Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-08 / 237. szám

I r-r'-'— \ PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXI. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM Ára 1,80 forint 1987. OKTOBER 8., CSÜTÖRTÖK Hazánkba látogat a dán királynő Németh Károlynak, az El­nöki Tanács elnökének meg­hívására II. Margit, Dánia ki­rálynője, csütörtökön hivata­los látogatásra hazánkba érke­zik. (11. Margit királynő élet­rajza a 2. oldalon.) Elővásár Megkezdődtek Grósz Károly bonni tárgyalásai Jó lehetőség az előrelépésre Egyezményt írtak alá a tudományos-műszaki együttműködésről Még tart a meleg napsütéses idő, Budaörsön a Sasad Kis­kert Áruházában megkezdő­dött a facsemetevásár. Egyelő­re még csak az évelőket, a konténeres disz- és örökzölde­ket, a fenyőket, valamint a kü­lönféle díszfákat árusítják. A hónap végére azonban már a facsemetékből, szőlőoltványok­ból és a díszfákból is széles választék várja a vásárlókat a Sasad Termelőszövetkezet fa­iskoláiban. (Hancsovszki János felvétele) Szerda délután a Német Szövetségi Köztársaság szö­vetségi kancellárjának meghívására hivatalos lá­togatásra az NSZK-ba ér­kezett Grósz Károly. A Minisztertanács elnökének különgépe a bonn-kölni repülőtéren szállt le. Ez­után Grósz Károlyt és kí­séretét — tagjai: Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnö­ke, Kovács László külügy­miniszter-helyettes, Bartha Ferenc, a Minisztertanács nemzetközi gazdasági kap­csolatok titkárságának ve­zetője és Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese — a bonni kancellári hivatal előtti téren katonai tiszteletadás­sal fogadták. A kormány elnökét elsőként vendéglá­tója, Helmut Kohl kancel­lár üdvözölte, s bemutatta neki az ünnepélyes fogad­tatáson megjelent szemé­lyiségeket. Felcsendült a két ország himnusza, majd a két kor­mányfő ellépett a téren felsorakozott díszegység előtt. A magas rangú vendéget megillető üdvözlés után Grósz Károly, aki most első ízben tesz látogatást az NSZK-ban, viszonozva Helmut Kohl 1984. júniusi budapesti útját, meg­kezdte hivatalos programját. Ennek első részeként a kan­cellári hivatalban Helmut Kohl és Grósz Károly szűk körű megbeszélést tartott. A szűk körű megbeszélés után a két kormányfő a kí­séretében levő személyiségek­kel együtt folytatta a véle­ménycserét. Magyar részről Tétényi Pál, Kovács László, Bartha Ferenc, Fekete János és Horváth István, hazánk bonni nagykövete, aki az NSZK-ban csatlakozott a de­legációhoz, az NSZK részéről pedig Jürgen Rufus, a külügy­minisztérium, Horst Teltschik, a kancellári hivatal osztály- vezetője, Lorenz Schomerus, a gazdasági minisztérium igaz­gatója és Hans Sieger, az A tájékoztatón — amelyen részt vettek az eseménysoro­zatra hazánkba látogató szov­jet kulturális delegáció tagjai: az ottani kulturális intézmé­nyek, művészeti szövetségek képviselői, közismert művé­szek és közéleti személyisé­gek — elmondták, hogy az immár ötödik alkalommal megrendezett kulturális napok az eddigiekhez képest gazda­gabb műfaji választékot, idő­ben és térben szélesebb prog­ramot kínálnak a magyar kö­zönségnek. Egy hónapon ke­resztül mintegy 25 városban zajlanak az események, ame­lyek átölelik a művészet és kultúra csaknem valamennyi ágát a klasszikus operától a szórakoztató zenéig, a filmmű­vészettől a képzőművészetig. A sajtótájékoztatón a szovjet kulturális miniszter felhívta a figyelmet néhány kiemelkedő eseményre: így egyebek között a Moszkvai Nagyszínház mű­sorára, amelyben magyaror­szági ősbemutató is szerepel, á Már a műanyag ajtó is kapós árujuk nincsen, körbejártam a megye nagyobb telepeit, ahol van fedett raktár és tudják tárolni az ajtóinkat, ablakainkat. Gö­döllő kivételével szinte mindenütt megfordultam és mindenhol rendeltek tőlem nyílászárót, mi több, már most érkeztek visszajelzések, hogy küldhetjük a kö­vetkező szállítmányt.” (3. OLDAL) A kórus ”Ez a neSyven­” , , _ . „ , öt ember nem mégiscsak Budaörse... kis áldozatot hozott. De kitartok eredeti elképzelésem mellett: nagy létszámú együttessé szeretném fejleszteni a Pro Mu­sicát. Sokkal könnyebb a hangzást „kikeverni” és más, nehezebb műveket is elő lehet adni, mert a gyengébb hangot ellensúlyozza a néhány erőteljesebb.” (5. OLDAL) Ixxá-ioanf „Az Ellöi üti °roszlanbar" „ , _ lángban érthető módon jó­VBliaityfénynél kora izgalommal készültek a váci labdarúgók az újabb NB I-es erőpróbára. Ekkora közönség — 17 ezer néző — előtt még sohasem léptek pályára. A kezdeti lámpalázat dicséretes módon hamar levetkőzték, s összességében elmondható, hogy a 90 perc során semmiképpen sem játszottak alárendelt szere­pet, sőt.” (7- OLDAL) Érd után »a váhaiat az els° ducí-bucí bolt • sikerére alapozva egységes külső GodOIIÓn IS formában megjelenő vendéglátólánc kialakítását tervezi. A Gödöllői Tanáccsal már előrehala­dott tárgyalásokat folytatnak; ugyancsak a buszállomás szomszédságában, az előzővel teljesen azonos kivitelben, még az idén megkezdik a Duci-Buci gyorsétkező építé­sét.” (8. OLDAL) Grósz Károly és Helmut Kohl kézfogása a kancellári hivatal­ban a tárgyalások megkezdése előtt. NSZK budapesti nagykövete ült még tárgyalóasztalhoz. A megbeszéléseken a nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseit és a kétoldalú kapcso­latok fejlesztésének lehetősé­geit tekintették át. Egyetértés volt abban a tekintetben, hogy a két kormányfő találkozójára a nemzetközi politika pozitív szakaszában került sor, akkor, amikor a szovjet—amerikai elvi rakétamegállapodás fontos áttörés volt a leszerelés terü­letén. Ügy értékelték, hogy to­vábbi erőfeszítésekre van szükség a hadászati rakéták és -az 500 kilométernél' rövi- debb hatótávolságú eszközök, továbbá a vegyi és hagyomá­nyos fegyverzet csökkentése érdekében. Állást foglaltak az általános európai együttműkö­dés, a.helsinki folyamat elmé­lyítése mellett is. Grósz Károly tájékoztatta vendéglátóját a magyar gazda­sági helyzetről, a kormánynak a stabilizációt és a kibonta­kozást célzó munkaprogram­járól. Nyugatnémet részről méltat­ták a magyar külpolitika aktív szerepét, kiemelték az NSZK érdekeltségét a magyar re­formfolyamat továbbvitelében, a kormány munkaprogramjá­nak sikeres megvalósításában. Magyar részről kifejezték, el- (Folytatás a 2. oldalon.) Interakció-tanácskozás Budapesten A békéért és biztonságért Szívélyes találkozó Kádár Jánossal Szerdán Budapesten meg­kezdődött a volt állam- és kor­mányfők interakció-tanácsa végrehajtó bizottságának ta­nácskozása. Az interakció-tanács 28 volt állam- és kormányfőt tömörí­tő nemzetköz; szervezet, amely 1983-ban azzal a céllal jött lét­re, hogy konkrét i :ciójavas- latokkal segítse elő a közös fellépést a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása, a gazdasági növekedés gyorsítá­sa, a demográfiai és a környe­zetvédelmi problémák megol­dása érdekében. A végrehajtó bizottság mos­tani, budapesti ülésén a nem­zetközi adósságválság és a környezetvédelem időszerű kérdéseit vitatják meg, s szer­vezeti kérdésekben döntenek. A tanácskozáson részt vesz Helmut Schmidt, az interakció- tanács elnöke, továbbá a vb tagjainak többsége, köztük Misáéi Pastrana-Borrero, egy­kori kolumbiai, Olusegun Oba- sanjo, volt nigériai államfő, továbbá Malcolm Fraser, Ausztrália és Pierre Trudeau, Kanada volt miniszterelnöke. A tanács tagjai közül meghí­vottként jelen van: Kurt Furg­ler Svájc, Manuel Ulloa, Peru egykori kormányfője és Fock Jenő, hazánk nyugalmazott miniszterelnöke. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja dél­után a Parlamentben fogadta a volt állam- és kormányfőket tömörítő nemzetközi szervezet, az interakció-tanács végrehaj­tó bizottságának tagjait. A szívélyes légkörű találko­zón áttekintették a nemzetkö­zi élet legfontosabb kérdéseit. Hangsúlyozták, hogy korunk­ban a béke megőrzése, a fegy­verkezési verseny megféke­zése, a nemzetközi biztonság erősítése minden ország, va­lamennyi felelős tál-sadalmi és politikai erő alapvető érdeke. Részletesen szóltak a világ- gazdaság helyzetéről, a nem­zetközi adósságválságról, a né­pesség, a környezet és a fejlő­dés összefüggéséiről, valamint az egész emberiséget érintő globális jellegű problémákról. Este Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke fogadást adott a Parlament­ben az interakció-tanács vég­rehajtó bizottsága budapesti tanácskozáson résztvevők tisz­teletére. Díszelőadás az Operaházban A szovjet kultúra napjai A szovjet művészet és kultúra klasszikus értékei mellett a Szov­jetunióban kibontakozó politikai, társadalmi és kulturális folyama­tok legfrissebb művészi eredményeit, a? új alkotói termést is rep­rezentálják a hazánkban egy hónapon át zajló szovjet kulturális na­pok rendezvényei. Egyebek között ezt hangsúlyozta Köpcczl Béla művelődési és Vaszilij Zaharov szovjet kulturális miniszter azon a sajtótájékoztatón, amelyet a most kezdődő kulturális seregszemle al­kalmából tartottak szerdán a Pesti Vigadóban. hazánkban elsőként fellépő Kis Színház vendégjátékára, továbbá arra a kiállításra, amely a századelő szovjet­orosz avantgarde-művészetét reprezentálja, s amelynek anyagát a szocialista országok között elsőként Magyarorszá­gon mutatják be. Már folynak egyébként a tárgyalások egy moszkvai ma­gyar kulturális központ létesí­téséről, amely folyamatosan tájékoztathatná a szovjet kö­zönséget a magyar kultúra és tudomány eredményeiről. A szovjet kultúra napjai eseményeként fiatal szovjet és magyar képzőművészek alko­tásaiból nyílt kiállítás szerdán a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetemen. A szovjet kultúra napjai­nak esti megnyitó díszelőadá­sán az Operaházban Mu­szorgszkij Borisz Godunov cí­mű operája hangzott fel a Moszkvai Nagyszínház művé­szeinek tolmácsolásában. I SZEREPOSZTÁS 1 emessünk el néhány illúziót azok közül, amelyeket egy korába ban nem próbált működ­tetési formához, az- üzletek szerződésbe adásához fűz­tünk? Az illúziók temeté­se, ami a közvéleményt il­leti, már megtörtént. S nem kár ezekért a fölös, hamis illúziókért, hiszen azt a hitet keltették so­kakban (de nem minden­kiben), hogy majd egy csa­pásra és szinte automati­kusan megoldódnak a gon­dok, verseny teremtődik, a fogyasztó válogathat a kereskedélmi, vendéglá­tó-ipari üzletek nyújtotta gazdag kínálat segítségé­vel, azaz jól jár minden­ki ... Az eltelt idő elegendő volt az álmok éli Bánásá­hoz. Az álmok szerinti sze­reposztás az lett volna, hogy a szerződésbe adó a korábbinál eredményeseb­ben kamatoztathatja az ál­lami (a szövetkezeti) tulaj­dont, a szerződésbe vevő a, maga tisztességes kerese­tével párhuzamosan sajá­tos kínálati (választéki) helyzetet teremt, a vásár­ló (a vendég) pedig örül, mert a pénzéért módja nyílik némi mérlegelésre, döntésre. A szereposztás (papíron) ma is változat­lan. A valóságban azonban1 nem sok lett belőle. Annál inkább tanúi voltunk, vá­gyunk a sorozatos szerep­tévesztésnek a megye ke­reskedelmében. Különösebb hiba nincsen magával az elgondolással. A szerződéses forma való­ban alkalmas az érdekelt­ség korábbiaknál hatáso­sabb érvényesítésére, mind a bérbe adók, mind a bér­be vevők szemszögéből nézve. A gyakorlatban azonban már a versenytár­gyalások sem egészen úgy festettek (és festenek nap­jainkban), amint azt elvi­leg a szereposztás megkö­vetelte. Az üzleteik egy részét szerződésbe adó cé­geknél fel-felbukkant a csak-a-bevétel-a-fontos gondolkodásmód és ez a gondolkodásmód erőtelje­sen rányomta a bélyegét a gyakorlatra is, mind az anyagi feltételeket, .mind a szerződő számára nyújtott szolgáltatásokat illetően. A szerződést kötők szemléle­tében és mindennapos munkájában azután még inkább tanúi lehettünk azoknak a szereptéveszté­seknek, amelyek hatását ma már egyre erőteljeseb­ben érezni lehet. S ennek a szereptévesztésnek a leg­látványosabb megjelenési módja kétségtelenül a minden áron elért jövede­lem. S ez a minden áron nemcsak a vevőnek (a vendégnek) kerül sokba (a ténylegesen kapott szolgál­tatásnál, árunál értékará­nyosan jóval többe), ha­nem meggyőződésünk sze­rint magának a szakmá­nak, a szerződésesek csa­patának úgyszintén sokba van. Sokba, mert rohamo­san csökkenti a bizalmat, azt az erkölcsi hitelt, amely a legfőbb tőke len­ne (lett volna) ertnek a vállalkozási formának a számára. A gondok, a bajok sű­rűsödését a többi között mutathatja az is, hogy a megyében a szakszerveze­tek .társadalmi ellenőrei három év alatt megkétsze­rezték a tizenkét hónapra jutó vizsgálataik számát, ugyanakkor pedig a pénz­bírságok összege a koráb­binak a háromszorosára nőtt! Van azonban ennél is elgondolkoztatóbb ta­pasztalat. A megyében a kereskedelmi ellenőrzé­seknek a fele (egészen pontosan a 49 százaléka) végződik valamilyen fele­lősségre vonással. Ez sem akármilyen arány .. ! Ezen az átlagon azonban már- már megdöbbentő mérték­ben lépnek, léptek túl a szerződéses kereskedők, szolgáltatók, vendéglátók. Az ellenőrzések 78 száza­lékában (!) kapcsolódott a vizsgálathoz szankció, az­az a felelősségre vonásnak valamilyen formája. És ez már olyan arány, amilyen­hez aligha szükséges bár­milyen kommentár. A szerződéses üzleteknél „a tapasztalatok azt igazol­ják, hogy működésükben változatlanul gyakori a fo­3|jao K gyásztól érdekeket sértő cselekmény: a bizonylati fegyelem mellőzése, a til­tott árubeszerzés, a kalku­lációk hiánya, pontatlansá­ga, a vásárlói tájékoztatás elmulasztása, a vásárlók megkárosítása, az ár és a minőség összhangjának hiá­nya stb." Az idézőjelek kö­zött szereplő megállapítá­sok egy, az ellenőrzések tapasztalatait összegező do­kumentumból származnak, s azért a citátum, hogy ne legyen alapja a kedvelt ki- fogásnak-támadásnak: a hírlapíró a maga csekély tapasztalataiból általánosít. 1 edvelt védekezés ugyanis a támadás, ami szerint az, aki kifogásolni mer, a vállal­kozások ellensége ... ! Eb­be a „védekezésbe” azután belefér minden, ahogy szinte minden (lehetséges trükk) benne van az előbb idézett felsorolásban, mi­ként lehet minden áron jövedelemre szert tenni. Fontos a szerepe az ellen­őrzéseknek, az ellenőrök­nek — és soraikban a tár­sadalmi ellenőröknek —, de meggyőződésünk szerint a legtöbbet, mert a legha­tásosabbat maguk az érin­tettek. a szakmabeliek te­hetnék. Az lenne ugyanis a jó szereposztás, ha ők maguk vennék vissza a szerepet azoktól, akik sze­repet tévesztenek, s akik e szereptévesztéssel a vál­lalkozás igazi ellenségei. Mészáros Ottó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents