Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

WAT « MEGYE! 1987. NOVEMBER 14., SZOMBAT HEJ ViCI VILÁGPOLITIKAI KITWIMÍS Utolsó simítások a rakétaokmányon Megkezdődött már a Gorbacsov—Reagan találkozó előkészítése Lengyel lépés a hagyományos fegyverzet csökkentésére A managuai kormány nagy erkölcsi győzelme az ENSl-közgyülésen Általános PILLANATKÉP Ü.'ést tartott ai S2KP moszkvai városi bizottsága Mihail Gorbacsov felszólalása Mához alig több, mint há­rom hét múlva Mihail Gor­bacsov Washingtonba érkezik, s kezdetét veszi a két világ­hatalom vezetőinek immár harmadik találkozója. Wa­shingtonban már közzétették az előzetes programot is, amely szerint a csúcsszintű esz­mecsere háromnapos lesz és csak az kérdéses még, hogy Gorbacsov tart-e vagy sem Washingtonból való elutazása előtt sajtóértekezletet. A dip­lomáciai eszmecserék nyomán kialakulóban van a találkozó napirendje is. E szerint túl az 500—5500 kilométer hatótá­volságú rakéták leszereléséről szóló szerződés aláírásán, szőnyegre kerül a következő egyezmény, a hadászati táma­dófegyverek 50 százalékos csökkentéséről intézkedő meg­állapodás ügye is. Ebben — mint nemegyszer megírtuk e hasábokon — már megvan az elvi egyetértés. A két világ­hatalom vezetőinek az lesz most a feladata a csúcsmeg­beszélésen. hogy irányelveket fogadjanak el az újabb szer­ződéstervezet kidolgozói szá­mára. A jelenlegi elképzelé­sek szerint a megállapodást, amply radikálisan alacso­nyabb szintre helyezné a tö­megpusztító eszközök arzenál­ját a jövő év első felében írnák alá Moszkvában, ami­kor Reagan elnök Gorba­csov vendége lesz. Előrehaladott szakaszban van egy .további dokumen­tum szerkesztése is, de ez nem "kétotdatú, hanem nem­zetközi okmápy, s a vegyi fegyverek gyártásának meg­szüntetéséről és a meglevő, felhalmozott fegyverkészletek megsemmisítéséről intézkedik. A két egymásutáni Shultz— Sevardnadze tárgyalás S1 nyo­mán úgy tűnt,, hogy kompro­misszum körvonalai kezdenek kirajzolódni, s a konvenció hamarosan aláírásra kész ál­lapotba kerül: Washington azonban azóta akadályok egész sorát támasztotta. Egy­részt már nem a gyártás megszüntetéséről beszélnek az amerikai fővárosban, ha­nem csupán szabályozásáról. Ennek jegyében új vegyifegy- ver-fajta kifejlesztéséhez lát­tak hozzá. Ami a közepes és rövid ha­tótávolságú rakéta-nukleáris eszközök leszerelésére vonat­kozó szerződés' tervezetét il­leti, az okmány 97,5 százalé­kában már megvan az egyet­értés. Most végzik a terveze­ten a végső simításokat, s ezért érkezett Genfbe Ham­pelmann amerikai leszerelési főmegbízott. További egyez­tetésekre ad alkalmat White- head külügyminiszter-helyet­tes moszkvai látogatása. S amennyiben még az utolsó pillanatig maradnának tisztá­zatlan pontok a szerződés- tervezet szövegében, sor ke­rülhet . egy • utolsó Sevard­nadze—Shultz találkozóra is. Valószínű azonban, hogy erre már nem lesz szükség, hiszen az egyeztetést alacsonyabb szinten is elvégzik. Világlapok tudósítói mind­ezek nyomán megjegyzik, hogy az áttörés a rakéta­nukleáris arzenál radikális csökkentésiben minden jel szerint bekövetkezik. ELŐRE INNI A MEDVE BŐRÉRE? Hogy ez így történhetett — s ebben a legtöbb nyugati hírmagyarázó egyetért — a moszkvai vezetés felelősség­teljes, higgadt, kompromisz- szumokra törekvő magatartá­sáé a fő érdem. Washington­ból nemegyszer hangzottak el forrófejű megnyilatkozá­sok, amelyek . jellemzője az volt. hogy nem a nemzetközi erőviszonyok realitásainak ta­laján fogalmaztak meg újabb meg újabb1 követeléseket. A szovjet válasz mindig a hely­zethez illő volt, hol erélye­sebb, hol ironizáló, hol elné­zően figyelmeztető vagy ép­pen a kompromisszumok út­ját lehetővé tevő ellenjavas­lat, amely számításba vette mindkét fél biztonsági érde­keit. Nyugati kommentátorok megjegyzik, hogy az első Gorbacsov—Reagan találkozó személyes kapcsolatfelvételé és az elvi megállapodásoké volt, a második egy kirajzo­lódott. de végül is Washing­ton hibájából elszalasztott történelmi megegyezésé, s most — mint írják — min­den feltétel adott ahhoz, hogy a harmadik csúcsmegbeszélé­sen a két világhatalom végre elinduljon a rakétaleszerelés útján. Ezzel a lehetőséggel már élnie kell Reagannek — állapítják meg. — A történe­lem nem bocsátja meg, ha ezt a kínálkozó alkalmat új­ra elmulasztja. S hozzáteszi, hogy amikor már a jövő felé fordulnak, s a kettős nulla­megoldásról szóló szerződést máris aláírtnak tekintik, nem arról ‘ van szó, hogy „előre innának a medve bőrére”. Ennek a megállapodásnak az aláírását a történelmi szük­ségszerűség diktálja Reagan elnöknek — mutatnak rá a hírmagyarázók. S hogy miért jelent ez a szerződés áttörést? Azért — teszik hozzá, mert a korábbi szovjet—amerikai szerződések csak korlátozó jellegűek vol­tak, s arra szolgáltak, hogy a két fél egymással folytatott fegyverkezési versenyének bi­zonyos határokat szabjanak, s a rendszerbe állítandó tömeg- pusztító fegyverek mennyisé­gének úgynevezett „plafon­ját" határozták meg. : Most- viszont az okmány — ha valóban aláírják — leszerelé­si folyamatot indít el, s ki­iktatja három éven belül az Egyesült Államok és a Szov­jetunió fegyvertárából az 500—5500 kilométer hatótá­volságú rakéta-nukleáris esz­közöket. túlságosán gyors elutasítás Megindult a mozgás a ha­gyományos fegyverfajták te­rületén is. Ez a problémakör Erisz almája volt a Varsói Szerződés és az Észak-atlanti Szerződés között. A közép­európai fegyverzet és fegy­veres erők csökkentéséről immár másfél évtizede zajla­nak Bécsben eredménytelen tárgyalások. Ezek bővültek a két katonai rendszer közötti szélesebb körű eszmecserével a bizalomerősítő lépésekről és általában a hagyományos fegyverzet csökkentéséről, de nem sok látható eredménnyel. Új ösztönzést adott Mihail Gorbacsov javaslatainak egész sora, amelyek mindegyike le­szerelési intézkedéseket irány­zott elő e fegyverrendszerek­ben is. Nyugati részről azonban minden új javaslatot követett a gyors utasítás, amely szinte állandóan készen állt. Arra hivatkoztak, hogy a hagyo­mányos fegyverzetben úgyne­vezett „aszimmetria van”* azaz a Varsói Szerződés álla­mainak fölénye van a NATO- országokkal szemben. Vagyis, hogy „egyensúly” keletkezzen, az szükséges, hogy a Varsói Szerződés tagállamai a NATO-nál több harckocsit vonjanak ki fegyvertárukból, mivel ebből „nyomasztó a túlsúlyuk”. Szovjet részről nemegyszer rámutattak, hogy a hagyományos fegyverzetben is egyensúly van, ha számba- vesszük az összes idesorolha­tó harci eszközöket. A Var­sói Szerződés joggal vethetné fel az aszimmetria kérdését ilyen alapon, hiszen a NATO nála lényegesen több bom­bázóval rendelkezik. E Nyu- gat-Európában elhelyezett harci eszközök aszimmetriát okoznak. Ezért — mint a Varsói Szerződés államai nemegyszer rámutattak — a csökkentést globálisan, vala­mennyi hagyományos harci eszközre együttesen kell vég­rehajtani. Jaruzelski lengyel államfő a The Washington Post című amerikai lapnak adott nyilat­kozatában most tovább lép. Kiemeli a két leginkább aszimmetriát okozó fegyver­tárt a csökkentésre kerülő eszközök közül. E szerint a Varsói Szerződés kész jelen­tős mértékben csökkenteni harckocsijai számát, ha a NATO megfelelően csökkenti Nyugat-Európában állomáso­zó bombázóinak mennyisé­gét. Kétségtelen, hogy ha ez megtörténik, megkönnyíti a hagyományos fegyverzet to­vábbi csökkentésének folyta­tását. hiszen mindkét aszim­metriát előidéző tényező ki­küszöbölődne. Washington — ezt meg kell állapítani — megelége­déssel nyugtázta, hogy a Var­sói Szerződés részéről látha­tóan van törekvés a komp­romisszumos megoldásra. De azon a címen, hogy a NATO bombázóiból nincs aszimmet­ria, sajnálatos módon elutasí­totta a javaslatot... A KONTRÁK támoga­tása ÉS A HÁGAI BÍ­RÓSÁG Nicaraguái politikája szem­pontjából Washington „rossz hetet” zárt. Bár a hivatalos Amerika eleinte megpróbált úgy tenni, mintha nem venné tudomásul, hogy Ortega ni- caraguai elnök Washingtonba érkezett, a managuai államfő látogatása az érdeklődés homlokterébe került. Az egyik legnagyobb amerikai televíziós hálózat már a re­pülőgépen interjút készített Ortegával, aki az Amerikai Államok Szervezetének ülésé­re érkezett Washingtonba. Az AÁSZ ülésén a managuai vé- zető kemény szavakkal bírál­ta az Egyesült Államokat, amiért támogatást nyújt a sandinista rendszer fegyveres megdöntésére törő ellenforra- dalmár-csoportoknak, az úgy­nevezett kontráknak. Ortega vádolta Washingtont a közép­amerikai békefolyamat elleni aknamunkáért is, és amerikai —nicaraguai közvetlen tár­gyalásokat javasolt Reagan elnöknek. A sandinista kormányzat diplomáciai sikere volt, hogy az AÁSZ-államok nagy része támogatásáról biztosította a guatemalai békeokmányt, amelyet augusztusban írt alá öt közép-amerikai államfő a feszültség enyhítésére. Miköz­ben Reagan és környezete nem akart tudomást venni Ortegáról, fogadta öt két íz­ben is Wright, a képviselőház elnöke, s megvitatták a béke­folyamat mélyeit. Nagy erköl­csi siker volt továbbá Mana­gua számára az ENSZ-köz- gyűlésnek az a határozata, amely a hágai nemzetközi bíróság tavaly júniusi dönté­sének tiszteletben tartására szólított fel. Ez a döntés tör­vénytelennek minősítette, hogy Washington támogatást nyújt a nicaraguai ellenforra­dalmároknak és elismerte a managuai kormány jogát a fegyveresek okozta kár meg­térítésére. Az amerikai kor­mányzat megtagadta e döntés figyelembevételét. AZ AMERIKAI KORMÁNY tagjaival, a kongresszus ve­zető tisztségviselőivel folyta­tott tárgyalásokat Washing­tonban Marjai József minisz­terelnök-helyettes, aki hétfőn Bostonban részt vett és be­szédet mondott a magyar Howe megbeszélése Leány id Zamjatyinnal Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter néhány hónap­pal elhalasztja ez év őszére tervezett moszkvai látogatá­sát. Hírügynökségi értesülések szerint a halasztás összefüg­gésben van a december hete­dikére kitűzött szovjet—ame­rikai csúcstalálkozóval. A brit külügyminisztérium pénteki bejelentése szerint Howe csütörtökön félórás megbeszélést folytatott Leo. nyid Zamjatyin londoni szov­jet nagykövettel és megálla­podott vele abban, hogy a lá­togatást a jövő év elejére halasztják. A pontos időpontot még nem határozták meg. Kádár János küszöbönálló látogatása alkalmából teljes egészében Magyarországnak szenteli legújabb, pénteken megjelent számát a tekinté­lyes francia nyelvű belga fo­lyóirat, a Relations Est— Ouest CKelet—Nyugati Kap­csolatok). A lap egyebek kö­pött közli Leo Tindemans kül­ügyminiszter cikkét a ma­gyar—belga kapcsolatokról. Leo Tindemans a történelmi visszapillantás után részlete­sen tárgyalja a két ország po­litikai. kulturális és gazdasági együttműködésének alakulá­sát, vázolja fejlesztésük lehe­tőségeit. A kétoldalú kapcso­latokról írva kitér a Közös Piac és Magyarország között folyó, a kereskedelmi és a gazdasági együttműködést célzó tárgyalásokra. Aláhúz­za. hogy Belgium minden tőle telhetőt megtett és megtesz e kapcsolat előmozdítására. A lap magyar száma rész­leteket közöl Kádár János és Grósz Kárply, szeptember, 16- án a Parlamentben elmon­dott beszédéből. Közli Kótai Gézának, az MSZMP KB osz­tályvezetőjének cikkét Ma­gyarország nemzetközi kap­csolatairól'. A lapban ismerte­ié; olvasható a magyar adó­reformról és a turizmusról is. A számot? magyarországi fotók illusztrálják. A Pourquoi Pás című tekin­télyes képes hetilap Kádár János munkásságát ismertető portrét közöl pénteken meg­Altalános mozgósítást ren­deltek el Iránban — jelentet­te az AFP francia hírügynök­ség a teheráni rádió adására hivatkozva. Az iráni legfelsőbb hadita­nács Ali Hamenei államfő irányításával pénteken közle­ményben szólított fel minden hadrafogható személyt, hogy jelentkezzék a kiegészítő pa­rancsnokságokon. Ezzel egy­idejűleg Hasemi Rafszandzsa- ni, a parlament elnöke a te­heráni egyetem pénteki nagy­imáján kilátásba helyezte, hogy Irán „csapások soroza­tát” méri a frontokon Irakra, a Perzsa-öbölben pedig az Egyesült Államokra. Irán vallási és politikai ve­zetője, Khomeini ajatollah az Arab Liga ammani csúcsérte­kezletének határozatát bírál­va kijelentette, hogy a talál­kozón az arab országok „csu­pán az Egyesült Államok nyo­mására” ítélték el Teheránt. Hasonló szellemben nyilatko­zott az iráni kormányfő, Ho- szein Muszavi is, aki azért gazdasági és műszaki napok megnyitóján. NÁPOLYBÁN befejeződtek a magyar gazdaságról szóló előadások, amelyeket a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara a magyar gazdasági napok ke­retében rendezett a dél-olasz­országi városban. Az SZKP moszkvai városi bizottsága november 11-én ülést tartott. Ezen felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A vita során a plénum résztvevői Borisz Jelcin ma­gatartását politikai kalandor- ságnak értékelték, amely a párt hátbatámadása volt, az­zal a céllal, hogy szembefor­dítsa a moszkvai pártszerve­zetet a párt központi bizott­ságával és szakadást idézzen elő a politikai bizottságban. Borisz Jelcin munkastílusát minősítve a plénum részvevői jelent számában. Más újságok is foglalkoznak a látogatással, egyebek között cikkeket kö­zölnek Magyarországon járt munkatársaik tollából. A bel­ga hírügynökség Magyaror­szággal foglalkozó cikksoroza­tot kezdett közölni. Az első írás a magyar gazdaságról ad képet. A De Rode Vaan, a Belga Kommunista Párt fla- mand nyelvű lapja folytatja Magyarországról szóló riport- sorozatát. NSZK—francia konzultációk Az NSZK és Franciaország sorrendben 50. magas szintű kormányközi konzultációjá­nak befejezése után Helmut Kohl kancellár és Francois Mitterrand köztársasági el­nök péntek délután eredmé­nyesnek mondotta a minisz­terek társaságában Karlsruhé- ban megtartott kétnapos tár­gyalásokat'! Á Bonni kormány­fő kettőjük sajtóértekezletén kiváltképp lényegesnek ne­vezte az egyre szorosabb ka­tonapolitikai együttműködést. Ezzel elsősorban a felek­nek arra a megállapodására utalt, hogy a kilencvenes évekre kifejlesztenek egy kö­zös. páncéloselhárító harci helikoptert. Az erről szóló egyezményt Manfred Wörner nyugatnémet és André Gi- raud francia hadügyminisz­ter pénteken írta alá. utasította vissza a határozatot, mert az „figyelmen kívül hagyta az ENSZ Biztonsági' Tanácsának tűzszüneti felhí­vását”. Muszavi hozzátette, hogy Irán addig folytatja a háborút, amíg „teljes veresé­get nem mér az agresszorra”. A bagdadi katonai főparancs­nokság pénteken közlemény­ben jelentette be, hogy az iraki légierő gépei péntek haj­nalban megsemmisítettek négy tengeri célpontot az iráni par­tok közelében. A gépek a „pontos és hatásos” támadá­sok után sértetlenül tértek vissza támaszpontjukra. emlékeztettek egyszemélyi döntéseire, a pártaktívától való elszigeteltségére. A ká­dertartalékkal folyó munká­ban hiányzott a nyíltság. A kádermunka kapkodó össze­visszaságra emlékeztetett. A felszólalók, elismerve Bo­risz Jelcin tapasztaltságát, energikusságát, akaraterejét és munkabírását, rámutattak olyan hibáira, mint az ellent­mondást nerri tűrő döntések, az emberek megbecsülésének el­hanyagolása, a káderek iránti kellő tapintatnak és tisztelet­nek, a türelmességnek a hiá­nya. A párt moszkvai városi bi­zottságának plénumán el­hangzott felszólalásában Bo­risz Jelcin kijelentette, hogy egyetért az elhangzott bírála­tokkal. — Meg kell monda­nom, hogy teljes szilárdsággal hiszek a párt fő vonalában és a XXVII. kongresszus határo­zataiban. Szilárd meggyőző­désem, hogy az átépítés bár­milyen nehezen haladjon is, győzni fog. Kommunistaként meggyőző­désem, hogy a moszkvai szer­vezet, ahogy a múltban, most is eltökélten együtt halad a párt központi bizottságával. A vitát összegezve Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az ismét bizonyította annak a moszkvai városi pártszerve­zetnek az érettségét és poli­tikai erejét, amely biztos tá­masza a párt központi bizott­ságának. A mostani tanulságot, je­gyezte meg az SZKP KB fő­titkára, nem szabad elfeledni. Ez tanulság a KB-nak is. Mi­hail Gorbacsov elmondta, hogy Borisz Jelcinnel nemegyszer folytattak beszélgetést annak hibáiról. Megerősítve azokat, akik Jelcin munkájának po­zitív oldalairól beszéltek, az 'SZKP KB főtitkára hangsú­lyozta, hogy ez a munka poli­tikailag nem volt a legmaga­sabb színvonalú,- erejét meg­haladta egy olyan pártszerve­zet irányítása, mint a moszk­vai. Arra van szükség, hogy mindenütt meglegyen a szi­lárd pártszerűség, a kritika és önkritika, a kollegialitás lég­köre — mondta Mihail Gor­bacsov. — Semmilyen önelé­gültség sem engedhető meg. A nyílt elvtársi vita a pártban, ez a legjobb légkör, amelyben hasznos gondolatok formá­lódhatnak, megmérettetik a politika helyessége. A kollek­tivitás és a kollegialitás hatal­mas erő. Mihail Gorbacsov az átala­kítás összeomlását jövendölő jóslatokra utalva hangsúlyoz­ta: utunk nem könnyű, de mi előrehaladtunk, s most sem ingoványra igyekszünk, ha­nem szilárd talajt akarunk érezni a lábunk alatt. Erőnk hatalmas, s képesek vagyunk megoldani minden kijelölt fel­adatot. A plénum, mint arról ko­rábbi jelentések beszámolnak, Borisz Jelcint felmentette a moszkvai városi pártbizottság első titkári tisztével járó fel­adatok alól azokért a nagy fogyatékosságokért, amelyek a moszkvai városi pártbizott­ság vezetésében felhalmozód­tak. MEGADTÁK MAGUKAT A LÁZADÓK Pénteken délelőtt megadták magukat a chateauroux?! Saínt- Maur börtön rabjai, s így vérontás nélkül ért véget az utóbbi 13 év legnagyobb francia börtönlázadása. A hatóságok egész éjszaka tartó alkudozással kifárasztották a börtön mintegy 200 fellázadt rabját, s ők reggel felé sorra szabadon bocsátot­ták 12 túszukat. Sebesülések csak a rabok közti összecsapá­sokban történtek, de az anyagi kár tetemes. Az alig húsz éve épült börtön jó részét feldúlták és felégették az első órákban törő-zúzó rabok, többnyire az erőszakos bűncselekményekért hosszú börtönbüntetésüket töltők. Robert Pandraud beosztott belügyminiszter mindvégig sze­mélyesen felügyelt az alkudozásra és 700 főnyi rohamrendőr- rel és csendőrrel vette körül a börtönt, ahonnan két napja már erőszakkal kitört három elítélt. Egyiküket hajnalban el­fogták Párizsban. Az alkudozás során a csendőri elitalakulat parancsnokának, egy képzett pszichológusnak sikerült a megfontoltabb rabok kezére játszani a lázadás vezetését, majd általuk előkészíteni a megadást. A lázadók előbb a tv nyilvánosságát követelték panaszaik­nak, végül beérték a megyei lap egyik munkatársával is. Követelték a büntetések csökkentésének következetesebb al­kalmazását, a feltételes szabadlábra helyezést és az eltávozá­sok engedélyezését. A hatóságok mindebben nem ígértek semmit. A saint-mauri lázadás élesen rávilágított a francia börtönö­kön belüli egyre robbanékonyabb helyzetre. Az alig 33 ezer főre méretezett börtönökben már több mint 50 ezer rab szo­rong és az életkörülmények egyre tarthatatlanabbak. Árkus István mmCsIiCRöviDíN... éü A krpcsdalfejlesztés tehetőségei A belga újságuk hazánkról Khomeini bírá'ja az ammani határozatot Általános mozgósítás Iránban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents