából nem számíthatnak az áfészek olyan nagyságú exportra, mint tavaly. Ez évben inkább a léalma keresett, amely főként tőkés országokba — Ausztriába, NSZK-ba — kerül. A felvásárlásban meghatározó szerepet játszik a Dél-Pest Megyei Áfész, eddig 40 vagon léalmát és több mint 20 vagon úgynevezett szedett almát továbbítottak. A ráckeveiek körülbelül 7 vagon léalmát vásároltak fel, a tápiószeleiek 20 vagonra számítanak. Ez együttesen is nagyjából a 70 százaléka az elmúlt év hasonló időszakának. összességében a gyümölcsfelvásárlást 89 százalékra teljesítették az áfészek október végéig, ami mennyiségben kifejezve 5156 tonnát tesz ki. Végy egy csipetnyi kamillát... Fűben, fában van az orvosság Minden kenőcsnél hatásosabb Hogy Is szól a régi recept? „Végy egy csipetnyi kamillát, tegyél hozzá zsályát, fodormentát, esetleg kakukkfüvet, azután lobogó forró vízben forrald össze. Az így kapott főzetet szűrjed meg és kész a gyógytea, amely kitűnő toroköblögetésre, fogfájásra és fejfájásra — és az 1932-cs orvosi lexikon szerint — még legalább tizenötféle betegségre.” Az emberiség ősidők óta ismeri és ..-.basznál ja1 gyógyí tásra a különbőz-virágokat, növényi kivonatokat. Különösen faluhelyen ismerték és használták előszeretettel az erdőmező virágait, ahol orvos híján a legtöbb családban a nagymama gyógyította a betegeket. Azután korunkban megjelentek a Herbária-üzletek. Fitotékák és hivatalosan is polgárjogot nyertek közvetlenül a természetes alapanyagból származó orvosságok. Hazánk egyik legnagyobb gyógynövényüzeme a kerepes- tárcsái Szilasmenti Tsz. Nézzük meg, hogyan történik a füvek, virágok termelése és feldolgozása? Erről Vincze György né, a gyógynövény-fő- ágazat vezetőhelyettese ad szakszerű felvilágosítást. — A termelőszövetkezetnek 3500 hektár művelhető területe van, ebből . 1400 hektáron gyógynövényt termelünk, s más gázdáságokkal is termeltetünk 2500 hektáron. A gyógynövényeket négyféle ágazatban dolgozzuk fel. Az első az úgynevezett drogfeldolgozó üzem, ahol a növényeket szárítják, aprítják, bálázzák, csomagolják. A legnagyobb kapacitású a téaüzemünk. Negyven recept Egy kis üvegszekrényből különböző színű dobozokat vesz elő és az asztalra teszi azokat. — Bizonyára ismeri a Ha- limbárium-családot? — kérdezi természetes egyszerűséggel. — Honnan az elnevezés? — Dr. Szalay. Miklós halim- bai esperes évtizedeken keresztül házilag állította elő a gyógyteákat, s a lakására zarándokoltak, akik hittek e főzetek gyógyító erejében. Üzemünk mintegy negyven receptet vásárolt meg az esperestől, amelyeket a Szegedi Orvos- tudományi Egyetemen vizsgáltak felül és az Országos Gyógyszerészeti intézet jóváhagyásával árusítjuk. Nágyon keresettek és népszerűek ezek a termékek, amelyeknek hét fajtája kapható a szaküzletekben. — Ügy tudovi, hogy a ke- repestarcsai üzem a kamilla- feldolgoeásárétovdághírű? — Ez valóban,így van, s erre büszkék is vagyunk. Magyar- országon egyedül mi termelünk kamillát, mégpedig csaknem négyszáz hektáron. Miklós-keserű — Harmincöt üstből álló lepárlóban dolgozzuk fel a kamillát. de az országban több helyen is van lepárlótelepünk, így például: Nyíracsádon, Nyír- bogáton, Darányban. Az emberek bizalma egyre nagyobb a gyógynövények iránt, különösen a kozmetikai cikkeink keresettek: hajápoló-, lábápoló-, testápolócsaládok, amelyek nagyon szép kivitelben és viszonylag olcsón kaphatók. Jómagam 1973-ban kerültem a gyógynövény-főágazathoz, akkor mintegy tízmilliós forgalmat bonyolítottunk le, jelenleg pedig 250 milliós árbevételnél tartunk. Beszélgetés közben sétát teszünk az üzem területén, ahol édeskés-kesernyés illatok szállnak fel a szabadban elhelyezett lepárlókból. A laboratóriumokban a gyógyszertárakhoz hasonló steril tisztaság van. A kiszerelőüzemben még dolgoznak az asszonyok, az alig pár hónappal ezelőtt előállított Miklós-keserűt csomagolják. — Ebben az üzemrészben a legújabb termékcsalád, a Si- lánus csomagolása, a flakonok töltése folyik — tájékoztat Belényesi Tibor üzemvezető. — Huszonheten dolgoznak itt, többségük fiatal, az átlagéletkor mindössze harminc év. Nem hit kérdése — Szép, változatos, érdekes munka, vonzza a fiatalokat — kapcsolódik a beszélgetésbe Nádasdi Pálné, a Silánus ágazat vezetője. — Minimális a fluktuáció, a dolgozók kilencven százaléka 1978 óta — az ágazat beindulása óta — itt dolgozik. Az alkalmazottak nagy része tárcsái, hisz a helybeliek Budapesten sem tudnának jobb munkát találni maguknak. — Sokan járunk ki Pestről is dolgozni — veti közbe Pénzelik■. Arpádné^raktáros,'. <— Előnyös számunkra, hogy egy műszakban dolgozunk és anyagilag is megtgláljuk'a számításunkat. — Mikor a flakonokba öntjük a kozmetikai termékeket, magunkon is kipróbáljuk — mondja mosolyogva Rusz- nyák Istvánná. — Maguk hisznek a növények gyógyító erejében? — Ez nem hit kérdése — válaszolja Krigel Mihály csoportvezető. — Mi már évtizedek óta használjuk a gyógynövényeket és csak végső esetben vásárolunk szintetikus alapanyagú kozmetikumokat. Itt van például, a Csak fiataloknak arctonik, nagyon szívesen használják a tinédzserek, mert minden orvosi kenőcsnél hatásosabb. — Mióta közvetlen bepillantást nyerünk a gyógynövények termelésétől a feldolgozáson át a csomagolásig, meggyőződéssel állíthatjuk, hogy igaz a szólásmondás: Fűben, fában van az orvosság — mondja végezetül Andó Istvánná, az automata gép kezelője. Keresztes Szilvia Minél kevesebb konfliktust (Folytatás az 1. oldalról.) szakszervezetek konkrét javaslatait, figyelemmel az egyes társadalmi rétegek eltérő helyzetére, az ifjúsági foglalkoztatás különösen fontos szempontjaira. O A találkozó résztvevői nagy figyelmet fordítottak az életszínvonal, az élet- körülmények várható alakulására. A kormány képviselői kifejtették, hogy a stabilizáció követelményeinek megfelelően 1988-ban elkerülhetetlen a reálbérek csökkenése. a) A SZOT képviselői — nem látván más ésszerű és reális alternatívát — ezt tudomásul veszik, ugyanakkor nem közömbös, hogy ennek tényleges mértéke hogyan alakul és miként érinti a társadalom különböző, nagy terheket viselő rétegeit. A szak- szervezetek 1988-ban is fontosnak tartják, hogy_ néhány területen központi, bérintézkedésre kerüljön sor, továbbá kezdeményezik az adó- és árrendszer megváltozásából, valamint a jövő évi árszínvonal- emelkedés mértékéből következően a nyugdíjak minimum 330 forinttal, a családi pótlékok 500 forinttal történő emelését. A kormány lehetőséget lát a nyugdíjak minimum 330 forinttal történő emelésére, a családi pótlékok tekintetében viszont csak 400 forintos emelésnek biztosítottak a lehetőségei. Központi bérintézkedésekre is csak szűk körben nyílhat lehetőség. Egyetértés volt abban: elő kell készíteni, hogy a Magyar Államvasutaknál, az ügyészségi és bírósági szervezeteknél bérintézkedésekre kerüljön sor. Tovább kell vizsgálni a műszaki értelmiség jobb anyagi megbecsülésének lehetőségeit. Egyéb bér- intézkedésekre az 1988. évi gazdasági helyzet alakulásának. .. függvényében .-kerülhet, sor. b) A szakszervezetek kép viselői kérték, hogy a kormány az árszínvonal növekedését a lehető legalacsonyabb szinten tartsa. Az árak alakulásával kapcsolatban a SZOT képviselői kifejtették: elfogadhatatlan a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök térítési díjának emelésé. Ugyanakkor szükségesnek tartják az e téren megnyilvánuló pazarlás, a forgalmazás lazaságainak felszámolását, a költségvetés kiadásainak ilyen módon történő mérsékléséti A kormány képviselői — tudomásul véve a szakszervezetek álláspontját — ígéretet tettek arra, hogy a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök térítési díjának emelését leveszik napirendről és megvizsgálják a forgalmazás és a felhasználás egész rendszerét. © A SZOT képviselői-megelégedéssel vették tudomásul, hogy korábbi javaslataik alapján a Minisztertanács a nehéz gazdasági helyzetben is lehetőségét látja néhány, a társadalom egyes rétegeit, érintő, életkörülményt javító intézkedés bevezetésének. Ennek keretében az 1988-as költségvetésből 500 millió forintot fordítva erre a célra, egyebek között az alábbi intézkedésekre kerül sor: — a minimális bérek összegének emelésére; — a 6 éven felüli tartósan beteg és fogyatékos gyermek ápolása, gondozása esetén a gyes 10 éves korig történő ki- terjesztésére; — a 70 éven felüli cukorbetegek pénzbeni támogatására; — a nyugdíjasok utazási kedvezményének bővítésére. Ezeken túlmenően további életkörülmény-javító intézkedések végrehajtására is megállapodás született. O A Minisztertanács és a SZOT képviselői külön is megvitatták a műszaki értelmiség, helyzetével, alkotó tevékenysége kibontakoztatásával összefüggő teendőket. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságban előttünk álló feladatok megvalósítása elképzelhetetlen az értelmiség, ennek részeként a műszaki értelmiség munkája feltételeinek javítása, megbecsülésének erősítése nélkül. O A találkozó résztvevői az egyéb aktuális kérdések sorában áttekintették az adórendszer változása miatt szükségessé váló intézkedéseket és előkészületeket, ennek részeként mindenekelőtt a bérek bruttósításával kapcsolatos teendőket. A SZOT képviselői megelégedéssel nyugtázták, hogy kezdeményezésükre a kormány levette napirendről a munkaügyi bíróságoknak az általános bíróságok szervezetébe történő integrálását. Az erre vonatkozó javaslatra a munkaügyi viták 1988. évi tapasztalatai birtokában tér vissza. A találkozón a SZOT képviselői kezdeményezték, hogy a jogsegélyszolgálatok működésének áttekintése után nyilvános jogszabály rendezze a jogi tanácsadás szervezetét és működését. Megállapodás született a munkahelyi demokráciáról szóló rendelet korszerűsítéséről is. .... A kormány és a szakszervezetek képviselői egyetértettek abban, hogy az 1988-as év döntő fontosságú a stabilizációs program megvalósításában. Felhívják a doígozókollek- tívák figyelmét, hogy tegyenek meg minden szükséges intézkedést az idei feladatok megvalósítására, a jövő évi célkitűzések megalapozására és végrehajtására. A szakszervezetek sajátos eszközeikkel részt kívánnak venni a gazdasági feladatok teljesítésében, a stabilizációs program megvalósításában. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kibontakozás döntő társadalmi fglféteJe ,a szakszervezetek felelős érdekvédelmi. tevékenységének erősítése. Erkölcsi kárt okoztak a vállalatnak A gázfűtés és a kéményseprők Aligha hinné valaki, hogy szőkébb hazánk lakosságával személyesen legtöbb esetben a Pest Megyei Kéményseprő, Cserépkályha-építő és Tüzeléstechnikai Vállalat dolgozói találkoznak. A megyehatárokon belül ugyanis 250 ezer ingatlan áll, s ha ezek mindegyikén csak egyetlen kémény van, akkor az évi kétszeri szemle során 500 ezerszer kopogtat be a kilencven feketeruhás, a néphit szerint szerencsét hozó kéményseprő. Persze az említett cég tevékenysége ma már korántsem korlátozódik a klasszikus munkára. Csak ebből ugyanis, lehetetlen volna megélni, hiszen egy takarítás 24 forintba kerül. Szerencsére azonban van már gázprogram. A régi kéményeknek ugyanis 98 száza‘- léka alkalmatlan arra, hogy e modern és kényelmes fűtőanyag melléktermékeit a levegőbe távolítsa. — De mi lesz önökkel, ha befejeződik a gázvezeték-épíExportra készül a Midihox Több termék gyártásában működnek együtt eredményesen a Dukát Kisipari Szövetkezet és a Szociális Foglalkoztató dolgozói. Nemrég kezdték meg a Midibox gyógyszeradagoló dobozkák készítését. Ezeket ma már nyugatnémet megrendelésre szereli össze Széles Istvánná. tés Pest megyében? — kérdezem Kardhordó Endrétől, a Pest Megyei Kéményseprő, Cserépkályha-építő és Tüzelés- technikai Vállalat igazgatójától. — Ez a veszély egyelőre nem fenyeget. Ha tíz esztendőn keresztül a jelenlegi ütemben fektetik a vezetékeket, talán a végére érnek a munkának. A közeljövőben vonulnak fel a Tigáz dolgozói Dunakeszin, később Dunaha- rasztiban, Pilisvörösvárott, Érden és még sorolhatnám. Ezenkívül figyelemmel kísérjük a lakosság igényeit: 1987- ben például 300 új cserépkályhát építettünk. Ügy tűnik, ennek a régi fűtési módnak a reneszánsza következik. Nagyon jó piaca van a kandallónak is. Ezekből két típust készítünk. Sikerre számíthatnak az úgynevezett szerelt kémények is. Olyan házakba telepítjük, amelyekben mindkét kémény alkalmatlan a gázfűtésre. Kitaláltuk, hogy a ház mellé önálló kéményt emelünk. Ez fogadja a gázt, a régieket meghagyjuk a hagyományos tüzeléshez. — Fontosnak érezném, ha beszélnénk arról, hogy menynyibe kerül egy kémény béléscsövezése? — Az attól függ, hogy mit kér a megrendelő? Például vannak olyanok, akik mindennel akarnak fűteni. Nekik olyan csövet kell beszerelni amelyik saválló. Ennek métere bizony kétezer forint. Normál esetekben 6—7 ezer forintba kerül — anyaggal együtt — a munka. — Sok példát tudok arra, hogy a családiház-építök nem az önök vállalatának a szakembereihez fordulnak. — Ezt nem tiltja jogszabály. A lényeg' az, hogy az átvételnél ■ egyértelmű legyen,, hogy tökéletesen illesztették össze a béléstesteket. Egyébként bízom abban, hogy jövőre ránk sem kell várni a megrendelőknek. Nyáregyházán ugyanis felépítettünk egy üzemet, ahol a decembertől márciusig tartó uborkaszezonban előkészítjük a béléstesteket. Áprilisban pedig, amikor mindenki egyszerre kéri ezt a szolgáltatást, gyorsan tudjuk teljesíteni a megrendeléseket. — Nem akarom a kérdést megkerülni: szóbeszéd tárgya a megyében, hogy a vállalat néhány dolgozója ötszáz vagy ezerforintos csúszópénz ellenében átveszi a kéményeket. — Valóban voltak ilyen gondjaink például Szentendre térségében. A vétkes dolgozókat felelősségre vontuk. Azt azonban kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy a munkatársaimnak többsége tisztességes. Az nem tagadható, hogy ezek a megvesztegethető emberek komoly erkölcsi kárt okoztak a vállalatnak. A Pest Megyei Kéményseprő, Cserépkályha-építő Tüzeléstechnikai Vállalat egyébként nyereséges. Ebben az évben több mint hárommillió forintot várnak a mérleg pozitív oldalára. Nagyon szeretnének foglalkozni a levegőtisztaság mérésével. Kétségtelen, hogy . hasznos lenne ez a szolgáltatás, de egy műszer ára megközelíti az egymillió forintot, s még laboratóriumra is szükség lenne. Így aztán Kardhordó Endre széttárt kezei kifejezik, a lényeget. A levegőtisztaság méréséből egyelőre semmi sem lesz: nincs pénz. yicsotka Mihály
