Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

B Abonyi krónikái Tanácsi jó tanácsok A rendes ház házirendje Abonyban évente átlagosan száz új lakóház épül. A fel­ügyeleti szervek a nagyköz­ségbeli építkezéseket, avagy a frissen készült lakóházakat felkeresik, s ellenőrzik, hogy betartják-e az építési szabá­lyokat. A vizsgálat eredményét ösz- szegezve Varga Sándornétól, a tanács szakigazgatási szervé­nek vezetőjétől a következő­ket hallottuk: — Az észrevételek legsúlyo­sabb pontja, hogy sokan el­tértek és eltérnek a hatósági­lag jóváhagyott tervrajztól, nem tartják be az építési en­gedélyben foglaltakat — han­goztatta. — Minden ellenőr­zés, felülvizsgálat a hibák, mulasztások feltárására irá­nyul, továbbá feladatokat, ten­nivalókat határoz meg, ame­lyek végrehajtása kötelező. Sajnos községünk néhány építtetője, esetenként kivitele­zője a jogszabályt megszegi, és a hibák megszüntetésétől vonakodik. ::::: Bácsi József néhány hónap­ja került a műszaki csoport élére, és friss tapasztalatai vannak. — Sokan abban a tévhitben élnek, vagy nem akárják tud­ni, hogy nemcsak a lakóház építésére kell engedélyt kér­ni, hanem például a kerítés, a toddaléképítés, a derítő, szik­kasztó készítése is engedély- köteles. Nem mindenki veszi komolyan a hatóságilag jóvá­hagyott tervrajzokat sem. Gyakori például, hogy 20—30 centiméterrel, 1 méterrel na­gyobb lesz az épület, mint a rajzon. Nemrégen derült ki egy egészen kirívó eset. Az enge­délyt kétszobás lakás építésé­re kérték, s valójában még két fél szobával nagyobb lett a ház. A tetőteret is beépítet­ték, amiről természetesen nem volt szó, nem szerepelt a ter­vekben. Szó sincs arról, hogy kötözködni akarunk az embe­rekkel, hiszen természetes do­log, ha valaki menet közben ötletesebb megoldást talál, és változtatni akar. Csak ezt be kell jelenteni, és ha a módosí­tás megfelel az előírásoknak, az engedélyt rövid időn belül megkapja az építkező. Az Építési és Városfejlesz­tési Minisztérium építésügyi főosztálya az energiatakaré­kossági kormányprogram vég­rehajtása érdekében több fel­adatot határozott meg. Egye­bek között a magánerőből épülő lakóházaknak is szigo­rú hőtechnikai követelmé­nyeknek kell megfelelni. E sze­rint az építésügyi hatósághoz benyújtott tervdokumentáció felülvizsgálata során ellenőriz­ni keld a falak, ajtók, ablakok talajra fektetett padlók, pince- és padlásfödémek, valamint tetőtéri határolószerkezetek hőszigetelési megoldásait. Ha ezek az előírásoknak nem fe­lelnek meg, a kérelmező nem kapha,t építési engedélyt. A hőtechnikai követelmények betartását, a kivitelezéshez használt anyagokat és a kivi­telezés minőségét ezentúl a megyei építésfelügyeleti cso­porttal közösen fogjuk ellen­őrizni — mondta Bácsi Jó­zsef. — Mondana néhány megfe­lelő építőanyagot? — Ilyen a Thermoton, jó a gázszilikátból készült falazó- anyag, az Uniformot azonban csak megfelelően hőszigetelt vakolattal lehet használni. — Milyen tanácsokat tudna adni azoknak, akik most épít­keznek? — Az építkezés kezdő idő­pontját, a kivitelezésért felelős műszaki vezető nevét, képesí­tését és lakcímét valamennyi építkező a munkák megkezdé­se előtt legalább 5 nappal je­lentse csoportunknak. A szer­kezetek eltakarása előtt ugyan­csak 5 nappal kell tudatni ve­lünk az alapozás és pincefö­dém, a határoló falszerkeze­tek, záró, illetve padlásfödém, valamint tetőszerkezet elké­szültét. Ennek elmulasztása esetén az építkező költségére utólagos vizsgálatok elvégez­tetését, vagy szakvélemény beszerzését írhatjuk elő. Ha családi háznál egyedi gyártású ajtót, ablakot építe­nek be, minőségi bizonyít­ványt kell beszerezni, amely igazolja, hogy a szerkezet a hőtechnikai követelményeknek megfelel. A tervtől való elté­rés, a műszaki leírásban fel­tüntetett és megfelelő minősé­gű anyagok mellőzése, a hő­technikai követelmények be nem tartása esetén a helyszíni ellenőrzéseink költségeit az építtetőnek kell megfizetni. Fontos előírás még. hogy amennyiben az épület külső homlokzata vakolásának hő­szigetelő szerepe van, haszná­latba vételi engedély a vako­lat elkészítéséig nem adható ki. Az előírásoknak megfelelően a műszaki csoport munkatár­sai gyakrabban ellenőrzik a folyamatban levő építkezése­ket, hogy szabványellenes la­kóház ne készüljön, valamint az esetleges mulasztások még időben kiderüljenek, hiszen, ha kész a ház, módosításra alig­ha van lehetőség. Ebben az esetben pedig nincs más meg­oldás, mint az építésrendésze­ti bírságot — ami rendszerint nem csekély összeg — vagy a szabálysértési eljárási és kö­vetkezményeit vállalni. Gy. F. Genetikai program Az állami gazdaságok tej- hozamának növekedésében nem kis része van a tengeren­túlról vásárolt holstein-fríz fajtának, amelynek itthoni te­nyésztésében mind nagyobb szerepet játszik a számítógép. Az egyesült államokbeli Hols­tein Szövetség három évvel ez­előtt, az Állami Gazdaságok Egyesülésének közreműködé­sével, hat magyar mezőgazda­sági nagyüzemnek adta meg a lehetőséget arra, hogy bekap­csolódjék a szövetség geneti­kai programjába. Ennek kere­tében a gazdaságok adatokat gyűjtöttek állományukról, és ezeket félévenként kiértékelés­re küldték el az Egyesült Ál­lamokba. Az adatok jó szolgálatot tettek a tehenészetek teljesít­ményének fokozásához; az ál­lattenyésztők a korábbinál részletesebb genetikai infor­mációhoz jutottak állataikról és azok várható további telje­sítményéről, valamint az utó­dok képességeiről. Az amerikai szakemberek szerint különben akár a száz tehénnel rendel­kező üzemekben is kifizetődő lehet a genetikai programok számítógépesítése, ezt bizonyít­ják az egyesült államokbeli ta­pasztalatok. Aratókoszorú A tornacsarnokban rende­zett termékbemutatón sokan megcsodálták azt az aratóko­szorút, amelyet Kállai Jó- zséfné, az albertirsai Szabad­ság Tsz tagja készített. 1981- ben próbálkozott először a szalmafonással, egy valamiko­ri summásasszonytól lesve el a nagy kézügyességet kívánó tudnivalókat. Augusztus 20-án a televízióban is az általa formált koszorút láthattuk. Tudományát szívesen átadja másoknak is. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM 1987. OKTOBER 8., CSÜTÖRTÖK Betűtábla a falon Valaha drága, becses tárgy volt A kapu mellett névtábla, jó nagy betűkkel, hogy aki rosszul lát, az is kisilabizálja: dr. Kárteszi Márta szemész szakorvos. Hátul az udvarban áll a rendelő. Hosszú évtize­deken át gyermeksírástól volt hangos, amíg apósa, dr. Jó­járt József gyógyította az ap­róságokat. Ha a páciensnek most is potyog a könnye, az már tünet, aminek az okát vizsgálni kell, mint a fátyolos tekintetét. „Ügy vigyázz rá, mint a szemed világára!” — intették valaha a gyerekeket, ha vala­mi féltett tárgyat bíztak rá, s való igaz, hogy rendkívül ér­zékeny, védelemre szoruló ez az érzékszervünk. A lélek tükre egyébként lehet kék, fekete, szürke, zöld és barna, s a tekintet szavak helyett is tud beszélni, de ez már nem a doktornő dolga. Aki a várószobából belép a rendelőbe, hasonló készülé­kekkel találja magát szembe, NEB-vizsgálatoR A megszokás nagy úr A Ceglédi NEB legutóbbi ülésén a népi ellenőri szak­csoportok számoltak be idei ellenőrzéseikről, fölméréseik­ről. A közérdekű bejelentések szakcsoportjának statisztikája szerint szeptember közepéig 24 közérdekű bejelentés és 4 panasz érkezett a NEB-hez, a bejelentések 46 százaléka megalapozott, 32,1 százaléka alaptalan volt, 14,2 százaléka pedig nem minősíthető. A pa­naszosok továbbra is igen sok kifogásolnivalót találnak a különféle vezetők intézkedé­seiben, de nem maradt kri­tika nélkül a szolgáltatás, a vendéglátás, a kereskedelem, a közigazgatási és a hatósági munka. A kereskedelmi szakcsoport arról próbált tájékozódni, hogy a gyakorlatban érvénye­sül-e a szeszforgalom korláto­zásáról szóló jogszabály. Je­lentésük szerint az eddig föl­Ö' freg Józsihoz jobban sze­retek menni, mint a fő­nökéhez. Nem azért, mert a főnökét nem szeretném. Jó kávé van nála, a Marika — aki francia kölnit használ — a cukrot is beleteszi szívesen, meg az irodájában levegőka­varó gép is van. Szívélyes is hozzám, leültet a süppedős foteljaiba, Lenin is rámka­csint olykor-olykor az íróasz­tala fölül. Csak aztán olyan eszmélet­len magyarázgatásba kezd, hogy én az első perc végén a legszívesebben felugranék és elrohannék. G„ a főnök ugyanis meg­szokta, hogy ő a nyilatkozó. És illetékességet is formál magának mindenféle kérdés­ben. Társadalmi méretekben — rossz napjaiban nemzetkö­ziben is — próbál gondolkod­ni, holott én egészen apró ügyek miatt keresem, például azért, hogyan kerül a nyava­lyás alkatrész a masinába. Előfordul az is, hogy C.- nek fogalma sincs arról, ami­re én kíváncsi vagyok, de előkapja a mutatókat meg a tényezőket, s akkorát kanyo­nt a gondolataiban, hogy én a második kanyar végén már csendesen bazsalygok rá, s úgy teszek, mint aki világ­életében csövek kaliberezésé- vel foglalkozott. G., a főnök Menjünk bátran az öreghez ilyenkor beszél, beszél, én meg parafadugóról álmodo­zom. Nem lenne például semmi baj, ha G. azt mondaná, néz­ze, barátocskám, menjen el inkább a Józsi bácsihoz, ő a legügyesebb szaki itt nálunk a cégnél, az öreg mindent megmutat magának. S Józsi bácsi valóban bebújna velem a legkisebb kuckóba is, még akkor sem izgatná magát, ha olajos lenne a ruhám; csak látnám a huncut arcán, „a fene a csontját, vigyázzon a gatyájára, ha már olyan kí­váncsi volt". S az öreg mu­tatná is, ezt a kis kart ide­húzom, ezt a másikat ráállí­tom, nézze csak, a késsel érintőt fogok, mérek, s enge­dem neki, hadd nyomja le azt a nyolctized millimétert. Eny- nyi az egész — tenné hozzá a legvégén, s a füle mögött bujkáló olajos Symphoniát a szájába kapva vigyorogna rám. Meg a szemembe fújná a füstöt. Aztán kivenné a munkadarabot a gépből — százezer ugyanilyenről beszél a főnök a levegőkavaró gép mellett — s az orrom alá dugná, „ezt nézd meg, apukám, ez a valami, ahogyan én csi­nálom”. Én meg figyelném az öreg szaki mondatait. Vakkantás- szerű tőmondatokat hallanék, sok pici szünetecskével. csön­dekkel, suksükökkel. G.-é, a főnöké nagyívű, hosszú és leginkább magyarázó mondat. A sajtónak spékelve, nehogy hézag legyen az infoval. G., Józsi bácsival ellentétben, él­vezettel porcogtatja az idegen szavakat, az aspektust meg a struktúrát elmondja többször is. És a rádióban meg a té­vében hallott mondatokat ve­ri a fejemhez nap mint nap. De G., a főnök fontos szán­déka az is, hogy nyilatkozatát követően vállalata jó színben tűnjék fel. Nem azt mondom én ezzel, hogy a főnök hazud­na, csak hát néha az az ér­zésem, mintha diktálni szeret­né, hogy mit írjak le róluk. Az öreg viszont benne él a gyár zsigereiben, nincs szük­sége arra, hogy a vállalat reklámfüzetéből olvasson fel nekem. Mert G., a főnök on­nan veszi a tételeit, szó sze­rint. Jl/l ellesleg Józsi bácsinak neve is van: Barta Jó­zsef esztergályos. Viszont fo­galma sincs arról, milyenek a főnök aspektusai. Rab László gyülemlett tapasztalatok azt mutatják, hogy nagy úr a megszokás, és hát ugye so­kan elégedetlenkedtek a 9 óra előtti időszak alkoholvásárlá­si tilalma miatt. Egyébként az áruházak szigorúan betartják az előírásokat. A szociális és kulturális szakcsoport arra volt kíván­csi, hogy a városban milyen étel kerül az óvodás korú gyerekek tányérjára. A kény- szerűségből szűk körben, két óvodában szerzett informá­ciókból kiderül, hogy mióta a Várkonyi iskola konyhája ké­szíti az elemózsiát, javult az ellátás, jobb lett az ételek minősége, nagyobb a mennyi­sége. Ennek ellenére akadtak hasznosítható észrevételek: például az, hogy sok a tésztás és a burgonyás étel, kevés a hús, egyhangú a tízórai és az uzsonna stb. A mezőgazdasági szakcso­port a ceglédberceli Egyetér­tés, a törteli Dózsa és a tá- piószőlősi Üj Barázda Tsz szarvasmarha-ágazatának munkáját vette szemügyre. Mindhárom szövetkezetben elegendő tömegtakarmány áll a jószágok rendelkezésére. A kaszálással begyűjtött szálas­takarmány mennyisége ele­gendő, a széna beltartalmi ér­téke is megfelelő, kivéve az Üj Barázda Tsz-ben, ahol a takarmányvizsgálati eredmé­nyek arra utalnak, hogy a széna egy részét megkésve takarították be. A szóban forgó .tsz-ek ál­lattartó telepeit az 1960-as évek végén építették, a ter­vezéskor másodlagos szem­pontként kezelve a jószágok igényeit. Gépekben egyelőre nincs hiány, viszont a tsz-ve- zetők vélekedése szerint a dolgozók munkamorálja fő­ként az utóbbi években erő­sen csökken. Saját adóügyeinek szakértőié lehet! Megjelent az „Adózási mindentudó” az Országgyűlés ál­tal elfogadott törvény alapján. Ebből mindenki megtudhatja, mennyi a személyi lövedelemadó- ia. Szerzője dr. Kupa Mihály Kik kapnak adómentességet kedvezményt? Betétkamat, oszta­lék kötvény és kedvezményes kamatok! Hogyan alakul a nyug­díjasok. nagycsaládosok adóla? írók. újságírók, művészek, felta­lálók, egyéni és társas vállalko­zók adói. Láthatatlan jövedel­mek. borravalók adózása. Min­denkinek szól a mindentudó! Kapható a hírlapárusoknál. Ára: 19 Ft. mint az állami gyógyító ap­parátusban. Ott a falon a be­tűtábla, az egyre kisebb, rendszerint elmosódottan lát­szó jelekkel. S aki bizonyta­lanul ókumlálja, kampója vagy kalapja van-e a betű­nek, az bizony már szem­üvegre szorul. Akkor jut szerephez az a nagyszerű, bőr bevonatú do­boz, melynek kipárnázott belsejében a különböző diopt- riájú üvegek sokasága sora­kozik. Finom fémkeret vé­kony pántja övezi a lencséket, apró fülükön bevésett szám. Örök életű ez a készlet, jól­lehet már kiszolgált több mint egy emberöltőt. Méltán a rendelő büszkesége, persze a korszerű eszközök is mind ott sorakoznak. Nem hiány­zik a szemtükör, a réslámpa, a zöldhályog mérésére való műszer, s bizony mindennek az ára nem két fillér volt. Anyagi áldozatot is kívánt a színvonalas felszerelés. — Mikor nyílt meg a ma­gánrendelő? — 1985 szeptemberében tet­tük ki a táblát. A tippet a szükség hozta — avat bizal­mába az orvosnő —, ugyanis három gyermek mellett már nem tudtam vállalni a rend­szeres kórházi ügyeletet. Amíg a szemészeten dolgoz­tam, ez a munkám természe­tes része volt. A legkisebbik gyerek akkor mindössze két­éves volt, így hát a család­nak is nagy szüksége volt rám. Ezért változtattam a munkakörömön. — Most mi a feladata? — A kórház higiénikus fő­orvosa lettem. Tanulnom kell, újabb szakvizsgát letennem, hogy megfeleljek ennek a követelménynek. A szemészeti osztállyal nem szakadt meg a kapcsolatom, régi munkatár­saimmal változatlanul jó vi­szonyban vagyok. Hetenként két napon a kórházban mű­ködő szemészeti szakrendelé­sen fogadom a betegek so­kaságát, két alkalommal meg a privát pácienseim keresnek fel itthon, a rendelőmben. — Kik a magánbetgei? — Ismerősök és ismeretle­nek, ceglédiek és vidékiek. Jönnek a községekből is. Az idősebb korosztály sem kerül el. Azt tapasztalom, hogy szívesen elmondják a gondju­kat, bajukat, s nálam nem baj, ha elkalandoznak a tárgytól. Meghallgatok min­denkit, mert erzem, hogy ne­kik ez nagyon fontos. A kór­házi rendelőben erre egysze­rűen nincs idő, hiszen ott legtöbbször tele a váró. A be­tegnek megy az autóbusza, vonata vagy ezernyi dolga valamelyikét szeretné még gyorsan elintézni. — Mire terjednek ki orvo­si lehetőségei? — El tudom végezni a kü­lönféle vizsgálatokat, megál­lapítom a diagnózist, magán­receptre gyógyszert írok, szemüveget rendelek. Ha szükségesnek tartom, a bel­gyógyászatra is elküldöm a beteget, hiszen az időben fel nem ismert cukorbetegséget, magas vérnyomást az árulko­dó jelekből észrevenni.. Mű­tétet természetesen nem vál­lalok. Akkor a kórház szemé­szeti osztályára irányítom az illetőt, a kollégákhoz, ahol megvan a szükséges szakmai háttér és a felszerelés, hiszen az operáció az csapatmunka. A rendelőből kijövet az ut­cán akaratlanul is azt figye­lem: hányán hordanak szem­üveget, s vajon tudják-e, hogy valaha milyen drága, becses tárgy volt. Fényképek­ről, régi filmekről ismerjük a lornyonos dámákat, cvikkeres hivatalnokokat, monoklis fi- csúrokat. A bizományi bol­tokban ma is borsos árat kérnek egy-egy öreg ókuláért, hogy aki az árcédulára san­dít, az csak hunyorog, mint­ha nem jól látna ... Tamasi Tamás Átutazóban: Gruiz Anikó Nemrég még a nyár örö­meit élvezte a festői szépségű Dunakanyarban. Mint min­den évben, az idén is Nagy­maroson látta vendégül mű­vész barátait a hegyi házi­kóban. Azóta már ismét a munka tölti ki napjait Gruiz Anikónak, akivel a ceglédi színészek estjén beszélget­tünk. — Milyen feladatai van­nak? — A Játékszínben ebben az évadban is bemutatjuk Szo- mory Dezső Hagyd a nagy­papát című játékát, amelyben Irmus szerepét osztotta rám a rendező, Verebes István. A kis szolgálót alakítom, saját ötleteimmel — és közös meg­egyezéssel — dúsítva, formál­va a figurát. Még egy rövid­ke dalt is sikerült becsem­pészni a szerepembe. A Harlekin Gyermekszín­házban Molnár Ferenc Pál utcai fiúk- jában Nemecsek anyukája vagyok. Egyébként mesejátékok királykisasszo­nyaként is működni fogok a vidéki művelődési házakban tartott tájelőadásokon. — Beavathat-e a terveibe? — Szívesen megtenném, mert éppen kaptam egy ked­vező ajánlatot, de babonás vagyok. Amíg nem biztos a dolog, addig hadd maradjon az én titkom — hangzott a kitérő válasz. Gruiz Anikó sokoldalúsá­gáról tett tanúbizonyságot az elszármazottak estjén. Örkény István Macskajátékából az Egérke monológját mondta el, majd dalokat énekelt, Presser Gábor szerzeményét és egy musicalrészletet a Tánckar cí­mű filmből. A közönség tapsa élénk tetszésről árulkodott. T. T. XíiSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents