Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-16 / 270. szám

2 1987. NOVEMBER 16. HÉTFŐ Voroncov és Kampelmann genfi tárgyalásai t A csúcs előtti legfontosabb szakasz Julij Voroncov szovjet kül­ügyminiszter-helyettes, aki a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalásokon a Szovjetunió küldöttségét vezeti, szombaton Genfbe érkezett. Voroncov megbeszéléseket folytat Max Kampelmann-nál, az amerikai küldöttség vezetőjével — aki vasárnap érkezett Genfbe — a közepes hatótávolságú és a hadműveleti-harcászati raké­ták világméretű felszámolásá­ról kötendő szovjet—amerikai szerződés előkészítéséről. A dokumentumon végzett munka most érkezett a leg­fontosabb szakaszához — ál­lapítja meg a TASZSZ hír- ügynökség, kiemelve, hogy az előkészületeknek december elejéig, Mihail Gorbacsov amerikai látogatásáig be kell fejeződniük. Voroncov genfi tartózkodá­sa alatt találkozik Michael Armacost amerikai külügyi államtitkárral is, akivel re­gionális kérdéseket vitat meg. A novemberi ünnepek ide­jén Moszkvára irányuló fi­gyelmet nagyban fölerősítette Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan washingtoni találko­zójának bejelentése — álla­pítja meg vasárnapi nemzet­közi szemléjében a Pravda. A lap hangsúlyozza, hogy a két nagyhatalom először készül egy fegyverosztály megsem­misítésére. A korábbi korlá­tozásokkal vagy a meglevő szintek befagyasztásával ösz- szevetve ez jelentős lépés még akkor is, ha az előkészí­tett megállapodás a nukleáris pusztító erőnek csak kis há­nyadára vonatkozik. Ez esetben azonban nem­csak a katonai, hanem az er­kölcsi és politikai szemponto­kat is figyelembe kell venni. A szerződés nemcsak utat nyithat újabb megállapodások számára, de áttörheti a régi gondolkodásmód, a gyanakvás és a bizalmatlanság zárt kö­rét, s ezzel új lendületet ad­hat a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének — írja a Prav­da. Egyidejűleg figyelmeztet arra, hogy a NATO-országok új nukleáris fegyverekkel kí­vánják pótolni a leszerelen- dőket, s ebben különösen Franciaország játszik aktív szerepet. A Pravda hangsúlyozza azt is, hogy a nukleáris leszerelé­sért vívott harcban nehéz minden egyes lépés, még erő­sek a régi nézetek és előíté­letek, azok az elképzelések, amelyek szerint a világ két ellenséges táborra osztható. Ezzel kapcsolatban a lap rá­mutat a reykjavíki találkozó fontosságára. A The Wa­shington Postot idézi: „... elképzelhetetlen, hogy a tár­gyalásokon az amerikai és ,a szovjet képviselők valaha is visszatérjenek azokhoz a mi­nimális javaslatokhoz, ame­lyekről az izlandi csúcstalál­kozó előtt tárgyaltak.” Nemzetközi orvosmozgafom a békéért Vígét ért a prágai szimpózium Damaszkusz éles hangú reagálása Kairó és az arab diplomácia A damaszkuszi rádió szom­baton. a Tisrin című szíriai napilap pedig vasárnap éles támadást intézett mindazon arab országok ellen, amelyek a múlt héten véget ért arab csúcsértekezlet határozata alapján felújították diplomá­ciai kapcsolataikat Egyiptom­mal. Az ammani csúcsértekezlet határozata szerint — amely ellep akkor Damaszkusz sem emelt kifogást — az Arab Li­ga tagállamai önállóan és sza­badon dönthetnek arról, hogy helyreállítják-e diplomáciai kapcsolataikat Kairóval. A ta­nácskozáson arról nem esett szó, hogy Egyiptomot — ame­lyet az arab világ kiközösített az Izraellel 1979-ben kötött Jugoszláv ár* és bérbefagyasztás Elkerülhetetlen volt a döntés Belgrádban szombaton éj­félkor nyilvánosságra hozták a jugoszláv kormány ár- és részleges bérbefagyasztásról szóló három rendeletét, ame­lyeket a parlament rendkí­vüli. gyorsított eljárással emelt törvényerőre. A rendel­kezések a társadalmi-politikai közösségek és önigazgatási ér­dekközösségek által felhasz­nált anyagi eszközök, továbbá az 1988. évi fogyasztás és a személyi jövedelmek korláto­zásáról intézkednek. A fogyasztói árakat (a sza­bad áras termékek kivételével) az október 31-i szinten befa­gyasztják, előzőleg azonban a villanyáram ára 69, a vasúti jegyeké 61, a postai szolgálta­tásoké 33, a széné 62 százalék­kal megdrágul, a szuperbenzin literje pedig a mostani 460-ról 700 dinárra, a félbarna kenyé­ré vekninként 114-ről 250-re, az étolajé literenként 737-ről 1560-ra, a kristálycukoré kilo­grammonként 470-ről 760-ra, a tejé literenként 257-ről 550 dinárra emelkedik. Milos Miloszavljevics, a szö­vetségi végrehajtó tanács al- elnöke az intervenciós törvé­nyeket elkerülhetetlennek ne­vezte, s közölte, hogy életbe léptetésük nélkül az infláció a jövő év elejére 220 százalékos lenne, ami beláthatatlan gaz­dasági és politikai következ­ményekkel járna. A rendel­kezések a szombaton elfoga­dott inflációellenes program gyakorlati bevezetéséig és végrehajtásának megkezdéséig maradnak érvényben. Az atomkísérletek felfüg­gesztését sürgető felhívással fejezte be háromnapos prágai tanácskozását a Nemzetközi Orvosmozgalom a Nukleáris Háború Megelőzéséért elneve­zésű békeszervezet, amely a csehszlovák fővárosban tar­totta 3. európai regionális szimpóziumát. A mozgalom felszólította a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetőit, hogy de­cemberi csúcstalálkozójukon állapodjanak meg az atomkí­sérletek azonnali moratóriu­máról. A prágai tanácskozás résztvevői szerint ez megte­remtené a feltételeket ahhoz, hogy megegyezhessenek az atomkísérletek teljes betiltá­sáról. A szimpózium záróköz­leménye nagyra értékelte, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapo­dás aláírására készül a köze­pes hatótávolságú és a had­műveleti-harcászati rakéták leszereléséről. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmény csak egy kis részét érintené az atomarze­nálnak, s nem akadályozná meg további atomfegyverek telepítését. A prágai találkozón — ame lyen 25 ország 450 orvosa, köztük Hollón Zsuzsa akadé mikus, a Nemzetközi Orvos­mozgalom a Nukleáris Hábo rú Megelőzéséért magyar nemzeti bizottságának ügyve­zető elnöke, a mozgalom al elnöke vett részt — bejelen­tették, hogy a mozgalom 8. kongresszusát jövőre a kana­dai Montrealban tartják. Frontországok Luandái tanácskozás Hat afrikai frontország állam- és kormányfői kezdtek vasár­nap megbeszéléseket Luandá­ban. Angola, Botswana, Mo- zambik, Zambia. Zimbabwe és Tanzánia vezetői hivatalosan azért gyűltek össze az ango­lai fővárosban, hogy értékel­jék a nemzetközösség múlt ha­vi kanadai csúcsértekezletét. Tárgyalásaik középpontjában azonban az újabb Angola el­leni dél-afrikai agresszióval kapcsolatos kérdések állnak — közölte az angolai rádió. Maga a Dél-Afrikai Köz­társaság első ízben ismerte be, hogy katonái az angolai ellen- forradalmi szervezet, az UNI- TA oldalán angolai területen harcolnak. Olasz kormányválság Újabb belpolitikai sakkjátszma Giovanni Goria olasz mi­niszterelnök szombaton be- i nyújtotta Cossiga köztársasá­Camp David-i különmegálla- podás miatt — visszaveszik-e a szervezet tagállamainak sorába. Omán, Szomália és Szudán még Camp David után sem szakított Kairóval. Jordánia 1985-ben más arab államok felháborodása ellenére rendez­te hivatalos kapcsolatait Egyiptommal. A szerdán véget ért ammani csúcs után négy arab ország — az Egyesült Arab Emírségek, Irak, Kuvait és Marokkó — döntött a tel­jes értékű diplomáciai viszony helyreállításáról. Nem két­séges, csak idő kérdése, hogy mikor szánja el magát hasonló lépésre több olyan befolyásos arab ország, mint például Szaúd-Arábia, a többi öböl menti ország, vagy éppen Al­géria. Az Asz-Szaura című szíriai újság szombaton méltatta Ha­fez Asszad szíriai elnök Ammanban kifejtett erőfeszí­téseit, amelyék nyomán sike-' rült elkerülni egy átfogó arab —iráni konfrontációt. A lap arra célzott, hogy az arab vi­lág végül is nem döntött az Iránnal való diplomáciai kap­csolatok megszakítása mellett és különösebb szankciókat sem helyezett kilátásba Tehe­rán ellen. Ortega pozitívnak értékelte washingtoni útját A kontrák nemet mondtak A TCMR08BAÜTÁS A TASZSZ szovjet hírügy­nökség vasárnap bejelentette1, november 15-én moszkvai idő szerint reggel fél hétkor újabb atomfegyver-kísérletet hajtot­tak végre a szemipalatyinszki kísérleti telepen. A robbantás erőssége 20 és 150 kilotonna között volt. A kísérlet a haditechnika fejlesztését szolgálta. Rendkívül pozitívnak érté­kelte washingtoni látogatását Daniel Ortega nicaraguai ál­lamfő annak ellenére, hogy az amerikai kormányzat el­utasította 11 pontos fegyver­szüneti tervét. A közép-ame­rikai ország elnöke szombaton a mexikói fővárosban nyilat­kozott útjáról. Ortega Washingtonból ha­zafelé állt meg Mexikóban, ahol a közép-amerikai térség helyzetéről tárgyal Miguel De La Madrid államfővel. Újság­íróknak kormánya fegyver­szüneti tervével kapcsolatban elmondta, hogy az javaslat és nem ultimátum. Reagan amerikai elnök szombati rádióbeszédében éli utasította Ortega pénteken előterjesztett javaslatát. Az amerikai elnök szerint a ni­caraguai probléma „belső konfliktus”, s ezért a nicara- guaiaknak maguknak kell megoldaniuk. Elvben ugyan támogatásáról biztosította a guatemalai béketervet, de a tárgyalásokon való közvetlen amerikai részvételt ismét több feltételhez kötötte. Közölte, hogy Washington még e felté­telek teljesítése esetén is fenntartja magának a jogot, hogy beavatkozzon a közép­amerikai országok belügyeibe. ★ A nicaraguai ellenforradal­márok nyomban elutasították Ortega javaslatát. A kontrák a béketervet egyoldalúnak minősítették, olyan javaslat­nak, amely „nem vet számot a fegyveres harc realitásai­val”. A nicaraguai ellenforradal- má|jok hat vezetője Miami­ban sajtóértekezleten olvasta föl azt a közleményt, amelyet eljuttatnak a tárgyalásokon közvetítő Miguel Óbando y Bravo érseknek is. Szurikov az SDI-program előzetes elemzéséről Túlterhelés, „zárófüggöny A Szovjetunióban nem dolgoznak az amerikai Sül­nek, a hadászati védelmi kezdeményezésnek megfelelő programon, nem tervezik nagyszabású rakétaelháritó védelmi rendszer létrehozását — hangsúlyozta az Iz­vesztyijának nyilatkozva Borisz Szurikov, a szovjet lé­gierő vezérezredese, kormányszakértő. FELKAVART INDULATOK Csokoládésdobozba rejtett pokolgép robbant szombaton dél­előtt a bejrúti amerikai egyetem kórházának előcsarnokában. A bejrúti rádió szerint a robbanás hét embert megölt, több mint húszat megsebesített. A merénylet forgatókönyve némileg emlékeztetett a bejrúti nemzetközi repülőtéren szerdán elkövetett pokolgépes merény­letre. Ezúttal egy nő a kórház fogadópultjánál jelentkezett, hó­na alatt dobozzal, és közölte, hogy látogatóba jött. Pillana­tokkal később az előcsarnok mészárszékre hasonlított. Meg­halt a nő is. Valószínűleg öngyilkos akció zajlott le, olyan, amilyet a fa­natikus iszlám mozgalmak szoktak megszervezni. A libanoni Irán-barát csoportokat ugyanis alaposan felkavarta Szíriának az ammani csúcsértekezleten tanúsított — Irántól kissé elha­tárolódó — magatartása, és bosszút esküdtek a „kétértelmű’* damaszkuszi politika ellen. Teherán számára különösen kedvezőtlen, hogy az ammani csúcs után az arab országok egymás után veszik fel újra a teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat Kairóval, ez pedig nem kevesebbet jelent, mint az öbölbeli háború erömérlegének vál­tozását. A Libanonban pánarab mandátummal jelen lévő Szíriának és az országban lévő Irán-barát erőknek eddig sikerült elke­rülniük a nyílt összecsapást. Ez bejrúti jóslatok szerint nem sokáig elkerülhető. Az utóbbi napok-hónapok Nyugat-Bejrút- ban elkövetett merényleteiért semmiféle csoport nem vállalta a felelősséget, de feltűnő, hogy azok majdnem mindig szíriai érdekek ellen irányultak. Csak röviden... HATVANNÉGY ÉVES korá­ban szombaton váratlanul el­hunyt Pjatrasz Griskjavicsusz, a Litván Kommunista Párt KB első titkára. A litván ve­zető tagja volt az SZKP KB- nak és a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának is. A halá­láról kiadott gyászjelentést a szovjet párt és állam vezetői írták alá. ARGENTÍNÁBAN az NSZK kiadatási megkeresésére pén­teken letartóztatták Leo Schwammberger náci háborús bűnöst. Schwammberger ál­landóan váltogatta lakóhelyét. Most a fővárostól 750 kilo­méterre északra fekvő Huerta Grande városban bukkantak rá. A 75 éves embert Argen­tínából később Stuttgartba szállítják, ahol bíróság előtt kell felelnie tetteiért. A máso­dik világháborúban Lengyel- ország nácik megszállta te­rületén az SS-pribék szadista kegyetlenséggel gyilkolta az üldözötteket, főleg zsidókat és cigányokat. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK Pampa nevű városának egyik vegyianyag-gyárában szom­baton egymás után két rob­banás történt, négy munkás meghalt és legalább 30 meg­sebesült. A robbanások nyo­mán keletkezett tűz olyan hőt árasztott, hogy a tűzoltók nem tudják megközelíteni. A telep a Hoechst nyugatnémet konszern amerikai leányvállalatának egyik üzeme. KÉTOLDALÚ kapcsolatok javításáról kezdődtek három­napos indiai—kínai tárgyalá­sok vasárnap Űj-Delhiben. A megbeszélések napirendi pontjai között fontos helyen szerepel a határvita. A kínai küldöttséget Liu Su-csing kül­ügyminiszter-helyettes, az in­diait K. P. S. Menőn külügyi államtitkár vezeti. A A brit kommunisták kongresszusa Nagy-Britannia Kommunis­ta Pártjának 40. kongresszu­sa a központi bizottság beszá­molójának előterjesztésével kezdte meg munkáját szom­baton Londonban. A belpolitikai helyzetről adott átfogó elemzésében a pártvezetőség ’beszámölója a brit nép és a munkásmozga­lom „súlyos kudarcának” mi­nősíti a konzervatív kor­mánypárt júniusi választási győzelmét. A beszámoló a következő évek legfontosabb feladataként egy demokratikus alternatíva kidolgozását jelöli meg. gi elnöknek kormánya le­mondását. Erre a döntésre az­után került sor, hogy a koa­lícióban részt vevő Liberális Párt visszavonta minisztereit a végrehajtó testületből. Mint ismeretes, a keresz­ténydemokrata Goria kormá­nya a nyáron alakult hosszú kormányválság után, s öt párt (a kereszténydemokrata, a szocialista, a szociáldemokra­ta, a republikánus és a libe­rális) képviselőiből állt. En­nek a szövetségnek az alapját az a korábban kialakított gaz­daságpolitikai program szol­gáltatta, amelynek főbb ele­meit a kormány megpróbálta beépíteni a jövő évre szóló költségvetési tervébe. A Libe­rális Párt az utóbbi napokban élesen támadta a kormányt, mivel az módosította a költ­ségvetési tervezet egy korábbi változatát. A Liberális Párt az eredeti kormányprogram­megállapodás megsértésének tekintette a módosítást. Nyil­vánvalóan ürügyről, belpoli­tikai „sakkjátszmáról” van szó csupán. Cossiga államfő — a szoká­sos módon — „feltételesen" elfogadta Goria lemondását, s felkérte, hogy a napi ügyek intézésére egyelőre maradjor hivatalában. Ügy tűnik, a politikai erők azt kívánják, hogy ez a kor­mányválság gyorsan megol­dódjon. rendszer hatékonysága rend­kívül alacsony — még az amerikai szakértők szerint is maximálisan 16 százalékos le­het — s nem tudja megkü­lönböztetni az indított nuk­leáris töltetet a különböző „űrhulladékoktól”, fémdara­boktól, vagy használaton kí­vüli szputnyikoktól. Ez a tervezett rendszer így nem alkalmas a védelemre, viszont nagyon is jó lehetősé­geket biztosít az első csapás­ra — mutatott rá a szovjet kormányszakértő. — Nincs garancia arra, hogy ezeken az űrállomásokon nem telepí- tenek „űr-föld” típusú, nuk­leáris vagy neutrontöltetet hordozó rakétákat. Az amerikai harci űrállo­mások kiválóan alkalmasak lesznek arra, hogy elpusztít­sák a rakétatámadást előre­jelző megfigyelő műholdakat, „vakká és süketté” tegyék az ellenfelet. Amíg nem törté­nik meg a telepítés, a szovjet műholdak működési zavarait nyugodtan lehet elemezni, de a későbbiekben már más a helyzet: nagymértékben meg­nő a véletlen nukleáris konf­liktus veszélye. Szurikov vezérezredes vége­zetül hangsúlyozta: a Szov­jetunió nem ellenzi a kutatá­sokat és fejlesztéseket, de to­vábbra is ellene lesz az egész emberiséget fenyegető űr­fegyverkezésnek. Így tehát az Egyesült Álla­mok nem tud lefegyverző csa­pást mérni az űrből. Ráadá­sul e védelmi eszközök költ­sége csak tizedannyi, mint az SDl-programé. Az egyensúlyt nem lehet megbontani, csak az a baj, hogy a fegyverke­zési hajsza ellenőrizhetetlenné válik — mutatott rá Szurikov. A harci űrállomásokat ki­sebb elhárító — lézerek ellen védett, s célkereső berende­zéssel ellátott — műholdak­kal ártalmatlanná lehet ten­ni, vagy olcsó „űraknákat” lehet telepíteni. A harci és az összekötő űrobjektumok pályáján valóságos „zárófüg­gönyök” hozhatók létre fém­gömbökből, fűrészporból vagy homokból. A válaszintézkedé­seket kombinálni fogják, ki­választva a legoptimálisabbat, azt, amelyik elegendő bizton­ságot nyújt a Szovjetuniónak, s a legkevésbé terheli meg az ország költségvetését. Borisz Szurikov emlékezte­tett arra, hogy az ABM-szer- ződés 5. cikke tiltja tengeri, légi, űrbéli vagy mozgatható indítóállású földi telepítésű rakétaelhárító eszközök létre­hozását és kísérleteit. Az SDI- program keretében olyan har­ci űrállomásokat állítanának föld körüli pályára, amelyen könnyű elhárítórakéták, hőér­zékelő keresővel ellátott elfo­gó eszközök lennének. E nem lesz lehetősége arra, hogy űreszközeivel büntetle­nül atomcsapást mérjen. A lehetséges válaszok közül az első és a legegyszerűbb: a hadászati támadófegyverzet növelése a megnövekedett fe­nyegetés arányában. Van olyan javaslat is, hogy olcsó, robbanótöltettel nem rendel­kező „álrakétákat” telepítse­nek, amelyek a válaszcsapás­nál az interkontinentális bal­lisztikus rakétákkal együtt tömegesen indítva túlterhelik az Egyesült Államok védelmi rendszereit az űrben és másutt. A rakéták megfe­lelő összpontosításával elérhe­tő, hogy amerikai részről há­romszor annyi harci űrállo­másra legyen szükség. A ra­kétákat különleges bevonattal, hűtőrendszerrel, hossztengely körüli forgással meg lehet védeni a lézerektől. Növelhe­tő az a fegyverzet is, amely ellen az SDI nem jelent vé­delmet. A tábornok emlékeztetett arra, hogy már a SALT—1 tárgyalások idején nyilván­való volt mindkét fél számá­ra: a rakétaelhárító védelmi rendszerekhez nemcsak ha­gyományos, hanem elvben új­szerű eszközöket is fel lehet használni. Ezért megállapod­tak, hogy engedélyezik az ilyen irányú kutatásokat a földi objektumokon, az ABM- szerződésben megszabott kör­zetekben. Ezen túl a szerző­dés megengedi a meglévő esz­közök korszerűsítését, termé­szetesen a megszabott korlá­tokon belül. Az SDI-re adandó szovjet válaszról szólva Szurikov rá­mutatott: nem fognak verse­nyezni az Egyesült Államok­kal, de nem is nézik tétlenül lépéseit. A szovjet szakértők elvégezték az SDI előzetes elemzését, s a tudósok mér­legelték a válaszintézkedése­ket is. Az Egyesült Államoknak

Next

/
Thumbnails
Contents