Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

Döntött a végrehajtó bizottság Támogatás lakásépítéshez ILLŐI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 265. SZÁM 1987. NOVEMBER 14., SZOMBAT Aszód Kapcsolatok itthon és külföldön A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén, a hatósági osztály és a lakás­ügyi társadalmi bizottság elő­terjesztése alapján, újabb sze­mélyeknek adott visszatéríten­dő kamatmentes kölcsönt, il­letőleg szociális támogatást lakásépítéshez és -vásárlás­hoz. Biszkup Ferenc és felesége, Gödöllő, a férj a HTÜ, a fele­ség az ÁTK dolgozója, egy gyermeket nevelnek, 60 ezer forint kamatmentes kölcsön. Dr. Gelencsér Endre és fele­sége, Gödöllő, a férj az Ag­rártudományi Egyetem dolgo­zója, a feleség tartós beteg­állományban van, három gyermeket nevelnek, 70 ezer kölcsön, 30 ezer szociális tá­mogatás. Cseresznye József és felesége, Gödöllő, a férj a ke- repestarcsai termelőszövetke­Decemberben két színházi előadást terveznek a városi művelődési központban. A hó­nap elején, december 6-án a Szkéné Színház, a művelődési központ, az MTV fiatal mű­vészek stúdiója, valamint a kortárs művészeti fórum kö­zös produkciója látható: Georg Büchner Woyzeck. A darabot Thurzó Gábor fordításában Árkosi Árpád állította szín­padra. Woyzeck Kovács Lajos. A további szerepekben: Ku- bik Anna, Spindler Béla, Nagy Zoltán, Balkay Géza, Tóth Jó­zsef, Hunyadkürti György, Gőz István, Németh Gábor, Ju­hász Róza, Somody Kálmán. Téli pihenőre vonultak a ba­latoni személyhajók: a siófo­ki kikötőben a MAHART le­ányvállalatának dolgozói meg­kezdték a vízi járművek kar­bantartási, nagyjavítási mun­káit. A gondos ápolásra, fel­újításra az idén különösen rá­szolgált á huszonhat személy­hajó és a négy komp: tavasz­tól őszig 4 millió 150 ezer utast és 584 ezer járművet szállítottak. Üj hajók forgalomba állítá­sára a következő években nem sok kilátás van, ezért — a növekvő forgalmat szem előtt tartva — egy viszonylag ol­csó és bevált módszerhez, ré­gi hajók átalakításához folya­modott a leányvállalat. A vál­lalat a vízi közlekedéssel ösz- szekapcsoilható idegenforgalmi ma mar Általánosan ismert jelenség, hogy az élő szervezetben az élettani mű­ködések ritmusosan mennek végbe. Ennek fontosságáról megoszlottak a vélemények. Egy bizonyos ritmusnak a lé­tezését azonban senki sem vonta kétségbe: a huszonnégy órás szakaszosságot, a circa­dian ritmust (a kifejezés a la­tin circa — körül — és dies — nap — szóból ered). Ez a föld tengelyforgásának idejé­ből, a nappalok és az éjszakák változásából adódik. Az első kérdés az volt, hogy a circadian ritmus miként és milyen mértékben érvényesül az élő szervezetekben, azaz­hogy — közelebbről — milyen hatást kelt.^s azonos-e vala­mennyi emberben. Hogyan is érvényesülhet a 24 órás ritmus egy olyan szervezetben — ve­tették fel sokan —, amelynek molekula- vagy sejtfokon végbemenő elemi működései legtöbbször a másodperc tört részének megfelelő időszakok­ban mennek végbe. Minden­esetre a köznapi megfigyelé­sek azt mutatták, hogy min­denkinek vannak órái, amikor testileg vagy szellemileg aktí­vabb, s vannak órák, amikor pihennie kell. Ez utóbbi rit­mus legtöbbször a nappalok és az éjszakák váltakozásához igazodik. A világosság és a sötétség váltakozásának a megfigyelése az ember számára alig fontos, mert sok egyéb információ is rendelkezésre áll ahhoz, hogy tudja, nappal van-e vagy éj­szaka. Azt gondolhatnánk, hogy valamennyiünkben mű­zetben dolgozik, a feleség gyesen van, két kiskorú gyermeket nevelnek, 40 ezer kölcsön, 60 ezer szociális tá­mogatás. Riedl István és fele­sége, Gödöllő, a férj a Gyó­gyért dolgozója, a feleség a Petőfi iskolában tanít, két kiskorú gyermekük van, 40 ezer kölcsön, 60 ezer támoga­tás. A felsoroltak házépítéshez kaptak támogatást, a követ­kezők lakásvásárláshoz. Kaiser László és felesége, Gödöllő, a férj az árammérő- gyár, a feleség a sütőipari vállalat dolgozója, egy gyer­mekük van, 60 ezer kölcsön. Bartunek Katalin és férje Gödöllő, a feleség textilterve­ző iparművész, a férj az Ártunion dolgozója, egy gyer­meket nevelnek, 100 ezer fo­rint kölcsön. A hónap végén, 27-én és 28- án a kaposváriak jönnek Gö­döllőre. Slawomir Mrozek Rendőrség, zsandárügyi drá­ma. Kerényi Grácia fordítot­ta, rendezte Gothár Péter. Jordán Tamás, Lukáts Andor, Koltai Róbert, Csákányi Esz­ter, Bezerédy Zoltán, Kará­csony Tamás kelti életre a szerepeket. Jegyek az előadásra novem­ber 16-tól, a Rendőrségre 20- tól kaphatók. Felnőtteknek 100, diákoknak 50 forintos áron. Az előadások mindhá­rom alkalommal este 7 óra­kor kezdődnek. szolgáltatások körét és válasz­tékát kívánja erőteljesebben bővíteni a jövőben. E törek­vés első lépéseként nosztalgia- hajóvá alakítják a Jáalatcmi flotta három legöregebb !—%s sokak szerint legszebb — ví­zi járművét: a Kelén, a Cson­gor és a Csobánc motorost. Az úszótestek teljes felújítása után — ami két hajónál már meg is történt — eredeti ter­vek és dokumentációk alapján állítják helyre az utasteret, s lehetőséget teremtenek arra, hogy étellel, itallal, szűkebb körű programokkal is kiszol­gálhassák a közönséget. A megvalósítandó ötletek közt reggeliző sétajáratok, ze­nés vacsoraestek, halászatnéző hajókirándulások is szerepel­nek. ködik valamiféle pontosan já­ró circadianóra. Márpedig er­ről szó sincs. Mindenkinek van olyan ismerőse, aki alig tud felébredni reggel 9 vagy 10 óra előtt. De olyanokat is ismerünk, akik abban lelik az örömüket, hogy virradatkor kelhetnek fel. Más szóval: mindennapi megfigyeléseink­ből is tudjuk, vannak nappali emberek, s vaunak éjszakai emberek. Egy kérdőíves felméréssel arra keresték a választ, hogy a szabadság ideje alatt az em­berek átállnak-e egy másfajta alvási, ébrenléti szokásra. Ki­derült, hogy a nappali embe­rek a munkanapokhoz képest nem változtatják meg felke­lésük és lefekvésük idejét. Az éjszakai emberek azonban tel­jesen eltérnek a munkájuk miatt egyébként megkövetelt nappali, és éjszakai időbeosz­tásuktól. Későn fekszenek, s későn kelnek fel. A vizsgálatok kimutatták, hogy a nappali emberek és az éjszakai emberek alvásuk élettani mutatóiban (az alvás időtartamában, az agyi villa­mos tevékenységben stb.) nem különböznek egymástól. A nappal mért élettani mutatók között sem találtak eltérést, kivéve testhőmérsékletüknek az alakulását. Eltérés mutat­kozott azonban a két csoport között abban* hogy mikor érik Ha a szokszínű, mégis egy­séges közösségi művelődés áz egész közösség ügye, ez any- nyit jelent, hogy fejlesztésén sokaknak és mégis egységes szellemben, egymással össze­fogva kell munkálkodniuk. Szocialista látókörre, erkölcsi tudatosságra van szükség, hogy ez az összefogás a vilá­gos munkamegosztáson, a kö­telességeknek és a jogoknak a közös érdeket szem előtt tartó egyeztetésén alapuljon. Egész Európában Az összefogás, a közös cse­lekvés javíthatja és javítja a sokszor szegényesebb feltéte­leket is. Csak ez képes le­győzni a szektorérdekek szűk- körűségét, csak az tudja ki­iktatni a párhuzamosságokat, biztosítani a rendelkezésre ál­ló szellemi erők olyannyira kívánatos összpontosítását. Ezek a megállapítások — amelyeket, ha nem is szó sze­rint, de gyakran idéznek a népművelés különböző terüle­tein dolgozók — jutottak eszembe, amikor dr. Asztalos István, az aszódi múzeum igazgatója összefoglalta azok­nak a rendezvényeknek a so­rát, amelyeket az októberi múzeumi hónap idején szer­veztek. Közismert* hogy az aszódi Petőfin Múzeum,az prszágos há­lózatban rangos ‘ h'élyét foglal el, amit állandó és időszaki kiállításai, valamint kiadvá­nyai egyaránt igazolnak. És hogy mekkora az intézmény vonzó hatása, azt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy az elmúlt három hét­ben másfél ezer látogatójuk volt, köztük sokan érkeztek külföldről, és az ország távoli vidékeiről egyaránt. A ven­dégkönyvből talán Európa egyetlen országa polgárai­nak a bejegyzése sem hiány­zik, akik ebben a kicsinységé­ben annyi nagyságot, gazdag­éi a legteljesebb éberségük időpontját. A nappali emberek számára ez az időpont 15 óra 30 perc táján következik be, az éjszakai emberek számára 19 óra tájban. Ez a különbség összefüggött testhőmérsékle­tüknek napközben tapasztalt változásával. A nappali embe­rek a legnagyobb éberségüket a hőmérsékleti csúcsok előtt érték el, az éjszakai emberek ellenben a hőmérsékleti csú­csok után. Az emberek átlagos perió­dusa körülbelül 25 óra, ezt az emberek nagy többségének nem nehéz pontosan 24 órás időközre beállítani. Kísérletek kimutatták, hogy a kísérleti személyek könnyen átállítha­tok 23 vagy akár 26 órás mesterséges napokra. Ám ku­darcot vallottak, ha ennél rö- videbb vagy hosszabb időkö­zök kialakítására tettek kísér­letet. Eszerint az, amit a kés­leltetett alvási fázis jelensé­gének neveznek, azokban az emberekben fordul elő, akik éjszaka képtelenek lehunyni a szemüket, s csak reggel me­rülnek egy rövid időre álom­ba. Ezeknek az embereknek az önkéntelen circadian pe­riódusa hosszabb 24 óránál, s ezért állandó fáziseltolódásban vannak a többi emberekhez képest. Az éjszakai emberek bizonyára nem betegek, leg­nagyobb éberségüket azonban ságot láttató és őrző termek­ben megfordultak. Asztalos István összefoglal­ta számunkra a múzeumi hó­nap eseményeit. Az október 5-én megrendezett megnyitón az igazgató csaknem száz ér­deklődő előtt a Podmaniczky család aszódi építkezéseiről tartott diaképekkel illuszt­rált előadást, amelynek ki­egészítője volt a kastélyban tett látogatás — jelenleg kol­légiumnak használják —, ahol megnézték a díszterem Krä­cker János Lukács által 1746- ban készített és a közelmúlt­ban restaurált freskóját. Az előadás sikerére jellemző, hogy azt a kollégium tanulói részére hamarosan megismét­lik. A szomszédban A múzeum kapcsolatrend­szerének erősödését fedeztem fel abban, hogy október 9-én Jászberényben, a Jász Múze­umban A Galga mente nép­művészete címmel nyitották meg a Korkes Zsuzsa muzeo­lógus által rendezett és meg­érdemelten nagy sikert hozó kiállítást. A jászberényi és az aszódi múzeumok között ré­gebbi a kapcsolat, s a föld­rajzi közelség talán még több lehetőséget adna a gyakoribb kiállításcserékre. Egymás meg­ismertetése az emberi kapcso­latok és barátkozások erősö­dését segíti. A Jászság so­kat adhatna a Galga menté­nek és természetesen fordítva is igaz ez a lehetőség. Október 12—17. között a Suhl megyei Beate Debuse és Peter Weidemann fiatal szob­rászművészek vendégeskednek Aszódon és miközben ismer­kednek életünkkel, előkészí­tették és megrendezték a Pest megye testvérmegyéjé­ben, vagyis Suhl megyében élő ifjú képzőművészek kiál­lítását, amelyet október 16­az esti órákban érik el, s ezért azon vannak, hogy 26 vagy 27 órás napokat éljenek meg. Emiatt térnek az átla­gosnál később nyugovóra. Ha az élettani működések napi ritmusa sietni vagy kés­ni kezd. illetőleg, ha a bioló­giai változások nem a meg­szokott órában következnek be. hanem előbb, illetőleg ké­sőbb, gyakran támadnak az embernek alvászavarai. A circadian ritmus egyéni különbségeit szintén okvetle­nül figyelembe kell venni bi­zonyos esetekben. A sebészek ezért választják meg mindig gondosan a legalkalmasabb műtéti időt, a transzkontinen­tális pilóták szolgálati idejét alvás és ébrenléti ciklusuknak az ismeretében szabják meg, hogy a pilóták megfelelően kipihenhessék magukat a re­pülések előtt. Bizonyos gyógy­szereknek a hatása szintén különböző, attól függően, hogy mikor kapta őket a be­teg. JÓL ISMERJÜK azt is, hogy milyen súlyos zavarokat okozhat, ha valaki éjszakai munkát vállal hosszabb időre, emiatt teljesen eltérő időkben kell felkelnie, mint ahogy circadian ritmusa azt megkí­vánná, illetőleg nem tud aludni, amikor szeretne. A sportolók teljesítménye is le­romolhat, ha valami megza­varja circadian ritmusukat. A példákat még hosszan lehetne folytatni. Persze nem szabad azt hinni, hogy az , alvásnak minden zavara mögött ez az ok lappang. M. I. án Winfried Wiegand művé­szettörténész nyitott meg. A tárlat egyébként, november 22-ig látható. Közös cselekvés Dicséretes — és éppen erre utaltunk írásunk bevezetőjé­ben —, hogy a múzeum tö­rekszik a közművelődés egé­szével megtalálni a kapcsola­tot értékeink megismertetésé­ért. Ebben a szellemben ren­dezték meg Galgahévízen ok­tóber 19-én délután az ál­talános iskola tanulóinak, es­te pedig a község felnőtt la­kosságának a galgahévízi ása­tásokról szóló előadásokat, melyeket Pintér László, az aszódi múzeum régésze tar­tott. , Október 26-án dr. Torma Istvánt, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Régészeti In­tézetének osztályvezetőjét a zsámbokiak fogadták, hogy meghallgassák a Zsámbok ré­gészeti emlékei című előadá­sát. A sikeres hónapot a Pe- tőfi-emlékünnepség október 31-én rendezett színes prog­ramja zárta, s ez ismét azt igazolta, hogy az összefogás, a világos és tudatos munkameg­osztás, a közös cselekvés tud­ja megmozgatni az embere­ket. F. M. Meghalt Kondor Ottó Meghalt Kondor Ottó, a Gödöllői Tangazdaság nyugal­mazott közgazdasági igazgató- helyettese, az egykori járási párt-végrehajtóbizottság tagja. A tangazdaság Kondor Ottót saját halottjának tekinti. A nap programja November 15-én. Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: Casino, 16 órá­tól. Urbán Tamás: Jelen idő, fo­tókiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, ki­állítás Gödöllő növény- és ál­latvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről, Ipar­művészet a gödöllői művész­telepen. A régi Gödöllő, ka­marakiállítás, megtekinthető 10—18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállítóterem: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. November 15-én: Gödöllő, művelődési ház: Életreformklub — túra, ta­lálkozás 9.45-kor a HÉV gö­döllői végállomásán. Diáktanya: Videózás, 16 órá­tól. Urbán Tamás: Jelen idő, fo­tókiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. A helytörténeti gyűjtemény, az aszódi múzeum és a kere- pestarcsai kiállítóterem mű­sora megegyezik a szombati­val. iMi Mozi hí November 14-én és 15-én: A kis vonatrablás. Magyarul beszélő jugoszláv filmszatíra. 4 órakor. Az elveszett frigyláda fosz­togatói. Színes amerikai ka­landfilm. 6 és 8 órakor. i Szombati jegyzet« Áramár Az egyik szemem sír, a másik nevet. Az utóbbival szemlélem vadonatúj, most felszerelt árammérő órán­kat, az előzővel pedig le­olvasom, hogy a bekapcso­lás óta eltelt röpke öt órácska alatt a kilowattok alapján 12 forintnyi elekt­romosságot fogyasztottunk. Az eredmény mégsem dön­tetlen és nem is elkedvet­lenítő — egyelőre. Hiszen ez jelzi a végső honfogla­lást az új otthonban. Ed­dig két lakás közös szám­lán volt, ezentúl a napnál is világosabb lesz, mennyi elektromosságot haszná­lunk mi hárman, két hó­nap múlva érkezik az el­ső villanyszámla. Az első napokban meg- gondoltabban kapcsoljuk a világítást, a háztartási gé­peket, de ez' nem jelenti azt, hogy pislákoló fé­nyekkel fájdítjuk a sze­münket, fejünket, s hogy lemondunk a robotok se­gítségéről. Később figyel­mességünk biztosan csök­kenni fog, de a fogyasztás­nak pontos határt szab pénztárcánk tartalma. Elhatároztam, hogy ha­vonta jegyzem majd, meny­nyit szaladt előre a gödöl­lői nagyüzem minden ott­honban megtalálható for­gómorgója, s az egyik évit összehasonlítom a másik­kal. Nem kell különösebb jóstehetség ahhoz, hogy elő­re megmondjam: a fogyasz­tás és a kilowattonként fi­zetett összeg is emelkedni fog. Szép gondolatok ezek? Az áremelkedésen kívül szépek. Csak féloldalasak. Néhány éve már hálózat- fejlesztési hozzájárulást is kell fizetnie annak, aki egy bizonyos teljesítményhatár­tól többet igényel. Szám­lánkban ez a rovat 7700 fo­rintot tartalmazott. Ennyit fizettek hálózatfejlesztési hozzájárulásként szomszé­daink és az unokatestvé­rem is. Falun, városban, még a fővárosban is, azo­nos ez az összeg. Megszok­hattuk, hogy a kenyér árá­ban is benne van már min­dén dekányi’ liszt, gramm­nyi élesztő, percnyi mun­kabér, ami egy-egy kiló kisütéséhez szükséges. Lo­gikai buktatója tehó,t nem annak van, hogy az ára­mot is meg kell fizetni, ez­zel a hozzájárulási formá­val. Az okoz fejtörést immár a kormány számára is, hogy nem egységes a vil­lamos áram tarifája. A falvakban a legdrágább. Kevesen tudják, hogy en­nek történelmi előzményei vannak. Harminc évvel ez­előtt több száz helyi fo­gyasztói ár volt. Ezek at­tól is függtek, hogy meny­nyi az adott vidéken az áram előállításának költsé­ge. Ma már egységes háló­zatról beszélünk. Az 1980- as áremelésnél mégis nőtt a vidéki és a fővárosi ta­rifadíjak közötti különbség. Az egységes tarifarendszer bevezetését akkor azért ve­tették el, mert az élelmi­szerek árát is emelték, s az egységesítés a budapestie­ket még azon felül is súj­totta volna. Most tehát az a helyzet, hogy ugyanannyi hozzájá­rulást fizet a közégekben építkező, mint a városi la­kos. Az áramot mégis drá­gábban kapja. Attól tartok, hogy a jövőben is az előb­bi szemlélet akadályozza meg a változtatást. Pedig világos dolog, hogy a teher ugyanaz lenne. Csak a vi­déki már megszokta, a kedvezményezett pedig e megszokás előtt állna. Előbb-utóbb azonos ke­réknyomba kell kerülnünk. Miért? örültem, hogy a városi népfrontbizottság elnöke fogalmazta meg a választ a kibontakozási programról szóló vitában. Egységes tarifával csök­kenteni lehetne a költség- vetési hiányt. Ahhoz pedig, hogy egységesen vegyünk részt a program kibonta­koztatásában, egységes ér­dekeltség — is — szüksé­ges. B. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Színház Decemberi előzetes Reggeli a sétajáraton Nappalok és éjszakák Az élő szervezet ritmusa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents