Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM 198". OKTOBER 7., SZERDA Tanyai tanítók tanácskozása Egy hibás lépés következményei Nem tudom, kit mennyire nyugtat meg, ha egy nyilván­való hibát legalább utólagos beismerés formájában vi­szontláthat. Jelentős tévedés volt — ismerte el utólag Ke­rekes László, a Művelődési Minisztérium osztályvezetője •— a tanyai iskolák minden­áron való megszüntetése, túl­hajtott körzetesítése. A fölfo­kozott urbanizációs törekvé­sek közepette rosszul gondol­ták el a tanyai iskolák sor­sát, s a meginduló folyama­tot a kulturális kormányzat nem tudta visszafogni. Mind­ez azon a tájékoztatón hang­zott el — a Ceglédi ősz köte­lékében —, amelyre a megye kisiskolái pedagógusai gyűl­tek össze, hogy gondjaikról szót váltsanak. Csemöben például sokat tudnának mesélni arról, hogy miféle következményekkel járt a körzetesítés. Ezen á településen a tagiskolák meg­szüntetését és a központi is­kola elkészültét követően meglehetősen gyorsan gro­teszk helyzet alakult ki. A falumag minden elképzelhe­tő helyiségében folyt már a tanítás, elhatalmasodott a zsúfoltság, romlottak az okta­tómunka föltételei, s világos­sá vált, hogy normális szi­tuációt teremteni csakis újabb tantermek fölépítésével, újabb milliói? árán lehetséges. S. ez csupán Csemő. A most már elfuserált intézkedésként nyil­vántartott körzetesítés idején nagyjából annyi tantermet veszített el az ország, ameny- nyi egy ötéves tervi fejlesz­tési keret. Hiány termett az erőltetett beavatkozás nyo­mán. Napjaink fejlesztéspolitikája — mint ahogyan Kerekes László minisztériumi osztály- vezető mondotta — más irányt vett. Olyat, amelyik kedvez a kistelepüléseknek, s nem herdálja el az oktatás­ügy meglévő föltételeit. Azo­kon a helyeken, ahol már van általános iskola, ott is a további gyarapítás a mérv­adó, ahol pedig nincs, ott az első. a második és a‘harma­dik osztályt magában foglaló osztatlan intézményt lehet létrehozni, természetesen a lakosság igényei szerint. És persze kizárólag azokon a te­lepüléseken. ahol képzett ta­nító tud a katedrára állni. A szolgálati lakáson kívül ehhez megfelelő bér kell. Igen ám, de a pedagógus- bérek átfogó emeléséről egy­előre szó sincs. Az azonban, hogy a nehezebb terepen dol­gozók belső differenciálással magasabb fizetéshez jussanak, rövid időn belül is megoldha­tó. Kerekes László tágabb ösz- szefüggéseket fölvillantva ar­ról is szót ejtett, hogy a mi­nisztérium miképp próbálja elmozdítani a holtpontról az általános iskolai. oktatás ügyét. A legfontosabb, hogy Séta a faiskolában Szakemberek a szilváról A Gyümölcs és Dísznövény­termesztési Fejlesztő Vállalat kutatóállomásán a Ceglédi ősz ’87 programsorozat kere­tében a kutatók előadásokat tartottak a szilvafajták neme­sítése, feldolgozása, szaporítá­sa, virágzásbiológiája téma­körben. Az eseményt Nyújtó Ferenc­nek, az állomás vezetőjének megnyitója vezette be. Az elő­adás előadói Tóth Elek és Er­dős Zoltán lettek volna, de tá­vollétükben dr. Surányi De­zső olvasta fel összeállításukat A besztercei szilva klónsze- lekciója Magyarországon cím­mel. A besztercei szilvák igen jól exportálhatok, ezért volt érdemes belevágni ebbe a több éves kutatómunkába. An­nak idején a rádióban és a sajtóban hirdették meg a besztercei fajtaversenyt, ami­nek eredményeként sok fajtát sikerült begyűjteni, szaporíta­ni. Cél volt a vírusmentes sza­porítóanyag előállítása. A ví­rusok elleni védekezés sajnos napjainkban még nem megol­dott. A telepítés előtti talaj- fertőtlenítés és a talaj pihen­tetése fontos eszköz. Igen lé­nyeges a tápanyagellátás és az öntözés kérdése. A jó kondí­cióban levő fák ugyanis job­ban ellenállnak a fertőzésnek, mint az elgyengült, beteg egyedek. Az érés előtti gyü­mölcshullás nagyrészben szin­tén a vírusok számlájára ír­ható. Dr. Kerek Mária Magdolna a szilvafajták konzerv- és hű­tőipari alkalmasságáról adott tájékoztatást. Megállapítása szerint az ígéretes Stanley fajta elsősorban hűtőipari fel­dolgozásra kiváló, a konzerv­iparban közepes magvaválósá- ga és könnyen letörő magcsú­csa miatt kevésbé felel meg. A mostanában elterjedő bluefre fajta a hűtőiparban kevésbé, a az iskolák, a tantervek és a tankönyvek megszabaduljanak sallangjaiktól, a fölösleges túlzásoktól. Ezt megelőzően azért nem árt tisztázni: mi is az általános iskola célja. Az osztályvezető szavai sze­rint, ha ezt a célt fogalmaz­zuk meg: az általános iskola készítsen föl a középiskolára — akkor vissza kell állítani az alapozó funkcióját, vagyis az alapvető készségek minél jobb elsajátítására kell töre­kedni, a mainál mennyiségi­leg kisebb tananyaggal. Érdemes lesz azon is to­vább gondolkodni, hogy a nevelés folyamatából milyen részt vállaljon a családi, a társadalmi és az iskolai te­rep, hiszen nem létezik olyan iskola, amelyik ezt a felada­tot teljes súlyával a vállaira tudná venni. A pedagógusok dolga — fűzte tovább a szót Kerekes László —, hogy teljesítsék a tantervi követelményeket. A tanórán kívüli tevékenységet a minisztérium egy önkéntes szférába helyezi, ami — mi­után már nem cél, hanem feladat — a gyerekek és a szülők igényei alapján műkö­dik. V. S. konzerviparban jobb minőségű árut ad. Előrevetítette a jö­vőt is az előadó, szerinte a csacsaki fajták felvásárlása fokozódni fog a besztercei faj­ta rovására. Ezt a Növényter­mesztési és Minősítő Intézet képviseletében megjelent Har­sányt József talán joggal cá­folta, hiszen ezek szinte ki­vétel nélkül friss fogyasztás­ra való házikerti fajták, egye­netlen érési dinamizmusuk és rossz konzisztenciájuk, ebből fakadóan rossz feldolgozható­ságuk miatt is. Az előadó több fajtát értékelt, ezek közül a besztercei kiötlők bizonyul­tak legjobbnak. Dr. Surányi Dezső előadásá­ban a virágszerveződési tör­vényszerűségekről beszélt szil­vafajták esetében. Előadása inkább elméleti jelentőségű vott. A Stanley fajtaban eiu- íorauió ikeriermesuség virág- szerkezeti sajatossagooi iakaa: gyakori a virágokban a bibe Kettőssége. Az így keletkező ikertermes exportra nem al­kalmas. Az ikerterméskepzest gátolni mar tudjuk, de a je­lenleg ismert mouszer nem tö­kéletes, mert a heg megmarad a termesen, ezerc ezt a kérdést tovább keltene kutatni. A szünet után Nyújtó Fe­renc beszámolója következett A vírusmentes szaporítóanyag­termelés ereamenyei csonthé­jasokban címmel. Értékelte az alanyhasználat szempontjait, jelentőségét, módjait es előál­lításuk lehetőségét. Előadása végen faiskolai sé­tára invitálta a hallgatóságot, ahol szemléltették a korábban elmondottakat és bemutattak néhány kísérletet is. Nyújtó Ferenc elmondta, hogy Euró- pa-szerte a legnagyobb vírus­mentes szaporítóanyag-bázissal rendelkezik a ceglédi állomás. Éves forgalmuk több mint 2 millió magcsemete (oltvány, alany) és oltott fácska. Fenyvesi Gábor Pályázat A Pest megyei művelődési intézmények meghirdették a könyvtárak helyismereti-hely­történeti munkája című pályá­zatot. A ceglédi könyvtár re­méli. hogy ezen a pályázaton minél többen vesznek részt, s tovább gazdagodik a város tör­ténetével foglalkozó dokumen­tumok száma. Elsőtől a hato­dik helyig adnak ki pályadí­jakat. A beküldési határidő december 10. A cím: Szent endre, Engels utca 7. 2001. Még van néhány üres hely A Kossuth Művelődési Köz­pont szervezésében — a ko­rábbi évek gyakorlatának megfelelően — fokozatosan elkezdik munkájukat a külön­böző kiscsoportos formákban működő szakkörök, tanfolya­mok és klubok. Mindenkire gondoltak' az óvodásoktól a nyugdíjasokig. Esetenként emelni kellett a részvételi dí­jakat, amelyeket az eddigivel Szemben nem havonta, hanem két részletben fizetnek be az érdeklődők. A kiscsoportos foglalkozások általában októ­ber elejétől május végéig tar­tanak. A családok, családtagok — házastárs, gyermek, testvér — 20 százalékos kedvezményt kapnak, amennyiben a rész­vételi díjas csoportok bárme­lyikébe jelentkeznek. Hasonló előnyt élveznek azok is. akik két vagy több csoport munká­jában vesznek részt. A kezdő és haladó dzsessz- balettesek már elkezdték a foglalkozásokat. Viszont az 1— 3- ik osztályos tanulóknak még van lehetőségük a beiratko­zásra. Egyébként valamennyi kor­osztály számára meghirdetett szakkörök és tanfolyamok kö­zött akad egy-egy olyan, ahol eddig nem alakult ki a teljes létszám. így érdeklődőket vár­nak a német nyelvi óvodába, a játékos láb- és tartásjavító tornára, amely 3 hónapig tart. Itt gyógytornász vezetésével a 4— 6 éves, kezdődő mozgás- szervi elváltozásban szenvedő — például lúdtalpas — tar­táshibás gyerekek láb- és törzsizomzatát fejlesztik játé­kos formában. Alkotó fantá­ziájukat és kézügyességüket tehetik próbára azok a nagy- csoportosok, akik szeretnek rajzolni, festeni, agyaggal stb bánni. Erre kínál jó alkalmat a „varázsceruza” vizuális cso­port. Azok az általános iskolások, akik a videoszakkört választ­ják, nem videoclipeket és -filmeket néznek az órákon, hanem magával a filmkészí­téssel foglalkoznak. Megis­merkedhetnek a forgatókönyv­írás, a filmfelvétel és a vágás fortélyaival. A szövőszakkör létszáma korlátozott, ide azokat a fia­talokat várják, akik a régi szép mesterség alapvető fogá­sait szeretnék elsajátítani, s közben persze a legismertebb népi mintákkal is foglalkoz­nak. Ugyancsak az ifjúsági korosztály jelentkezhet a 60 órás kezdő és haladó gépíró­tanfolyamra. EgjTe több gondot okoz a gyerekek öltöztetése. Ezen se­gíthet az a három hónapos gyermekruha szabás-varrás tanfolyam, amelynek során az Félautomata hegesztőgép Egy hónapja állt üzembe a Közgép ceglédi gyárában a fedett ívű ESAB-hegesztőközpont. A félautomata gépóriáson jelenleg tőkés exportra készülő Case-Vibromax-hengereket s alkatié szeiket gyártják. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) anyukák megtanulhatják, hogy miként varrhatnak 3-tól 10 éves korú csemetéiknek szok­nyát, blúzt, ruhát, pantallót. A szabás és varrás mellett egyben' a ruhajavítás és átala­kítás fortélyaiba is beavatják őket. Több éve működik a ke- resztrejtvényfejtők klubja. Minden páros hét szerdáján jönnék össze, s különböző ver­senyekre készülnek. A kezdők — csekély nevezési díj ellené­ben — október 17-én a műve­lődési központban nyilvános versenyen törhetik majd a fe­jüket. f. f. Keceü kiállítás Tóth István fotóművész ké­peiből nyílik kiállítás Kecelen a nevelési központban október 9-én, pénteken délután négy órakor. Megnyitót mond dr. Hodossy Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsá­gának titkára. Viíis-szü’etásnap Éppen tíz esztendővel ezelőtt, 1977-ben alakult meg a ceglé­di Vitis alkphol elleni klub. Egy évtizedes múltjának fel­idézése végett, s a tizedik szü­letésnapot megünneplendő, ok­tóber 10-én tíz órakor jubileu­mi ülést tart a klub a Vízku­tató Vállalat pihenőházában. Ilyen lesz a kenyérgyár A város szélén lévő ipartelepen lépésről lépésre kiboníakozik az épülő kenyérgyár képe. Aki arra jár, a tervek alapján ké­szített makettel összehasonlíthatja a megvalósuló létesítményt. Osztatlan elismerés Vásznain szép a világ A Toldy Ferenc Kórház ta­nácstermében ezekben a na­pokban Hajós Hollanda Éva festőművész kamarakiállítása látható. Személyében olyan al­kotó kapott most nyilvánossá­got, akinek munkái osztatlan sikert aratnak a látogatók kö­rében. Ábrázolásmódja a rea­litáshoz kapcsolódik, célja a valósághű látványmegöröki- tés, amelyet minden korban fontosnak tartottak a meste­rek. Hajós Hollanda Éva iskoláit Erdélyben és Budapesten vé­gezte. A fővárosban lehetősé­ge nyílt a festészet műhelytit­kainak megismerésére. A Dési Huber István képzőművé­szeti körben kapott szilárd alapokat Fenyő Andor Endre és Tamás Ervin irányításával, majd Szőnyi Istvánt mondhat­ta mesterének. Ilyen jeles al­kotók nyomdokain haladva alakította ki saját festészeti metódusát. Az izmusokkal so­hasem kacérkodott. Mindig a bennünket körülvevő világ megjelenítése foglalkoztatta. Az a vágy ösztönözte, hogy a természet egy-egy darabját megőrizze vásznain, mielőtt beton borítaná be a bennün­ket körülvevő világot. Sokat barangol a határban. Váltakozva felkeresi kedvenc vidékeit. Rabul ejtette a Du­nakanyar páratlan szépsége, a folyó és a hegyek találkozása, de az Alföld varázsa is rrieg- ihlette. Egészséges életöröm, a lélek derűje, kiegyensúlyozott­sága sugárzik képeiből, mint ahogy gazdag színvilága, erő­teljes vonalvezetése is határo­zott egyéniségre vall. Mindig a helyszínen festi meg a ki­szemelt témát. Ott rakja fel a színeket, teremti meg a hi­teles atmoszférát, s otthon legfeljebb csak befejezi a meg­kezdett munkát. Festményei arról vallanak, hogy nagy otthonossággal mo­zog szűkebb világunkban. Rendszeres vendége volt a nagymarosi művésztelepnek, amíg az létezett, de a Kecs­kemét környéki vidék is gyak­ran ecsetjére kívánkozik. Min­den évszakban vászonra viszi megannyi szépségét. Kedvelt modelljei a virágok, amelyeket szívesen választ csendéletei tárgyául. Hajós Hollanda Éva 1964 óta tagja a Művészeti Alap­nak. Debrecenben, Szegeden és Hódmezővásárhelyen részt vesz az országos tárlatokon. Egyéni bemutatkozásai során mind több településre jutnak el képei. A fővárosban is több önálló kiállítása volt már. 1982 óta határainkon túl is alkal­ma van híveket toborozni mű­vészetének. Eddig négy alka­lommal állított ki a Német Szövetségi Köztársaságban. Szemet gyönyörködtető, lelket vidámító alkotásait szívesen vásárolják a műgyűjtők. A festőnő boldog ember, aki azt csinálhatja, amit szeret. Megsokszorozza a világ szép­ségeit, újrateremti találkozá­sait a tájakkal, tanyákkal, fákkal, folyókkal, megosztva másokkal is a maga örömét. Tamasi Tamás Kitüntetések A közelmúltban tartott vá­rosi ünnepségen az MHSZ szá­mos aktivistája részesült elis­merésben. Egy személy a Ha­za Szolgálatáért Érdemérem arany, kettő az ezüst fokoza­tát kapta. Honvédelmi Ér­deméremben negyvenhármán részesültek. Négyen vették át az MHSZ Kiváló Munkáért jelvény arany fokozatát, né­gyen az ezüst, heten a bronz fokozatát. Ketten az MHSZ főtitkárának, tizenkilencen a megyei titkár dicséretében ré­szesültek. Pédiumcn Hcgpn mondjam? Hogyan mondjam el neked? címmel Papp Vera és Hege­dűs D. Géza zenés pódiummű­sora látható október 8-án 19 órakor a ceglédi Kossuth Mű- ve'ődési Központ emeleti ter­mében. Szüreti bál Dánszentmiklóson a művelő­dési és sportházban október 10-én, szombaton este hét órai kezdettel szüreti bált rendez­nek. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Kö­szönetét mondunk mindazoknak a rokonoknak és ismerősöknek, akik felejthetetlen halottunk, ÖZV. BÁN GYULANE szül. Hal­mi Mária temetésén megjelentek, virágaikkal fájdalmunkat enyhí­teni igyekeztek. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents